Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

TELEKI LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Egy olyan fontos témát tárgyalunk ma, amin, azt gondolom, minden képviselőnek itt kellene lennie, így természetesen Farkas Flóriánnak is, aki a kormánynak a megbízottja, és újra azt gondolom, hogy a foglalkoztatás, az oktatás az a két terület, amin neki mindenképpen meg kellene nyilvánulnia, főleg azért is, mert a „Híd a munkába” program összedőlt az elmúlt években, és arra is választ kellene adnia, hogy az a program, amit ő a foglalkoztatásban kapott lehetőséget a kormányzaton keresztül, az hogy zárult. Mert akkor, amikor erről beszélünk, akkor lehet látni azt, hogy nem valósultak meg olyan dolgok, amelyeket egyébként nagyon nagy mértékben várt akár a roma lakosság, akár a többségi társadalom, és ebből Farkas Flórián nagy szeletet vehetett ki magának, mert eltűnt 1,6 milliárd forint a romák foglalkoztatására, és senki nem kérte számon.

De nem is ezzel szeretnék foglalkozni, csak a kormánypárti képviselőknek a figyelmét szeretném felhívni arra, hogy nem tudom, hogy hogyan engedhetik meg, hogy az a képviselőtársuk, aki egy ilyen ügyet képvisel a kormányon belül és a parlamenten belül, nem teszik szóvá neki, hogy miért nincs itt. Szóval, én azt gondolom, hogy a Magyar Szocialista Párton belül én ezt nem tehetném meg, hogy az a terület, ami hozzám tartozik, ne legyek ott, és ne tárgyaljunk arról, és ne tárgyaljunk arról, és ne próbáljuk meg érvekkel alátámasztani akár pró, akár kontra, hogy mi történt a kormányzaton belül. Ő ezt megteheti, és sajnálom, mert ezzel nem a kormánypártnak a problémája fog bővülni, hanem a magyarországi romák helyzete nem jut sehova.

Azt gondolom, hogy ma nagyon sok statisztikai adatot lehetett hallania annak, aki végigülte ezt a közel hat és fél órát. Én a magam részéről is néhány adatot szeretnék mondani azért, hogy érzékeljék, mert nagyon sokszor akár a parlamentben, akár a parlamenten kívül azt hallani, hogy a romák nem akarnak dolgozni. Nem visszasírva a rendszerváltás előtti időszakot, de mindenképpen meg kell említeni azt, hogy akkor, amikor a rendszerváltás előtti időszakról beszélünk, akkor a romáknak mintegy a 95 százaléka aktív kereső volt; még egyszer mondom: aktívan dolgozott, dolgozott a vasútnál, dolgoztak a vasútnál, az építőiparban, a mezőgazdaságban, az útépítésben, bányákban, és lehetne sorolni.

Az én korosztályom mindenképpen tudja, hogy miről beszélek, és tudja azt, hogy minden egyes kilométer útépítésnél ott voltak a romák, nem volt olyan egy kiló szén, ahol a romáknak a kétkezi munkája ne lett volna ott, és lehetne sorolni, hogy mi mindenben vettek részt. Tehát ha erre a népcsoportra ma valaki azt mondja, hogy ingyenélők, és nem akarnak dolgozni, akkor meg kell vizsgálni mind a két oldanak a lényegét, hogy miért nem.

(22.30)

Meg kell vizsgálni azt, hogy valóban akarnak vagy nem akarnak dolgozni, vagy csak a lehetőségeket nem úgy kapták meg az elmúlt 25-30 évben, mint ahogy meg kellett volna kapni.

Néhány számot hadd mondjak még a 90 százalékon kívül. 70 százaléka elvégezte az általános iskola nyolc osztályát a rendszerváltás előtt, 30 százaléka szakmunkástanulónak állt, és el is végezte a szakmunkásiskolát. 30 százaléka, még egyszer mondom, nagyon fontos szám. 2 százaléka érettségizett le. Igaz, hogy a felsőfokú végzettséget nem lehetett mérni. Ma ezzel szemben, ha megnézzük a statisztikai adatokat és összerakjuk, akkor azt lehet mondani, hogy a foglalkoztatási helyzete a magyarországi romáknak: 70 százaléka nem dolgozik az aktív roma közösségből. Még egyszer mondom, 70 százaléka nem dolgozik. Azt gondolom, ez mindenképpen azt jelzi, hogy valami nagyon nagy baj van, mert a 90 százaléka tudott dolgozni akkor, amikor a rendszerváltás volt, ma pedig 70 százaléka nem dolgozik a magyarországi romáknak. Ezt nem én mondom, hanem a Központi Statisztikai Hivatal adataiból merítem.

Hozzáteszem, a nem roma lakosságnak mindösszesen 40 százaléka az, aki nem dolgozik és nem vállalt munkát. A férfiak esetében ez még rosszabb, több mint 71 százaléka nem tud dolgozni, és a nők aránya pedig 58 százalék azon a bizonyos 65 százalékon belül.

Tehát ebből is látszik az, hogy valami nagyon nincs rendben, mert amikor a romák foglalkoztatásáról beszélünk, akkor nem látjuk azt a ténysort, ami alapján el tudnának menni.

Igaz az, hogy az önök statisztikai adatai, amiket nagyon sokszor elmondanak, azokkal nagyon nehéz vitatkozni, csak azért lehet vele vitatkozni ennek ellenére, mert kozmetikázzák az adatokat. Akkor, amikor a foglalkoztatásról van szó, önök belesorolják a közfoglalkoztatást, ami nem baj, nagyon fontos, hogy a közfoglalkoztatás is egy olyan munka, amely lehetőséget biztosít arra, hogy akik nem láttak még munkahelyeket, azok mindenképpen tudjanak integrálódni a munka világához. Ez egy nagyon fontos szemlélet és fontos irány, enélkül nagyon nehezen lehetne reintegrálni a roma lakosságot a foglalkoztatásba. Tehát azt gondolom, hogy fontos ez. Viszont azt is kell tudniuk, hogy 45 százaléka az, aki közfoglalkoztatásban van ebből a bizonyos 65 százalékból. Tehát ez azt jelenti, hogy mindösszesen közel 20 százaléka az a roma közösség, aki akár a versenyszférában, akár pedig magánvállalkozóként tud tevékenykedni. Tehát ez azt jelenti, hogy semmi.

És hogy ezeket az adatokat, hogy elmondtam, persze hozzá kell tenni azt, hogy miért is alakul ki nemcsak az önök kormányzási idejében, hanem a rendszerváltás óta volt egy folyamata, amit mindenképpen fontos megemlítenem, azt gondolom, mert akkor nem azt mondják, hogy politikai elfogultsággal próbálom megközelíteni a dolgokat. Ez azt jelenti magyarul, hogy a rendszerváltást követően az oktatásra semmilyen szerepet nem fordítottak.

Azért nehezen vitatkozom ma Cseresnyés államtitkár úrral, mert nagykanizsai polgármesterként a romaoktatásban azért segített, tehát ezért ő tudja, hogy miről van szó, remélem, mert ahol próbáltak meg adni, ott történt is valami. Történtek olyan dolgok, ahol a foglalkoztatás nem jelent olyan problémát, mint az ország más helyein. Tehát ebből adódóan én azt gondolom, hogy ha ő polgármesterként tudta, mi a dolga, akkor nagyon remélem, hogy a kormányzatnak is ad olyan irányvonalat és olyan kézfogót, amellyel tudja segíteni a magyarországi romák foglalkoztatási esélyeinek a növelését. Ha viszont tovább abba az irányba mennek, hogy az oktatásba nem fektetnek bele, akkor azt kell mondanom, hogy nagyon nagy a baj.

Az elmúlt időszakban több kutatás is kijött, és a legfőbb kutatási anyag, amit az Európai Bizottság egyik részéről lehetett olvasni, az az, hogy rendszerszerűvé vált a magyarországi romák kirekesztése, rendszerszerűvé vált. Tudják, mit jelent ez? Ez nemcsak azt jelenti, hogy a foglalkoztatásban, hanem arról, amiről nagyon sokszor beszéltem a parlamentben, parlamenten kívül, hogy a romák jövőjét önök el akarják lopni. El akarják lopni olyan szinten, hogy az oktatásba nem fektetnek kellő energiát és kellő súlyt.

Mondom ezt azért, mert az „Út a diplomához” programjukba összesen közel 2000 diákot tudnak ma besorolni, ami azt jelenti, hogy ez egy szép szám akkor, abban az esetben, ha nem nézzük meg az MSZP-kormányzást, amit önök nagyon sokszor mondanak, hogy mi pedig 22 800 embernek, fiatalnak adtunk ösztöndíjat a Magyarországi Cigányokért Közalapítványnál. Még egyszer mondom, 22 800 fiatalnak. Ezek többnyire érettségizettek voltak vagy érettségire készültek és felsőfokú intézménybe.

Tehát lehet itt kitalálni nagyon szép szlogeneket, de azt gondolom, hogy abban viszont nem lehet semmit látni, hogy széles rétegekre próbálnának meg építeni.

Önök létrehozták a roma szakkollégiumokat is, nagyon jól hangzik, viszont ott se látni semmilyen eredményt, ami a roma fiataloknak esélyt adna arra, hogy elvégezzenek egy főiskolát vagy egy egyetemet, vagy azt követően pedig azzal a végzettséggel tudjanak munkába állni.

Ma éppen egy államtitkáruknak jeleztem azt, hogy két-három diplomás ember kint van az utcán, akik ma kerestek meg, és kérdezték azt, hogy több nyelvet beszélünk, miért nem tudunk elhelyezkedni ebben és abban a minisztériumban, mert meghallgatásra behívnak, és azt követően pedig elutasítanak, mert azt mondják, hogy már betelt a létszám. És kell kérnem azt a kormánytagoktól, hogy beszéljenek vele, hátha mégiscsak a két nyelvet beszélő jogász roma fiatal tud munkát vállalni. Higgyék el, ez nemcsak ebben a helyzetben jelenik meg, hanem vidéken fogadóórákon, igaz, hogy nem főiskolát, egyetemet végzettek, de még mindig szakmunkások is hasonló módon eljönnek és kérik a segítséget, hogy próbáljanak meg elhelyezkedni.

Persze igazuk van abban, hogy nagyon sokszor nincs munkaerő. Azért nincs munkaerő, mert nem jelentik be ezeket az embereket. És egyre többen rájöttek arra, hogy nem mennek el inkább dolgozni 5-6 ezer forintért egy nap, viszont a tb-jük és az egészségügyi ellátásuk nincs kifizetve. Inkább azt mondják, hogy ezért nem fognak elmenni dolgozni. Tehát valóban van egy ilyen tendencia, de ezt a tendenciát önöknek kell megállítani azzal az intézkedéssorral, hogy az oktatásban esélyt adnak a fiataloknak, és akik már tanultak szakmát vagy éppen diplomát szereztek, azoknak pedig egy olyan programot indítanak el, amelyet szintén elindított a Magyar Szocialista Párt. Mondjuk ki őszintén, hogy akkoriban meghirdettük, hogy száz roma diplomást a közigazgatásba, az államigazgatásba, és minden minisztériumban jelen voltak azok a roma fiatalok, akik diplomához jutottak. Ezt meg lehet nézni a statisztikai adatokból, hogy komolyan így történt, és amit mondok, az szó szerint így van.

Tehát ebből adódóan, amikor önök kormányra kerültek, 3-4 éven belül akár a megyei munkaügyi központokból, akár a minisztériumokból, kiebrudalták ezeket a roma fiatalokat, és ma kint vannak az utcán, és nem tudnak elhelyezkedni. Ebből adódóan én azt gondolom, hogy a foglalkoztatási helyzetük még a felsőfokú végzettségűeknek is nagy problémát jelent.

Tehát nem gondolom azt, hogy ma a parlamentben ‑ felírtam ‑ a jobbikos képviselőtársamat leszámítva összesen egyetlenegyszer hangzott el a cigány szó ebben a parlamentben a közel hétórás vitában, azt pedig László Tamás tette meg, amit innen is köszönök, most nincs itt, aki a roma közfoglalkoztatásról beszélt, aki azt mondta, hogy az egy folyamata annak, hogy visszavezessék őket a munkaerőpiacra. Egyetértek vele.

Harmadik ciklust töltöm ebben a parlamentben. Egy ilyen vitanapon ilyen még nem volt, hogy a romák helyzetéről nem beszélünk. Mindenki szólt arról, nagyon sokan szóltak arról, hogy az egyéni képviselők hogy tudnak kampányolni, és hogy tudnak majd szembenézni a választópolgáraikkal akkor, amikor kimennek 2018-ban kampányolni, és a romákat is meg fogják szólítani.

Nem tudok mindenkihez eljutni, hogy elmondjam, hogy ma, amikor a foglalkoztatásról beszéltünk, akkor egyetlenegy ember mondta ki a romákról, hogy mi a véleménye, és azon kívül senki. Pedig biztos vagyok abban, hogy mindenki, aki önálló körzetben fog indulni, 106 körzetben a Fideszen belül, el fogja mondani, hogy a romák foglalkoztatását mennyire akarják segíteni. Ez a legnagyobb probléma, hogy mindig be vannak csapva azok a romák, akik ma is szégyenpadon ülnek.

Tehát ha azt akarják, hogy a magyarországi cigányság ne idegen teste legyen ennek az országnak, akkor hassanak oda, tegyenek azért, hogy a nemzet részesévé váljanak és tudjanak dolgozni, tudjanak tanulni, és ne segélyért próbáljanak meg mindösszesen odaállni az ablakhoz, mert amikor önök bevezették, és az oktatási államtitkár úrra nézek, akkor azt mondom, hogy önnek hivatalból kötelessége lenne jelezni a számok alapján, hogy nem lehet megengedni azt, hogy 18 évről 16 évre lecsökkentsék a tankötelezettséget, mert szintén KSH-adat, hogy mennyien kerültek ki ebben az elmúlt időszakban, egyébként 46 ezren kerültek ki 16 éves korban az iskolapadból.

Ez mit jelent? Azt jelenti, hogy a szegénységet termeljük, termeljük, és nem akarjuk megoldani azt, hogy minél magasabb iskolai végzettséget szerezzenek, és igenis az oktatást nem lehet megállítani abban a helyzetben, 16 éves korban, mert még egyszer mondom, nem én mondom ezeket a számokat, hanem KSH-adatokat használtam fel.

(22.40)

Tehát nem gondolom azt, hogy ma Magyarországon ne legyen egy olyan befogadó társadalom, amely képes arra, hogy azt a programot, amit önök 2011-ben Európa soros elnökségében elfogadtak, a roma keretstratégiát, amely 5 pontot tartalmaz: foglalkoztatás, oktatás, lakhatás, egészségügy és teljesen mindegy, azokat ne hajtsák végre.

Én szeretném önöket emlékeztetni, hogy egyetlenegy pontját sem hajtották végre, becstelenül védik Farkas Flóriánt továbbra is, és azok a programok, amelyek nem valósultak meg, nem az ő hibája, nem Farkas Flórián hibája, hanem a kormányzat hibája és a kormányzó pártoké, hogy engedik Farkas Flóriánnak azt tenni, amit akar, és azt gondolom, hogy ebben önöket számon fogják kérni.

Nem biztos 2018-ban, de hogy a történelem számon fogja önöket kérni, hogy ebben a dologban miért nem tettek valamit, az bizonyos, hogy úgy lesz. Tehát ebből adódóan biztos, hogy süket fülekre találok, de mégis azt mondom, ne hagyják magukra a magyarországi romákat, mert ha magukra hagyják, akkor közel 1 millió embert hagynak magukra. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP padsoraiban.)