Készült: 2024.04.27.16:08:19 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

190. ülésnap (2016.11.23.), 108. felszólalás
Felszólaló Kunhalmi Ágnes (MSZP)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka vezérszónoki felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 9:56


Felszólalások:  Előző  108  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

KUNHALMI ÁGNES, az MSZP képviselőcsoportjának részéről: Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Jelenleg a világon éppen a negyedik ipari forradalom zajlik. Ez nem hangos folyamat, nem is olyan látványos, mint a gőzgép feltalálása, de legalább annyira fogja megváltoztatni világunkat. Amit korábban lehetetlennek vagy távoli jövőnek hittünk, az már itt van az orrunk előtt. Például Oroszországban egy elszabadult robot okozott tavalyelőtt közlekedési balesetet. Tegnapelőtt került fel az egyik legnagyobb magyar hírportál címlapjára az is, hogy egy cég önvezető autója forgalomban, működés közben hogyan működik. Sőt, ugyanitt fél évvel ezelőtt megjelent egy videó arról, ahogyan egy önvezető autó végigmegy a Megyeri hídon.

Ma nem kérdéses, hogy már a nagyon közeli jövőben is azok az országok lesznek sikeresek, amelyek magas hozzáadott értéket produkáló munkahelyeket tudnak létrehozni és javítani a termelékenységükön. Nem pusztán infrastruktúrát építeni, nem annyit bejelenteni, hogy építünk egy tesztpályát, hanem tudást, új tudást adni az emberek kezébe, hogy szabadon kísérletezhessenek, építkezhessenek, hibázhassanak, újrakezdhessenek és fejlődhessenek.

Jó oktatás kell. Ma nem tudjuk megmondani mi, politikusok ebben a percben, hogy milyen munkahelyek lesznek 20 vagy 30 év múlva, de azt meg tudjuk mondani, hogy ha az emberek készségei fejlődnek, akkor képesek lesznek alkalmazkodni a változáshoz is. Valódi innovációra, nemzetközi szinten is versenyképes projektekre van szükség. A kutatás-fejlesztés és az innováció nem önmagában egy terület a sok közül, amelyben fejlődnünk kell. Nem pusztán egy szakpolitikai terület valahol a kormányzás mélyén, hanem egy, az egész kormányt átfogó kihívás, ha úgy tetszik, egyfajta kényszer. Nem dönthetünk arról, hogy ez a kényszer létezik-e. Nem szavazhatunk arról mi itt a parlamentben, hogy a fejlődést megállítsuk az országhatáron, hogy most egy kicsit ne fejlődjön a világ, amíg mi, magyarok behozzuk a lemaradásunkat. Ilyen nincs.

Egy dolgot tehetünk: felnövünk a feladathoz, és alkalmassá tesszük magunkat a jövőre. Ezen múlik az ország sikere a XXI. században, ezen múlik a magyarok jövője, ezen múlik a sikerünk. Nos, ehhez képest a Fidesz riasztóan keveset és sajnos rosszul foglalkozik az üggyel. Ez a kormány az elmúlt másfél évben is azzal foglalkozott, hogy miképp tud minél durvább gyűlöletkampányt építeni, hogyan tud ellenséget kreálni, hogyan tudja félelembe és szorongásba sodorni a magyarokat egyfajta morális pánikkeltéssel.

Képviselőtársaim! Láttak már rettegő embert hatékonyan fejlődni és tanulni? Nem láthattak. Nem láthattak, mert szorongva senki nem képes fejlődni. A szorongás, a félelem megöli a tudást, megöli a tudás megszerzésének képességét, és ezzel megöljük a jövőnket. Valahol persze érthető, miért vannak önök ennyire lemaradva. Hadd hozzak ide egy idézetet 2016. április 26-áról. „Jó dolog az innováció és a startupok világa, mert hátha kiderül, hogy amiről nem is tudtuk, ahhoz is értünk. De ez nem a jövő.” Hát, ezt mondta Orbán Viktor miniszterelnök, akire az önök padsoraiban elég sokan valamiféle jövendőmondó orákulumként tekintenek. De hogyan tekinthetünk jövőbe látó képességére, hogyan tekinthetünk olyan emberre, aki szerint a fejlesztések és az innováció nem olyan fontos, helyette inkább a mechanikus termelőmunkára kell koncentrálni? Ráadásul mondta ezt akkor a miniszterelnök, amikor már most robotok veszik át az irányítást Nyugat-Európa nagyon sok gyárában és bizony Magyarországon is. Világmárkák telepítik vissza a gyártást a Távol-Keletről például Németországba, az Egyesült Államokba, mert munkások helyett robotok dolgoznak a termékeken. Megint csak azt kell mondanom, nem dönthetünk arról, nem szavazhatunk arról, hogy jó‑e ez a folyamat vagy rossz. Egyszerűen ez a valóság.

Ezzel a magyaroknak és a mindenkori magyar kormánynak szembe kell nézni. A világ elszalad mellettünk, amíg mi itt Magyarországon romboljuk az oktatást és bűnbakokat keresünk saját kormányzati tehetetlenségünk miatt. Ez az igazi károkozás a nemzet ellen, véleményem szerint.

Mi az MSZP-ben azt gondoljuk, hogy Magyarország nem lesz, nem lehet hosszú távon Európa összeszerelő üzeme, mert ebben sem Kínát, sem a robotizációt egyszerűen nem tudjuk majd legyőzni. Ahhoz, hogy a magyarok normális életet élhessenek, magas szintű tudásra, innovációra, valódi és nemzetközileg is versenyképes projektekre van szükség

Hát, ebben pedig nem állunk jól. 2014-ben az in­novációs törvény egyik legfontosabb célja a versenyképességünk növelése volt. A törvény megalkotásának idején Magyarország a World Economic Fo­rum 138 országot vizsgáló versenyképességi listáján a 60. helyen szerepelt. Tavaly három helyet estünk vissza, mára további hatot. Ma a 69.-ek vagyunk. Nincs még egy olyan ország a világon, amely egy év alatt hat helyet zuhant volna. Ez egyenes következménye annak, hogy a Fidesz-kormány valójában nem érti az innovációt, sőt véleményem szerint fél is tőle.

A 10 éve még létező innovációs rendszer mára teljesen összeomlott. A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal egy tervhivatal, ami központi irányítással akarja kitalálni a fejlesztéseket, mindenféle kutatói függetlenség és autonómia nélkül.

(13.10)

Csak annyit mondanék önöknek: Albert Einstein nem egy hivatalnok utasítására fedezte fel az általános relativitás elméletét. Ennek mentén tessék értelmezni, mennyi értelme van egy ilyen hivatalnak! A vállalati kutatás-fejlesztés különösen a kis- és középvállalkozások esetében teljesen leépült. A Fidesz talicskával tolta ki az egyetemekről a pénzt. Ez pedig az egyetemi kutatás-fejlesztés leépülését eredményezte. A fiatal tehetségek ma a kormány munkája következtében külföldre mennek, a kutatóbázis teljesítményének alakulása ennek veszélyeit jól jelzi. Be kellene látni önöknek: a tudomány, a kutatás-fejlesztés csak független, autonóm szereplőkkel működik. Látjuk, hogy ezek a fogalmak Orbán Viktor univerzumában nem léteznek, de az a rossz hírem, hogy odakinn, ezeken a falakon kívül a valóságban nagyon is léteznek. Nagyon komoly ára van ám annak, hogy a Fidesz a valóság helyett Orbán fantáziavilágát választotta, csakhogy ezt nem önök ‑ hanem az országgal fizettetik meg.

De nézzék meg önök is az eredményeket! A dolog látványosan nem működik. Az nem eredmény, hogy a fideszes oligarchák zsebe tele van. Az nem eredmény, hogy Garancsi Istvánnak egy felcsúti stadion és egy fideszes székház felújítása közé becsúszik pár innovációs milliárd is a zsebbe. Ennek a folyamatnak ráadásul van neve, ez a név pedig a lopás. Az elmúlt években fuvarozó vállalatok, kereskedelmi cégek, simlis ingatlanosok nyertek milliárdhoz közeli közpénzt olyan projektekre, amikhez hasonlót még soha nem csináltak, és nincs is semmilyen eredménye. Tudják, hogy hívják egymás közt ezt a tevékenységet? Elkutatásnak! Egymás közt arról beszélnek Fidesz-közeli vállalkozók, hogy mennyi milliárdot kutattak már el az elmúlt években. Nos, ez nem egy normális folyamat.

De mondom konkrétan végezetül a problémákat. Továbbá a pályázati rendszer teljesen átláthatatlan. Nem tudjuk, milyen cégek viszik a pénzt. Az Innovációs Hivatal honlapján csak a nyertes konzorciumvezetők látszanak, a partnerek nem. Így aztán egészen könnyű eltüntetni néhány száz milliót vagy milliárdot, amelyek ugyanahhoz a cégcsoporthoz folynak be. A kutatók mozgástere nem változik, a kutatóhelyek továbbra is teljesen kiszolgáltatottak lesznek, ami nemcsak az eredeti uniós szándékkal ellentétes, de véleményem szerint a magyar nemzeti érdekekkel is. Ez a javaslat a hatalomkoncentráció folytatása, a vízfej tovább fújása. Az innovációsnak nevezett tervhivatalban még nagyobb teret nyit a személyi döntéseknek a szakmai döntések helyett, és hihetetlenül részletesen szabályozza azokat a minősítő eljárásokat, amelyeket, ha a parlament a módosítót elfogadja, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal nem lesz kénytelen figyelembe venni. Azaz a forráselosztó szervezetnek tulajdonképpen nem is kell majd értékelnie, mennyire hasznos egyáltalán egy pályázat a kutatás-fejlesztés szem­pontjából. Hát, ha van olyan módosítás, ami értelmetlen, ez az! Szerintünk az alapkutatás-támogatás egyébként állami feladat is, főleg, ha komoly mennyiségű uniós pénz áll rendelkezésre, és jelenleg ez a helyzet.

Magyarország akkor tud előrelépni, ha azok a pályázatok kapják a támogatást, amelyek életképesek, versenyképesek, a nemzeti mezőnyben is megállják a helyüket. Ha a kormány egy valóban hatékony innovációs törvényt akar alkotni, akkor kérje fel a Magyar Tudományos Akadémiát ennek kidolgozására, indítson valódi együttműködést a szakmai szereplőkkel, ne pedig a Fidesz-közeli elkutatást finanszírozza folyamatosan.

Ezt az előttünk fekvő javaslatot az MSZP részéről támogatni nem tudjuk, nem adjuk a szavazatunkat a leszakadás kiterjesztéséhez. Köszönöm a figyelmüket. Köszönöm, elnök úr. (Taps az MSZP padsoraiból.)




Felszólalások:  Előző  108  Következő    Ülésnap adatai