Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

SIMON RÓBERT BALÁZS (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Úgy is, mint a nyugat-magyarországi régió egyik kulturális központjának, Győrnek az országgyűlési képviselője, és úgy is, mint az Országgyűlés Kulturális bizottságának alelnöke elsősorban a kulturális területhez fogok a következő percekben hozzászólni, a költségvetés tükrében néhány kiemelten nagy beruházást kiemelve. A kormány számára fontos és kiemelt cél a nemzeti kultúra részeként a művészet támogatása, aminek érdekében az elmúlt években közel száz kulturális beruházás indult el. Hogyha megvizsgáljuk a 2019. évi költségvetés tervezetét, és összehasonlítjuk az idei évvel, akkor a kulturális területre közel 70 milliárd forinttal magasabb összeg jut. A kulturális beruházások az országos feladatkörű, kiemelt nemzeti intézményekre és a vidéki kulturális intézményekre egyaránt kiterjednek. A kulturális ágazat szakmai irányítása és felügyelete alá a túlnyomórészt hazai forrásból megvalósuló mintegy 56 nagy projekt tartozik, a teljes projektszám a Liget Budapest projekt egyes beruházásaival, illetve a Makovecz-program projektjeivel együtt összesen 96.

Felszólalásomban a 2019. évi központi költségvetésről szóló törvénytervezetből hat, az EMMI kulturális ágazatának felügyelete alá tartozó fejezetében szereplő nagyberuházást emelek ki, ezek a következők: a Magyar Állami Operaház Andrássy úti épületének felújítása, a Modern Opera beruházása, a Liget Budapest projekt előkészítése és megvalósítása, a Fővárosi Nagycirkusz új épületének megvalósítására irányuló beruházás előkészítése, a Makovecz Imre Alap és a Thália Színház és a Mikroszkóp Színpad fejlesztésének támogatása.

A művészeti beruházások körében a legjelentősebb a Magyar Állami Operaház Andrássy úti épületének felújítása és korszerűsítése. A beruházás támogatási összege 30,7 milliárd forint, amelyet teljes egészében hazai forrásból finanszíroz a kormány. A 2019. évre tervezett támogatás összege 8,2 milliárd forint. A Magyar Állami Operaház hazánk egyetlen operai és klasszikus balett tagozattal is rendelkező előadó-művészeti intézménye, az Operaház Andrássy úti épülete, az Ybl-palota Magyarország egyik legértékesebb, emblematikus műemlék épülete, évente félmilliónál több látogatót fogad, az utolsó felújítására 1980 és ’84 között került sor. Az előirányzat biztosít forrást az Andrássy úti műemlék épület teljes felújítására és az intézményhez méltó korszerű technikai feltételek biztosítására. A 2016-ban kezdődött projekt keretében megújul az Andrássy úti épület előcsarnoka, főlépcsőháza, nézőtere, szélesebb zenekari árok kerül kialakításra, és a kiszolgálólétesítmények korszerűsítése is megvalósul, megtörténik az Operaház homlokzati felújítása is. Az egy éve bezárt Operaházban a kivitelezés folyamatban van, a megvalósításának határideje 2019. május 1-je. A felújítás és korszerűsítés révén a Magyar Állami Operaház művészeti rangjához, jelentőségéhez méltó környezetet kap.

Másodikként említem a Modern Opera-beruházást, ami egy 700 főt befogadó képességű, társulat nélküli operaház létrehozására irányul, amely a nagy múltú Magyar Állami Operaház és Erkel Színház repertoárjától eltérően kortárs és barokk opera-előadásoknak biztosít nemzetközi színvonalú befogadóteret. A 2016-ban elfogadott kormányhatározat szerint a kormány egyetért azzal, hogy a BMC, azaz a Budapest Music Center Kulturális Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság által tervezett Modern Opera, az Opera X épületének megvalósításához a 2017. évi központi költségvetésben biztosított forráson felül további 1 milliárd forint forrást kell biztosítani a 2018. és a 2019. évi központi költségvetésben. Az új intézmény előreláthatólag 2021 vagy ’22 őszén nyílik meg. Az infrastrukturális hátteret a Modern Opera X beruházás biztosítja, a Modern Opera a BMC Mátyás utcai központjának bővítéseként a szomszédos telkeken építendő új épületrészben kap helyet. A teljes projekt költségigénye 4,8 milliárd forint, amelyhez a központi költségvetés 2017 és ’19 között összesen 2 milliárd forinttal járul hozzá, a fennmaradó részt a BMC saját bevételei terhére, illetve hitelből biztosítja. A 2019. évi költségvetés kapcsán benyújtott törvényjavaslatban szereplő támogatási összeg 500 millió forint.

Harmadikként említem, hogy a kormány 2015-ben hozott határozatot arról, hogy a Liget Budapest projektet megvalósítja. A 2015 és ’21 között megvalósítandó komplex fejlesztés egyik elsődleges célkitűzése a Városliget mint tájképi kert jellegű közpark helyreállítása és a Városliget átfogó kulturális és turisztikai fejlesztése tíz projektelem megvalósításával, ezek: a Szépművészeti Múzeum Román Csarnok felújítása, az Országos Múzeumi, Restaurálási és Raktározási Központ megvalósítása, a komáromi Csillag-erőd helyreállítása, fejlesztése, a Magyar Innováció Háza létrehozása a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum volt épületének rekonstrukciójával, a Bartók Központ, a Magyar Zene Háza megvalósítása, az új Nemzeti Galéria nemzetközi tervpályázaton győztes terv szerinti megvalósítása, a Fővárosi Nagycirkusz épületét érintő koncepció megvalósítása, a Néprajzi Múzeum új épületének megvalósítása, az Olaf Palme-ház rekonstrukciója és hasznosítása és a Városligeti Színház visszaépítése. A Liget Budapest projekt eddig megítélt költségvetési támogatása 173 milliárd forint kizárólag hazai forrásból. A költségvetési törvény most beterjesztett javaslatában szereplő, a 2019. évre vonatkozó 29,2 milliárd forintos előirányzat biztosítja a Liget Budapest projekt megvalósításának időarányos fedezetét, így többek között a Városliget közpark és infrastruktúra rehabilitációs projekthez, a Dózsa György úti mélygarázs létrehozásához, az Olaf Palme-ház rekonstrukciójához, a Néprajzi Múzeum, a Magyar Zene Háza új épületei kivitelezéséhez, továbbá az új Nemzeti Galéria tervezéséhez és megvalósításához, valamint a Városliget Zrt. működéséhez szükséges forrást.

Negyedikként említem a Fővárosi Nagycirkusz új épületkomplexuma helyszínének kiválasztását, ami egy kiemelt feladat. A Nemzeti Cirkuszművészeti Központ létesítésére alkalmas, a Fővárosi Nagycirkusz valamennyi funkcióját befogadni képes helyszín kijelölése folyamatban van. A Fővárosi Nagycirkusz megújítási programja a kormány által kijelölendő új helyszínen valósítja meg az európai léptékű előadó-művészeti és cirkuszművészeti központot, a klasszikus és modern, kortárs cirkuszt, valamint a korszerű oktatási bázist. A Liget Budapest projekt megvalósításához a 2016. és a 2019. évek között biztosított összegből a kormány 18 milliárd forint felhasználását engedélyezte a cirkusz fejlesztéseinek megvalósításához. A 2019. évi költségvetésről benyújtott törvényjavaslatban szereplő támogatási összeg 2,5 milliárd forint, az előirányzat a kiemelt fejlesztési cél előkészítését, illetve megvalósítását szolgálja.

A Makovecz-életmű gondozásáról szóló 2015-ös kormányhatározat a Makovecz Imre életművét képező tervek megvalósítása és az épületek felújítása érdekében létrehozta a Makovecz Imre Alapot, ezt említeném ötödikként. A különleges kvalitású magyar építész életművének méltó gondozásán túl elsősorban a vidék számára ad fejlesztési lehetőségeket a Makovecz Imre által tervezett épületek megépítését és megvalósítását célzó program. Az előirányzat célja az építések és felújítások finanszírozásának biztosítása, amely több évre áthúzódó program. A Makovecz Imre-program 24 településen zajlik, 28 épületet, például faluházakat, templomokat, kulturális és oktatási intézményeket, valamint Bartók Béla három színpadi művéhez tartozóan díszlettervek és Sárospatakon ivókutak rekonstrukcióját is érintő beruházássorozat. A projektek helyszínenkénti megvalósítása jelenleg is folyamatban van, egyébként az erre szánt 2019. évi támogatás a költségvetésből 1,4 milliárd forintot tartalmaz.

Hatodikként említem a Thália Színház és a Mikroszkóp Színpad fejlesztésének támogatását. A Budapest Főváros Önkormányzata által is támogatott beruházás eredményeként megvalósul a két színház épületének szakmai és fizikai integrációját is lehetővé tevő fejlesztési program, amelynek keretében a két színház szerves egységgé válik. A Mikroszkóp Színpad 450 fős rendezvényhelyszínként is működhet, az új mobil színpadnak és mobil nézőtérnek köszönhetően új világosítási és hangtechnikai rendszerek kerülnek beépítésre. A színházi büfé és a kávézó a nem színházlátogató közönséget is ki tudja majd szolgálni, egyes korábbi, kényszer szülte megoldások így megszüntethetővé válnak.

(16.10)

A Fővárosi Önkormányzat fenntartásában működő játszóhely 2018-19-ben megvalósuló 1,3 milliárd forintos rekonstrukciós programjához a kormánydöntés szerint szükséges a 985 millió forintos támogatás, amelyet a 2019. évi költségvetés-tervezet tartalmaz. Még egy, választókerületemet érintő beruházásról, fejlesztésről röviden szólnék, ez pedig nem más, mint a Győri Nemzeti Színház komplex felújítása, amely nemcsak a színház épületét, hanem a környezetébe tartozó II. János Pál pápa teret is tartalmazza. Ennek a beruházásnak a lebonyolítására a modern városok program keretében kerül sor. A beruházás támogató okirata átadásra került, és a felújítás pedig rövidesen megkezdődik. Zárójelben jegyzem meg, hogy a színház épülete 1977-78-ban épült, tehát mindenképpen időszerű a felújítás.

Tisztelt Képviselőtársaim! Gyakran mondják, hogy a kultúra sokba kerül, drága, én azt gondolom, igazán sokba az kerülne mindannyiunk számára, ha nem lenne. A kultúra nem haszon, hanem valami nagy egésznek a része, szépség és öröm, közösségteremtő erő. A kultúra szó eredeti jelentése szerint ápolást, megőrzést jelent, azt, hogy gondot viselünk valamire. A régi rómaiak az ember és a természet közötti kapcsolat leírására használták ezt a szót. Úgy gondolták, hogy a természetet művelni és ápolni kell, hogy az ember számára lakhatóvá váljon. És ez ma sincsen másképp.

A kultúra akkor él, ha ápoljuk, ha gondot viselünk rá. Ezt tesszük most, és ezt kell folytatnunk. A költségvetést természetesen nemcsak a kultúrát érintő előirányzatokkal, hanem teljes egészében elfogadásra javaslom. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.)