Felszólalás adatai

DR. DRASKOVICS TIBOR igazságügyi és rendészeti miniszter: Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Nézzük először a tényeket! Mi történt Olaszliszkán? Olaszliszkán egy, a Jobbik által bejelentett, a törvényeknek megfelelően bejelentett és a rendőrség által tudomásul vett demonstráción néhányan, szemben a rendőrség korábban tett figyelemfelhívásával és az ennek megtartására vonatkozó ígérettel, szervezetten - ez nyolc főt jelentett egyébként - Magyar Gárdaként próbáltak feltűnni.

A rendőrség egyetlen ponton bizonytalankodott, úgy gondolta - azt hiszem, egyébként jól tette -, hogy a nyolc fő által elhelyezendő koszorú elhelyezését nem akadályozza meg, hanem ezt követően igazoltatta az elkövetőket, dokumentálta a cselekményüket, szabálysértési, illetve büntetőeljárást indított azok ellen, akiknél ennek a feltételei egyébként fennállnak.

A tényekhez tartozik az is, hogy a rendőrség jelenleg vizsgálja, hogy vajon a Jobbik által történt bejelentés és a Magyar Gárdaként történő fellépés között van-e olyan összefüggés, ami megvalósítja a büntető törvénykönyv 212. §-ában meghatározott tényállást, a feloszlatott egyesület továbbszervezését. Ha igen, a rendőrség meg fogja indítani a büntetőeljárást.

A tények országosan: jelenleg több száz szabálysértési eljárás és jó néhány büntetőeljárás folyik ilyen cselekmények miatt. A büntetőeljárások zömében ismereteim szerint a rendőrség rövidesen vádemelési javaslatot fog átadni az ügyészségnek. Ebben, egyébként meg kell mondani, a parlamentbe törekvő párt vezető tisztségviselője is érintett lehet, a jelenlévők, úgy gondolom, tudják, hogy kiről van szó.

(13.30)

A tényekhez tartozik az is, hogy a jogértelmezés a bírói ítélet végrehajtása tekintetében egységes, olyannyira, hogy a rendőrség felhívására az ügyészség választ adott arra a kérdésre, hogy vajon - idézőjelben mondom - az új Magyar Gárda a feloszlatott egyesület továbbműködtetésének tekinthető-e. Az ügyészség - úgy gondolom, egyébként túlnyomó többségünk véleményével azonosan - világosan állást foglalt, hogy igen, ennek megfelelően pedig nincsen akadálya annak, és a rendőrség így is tesz, hogy büntetőeljárást indítson, ha ennek feltételei fennállnak.

A rendőrségen belül egyébként a bűnügyi szervezet, a rendészeti szervezet megfelelő eligazítást kapott, hogyan kell az ilyen jellegű események kapcsán fellépni. Ez természetesen nem zárja ki, hogy helyenként és időnként a rendőri vezetők megítélésétől függően bizonyos eltérések ne történjenek a rendőrségi magatartásban, de én úgy látom, hogy a fellépés az egységesedés irányába halad.

A tények után szabad legyen egy prognózist adnom! A rendőrség, azzal a következetességgel, amit a jogállam minden híve elvár, fel fog lépni a bírói ítélet következetes érvényre juttatása érdekében, és a megfelelő eljárásokat - szabálysértés, büntetőeljárás - megindítja, ahol pedig ennek az ésszerű lehetősége fennáll, ott meg fogja szakítani ezeket a jogsértő cselekményeket. De hozzá kell tennem: a jogállam alapelveivel kerülnénk szembe, ha a rendőrségtől többet várnánk ebben az ügyben, mint aminek megtételére a jogszabályok szerint lehetősége van. A jogszabályok pedig különösen a verbálisan elkövetett erőszak - a képviselő úr utalt az ítéletnek erre a kitételére: a verbálisan kifejezett erőszak - tekintetében meglehetősen szűk teret hagynak a jogalkalmazó számára.

Van azonban egy tapasztalat, a tapasztalat pedig az, hogy a jogsértő cselekményeket - legyenek azok ilyen politikai természetűek vagy akár köztörvényesek - pusztán rendőri erővel nem lehet megelőzni. Ehhez az szükséges, hogy mindenki, akinek ebben dolga van: kormány és önkormányzat, rendőrség, ügyészség, bíróság és a demokratikus politika valamennyi szereplője a minimumban - hogy tudniillik a törvényt nem lehet megszegni, és aki a törvényt megszegi, az bizony eljárás alá vonandó, és a politikai közösségből ebben a minőségében kitaszítandó, ott nem elfogadható - egységesnek kellene hogy legyen. Ma ez az egység sajnálatos módon hiányzik.

Egyes politikai erők (Az elnök csenget.) nyilvánvalóan kettős beszédet folytatnak. Október 23-a, a forradalom évfordulója (Az elnök csenget.) és a köztársaság születésnapja jó alkalom lesz arra, hogy minden politikai erő bebizonyítsa, hogy ennek a minimumnak a talaján áll. (Taps az MSZP soraiból.)