Felszólalás adatai

BÓKAY ENDRE (MSZP): Tisztelt Elnök Asszony! Köszönöm a szót. Egy módosító indítványhoz kérem tisztelettel az Országgyűlés hozzájárulását.

Pécs 2010-ben Európa kulturális fővárosa lesz. Városunkba 34 milliárdos beruházás fog érkezni. Megkezdődtek az építkezések, tulajdonképpen azt tudom mondani, hogy a városon belül talán nincs egy szabad négyzetméter, ahol ne folyna valamifajta rekonstrukció. Ezzel együtt, ezen 34 milliárdos uniós támogatás mellett érkezik egy jelentős magántőkés beruházás is, hiszen úgy látszik, városunkat fölfedezték a vállalkozók is, és az egyetemre is egy jelentős beruházás érkezik. Az egyetemen egy 6 milliárdos science buildinget, egy kutatóközpontot hoznak létre, 11,5 milliárdból korszerűsítik a teljes klinikai hálózatot, háttérrendszert, 870 millió forintért pedig a sürgősségit felújítják. Spanyol befektetők vertek gyökeret a városunkban, ők is beruházásokba fogtak, és megemlítem még, hogy a fűtés- és energiaszolgáltatásban részt vevő PannonPower hőerőmű is egy zöldberuházáshoz kezdett, ami közel 20-25 milliárdos összegű lesz. Ennek van egy hátsó területe is, a munkahelyteremtést fogja szolgálni, hiszen a zöldenergiához szükséges fákat és egyéb dolgokat Baranya déli területén, Sellye és egyéb környékén fogják előállítani.

Reméljük, hogy ennek a komplex fejlesztésnek meglesz az eredménye, és a város Magyarország déli területén, amely eddig a leszakadó régióba tartozott, a felemelkedő régiók közé fog tartozni.

Engedjék meg, hogy felsoroljam azt az öt jelentős kulturális beruházást, amelynek majd a támogatásához kérem az önök segítségét. Az egyik a közterek felújítása. Pécsen gyakorlatilag több mint 600 ezer négyzetméternyi közterületet újítunk fel, kitiltjuk e területekről az autókat, és visszaadjuk az ott élő lakosok számára a köztereket, gyerekeknek, időseknek, középkorúaknak. Egy nagyon jól összehangolt elmélet és koncepció szerint építjük fel ezeknek a tereknek a használati tárgyait, berendezéseit, utcabútorait, ahogy az építők említik ezt a dolgot.

Megépül a tudásközpont, amely egy közös vállalkozás az egyetem, a megyei könyvtár és a városi könyvtár között. Itt az a lényeg, hogy a három különböző könyvtár tevékenységét összevonjuk, és a mi koncepciónk szerint egy új minőséget, egy XXI. századi korszerű tudásközpontot hozunk létre, rendkívül színvonalasan felfejlesztett internetes kapcsolatokkal és egyéb, olyan kiszolgáló hálózattal, ami mind az egyetemi oktatás, mind a városban dolgozó értelmiség munkáját jelentősen elősegíti.

Rendkívül érdekes a Zsolnay-gyár ügye. Az ország előtt nem ismeretlen ez a márka, sőt a világ előtt se. Európában egyedülálló - nem teljesen egyedülálló, azért hozzátesszük -, olyan központot hozunk létre, amikor egy csodálatos gyáregységben, ahol folyik tovább a termelés, mellette beköltöznek az egyetem bizonyos tanszékei, a művészeti karhoz tartozó tanszékei, akik a tervezésben, a kivitelezésben, a gyártásban is részt fognak venni, és egy nagyon jól összehangolt munkát fognak végezni.

Nagyon színvonalas, és azt mondanám, hogy talán nem is egy nagyon tartalmas koncepció alapján, hanem egy picit véletlenszerűen épült ki Pécsett egy csodálatos utca, az úgynevezett "Múzeum utca". Magyarországon nem is láttam hasonlót, bár lehetséges, hogy van, de egy napon patinás külső környezetben, a történelmi városmag belsejében egy olyan múzeumsor, múzeumnegyed jött létre, amelynek a felújítására szintén sort kerítünk. A "Múzeum utcát" a megye működteti, de a város a beruházásban természetesen ilyen értelemben részt vesz.

Végül meg kell említeni a koncert- és konferencia-központot. Ez nem egyszerűen azt jelenti, hogy egy nagy hangversenyterem jön létre Pécs városában, és az eddigi 300 fős helyett lesz egy 900 fős nagy terem, ahol sokan elférnek, hanem egy minőségi váltást jelent. Ennek a teremnek a felszereltségét tekintve - itt a technikai felszereltségére gondolok elsősorban - több mint 200 kilométeres körzetben hozzá hasonló nem létezik, tehát se Budapest, se Zágráb vagy Belgrád felé nem létezik hasonló, és ez adja meg ennek a koncert- és konferenciateremnek az egyedülálló jellegét.

Nos, ennek van egy jelentős költsége, mert míg az előbb említett beruházásokban egyszerre több nagy önkormányzati autonómia vesz részt, így a megyei és az egyetemi autonóm önkormányzatok, itt a koncert- és konferencia-központ terhei elsősorban a városra hárulnak. Viszont mi azt kértük itt a módosító indítványunkban, hogy ez jóval nagyobb körzetet szolgál ki, tehát egy regionális működésű, mint a többi szolgáltató egységnél is, ami megépül a kulturális főváros kapcsán elindított beruházások során, bízunk abban, hogy ez a koncert- és konferencia-központ is nemcsak Magyarországon, hanem a határon átnyúlóan is kifejti e tevékenységét, tehát lesz egy kisugárzása.

Ha ezeket a terheket, a fenntartás terheit csak a városra rakjuk, akkor ezt nem fogja elbírni a város, főleg indításkor nem. Ezért képviselőtársaimmal, dr. Szili Katalin elnök asszonnyal, Kőhegyi István képviselőtársammal közösen egy módosító indítványt adtunk be. Ebben a módosító indítványban 50 millió forintos támogatást kérünk tisztelettel a parlamenttől, hogy ezt szavazzák meg. A támogatást úgy képzeljük el, hogy ezt a koncert- és konferencia-központot 2010 novemberére tudjuk igazából teljes erővel üzembe helyezni, előtte nyilván megtörténik a műszaki átadás, a próbák és egyebek, és erre a két hónapra szól igazából ez az 50 milliós támogatás. A magunk részéről úgy számoljuk, hogy ebből kiindulva 2011-re ennek a központnak a működésére 300 millió forintot tudunk majd állami támogatásként biztosítani - elismerve azt, hogy ez egy kiemelt nemzeti intézmény - és így a tevékenységek működését segíteni. Erre különösen nagy szükségünk van, mert ezen belül működnek a pécsi szimfonikusok, a pécsi filharmónia, tehát egy nagyon gazdag zenei élet rajzolódik itt ki, és ennek a használatára elengedhetetlenül szükségünk van, mert az első évek - rossz szó, mert nem szeretem kulturális intézménnyel szemben használni - veszteségeit valamilyen módon meg kell oldanunk.

A város óriásit vállalt magára. Adósságai vannak, de ezek az adósságok nyilván nemcsak Pécs városára, hanem ugyanúgy Debrecen, Szeged, Miskolc, bármely nagyvárosra jellemzők, akkor ez azt jelenti, hogy mi a jövőért vállaltuk, és Pécsnek egy teljesen új arculatot fogunk adni ezekkel a beruházásokkal, és azt mondjuk, hogy érdemes fölvállalni, hiszen amikor az ember a maga házát építi otthon, azt is hitelből építi, tehát kevés embernek van lehetősége arra, ha hozzákezd egy új otthon létrehozásához, hogy megspórolt pénzéből tegye ezt. Mindenki elmegy a bankokhoz, ott kölcsönöket vesz fel, és természetesen ügyelve arra, hogy a jövedelme biztosítsa a visszafizetés költségeit, ezekből a kölcsönökből építi meg a saját otthonát, teremti meg azt a hátteret. Pécs város is így gondolkodik.

Ezeknek a hiteleknek, amit a város fölvett, a jelentős része ezeket a beruházásokat szolgálja. Én azt szoktam mondani mindig képviselőtársaimnak, amikor vitatják - mert van, aki vitatja, és tegyük hozzá, van, hogy joggal vitatják -, hogy kell-e egy ekkora elkötelezettség, akkor azt mondom mindig, hogy közelítsük meg ezt a várost a jövőből, tehát helyezzük magunkat 2070-be, és onnét tekintsünk vissza erre a világra. Gondoljuk azt, hogy amikor Pécs városban van egy csodálatos Nemzeti Színház, aminek a felújításáról újfent gondoskodnunk kell, ez is a századfordulón épült meg. Ha akkor azt mondják, hogy az akkori 20-28 ezer fős kis polgárváros igényeinek megfelelően építenek föl egy színházat, hát bizony ma ott valami emléktáblát találnánk valamely családi ház jellegű helyiségen vagy épületen, hogy itt volt valamikor az első Pécsi Nemzeti Színház. De nem, akkori polgári elődeink is vállalták azt, hogy egy igazi, a mai időszakra is nagyon jól használható színházat építettek, készítettek el, és ugyanilyen volt a városháza is.

Amikor köztünk ezek a viták zajlanak, hogy mennyire monumentálisak ezek a beruházások, mennyire túltervezettek már méreteiket és egyebeket tekintve, akkor a magam részéről inkább amellett érvelek, hogy mi is gondolkodjunk a jövőből visszafelé, hiszen egy politikusnak ez a feladata, ne a múltba nézzen állandóan, hanem a jövőnek építse azt a világot, azt a miliőt, amit van lehetőségünk.

(13.10)

Nekünk most van erre lehetőségünk az uniós támogatások kihasználásával, és később már nem biztos, hogy adódik ilyen lehetőség, és akkor bizony már elvesztett dolgot nehéz visszahozni, tehát akkor már hiába bánnánk.

Nos, ezekhez a hatalmas "Európa kulturális fővárosa" beruházásokhoz, illetve ezeknek a beruházásoknak a fenntartásához kérem a parlament segítségét. Kérem azt, hogy önök szavazzák meg, amit dr. Szili Katalin elnök asszonnyal, Kőhegyi Istvánnal és jómagam benyújtottunk, ezt az 50 millió forintot, hogy a működést és azt a sikert ne csak a város, hanem az ország javára és ezen keresztül pedig Európa felé el tudjuk érni.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)