Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DÖMÖTÖR CSABA, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! A kormánynak az a célja, hogy megerősítse a stratégiai ágazatokat és teljességgel helytálló azt mondanunk, hogy a filmgyártás is a stratégiai ágazatok közé tartozik.

A magyar filmnek komoly hagyományai vannak, hordozza identitásunkat, így önmagán túlmutató jelentősége van. Azt szeretnénk elérni, hogy a magyar filmipar, a magyar filmgyártás megerősödjön, a magyar filmek egyre jobbak legyenek, egyre több jó magyar film legyen, és nem mellékesen az is fontos, hogy a filmiparban is új munkahelyek jöhessenek létre. Ezen célok elérésére jó reményeink vannak. Engedjék meg, hogy röviden szóljak az előzményekről, az eddigi eredményekről, illetve végül arról, hogy ezekhez hogyan kapcsolódik a tárgyalt javaslat.

Tehát először pár szót az előzményekről. Amikor ez a kormány hivatalba lépett 2010-ben, egy zűrzavaros helyzettel találta magát szemben a filmgyártás terén. Ha egy szóval akarnánk leírni azt, amit ez a kormány tapasztalt, akkor talán a méhkas szó lenne a leginkább a találó.

A 2010 előtti támogatási rendszer nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, azért nem, mert kiszámíthatatlan volt és átláthatatlan. A közvetlen támogatásokat elosztó Magyar Mozgókép Közalapítvány egyre mélyebb eladósodási spirált gerjesztett. Ennek az volt a fő oka, hogy a filmtörvény elfogadását követően nem volt stabil pénzügyi forrása a költségvetésben a filmiparnak. Így a pénzek elosztása napi politikai alkuktól függött. (Kunhalmi Ágnes: Hát akkor most mitől?) Ennek nagyon súlyos következménye volt. A filmelőállítók eladósodtak, hét banktól csaknem 6 milliárd forint hitelt vettek fel, mindezt egyébként a közalapítvánnyal kötött szerződések alapján, amelyek mögött valójában nem volt megítélt forrás. A filmtámogatási rendszer rendkívül gyenge lábakon állt. Arra is volt megdöbbentő példa, hogy a kulturális minisztérium több évre előre kötött támogatási szerződéseket úgy, hogy azoknak nem volt meg a költségvetési fedezete. Ez is jól jellemzi az akkori állapotokat.

(9.40)

A kormány célja tehát 2010-ben nem is lehetett más, mint hogy a gyenge lábakon álló intézményrendszerben rendet vágjon. 2011 júniusában kezdte meg működését a Nemzeti Filmalap, amelynek munkáját Andy Vajna kormánybiztosként segíti. A Nemzeti Filmalap első fő feladata az volt, hogy kidolgozza az új filmtámogatási rendszert. A kormány olyan kereteket szeretne létrehozni, amelyek hatékonyak, világosak és átláthatók. A támogatások esetében meg kell különböztetnünk továbbra is a közvetlen és a közvetett adókedvezmény jellegű támogatásokat. A támogatási döntéseket egy testület, a Filmszakmai Döntőbizottság hozza meg, és fontos körülmény az, hogy az intézmény csak olyan produkciók gyártását támogatja, amelyeknek a finanszírozási háttere ténylegesen is biztosított.

Tisztelt Ház! Még csak pár év telt el, de az már jól látszik, hogy a filmipar átalakítása meghozta a kí­vánt eredményeket. Sok még a teendő, de az már jól látszik, hogy már most is van mire büszkének lennünk. Az eredményeket két szempontból szeretném megközelíteni. Az egyik megközelítés a filmgyártással kapcsolatos tevékenységek felfutása, a másik pedig a nemzetközi elismerések gyarapodó száma.

Először a magyar filmipar fő mutatóiról pár szóban álljon itt pár tény! 2016-ban London után már Budapest a legnagyobb, a legfontosabb európai gyártási helyszín. A Filmalap 2016 végéig 75 egész estés mozifilm gyártását támogatta vagy támogatja. Ezek közül már 40 látható volt a mozikban vagy a nemzetközi filmfesztiválokon. A Filmalap támogatásával közel 200 forgatókönyvet és filmtervet fejlesztettek, továbbá számos hazai filmes esemény valósult meg.

A Magyar Nemzeti Filmalap megalapítása óta az iparág kapacitása, így a foglalkoztatottak száma és a GDP-hozzájárulás nagyjából megháromszorozódott. Ez azt is jelenti, hogy az európai uniós országok közül ma már Magyarországon a legnagyobb a filmipar hozzájárulása a GDP-hez. Nem titok persze, hogy a javuló iparági mutatókhoz a Magyarországon forgatott külföldi produkciók is nagyban hozzájárulnak. Éppen ezért az itt ülő képviselők joggal tehetik fel azt a kérdést, hogy Magyarországnak mindez miért előnyös. Mindenekelőtt azért, mert a film amellett, hogy identitásformáló erőt, értéket teremt, a gazdaságot is pörgeti.

Az, hogy növekszik a filmipar, rengeteg pluszbevételt és új munkahelyeket jelent Magyarország számára. Mint ismert, az adó-visszatérítés mértéke 20 százalékról 25 százalékra nőtt 2014-ben, ami európai viszonylatban is rendkívül kedvező. Az elmúlt években végzett elemzések azt mutatják, hogy ezer forint adó-visszatérítésre 1248 forint adóbevétel jut, ezer forint adó-visszatérítés 3240 forinttal növeli a GDP‑t, a multiplikátor hatás tehát több mint háromszoros, és egymilliárd forint adó-visszatérítés 555 munkahely létrejöttét segíti elő. Azért van ez így, mert még a külföldi cégek is több tíz milliárd forintot költenek el Magyarországon. Ezek tehát a gazdasági hatások.

De mivel mégiscsak a kultúra egyik stratégiai ágáról van szó, nem tekinthetjük át ezt a területet pusztán csupán az anyagi mutatók mentén. Azt is meg kell néznünk, hogy több minőségi alkotás születik-e. Aki kicsit is követte az elmúlt évek fejleményeit, az akkor születő alkotásokat, azt láthatja, hogy egyre több a jó magyar film, egyre több a kiemelkedő alkotás. Az is jelzi ezt, hogy az új támogatási rendszerben készült magyar filmek az elmúlt években több mint 130 elismerést kaptak a világban, amelyekre, úgy gondolom, mindannyian büszkék lehetünk. Elismerést kaptak a Karlovy Vary-i filmfesztiválon, a cannes-i filmfesztiválon, kaptak Arany Glóbusz-díjat, és még sorolhatnám.

A Nemzeti Filmalap, az új támogatási program jó irányba indította el a magyar filmgyártást. Ennek egyik kiemelkedő bizonyítéka az, hogy 34 év után újra magyar alkotás kapta meg a legjobb külföldi filmnek járó Oscar-díjat. Ebben az esetben nem volt koprodukciós állami partner, a magyar állam volt a kizárólagos állami támogató. Az elsődleges érdem természetesen az alkotóké, de azért halkan érdemes örülnünk annak, hogy a magyar állam képes volt alkotó légkört és megfelelő feltételeket biztosítani ahhoz, hogy ez a film megszülethessen. A Filmalap természetesen számos más kiemelkedő alkotást is támogatott és támogat, olyanokat is, amelyek kulcsfontosságúak a magyar múlt feldolgozása szempontjából. A Filmalap forgatókönyv-fejlesztői a támogatott alkotókkal közösen jelenleg is több történelmi témájú filmet fejlesztenek.

Az eredmények apropóján szeretném elmondani, hogy a Filmalap idén új támogatási formát vezetett be, amelynek az a célja, hogy a hazai stábtagok, a magyar stábtagok megfelelő és magas színvonalú képzésben vehessenek részt. Erre a célra már egy külön forrás áll rendelkezésre, amelynek alapja a filmelőállítók által befizetett képzési hozzájárulás. Ahhoz ugyanis, hogy a hazai filmgyártás tovább erősödjön, profi szakemberekre van szükség, akik a legjobbaktól tanulhatják el a szakma fortélyait.

2016-ban, tisztelt Ház, a magyar filmgyártásnak várhatóan rekordéve lesz. Abban bízunk, hogy körülbelül 85 milliárd forint értékben gyártanak majd magyar, illetve magyar részvételű nemzetközi produkciókat Magyarországon. Ahhoz, hogy megragadjuk a filmipari felfutás adta lehetőségeket, érdemes áttekinteni az eddigi tapasztalatokat, azokat figyelembe venni és elfogadnunk olyan módosításokat, amelyek még hatékonyabbá teszik a filmipar és támogatási rendszer működését. Ez a most tárgyalt javaslat legfontosabb célja.

A ma tárgyalt előterjesztés benyújtásának fő okai az alábbiak. Szeretnénk tovább erősíteni a filmiparban a szakképzett dolgozók számát, mégpedig irányított képzési programokkal. A Filmalap ezért indította el a saját képzési programját, amely ezen előterjesztés elfogadásával 2017-től tovább bővülhet. Azt is elengedhetetlennek tartjuk, hogy a filmregisztráció bevezetésével létrejöjjön egy egységes, hiteles nyilvántartás. Az új mozistatisztikai rendszer nagyban segítené, hogy rendszeresen nyomon lehessen követni és össze lehessen hasonlítani a nézettségi adatokat. Azt is szeretnénk elérni, hogy csak az értékteremtő alkotások kapjanak támogatást, ezért vezeti be a módosítás a scripted reality fogalmát, megkülönböztetve más alkotásoktól.

Végül a módosítások egy része a letéti számlákat érinti. Ezekkel a számlákkal az volt a Filmalap célja, hogy a közvetett támogatási rendszer egyszerűbbé és átláthatóbbá váljon. A letéti számla gyűjtőszámlaként működik, a támogatások kifizetése pedig az NMHH határozata alapján történik. A letéti számla keretösszege 2017-ben 25 milliárd forint lehet. Hangsúlyozom, hogy ez egy keretösszeg, és nem a Filmalap kapja a pénzt, hanem a filmgyártók. A Filmalap közvetítő szerepet tölt be, és ez az összeg egy olyan nagyságrend, amellyel lépést tudunk tartani azzal, hogy egyre több neves nemzetközi produkciót forgatnak Magyarországon. Azt szeretnénk elérni, hogy még több filmes befektetés érkezzen hazánkba. Szeretnénk megőrizni az elmúlt években kialakított versenyképességünket.

Tisztelt Ház! Nem tudjuk alábecsülni, azt hiszem, a magyar filmművészet és filmgyártás hagyományait. Idén 120 éve annak, hogy megnyílt az első magyarországi filmszínház, és az első magyarországi filmfelvételek is a millenniumi ünnepségek idején készültek. Bár a XX. század kemény eseményei a filmgyártást sem hagyták érintetlenül, a nehéz időkben is rengeteg maradandó alkotás született. A magyar alkotók egyébként a filmezés fővárosában, Hollywoodban is letették névjegyüket, és mindez azt is jelenti, hogy ez a hagyomány minket kötelez, ezért mi sem adhatjuk alább annál, hogy Budapest legyen az európai filmgyártás egyik fellegvára, ha úgy tetszik, akkor ez egy pártokon átívelő nemzeti ügy.

Ehhez a célhoz kérjük az önök támogatását. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a Fidesz soraiból.)