Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. VINNAI GYŐZŐ (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A mai politikai vitanapon elég sok mindenről szó esett, de ha már Heringes Anita egy hangulatjelentést adott, hogy kikkel találkozik, akkor hadd osszam meg egy közeli élményemet.

A városi fürdőben Nyíregyházán találkoztam ‑ sokféle ember jár oda, tanár, orvos, vállalkozó, fiatal, nyugdíjas ‑ az egyik vállalkozóval, aki nem fideszes, mert ott sokféle ember van, korábban nem is nagyon beszéltem vele, azt mondta nekem, hogy tulajdonképpen jól teszitek, amit tesztek. Ő műanyag-kiskereskedéssel foglalkozik, egy raktárépületet épített föl a városban, bővítette a vállalkozását, s azt mondta, hogy soha ilyen nem volt, hogy 1 százalékos kamatra kapott hitelt ‑ 0,85 százalékot mondott nekem ‑, a folyószámlahitele az MSZP idején 17 százalékos volt. Azt mondja: miről beszélünk?

Tehát a hangulatjelentésről ennyit, mert ott vagyunk az emberek között, és szeretném elmondani, hogy az emberek azt várják el tőlünk, hogy munkájuk legyen. Ha munka van, akkor minden van. A Fidesz-kormánynak 2010-ben ‑ látva azt a csődtömeget, amit itt hagytak nekünk: egy nagyon nehéz nemzetközi helyzetben az államadósság csúcson volt, az infláció magas volt, a hiány, a költségvetési hiány magas volt, talán még emlékeznek Veres Jánosra, aki 9,2 százalékos hiányt ért el abban a bizonyos időszakban, igen, ő volt az, szocialista pénzügyminiszter, és a foglalkoztatási ráta az egyik legalacsonyabb volt az Európai Unióban, 53-54 százalék között volt ‑ ebben a helyzetben egy csődöt kellett kezelni, és 2012-re elértük azt, hogy egy gazdaságpolitikai fordulat következett be, mert Magyarországon gazdasági növekedést sikerült produkálni, javultak a foglalkoztatási adatok, csökkent az államadósság. Arról keveset beszélünk, hogy az önkormányzatok adósságát konszolidálta a kormány, mert önök az önkormányzatokat is eladósították a fejük búbjáig, és az embereket is eladósították. Ebben a helyzetben sikerült egy gazdaságpolitikai fordulatot végrehajtani, és most van lehetőség arra, hogy Magyarország, mivel gazdasági növekedés van, felzárkózzon több területen, így a béremelés területén is.

Tisztelt Képviselőtársaim! Én arra vállalkoztam a rövid hozzászólásomban, hogy a közszféra területén, az oktatási és a kulturális élet területén mondom el, hogy milyen változások történtek, milyen életpályaprogram indult el, milyen bérnövekedés volt. S azt is alá kell húznom, hogy az elsők között indult el a pedagógusok bérének növelése. Az állam a pedagógusok bérére 2012-höz képest ’13-ban 33 milliárd forinttal többet adott, 2013-ban, tudják, amikor volt az a nagymértékű béremelés, 121 milliárddal többet költött, illetve 2013-hoz képest 2014-ben, hiszen ’13. szeptember 1-jén volt a béremelés, és ez folyamatosan tart egészen 2017. szeptember 1-ig. Összességében 230 milliárd forinttal többet költünk a tanárok bérére, és ők ezt a pénzt megérdemlik, és nemcsak hogy megérdemlik, hanem a magyar kormány és a magyar társadalom azt várja el, hogy a növekvő bérekért egyre magasabb teljesítményt is nyújtsanak, hiszen az oktatás fontos, a versenyképes tudás fontos. Fontos, hogy mit és hogyan tanítunk, fontos, hogy a magyar diákok, akik majd kilépnek a munkaerőpiacra, milyen készségekkel, milyen képességekkel, milyen tudással rendelkeznek.

Éppen ezért nem igazán értem azt, amit Gúr Nándor mondott, hogy a szakképzési rendszert szétvertük. Hát éppen helyreállítottuk, éppen megújítottuk, éppen azt akarjuk, hogy a szakképzett munkaerő száma nőjön, és azt akarjuk, hogy olyan szakképzettség legyen a hiányszakmákat is talán csökkentve, amelyre szüksége van a munkaerőpiacra ‑ nem tudom, ön tudja-e, hogy van egy ilyen anyag, hogy „Szakképzés a gazdaság szolgálatában” ‑, tehát az oktatási formákat a munkaerőpiac igényeivel szeretnénk összehozni. Természetesen ez nem könnyű feladat, mert azt mondják, hogy talán az Egyesült Államok munkaügyi hivatala mutatta ki azt, hogy nem is tudjuk, hogy milyen szakmákra van szükség, a diákok kétharmada néhány éven belül lehet, hogy olyan területen dolgozik, amire még nem is gondolunk. Tehát ez egy nagyon fontos dolog, hogy igyekszünk a szakképzési rendszert átalakítani.

De visszatérve a béremelésre, az oktatási rendszer béremelésére ‑ mert a kormány a közszférában elindított egy életpályamodellt, egy minősítési rendszert, egy folyamatos emelkedést ‑, hadd mondjak egy személyes példát, ha már Heringes Anita ilyen személyes példát mondott el. A feleségem tanárnő, tanít egy két tanítási nyelvű általános iskolában, s ezt talán önök is megértik, hogy 2013-ban a béremelés előtt a bruttó fizetése körülbelül 200 ezer forint volt 28 év tanítás után.

(21.50)

Eltelt három év, tehát 31 éve tanít, van a hároméves kötelező előrelépés is, és most a nettó fizetése 205 ezer forint. Ezt könnyen ki lehet számítani. Tehát korábban a bruttó fizetése volt annyi, mint most a nettó fizetése, és ez alapbért jelent egy általános iskolában. Én azt gondolom, hogy a tanárok többsége ezt tudja és érti.

Engedjék meg nekem, hogy még röviden szóljak a kulturális területről, mert őszintén meg kell mondani, hogy a kulturális területen dolgozók az elmúlt időszakban hátrányba kerültek a többi közalkalmazotthoz képest. Itt beszélhetnék az egészségügyi szférában végrehajtott béremelésről, hiszen az orvosok is közalkalmazotti státuszban vannak, a tanárokról már szóltam, de a kulturális területen mintegy 20 ezer ember dolgozik ma Magyarországon állami intézményeknél, önkormányzatoknál vagy egyházi, illetve civil szervezeteknél. Ezt a mintegy 20 ezer embert érinti a kulturális illetménypótlék, amit most nyáron jelentett be a kulturális államtitkár. Ez azt jelenti, hogy 2017-ben átlagosan 15 százalékos lesz itt a béremelés, amely természetesen figyelembe veszi a végzettséget és figyelembe veszi a pályán eltöltött időt is. Tehát a közszférában, a közoktatásban és ‑ még egy zárójeles megjegyzés ‑ a felsőoktatásban 27 százalékos béremelés lesz három éven keresztül, ami 2016. január 1-jétől 15 százalékot jelent. Természetesen a felsőoktatásban dolgozók is megérdemlik ezt a pénzt, hiszen Magyarországon az innovációt, a tudományos kutatást és a felsőoktatás minőségét jelenti, hogy meg tudjuk tartani az oktatói gárdát.

Összegezve azt tudom mondani, hogy sokat tettünk azért, hogy Magyarország a bérek területén is felzárkózzon, és egy gazdasági emelkedő pályára kerüljön. Tudják, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében van egy olyan mondás, főleg a szatmári részen, hogy beszélni hanyatt fekve is lehet. Tetteket tenni, dolgozni nem, de beszélni hanyatt fekve is lehet. Sőt, összevissza beszélni is, mint ahogy Szél Bernadettől hallottuk azt, hogy a semmibe vezetik az országot 2012 óta. Ön mondta a vezérszónoki felszólalásában, hogy a Fidesz-kormány semmibe vezeti az országot. Ez úgy jön ide, hogy szerintem ezek a tettek azt bizonyítják, hogy jó úton vagyunk, és tovább fogunk itt haladni. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)