Készült: 2020.07.03.19:18:10 Dinamikus lap

A felszólalás szövege:

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
6 128 2006.06.20. 2:14  127-134

DR. SZABÓ ERIKA (Fidesz): Köszönöm. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Miniszter Úr! Madárinfluenza pusztít az országban, óriási károkat szenvednek el a gazdák. A zárlat alá vont területek nagysága nő. Az érintettek teljes bizonytalanságban vannak a jövőjüket illetően. Sem a kártalanítás módjáról, sem annak mértékéről nincs pontos információ. A másodlagos károkat ki fogja megtéríteni? Például a zárlat területéről ha nincs kiszállítás, az állatokat nem lehet eladni.

Ön már a vizsgálati eredmények megérkezése előtt bejelentette, hogy a madárinfluenza emberre is veszélyes vírusa pusztít. Miért nem védte a magyar gazdákat legalább addig, amíg a vizsgálati eredmény meg nem érkezett? És ha a gyanú fennállt, miért nem alkalmaztak hathatósabb intézkedéseket a járvány továbbterjedése ellen?

Szankon például semmilyen fertőtlenítés nem volt a ki- és bemenő járműveknél. Nyitott teherautón szállították Kiskunhalasra a megsemmisítendő állatokat. Az emberek későn kaptak tájékoztatást a kialakult veszélyhelyzetről. Szankon a teljes belterületi baromfiállomány irtását is vizsgálati eredmény nélkül rendelték el. Az állatokat élve, kegyetlen, állatkínzó módon gyűjtötték össze és dobálták konténerekbe. Amikor ez nyilvánosságra került, ahelyett, hogy ön intézkedett volna, miniszter úr, hogy a minisztériumhoz tartozó hatóság más módon folytassa a megsemmisítést, kitiltotta a sajtót a településről. Belterületen többen azt is panaszolták, hogy nem kaptak jegyzőkönyvet az elvitt állatokról. Vajon őket hogyan fogják kártalanítani?

Tisztelt Miniszter Úr! Mi lesz a magyar baromfitartókkal? Mikor és milyen feltételek mellett kapnak kártérítést? Miért nem kaptak időben tájékoztatást az érintettek? Mit tesz ön az ágazat megmentéséért? Érez-e felelősséget (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) a kialakult helyzetért? (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
6 132 2006.06.20. 1:12  127-134

DR. SZABÓ ERIKA (Fidesz): Tisztelt Miniszter Úr! Ha a madárinfluenza nem politikai kérdés, hanem csak gazdasági, akkor a kampányidőszak közepén két bütykös hattyú miatt miért csináltak akkora sajtófelhajtást? Miért fényképezkedtek az oltóanyagot reklámozva és a kamerák kereszttüzében az influenzavírus elleni oltóanyag beadásánál, ha ez nem politika? (Dr. Géczi József Alajos: Ugyan, Erika!)

Önök azt a látszatot keltették, hogy fel vannak készülve egy ilyen helyzet fogadására, és megelőző intézkedéseket tudnak tenni. Amikor itt van a baj, akkor látszik, hogy továbbterjed a madárinfluenza, semmilyen intézkedésük nem volt hatékony a veszély elhárítására vagy tovaterjedésére. Szankon én előbb hívtam össze az embereket, és kértem tájékoztatást a kialakult helyzetről tőlük, s hogy milyen problémákkal küzdenek, mint ahogy ön a térségbe látogatott. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.)

A gazdák ezt a választ az ön részéről nem fogadnák el. (Taps a Fidesz és a KDNP padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
15 180 2006.07.17. 2:08  179-182

DR. SZABÓ ERIKA (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Miniszter Úr! Nyári szünet van az iskolákban, ekkor láthatják volt házastársuknál maradt gyermekeiket hosszabb ideig az elvált szülők; persze csak akkor, ha a másik fél ehhez hozzájárul, és betartja az erre vonatkozó bírósági döntést.

Sajnos, ez a gyakorlatban sokszor nem valósul meg. Képviselői fogadóóráimon számos panaszt fogalmaztak meg az érintett szülők. Van olyan eset, ahol már két éve nem láthatta kislányát az elvált apa. A gyámhivatalok nem rendelkeznek elegendő eszközzel a láthatás végrehajtásához. Két évvel ezelőtt írásbeli kérdéssel fordultam az egészségügyi, szociális és családügyi miniszterhez, és kértem a jogszabályi háttér megváltoztatását. A miniszter úr válaszából kiderült, hogy a problémát ismerték, mert a következőket írta: "Magam is úgy látom, hogy a jelenlegi jogi eszközöket tovább kell bővíteni, és a gyermekvédelmi, családvédelmi eszközök mellett a büntetőjogi eszközöket is igénybe kell venni." Eddig tehát az idézet. A tervezett változtatások ellenére a helyzet megnyugtatóan azonban a mai napig sem változott. Országosan sok ezer gyermek és szülő jogai sérülnek, mert nincsenek megfelelő garanciális eszközök a láthatás biztosítására és betartatására.

Tisztelt Miniszter Úr! Éppen elég problémát jelent a gyermekek életében, ha a szülők útjai elválnak. Miért nehezíti a kormány még azzal is, hogy nem oldja meg a láthatással kapcsolatos, köztudottan ismert gondokat? Miért nem fontosak a szocialista-szabad demokrata kormánynak az elvált szülők gyermekei? Ez nem pénz kérdése, hanem egy felelős kormányzat gyermekvédelmi munkájának része. Kár, hogy csak pátoszos szavakat hallunk az esélyegyenlőségről (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) és a gyermekek jogairól, ahelyett, hogy megoldanák a helyzetüket. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
28 302 2006.11.06. 7:53  221-309

DR. SZABÓ ERIKA (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Furcsa ez a vita. Furcsa azért, mert kértük a napirend megszavazásakor, hogy helyezzük át holnapra, akkor, amikor a több százezer embert érintő kérdés a tv nyilvánossága előtt folyhatott volna. Önök ezt leszavazták, a kormánypárti többség leszavazta ezt a javaslatot. És most, amikor itt vagyunk, hogy megbeszéljük ezt a kérdéskört, akkor többnyire csak ellenzéki képviselők szólalnak fel, és az érveinkre kétperces válaszok vannak, melyekkel minősítgetnek, próbálják szétverni azt a gondolatkört, amellyel a felszólalóink elmondják a jogos kritikáikat.

Azt mondta az egyik kormánypárti képviselő, hogy erről a törvényjavaslatról csak azt mondjuk, hogy rossz. De önöktől pedig nem hallottuk, hogy miért jó. Csak azt hallottuk, hogy 2009-ben 40 milliárd forintot fog hozni a konyhára, 2012 körül pedig már 100 milliárd forintot, azonkívül azt hallottuk, hogy emberközpontú.

Miért nem beszélünk őszintén? Ez a törvényjavaslat egy megszorítás, egy pénzbehajtás. Ami pénzbehajtás, azt ne nevezzük emberközpontúnak. Ez nem is reform. Ez igenis több százezer ember életét fogja érinteni, hogyha elfogadásra kerül. Négy év kormányzásának az az eredménye, hogy a nyugdíjba készülő korosztályokat és a nyugdíj mellett dolgozókat is megsarcolják. Hallottuk, a nyugdíjasokat nem merik, a nyugdíj mostani rendszerét, aki már nyugdíjas, azokat nem merik érinteni önök az intézkedéseikkel, de akik nyugdíjba készülnek, azokat már gátlástalanul.

Feltették a kérdést, hogy mit tenne a Fidesz. Mi most is ugyanazt mondjuk, mint a választási kampány idején. Gazdaságélénkítéssel, járulékcsökkentéssel lehet azt várni, hogy több legyen a bevétel bármilyen területen: adóbevétel, járulékbevétel, és ez vonatkozik a nyugdíjalap bevételeire is. Nem megalapozatlan ez, Csákabonyi képviselő úr, mert éppen a Horn-kormány időszakában a társasági adót a felére csökkentették. És mi történt? A társasági adó bevétele, lám-lám, nőtt. Mert az emberek abban érdekeltek, a gazdálkodók abban érdekeltek, és mindenki abban érdekelt, hogy rendben legyen a szénája, hogy minden járulékot, adót, terhet befizessen, és nyugodtan tudjon gazdálkodni. A járulékelvonás, a tehernövekedés fojtja a gazdaságot.

Most, ma is van 700 ezer ember az országban, aki sajnos a feketegazdaságban vagy a szürkegazdaságban talált csak munkát. Nem az lenne az állam érdeke, hogy őket bevonja a legális munkaerőpiacra? Akkor biztosan több lenne a nyugdíjalap is, és biztosan több lenne azon járulékbefizetők száma, mint akik most vannak.

Szó volt már arról is, hogy a népességfogyás, a demográfiai helyzet teszi szükségessé azokat a lépéseket, amelyeket önök most meg akarnak tenni a nyugdíjba készülők rovására. Számos alkalommal az előző ciklusban is elmondtuk, hogy gyermekbarát, családbarát jogszabályokat kellene alkotni. De amikor ilyen javaslatokat beadtunk, önök gond nélkül leszavazták, és nemcsak azokat a javaslatokat szavazták le, amelyeket mi beadtunk, hanem a meglévő rendszereket is szétverték. Megszüntették a gyermekek utáni adókedvezményt, megszüntették a rendszeres gyermekvédelmi támogatást, megszüntették a 13. havi családi pótlékot, és mindezt úgy próbálták beadni a gyermeket nevelő családoknak, hogy ez támogatás, ez segítség, mert duplájára nő a családi pótlék. A családok nagy részénél csökkent az állami támogatás, éppen a kurtítások, a megvonások miatt.

A konkrét javaslatokról, hátha vannak még, akik legalább a rádión keresztül hallják és figyelik ezt a vitát, hogy mit is akarnak önök tenni.

(21.40)

Csak akkor kaphat valaki előrehozott öregségi nyugdíjat, ha biztosítással járó jogviszonyban nem áll - tehát csak akkor kaphat nyugdíjat, ha a munkaviszonyát megszünteti. Ezt javasolják önök külföldi példákra hivatkozva. Amikor Magyarországon még ilyen alacsonyak a jövedelmi viszonyok, és ilyen alacsony a nyugdíj, ez összehasonlíthatatlan az európai átlaggal, akkor nem lehet európai példákra hivatkozni. A most dolgozó nyugdíjasok jelentős része nem azért dolgozik, mert nem foglalkozna szívesen, mondjuk, az unokával, hanem azért, hogy ki tudja fizetni a rezsit, azért, hogy meg tudjon élni.

Aztán a következő: a nyugdíjszámításnál majd az egészségbiztosítási járulékot, a nyugdíjjárulékot, a magán-nyugdíjpénztári tagdíjat, a munkavállalói járulékot is levonják, és még a személyi jövedelemadóval is csökkentik, és ez lesz a nyugdíj alapja. Ez nem megszorítás? Ez az emberközpontú módosítás?

Szó volt arról is, hogy beindul a megváltozott munkaképességűek és a nem véglegesen rokkant emberek felülvizsgálatának átalakítása. A kérdést még Horváth Zsolt kisebbségi vélemény kapcsán tette fel önöknek. Nem válaszoltak arra, hogy milyen módon, hogyan kapnak jelzést arra vonatkozóan, hogy mikor kell idő előtt felülvizsgálatra behívni a rokkant embert, ki teszi majd a bejelentést.

Ezek a javaslatok mind egyetlen célt szolgálnak, azt, hogy az önök rossz gazdaságpolitikája eredményeként valamivel növeljék az államkasszát, és ezt sajnos éppen a nyugdíjba készülőkön és a nyugdíj mellett dolgozókon fogják végrehajtani. Ezért ezt a törvényjavaslatot nem támogatjuk. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
31 52 2006.11.14. 5:04  49-142

DR. SZABÓ ERIKA (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Én is nehezményezem a Háznak azt az eljárását, hogy egy ilyen fontos, súlyos, több tízezrek, százezrek életébe vágó törvényjavaslatot a múlt héten késő este tárgyaltunk, mert így a nyilvánosság nem hallhatta azokat az érveket, amelyeket szerettünk volna megfogalmazni. Ezért a részletes vitában is kitérek azokra a tényekre, amelyeket akkor elmondtunk, hogy megismerhessék a kor előtt nyugdíjazásba készülők és a nyugdíjasok, hogy mi vár rájuk akkor, ha ez a törvényjavaslat elfogadásra kerül. Konkrétan az 1., 2. és 4. ajánláspontok szerinti módosító indítványokhoz szeretnék hozzászólni.

A törvényjavaslat indoklása is elismeri, hogy az idő előtt, a nyugdíjkor betöltése előtt nyugdíjazottaknak mindössze 16 százaléka dolgozik. A kormány azt a helyzetet akarja megoldani, hogy mindenki, aki dolgozik, fizessen járulékot, és minél több pénzt lehessen kihúzni a zsebükből - de hát ez mindössze 16 százalékra vonatkozik -, és nem abba az irányba indul el, hogy minél többeket munkához segítsen. Azt a tényt is megállapítottuk már az általános vitában, hogy akik a kor betöltése előtt kérik a nyugdíjazásukat, azt nem azért teszik, mert nincs kedvük tovább dolgozni, hanem az esetek jelentős részében azért teszik, mert nem kapnak munkát. Munkahelyeket kellene teremteni, a kormánynak gazdaságélénkítő programot kellene készíteni, és nem tudomásul venni a mára kialakult helyzetet, hogy folyamatosan nő a munkanélküliek száma, és hogy 600-700 ezren élnek folyamatosan a fekete- vagy a szürkegazdaságból. Ha a kormánynak nincs ilyen programja, akkor az ilyenfajta megszorító intézkedésekkel biztosan nem fog semmilyen eredményt elérni, de azzal a gazdaságpolitikával sem, amit eddig folytatott.

Sajnos az ifjúsági, szociális és családügyi bizottság munkaterülete az, ahol a legjobban érzékelhető és lecsapódik annak a gazdaságpolitikának az eredménye, amelyet az MSZP-SZDSZ-kormány folytat, illetve nem folytat, hiszen a miniszterelnök az őszödi beszédében beismerte, hogy másfél-két éven keresztül hazudtak, és négy éven keresztül nem csináltak semmit. Amikor ezt maga a miniszterelnök ismeri el, akkor elfogadhatatlan az, hogy olyan társadalmi rétegeket sújtanak a most behozott törvényjavaslatukkal, amelyek teljesen ártatlanok és vétlenek abban a helyzetben, ami mára kialakult. Arra kötelezik az idő előtt nyugdíjba készülőket, hogy szüntessék meg a jogviszonyukat, már ha egyáltalán volt munkaszerződésük, és azután is csak a minimálbér mértékének megfelelő összeg mellett kaphatnak nyugdíjat. Ez nagyon méltánytalan és igazságtalan, ezért adtuk be az 1. számú módosító indítványunkat.

A következő módosító javaslat: aki netán abban a szerencsés helyzetben van, hogy munkát tud vállalni, annak is az év minden egyes napján, 365 napon keresztül biztosítottnak kell lennie ahhoz, hogy utána 0,4 százalékkal emelkedhessen a nyugdíja. Nyilván azért született ez az elképzelés a kormány részéről, mert - a háttérszámításokból látszik - nagyon kevés olyan nyugdíj mellett munkát vállaló nyugdíjas van, aki ennek a feltételnek eleget tud tenni, így nem kell majd növelni az ő nyugdíjukat.

Összességében az az álláspontunk, hogy ne hadakozzon, ne az ellenzéket vádolja az államtitkár úr akkor, amikor a kifogásainkat elmondjuk, hanem kicsit szálljanak magukba, és ha megvan a pozitív javaslat, akkor azzal hozakodjanak elő, és ne a nyugdíjasok vagy a nyugdíj előtt állók sérelmére.

Köszönöm. (Taps az ellenzéki oldalon.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
31 80 2006.11.14. 2:01  49-142

DR. SZABÓ ERIKA (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Nyul képviselő úr felszólalására szeretnék reagálni, mert azt mondta erről a törvényjavaslatról, hogy az európai uniós jogharmonizáció követeli meg Magyarországtól, hogy ilyen törvényjavaslat szülessen. No, hát erről szó sincs, az Európai Unió nem követeli meg, hogy ilyen törvényjavaslatot készítsenek, egyedül fiskális megszorító szempontok azok, amelyek alapján önök így döntöttek. És annak a hosszú távú célnak a megoldását nem látják, csak a jelenben tudnak élni, ami valóban fenyeget, hogy ha semmi nem változik az országban, hogy egyre kevesebben keresnek, és egyre kevesebb embernek kell eltartania majd a nagy tömegű nyugdíjas társadalmi réteget.

Erre van megoldás, és ezt számos alkalommal elmondtuk a parlamentben: a családtámogatási rendszer kialakítása, ösztönzése, hogy a gyermekvállalást segítsük. Ezzel kapcsolatban az előző ciklusban is nyújtottam be Mátrai Márta képviselőtársammal törvényjavaslatot. Önök nem engedték a parlament asztalára, és nem tudtunk róla tárgyalni. Ezt a legfontosabb szempontot, hogy a családokat segíteni kell a gyermekvállalásban, ezt nem volna szabad önöknek elfelejteni.

Azonkívül azt mondta Dér Zsuzsanna, hogy változatlan körülmények között mennek nyugdíjba idő előtt nagyon sokan. Nem változatlanok a körülmények. A körülmények jelentősen romlottak a gázár, az energiaárak emelésével, azzal, hogy nincsenek munkahelyek, a munkahelyek megszűnnek, a mostani Gyurcsány-csomaggal még inkább meg fognak szűnni, vállalkozók tízezrei kénytelenek visszaadni a vállalkozói engedélyüket, és a terhek növekedése ezt a folyamatot fogja a továbbiakban is erősíteni. (Taps az ellenzéki padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
31 100 2006.11.14. 1:21  49-142

DR. SZABÓ ERIKA (Fidesz): Köszönöm. Tisztelt Elnök Úr! Tájékoztatni szeretném Farkas Imre képviselőtársamat, hogy a munkabér, amiért valaki megdolgozik, az nem ellátás, azért dolgozni kell. Többször ellátásnak nevezte azt a pénzösszeget, ami munkabérként jár. A mi javaslatunk szerint annak, aki a minimálbér kétszeresét megkeresi, és azt szeretnénk elérni a javaslatunkkal, ahogy Soltész Miklós képviselőtársam utalt rá, hogy ne szüneteljen akkor a nyugdíja annak, aki idő előtt megy nyugdíjba és jövedelmet szerez.

Azonkívül a nyugat-európai példákkal nem kellene állandóan előjönni, majd akkor, hogyha a magyar nyugdíjak és a magyar jövedelmi helyzet eléri az Európai Unió átlagát; és nemcsak a korábbi 15-nek, hanem vegyük bele a később csatlakozott 10-et, és, mondjuk, a 25-ök átlagát eléri. Ettől nagyon messze vagyunk. Azért nem elfogadható az, ami Nyugat-Európában már bevált gyakorlat, ezért kell még türelemmel várni, és ezért kellene a kormányzatnak mindent megtenni annak érdekében, hogy a magyar jövedelmi helyzet változzon, javuljon, és minél többen tudjanak majd dolgozni.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
36 188 2006.11.21. 5:42  111-225

DR. SZABÓ ERIKA (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Szeretnék egy kicsit tiszta vizet önteni a pohárba, hogy miért alakult ki ez a heves vita, és a félreértések milyen szinten és hogyan alakultak itt a felszólalásokban. Valóban, van egy törvénykezési kényszer, amit az Alkotmánybíróság döntése alapján a kormánynak meg kell tenni, kormányrendeleti szintről törvényi szintre kell emelnie a korkedvezményes nyugdíjjal kapcsolatos szabályozást. Ezt értjük. Mindenki érti az ellenzéki oldalon. Ezzel kapcsolatban nincs vita.

A kérdések úgy merültek fel, hogy tekintve, hogy a nyugdíjjal kapcsolatos minden szabályozás hosszú távú döntés, ezért ezt nem lehet elkapkodni, elnagyolni úgy, hogy a múlt héten is tárgyaltuk a társadalombiztosítási nyugellátással kapcsolatos törvényt, nem lehet, hogy hetente ebben a kérdéskörben egy újabb törvényi szabályozást hoznak be. Miért nem lehetett a múlt héten tárgyalt törvényjavaslat-csomagba ezt a kérdéskört betenni, ha már törvénykezési kényszer van? Ezt nem értjük. Azonkívül most azt teszik, hogy beemelik a kormányrendeleti szabályokat törvényi szintre, de az a bizonyos jegyzék, amit itt már sokan idéztek, és munkaköröket soroltak fel belőle, a bányászok, az üvegfúvók, a pékek, akiket érint a korkedvezményes nyugdíj kérdése, ezt nem változtatják meg.

Pedig, hogy teljes legyen a szabályozás, ezt kellett volna elsőként megnézni, felülvizsgálni, és nem arra hivatkozni, hogy 30 éves a jegyzék, és változtatni kell, mert éppen ezen a világon semmit nem változtatnak.

(14.30)

A múlt héten a korengedményes nyugdíjazás igénybevételéről, a nyugdíj melletti munkavállalásról, a nyugdíj-megállapítás szabályairól volt szó, és érdekes módon minden egyes kérdésnél, amelyet tárgyaltunk, szigorítás következett be, valójában pénzbehajtásról volt szó. Most a kormánytöbbség a korkedvezményes nyugdíjak kapcsán felhasználja ezt az alkotmánybírósági feladatot, törvénykezési kényszert arra, hogy itt is megszorítással éljen, és valóban, magában a törvényjavaslatban nincs szó arról a plusz 13 százalékos munkáltatói járulékról, amelyet majd 2010 után, illetve fokozatosan be kell fizetni. Erről nincs szó, de a törvény általános indokolásában szó van róla, amiben szépen leírják, hogy a kormány a rendszer olyan átalakítását javasolja, amely szerint a munkáltatók többletjárulék-fizetése alapozza meg a korkedvezményre való jogosultságot.

Kérdezem én, mi lesz akkor, ha a munkáltató nem tudja befizetni ezt a többletjárulékot. Mi lesz azzal a munkavállalóval, aki ilyen nehéz munkát végez, amely őt arra jogosítaná, hogy korkedvezménnyel menjen nyugdíjba, de a munkáltató nem fizeti ezt be, mert nem tudja befizetni? Egyébként jó lenne, hogyha a munkáltatóknak nem lenne más gondja, csak az, hogy az európai uniós pályázatokon nyerjenek azért, hogy megfelelő munkakörülményeket tudjanak teremteni. De azok között az adóterhek között, amelyeket a kormány most rájuk tesz, és a járulékfizetési terhek mellett bizony a munkáltatók örülnek, hogyha a vállalkozásukat, a cégüket egyáltalán fenn tudják tartani, és folyamatosan a túlélésre játszanak.

De mi okozza még a gondot? Beszélünk az indokolásban leírtakról, amire önök azt mondják, hogy nem ez a törvény szabályozza. Igen, mert erről a 13 százalékról majd egy másik törvényjavaslat rendelkezik, de nem kapcsolják egybe azokat a kérdéseket, amelyek összetartoznak. Mi azért beszélünk a munkáltatók növekvő terheiről, mert ez ehhez a törvényjavaslathoz kapcsolódik. De az azért benne van még az indokolásban, hogy külön törvényjavaslat készül majd a bányászok és a művészek kedvezményéről is. Erről sem tudunk most beszélni, tehát teljes körben nem látjuk, mit akar a kormány, és milyen módon fogja ezt a rendszert újraszabályozni.

Arról is hallottunk a bizottsági vitában és itt is, hogy készül egy átfogó szabályozás a jövő évben, valószínűleg az a szabályozás, amelynek már ebben az évben el kellett volna készülni, és amelyet folyamatosan halasztanak, tolnak maguk előtt. Ez az, amire azt lehet mondani összességében, hogy kapkodás, sodródás és pénzbehajtás.

Röviden így foglalható össze a kormány ténykedése ezen a területen, és bizony nehéz helyzetbe kerülnek majd a munkavállalók és a munkáltatók is. A Fidesz-Magyar Polgári Szövetség ezért a törvényjavaslatot nem támogatja. (Szórványos taps az ellenzéki oldalon.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
36 252 2006.11.21. 1:11  225-277

DR. SZABÓ ERIKA (Fidesz): Köszönöm. Szomorú vagyok akkor, amikor azt látom a kormánypárti képviselők felszólalásaiból, hogy a demokrácia alapvető szabályait nem hajlandók elfogadni és tudomásul venni.

Amit Bernáth Ildikó képviselőtársam mondott a választási eredmények kapcsán, az megfelel a valóságnak. Ez a törvényjavaslat nem került volna így ide, ha nem a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség és szövetségesei nyerték volna meg az önkormányzati választásokat. A képviselő úr felháborodása vagy megdöbbenése azért is érthetetlen, mert nyilvánosságra került Lamperth Mónika miniszter asszonynak zárt ülésen az MSZP-sek számára elmondott néhány gondolata, hogy hogyan fognak majd trükközni, és mi mindent fognak elkövetni azért, hogy a kormánytöbbséget a különböző döntési szinteken biztosítani tudják.

Ezért jogos Bernáth Ildikó képviselőtársam fölszólalása, és ezért demokráciaellenes az önöké. (Taps a Fidesz padsoraiban. - Soltész Miklós közbeszól.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
36 311 2006.11.21. 5:10  306-400

DR. SZABÓ ERIKA, az ifjúsági, szociális és családügyi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A szociális törvények módosításáról szóló törvényjavaslat tárgyalásakor a bizottsági ülésen azt kértük a kormánypárti többségtől, hogy halasszuk el ennek a törvényjavaslatnak a tárgyalását, tekintettel arra, hogy négy törvényt módosít, 42 szakaszban, eléggé átfogó jelleggel, és időt kell hagyni az ellenzéknek arra, hogy ezt kellőképpen tanulmányozni tudja. A kormánytöbbség ezt a javaslatot sajnos elutasította, a tárgyalása megkezdődött.

A négy törvény, amelyeket a törvényjavaslat változtatni kíván, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény, a családok támogatásáról szóló törvény, valamint egy nemzetközi egyezmény, amely a gyermekek nemzetközi örökbefogadások terén való védelméről szól.

A mostani helyzet, amit a törvényjavaslat megváltoztatni szeretne: a szociális igazgatásról és a szociális ellátásról szóló '93. évi III. törvény az elmúlt négy évben is már több tucat változtatáson esett keresztül. A legutóbbi módosítás a közgyógyellátás rendszerét, valamint a rendszeres szociális segélyezést alakította át egyfajta családi segélyezéssé. Ez 2006. július 1-jén lépett hatályba, és a nem munkavégzésen alapuló jövedelemszerzés havi rendszerességű pénzforrássá vált. Ugyancsak az egyik legutóbbi módosítás végérvényesen bezárta a kaput a polgári kormány három lábon álló családtámogatási rendszere előtt.

A benyújtott javaslat legfontosabb és legproblematikusabb pontjai: az előterjesztő annak ismeretében módosítja ismét a közgyógyellátás eljárási szabályaira vonatkozó rendelkezéseket, hogy azokat legutóbb tavaly decemberben módosították úgy, hogy a jogosultak gyógyszerkeretét havi szinten szabályozták. Ez 12 ezer forint volt, és most 6 ezer forintra csökkentik, úgy, hogy azt a háziorvos írhatja fel, annak erejéig a háziorvos rendelhet gyógyszert, de a további 6 ezer forintot csak szakorvosi rendelvényre és külön engedéllyel kaphatja meg a rászorult. Ennek bevezetését 2007. január 1-jével tervezik; még azt a fáradságot sem vették, hogy a közgyógyellátás keretösszegének csökkentéséről rendelkező, és most a parlament előtt lévő egészségbiztosítási jogszabály hatályba léptető időpontjával egyeztették volna, ugyanis az utóbbi 2006. december 29-én lép hatályba.

A rászorultságtól függő pénzbeli ellátások közül az úgynevezett családi segélyezés eljárási szabályai és keretjellege annyira pongyolára sikeredett tavaly decemberben, hogy a törvény 32. §-a és a 37/A. § kiegészítésre szorul. A jogszabályba olyan evidenciákat is be kellett építeni, amelyeknek a nemzetközi és a hazai jogszabály-irodalomban egyértelműnek kellene lennie. Ilyen: rendszeres szociális segélyre egy családban egyidejűleg csak egy személy jogosult. A tavaly decemberi módosítást követően idén július 1-jétől a támogatásra szoruló családokat fogyasztási egységként határozták meg, és a tényleges jövedelmüket egészítette ki ez a családi segélyezés. A törvényalkotó már akkor figyelmen kívül hagyta, hogy adott esetben ezek a családok munkatevékenység nélkül, a gyermekek számától függően akár százezer forint nagyságrendű szociális jövedelemre is szert tehetnek.

Most a törvénymódosítás úgy rendelkezik, hogy ez a rászorultsági segély a mindenkori legkisebb munkabér nettó összegénél több nem lehet. Erősíti továbbá a segélyezett együttműködési kötelezettségét az önkormányzattal, illetve a munkaügyi szervezetekkel. A családi pótlék emelését természetesen támogattuk, a felsorolt pontokban viszont komoly vitáink vannak, ezért a törvényjavaslatot a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség és a KDNP nem tudta általános vitára támogatni. (Szórványos taps az ellenzéki padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
135 172 2008.04.07. 2:19  171-175

DR. SZABÓ ERIKA (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Államtitkár Úr! Nemcsak választókerületemből, de az ország többi részéből is kapok panaszos hangú leveleket azoktól, akik az Unió több országában szereztek szolgálati időt, és a rájuk irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését követően kérik nyugdíjuk megállapítását. Ebben az esetben a nyugdíjkérelmeket a migráns munkások szociális biztonságáról szóló EGK-rendelet és a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló magyar törvényi szabályozás rendelkezéseinek figyelembevételével kell megállapítani.

Levélíróim alapvetően azt kifogásolják, hogy rendkívül hosszú az ügyintézési határidő, esetenként a résznyugdíjak összegét többször és egymásnak ellentmondó módszerekkel állapítják meg a magyarországi társadalombiztosítási szervek, ugyanakkor az uniós szabályozásnak megfelelő nyugdíj részösszegének arányosítása körül is bonyodalmak vannak. Panaszosaim olyan tájékoztatást kapnak, hogy az érintett uniós tagállamokból hónapokon keresztül nem adnak tájékoztatást az ott megszerzett szolgálati időről és az elbírálás többi feltételeit segítő információkról. Számomra érthetetlennek tűnik, hogy 2004 májusa óta nem sikerült a tagországok nyugdíj-biztosítási szerveivel olyan együttműködést kialakítani, amely a nyugdíjra váró idős emberek érdekeit is szolgálná. A panaszos levekből az is kitűnik, hogy a hazai szakapparátus az ügyintézés elhúzódása miatt tanácstalanul tárja szét a kezét, és azt mondja, hogy a másik ország késlekedik.

Tisztelt Államtitkár Úr! A kérdéseim tehát a következők. Milyen intézkedéseket tervez a tárca annak érdekében, hogy ne éveket kelljen várni a nemzetközi nyugdíjügyek elbírálásánál? Tettek-e már javaslatot a szorosabb együttműködésre a tagországok szakigazgatási szervei között? Lát-e lehetőséget arra, hogy a nemzetközi ügyekben lényegesen rövidebb határidővel szülessenek meg a döntések?

Várom válaszát. (Taps a Fidesz soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
196 171 2009.03.16. 2:12  170-174

DR. SZABÓ ERIKA (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! 2003. január 1-jével csak nagyon szűkre szabott esetkörben van lehetőség a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történő visszalépésre. A tagdíjak miatt kieső járulékbevételek pótlására a központi költségvetésnek egyre nagyobb összegeket kell átcsoportosítania, 2009-ben már több mint 354 milliárd forintot. A hatalmas összeg ellenére egyre több olyan állampolgárról hallani, aki visszalépni nem tud, de a járadék összege alacsonyabb a társadalombiztosítási nyugdíj megállapítási szabályai szerinti nyugellátás 25 százalékánál. A helyzetet tovább rontja, hogy a magánnyugdíjpénztárak 2008 első kilenc hónapjában, tehát még a gazdasági válság igazi hatásai előtt már 185 milliárd forintot buktak a befektetéseiken. Ennek pedig egyenes következménye, hogy csak nőni fog azoknak a polgároknak a száma, akiket belekényszerítettek a magán-nyugdíjpénztári rendszerbe, de mire nyugdíjba mennek, a befizetéseik szinte köddé válnak.

Tisztelt Államtitkár Úr! Ön szerint egy átlagkeresetű, most nyugdíj előtt álló hölgy jobban járt-e azzal, hogy annak idején csellel beléptették a magán-nyugdíjpénztári rendszerbe? Ön szerint igazságos-e az, hogy a magánnyugdíjpénztárak felelőtlen gazdálkodása következtében valaki ugyanolyan mértékű járulékbefizetés mellett lényegesen kevesebb nyugdíjat kapjon, mint ha a társadalombiztosítás rendszerében maradt volna? Mi indokolja, hogy ennyire korlátozott legyen a visszalépési lehetőség a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe?

Tisztelt Államtitkár Úr! Remélem, most az egyszer egyetért a Fidesszel, és ön is úgy gondolja, hogy ezek az emberek kormányzati segítségre és nem ciántablettára szorulnak. Várom válaszát. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
252 179 2009.12.14. 1:24  178-181

DR. SZABÓ ERIKA (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Az új influenza a híradások szerint országszerte egyre több és súlyosabb megbetegedést okoz. A fertőzöttek számának növekedése elővigyázatosságra int mindenkit. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a betegség felbukkanása után gyakran egész intézményeket kell bezárni. Hetente hallani, hogy az ország különböző területein bölcsődék, óvodák és iskolák kénytelenek kényszerszünetet elrendelni az új influenza terjedésének megakadályozása érdekében.

Az intézmények bezárnak, a beteg gyermekeket ellátják, az egészségesek pedig otthon maradnak, de nem tudni, hogy kivel. A dolgozó szülőknek általában nincs lehetőségük, hogy egészséges gyermekükkel otthon maradjanak. Az is elképzelhető, hogy nincs szabadságuk, vagy a munkáltatótól félnek szabadságot kérni, táppénzcsalásban pedig nem akarnak közreműködni.

Tisztelt Államtitkár Úr! Mit tanácsol azoknak a szülőknek, akiknek gyermeke ugyan nem betegedett meg, de az intézménybezárás miatt egész nap felügyelet nélkül marad, és a szülő nem mehet szabadságra vagy táppénzre?

Várom megtisztelő válaszát. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.)