Felszólalás adatai

DR. DANCSÓ JÓZSEF, a költségvetési, pénzügyi és számvevőszéki bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Bizonyos értelemben nem is vagyok nehéz helyzetben, hiszen Keller képviselő úr a kisebbségi véleményt is elmondta, ezért köszönöm, hogy kitért ezekre a kérdésekre is, legalábbis érintőlegesen mindenképpen. Ezek után már csak az a kérdés, hogy miért szavazta meg a bizottság többsége ezt a törvényjavaslatot, hiszen számtalan kifogás merült fel. Ezeket most külön nem szeretném a bizottsági kisebbségi vélemény során elmondani, hiszen ezek elhangzottak Keller képviselő úr szájából.

Bizony, mi ezt úgy ítéljük meg, hogy ezek a felvetések, ezek a kifogások jogosak, ezek azt eredményezik, illetve azt mondatják velünk, hogy általános vitára nem biztos, hogy ez a törvényjavaslat így alkalmas, hiszen számtalan olyan pont van még a többségi vélemény megfogalmazójánál is, ami azt mutatja, hogy nem feltétlenül lett ez a törvényjavaslat kellő mértékben átgondolva, hogy mikor és hogyan kerül benyújtásra. Ahhoz hozzá vagyunk szokva, hogy salátatörvények kerülnek benyújtásra, bizonyos törvényeket át kell vezetni. Kötelezettségszegési eljárás folyik Magyarország ellen e tekintetben, ezeket nyilván valamilyen úton-módon orvosolni kell, de azok a felvetések, amelyek elhangzottak, nem ezekkel függnek össze, hanem egyéb más szempontokkal.

Felmerült a bizottsági vitában az, hogy a kellő egyeztetések megtörténtek-e a különböző szakmai szervezetekkel. Erre a felvetésünkre egy meglehetősen érdekes választ kaptunk, mégpedig azt, hogy koncepcionális kifogásuk nem volt a különböző szakmai szervezeteknek, a Bankszövetségnek, a biztosítók szervezeteinek vagy éppen a BAMOSZ-nak. Tehát az, hogy mi az, hogy koncepcionális, elég tágan értendő vagy érthető, hogy milyen felvetések voltak.

A bizottsági vita során három elemet szeretnék kiemelni, ami elhangzott, egyrészt a teljes hiteldíjmutató plafonjának már a képviselő úr által is jelzett kérdése, amely a jegybanki alapkamat tízszeresében lett meghatározva. Ezt, ennek a létjogosultságát ilyen formában mi vitatjuk, hiszen abban az esetben, hogyha csökken a jegybanki alapkamat, mint ahogyan most hónapok óta ezt a tendenciát éljük, és bízunk benne, hogy ez továbbra is csökkenni fog, akkor bizony nagyon sok szerződés ezen törvényjavaslat erejénél semmis lehet, hiszen e tekintetben ez a THM-szabályozás, a teljes hiteldíjmutató szabályozása meghaladhatja a jegybanki alapkamat tízszeresét.

Az egyoldalú szerződésmódosítások kapcsán volt jelentősebb kifogásunk, hiszen ebben a törvényjavaslatban is szabályozva lett a hitelintézeti törvényen keresztül az a kérdés, épp az előző törvényjavaslatban volt egy nagyobb szabású szabályozása. A hozzászólásomban majd ezt szeretném jobban kifejteni, most erre már nem lesz idő. Illetve még egy érdekes kérdés merült fel, mégpedig a vonatkozásban, az államtitkár úr részéről is elhangzott, hogy a büntetett előéletre vonatkozó szabályozás át lett vezetve a törvényen, illetve a különböző törvényi helyeken, és felmerült az, hogy például a Magyar Fejlesztési Bank esetében ez a törvényi szabályozás, ez az újfajta törvényi szabályozás enyhébb kritériumokat határoz meg a meglévő szabályoknál, ez pedig azért mindenesetre érdekes gondolatokra adhat okot, ráadásul ennek a szabályozásnak a szervezeti és működési szabályon keresztül kell majd érvényt juttatni.

Úgy gondolom tehát, nem feltétlenül az lehet, illetve annak kell lenni a törvényalkotó feladatának, hogy kevésbé szigorú szabályokat határozzon meg például a büntetlen előéletre vonatkozóan is. Megítélésem szerint épp az irányba kellene menni, hogy az eddigi szigorúságból ne engedjünk, hiszen ez szolgálja a pénzügyi rendszer stabilitását, és ez szolgálja a fogyasztók érdekeit is.

Mindezek figyelembevételével megítélésünk szerint ez a törvényjavaslat nem támogatható jelen formájában. Köszönöm szépen, elnök úr, a szólást.