Felszólalás adatai

DR. AVARKESZI DEZSŐ igazságügyi és rendészeti minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! Mint arra önök is emlékeznek, a tavaszi ülésszakon tárgyalta és fogadta el az Országgyűlés az új bűnügyi nyilvántartási törvényt, amelynek megalkotására részben egy alkotmánybírósági határozat, részben uniós előírások, részben pedig a korábbi törvénnyel kapcsolatban felmerült szakmai kifogások miatt került sor.

Azt a jogalkotási feladatot, amit az Országgyűlés tavasszal az új bűnügyi nyilvántartási törvény elfogadásával elkezdett, most az önök előtt lévő törvényjavaslat teljesíti be. Ez a törvényjavaslat ugyanis az alkotmánybírósági határozat követelményeivel és az új bűnügyi nyilvántartási törvénnyel összhangban módosítja azokat a törvényeket, amelyek valamely foglalkozáshoz vagy valamely tevékenységvégzéshez a büntetett előélettel kapcsolatos feltételeket határoznak meg. Nyomatékosan hangsúlyozandó, hogy a törvényjavaslat az eddigi feltételekhez képest a foglalkozás, illetve bizonyos tevékenység végzése tekintetében új, a büntetett előélettel kapcsolatos feltételt nem határoz meg.

A módosítások egyik jelentős oka az, hogy a munkavégzésre irányuló jogviszony létesítésére, illetve valamely bejelentéshez vagy hatósági engedélyhez kötött tevékenység gyakorlására vonatkozó jogszabályok jelenleg is előírnak a bűnügyi nyilvántartásban kezelt adatokkal igazolható feltételt, vagyis hogy az illető például nem lehet büntetett előéletű, vagy nem állhat foglalkozástól eltiltás hatálya alatt. Ugyanakkor az Alkotmánybíróság határozata egyértelművé tette, hogy e feltételek alapvető jog korlátozásának minősülnek, így ilyen feltétel csak törvényi szinten írható elő, alacsonyabb jogforrási szinten nem.

(17.10)

Erre figyelemmel a törvényjavaslat jelentősége részben abban áll, hogy a jogrendszerben már meglévő, de törvényi szintnél alacsonyabb jogforrási szinten előírt, a bűnügyi nyilvántartási rendszerben kezelt adatokból igazolható feltételeket törvényi szintre emeli. Példaként említeném, hogy a polgári természetőrre vonatkozó büntetlen előélet mint foglalkoztatási feltétel eddig egy KTM-rendeletben volt meghatározva, a törvényjavaslat elfogadása esetén ugyanezt a feltételt a természet védelméről szóló törvény határozza majd meg.

Az ágazati törvények módosításának másik fő oka az, hogy az egyes bűnügyi nyilvántartásban kezelt adatokkal igazolható feltételt előíró jogszabályok nem rendelkeznek a büntetlen előélet igazolásának rendjéről, ennek a feltételnek a jogviszony fennállása alatt történő ellenőrzéséről, továbbá a legtöbb jogszabályból hiányoznak a bűnügyi személyes adatokra vonatkozó adatkezelési előírások is. A törvényjavaslat ezért az egész jogrendszerben egységes szabályokat teremt az igazolási, ellenőrzési és adatkezelési szabályokra. Az egyes törvények közötti szabályozási különbség legfeljebb magának a törvénynek a belső rendszeréből vagy abból fakad, hogy a büntetlen előélet jogviszony fennállása idején történő ellenőrzésére hatósági eljárás keretében vagy munkaviszony jellegű jogviszonyban kerül sor.

A törvényjavaslat külön nevesíti az egyes törvényekben azt a feltételt, hogy egy személy egy meghatározott tevékenységet nem végezhet, ha annak a tevékenységnek a gyakorlásától őt a büntetőbíróság jogerősen eltiltotta. Ennek a feltételnek az egyes ágazati jogszabályokban való megjelenítése arra tekintettel indokolt, hogy a foglalkozástól eltiltás a gyakorlatban jelenleg nem végrehajtható, mert az erre vonatkozó ellenőrzés lehetőségét az ágazati törvények nem tették lehetővé.

Tisztelt Országgyűlés! Az új bűnügyi nyilvántartási törvény alkotmánybírósági határozatból következő egyik fő újítása az, hogy foglalkoztatási célból a bűnügyi nyilvántartásban kezelt adatok közvetlen hozzáféréssel nem ismerhetők meg. A pályázóktól az adott ágazati törvényben meghatározott feltételeknek való megfelelésről kiállított hatósági bizonyítványt kell kérnie a jövendő munkáltatónak. Az új szabályozás jelentősége abban áll, hogy a foglalkoztatással szemben eddig is támasztott követelmények nagyobb hatékonysággal érvényesülnek, ez pedig mindannyiunk érdeke.

Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat szakmai egyeztetése során valamennyi érintett szerv, így különösen az Országos Érdekegyeztető Tanács munkajogi bizottságában mind a munkaadói, mind a munkavállalói oldal üdvözölte a módosítási javaslatokat, emellett az Országos Igazságszolgáltatási Tanács augusztus végi ülésén kifejezetten támogatandónak tartotta a törvényjavaslat célkitűzését. Erre tekintettel kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a törvényjavaslatot támogatni szíveskedjenek.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket.