Felszólalás adatai

IVANICS FERENC (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! Azt gondolom, ez a vita nagyon jól jellemezte azt, ami Magyarországon ma jelenleg zajlik. Itt ülnek a kormánypárti képviselők, mondják a magukét, és tudomást sem vesznek arról, hogy a saját költségvetésükben mi szerepel. Szeretik azt mondani, hogy ugyanannyi pénz megy a tejre, amikor kiderül, hogy 900 millió helyett 400 millió forintot irányoznak elő. Szeretik azt mondani, hogy a költségvetésben ugyan a nyugdíj majd növekedni fog, amikor elveszik a tizenharmadik havi nyugdíjat, amikor nincsen benne a korrekció. Szeretik azt mondani, hogy a fejlesztésekre ugyanannyi pénz jut, amikor eltűnik a magyar társfinanszírozás.

Tehát azt gondolom, érdemes azokra a kormánypárti képviselőkre odafigyelni, akik nem a kormányzati szlogeneket szajkózzák, hanem felállnak, és tényleg valósan a saját választókörzetük problémáiról kezdenek el beszélni, mert ha erről beszélnek, akkor egészen más hangot ütnek meg, mert ha erről beszélnek, akkor tényleg látják a problémát. Igaz ugyan, sokkal finomabban fogalmaznak, mint az ellenzéki képviselők, de azt gondolom, ez a parlamenti demokráciának már a sajátja, de mégis elmondják, és köszönöm nekik, hogy elmondják azt a kritikát, amely az elmúlt hét év tevékenységének pontos leírása.

Nyilvánvalóan az ellenzéki pártokat lehet azért kritizálni, mert kicsit vaskosabban fogalmaznak, de azt hiszem, ami az elmúlt időszakban történt, alkalmat teremt erre. Nevezetesen, ma már egyszer megemlítettem, de még egyszer szeretném ezt felemlíteni: amikor a Fidesz javasol valamit, akkor az mindig problémás, az mindig gondot okoz. Feláll az államtitkár úr, és azt mondja, hogy ez egy teljesen felülről nyitott alap, itt majd annyi pénzt teszünk bele, amennyi kell. Igen ám, de amikor egy fideszes mondja azt, hogy kell bele pénz, akkor nem működik a dolog; ha majd ők kitalálják, akkor működik a dolog. Azt gondolom, ez semmiképpen sem szerencsés.

Az, hogy a közel 1500 módosító indítványból, amelyet a képviselők beadtak, az ellenzéki képviselők által beadott több mint 1300 módosító indítványból gyakorlatilag nem fogadtak el javaslatot, ez azt jelenti, át sem gondolták, végig sem gondolták, hogy miről van szó, miről is beszél az ellenzék, teljesen csípőből söpörték le. Ez azért problémás, mert az elmúlt évek bebizonyították, hogy amit az ellenzék mond, azt felelősséggel és tisztességgel mondja. Mert amikor néhány évvel ezelőtt válságról beszéltünk, akkor azt mondták, hülyeséget beszél az ellenzék, azután szépen begyűrűzött a nemzetközi válság, és valójában az mutatta meg, hogy Magyarországot milyen pőrére vetkőztette ez a kormány. Mert ha nincsen nemzetközi válság, akkor lehet, hogy a mai napig ki nem derült volna, hogy Magyarország költségvetése milyen helyzetben van.

Egy évvel ezelőtt az IMF azért sietett a segítségünkre, mert mi lettünk volna az első dominó a sorban, és ők pontosan tudták, hogy ezt nem lehet megengedni; ha elindul a dominó, akkor ki tudja, hol áll meg. Ezért az IMF legelőször Magyarországnak segített, és először minket támogattak, azért, mert Magyarországnak már nem volt pénze, azért, mert az elmúlt években több ezer milliárd forint hitel felvételével finanszírozták azokat az intézkedéseket, amelyek a magyar gazdaság működőképességét nem biztosították megfelelően, mert ha megfelelően biztosították volna, akkor legalább ott állnánk, mint Lengyelország, legalább ott állnánk, mint Csehország.

Ezért nagyon fontos látnunk azt, hogy ez a költségvetés egy kényszerköltségvetés, egy olyan kényszerköltségvetés, amely nem számol a lehetőségekkel, nem gondol végig utakat, hanem a saját nyomtatólóvonalán keresztül továbbra is lejjebb viszi Magyarországot. Ezért gondoljuk azt, hogy ez a költségvetés padlóra küldi az országot, ezért gondoljuk azt, hogy ma Magyarországon ezt a költségvetést nem szabad megszavazni. Azt gondoljuk, a kitörési lehetőségeket kell keresni. Tudom, sokan mosolyognak, persze jótékonyan mosolyognak, de megtehetik, tisztelt képviselőtársaim, az ország nem jutott előbbre az önök kormányzása alatt, az ország hátrébb került. Ezt azért fontos elmondani, mert lehet jókedvűen itt ülni, lehet jókedvűen elmondani, hogy ilyen uniós pályázatot nyertem, meg olyan uniós pályázatot nyertem, de ettől az embereknek még nem lett jobb, ettől rosszabbul jártak az emberek.

Amit önök megszavaznak, az folyamatosan rosszabb helyzetbe hozza az országot. Mert felállhat egy képviselő itt, a parlamentben, és azt mondhatja, hogy mennyivel több pénzt adunk a nyugdíjasoknak; persze, elvesszük a tizenharmadik havit, de 1 százalékot emelünk. Az egytizenharmad közel 7 százalék csökkenést jelent, az 1 százalékos emelés meg 1 százalék. Hétszer többet vesznek el, mint amennyit adnak, és az a baj, hogy az elmúlt évek alatt mindig így adtak, hogy hetet elvettek, és egyet adtak vissza belőle, ezért lehetséges ez. De említhetjük erre a kistérségi fejlesztési tanácsok költségvetését is: a saját gyermeküktől vesznek el pénzt.

Évek óta terelik be az önkormányzatokat a kistérségekbe, évek óta azt határozzák meg, hogy ott legyenek a fejlesztési irányok, de nem történik meg ezeknek az előbbre léptetése, onnan is elvesznek pénzt, ahová elvileg önök tették oda.

Ezért úgy gondolom, ma Magyarország költségvetése csak bajt és rosszat hoz ránk. Ezért kimondottan fontos, hogy az emberek átgondolják és figyeljenek oda arra, amit mondanak, figyeljenek oda azokra a képviselőkre, akik tényleg figyelembe veszik a kistelepülések problémáit, bezárt iskolákról beszélnek őszintén, és arról a lehetőségről, hogyan lehet ezt javítani. Nyilván sokféle megoldás van, sokféle lehetőség van, de az, hogy nem látni a problémákat, a legrosszabb.

Ezért úgy gondoljuk, az utolsó pillanatban a Fidesz még be fog adni olyan módosító indítványokat, amelyeket érdemes megfontolni, érdemes számba venni, mert azzal, még ha már csak így keveset is, de lehet javítani az ország helyzetén.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Ennek a kormánynak ez az utolsó költségvetése, hála istennek. Az elmúlt hét év bebizonyította, hogy mit tettek önök az országgal. Az elmúlt hét év magáért beszél. Nem hiszem, hogy önöknek itt túl sokat kellene már megfogalmazniuk, mert itt a dolog készen van, önökből Magyarországnak elege van. Ismerjék el, sajnos nem sikerült. Ezért jó, ha Katona Tamás tanácsát megfogadjuk: színvonalban ennél lejjebb már nem megyünk. Én azt gondoltam, hogy ezek után bejelenti a kormány a lemondását, de még ki kell várnunk ezt a hat hónapot, és akkor tényleg nem megyünk már színvonalban lejjebb.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.)