Felszólalás adatai

Tisztelt Képviselőtársaim! A törvényjavaslat az alaptörvény E) cikkének, valamint 19. cikkének megfelelően módosítja a kormány és az Országgyűlés európai uniós együttműködéséről szóló törvényt. A lisszaboni szerződésre tekintettel a törvényjavaslat a 160., 161. §-okban három parlamenti eljárást vezet be: a nemzeti parlamenti kifogást, az indokolt vélemények elfogadását a második jegyzőkönyv rendelkezéseivel összhangban, valamint az úgynevezett szubszidiaritási keresetek kezdeményezésének lehetőségét. Az úgynevezett nemzeti parlamenti kifogás vétóintézménye az Európai Unióról szóló szerződés és az Európai Unió működéséről szóló szerződés úgynevezett átvezető rendelkezésein alapul. Az átvezető záradék arra az eljárásra utal, amikor egyhangú döntéshozatalról minősített többségű döntésre, illetve különleges jogalkotási eljárásról rendes jogalkotási eljárásra tér át az uniós döntéshozatal, ugyanakkor a nemzeti parlamentek kifogására az átvezetés kapcsán csak egyszerűsített szerződésmódosítással és a határon átnyúló családjogi kérdésekkel összefüggésekben kerülhet sor.

A nemzeti parlamentek új jogosítványai közül legtöbbször talán az úgynevezett szubszidiaritási vizsgálatok kerülnek előtérbe. Ennek keretében a nemzeti parlamentek nyolc héten belül indokolt véleményben jelezhetik, hogy az adott jogalkotási aktusra vonatkozó tervezetet miért nem tartják összeegyeztethetőnek a szubszidiaritás elvével. Amennyiben a parlamenti kamarák többsége indokolt véleményt fogad el ugyanazon tervezet kapcsán, a tervezet végső soron lekerülhet az európai uniós döntéshozatal napirendjéről. Ilyen nagyszabású, parlamentek közötti együttműködésre korábban nem került sor.

A harmadik, úgynevezett új intézményről a lisszaboni szerződés második jegyzőkönyvének 8. cikke rendelkezik. A tagállami parlamentek, illetve azok kamarái az Európai Unió Bizottsága előtt támadhatják meg a szubszidiaritás elvét megsértő kihirdetett jogszabályokat. Az eljárásban a nemzeti parlamentek a kormányaikon keresztül képviseltetik magukat. A törvényjavaslat megteremti a keresetindítás törvényes lehetőségét Magyarországon is, megelőzve ezzel sok más tagállamot. Az Országgyűlés kezdeményezésének azonban két fontos korlátja van: egyrészt időbeli - a jogalkotási aktus a kihirdetést követő egy hónapon belül tehető meg -, másrészt a kormány csak akkor nyújtja be a keresetet, amennyiben azt megalapozottnak ítéli.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az európai ügyek bizottságának ülésén a fenti viták kapcsán, a törvényjavaslat 121. alcíme kapcsán az Európai Parlament tagjainak választásáról szóló 2003. évi CXIII. törvény módosítását kezdeményezi. A törvényjavaslat 150. §-a egy új 2/A. § beillesztését irányozza elő az európai parlamenti választásokon való választási jog gyakorlásának feltételéül. A Jobbik-frakció képviselőinek meglátása szerint az új 2/A. § rendelkezése nem segíti elő a szabályozás nagyfokú koherenciáját. Meg kell mondanunk, hogy ez a jobbikos javaslat valóban jogosnak tűnik, és ezzel foglalkozni kell.

Az európai ügyek bizottsága a T/5001. számú törvénytervezet általános vitára való bocsátását 13 igen szavazattal, 3 tartózkodással és 2 ellenszavazattal támogatta. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)