Készült: 2024.05.21.02:06:37 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

241. ülésnap (2009.11.10.), 306. felszólalás
Felszólaló Keller László (MSZP)
Beosztás  
Bizottsági előadó Költségvetési bizottság
Felszólalás oka Ismerteti a bizottság véleményét
Videó/Felszólalás ideje 5:31


Felszólalások:  Előző  306  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

KELLER LÁSZLÓ, a költségvetési, pénzügyi és számvevőszéki bizottság előadója: Köszönöm szépen a szót. Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! A költségvetési bizottságban ezen törvényt is nagy többséggel általános vitára alkalmasnak találtuk, 16 igen és 4 nem szavazat kísérte a véleményalkotást.

A bizottsági vitában ennek ellenére hangot adtunk annak, hogy bizony nincsenek könnyű helyzetben a jogalkalmazók akkor, amikor a pénzügyi tárgyú törvények között el kell igazodni. Ez, őszintén meg kell mondani, nekünk is nagyon kemény munkát jelent, hogy lényegében egymáshoz közel álló tárgyú törvények módosításában, adott esetben két-három törvényben egyidejűleg módosítva hitelintézeti törvényt vagy más törvényt is... - tehát ezt mindenképpen a bizottsági ülésen szóvá tettük.

Természetesen a törvény benyújtásának indokoltságát nem lehet vitatni, államtitkár úr erről részletesen szólt. Az persze jó lenne, ha mondjuk, a kötelező gépjárműfelelősség-biztosításról szóló törvényhez, amit nem olyan régen alkottunk meg, nem kellene hozzányúlni. Jó lenne az, ha a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló törvényhez - amit nem olyan régen alkottunk meg - nem kellene hozzányúlni. De miután például ez a törvény is kell hogy igazodjon az európai uniós irányelvekhez, és az irányelvek kihirdetése később került megvalósításra, mint ahogy mi 2009. július 18-án elfogadtuk, illetve kihirdetésre került a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló törvény; tehát indokolt nyilván azokat a különbségeket, amelyek a hirdetett irányelvekben megjelentek, és még nem tudtuk figyelembe venni a törvényalkotásunk során júliusban, ezek miatt szükséges ismételten megnyitni olyan törvényt, amelyhez nem olyan régen nyúltunk hozzá. Ilyennek tartom a csődtörvényt is, de nyilvánvalóan azért, hogy a moratórium alatt a nettósítási igények és annak biztosítékai érvényesíthetők legyenek, nyilván szükséges a csődtörvény módosítása is. Ahogy arról már Molnár László képviselőtársam szólt, tavasszal a hitelintézetekről szóló törvényt módosítottuk az egyoldalú szerződésmódosításokkal kapcsolatban. Tavasszal ezzel kapcsolatban léptünk, most ismét szükséges lépni. Ez persze mind a hitelfelvevők érdekét szolgálja.

Az is természetes, hogy ha egyszer az Európai Unió kötelezettségszegési eljárást indít velünk szemben, akkor azoknak a feltételeknek meg kell felelni, hogy ez az eljárás megszűnjön. Reméljük, hogy a most tárgyalt törvényjavaslattal eleget tudunk tenni azoknak a követelményeknek, amelyeknek eddig nem feleltünk meg. Az Alkotmánybíróság döntése következtében nagyon sok törvényen át kell vezetni a bűnügyi nyilvántartással összefüggő korrekciókat, hiszen egy olyan érzékeny terület szabályrendszeréről van szó, ahol a büntetett előélet igazolása egy fontos kérdés.

A bizottsági vitában szóba került többek között az egyoldalú szerződésmódosítás kérdése. Mi fontosnak tartjuk azt, hogy a fennálló szerződésekre is kerüljön kiterjesztésre a módosítás. Ez tulajdonképpen szinkronban van a tavaszi döntésünkkel, hiszen tavasszal is, amikor ehhez a kérdéshez hozzányúltunk, akkor ez már a fennálló szerződéseket is érintette, úgyhogy módosító indítványokkal nyilván ezt a korrekciót el kell végezni.

Az is szóba került a bizottsági vitában, hogy a kamaton kívüli díjak, jutalékok, költségek csak a KSH éves fogyasztói árindexe mértékével emelkedjenek, és akkor, amikor bármilyen emelésre kerül sor, ott az ok-okozati összefüggés kifejtésre kerüljön. Mi fontosnak tartjuk azt, hogy a magatartási kódex szabályaiból amit csak lehet, emeljünk be a törvénybe, és ami nem kerül beemelésre, az nyilvánvalóan a továbbiakban más szempontok szerint kerül kötelezően figyelembevételre.

A bizottsági vitában a THM kérdése, a plafon megfogalmazása szintén szóba került. Voltak, akik felvetették, hogy miért nem kamatplafont számolunk. Meggyőződésem, hogy a történet még nem ért véget, még további módosításokra lesz szükség ezen a területen (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.), hiszen látható módon a 70 százalékos THM-határba nem fér bele minden termék, tehát úgy gondolom, hogy ezt szükséges módosítani.

És még csak egy gondolat: én is a bizottsági vita alapján is megerősítem, hogy feltétlenül szükséges a közvetítői tevékenységek szabályozásáról módosító indítványban (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) még rendelkeznünk.

Köszönöm szépen elnök úrnak a türelmét. (Taps az MSZP soraiban.)

(16.40)




Felszólalások:  Előző  306  Következő    Ülésnap adatai