Felszólalás adatai

DR. SZANYI TIBOR földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Örömmel tapasztalom azt, hogy ön - mint egyébként gazdálkodó ember is - így látja a magyar mezőgazdaság lehetőségeit az európai csatlakozást követően. Mondjuk, a gazdák ügyszeretete, illetve a kormány segítőkészsége, ha összeadódik, ha szorzódik, akkor is el kell mondjuk, hogy 2002-ben, illetve 2003-ban azért egy olyan ellensúllyal találkozott, amit hosszú időn át úgy hívtunk ebben a Házban, hogy aszály.

Két év borzalmas természeti csapásait követően most úgy látszik, az égiek kegyesek voltak, és megadták azt az ünnepi hangulatot a magyar mezőgazdaságnak így, a csatlakozás mentén, hogy bőséggel locsolta a földeket. Ilyen körülmények között, azt hiszem, érdemes hinni azoknak az előrejelzéseknek, amelyek azt mondják, hogy Magyarország jelenlegi vetésállományának bő kétharmada a kiváló helyzetképet mutatja, a többi meg csak simán jó; szemben azzal, hogy tavaly szinte pont fordítva volt, hogy mindenütt borzalmas volt a csapadékhiány, és nagyon rossz volt a helyzetünk. Az már csak egy külön öröm, és személyesen nekem szívügyem is, hogy a Balaton még ráadásul, pluszban töltődött, de ez nyilvánvalóan már túlmutat az agrárium dolgain.

Nos, tisztelt képviselő úr, a májusi eső önmagában, mindenféle EU-csatlakozástól függetlenül is erre az esztendőre rendbe tette a magyar mezőgazdaságot. De azt azért tegyük gyorsan hozzá, hogy mit is jelent akkor ennek fényében az európai uniós csatlakozás. Például azt, hogy amikor jó a termés, akkor a gazdák általában azzal szoktak szembesülni, hogy nagyon lezuhannak az árak. Ez megszűnt, ez az európai uniós csatlakozásnak egyértelműen köszönhető, ami azt is jelenti, hogy a jelenlegi árak ismeretében 23-24 ezer forintnál nem lehet alacsonyabb például a búza ára, tekintettel arra, hogy ez az intervenciós küszöb nagyságrendje.

Tehát az, ami máskor, jó esztendőkben a gazdálkodóknak problémát szokott okozni, hogy például 16-17 ezer forintért kénytelenek akár lábon eladni a gabonát, ez most nincs; 24 ezer forint környékén, ez most árfolyamfüggő, ezt ne vegye mindenki pontosan patikamérlegre tett összegnek, de nagyságrendileg erről van szó, ez az a küszöb, ami alá nem mehet. És aztán ez húzza utána az összes többi ágazatot, mint ahogy sajnos negatív értelemben is ez így szokott lenni.

Nos, ami még ezen túlmenően köszönhető a növénytermesztő ágazatokban az uniós csatlakozást követően, amit úgy hívunk, hogy területalapú kifizetések, területalapú támogatások. Ez megint csak a normál, a legtöbbet jelentő, a legnagyobb szektorokat képviselő úgynevezett gofr-növények - gabona-, olajos, fehérje- és rostnövények - esetében azt jelenti, hogy megközelítőleg 35 ezer forintot kapnak a gazdák, azon túlmenően, hogy mennyi hasznot szednek le egyébként a jó gazdálkodás és a jó időjárás következtében a földekről.

Mit is jelent ez az egyszerű emberek nyelvén? Ez azt jelenti, kérem tisztelettel, hogy egy középkategóriásnak nevezhető vállalkozás, kvázi függetlenül attól, hogy mit is csinál, amennyiben klasszikus növénytermesztéssel foglalkozik, az év végén a közösségi kasszából 10 millió forint pluszt kap, úgy is mondhatnám, hogy majdnem havi egymillió forintot. Hát, kérem tisztelettel, azért erről tiszta szívvel kimondhatjuk, hogy az európai csatlakozás mentén ez egy igencsak méltányos összeg, amit egy-egy gazdálkodó kap. De ha még a nagyon kicsiket nézzük, egy 20 hektáros gazdaság esetében is kimondható, hogy csak a támogatásból a minimálbér már megvan, ezen túlmenően már csak szép sikereket kell kívánni a gazdálkodónak, hogy a saját örömére és hasznára ezekről a földekről szedje le a maga jövedelmét. Úgy gondolom, ez fölér azzal, amit a májusi esőhöz szoktunk kötni.

A másik dolog, amiről még kellene szólnom, az állattenyésztő ágazatok kérdése. Itt sajnálatosan nem tudunk olyan nagyon jó híreket mondani, mint a növénytermesztés vonatkozásában, igaz, rosszakat sem. Hiszen az állattenyésztő ágazatok tekintetében az igazi nagy ígéret egyfelől az egységes és kibővült belpiacon való részvételből származó előnyök, illetve az, hogy az Európai Unió megannyi program mentén - akár az állathigiéniai és állattartási körülmények javítása, akár üzemkorszerűsítés vagy akár csak mezőgazdasági beruházás jogcímen - bizony-bizony, és most megint mondok egy tipikus esetet, körülbelül 45 százalékban vissza nem térítendő támogatásként finanszírozza ezeket a gazdaságokat, illetve ennek van egy fölső határa, 90 millió forint. Azt gondolom, hogy az állattenyésztő ágazatok számára ez is egy méltányos ajánlat. Egyébként ha pont a területalapú támogatáshoz viszonyítjuk, akkor azt kell mondjuk, hogy majdnem 3 ezer hektáros gazdaságnak megfelelő összegről beszélünk. (Az elnök csengetéssel jelzi az idő lejártát.)

Még egy szót, elnök úr. Tisztelettel kérem a Ház vezetését is egyébként, hogy járjon el annak érdekében, hogy ami itt a teremben elhangzik, azt a magyar sajtó olyan torzításban, ahogyan ezt a tegnapi nap során tette, többet ne ismételje meg. Ezt csak bónuszként szerettem volna hozzátenni. (Varga Mihály: Éljen a sajtószabadság! Meg kell beszélni a főszerkesztővel, úgy szokták csinálni. - Dr. Kosztolányi Dénes: Eötvös úr mit csinált?)

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)