Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

CSEPREGHY NÁNDOR, a Miniszterelnökség államtitkára, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az Országgyűlés 2014. november 25-én meghozott, a tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló törvényt elfogadó döntése a hazai kutatás, fejlesztés és innováció intézményi szabályozási és finanszírozási keretrendszerének megújításáról irányozott folyamatban szimbolikus jelentőségű döntésként értelmezhető. A kutatás-fejlesztési és innovációs törvény megalkotásának célja az volt, hogy a kutatás-fejlesztési és innovációs források hatékony felhasználása érdekében egyrészt törvényi szinten egységesen kerüljön szabályozásra, másrészt a tudományos kutatási alaptörvényben rögzített autonómiája létrejöjjön, és a magyar gazdaság és a magyar társadalom versenyképességét és a jövőbe mutató jövedelemtermelő képességét biztosító innovációs ökoszisztéma jöhessen létre Magyarországon annak érdekében, hogy azok hatékonyan járuljanak hozzá a fenntartható társadalmi és gazdasági fejlődéshez; ezek alatt értjük a munkahelyteremtést és a gazdasági növekedés alátámasztását.

Tisztelt Országgyűlés! A 2014-ben hosszú idő után világos elvek és értékek mentén egyértelműen megfogalmazott tudománypolitikai célok végrehajtására a kutatás-fejlesztési és innovációs törvénnyel létrehozott Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal 2015. január 1-jén kezdte meg működését. Az Országos Tudományos Alapprogramok Iroda, a Nemzeti Innovációs Hivatal, továbbá a korábbi Kutatási és Technológiai Innovációs Alap jogutódjaként jött létre ez a szervezet. A kutatás-fejlesztési és innovációs törvény megalkotásával a kormány a kutatás-fejlesztés és az innováció közfinanszírozású támogatásával kapcsolatos feladatait a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal útján hajtja végre. Ennek köszönhetően biztosított a kutatás-fejlesztés és innováció egységes joggyakorlaton alapuló felügyelete, és a rendelkezésre álló hazai és uniós források kutatás-fejlesztésre és innovációra történő hatékony felhasználása.

A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal 2015. január 1-jei megalakulását követően megtörtént a szükséges belső szabályzatok kialakítása. Egységes szakmai és funkcionális feladatok ellátásának rendjét kialakító szabályokról beszélünk. Az intézményi és az elkülönített állami pénzalappal összefüggő gazdálkodás átlátható és hatékony rendszerének létrehozása történt meg, és a rendelkezésre álló, a jogelőd intézményektől átvett humán erőforrások felmérése is befejeződött. Megkezdték működésüket a kutatás-fejlesztési és innovációs törvény szerinti tudományos testületek, a szakterületi kollégiumok, az innovációs testület és a szakértői csoportok. Kiemelt eredményként kezelhető a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal által létrehozott, nemzetközi szakértőket is tartalmazó szakértői adatbázis. A szakértői adatbázisban regisztrált közel 15 ezer elméleti és gyakorlati szakember szakmai értékelőként aktív és felelős közreműködője az értékelési folyamatoknak. Amennyiben a benyújtott pályázatok szakmai színvonalát, újdonságtartalmát, gazdasági hasznosulásának a lehetőségét és a kért támogatási összeg indokoltságát kiemelt szempontként kell véleményezni, egy olyan szakértői bázisra támaszkodhat a hivatal, amely, azt gondolom, hogy szakmailag megkérdőjelezhetetlen döntéseket képes hozni.

Kialakításra került végül a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatalnak a GINOP és a VEKOP, tehát a gazdaságfejlesztési és a versenyképes közép-magyarországi régió pályázatainak értékelésében való közreműködési rendje is. Mindezek keretében 2016 végéig több mint 200 milliárd forint kutatás-fejlesztési és innovációs forrásról szóló döntés született, és megkezdődtek a szerződéskötések, valamint ezt követően a kifizetések. A szféra minden szereplője, a vállalatok, az egyetemek, a kutatóintézetek eddig soha nem látott fejlesztési forrásokhoz jutottak hozzá.

Tisztelt Képviselők! Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Az Országgyűlés elé terjesztett törvénymódosítási javaslat megalkotására két okból kerül sor. Egyrészt a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal működésének közel két éve alatt szervezetirányítási és jogalkalmazói oldalról is felmérésre kerültek azok a sarokpontok, amelyek a kutatás-fejlesztési és innovációs stratégia megvalósításának és a közfinanszírozású pályázatok kezelésének még magasabb színvonalon való ellátását szolgálják.

A hatályos törvény áttekintése alapján megállapítható, hogy annak érdemi szabályaiban nem szükséges módosításokat eszközölni. A törvényben megfogalmazott célok végrehajtása a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal számára meghatározott közfeladatok még hatékonyabb ellátása érdekében történik, a kisszámú és alapvetően technikai jellegű módosítást ezért tartja a kormány indokoltnak. A törvényjavaslat tehát ennek megfelelően az éves költségvetési tervezés és kötelezettségvállalás szabályainak megfelelően éves programstratégia meg­alkotását írja elő. Az éves programstratégia kor­mány általi elfogadása a támogatási szerződések megkötéséhez szükséges. A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból finanszírozott támogatások pályázati felhívásainak közzétételére azonban már a tárgyévre elfogadott költségvetési törvény alapján az év elején sor kerülhet. Ezáltal jobban ütemezettebbé és arányos terhet jelentővé válik a pályáztatás és a finanszírozás rendszere.

A módosítás kivezeti a kutatás-fejlesztési és innovációs törvényben nevesített, de már megszűnt nemzetközi tagdíjfizetési kötelezettségeket, egyidejűleg lehetőséget biztosít arra, hogy amennyiben nemzetközi kötelezettség ezt indokolja, a kormány döntése alapján a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal törvényben rögzített közfeladataihoz igazodóan a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból is teljesíthetők legyenek nemzetközi tagdíjfizetési kötelezettségeink. Végül e körben a javaslat lehetővé teszi, hogy a vonatkozó államháztartási jogszabályokkal összhangban a fejezet részére történő pénzeszközátadással is finanszírozhatók legyenek a nemzetközi tagdíjak. A fejlesztéspolitikai adatbázis- és információs rendszerre figyelemmel határozza meg a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal egységes informatikai pályázati rendszerének kialakításával kapcsolatos határidőt.

A törvényjavaslat másik módosítási köre a kutatás-fejlesztési és innovációs törvényben szabályozott, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának hatáskörébe tartozó kutatás-fejlesztési projektminősítési eljárásokra vonatkozik. A módosító javaslat megfelelően rögzíti a projektcsoport-minősítési eljárás anyagi, jogi és eljárási szabályait, a jelenleg is hatályos kutatás-fejlesztési minősítési eljárás körében pedig egyértelművé teszi a javaslat, hogy a támogatási rendszerben a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala minősítési határozata akkor használható fel, ha a pályázati felhívást közzétevő támogató ezt lehetővé teszi.

Tisztelt Országgyűlés! A tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló törvény bebizonyította, hogy van akarat, van lehetőség is a hazai kutatás-fejlesztés és innováció intézményi szabályozás és finanszírozási keretrendszer megújítására. Kérem tehát az Országgyűlést, hogy a javaslat elfogadásával támogassák továbbra is a magyar gazdaság versenyképességét, a fenntartható gazdasági és társadalmi fejlő­déshez ténylegesen hozzájáruló kutatás-fej­lesz­tési és innovációs szakpolitikai program végrehajtását. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a Fidesz soraiban.)