Felszólalás adatai

Kérdezem Czomba Sándor államtitkár urat, hogy kíván-e válaszolni. (Dr. Czomba Sándor: Nem.) Jelzi, hogy nem.

Tisztelt Országgyűlés! A benyújtott módosító javaslatokról várhatóan következő ülésünkön döntünk. Mivel több felszólaló nem jelentkezett, a részletes vitát lezárom.

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik az egyes családjogi és cégjogi eljárások egyszerűsítéséről szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. A törvényjavaslatot T/7035. sorszámon megismerhették.

Most az előterjesztői expozé következik. Megadom a szót Rétvári Bence államtitkár úrnak, a napirendi pont előadójának, 25 perces időkeretben. Öné a szó, államtitkár úr.

(10.20)

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A törvényjavaslat a Magyary-program egyszerűsítési programjának részeként került benyújtásra. A javaslat egészének célja a polgárok és a cégek ügyintézésének, az adminisztratív eljárások polgárokra és cégekre nehezedő terheinek a csökkentése. Ezen a nagy célon belül a törvényjavaslat több területen kíván ilyen irányú egyszerűsítést hozni az eljárásokba. Ennek egyik eleme az örökbefogadás joghatásaival kapcsolatos eljárások egyszerűsítése.

Ami az örökbefogadás joghatásaival kapcsolatos eljárások egyszerűsítését érinti, a javaslat e körben túlmegy a lakossági ügyfelekre háruló adminisztratív terhek csökkentésén, és érdemi jogkiterjesztést is megvalósít. A javaslat első ezzel kapcsolatos eleme a származás megismeréséhez való jog kiterjesztése. Természetes dolog, hogy az örökbefogadottak nagy része szeretne tájékoztatást kapni testvérei adatairól, találkozni velük. Erre eddig csak a vér szerinti szülőn keresztül volt lehetőség, aki ha elhalálozott, ismeretlen helyen tartózkodott vagy elzárkózott az örökbe fogadott gyermekkel történő találkozástól, nem adhatott, illetve nem adott a testvérekről információt. A javaslat a vér szerinti szülő közreműködése nélkül is lehetővé teszi, elősegíti a testvér felkutatását.

Ugyancsak a származás megismeréséhez, annak egészségügyi vetületeihez kapcsolódik a javaslat következő eleme. Jelenleg az örökbe fogadott gyermek a vér szerinti szülő felkutathatatlansága vagy elzárkózása esetén nem juthat hozzá az egészsége szempontjából fontos olyan adatokhoz, mint például az örökletes betegségek. A javaslat szerint a gyámhatóság - a vér szerinti szülő közreműködése nélkül - az adatkezelőtől való adatlekérést követően anonimizáltan, de átadhatja az adatokat a gyermeknek, illetve törvényes képviselőjének.

Az örökbefogadással összefüggő harmadik elem a felbontást követő helyzet egyszerűsítését célozza. Az örökbefogadás felbontása a javaslat értelmében nem érinti a vér szerinti szülők felügyeleti jogát, az tehát nem áll vissza. Ezzel a pontosítással azonnal lehetőség nyílik a gyermek újabb örökbe fogadó családba helyezésére, elkerülve így az újabb nyolc-tíz hónapnyi gyermekvédelmi szakellátásba helyezést. Ezen egyszerűsítéseket a javaslat a családjogi törvény módosításával hajtja végre. A tervek szerint ezek a polgári törvénykönyvről szóló törvényjavaslatban is majd a későbbiekben tükröződni fognak.

Tisztelt Ház! Az örökbefogadás joghatásaival összefüggő lényeges kérdés a külföldön történt örökbefogadás elismerése. A javaslat ennek kiterjesztésére irányul, a nemzetközi magánjogról szóló törvényerejű rendeletet módosítja a törvény. Azokban az esetekben, amikor magyar örökbefogadó külföldön fogad örökbe kiskorú külföldi állampolgárt, az elismerés kérdése megoldott. Nem biztosított, illetve nehézkes az elismerés jelenleg akkor, ha a magyar örökbefogadó külföldön fogad örökbe kiskorú magyar állampolgárt, és a kiskorú magyar állampolgár már nagykorúként Magyarországon kéri a külföldön történt örökbefogadás elismerését.

Ugyancsak nem rendezett az a kérdés, ha a külföldi örökbefogadó külföldön fogad örökbe kiskorú magyar állampolgárt, és a kiskorú magyar állampolgár már nagykorúként Magyarországon kéri a külföldön történt örökbefogadás elismerését. A javaslat kiterjesztené, illetve egyszerűsítené az elismerés lehetőségét e két problémás esetben is, amelyek egyre gyakrabban fordultak elő, és nyilván a jövőben is egyre gyakrabban fognak előfordulni a nemzetközi viszonyoknak az egyre inkább sűrűbbé válása miatt.

Az egyszerűsítés másik területe a teljes hatályú apai elismerő nyilatkozatokkal kapcsolatos eljárás egyszerűsítése. Ez az eljárás az emberek életének egyik leglényegesebb elemét, a családot határozza meg, a családi jogállás rendezésére szolgál. Tekintettel ennek a jognyilatkozatnak és az ahhoz fűződő jogkövetkezményeknek az egész életet végigkísérő, alapvető jelentőségű hatásaira, kötelességünk gondoskodni arról, hogy annak megtétele indokolatlan akadályba ne ütközzék, ilyen akadályok ne állják útját a család kialakulásának, ne nehezítsék meg indokolatlanul az apai jogállás betöltésére irányuló nyilatkozat megtételét.

A teljes hatályú apai elismerő nyilatkozatot a hatályos jogszabályok szerint a hatóságok meghatározott köre és a bíróság előtt lehet megtenni. A törvényjavaslat a nyilatkozat megtételének könnyítése érdekében bővíti azon hatóságok számát, amelyek előtt külföldön a nyilatkozat megtehető, kiterjesztve ezt a lehetőséget a tiszteletbeli konzulok körére. Ez a módosítás jelentős könnyebbséget jelent azoknak a külföldön élő családoknak a számára, amelyek tagjai rendkívül nagy utat kénytelenek megtenni a nyilatkozat elfogadására jogosult hatóság elé járulás érdekében, mivel a módosulással a könnyebben elérhető tiszteletbeli konzulokat kell csak felkeresniük.

A hatályos szabályozás alapján a gyakorlatban problémaként jelentkezett, hogy a jogszabályi környezet széttagoltsága miatt a különböző szervek és hatóságok eltérő tartalommal vették fel a teljes hatályú apai elismerő nyilatkozatot, így a hiányok pótlása érdekében gyakran volt szükséges az ügyfél ismételt megkeresése vagy újbóli megjelenése a hatóság előtt. Ennek elkerülése érdekében a törvényjavaslat törvényi szinten kívánja rögzíteni, hogy a gyermek nevére a nyilatkozattételkor kell mindig kitérni, mert ennek hiányában a későbbiekben nem lesz anyakönyvezhető a nyilatkozat tartalma szerint, és mindenképpen szükségessé válik az ügyfél újabb megkeresése.

Ezekkel az intézkedésekkel egyszerűbbé, könnyebbé és biztonságosabbá tehető a nyilatkozat megtétele úgy, hogy azzal ugyanakkor a közigazgatás terhei sem nőnek, az ügyfél elégedettsége azonban igen.

Tisztelt Ház! Az egyszerűsítési csomag másik fő célja a cégek nyilvántartásba-vételének és képviseletének igazolására vonatkozó szabályok egyszerűsítése a hatósági eljárások során. A cégek adminisztratív terheinek csökkentése kiemelten fontos, a versenyképességet növelő tényező.

(10.30)

A cégek általában cégkivonattal és a képviseletre jogosult aláírási címpéldányával kötelesek igazolni jogképességüket. A fenti iratok beszerzése jelentős időt és költséget jelent a cégek számára. Az állami nyilvántartások közötti kommunikáció erősítését, az állam által nyilvántartott adatok hatékony felhasználását szolgálja a törvényjavaslat ezen eleme, amely a szolgáltató állam megvalósítása felé vezető úton mérföldkőnek is tekinthető.

A törvényjavaslat egyrészt egy 2007-ben elfogadott, adminisztratív teher csökkentése eredményeként létrejött jogintézmény, az aláírásminta körül kialakult bizonytalanságot rendezi. A törvényjavaslat egyértelművé teszi, hogy közjegyzői aláírás-hitelesítéssel ellátott címpéldány és a cégtörvény rendelkezéseinek megfelelően készített és a cégbírósághoz benyújtott, ügyvéd által ellenjegyzett aláírásminta egyaránt igazolja a cégjegyzési joggal rendelkező személy aláírás-képességét.

Az ügyvédi aláírásminta bevezetése jelentős előrelépés volt az adminisztratív terhek csökkentésében, így mindenképpen szükséges annak elősegítése, hogy a gyakorlatban e két okirat között a felhasználhatóság tekintetében ne legyen különbség, ha azok megfelelnek a törvényi előírásoknak.

A törvényjavaslat az ügyvédi aláírásminta megerősítése mellett közigazgatási hatósági eljárásokban mentesíti a cégeket a cégkivonat csatolásának kötelezettsége alól. A cégeknek tehát a jövőben hatósági eljárásaik során nem kell a cégbíróságnál vagy a céginformációs szolgálatnál 30 napnál nem régebbi cégkivonatot beszerezniük, mivel a hatóság azt saját maga fogja elektronikus úton a cégnyilvántartásból lekérdezni.

Emellett a cégek mentesülhetnek az aláírási címpéldány vagy az aláírásminta csatolásának kötelezettsége alól is. A cégtörvény nem teszi lehetővé a cégek számára az aláírási címpéldány benyújtását a cégbírósághoz, amennyiben azonban az aláírási címpéldány vagy az aláírásminta a cégbírósághoz megfelelő módon benyújtásra került, úgy a hatóság elektronikus úton, közvetlen lekérdezéssel szerzi be azt.

Az egyszerűsítés eredményeként a cégjegyzékből közvetlenül elérhetővé válik a cég képviselőjének aláírásmintája vagy a cégbírósághoz benyújtott aláírási címpéldánya, így bárki, aki online hozzáféréssel rendelkezik a cégnyilvántartáshoz, a cég képviseletére jogosult adatai között található hivatkozással maga is megismerheti az aláírási címpéldányt vagy az aláírásmintát.

Az egyszerűsítés eredményeként a cégnyilvántartási rendszerből automata segítségével, elektronikus közokirat formában kérhető le a cégkivonat. Az aláírási címpéldány és az aláírásminta is elektronikus okirat formájában ismerhető meg.

Tisztelt Országgyűlés! Az egyszerűsítési intézkedések valamennyi területen jelentős előrelépést jelentenek az ügyfelekre háruló adminisztratív terhek csökkentésének megvalósításában. Kérem ezért a tisztelt Országgyűlést, hogy a fenti célokkal egyetértve fogadja el a törvénymódosító javaslatot.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.)

ELNÖK: Köszönöm, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Most az ifjúsági, szociális, családügyi és lakhatási bizottsági álláspont ismertetésére kerül sor, a napirendi ajánlás szerint ötperces időkeretben. Megadom a szót Ágh Péter képviselő úrnak, a bizottság előadójának.

ÁGH PÉTER, az ifjúsági, szociális, családügyi és lakhatási bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Az ifjúsági, szociális, családügyi és lakhatási bizottság megtárgyalta T/7035. számon a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium által benyújtott, az egyes családjogi és cégjogi eljárások egyszerűsítéséről szóló törvényjavaslatot. A bizottság a törvényjavaslatot egyhangúlag általános vitára alkalmasnak találta és támogatta.

A javaslat megteremti a külföldön történt örökbefogadás utólagos hazai elismerését felnőtt örökbefogadott esetében, amennyiben az örökbefogadás pillanatában az örökbefogadott és az örökbefogadó magyar állampolgár vagy az örökbefogadott magyar állampolgár és az örökbefogadó külföldi állampolgár.

Az örökbe fogadott felnőtt az örökbefogadást követő személyi adatokat használhatja Magyarországon is, nem kell kétféle személyazonossággal léteznie. A javaslat ezzel nem csupán a személyazonosság igazolásával kapcsolatos nehézségeket küszöböli ki ilyen esetekre, de az esetleges visszaélések lehetőségét is megszünteti.

A javaslat az örökbefogadás joghatásainak egyszerűsítését tűzi ki célul, de az egyszerűsítésen túlmenve jogkiterjesztést is megvalósít. Jelenleg egy örökbe fogadott gyermek a vér szerinti szülő halála, ismeretlen helyen tartózkodása esetén például nem tudhatta meg, hogy vannak-e testvérei. A javaslat a származás megismeréséhez való jog kiterjesztésével orvosolja ezt a problémát.

Az örökbe fogadott gyermekek számára, amennyiben az egészségi állapota miatt fontossá válik a vér szerinti szülők genetikai betegségének ismerete, a jövőben ennek a felderítésére is lehetőség nyílik. Mindezt úgy, hogy az nem zavarja meg a családi kapcsolatokat: az adatkérést a nyilvántartásból a gyámhatóság végezné, méghozzá anonimizáltan.

A javaslat örökbefogadás felbontásával kapcsolatos egyszerűsítése elősegítheti, hogy az esetleges felbontást követően a gyermek újabb örökbe fogadó családba helyezésére azonnal lehetőség nyíljon, ne legyen szükség a gyermek örökbe fogadhatóvá válásával kapcsolatos eljárást ismét lefolytatni, és ezzel a gyermeket további nyolc-tíz hónapig gyermekvédelmi szakellátásban tartani.

A törvényjavaslat apai elismerő nyilatkozatokkal kapcsolatos rendelkezéseinek célja, hogy az ügyféli oldalán az adminisztratív teher csökkenése legyen elérhető úgy, hogy ugyanez a teher az állami szereplők oldalán ne növekedjen. Az adminisztratív teher csökkentése érdekében az ügy egyszerűbben, gyorsabban, kevesebb utánajárással lesz elintézhető.

Minden képviselőtársamat csak arra tudom biztatni, hogy támogassa az előttünk fekvő javaslatot. Köszönöm a szót, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Most a vezérszónoki felszólalásokra kerül sor, 20-20 perces időkeretben. Ezek közben kétperces felszólalásokra nem lesz lehetőség.

Elsőként megadom a szót Molnár Attila képviselő úrnak, a Fidesz képviselőcsoportja vezérszónokának. Öné a szó, képviselő úr.

DR. MOLNÁR ATTILA, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Ahogy előbb hallhattuk az ifjúsági, szociális bizottság előadójától, a bizottság egyhangúlag javasolta elfogadásra a törvényjavaslatot. Igaz, hogy most vezérszónokként szólok, de ugyanezt tudom elmondani az alkotmányügyi bizottságról is, hiszen az alkotmányügyi bizottság is foglalkozott ezzel a törvényjavaslattal, és úgyszintén egyhangúlag javasolta a tárgysorozatba-vételét, valamint az általános vitára alkalmasságát. Úgyhogy azt gondolom, hogy tényleg egy olyan javaslattal állunk szemben - ahogy azt államtitkár úr is elmondta -, hogy a Ház egészének támogatását majd élvezni fogja.

Engedjék meg, hogy a bizottsági üléstől eltérően, ahol nagy vonalakban tekintettük át a törvényjavaslat lényegét és célját, ezt most egy kicsit részletesebben is megvilágítsam önöknek.

A Magyary Zoltán közigazgatás-fejlesztési program keretében kerül sor a jogszabályok nyelvezetének közérthetőbbé tételére és a lakossági ügyfelekre háruló adminisztratív terheknek az állampolgárok számára érzékelhető módon megvalósuló olyan irányú csökkentésére, amely nem eredményezi egyúttal a közigazgatásban foglalkoztatottak leterheltségének növekedését.

A törvényjavaslat ezen keretek között a teljes hatályú apai elismerő nyilatkozattal, a származás megismerésével, az örökbefogadás felbontásával, a külföldön történt örökbefogadás elismerésével kapcsolatos eljárások egyszerűsítésére, továbbá az aláírási címpéldánnyal és a cégkivonattal összefüggő adminisztratív terhek csökkentésére tesz javaslatot.

A törvényjavaslat a teljes hatályú apai elismerő nyilatkozattal kapcsolatos rendelkezéseinek elfogadásával elérni kívánt célja, hogy a teljes hatályú apai elismerő nyilatkozat felvételével kapcsolatban további, ügyféli oldalon megjelenő adminisztratív tehercsökkentés legyen elérhető oly módon, hogy egyúttal ugyanezen teher az állami szereplők oldalán ne növekedjen. Az adminisztratív teher csökkentése eredményeképpen az ügy egyszerűbben, gyorsabban, kevesebb utánajárással lesz elintézhető.

A Központi Statisztikai Hivatal éves születési statisztikái alapján megállapítható, hogy a kétezres évek elejétől az élve született gyermekek 30-40 százaléka házassági köteléken kívül született. 2010-ben a 90 335 élve születésből 36 872 gyermek származott házassági köteléken kívül. A családjogi törvény értelmében, mivel házasság alapján az apa státusa nem tölthető be, ezen utóbbi gyermekek vonatkozásában az apa személyének meghatározására több intézmény is létezik. A teljes hatályú apai elismerő nyilatkozat, az apaság bírósági megállapítása, az utólagos házasságkötés és az úgynevezett reprodukciós eljárásban való részvétel egyaránt alkalmas arra, hogy a hiányzó apai státus betölthető legyen.

A teljes hatályú apai elismerő nyilatkozat a fenti adatok alapján egyre inkább teret nyert mint az apai jogállás betöltésének eszköze azokban a kapcsolatokban, ahol apasági vélelem keletkezése nélkül, azonban egyetértésben vállalnak gyermeket a szülők. Értelemszerűen a jogintézmény nem alkalmas a viták rendezésére, mivel a nyilatkozat megtétele önkéntes, és ahhoz az anya beleegyezése is kell, egyetértés esetén azonban a sokkal hosszabb, költségesebb és több energiát felemésztő bírósági eljárás kerülhető ki a nyilatkozat megtételével.

(10.40)

Annak érdekében, hogy azokban az esetekben, ahol a szülők egyetértenek abban, hogy a gyermek apja a nyilatkozatot tenni kívánó személy, és nincs a nyilatkozatnak akadálya, a gyermek rendezett családi jogállásához fűződő joga és érdeke azt diktálja, hogy az ügyfelek minél egyszerűbben, kényelmesebben és problémamentesebben tehessék meg a nyilatkozatot, elősegítve ezzel a rendezetlen családi jogállású gyermekek számának csökkentését.

A törvényjavaslatban javasolt intézkedések a következők. A tiszteletbeli konzuli tisztviselő feladatait bővíteni kell abban az irányban, amellyel előtte is lehetővé válik a teljes hatályú apai elismerő nyilatkozathoz szükséges hozzájáruló nyilatkozatok megtétele. Ezzel a külföldön élő magyarok számára sok esetben rendkívül hosszú utazás kerülhető el a könnyebben elérhető tiszteletbeli konzulhoz történő elutazással.

A hatóságok köre, amelyek előtt a nyilatkozat jelenleg megtehető, a hatályos szabályozás szerint is olyan széles, amely a legtöbb élethelyzetben lehetővé teszi a nyilatkozat megtételét különösebben aránytalan erőfeszítés, utazás nélkül is. Speciális helyzet azonban a külföldön élő családok helyzete, kiemelve különösen azokat az eseteket, ahol a nyilatkozatot megtenni szándékozók, valamint azok a személyek, akiknek a hozzájárulása a nyilatkozat érvényességéhez szükséges, nem egy helyen tartózkodnak. Mindkét esetben könnyítés, ha csak a vélhetően közelebbi tiszteletbeli konzul előtti megjelenést kell megoldania a családnak a nyilatkozat érvényességéhez.

A családjogi törvény alapján több szerv előtt tehető meg a teljes hatályú apai elismerő nyilatkozat. A joggyakorlatban azonban problémaként jelentkezett az, hogy ezek a szervek nem minden esetben azonos adattartalommal vették fel a nyilatkozatot, így az anyakönyvvezető, akihez ezt követően bejegyzés céljából a nyilatkozatot továbbítják, kénytelen volt azokat visszaküldeni a nyilatkozatot felvevőnek, ezzel az ügyfélnek ismét meg kellett jelennie azon szerv előtt, ahol a nyilatkozatot korábban megtette. Így az előterjesztés úgy módosítja a családjogi törvényt, hogy abból egyértelművé váljon, hogy valamennyi szerv esetében kötelező a nyilatkozattevőt a gyermek nevéről is nyilatkoztatni, és azt az erről készült iratban feltüntetni.

Az örökbefogadással kapcsolatosan is - ahogy hallottuk államtitkár úr expozéjában - olyan változások és egyszerűsítések kerülnek a törvényjavaslatban rögzítésre, amelyeket fontosnak tartunk mi is. A jelen javaslat az örökbefogadás joghatásainak egyszerűsítését tűzi ki célul, de az egyszerűsítésen túlmenve jogkiterjesztést is megvalósít. Jelenleg egy örökbe fogadott gyermek a vér szerinti szülő halála, illetve ismeretlen helyen tartózkodása esetén például nem tudhatta meg, vannak-e testvérei. A javaslat a származás megismeréséhez való jogi kiterjesztésével orvosolja ezt a problémát.

Rendkívül fontos előrelépést jelenthet az örökbe fogadott gyermekek számára továbbá, hogy amennyiben egészségi állapota miatt fontossá válik a vér szerinti szülők genetikai betegségeinek ismerete, a jövőben ennek felderítésére is lehetőség nyílik majd. Mindez ráadásul úgy, hogy az nem zavarja meg a családi kapcsolatokat, az adatkérést a nyilvántartásból a gyámhatóság végezné, méghozzá anonimizáltan.

A javaslat örökbefogadás felbontásával kapcsolatos egyszerűsítése elősegítheti, hogy az esetleges felbontást követően a gyermek újabb örökbe fogadó családba helyezésére azonnal lehetőség nyíljon, ne legyen szükség a gyermek örökbefogadhatóvá válásával kapcsolatos eljárást ismét lefolytatni, és ezzel a gyermeket további 8-10 hónapig gyermekvédelmi szakellátásban tartani.

A javaslat emellett megteremti a külföldön történt örökbefogadás utólagos hazai elismerését felnőtt örökbefogadott esetében, amennyiben az örökbefogadás pillanatában az örökbefogadott és az örökbefogadó magyar állampolgár vagy az örökbefogadott magyar állampolgár és az örökbefogadó külföldi állampolgár.

Ahogy említettem a felszólalásom elején, a harmadik nagyobb eleme a törvényjavaslatnak az aláírási címpéldányokkal kapcsolatos anomáliák kiküszöbölése. A Magyary-program egyszerűsítési programjának elfogadásáról szóló kormányhatározat is előírja az ezzel kapcsolatos egyszerűsítési feladatot. A program célja az, hogy a lakossági ügyfelekre háruló adminisztratív terhek csökkentésének megvalósítása úgy történjen meg, hogy az az állampolgárok számára érzékelhető módon valósuljon meg, ugyanakkor a közigazgatásban foglalkoztatottak leterheltsége ne növekedjen.

A törvényjavaslat elsődlegesen a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény, a cégtörvény módosítását tartalmazza. A 2007-es cégtörvény-módosítás célja az adminisztrációs tehercsökkentés jegyében egyértelműen az volt, hogy lehetőséget biztosítson a cégek számára, hogy amennyiben arra vonatkozóan iratot kívánnak csatolni a cégeljárásban, hogy a cég írásbeli képviselete során a cég képviselője milyen módon jegyzi a céget, eldönthessék, hogy ezen okiratot közjegyzőnél készíttetik el, vagy a cégeljárásban egyébként közreműködő ügyvédnél az egyéb cégiratok elkészítésével egyidejűleg történjen meg az aláírásminta elkészítése.

Figyelemmel arra, hogy a címpéldány, aláírásminta benyújtása már nem szükséges eleme a cégbejegyzésnek, változásbejegyzésnek, hibás az a jogalkalmazói értelmezés, amely az ügyvéd által ellenjegyzett aláírásminta használatát, felhasználhatóságát kizárólag a cégeljárásban ismeri el. A későbbi jogalkalmazás egységesítése, a jogalkotói szándék egyértelmű deklarálása érdekében a cégtörvény kimondja, hogy a közjegyzői címpéldány és az ügyvéd által ellenjegyzett aláírásminta, amennyiben azt a cégeljárásban eljáró ügyvéd készítette és a cégbírósághoz cégiratként benyújtották, egyaránt bizonyítja, hogy a cég képviselője milyen aláírással jegyzi a céget. A cég nem kényszerül arra, hogy igazodjon a hatóságok, az üzleti élet szereplőinek önkényes elvárásához. Ha úgy dönt, ügyvédi aláírásmintát készíttet, azt a jövőben minden harmadik fél ugyanúgy köteles elfogadni, mint a közjegyzői címpéldányt.

Figyelemmel a közjegyzői aláírási címpéldány és az ügyvédi ellenjegyzéssel ellátott aláírásminta közötti eljárási különbségekre, vagyis hogy az ügyvéd csak törvényben meghatározott feltételek esetén jogosult ilyen irat készítésére, a cégtörvény a továbbiakban sem vezet be gyűjtőfogalmat a két okirat egységes megjelölésére. Indokolt fenntartani az ügyvédi aláírásminta készítésével összefüggő szabályokat, hiszen ezen szabály mögötti eredeti jogalkotói szándék nem az ügyvédség közjegyzői jogosítványokkal való felruházását célozta, hanem azt, hogy a cég alapításával felmerülő adminisztratív terhek csökkenthetőek legyenek.

A szabályozás így nem változtat azon, hogy a közjegyzői aláírás-hitelesítéssel ellátott címpéldány közokirat, amelynek kiállítására a közjegyző cégeljárástól függetlenül is jogosult. Az ügyvéd által ellenjegyzett aláírásminta teljes bizonyító erejű magánokirat, amely abban az esetben jogszerű, ha megvalósulnak a cégtörvényben meghatározott feltételek. Az ügyvéd jelenleg sem és a jövőben sem lesz jogosult a cégtörvény 9. §-ában meghatározott eseten - tehát a cégbejegyzés és a változásbejegyzés tartozik ide - kívül aláírásminta készítésére, így jogszabállyal ellentétes az az ügyvédi aláírásminta, amely a cégeljáráson kívül a cégbírósághoz való benyújtás mellőzésével készül és kerül felhasználásra.

A jövőben, ha a cég a cégbejegyzés, illetve a képviselőre vonatkozó rovat változását is tartalmazó változásbejegyzési kérelmet nyújt be a cégbírósághoz, és ahhoz csatolja a képviseletre jogosult hiteles cégaláírási nyilatkozatát vagy az ügyvéd által ellenjegyzett aláírásmintáját, a cégbíróság a cégjegyzékadat bejegyzésével egyidejűleg informatikai megoldással gondoskodik arról, hogy a képviselő címpéldánya, aláírásmintája mint cégirat a cégjegyzés segítségével is elérhetővé váljon. A cégjegyzék a jövőben feltünteti, ha a cég képviselőjének címpéldánya benyújtásra került, így a képviseletre jogosult adatai között található hivatkozással megismerhető. E rovat tartalma az a tény, hogy a cég képviselőjének hiteles cégaláírási nyilatkozata vagy az ügyvéd által ellenjegyzett aláírásmintája benyújtásra került. Ezzel a megoldással a jövőben gyorsan és egyértelműen meghatározhatóvá válik, hogy valamely cég élt-e a benyújtás és az összekapcsolás lehetőségével.

További gyakorlati jelentősége azért van az információ megjelenítésének, mert a cégre vonatkozó cégjegyzékadatok elektronikus úton történő megjelenítése, megismerése során a 13. rovatban a közjegyzői aláírási címpéldány vagy az ügyvédi aláírásminta benyújtására vonatkozó tény link formájában jelenik meg, és arra való kattintással a benyújtott okirat megjeleníthető.

Tisztelt Képviselőtársaim! A törvényjavaslat két lépcsőben lép hatályba. Az örökbefogadás joghatásaival és a teljes hatályú apai elismeréssel kapcsolatos eljárások egyszerűsítésére, a közjegyzői aláírási címpéldány, az ügyvédi aláírásminta feltöltésére és annak linkesítésére vonatkozó rendelkezések, azaz az adminisztratív tehercsökkentés megvalósításához szükséges, az okirat benyújtására vonatkozó rendelkezések 2012. július 1-jén, az adminisztratív tehercsökkentő intézkedések pedig 2013. február 1. napján. Azaz a cégek ezen időponttól kezdve mentesülnek a cégkivonat és az írásbeli képviseleti jog módjának igazolását szolgáló okirat benyújtásának kötelezettsége alól, és a közigazgatási hatóságoknak ezen időponttól kell az iratokat elektronikus lekérdezés formájában beszerezniük.

Tisztelt Ház! Államtitkár Úr! Tisztelt Elnök Úr! A magam részéről is javaslom képviselőtársaimnak a törvényjavaslat elfogadását.

Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Megadom a szót Steiner Pál képviselő úrnak, az MSZP képviselőcsoportja vezérszónokának. Öné a szó, képviselő úr.

DR. STEINER PÁL, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Azzal szeretném kezdeni, hogy a kormány nevében előterjesztő Rétvári államtitkár úr nagyon helyesen indokolta azokat a szakmai szempontokat, amelyek alapján egy olyan törvényjavaslat került elénk, amelyből egyrészt kiolvasható az, hogy megfogadják néhány ügyvédkollégám tanácsát a minisztériumban, másrészt pedig kiolvasható az a szándék, hogy végre, amit elrontottak, azt kezdik kijavítani.

(10.50)

Ezt azért szerettem volna az elején leszögezni, mert az előterjesztésben foglalt ügyek támogatandók, valószínűleg a szakma teljes helyeslésével fog találkozni, és megkönnyítik a jogalkalmazók munkáját, hisz olyan ügyeket tettek rendbe, amelyek technikailag rendkívül megnehezítették elsősorban az ügyvédek életét.

Szeretnék azonban szólni először nagyon röviden a családjogi vonzatokról, hisz ezek perszonális viszonyok, amelyekhez hozzányúlni mindig nagy felelősséget jelent, hisz az embernek a személyi viszonyai a legszentebb jogai, amelyekben ha a törvényalkotó rosszul lép, akkor bizony nagy gondokat okozhat, különösen illeti ez a családjogi viszonyokban a rokoni kapcsolatokat, a szülő-gyerek kapcsolatát, és hogy úgy fogalmazzam, a római jog alapján az első parentélában szereplő személyek ügyeit.

Úgy vélem, hogy ez a szabályozás helyes szabályozás a tekintetben, hogy növeli annak lehetőségét, hogy az örökbefogadott, amikor elérkezik az életkorának abba a szakaszába, hogy fel tudja dolgozni és meg tudja érteni azt a családjogi viszonyt, ami az ő személye körül kialakult, akkor megteheti azokat a lépéseket, amelyek - valljuk be - minden olyan embernek, akit nem örökbe fogadtak, hanem családba rendesen született, szinte születéstől megadattak, hisz ismeri a szüleit, ismeri a testvéreit, az unokatestvéreit. Ez tehát egy humánus és jó lépés. Örülök annak, hogy az előkészítők az ügyvédi gyakorlatuk során helyesen érzékelték ezt a problémát, és fölhívták a minisztérium figyelmét arra, hogy itt kellene lépni.

Van egy másik kérdés, amelyben viszont az látszik, hisz az érintett törvények széles köre, sokasága mutatja, hogy lényegében most megpróbálnak erényt csinálni abból, amit elrontottak. A parlamenti ciklus elején az ellenzék számos képviselője hívta fel az önök figyelmét arra, hogy nem lehet ilyen kapkodó módon, egyéni képviselői indítványba rejtetten, salátatörvényekben különböző olyan intézményeket bevezetni, amelyeket nem gondoltak át, amelyeket nem előzött meg semmilyen hatásvizsgálat, amelyek tekintetében a szakmai szervezetekkel nem egyeztettek, nem tekintették át, hogy ha ez a jogintézmény bevezetésre kerül, és kényszerűen alkalmazzák a jogalkalmazók, akkor a jogalkalmazás rendszerében milyen problémákat okoz. Különösen súlyosan érintette ez a kapkodás az ügyvédek tevékenységét és az ügyvédek jogállását. Ezért magam is kollégaként, gyakorló ügyvédként helyeslem, hogy ebben előrelépnek.

Ez viszont azt mutatja, hogy a kormánynak fel kellene vállalnia végre azt a bátorságot, hogy leüljön egyeztetni a szakmai szervezetekkel, megkérdezze őket a joggyakorlatról és megtegye azokat a lépéseket, amelyek végre rendezik azt a zűrzavart, amelyet - hangsúlyozom - elsősorban a jogalkotás, másodsorban pedig a piaci élet szereplőinek joghézagokkal való visszaélése jelent ezekben a tárgykörökben.

Gondolok itt arra, hogy rendet kellene végre rakni a tekintetben, hogy mi a feladata egy ügyvédnek, mi a feladata egy közjegyzőnek, mi a feladata egy végrehajtónak. A szakmai szervezetekkel, kamarákkal egyeztetetten ezeket az anomáliákat végre rendbe kellene rakni, mert jelen pillanatban olyan aránytalanságok vannak, amelyeket nagyon nehéz kezelni.

Csak hogy egyet említsek: ma már főleg a banki gyakorlatban a közjegyzők lényegében ügyvédként fungálnak, lényegében minden szerződést közjegyzői okiratba foglalnak, miközben a közjegyző - mint az állam meghosszabbított keze - rendezi ezt az ügyet, tanúsítja az okiratba foglalt tényeket. Természetesen magával az okirattal összefüggésben van kioktatási kötelezettsége, de nincs arra lehetőség, mint egy ügyvéd tekintetében, aki széles körű jogi képviseletet ad, és adott esetben még a bankkal szemben, aki nagyon erős piaci szereplő, ellátja az ügyfelének szakszerű jogi képviseletét.

Csak hogy egy példát elmondjak: el tudja magyarázni az ügyfelének, hogy micsoda óriási különbség van a tekintetben, ha valaki a hitelszerződésben adóstárs, vagy pedig készfizető kezességet vállal. Hisz ez az egy szó egyébként azt jelentheti, hogy az adós vagyonát azonnal elviheti a bank az egyetemleges felelősség alapján, vagy pedig még van arra egy lehetőség, hogy a kezessége majd egy későbbi időszakban lép be mint hitelfedezeti biztosíték.

Ezt a példát azért mondtam el, mert számos esetben találkoztam saját praxisomban is, de biztos önök is voltak így ezzel, hogy idős asszonyoknak vitte el a házát a bank, mert nem tudta, hogy mi különbség van a két intézmény között. És nem sorolnám a példák sokaságát, hisz nem arról van szó, hogy most jogeseteket soroljunk, csak meg akartam világítani, hogy igenis a kormánynak végre meg kellene kezdeni ezt az egyeztetési folyamatot. Le kellene ülni az ügyvédi kamarákkal, a közjegyzői kamarákkal, a végrehajtói kamarákkal, és rendbe kellene tenni ezt az ügyet, nem pedig kapkodni, jogeseteket illetően értékelve azt, váratlan törvénymódosításokat behozni.

Ez a törvényjavaslat még egy szempontból előrelépés, hogy végre a kormány nyújtja be, és nem egyéni képviselői indítványként van álcázva, nevezetesen úgy, hogy sokszor az előterjesztő képviselőjének, aki megteszi az egyéni indítványt, az előterjesztéséből látszik, hogy fogalma sincs, hogy mit terjeszt elő, mert éppen öt perccel előtte írták alá. (Babák Mihály többször közbeszól.)

Ezt a példát csak azért említettem meg, mielőtt Babák képviselő úr rekedtre kiabálja magát (Az elnök csenget.), mert saját szememmel láttam ezt a történetet az egyik fideszes képviselő esetében, hogy ott nyomták a kezébe "írd alá, és mondjál valamit!" felkiáltással. Azt gondolom, hogy ez nem a jogbiztonságot szolgálja, nem a jogalkalmazók szakmai munkáját segíti, és nem halad a modern jogi képviselet teljes biztosítéka felé.

Ezért arra kérem tisztelettel, miközben bejelentem, hogy a szocialista frakció támogatni fogja ezt a törvényjavaslatot és megszavazza, arra kérem a kormány képviselőit, hogy első körben, ha már nem akarnak egyeztetni a szakmai szervezetekkel, legalább a soraikban ülő képviselőkkel egyeztessenek, akik ügyvédként praktizálnak, másrészt pedig szűrjenek, mert sokszor elég komolytalan dolgok is bekerülnek egyéni indítványként. Harmadrészt pedig szüntessék meg az olyan típusú büntetéseket, mint amit próbáltunk önálló indítvánnyal elrendezni, de nem kaptuk meg a támogatást, hogy például az ügyvédeket a saját lehetőségeiken túl 500 ezer forintos pénzbüntetésben részesíti a jelenlegi cégeljárás.

Tehát mindezeket az ügyeket összegezve azt javasoljuk, miközben ezt támogatjuk, hogy kezdje meg a kormány a konzultációt, és legyen meg egy rendes reform ebben a kérdésben.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP padsoraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Megadom a szót Stágel Bence képviselő úrnak, a Kereszténydemokrata Néppárt képviselőcsoportja vezérszónokának.

DR. STÁGEL BENCE, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Az előttünk fekvő T/7035. számú törvényjavaslat három fő területet szabályoz. Az egyik a cégjogi eljárást érintő rendelkezések, a második leginkább a teljes hatályú apai elismerő nyilatkozattal kapcsolatos egyszerűsítő rendelkezések, a harmadik terület pedig az örökbefogadás joghatásaival kapcsolatos eljárások egyszerűsítésével kapcsolatos.

A Kereszténydemokrata Néppárt összességében üdvözli ennek a törvényjavaslatnak az Országgyűlés elé kerülését, és engedjék meg, hogy azokat a legfőbb pontokat kiemeljem, amelyeket üdvözlünk és amelyeket nagyon-nagyon fontosnak tartunk.

Üdvözöljük, hogy a törvényjavaslat a cégjogi eljárást érintő rendelkezések sorában a Magyary-program aláírási címpéldányra vonatkozó feladatát, tovább a cégkivonat csatolásával összefüggő adminisztratív teher alóli mentesülést valósítja meg, és a szabályozás a jövőben sem teszi kötelezővé, hogy a cég közjegyzői aláírás-hitelesítéssel ellátott címpéldányt vagy ügyvéd által ellenjegyzett aláírásmintát csatoljon a cégeljárásban iratai közé.

(11.00)

Ez a jövőben immáron lehetőségként is érvényesül, azonban a szabályozás elősegíti, hogy a cégek azonos módon tudják felhasználni mindkét iratot. A cég nem kényszerül arra, hogy igazodjon a hatóságokhoz, az üzleti élet szereplőinek önkényes elvárásához, és ha úgy dönt, ügyvédi aláírásmintát készíttet, azt a jövőben minden harmadik fél ugyanúgy köteles elfogadni, mint a közjegyzői címpéldányt. A nyilvánosságot, az átláthatóságot, a hiteles és biztos információszerzéshez való jogot - tehát ezeket az alapelveket - szolgálja az is, hogy csak egyetlen alkalommal terheli adminisztrációs teher a céget a közjegyzői címpéldánnyal és az ügyvédi aláírásmintával összefüggésben, akkor, amikor a cégeljárásban ezeket becsatolja. A cég így egy eljárás lefolytatását követően számos esetben élvezheti az előnyöket, az üzletfelek, a szerződő partnerek pedig gyorsan és hiteles forrásból bizonyosodhatnak meg a cég képviselőjének aláírásmódjáról. Ez egy üzleti tárgyalás vagy szerződés aláírása előtt mindenképpen üdvözlendő.

A második terület a teljes hatályú apai elismerő nyilatkozattal kapcsolatos rendelkezéseket tartalmazza, ami azért fontos, mert az adminisztratív terhek csökkenésével az ügyek egyszerűbben, gyorsabban, kevesebb utánjárással lesznek elintézhetők. A KSH éves születési statisztikája alapján megállapítható, hogy a 2000-es évek elejétől az élve született gyermekek 30-40 százaléka házassági köteléken kívül született, 2010-ben a több mint 90 ezer élve születésből majdnem 40 ezer gyermek származott házassági köteléken kívülről. A Csjt. értelmében, mivel házasság alapján az apa státusa nem tölthető be, ezen utóbbi gyermekek vonatkozásában az apa személyének meghatározására több intézmény is létezik. A teljes hatályú apai elismerő nyilatkozat, az apaság bírósági megállapítása, az utólagos házasságkötés és az úgynevezett reprodukciós eljárásban való részvétel egyaránt alkalmas arra, hogy a hiányzó apai státus immáron betölthető legyen. Annak érdekében, hogy azokban az esetekben, ahol a szülők egyetértenek abban, hogy a gyermek apja a nyilatkozatot tenni kívánó személy, és nincs a nyilatkozatnak akadálya, ott a gyermek rendezett családi jogálláshoz fűződő joga és érdeke azt diktálja, hogy az ügyfelek minél egyszerűbben, kényelmesebben és problémamentesen tehessék meg a nyilatkozatot, elősegítve ezzel a rendezetlen családi jogállású gyermekek számának csökkentését. Számunkra, kereszténydemokraták számára különösen is fontos, hogy ezeknek a gyermekeknek a családjogi helyzete rendeződjön.

Melyek azok a reményeink szerint hatékony intézkedések, amelyek ezt a célt szolgálhatják a törvényjavaslat elfogadása esetén? Ilyen például az, amikor a tiszteletbeli konzuli tisztviselő feladatait bővíteni kell abba az irányba, amellyel előtte is lehetővé válik a teljes hatályú apai elismerő nyilatkozathoz szükséges hozzájáruló nyilatkozatok megtétele. Ezzel a külföldön élő magyarok számára sok esetben rendkívül hosszú utazás kerülhető el a könnyebben elérhető tiszteletbeli konzulhoz történő utazással.

Egy másik ilyen fontos előrelépés az, hogy az előterjesztés úgy módosítja a Csjt.-t, hogy abból egyértelművé váljon: valamennyi szerv esetében kötelező a nyilatkozattevőt a gyermek nevéről is nyilatkoztatni és azt az erről készült iratban feltüntetni. Ez a módosítás elengedhetetlen annak érdekében, hogy elkerülhető legyen az ügyfél újbóli hatóság elé citálása a hiányok pótlása érdekében, mivel a gyerek neve olyan kérdés, amelyben a hatóság értelemszerűen nem pótolhatja hivatalból a szülői döntést, és a szabályozás célja egyébként is a két szülő egyetértésének, az apaságról nyilatkozó személy erre vonatkozó döntési jogának biztosítása, amely csak az ügyfél nyilatkozata alapján állapítható meg.

Végezetül engedjék meg, hogy a törvényjavaslat harmadik területét is érintsem, az örökbefogadás joghatásaival kapcsolatos eljárások egyszerűsítését. Itt egy rövid kitérőt is tennék az elmúlt napokban történt események kapcsán. Az abortusztablettával kapcsolatos vitában a KDNP határozott álláspontot fogalmazott meg. Sajnálom, hogy azok a független képviselők, akik az úgynevezett Demokratikus Koalíció képviselői, jelenleg nincsenek itt a Házban, hiszen az ő részükről fogalmazódott meg jó pár olyan megnyilatkozás, ami azt gondolom, hogy a magyar társadalom számára mindenképpen elítélendő, és fel kell lépnünk azok ellen a törekvések ellen, amelyek az abortusz mellett foglalnak állást. Véleményünk szerint a terhességmegszakítások helyett valóban az örökbefogadás intézményének az erősítésére kell fordítanunk a figyelmet. Azt is határozottan és szilárdan ki kell mondanunk, hogy az abortusztabletta használata egyértelműen életellenes cselekedet. Szomorúan tapasztalhatjuk, hogy a tudomány döbbenetes módon olykor a halál szolgálatába áll. Elítéljük azt a szemléletmódot is, amit leginkább ezektől a független képviselőktől hallhattunk az elmúlt időszakban a sajtó útján, ami az abortuszt egyfajta fogamzásgátlási módszernek tekinti, amelyet egyre egyszerűbbé akarnak tenni. Az abortusztabletta, amely elpusztítja a megtermékenyített petesejtet vagy megakadályozza a beágyazódását, ugyanúgy a magzat elhajtását eredményezi, mint a sebészeti beavatkozás.

Feltehetjük kérdésként is, hogy miért nem védjük a legkisebbek jogait, az ártatlanok között is legvédtelenebbek megölését. A szabadság nevében véghezvitt cselekedetnek tartjuk? Azt gondolom, mindannyiunk közös felelőssége, hogy ez a szemléletmód megváltozzon Magyarországon, hiszen a legkisebb embrió is emberi méltósággal rendelkező lény, akit a jogok teljes mértékben és sértetlenül megilletnek.

Ahogy említettem, véleményünk szerint éppen az a fontos cél, hogy az örökbefogadás intézményéhez a lehető legnagyobb segítséget megadjuk. Ezért is üdvözöljük azt, hogy ebben a törvényjavaslatban jó pár olyan szabályozási elem megjelenik, amely az örökbefogadást segíti. Ugyanis jelenleg egy örökbe fogadott gyermek a vér szerinti szülő halála vagy ismeretlen helyen tartózkodása esetén például nem tudhatja meg azt, hogy vannak-e testvérei. A javaslat a származás megismeréséhez való jog kiterjesztésével orvosolja ezt a gyakorlati problémát.

Rendkívül fontos előrelépést jelenthet az örökbe fogadott gyermekek számára továbbá, hogy amennyiben egészségügyi állapota miatt fontossá válik a vérszerinti szülők genetikai betegségeinek ismerete, a jövőben ennek felderítésére lehetőség nyílik, mindez ráadásul úgy, hogy az nem zavarja meg a családi kapcsolatokat. Az adatkérést a nyilvántartásból a gyámhatóság végezné, méghozzá anonimizáltan.

A javaslatnak az örökbefogadás felbontásával kapcsolatos egyszerűsítése elősegítheti a jövőben, hogy az esetleges felbontást követően a gyermek újbóli örökbe fogadó családba helyezésére azonnal lehetőség nyíljon, ne legyen szükség a gyermek örökbefogadhatóvá válásával kapcsolatos eljárást ismét lefolytatni, és ezzel a gyermeket további 8-10 hónapig gyermekvédelmi szakellátásban tartani.

A javaslat emellett megteremti a külföldön történt örökbefogadás utólagos hazai elismerését felnőtt örökbefogadott esetében, amennyiben az örökbefogadás pillanatában az örökbefogadott és az örökbefogadó magyar állampolgár, vagy az örökbefogadott magyar állampolgár és az örökbefogadó külföldi állampolgár.

Összességében tehát az ebből a három elemből álló törvényjavaslatot a KDNP mindenképpen támogatja, és reméljük, hogy különösen a családjogi részeket érintő rendelkezések révén ismételten hozzájárulhatunk ahhoz, hogy minél több gyermek születhessen Magyarországon, minél több gyermek biztonságos körülmények között nevelkedhessen. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a KDNP soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Megadom a szót Dorosz Dávid képviselő úrnak, az LMP képviselőcsoportja vezérszónokának.

DR. DOROSZ DÁVID, az LMP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az LMP parlamenti frakciója alapvetően egyetért minden olyan kezdeményezéssel, amely a bürokrácia csökkentésére, az embereket sújtó adminisztratív terhek eltörlésére, a folyamatok egyszerűsítésére vonatkozik, éppen ezért pozitívan állunk az előttünk fekvő törvényjavaslathoz is. Azonban el kell mondanunk, hogy megint egy nagyon furcsa salátatörvénnyel találkozunk, hiszen két, egymáshoz viszonylag nem illeszkedő témát próbál ez a törvényjavaslat rendezni. Különösen azért furcsák bizonyos részei ennek a törvényjavaslatnak, mert olyan kérdéseket kíván rendezni, olyan problémákat kíván egyes esetekben jó megoldásokkal rendezni, amelyeket a készülő új polgári törvénykönyv vitájánál kellene megoldani, és amelyekről az új polgári törvénykönyvnek ebben a folyamatában kellene beszélni. Úgy gondoljuk, hogy ez egy kettős folyamatot eredményez, egy olyan folyamatot, amikor kétszer kerül napirendre ugyanaz a téma, és ebből adódóan jogkövetési problémák, illetve a jogalkalmazók számára gondok eredhetnek.

(11.10)

Éppen ezért javaslatot fogunk tenni arra, hogy bizonyos kérdéseket vegyünk ki ebből a törvényjavaslatból, és kifejezetten a Ptk. következő hónapokban várható részletes, nagyon reméljük, hogy szakmai alapokon nyugvó vitájában próbáljuk rendezni. Értelmetlennek látjuk ennek a két területnek az összevonását ebben a salátacsomagban, még akkor is, ha a legtöbb adminisztratív tehercsökkentéssel, ahogy említettem, egyet tudunk érteni. Úgy gondoljuk, hogy ezek fontos lépések, úgy gondoljuk, hogy ezek jó lépések, azonban azt is gondoljuk, hogy ezek nem elégséges lépések. Éppen ezért a cégek eljárásával kapcsolatos szabályoknál további, az emberek életét megkönnyítő és az adminisztratív terheket csökkentő, a bürokráciát lebontó módosító javaslataink lesznek.

Azt gondoljuk, hogy ezekkel a módosításokkal még jobban és könnyebben használhatóvá válnak ezek a jogszabályok a mindennapi életben, és megkönnyítik az emberek életét, illetve komoly terheket, pénzügyi terheket vesznek le róluk. Nagyon remélem, hogy a nagyobbik kormánypárt, illetve maga a kormány is támogatásáról tudja majd biztosítani ezeket a javaslatokat, amelyek éppen hogy az emberek pénztárcáját védenék felesleges adminisztratív és sokszor nagyon költséges eljárásoktól. Ezek alapján, e módosító javaslatok figyelembevételével támogatni tudjuk a javaslatot. Támogatni tudjuk a javaslatot olyan szempontból, hogy ezek az adminisztratív terhek csökkentésével járjanak együtt.

Azonban a családjogi résszel vannak problémáink. Kifejezetten a módosítások irányát és tartalmát a legtöbb esetben elfogadhatónak tartjuk. Egy-két helyen más jogszabályokkal kapcsolatban ellentmondást okoznak ezek az új módosítások, illetve a jogrendszer egészét tekintve problémákat fognak okozni, egymásnak ellentmondó, egymást átfedő szabályozásokat fog ez eredményezni. Ezzel kapcsolatosan is módosító javaslatokat fogunk beterjeszteni, hogy ezeket az anomáliákat kezelni tudjuk, illetve nagyon hangsúlyosan az a véleményünk, hogy ezeket a kérdéseket a polgári törvénykönyvben az egész jogágat tekintve egységesen, egy folyamatban, minden szakmai, politikai érvet figyelembe véve, minden szakmai irányzatot figyelembe véve kell tárgyalni. Ott és akkor tudja a parlament, illetve az összes frakció, illetve az egész társadalom látni azt, hogy milyen irányban szeretnénk vinni ezt a szabályozást, milyen irányban szeretnénk ezeket az alapvető, az emberek mindennapjait nagyon nagy mértékben érintő jogviszonyokkal kapcsolatos szabályozásokat módosítani. Éppen ezért ezeknél a területeknél arra teszünk majd javaslatot, hogy a néhány hónap múlva elkezdődő polgári törvénykönyv vitájában rendezzük ezeket a kérdéseket.

Mindezekkel a fenntartásokkal együtt a javaslat céljával, irányával és a benne foglaltak többségével, a jobbító javaslatok megtételével támogatni tudjuk.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő.

Tisztelt Országgyűlés! A vezérszónoki felszólalások végére értünk. Most megadom a szót Vas Imre fideszes képviselő úrnak.

DR. VAS IMRE (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A kormány által előterjesztett, az egyes családjogi és cégjogi eljárások egyszerűsítéséről szóló T/7035. számú törvényjavaslat a teljes hatályú apai elismerő nyilatkozattal, a származás megismerésével, az örökbefogadás felbontásával, a külföldön történt örökbefogadás elismerésével kapcsolatos eljárások egyszerűsítésére, továbbá az aláírási címpéldánnyal, ügyvédi aláírásmintával és a cégkivonattal összefüggő adminisztratív terhek csökkentésére tesz javaslatot.

Nézzük először az örökbefogadással kapcsolatos szabályokat! A nemzetközi magánjogról szóló törvényerejű rendelet módosításával egyszerűsödnek a külföldön történt örökbefogadás Magyarországon történő elismerésének szabályai abban az esetben, ha a magyar örökbefogadó külföldön fogad örökbe kiskorú magyar állampolgárt, és e személy már nagykorú magyar állampolgárként Magyarországon kéri a külföldön történő örökbefogadása elismerését, vagy ha a külföldi örökbefogadó külföldön fogad örökbe kiskorú magyar állampolgárt, és ez személy már nagykorú magyar állampolgárként Magyarországon kéri a külföldön történő örökbefogadása elismerését.

A házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény módosítása lehetővé teszi, hogy az apai elismeréshez történő hozzájáruló nyilatkozatot a konzuli tanúsítvány kiállítására felhatalmazott tiszteletbeli konzulnál is meg lehet tenni. Ugyancsak új elem a törvényben, hogy az elismerés és a hozzájárulás során az érintetteknek nyilatkozniuk kell a gyermek családi nevéről. A javaslat jelentősen bővíti a származás, a testvér és a féltestvér megismeréséhez való jogot. A gyámhatóság köteles lesz tájékoztatni a kérelmezőt arról, hogy őt örökbe fogadták-e, él-e valamelyik vér szerint szülője, illetve van-e testvére vagy féltestvére. A vér szerinti szülő, testvér vagy féltestvér személyazonosító adatairól azonban továbbra is csak az érintett hozzájárulása esetén adhat tájékoztatást a gyámhatóság.

A cégjogi és azzal összefüggő módosítások közül az alábbiakat emelem ki. A jogalkalmazás egységesítése érdekében a javaslat kimondja, hogy a közjegyzői aláírási címpéldány és az ügyvédi aláírásminta egyaránt bizonyítja, hogy a cég képviselője milyen aláírással jegyzi a céget. Ez utóbbi okirat ez irányú elismerésének feltétele, hogy azt cégeljárásban eljáró ügyvéd készítse, és a cégbírósághoz azt cégiratként benyújtsa. Nem változik az a szabály sem, hogy a közjegyzői aláírás-hitelesítéssel ellátott aláírási címpéldány közokirat, ennek kiállítására a közjegyző cégeljárástól függetlenül is jogosult, míg az ügyvédi aláírásminta teljes bizonyító erejű magánokirat, amelynek kiállítása csak a korábban említett feltételek megléte esetén jogszerű. A cégjegyzék a jövőben feltünteti azt, ha a cég képviselőjének közjegyzői aláírási címpéldánya vagy ügyvédi aláírásmintája benyújtásra került. A cégjegyzékben ez az adat link formájában jelenik meg úgy, hogy az arra való kattintással a benyújtott okirat képi fájlként megjeleníthető. Természetesen továbbra sem kötelező a fent említett okirat valamelyikének benyújtása a cégeljárásban, ez továbbra is a cég döntésétől függ. Tekintettel azonban arra, hogy a közfeladatot ellátó szervek ingyenes céginformációt kérhetnek közfeladataik ellátása érdekében, ezzel mentesítve a céget az adminisztrációs terhektől, mindenképpen javasolható az aláírási címpéldány és az aláírási minta benyújtása a cégbírósághoz.

A javaslat az ügyvédekről szóló törvényt is módosítja. A javaslat e pontja szerint például a cég létesítő okiratának vagy az ingatlan tulajdonjogának átruházására vonatkozó szerződés ellenjegyzése esetén az ügyvédnek nem kell a szerződéssel érintett felek adatait összevetni a hatósági nyilvántartással, ha az ügyvéd személyesen ismeri a felet. Így például megspórolható az a bosszúság, amit az ügyvéd akkor érez, amikor a közigazgatási elektronikus közszolgáltatások központi hivatala által vezetett személyiadat- és lakcímnyilvántartás az ellenőrzés eredményeként lefuttatott keresése azt az eredményt adja ki, hogy a keresett személy nem létezik, holott az ügyvéd feleségéről van szó, és nem tudja éppen eldönteni, hogy a tényeknek higgyen vagy a hatósági nyilvántartásnak. Mindez például okozhatja, hogy 2007-ben valaki a Csíkszeredát mint születési helyet Miercurea Ciucra változtatta a hatósági nyilvántartásban.

Összegzésként elmondható, hogy a javaslat csökkenti az ügyfelekre háruló adminisztratív terheket úgy, hogy nem eredményezi a közigazgatásban foglalkoztatottak leterheltségének növekedését. Erre tekintettel kérem a képviselőtársaimat, hogy szavazatukkal támogassák a törvényjavaslat elfogadását.

Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypárti padsorokból.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. A következő hozzászóló Bödecs Barna jobbikos képviselő úr.

(11.20)

BÖDECS BARNA (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! A javaslat cégjogi részéhez szeretnék a Jobbik részéről hozzászólni. Nagyon üdítő és örömteli dolog, amikor egy olyan, kormány által benyújtott szakpolitikai javaslattal találkozunk a Ház előtt, amelyik ténylegesen az emberek problémáival foglalkozik, és olyan megoldásokat ad, amelyek a jövőben nemcsak az eljárások egyszerűsítését, hanem egyben jelentős idő- és költségmegtakarítást hoznak azoknak az embereknek, akik ezekben az eljárásokban részt vesznek.

A cégjogi részben a legfontosabb két elem közül az egyik, hogy az ügyvédi aláírási minta az eljárások jelentős részében azonos megítélés alá esik a közjegyzői aláírási címpéldánnyal, tehát egy magánokirat is felhasználhatóvá válik. Ez mindenképpen egy olyan eleme a javaslatnak, amelyik komoly egyszerűsítést jelent az eljárásokban részt vevő cégalapítók, vállalkozók, különféle hatósági ügyintézésbe bekerülő cégek vezetői számára. Hiszen idáig ebben a tekintetben két út volt: az egyiket meg kellett tenni az ügyvédnél, a másikat a közjegyzőnél, ami jelentős költség- és időbeli ráfordításokat jelentett.

A javaslat ennél még lényegesebb része, hogy ezeket az okmányokat a cégjegyzék részévé tehetik az ügyfelek, és ily módon egy olyan lekérdezhető elektronikus adatbázis jön létre, amely a közigazgatási eljárásokban automatikus lekérdezésre ad lehetőséget, azaz az eddigi puszta elektronikus cégjegyzék mellett azok a kellékek is megjelennek az elektronikusan tárolt, közhiteles okmányok között, amelyek más kérelemre indult eljárásokban ily módon mindig aktuálisan és a hatóság által lekérdezhetően felhasználhatóak. Azaz nem az ügyfeleknek kell egyedileg ezekért rohangászniuk, illetőleg nem fordul elő az a probléma, mint idáig számtalan esetben, hogy ezeket az aláírási mintákat, címpéldányokat 30 napon túl egyszerűen nem is lehetett már felhasználni, hiszen hitelességüket vesztették, és az ügyfél mehetett, mondjuk, egy többfordulós, több hatóságot érintő eljárásban egy újabb aláírási címpéldányért.

Ráadásul ennek az egyszerűsítésnek van még egy nagyon fontos hozadéka, amelyik az elektronikus eljárásoknál és az elektronikus megoldásoknál, ami modern társadalmunkban az emberek jelentős része számára komoly időbeli és költségbeli könnyebbséget jelent, azért van egy olyan elem, ami sok ember számára nehézséget okoz. Nagyon sok olyan polgártársunk van, akik nem közvetlen internetfelhasználók, nem tudnak például önállóan adóbevallásokat elektronikus úton benyújtani vagy a beszámolóikat közzétenni, és ehhez külső segítségre van szükségük, ezért ezen megoldásoknak az előnyeit kevésbé látják.

Viszont itt egy olyan megoldás került elénk, amely a lakosság egésze, a vállalkozói kör egésze számára egy egyszerűsítést jelent, hiszen ez esetben az eljáró hatóság ezeket a közhiteles adatokat a kérelemre indult eljárásban elektronikusan, közvetlenül szerzi be. Ilyen értelemben az ügyfél mentesül attól a föladattól, hogy saját maga végezzen itt információbeszerzési cselekményeket.

Külön kiemelném az ingatlan-nyilvántartás bevonását ebbe a körbe, amit nagyon pozitívnak tartunk, hiszen itt egy olyan ingatlanügyi hatósági eljárásról van szó, amelyik aztán, ha valami, ez aztán tényleg rendkívül bonyolult eljárás, és nagyon komoly dokumentációs háttérrel terhelt. Legalább ennek egy része ezáltal, egy összekapcsolt rendszeren keresztül, az ügyfelek számára egyszerűsödik. Egyben egyébként a hatóság munkáját is egyszerűbbé teszi, hiszen megint bármikor közhiteles adathoz juthat, és nem az ügyféltől kell, adott esetben az ügyvédje útján, hiánypótlásként ezeket a dokumentumokat beszerezni. Ily módon az eljárás nemcsak egyszerűsödik, hanem időben is lerövidülhet.

Tehát a Jobbik támogatja ezt a javaslatot, viszont engedjenek meg két megjegyzést, ami azért ezzel szorosan összefügg. A cégjegyzékben rögzített adatok egy adott időpontban természetesen hitelesek a benyújtás időpontjában, és ilyen értelemben nyilván egészen addig, amíg ezek módosításra nem kerülnek, közhitelesnek is kell tekinteni. Ugyanakkor vannak a cégjegyzéknek olyan adattartalmai, amelyek eleve vagy törvényi előírás, vagy az ügyfél szándéka folytán határozott időtartamra szóló kinevezéseket, határozott időtartamban elvégzendő cselekményeket tartalmaznak, legyen az, mondjuk, egy felügyelőbizottság kinevezési időtartama, az ügyvezető esetleges időhöz kötött kinevezési időtartama, avagy a könyvvizsgálóé; vagy ugyanilyen módon a beszámolók közzétételi, letétbe helyezési határozott időpontja, amely adott esetben lejár vagy nem teljesül.

Az a tapasztalatunk a gyakorlatban, hogy a cégbíróságok sajnos még mind a mai napig nem elég aktívak ezen adatok időbeli hatályának felülvizsgálatában és az ezzel kapcsolatos eljárások megindításában, azaz az ügyfelek felszólításában és az ügyfelektől az adatok aktualitásának biztosításához szükséges információk bekérésében. Úgy gondolom, ebben a tekintetben fontos lenne, hogy a szabályozás szigorodjon, különösen egy ilyen esetben, amikor a hatósági eljárások széles spektruma a jövőben ezeken az adatokon fog támaszkodni, azaz könnyen előfordulhat, hogy egy hatósági eljárásban az eljáró közigazgatási hatóság lekéri az elektronikus cégadatokat, lekéri az aláírási címpéldányt vagy aláírási mintát. Ez rendelkezésre is áll, csak éppen kiderül róla, hogy bizony már időben lejárt, hatályát vesztette, mert adott esetben annak az ügyvezetőnek a kinevezése, akinek az adatai a cégjegyzékben megtalálhatóak, határozott időre szólt, lejárt, és a másik hatóságnak, a másik, eljárásban részt vevő hatóságnak kell adott esetben emiatt kifogást emelnie, ezt észrevételeznie, holott ez elsődlegesen az eljáró cégbíróság föladata, a cégbíró föladata lenne.

A másik, szerintem igen fontos és igazából csak az ügyfelek kellemetlenségét enyhítő javaslat volna, hogy az összes ilyen kormányzati nyilvántartású információs bázisnál az ügyfelek lekérdezéseihez azonosítók kapcsolódnak. Ezek minden ilyen nyilvántartásnál, legyen az cégjegyzék, legyen az beszámolók lekérdezése, legyen az ingatlan-nyilvántartás, TakarNet és így tovább, gyakorlatilag olvashatatlan jelek és karakterek tömegét eredményezik az ügyfelek számára, ami rendkívül zavaró. Én mindenképpen javasolnám a kormányzatnak, hogy ezt informatikai szempontból tekintsék át, és ezeket a PIN kódokat, lekérdezési azonosítókat áttekinthetőbb formában bocsássák az ügyfelek rendelkezésére, ugyanis az olvashatatlan karakterek tömege rendkívüli mértékben meghosszabbítja a lekérdezések folyamatát, hiszen több esetben kétszer-háromszor is meg kell kísérelnie az ügyfélnek a lekérdezést, mire sikerül eltalálnia az azonosító karaktereket.

(11.30)

Nagyon szépen köszönöm azt, hogy egy ilyen javaslat benyújtásra került a Ház elé, és a javaslat ezen részét a Jobbik feltétlenül támogatja. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Megkérdezem, hogy kíván-e még valaki hozzászólni. (Nincs jelzés.) Jelentkezőt nem látok.

Kérdezem Rétvári Bence államtitkár urat, hogy kíván-e válaszolni. (Dr. Rétvári Bence: Igen.) Készülődik, jelzi, hogy igen. Öné a szó, államtitkár úr.

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Csak nagyon röviden, hiszen a vitában is kiderült, mint ahogy korábban a bizottsági vitákon is elhangzott, hogy egyetértés van ezzel a javaslattal kapcsolatban. Én is úgy gondolom, hogy ez mindenki számára egyszerűsítést jelent, akár valaki a családi viszonyait akarja tisztázni, megerősíteni vagy egy gyereket családba fogadni, szülőként nevelni, akár cégként eljárni, hiszen nagyon régóta mondjuk, hogy milyen fontos, hogy az állami nyilvántartásokban szereplő adatokat az állam ne kérje be többször. Bár számunkra egyértelmű a különbség egyik vagy másik hivatal között, de az állampolgárok számára mindegyik egy állami szerv, legyen az bíróság, közigazgatási hatóság, ezért fontos, hogy ha már megteremtettük az infrastrukturális lehetőségeket arra, hogy egymással kommunikáljanak ezek a szervek, akkor a különböző kivonatokat, aláírásmintákat egymástól szerezzék be, és ne az állampolgároknak kerüljön ez pénzbe, időbe, fáradságba.

Ezért köszönöm mindenkinek a támogatását, és bízom benne, hogy akkor hamarosan hatályba léphetnek ezek a rendelkezések, és azért főleg a cégkivonatok tekintetében tízezerszámra könnyíthetik meg a vállalkozók életét, és már az örökbefogadás tekintetében is százszámra egyszerűsíthetik az idei örökbefogadási eljárásokat.

Köszönöm szépen. (Taps.)

(Az elnöki széket dr. Ujhelyi István, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

ELNÖK: Köszönjük szépen, tisztelt államtitkár úr. Üdvözlöm az Országgyűlést. Hosszú munkám már nem lesz, ahogy látom a forgatókönyvből. Az általános vitát ezen napirendi pontnál lezártam, és bejelentem, hogy módosító javaslat érkezett, a részletes vitára bocsátásra pedig valószínűleg a következő ülésünkön kerül sor.

Tisztelt Országgyűlés! A napirendi pontok végéhez érkeztünk.

Egy napirend utáni hozzászólás maradt a mai napra, Ágh Péter képviselő úr, Fidesz, öt percben: "Aktuális téma" címmel. Öné a szó, képviselő úr.

Felszólalások:   21-23   23-41   41-44      Ülésnap adatai