Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

SZÉKELY SÁNDOR (DK): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársaim! Szeretnék egy picit az átlagemberek felől közelíteni a költségvetéshez, hiszen az ő életük az, amit ez meg fog határozni. A mi életünk. Mielőtt belevágnék abba, hogy ez a költségvetés mit fog hozni majd a ’19-es évben, először picit arról szeretnék beszélni, hogy most mi a helyzet, hiszen úgy tudunk valamiről beszélni, hogy mihez képest.Szóval, hogy is állunk mostanában a magyar átlagemberek élethelyzetével? Hát, nem jól. Ma Magyarországon 1 millió ember van bejelentve minimálbérre, ez 138 ezer forint, és több mint 1 millió ember nyugdíja nem éri el vagy éppen csak eléri a 100 ezer forintot.

(16.40)

Ez kétmillió ember. Ezenkívül van még egy erős egymilliós tömeg, aki próbál kapaszkodni, nem egy, hanem két vagy három munkahelyen dolgozni azért, hogy előteremtse azt az elképesztő luxust, hogy akár egy hétre is elmehessen nyaralni a Balatonhoz. Már ha a munkáltatója elengedi, mert önök olyan munkatörvénykönyvet bírtak írni hat évvel ezelőtt, amikor a szakszervezetek jogait is megszüntették az érdemi ellenállásra, hogy vissza lehet hívni a dolgozókat még a nyaralásból is. Itt tartunk.

A munkások, akik az adóterhek miatt általában feketén vannak bejelentve, tehát nincsenek papírjaik, elmennek dolgozni, hetente kapnának pénzt, de nem biztos, hogy megkapják a pénzt. Kérdezzék meg a csepeli munkásokat vagy bármelyik útépítő munkást: vagy megkapják, vagy nem. Ha nincsen a hétvégén pénz, akkor azt mondja nekik a munkáltatójuk, hogy dolgozzál, Józsikám, majd jövő héten megadom. Mit tud tenni az ember? Mivel sem szakszervezet, sem pedig szerződése nincs, dolgozik tovább, és reménykedik, hogy tényleg kifizetik.

De nemcsak a kétkezi munkásokkal szúrtak önök ki az elmúlt nyolc évben, amióta önök kormányoznak, hanem másokkal is. Például a Széchényi Könyvtárban, hazánk egyik kiemelt kulturális épületében a dolgozók 180 ezer forintos bruttó bérrel rendelkeznek. Ne csodálkozzunk azon, ha nem egy közülük ma Hamburgban, Németországban és Angliában mint bútorasztalos vagy bútor-összeszerelő dolgozik; igaz, ott 2000 euróért és lakhatásért.

Vidéken sem jobb a helyzet. Dél-Baranyában, de az összes többi megye, északi megyéink kis falvaiban menekülnek az emberek. Kisbudmér, ez egy virágzó sváb falu Pécstől félórányira, régen virágzott, most már alig vannak benne lakók, semmilyen munka nincs, földet sem tudnak vásárolni, hiszen önök, tisztelt fideszes képviselőtársaim, önök közül az ottaniak megvásároltak minden földet, és így nem tudnak termelni sem.

De Pécsen sem jobb a helyzet. Abban a városban, amelyik Európa kulturális fővárosa volt még pár évvel ezelőtt, egy darab optometrista van. Ő az az ember, aki az emberek szemét vizsgálja, hogy jól látnak-e. Ebben a városban ma egy, maximum kettő ilyen ember van, a többiek már Nyugatra távoztak. Egyébként nem feltétlenül Nyugat-Európába, hanem Nyugat-Magyarországra, ahogy az északi, keleti meg a déli megyéink ürülnek ki, úgy a kicsit szerencsésebb nyugati megyéink egyre telnek meg. Így lett Sopronból, egy élhető, 50-60 ezer fős városból az elmúlt két-három évben egy 110 ezer fős nagyvárosa Magyarországnak.

De nincsenek jobb helyzetben az erdőháti falvak sem, ahol az emberek már rájöttek, hogy nem kellett volna szétrobbantani a szövetkezeti rendszert, amelyik ennek az országnak egy fantasztikus mezőgazdaságot adott. Most szövetkeznének újra, de nincs miből, hiszen mint már említettem, nincsenek földek, illetve vannak, de azok vagy önökhöz, vagy a Fideszhez közeli oligarchához tartoznak. El lehet oda menni kapálni napi 500-600-700 forintokért is akár a tűző napon, vagy el lehet menni ezekről a területekről is, ugyebár.

Szóval, valahol itt tartunk, ez a helyzet; és most nézzük meg, hogy mire van pénz ebben az önök költségvetésében és mire nincsen. Van 30 milliárd forint beírva kormányzati kommunikációra, kérem szépen, nemhiába, tudjuk, hogy az országunk, bár hadserege nincsen, de azért hadban áll. Folyamatosan harcolunk mindenféle civil szervezetek ellen, az Európai Unió ellen, néha még az Amerikai Egyesült Államok ellen is. Oroszország és Kína ellen nem harcolunk, hiszen ők most jelen pillanatban baráti országok. Történelmünkben mindig sokat segített rajtunk, ha ezekhez az országokhoz, különösen Oroszországhoz közeledtünk. Szóval, 30 milliárdot fogunk elkölteni arra, hogy önök népszerűsítsék az önök saját programját az adófizetők, a mi pénzünkből. Erre van pénz.

Aztán van pénz tartalékra, mert úgy tűnik, hogy bármilyen győzelmi jelentések jönnek is mostanában önöktől, azért önök látják a gazdasági folyamatokat, és érzékelik, hogy valami probléma van, ezért viszonylag nagy tartalékot tesznek félre.

Aztán van itt még egy másik érdekes adat, a munkanélküli-segélyek is jövőre 25-30 milliárddal lesznek magasabbak az ideinél. Úgy tűnik, hogy a teljes foglalkoztatottság  amiről önök olyan sokat szoktak beszélni e falak között is  nemhogy nem jön el, hanem egyre rosszabb lesz a helyzet.

Aztán van itt pénz Paksra is, Paks II.-re. Egy egészen elképesztően magas gigahitelből fogjuk megépíteni ezt a 30-40 évvel ezelőtti technikájú erőművet, és a költségvetésből is elmegy rá 100 milliárd, meg ahogy Schmuck Erzsébet is mondta, plusz még másik 33 milliárd forint a költségvetésből, amit egy másik helyre vezettek be, de azért az oda fog kerülni. Aztán vannak még itt presztízsberuházások, a budai Vár rekonstrukciója, Kossuth tér átépítése, Liget-projekt 70 milliárd. 100 milliárd a kiemelt sportágakra, stadionokra még 90 milliárd.

Itt most egy kicsit megjegyezném, az azért teljesen egyértelmű, hogy az ellenzék is pontosan tudja, hogy a sport jó dolog. Én magam is sportoltam, most is sportolok, a fiam is sportol, önöknek is csak azt tudom mondani, hogy mozogjanak minél többet, és valójában Magyarországnak is ez lenne a legjobb, ha az emberek sokat sportolnának, és nem a látvány-sportágakban részt vevő 10-20-30 ezer embernek jutnának ezek az elképesztő vagyonok  nyilván nem hozzájuk kerülnek, hanem az infrastruktúrába -, hanem az átlagemberekhez. Magyarország ezen a bolygón a negyedik legelhízottabb ország. Ebből a pénzből, amit ezekre a sportágakra költünk, nem stadionokat kellene emelni, hanem el kellene azt indítani, hogy Magyarországon az emberek minél többet sportoljanak. Erre kellene őket rávenni, ilyen programokat kellene indítani, hogy elérhessék ezt a dolgot.

Persze nyilván két-három munkahely mellett az ember már hétvégén nem nagyon akar sportolni, pláne, ha akkor is dolgozik, jobb lenne, ha kicsit többet keresnének, de mindenesetre jó lenne, ha amikor sportról beszélünk, akkor nem az élsportokról kellene már végre beszélni, hanem arról, hogy a gyermekeink, testvéreink, édesapáink, nagyszüleink is tudjanak mozogni és egészséges életet élni, hogy ne haljanak meg, amikor mondjuk, elérik a nyugdíjkorhatárt, hanem még egy nagyon hosszú és békés öregkor várjon rájuk is és egyébként ránk is.

Szóval, ezekre van pénz. Még itt fizetésemelések is lesznek, persze differenciálva. Az országgyűlési hivatalban, úgy tűnik, hogy 40 százalékos fizetésemelés lesz, az Állami Számvevőszéken is jóval 10 százalék fölötti lesz a béremelés. Ezzel szemben úgy tűnik, hogy csökken a büntetés-végrehajtásban dolgozók fizetése, nem nő a gyógyító-megelőző munkahelyeken dolgozók ellátásának a fizetése, és a mentősöknél sem fog növekedni a fizetés, legalábbis nem találtunk adatokat a költségvetésben erre utalóan.

Persze önök mindig elmondják, hogy évek óta növekednek a fizetések. Most is 6-7-8-10 százalékkal fognak növekedni a fizetések, mondják önök, és a költségvetésben ezek a számok így vannak, és persze ki is mutathatók, de még egyszer azért beszéljünk már erről egy picit. Milyen fizetések fognak itt 6-7-8, esetleg 10 százalékkal nőni? A minimálbér, a 138 ezer forintos minimálbér 10 ezer forinttal, és akkor már 148 meg 155 ezer forintos is lesz? Budapesten és a nagyvárosokban az albérletárak 120 és 150 ezer forint között vannak. Persze, nőni fognak, és akkor önök elmondhatják, hogy haladunk tovább ezen az úton, amit önök elkezdtek 8 évvel ezelőtt, csakhogy ez az út nem vezet sajnos sehova.

Ráadásul, mivel önök el fogják venni a kafetériát, ez a 8-10 százalék, amit önök ide az idei évre prognosztizáltak, finoman szólva is el fog veszni, illetve sokkal kevesebb lesz. Az a kafetériamennyiség, ami átkerül bérbe, annak egy adórésze is van, nem is kevés, 40 százalék, ez nemhogy fizetésemelés lenne, ez egy fizetéscsökkenés lesz nagyon sokaknál, amit az emberek egyébként észre fognak venni. Persze lehet a miáltalunk, a mi bérünkből, mi adónkból fönntartott kormánypropaganda-gépezet által azt sugallni, hogy itt micsoda hatalmas fejlődés van, de elég bemenni egy ABC-be vagy elmenni a Balatonhoz és megpróbálni venni egy lángost a családnak, és amikor 2000 forintot kell kifizetni a 150 vagy 200 ezer forintos fizetésekből, amit egyébként nem egy munkahelyről szednek össze az emberek, akkor higgyék el, hogy egy négytagú családnak összeszorul a gyomra. Szóval, ilyen béremelkedésre, úgymond béremelkedésre lehet számítani.

És akkor nézzük meg a nyugdíjakat! Magyarországon 3 millió nyugdíjas van és egyre több. Értjük, hogy önök most azt gondolják, és az is előkerül a költségvetésben, hogy ezeknek az embereknek nem is kellene most már nyugdíjba menniük, vagy jöjjenek vissza, és kezdjenek el dolgozni, mert az mennyire jó lesz nekik. Nyilván 40-50 évet végigdolgoztak, és akkor most újra munkába kell állniuk, gondolom, örülni fognak neki.

(16.50)

De nézzük meg, hogy a nyugdíjasoknak mit ígérnek. Nekik már aztán, azt hiszem, semmit sem ígérnek. Ott 2-3 százalékos nyugdíjemelésről olvashatunk, ami követi az inflációt. Gondolják el, amikor valakinek 100 ezer forintos a nyugdíja, és akkor nem 100 ezer forint nyugdíj fog érkezni neki hónap elején, hanem akár 103 ezer forint is. Képzeljék el, amikor két ilyen kisnyugdíjas közül valamelyik fél meghal, és akkor már nem 200 ezer forint áll rendelkezésre, hanem csak 100 ezer forint, abból kellene valahogy megélnie olyan árak mellett, amik  önök is pontosan tudják  nem alacsonyak.

Ezenkívül persze a nyugdíjasok még számíthatnak a miniszterelnök úr kegyére, és talán egy évben egyszer-kétszer még kaphatnak tízezer forintos Erzsébet-utalványokat vagy mindenféle utalványokat. Nyilván ebből megoldódik az életük, és biztos azt fogják érezni, hogy nem hiába dolgoztak ezért az országért ötven évet, lám, már tízezer forintot is kaphatnak. Ezenkívül persze kapnak még egy nyugdíjprofitot is  amelyet még a baloldali kormányok vezettek be -, ha jól megy a gazdaságnak. Reméljük, hogy nagyon-nagyon-nagyon jól fog menni a gazdaságnak, és minél több nyugdíjprémiumot tudnak majd kapni nyugdíjas szüleink, nagyszüleink. Nem tudom, önök látják-e, de mi itt, az ellenzék soraiban látjuk, hogy sajnos hogyan élnek. Nem jól.

Az a helyzet, tisztelt képviselőtársaim, hogy bármit is mondjanak önök erről a mostani költségvetésről, bármilyen sikerpropagandát is mondjanak  egyébként 311 forintos euróárfolyammal készült, és most éppen 327 vagy 328 forintnál tart az euró, ki tudja, hogy hol fog ez megállni és milyen károkat fog okozni még a magyar embereknek -, szóval bármennyire is azt mondják önök, hogy ez egy növekvő és biztonságot adó költségvetés, ez sajnos nem az. A 2019. évi költségvetés a toporgás, a lemondás és a bizonytalanság költségvetése, a keserű ébredés költségvetése, búcsú a növekedéstől és az európai életszínvonaltól, a hétköznapi élet biztonságától.

Az Orbán-kormány kilencedik évében Magyarországot kisemmizték, milliók élnek majd rosszabbul, nőni fog a szegénység és újabb tízezrek kivándorlása várható. Távolodunk az európai, sőt a környező országok béreitől, a javuló életszínvonaltól. Európa a szociális piacgazdaságot építi, az Orbán-kormány a haverok gazdagodását. Európában az oktatás a szabadságra, a tudásra épül, az orbáni költségvetésben az oktatás a kiváltságosoké, egyetemeink visszaestek a nemzetközi rangsorban. Az egészségügy Európában a gyógyulás esélye, az orbáni költségvetésben a tisztességes orvosi ellátásra sincs már esély. Európában a nyugdíjasok tisztességesen megélnek, az orbáni költségvetésben az elszegényedés és az átverés jut nekik. Az Orbán-kormány virágzásról hazudott, de úgy tűnik sajnos, hogy a megszorítás következik 2019-ben. Sajnos ezt a költségvetést én biztosan nem javaslom megszavazásra. Köszönöm szépen. (Molnár Gyula tapsol.)