Felszólalás adatai

DR. HENDE CSABA igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Tisztelt Bauer Képviselő Úr! Nagyon röviden szeretnék válaszolni az ön által felvetettekre.

A miniszter asszony megpróbálta önnel személyesen tisztázni ezt a félreértést. Ön mindvégig abból indult ki, hogy ami ebben a bizonyos sajtótermékben megjelent, Dávid Ibolya igazságügy-miniszter szavait és gondolatait tükrözi. A miniszter asszony elmondta önnek privát, én elmondom most nyilvánosan is, hogy az az újságíró, aki ezt a cikket írta, a miniszter asszony kérése ellenére az elkészült cikket neki ellenőrzésre nem küldte vissza. E tekintetben tehát, úgy hiszem, nem kell tovább magyarázkodnom.

Ami azt illeti, nem hiszem, hogy ne lenne bárkinek joga a maga meggyőződése szerint szavazni és nyilatkozni a parlamentben. Ez nemcsak joga, kötelessége is minden parlamenti képviselőnek. Annyit azért hadd mondjak, hogy a mai kormánypárti és akkori ellenzéki képviselők ma sem szavaznák meg a Bokros-csomagot, mert azzal sem akkor, sem ma nem értenek egyet.

A nyugdíjreformnak és az akkori privatizációnak, amit önök kormánypártokként végrehajtottak, bizony voltak olyan elemei, amelyek ma sem tennék alkalmassá arra, hogy ezt jó szívvel támogassuk. Ugyanezt mondhatom el az alapszerződésekről is, amelyekre ön hivatkozott.

Legyen szabad, ha már ön idézett ebből a cikkből, ebből az írásból - a drogkérdésről szólt a felszólalása és ez az inkriminált nyilatkozat is - egy kicsit hosszabban idéznem, amely gondolatok viszont valóban a miniszter asszony véleményét tükrözik. Idézem tehát:

"Elég csak végiggondolni, hogy hova vezetett az elmúlt négy esztendő kábítószer-élvezést megengedő, elnéző politikája. Négy év alatt összességében háromszorosára nőtt a kábítószer-élvezők száma, háromszorosára nőtt az elfogyasztott kábítószer-mennyiség és a kábítószer hatása alatt elkövetett bűncselekmények száma. 50 százalékkal többen haltak meg.

A kábítószer-élvezők között kiemelkedően magas a fiatalkorúak aránya. A liberális drogpolitika ha legalább azt érte volna el, hogy a fogyasztás nem növekszik, akkor most talán hitelesek lennének azok az erkölcsi magaslatról kinyilatkoztatott mondatok, amelyeket mostanában elmondottak a kábítószer-fogyasztás és -forgalmazás liberalizálásának érdekében. Nem ez történt. Tétlenül nézték, hogy tömegesedik a fiatalkorúaknál a kábítószer-fogyasztás. Ez már bűn.

Nemrégiben olvastam az Erzsébet téri kórház toxikológusának nyilatkozatát. Az osztálynak 1996-ban 600 betege volt, 1997-ben 700, 1998-ban 1200. Ezeknek a függő betegeknek a 95 százaléka halálraítélt. Nem tudni, hogy fél év múlva vagy egy év múlva pusztulnak-e el. Marad még 5 százalék. Ezeknek a gyerekeknek a poklok poklán kell keresztülmenniük, hogy kigyógyuljanak függőségükből.

Arról ne is beszéljünk, hogy ez a magyar egészségügynek betegenként és évenként 1-5 millió forintra tehető összegbe kerül. A drogkereskedelmet és a -fogyasztást rendkívül álságosan kezelték az elmúlt időszakban. Látszólag súlyosan büntették a drogkereskedelmet, és bocsánatos bűnként kezelték a drogfogyasztást.

Egyszerű logikát kell követnünk. Aki fogyaszt kábítószert, az részévé válik a drogkereskedelemnek olyan módon, hogy azt megszerzi. Éppen ezért nem lehetünk elnézőek." - Idézet vége.

Tisztelt Országgyűlés! Ennyiben kívántam reagálni a képviselő úr által elmondottakra. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)