Készült: 2024.09.22.03:38:38 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

270. ülésnap (2005.11.23.), 76. felszólalás
Felszólaló Dr. Gógl Árpád (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 9:51


Felszólalások:  Előző  76  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. GÓGL ÁRPÁD (Fidesz): Igen tisztelt Elnök Úr! Képviselőtársaim! Nyilvánvalóan ahhoz a vízióhoz, amivel egy generációs egészségreform elindítandó, az alaptörvények módosítása is szükséges. A vízióknak két olyan pontja vagy csoportja van, amellyel ez a törvény foglalkozik. Az egyik, amely az egészségügyi ellátásban, az ellátáshoz való hozzáférésben a meglévő különbségek csökkentését szolgálja, a másik, amely igazságossá kívánja tenni az ellátást, és egyenlő jogokat adó, valódi biztosítási rendszerré kívánja alakítani a mai egészségügyi rendszerünket.

Nyilvánvalóan ebben az is szerepet kap, hogy megtörténhessék az alapszolgáltatási biztosítási csomag körülhatárolása, és azok az extra szolgáltatások, amelyek kiegészítő biztosítással lesznek hozzáférhetők. Ha ilyen módon elemezzük ezt a törvényt, ezt a javaslatot, akkor az embernek néhány gondja van. Itt egy részét már mint kisebbségi véleményt kíséreltem meg megfogalmazni, de most szeretnék tematikusan végigfutni rajta.

Az egyik, hogy ha egy törvényt beterjesztünk, az önmagában és a hivatkozásaival együtt kezelendő. Számomra nagyon nehéz kezelni egy előterjesztést, hogyha a hivatkozott joghelyek nem pontosak, így nem követhetők, nem ellenőrizhetők. Mire utalok? Utalok arra, hogy az 5/B. §-nál a b) pontban az egészségügyi szolgáltatókra egy külön jogszabályra utal, és nem tudjuk, hogy ez a jogszabály hol van. De ugyanitt a g) pontban is a gyógyászati ellátás területén egy olyan rendeletre hivatkozik, amely még nem alkottatott meg, de ez vonatkozik a 6. §-ra is, ahol a MEP-eknek a külön jogszabályban lévő szabályozottságára utal. Nem futom végig mindezeket, szeretnék arra utalni, hogy ha ezek a joghelyek nincsenek megnevezve, vagy nem létezőek, vagy pontatlanok, akkor nehéz kezelni az előterjesztést.

Külön gond számomra, mert az egyik sarkalatos kérdés a “mindenki mögött járulék legyenö, és itt a társadalombiztosítási törvény 16. §-ára szoktak hivatkozni, és valamilyen rendszer szerint a törvény azt a fogalmat írja le, hogy fejkvóta szerint kerül mögéjük járulék. Egyetlen gond van, hogy a fejkvóta mint fogalom, nem szerepel sem a társadalombiztosításról szóló törvényben, sem a jelen törvényben.

Miért gond ez? Gond azért, amit elmondtam a kisebbségi véleménynél, hogy a természetbeni ellátásra ma az jogosult, aki járulékot fizet, tehát biztosított saját jogán, vagy a költségvetés biztosítja. Hogy mit biztosít a költségvetés és milyen kiterjesztettségben, milyen nagyságrendben, azt az a hatástanulmány tudná megmondani, amely kiszámolja a fejkvótát. Így van egy elképzelés, hogy mi szerint tesszük oda ezt az összeget, de ez nem fedi le a biztosításban kimaradtak teljes körét, és teljesen esetleges a mostani megállapítása.

Még egy, ami idetartozik, hogy az, hogy a forrásoldalt megkísérli a kormányzat rendezni, az az, amit itt talán a képviselőtársam az imént elmondott, hogy az egészséghez való jogot az alkotmány garantálja, de a szerkezetet és a finanszírozást a kormány kötelezettségévé teszi. Az, hogy a forrást körülhatárolja most ez a törvény, megkísérli körülhatárolni, nem szünteti meg a kormányzatnak azt a felelősségét, hogy minden magyar állampolgárra kiterjed az ellátási kötelezettsége. Ez egy sarkalatos kérdés, hiszen ha ez csorbul, akkor csorbul az alkotmány, és akkor nehéz lesz ezt a törvényt végigvinni addig, hogy hatályba is lépjen.

A harmadik általános gondom az ellátásszervező kérdése, az irányított betegellátás kérdésköre. Ez azért gond, mert ha elfogadjuk azt, hogy lezárt ez a folyamat, akkor a hasznos elemeit be kellett volna építeni, és az összes megkülönböztető lehetőséget, amit a korábban működött rendszer adott, vagy be kell építeni általános megközelítésben, vagy egy időhatárral a felfüggesztésére kell javaslatot tenni, mert máskülönben aszimmetriát teremt a szolgáltatók területén.

(12.20)

Három olyan dolog van, amit szeretnék kiemelni. Az egyik a 2. § 2. pontja, amely a biztosítottaknál a kimaradtak körének a meghatározásához tenne javaslatot. Ezt módosításban be is adjuk, mert úgy érezzük, hogy pontosan körül kell határolnunk, hogy a tízmillió magyar állampolgár lefedett legyen, és mögé kerüljön a pontosított járulék.

A másik a 3. § 6. pontja, amit mások érintettek, és szűken kezelték, mert csak a transzplantáció kérdéskörét említették meg mint a sorrendiség, a bizottságok által meghatározott sorrendiség kötelező betartását. Szeretném felhívni a figyelmet, hogy ennek a 3. §-nak a 6. pontja határozza meg azt, hogy “a biztosított részleges vagy teljes térítési díj megfizetése mellett sem jogosult a várólista szerinti sorrendet megelőzően az ellátás igénybevételéreö. Ezzel az a gond, hogy lehetetlenné teszi a kiegészítő biztosításokkal megjelenő többletkapacitások és többlet-igénybevételek lehetőségét, hogy az a rendszeren belül maradjon.

Szeretném elmondani, hogy várólisták ma nemcsak a transzplantációs szinten vannak, hanem vannak a bajmegállapító eszközöknél is. Az elmúlt héten megkeresett egy beteg, akinek Székesfehérváron nem tudtak komputertomográfiás vizsgálatot, kapacitást adni, és Ajkára kellett elmennie, de ez csak egyedi eset. Van hiány. Ha most itt megjelenik egy kiegészítő biztosításos szolgáltatás, az igenis megváltoztathatja a sorrendiséget is. De gondolok terápiás sorrendiségre is, ha a terápiás kapacitás nő meg. Én tehát úgy gondolom, hogy ezt a szakaszt fenn lehet tartani, de csak a transzplantációk vonatkozásában, egyébként nem.

Rátérnék a 8. §-ra, amely az irányított betegellátás kritikája. Itt egyetlen dolgot szeretnék elmondani: túl a magunk meggondolásain, ha nem rendezzük az ombudsman adatvédelmi meggondolásait, akkor ez megint egy törvénynek a kisiklását jelentheti. Ennyi lenne ehhez a törvényhez.

És bocsánat, hogy visszatérek az előbbihez, amit már szavazással lezártunk, de ott az államtitkár asszony pontatlanságot mondott, mert igenis a 30. § e) pontja szó szerint úgy szól, hogy a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézménynek az igénybe vevők számára nyitva álló közösségi helyiségeiben meg kell teremteni a… - hogy nem jelölhető ki dohányzóhely. Ennek a feloldása mindenképpen szükséges lesz. Csak visszautaltam erre, mert ez valószínűleg elkerülte az államtitkár asszony figyelmét, vagy én nem figyeltem jól a válaszára.

Az az ajánlásunk, hogy megkíséreltük ezt a törvényt javítani, e törvény javításához két módosító javaslatot adtunk be. Kérjük, hogy ezeket támogassák, és bízunk benne, hogy akkor előrelépés lehetséges.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps az ellenzéki képviselők padsoraiban.)




Felszólalások:  Előző  76  Következő    Ülésnap adatai