Felszólalás adatai

Most soron következik az egyes agrár tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. A törvényjavaslatot T/10052. számon ismerhették meg képviselőtársaim.

Most az előterjesztői expozé következik. Megadom a szót Czerván György úrnak, a Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkárának, a napirendi pont előadójának, húszperces időkeretben. Parancsoljon, államtitkár úr!

CZERVÁN GYÖRGY vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr, talán nem fogom kihasználni a rendelkezésre álló időkeretemet.

Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Az önök előtt fekvő törvényjavaslat több, összesen 14 törvény módosítását tartalmazza, amelyek tartalmilag alapvetően technikai jellegű pontosítások, ezért a kormány az Országgyűlés munkájának terhelését elkerülve, csomagba gyűjtve terjesztette be az Országgyűlés elé. A módosítások két nagy csoportba gyűjthetők.

Egyik körbe az egyes ágazati, igazgatási szolgáltatási díjak fizetésével összefüggő módosítások tartoznak. 2012. augusztus 1-jei hatálybalépéssel az élelmiszerlánc-felügyeleti díj bevezetésével összefüggésben jelentősen átalakult az agrárium területén fizetendő hatósági díjak rendszere. Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény bevezette az élelmiszerlánc-felügyeleti díjat, amelyet a törvényben meghatározott élelmiszerlánc-szereplők kötelesek fizetni az élelmiszerlánc-felügyelet alá tartozó tevékenységből származó árbevételük után. A kettős díjfizetés elkerülése érdekében a felügyeleti díj bevezetésével felülvizsgálatra kerültek a hatósági eljárásokért, vizsgálatokért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjak is.

A felülvizsgálat következtében az igazgatási szolgáltatási díjak száma a korábbi 2500-ról hozzávetőlegesen ezerre csökken. Ugyanakkor az illetékszabályok alapján, ha egy eljárásra nincs díjmérték megállapítva, akkor az általános tételű illetéket kell megfizetni, ami ellentétes volt a kormányzati szándékokban szereplő tehercsökkentési törekvésekkel. Erre tekintettel törvényi szinten kell rögzíteni azt a szabályt, amely szerint az eljárás díj- és illetékmentesnek minősül, ha a törvény végrehajtására kiadott díjrendelet nem tartalmaz az adott eljárás vonatkozásában díjfizetési kötelezettséget.

(15.40)

A másik körbe a miniszter rendeletalkotási felhatalmazását érintő módosítások tartoznak. A mezőőr, a hivatásos vadász, a halőr, a természetvédelmi őr, az erdészeti szakszemélyzet és jogosult erdészeti szakszemélyzet, valamint az erdővédelmi szolgálat tagja egységes megjelenésű szolgálati igazolványt és szolgálati jelvényt kap, amelynek rendeleti szabályozásához biztosítani szükséges a részletes szabályok megalkotására vonatkozó felhatalmazó rendelkezéseket is.

Tisztelt Országgyűlés! Az Országgyűlés a 2013. február 18-ai ülésnapján elfogadta a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény módosításáról szóló 2013. évi VI. törvényt, amely jelen törvényjavaslat 5-14. §-ával - a 7. § kivételével - megegyező rendelkezéseket tartalmaz. Erre tekintettel jelen törvényjavaslatban azok szerepeltetése szükségtelen, ezért az ezen szakaszokat eltávolító módosító javaslat benyújtását és elfogadását a kormány támogatja.

Kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy az elmondott indokok alapján a törvényjavaslatot tárgyalja meg, majd fogadja el. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A mezőgazdasági bizottság álláspontját 5 perces időkeretben Pócs János képviselő úr, a bizottság előadója fogja ismertetni. Parancsoljon, képviselő úr!

PÓCS JÁNOS, a mezőgazdasági bizottság előadója: Köszönöm szépen. Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! A termőföldről szóló 1944. évi LV. törvény módosításának célja kettős. Egyrészt kiegészítésre, másrészt módosításra kerülnek azok a rendelkezések, amelyek hiányosan lettek beépítve a termőföldről szóló törvénybe. Másrészt a javaslat a gazdálkodók terheit kívánja tovább csökkenteni. A kettős díjfizetés elkerülése érdekében a felügyeleti díj bevezetésével felülvizsgálatra kerültek a hatósági eljárásokért és vizsgálatokért fizetendő igazgatási és szolgáltatási díjak. Ezek a díjak a korábbi 2500-ról hozzávetőlegesen 1000-re csökkentek.

Ugyanakkor az illetékszabályok alapján, ha egy eljárásnak nincs a díjmértéke megállapítva, akkor az általános tételű illetéket kell megfizetni, ami ellentétes volt a kormányzati szándékban szereplő tehercsökkentési törekvésekkel. Erre tekintettel törvényi szinten kell rögzíteni azt a szabályt, amely szerint az eljárás díj- és illetékmentesnek minősül, ha a törvény végrehajtására kiadott díjrendelet nem tartalmaz az adott eljárás vonatkozásában díjfizetési kötelezettséget.

A tervezet a zártkert mellett a halastó művelési ágát is kiveszi az osztatlan közös tulajdonban álló termőföld használatára vonatkozó különös szabályozás alól, mivel a vízfelületen a használati megosztási vázrajz készítésének objektíven nincsenek meg a feltételei, és ez esetben nem beszélhetünk eltérő minőségi osztályokról, valamint aranykorona-értékekről. A tervezet rendelkezése alapján a tulajdonos személyében bekövetkezett változás esetén az új tulajdonos jogosult lesz eldönteni, hogy felmondás útján megszünteti-e a jogelődje által létesített haszonbérleti szerződést.

Rendelkezik a törvényjavaslat a hivatásos vadász, a halászati őr, a természetvédelmi őr, az önkormányzati természetvédelmi őr, az erdészeti szakszemélyzet, a jogosult erdészeti szakszemélyzet, valamint az erdővédelmi szolgálat tagja szolgálati igazolványának és szolgálati jelvényének kiadásához szükséges részletes szabályozások megalkotásáról.

Az élelmiszerláncról, a hatósági felügyeletről szóló 2008. évi XLVI. törvény módosításáról szóló 2012. évi XVIII. törvény módosítása 2011. november 30-ai hatállyal visszamenőlegesen megszüntette a bor-forgalombahozatali járulék fizetésének kötelezettségét, és lehetővé tette ezen időpontot követően a megfizetett összegek 2012. november 30-áig történő visszaigénylését. Ugyanakkor ezen határnapig még további mintegy 30 millió forint összeg nem került visszafizetésre, így indokolt a határidő további egy évvel való meghosszabbítása.

Szükséges törvényi felhatalmazást adni a kormány részére, hogy kijelölhesse a törvényben meghatározott bírságot, amelyet az államigazgatási szervek jogosultak kivetni.

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! A mezőgazdasági bizottság az anyagot megvitatta, és minden egyes módosítási pontja a gazdák, a gazdálkodók érdekét kívánja szolgálni. Minden egyes módosítási pontja a termelők zsebében több pénzt fog hagyni. Ezen gondolatok jegyében az előterjesztett törvényjavaslatot a bizottság többségi szavazattal támogatta. Kérjük a parlament támogatását is.

Köszönöm, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! A bizottsági ülésen megfogalmazódott kisebbségi véleményt Gőgös Zoltán képviselő úr ismerteti. Parancsoljon, képviselő úr!

GŐGÖS ZOLTÁN, a mezőgazdasági bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm, elnök úr, a szót. Tisztelt Képviselőtársaim! Én nem vagyok ennyire optimista ezzel a törvényjavaslattal kapcsolatban, mint Pócs János, ugyanis valóban vannak olyan elemei ennek a törvényjavaslatnak, amik szüntetnek meg kettős adóztatást, azok természetesen rendben valók.

De az a pontja, amely a termőföldtörvényt módosítja és ami úgy szól, hogy "a haszonbérbe adó személyében bekövetkező változás esetén a haszonbérbe adó jogutódja a haszonbérletet 60 napos felmondással a gazdasági év végére megszüntetheti", aki ezt leírta, annak biztos, hogy elgurult a gyógyszere. Ilyet egy polgári demokráciában leírni azért szerintem elképesztő, de nyilván ezt majd meg fogjuk vitatni. Csak attól tartok, ez megint olyan, hogy valaki a homlokához csapott: Ja, földbérlők? Még nem kaptatok elég pofont, most kaptok még egyet.

Kedves barátaim, képviselőtársaim, így gazdaságot tervezni, gazdálkodást tervezni nem lehet, és nemcsak a nagyobb méretű birtokokon nem lehet, hanem azoknál a családi gazdaságoknál sem lehet, akik bérlik a földjüket. Ugyanis tisztán rosszakaratból ki lehet játszani a jelenlegi földhasználókat, ha ez hatályba lép. Meg lehet zsarolni a jelenlegi földhasználókat bérletidíj-emeléssel, ha ez hatályba lép. Nem kell hozzá más, mint családon belül egyenes ágon belül átiratni valakinek a nevére a meglévő földet, és odamenni utána a használóhoz, a bérlőhöz, és azt mondani neki, hogy vagy adsz duplán bérleti díjat, vagy pedig felmondom a szerződést.

Amit hallottam a bizottságban, hogy majd ezt így védi, úgy védi a polgári törvénykönyv, szeretném jelezni: ez teljesen ellentétes a jelenleg hatályos polgári törvénykönyv szabályaival. Tehát önmagában van egy óriási koherenciaprobléma a törvénnyel, ugyanis felolvasom a hatályos polgári törvénykönyvet, ez a 432. § (2) bekezdés szerint így szól: "A határozott időre kötött bérletet a bérbe adott dolog vevője nem mondhatja fel, kivéve ha őt a bérlő a bérleti viszony fennállása vagy lényeges feltételei tekintetében megtévesztette. Ha a bérbeadó személyében változás áll be, a bérkövetelés átszállásának időpontjára az engedmény szabályait kell alkalmazni." Magyarul, bárki bármikor válthat tulajdont, lehet örökölni, lehet átíratni a gyerek nevére, eladni, de nem lehet megtenni azt a használóval, hogy mondjuk, egy 15 évre tartós bérleti szerződést 60 napon belül fölmondanak. Ugyanis ebben óriási viták lesznek.

Az is igaz, hogy elvileg a használót védi valamilyen szinten a jog olyan szempontból, hogy ha nem tudnak megegyezni a feltételekben, addig marad az eredeti állapot. De kérdezem én, ez kinek lesz jó. Pontosabban azt kérdezem, hogy ez miért van. Tudom, most azokat akarják megbüntetni, akik az új földtörvény hatálybalépése előtt még földbérletet hosszabbítottak. Kedves képviselőtársaim, ez egy teljesen normális reakció volt a szakma részéről, azoknak a normális reakciója, akik hosszú távon szeretnének gazdálkodni. Ugyanis nem lehet olyan helyzetet teremteni, nem lehet olyan helyzetbe hozni évtizedek óta működő gazdaságokat, profi állattartókat, komoly dolgozói háttérrel rendelkező vállalkozásokat, de akár családi gazdaságokat sem, hogy jogi eszközökkel szüntetik meg a termelőalapjaikat. Ilyet normális országban nem csinálnak. (Patay Vilmos: Ti is ezt csináltátok.) Normális országban ilyen nem következhet be. Ha ilyen bekövetkezik, ahogy bekövetkezett '92-ben a két szövetkezeti törvénnyel meg a kárpótlási törvénnyel, az most ráteszi a magyar mezőgazdaság végére a pontot.

Ugyanis egyet vegyenek tudomásul a képviselőtársaim: senki nem fog 50 meg 100 hektáros birtokokon tejelő szarvasmarhával foglalkozni. Ha azt akarjuk, hogy Magyarországon ne legyen szarvasmarhatartás, akkor el kell fogadni ilyen törvényjavaslatokat, és garantálom, hogy kettő éven belül szépen sorban valamennyi - csak úgy mellesleg mondom - olyan telep, amire most az elmúlt években vagy akár a mostani pályázaton, amit már ez a kormány írt ki, milliárdokat vagy százmilliókat, vagy akár tízmilliókat költöttek, az mind abba fogja hagyni a tevékenységét, és el fogja küldeni azt a, mondjuk, egy ezres telepen dolgozó 60-70 főt, akinek kíváncsi leszek, hogy ki fog falun munkát adni, melyik családi gazdaság fog fölvenni, mondjuk, 60-70 embert, akik egyébként mellesleg másodmagukkal 400-500 hektárokat kényelmesen meg tudnak művelni.

(15.50)

Ezzel szórakozunk, tisztelt képviselőtársaim! Határozottan elutasítjuk ezt a törvényjavaslatot. Az alapjogi biztoshoz fogunk fordulni. Azt kérem önöktől, hogy ezt a koherenciát gyorsan felejtsék el, mert ilyet nem lehet csinálni. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak.

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Országgyűlés! Most az írásban előre bejelentkezett képviselői felszólalások következnek. Elsőnek Tóth József képviselő úrnak adok szót, a Fidesz-képviselőcsoportból. Parancsoljon, képviselő úr!

DR. TÓTH JÓZSEF (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Ahogy azt az államtitkár úr is említette, technikai jellegű módosításokról van szó a T/10052. számú törvényjavaslatban. Elhangzott, hogy 14 törvényt módosít, én ezek közül kiemelném a 3-4 legfontosabbat. Módosítani fogja a termőföldről szóló törvényt, az illetéktörvényt, a rendészeti törvényt, és változást hoz a bor-forgalombahozatali járulék tekintetében is.

A bizottságban is nagy vita zajlott mindarról a dologról, amit Gőgös képviselőtársunk elmondott. De mielőtt erre a témára térnék, szeretném rögzíteni, hogy a '94. évi LV. törvény mint alaptörvény, módosítva lett 2012 végén a CCXIII. számú törvénnyel. Ennek a termőföldről szóló törvénymódosításnak tulajdonképpen az a célja, hogy pontosítsa, illetve kiegészítse ennek a 2012. évi törvénynek a hiányosságait és helyére tegye a gondjait.

Elhangzott Pócs képviselőtársunk gondolatai között, hogy a javaslat a gazdálkodók terheit kívánja csökkenteni. Valóban, és lényegében ez azáltal valósul meg, hogy a közös tulajdonban álló zártkerteket kiveszi a közös tulajdonban álló termőföldek használatának speciális szabályozása köréből, valamint a földhasználati eljárási illetéket és az igazgatási illetéket, illetve szolgáltatásidíj-mentessé teszi ezt az eljárást. A törvényjavaslat ezért a jogalkalmazás szempontjából egyértelműsíti a módosított, termőföldről szóló törvény egyes rendelkezéseit. Helyeselte tulajdonképpen az ellenzék is, a vitában és most is elhangzott, hogy rendben vannak azok a tételek, amelyek a kettős díjfizetés elkerülésére irányulnak, és rendben annak azok a dolgok is, amelyek a halastó művelési ágat kiveszik a különös szabályozás alól, mivel elhangzott, hogy a vízfelületen megosztási vázrajz készítésének objektív feltételei nincsenek meg.

Valóban a bizottsági ülésen a legnagyobb vitát az váltotta ki, hogy a tervezett rendelkezés alapján a tulajdonos személyében bekövetkező változás esetén - és ezt hangsúlyozom, hogy a tulajdonos személyében bekövetkező változás esetén - az új tulajdonos jogosult lesz eldönteni, hogy a gazdasági év végére felmondás útján megszünteti-e a jogelődje által létesített haszonbérleti szerződést. Tulajdonképpen lehet, hogy még valóban nincs meg erre a helyes válasz, és a gyakorlat fogja igazolni, habár a fenyegetettség ott van, hogy alaptörvény-ellenesnek minősítette az MSZP. Mégis úgy gondolom, hogy a Fidesz birtokpolitikájának alapköve és alapelve az, hogy a földet művelni akaró új termőföld-tulajdonos birtokba léphessen, és megkezdhesse gazdasága felépítését (Gőgös Zoltán: De nem erről van szó!). Ne fordulhasson elő az az eset, hogy a fiatal munkanélküli örökös, aki művelné a tulajdonában álló földet, csak nézi, hogy rajta mások gazdálkodnak, és neki várnia kell egy más által megkötött (Gőgös Zoltán: Nem erről van szó!) haszonbérleti szerződés lejáratára. (Gőgös Zoltán: De nem erről van szó!)

Tulajdonképpen elhangzott a bizottsági vitában, hogy azzal, hogy ezt a módosítást előterjesztettük, egy régi római jogi elv újraélesztéséről van szó. Ugyanakkor az is elhangzott, hogy tulajdonosváltás esetén, tulajdonképpen ha ezeken a földterületeken beruházás történt, legyen az mezei leltár vagy lineár öntözőberendezés, vagy bármi más, akkor a bérlőt kártalanítani szükséges. Tehát tulajdonképpen egy megegyezésnek kell lenni abban az esetben, hogy ez a bérleti szerződés felmondásra kerülhessen.

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Megítélésem szerint az Országgyűlés előtt lévő törvénytervezet több olyan problémát orvosol, amelyek a mindennapjainkat nehezítik, ezért tisztelettel kérem önöket, hogy támogassák a módosító javaslatokat.

Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz padsoraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Kétperces hozzászólások következnek. Elsőnek Pócs János képviselő úr következik. Parancsoljon!

PÓCS JÁNOS (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Gőgös Képviselő Úr! Csak a tisztánlátás végett, tisztelt Gőgös képviselő úr, kezemben tartok egy olyan bérletiszerződés-módosítást, amit - ha megengedi - úgy jellemeznék, hogy a szocialista oligarchák kényszerítenek a földtulajdonosok nyakára. (Gőgös Zoltán: Alá kell írni?!) Igen, alá kell írni! Képviselő úr, olyan szerződésmódosítást tesznek a gazdák elé, amely 2019-ben járna le. 2019-ben! És 2029-es - 2029-es! - szerződést tesznek a gazdák orra elé, a földtörvényre való hivatkozással kérik a gazdákat, hogy írják alá.

Tisztelt Képviselő Úr! A szocialista oligarchák így játsszák ki a földtörvényt. Így próbálják kijátszani a földtörvényt. Azt szeretném kérni, hogy amikor ön olyanokat mond, hogy tisztán rosszakaratból (Gőgös Zoltán: Ez így van.) történik valami, ez történik. Képviselő úr, ez történik, tisztán rosszakaratból. És nem azt kellene megkérdezni, hogy ki ellen dolgozik ez a törvénymódosítás. A földtulajdonosokat akarja megvédeni. (Gőgös Zoltán: Ne már!) És nem is értjük, képviselő úr, hogy mi baj van azzal, ha a földtulajdonosok érdekét valaki védi. (Gőgös Zoltán: Ne már!) Mi jogon kellene korlátozni, ha valaki megörököl a szüleitől 20-30-50-100 hektár földet, vagy megvásárol a szüleitől vagy bárkitől 20-30 hektár földet, akkor mi jogon akarják önök bebetonozni, hogy 16 évig a saját tulajdonával nem rendelkezhet. Csak tulajdonváltásról van szó.

Tehát, képviselő úr, én megértem, ha önök csak a spekulánsokból tudnak kiindulni, és abból indulnak ki, hogy a tulajdonosok évente háromszor fognak földtulajdont váltani (Gőgös Zoltán: Ez nem igaz!), azért, hogy spekulálhassanak vele. Kérem, hogy a tisztességes szándékból tessék kiindulni! A földtulajdonosokat tisztességes szándék védi. (Gőgös Zoltán: A használót ki védi?!) A kormánynak pedig kötelessége védeni a tisztességes (Az elnök csenget.) földtulajdonosok érdekét. (Gőgös Zoltán: A használót meg nem kell védeni!)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Gőgös képviselő úrnak is adok szót, csak meg kell nyomnia a gombot. Most Gyimesi Endre képviselő úr következik. Parancsoljon!

DR. GYIMESI ENDRE (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tóth József arról beszélt, hogy a 14 törvénymódosítás technikai jellegű, ezek közül a három legfontosabbról ejtett szót. Én egy sokkal kevésbé fontosról szeretnék pár szót szólni. Ez pedig az, amit az elmúlt év végén történt törvénymódosítás kapcsán létrehozott a tárca, a Földügyi és Távérzékelési Levéltár. Ez az intézmény létrejött az elmúlt év végi törvény alapján. Most ezen új intézmény illetékességi körének és gyűjtőkörének a meghatározása szerepel ebben a törvényben, egyeztetve a másik szakminisztériummal, az Emberi Erőforrások Minisztériumával.

(16.00)

Szeretném felhívni a tárca figyelmét arra, hogy van egy szaklevéltára már, a Környezetvédelmi és Vízügyi Levéltár, amelynek eléggé szűkös a mozgástere. Célszerű lenne végiggondolni a két intézmény együttes működését és anyagi eszközzel való ellátását. Nagy öröm számomra, hogy az agrártárca foglalkozik a múlttal, és mindenképpen támogatom az illetékességi körre vonatkozó törvénymódosítást.

Köszönöm a figyelmet.

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Rendes felszólalásra az MSZP képviselőcsoportjából Gőgös Zoltán képviselő úr következik. Parancsoljon!

GŐGÖS ZOLTÁN (MSZP): Köszönöm, elnök úr, a szót. A véleményünket nagyjából elmondtam a törvényjavaslatról. Egy-két dologra szeretnék reagálni.

Itt, ebben a módosításban nem arról van szó, hogy aki maga akarja használni a földet, az fölmondhassa a szerződést. Az jelenleg is így van. Azt decemberben egy törvénymódosítás elrendezte. Ebben a törvénymódosításban nem arról van szó, hogy csak az mondhatja fel a bérleti szerződést, aki majd utána eldönti, hogy maga akarja-e használni. Ez is eléggé érdekes helyzet, de ezt tudomásul lehet venni. De azt nem lehet tudomásul venni, hogy kitegyük a bérleti rendszert, ami Magyarország területének körülbelül a felét, több mint a felét érinti, egy ilyen típusú zsaroló és a joggal való visszaélést megengedő helyzetnek. Ez ugyanis erről szól.

Most az, hogy 2012. december 31-ig a kétoldalú szerződésmódosításnak lehetősége volt Magyarországon, az szerintem egy jogállamnak a része. Az kevésbé, hogy 2012. december 31. óta kétoldalúan nem lehet szerződést módosítani, csak bérleti díjat növelni. Remélem, figyelik képviselőtársaim, miről van szó? Egyetlenegy esetben lehet kétoldalú szerződésmódosítás, kifüggesztés nélkül, ha bérleti díjat növel valaki. Mi fog történni? Ezzel a lehetőséggel visszaélve tömeges lesz a bérletidíj-módosítási igény.

Képviselőtársaim! Nem egy olyan földtulajdonos van, amit annak idején a kárpótlás csinált, amit nem a szocialista kormány csinált, hanem az első jobboldali kormány, hogy száz hektárokkal rendelkező magántulajdonos odamegy a földhasználóhoz, és megmondja neki, hogy vagy kapok 150 ezer forintot hektáronként, vagy fölmondom a bérleti díjat. Aki meg használja, meg viseli az összes kockázatát, annak nincs rajta 150 ezer forint haszna. Ő persze, ha öt évnél hosszabb idejű szerződést aláír, adó nélkül fölveheti ezt a pénzt. Sőt, nagyon-nagyon sok családi gazdaságban élnek vissza azzal a lehetőséggel, hogy a saját maguktól vagy rokontól bérelt földet százezer forintokért bérlik vissza úgy, hogy semmiféle adót nem fizetnek utána. Egy fillér adót nem fizetnek utána.

Pócs Képviselő Úr! Ön zsigerből utálja a társas vállalkozásokat. Azt kérdezem, ki fogja befizetni a 106 milliárd forint közterhet, ha tönkreteszik ezeket?! Ki fog 106 ezer embernek átlag havi 180 ezer forintos jövedelmet biztosítani? Nehogy elhiggyék azt az őrültséget, amit itt hallunk nap mint nap, hogy majd a magángazdaságokban 300 ezer ember fog megélni a földből! Mutassák ki nekem azt a jövedelmet, amit ez a 300 ezer ember, amiről itt állandóan hallunk, megtermel, magának előállít! Mutassa nekem be valaki! Hozzák ide annak a 300 ezer embernek az 1 százalékát, hadd tudjak velük kezet fogni! Nincsen ilyen! Nincsen ilyen!

Ezek után azt mondják, hogy a szocialista oligarchák? Mert 50 éves földbérletet adott a Fidesz a saját köreinek, emberek! Ötvenéveset. Tudják, hogy miért? Mert nagyjából annyinak kellene lenni egy normális bérleti rendszerben, ahol normálisan működik a világ, annak, hogy legalább értelmes beruházásokat lehessen csinálni az agráriumban. De a 20 év a minimum. És lehet itt játszani, meg lehet szórakozni, tisztelt képviselőtársaim, csak oda kell menni azoknak a gazdaságoknak a dolgozói elé, akiknek meg fog szűnni a munkaviszonyuk, hogy majd én, Pócs János meg a többiek, akik ezt tönkretettük, adok nektek kenyeret meg a családotoknak.

Ki fog az én szülőfalumban kenyeret adni annak a 189 embernek, akinek jelenleg a mi társas gazdaságunk ad kenyeret? Ki fog nekik kenyeret adni? Ki fog a vágóhídon dolgozóknak munkát adni, ha nem lesz disznó meg nem lesz hozzá hízómarha, amit levágunk? Végiggondolták ezt, képviselőtársaim? Végiggondolták az egész földtörvény-módosításnál ezt az őrültséget? Hogy mi lesz ebből megint? Tudják, mi lesz ebből? Egy falu határában 4-5 olyan módos család, mint ön is, Pócs úr, olyan módos család, aki majd lakókocsiban tartja a rabszolgáit. Végiggondolták ezt? Ez most így van, csak szeretném jelezni. Bármikor elviszem, megmutatom maguknak ezeket az embereket. Félalkoholista rabszolgák. És nem normálisan fizetett bérmunkások, mint a társas vállalkozásoknál.

Miért kell ezeket tönkretenni? Miért? Mondjanak rá egy épeszű érvet azon kívül, hogy a saját klientúrának földet akarnak adni! Ön arról beszél itt, képviselő úr, hogy a földtulajdonosokat védi. Tudja, mennyi lesz a föld ára, ha ezt a leendő földtörvényt úgy fogadjuk el, ahogy be van nyújtva? 30 százaléka a jelenleginek. 2 millió földtulajdonost semmiz ki ez a földtörvény. Ugyanis majd valaki megmondja neki, valamilyen hatóság, hogy kinek mennyiért adhatja el vagy adhatja bérbe a földet. Ez normális? Oda fog menni az a 4-5 módos gazda földtulajdonos, és megmondja, hogy fiúk, ennyit adok érte. Ha kell, ideadod, ha nem, mehetsz, ahová akarsz. Ez lesz ebből, tudják? Ez! Nem normális foglalkoztatás meg normális mezőgazdaság.

600-700 milliárd forintot ruháztunk be az állattenyésztésbe. Most itt van Czerván államtitkár úr, 95 milliárdos támogatást adtak. Kinek adtak? Kik kapták ezeket a támogatásokat? Azok a társas vállalkozások, amelyek öt éven belül megszűnnek. Hát ilyen törvényjavaslat került ki a minisztérium valamilyen szintjéről, hogy öt év alatt föl kell mondani a hatályos bérleti szerződéseket. Ki fogja, melyik bank fogja ezt megfinanszírozni ezek után? Ki lesz az az őrült takarékszövetkezet, amelyik odamegy, és azt mondja, hogy öreg, finanszírozom a forgóeszközigényedet? Maga kereskedő, úgy tudom. Lehet működtetni forgóeszköz nélkül agráriumot? Amikor elvetem októberben a búzát, júliusban meg aratok? Nem lehet.

Lehet persze, úgy, hogy "hasitasi nem kér kódot". Úgy lehet. Ahogy most nagyjából az agrárium fele működik. Ezért nem értettem tegnap sem a miniszterelnököt, amikor arról beszéltünk, hogy nemcsak azért kell áfacsökkentés, mert szegények az emberek, hanem azért, mert a magyar mezőgazdaság 30-40 százaléka csalásból működik, az élelmiszeripar fele, a zöldség-gyümölcs kereskedelem 40-45 százaléka. Én szóltam most is, hogy 77 forintos krumpli van az utak mellett. Megszüntette valaki? Nem szüntette meg, mert valakinek érdeke, hogy legyen, amikor 120 forint a termelői ára.

Tehát az a probléma, képviselőtársaim, hogy összekeverednek bizonyos dolgok ebben a rendszerben. Összekeveredik az, hogy segítsük azt, akinek segítség kell, és erre kap Mészáros Lőrinc 1350 hektárt az államtól bérbe. És Kajászón meg Fejér megyében a magántermelők közül senki. Akkor hol van itt a nagy barátság, Pócs képviselőtársam? Meg hol van itt a nagy családigazdaság-barátság? Baranya megyében 400 hektárt kapott a fideszes megyei képviselő családja. Tudja, hány állata van ott? Pocok meg tücsök. Semmi nincsen. Majd tudja, mik lesznek itt? Már látom. Az, hogy zirci telephelynél balatonfőkajári szürke marhák lesznek bejegyezve. Meg bérben tartja a Pápahús Rt. disznótelepe a bakonyi fideszes gazdálkodó disznóit. Csak azért ezt elhiszi-e valaki? Ezt senki nem fogja elhinni. Legalábbis épeszű ember nem. Meg különben is, minek kell legelő, ha valaki disznót akar tartani 30 kilométerre a telephelyétől?

Erre varrjanak gombot, ezt magyarázza meg nekem valaki! Nem fogja tudni megmagyarázni, mert nincs rá épeszű magyarázat. Azon kívül, hogy megígértek valamit, amit részben végrehajtanak, részben nem. Ugye, azt mondják, hogy nem adtunk bérbe földet, vagy nem adtunk családi gazdaságnak. El kell ballagni Szeghalomra, meg kell nézni azt a családi gazdaságot, amelynek a lineárjai alól valakinek odaadták a földterületet. A szomszéd területet, amelynek a másik felét a mi időnk alatt bérelte, 20 évre, családi gazdaságként. Senkinek eszébe nem jutott elvenni tőle, mert volt rajta egy öntözőtelep. Ez a maguk rendszerében abszolút nem számított semmit.

Vagy Kaskantyú. Nincs itt Font képviselőtársam - imába fogják foglalni a nevét, biztosan, hogy a juhászhodály mellől odaadták másnak a földet. Egy másik juhásznak, aki három faluval odébb lakik. Ki fogja majd szétszedni az összekeveredett állatokat, meg ki viseli ezért az állat-egészségügyi kockázatot? Hát, aki ilyet csinál, arra nem tudok mást mondani, mint hogy nem normális. És utána még azt mondják, hogy a szocialista oligarchák. Higgyék el, az oligarcháknak semmi káruk ebből nem lesz. Az a néhány tucat ember, aki mondjuk, földtulajdonos ezeknél a cégeknél, az ezután is meg fog élni. Nekem nem azzal van bajom. Nekem azzal van bajom, hogy hogyan fog megélni az a 106 ezer ember, aki hivatalosan be van ott jelentve. Minden hónapban bért kap, kafetériát kap, meg még üdültetést is kap ezekben a mocskos, szemét szocialista üzemekben.

(16.10)

És maguk mit fognak csinálni helyette? Amit mondtam. Lakókocsiban lakó, félalkoholista bérrabszolgákat. Jöjjenek el, nézzék meg, nézzék meg azokat a cégeket, amelyeket tönkre akarnak tenni, amelyek 40 éve működnek! El kell jönni, meg fogom mutatni, már sokszor mondtam, de senki nem veszi a fáradságot, és oda kell állni a 30 éve ott dolgozó traktoros elé, hogy nem lesz munkád, öreg, mert a szomszéd Józsinak, aki fideszes helyi ember, annak kell majd a föld. Ezt ki kell akkor mondani!

Úgyhogy, tisztelt képviselőtársaim, egy, nem kellene a polgári törvénykönyvvel szembemenni egy törvényjavaslatban, még akkor se, hogyha nagyon tetszik valakinek. Kettő. Nem szabadna a gazdasági folyamatokat fölrúgni, mert abból csak káosz lesz, és semmi normális világ nem lesz. Én ezért tiltakoztam ez ellen a törvényjavaslat ellen, az egész mechanizmusuk ellen, mert ez sehova nem vezet.

Senki nem akar százezer hektáros birtokokat. Itt ezzel riogatnak embereket. Tudják, hol vannak ilyenek, hol lesznek? Ukrajnában, amellyel versenyeznünk kell. 120-130 darab kombájn van egy-egy ilyen birtokon, 120-130 darab kombájn, kiváló földeken, kikötői háttérrel. Majd versenyezzünk velük 15-20 hektáros táblákon gabonatermelésben!

De nem ez a fő probléma. Hanem az a probléma, hogy ha nem értik meg azt, hogy állattenyésztést nem lehet takarmányterület nélkül csinálni, akkor én ezen a problémán nem tudok segíteni, ugyanis hiába mondják, hogy van egy határ, hogy mennyi legyen majd a föld. Annyi legyen, hogy az ott lévő állatállománynak, amelynek még 15 éve van, hogy a telep tönkremenjen, legalább addig a 15 évig biztosítva legyen neki a takarmány. 70 kilométerről szállítjuk jelenleg a silókukoricát, képviselőtársaim, 70 kilométerről, mert volt egy aszály, és nem lett elég, mert 700 hektáron, amire olyan nagyon vágynak valakik, kukoricát vetettünk, azt' lett 640 vagon siló, és kellene 1000. Tehet arról az a szerencsétlen állat, hogy nem volt takarmány? Nem tehet. Biztosítani kell a takarmányt. Lesz belőle 110 forintos tej, 90-et meg kapunk érte, de nem szüntetjük meg, mert el kellene küldeni 70 embert, emberek! Kibírtuk akkor is, amikor 52 forintot kaptunk.

Hát gondolkodjanak már, hogy mit akarnak csinálni! Ezekkel a javaslatokkal fokozatosan húzzák ki a normálisan működő cégek alól a szőnyeget, húzzák ki a banki finanszírozást. Főleg egy olyan év után, mint tavaly, még ilyet is rávinni a rendszerre! Most durran itt be a dolog, emberek! Nincs takarmány, iszonyatosan meg fognak drágulni az élelmiszerek. Nem beszélve arról, hogy már egyéb problémákat is találgatunk, szerencsére egyelőre nem nagy volumenben. Úgyhogy ezekre kellene odafigyelni, és nem dühből meg dacból, meg a kommunista nagyüzemeket megszüntetni meg a szocialista nagy zöldbárókat.

Én sokszor elmondtam, hogy mi a zöldbáró meg az oligarcha között a különbség. Az oligarcha Hawaiiról irányítja a cégét, aztán leszól, hogy rosszak a paraméterek, küldjenek el 150 embert. Ez közutálatnak örvend az én szememben is. De a zöldbáró reggel 5-kor kezd a telepen, és tapossa ugyanúgy, amit taposni kell, mint az embere, mert ha nem ezt csinálja, akkor nem lesz annak a közösségnek semmi hozadéka meg semmi értelmes munkája.

Lehet ezeket az embereket utálni meg szemétnek tartani, csak én azt nagyon kérem, hogy azt is mondják meg, hogy akkor mi lesz helyette, mert én pontosan látom, hogy ahol megszűntek, mi lett helyette. Amikor '92-ben az előtte három évvel épített hizlaldát bontottuk le és vettük meg ócskavas áron. Erre akarnak törekedni vagy ez lesz a lényeg?

Nagyon kérem magukat, hogy ne csinálják ezt tovább, abba kellene hagyni. Le kellene ülni. Tudom, hogy nehéz hideg fejjel, mert az ember néha indulatos, mikor ilyeneket lát. De meg kellene próbálni legalább azoknak, akik szeretik ezt a szakmát, meg szeretik ezt a szegény mezőgazdaságot, hogy ne csináljunk már olyat politikai meg ideológiai okokból, ami sehova nem vezet.

Én erre kérném önöket, és ezért mondtam azt, hogy ezt a törvénymódosítást... Nem az egészet, nincs azzal semmi baj, takarítsuk ki belőle ezt a pontot, beszéljük meg, hogy hogyan lehet megfogni a spekulációt. Senki nem védi a spekulánst, de ne haragudjanak, nyilván ez az egyértelmű reakció, amikor valakibe félig belevágják a kést, hogy ne tudják tovább belenyomni, hogy valamit lépni akar. És jogszerűen megcsinálhatta '12. decemberben, amit ön mutatott? Jogszerűen. Alá kellett írni annak, akinek odaadták? Nem. Higgyék el, sokan maguktól jöttek be az emberek, hogy ők alá akarják írni a szerződést, mert tudják, hogy nem adhatják oda utána annak, akitől kapták a nyugdíjukat meg kapták a járandóságaikat, meg év végén mindig a csomagot, meg az üdültetést, meg a buszt, meg az összes többit. Hát miért akarják ezeket tönkretenni? Köszönöm szépen a figyelmüket.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Kettőperces hozzászólásra Pócs János képviselő úr következik. Parancsoljon, képviselő úr!

PÓCS JÁNOS (Fidesz): Gőgös Képviselő Úr! Én úgy gondolom, hogy az alapvető baj az, hogy ön és önök utálják a családi gazdálkodókat. (Gőgös Zoltán: Ne mondjál ilyen hülyeséget!) Utálták is, folyamatosan ellehetetlenítették az elmúlt időkben, folyamatosan, hangsúlyozom. Képviselő úr, a szocialista oligarchák 2012-ben 2029-ig szóló kötelezvényt írattak alá a földtulajdonosokkal (Gőgös Zoltán: Az érvénytelen!), beleírva, hogy ez a kötelezvény rájuk még akkor is érvényes, hogyha jogszabályváltozás áll fönn, még akkor is. (Gőgös Zoltán: Alá kell írni?) Ha valami kényszer, akkor a termőföld-tulajdonosokkal szemben ez a kényszer.

Nem is tudom, hogy miről beszél a képviselő úr, mikor azt mondja, hogy 100-150 ezer forint lesz a földbérleti díj.Hát ha a gazdaság ki bírja gazdálkodni, akkor Isten éltesse! (Gőgös Zoltán: Nem bírja ki, ennyit akarnak!) Ha lesz, aki ezt ki tudja fizetni, akkor hadd fizesse! Ne haragudjunk már, ha a földtulajdonosok kezében több pénz marad!

Hogy az embereknek ki mennyi kenyeret ad. Képviselő úr, engedje meg, hogy a környezetemből élő példával éljek név nélkül. A volt téesz annak idején 5000 hektáron gazdálkodott és 700 embernek adott munkát. Ma ugyanez a mezőgazdasági részvénytársaság 1500 hektáron gazdálkodik és 480 embernek ad munkát. Meg lehet nézni, hogy azok a kis családi gazdálkodások, amelyek elindultak és kialakultak, folyamatosan hány embernek adnak munkát, mert ön mondta, hogy ki fog az embereknek kenyeret adni.

Képviselő úr, kérem, hogy se a földtörvénnyel kapcsolatban, se ezzel a módosítással kapcsolatban ne próbáljon már olyan látszatot kelteni, mintha holnaptól vagy jövő évtől a termőföld helyett egy lyuk lenne. Nem lyuk lesz helyette, képviselő úr, termőföld lesz, termelni fognak rajta, földművesek, és nem spekulánsok.

Köszönöm a szót, elnök úr. (Szórványos taps a kormánypárti sorokból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Folytatjuk a rendes felszólalásokat. A Jobbik-képviselőcsoportból Magyar Zoltán képviselő úr következik. Parancsoljon, képviselő úr!

MAGYAR ZOLTÁN (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A Jobbik Magyarországért Mozgalom, ahogy bizottsági ülésen is már elmondtuk, támogatni fogja ezt a javaslatot. Ennek azok az alapvető okai, hogy tényleg ezt a kettős díjbefizetést megoldja, illetve a halastóval kapcsolatos anomáliákat is kezeli. Ahogy már államtitkár úr is a bevezetőben elmondta, számtalan egyéb olyan módosító részt tartalmaz, ami abszolút támogatandó.

Azt nem értjük, hogy ezt már a korábbi, egyes agrárirányú törvények módosításánál miért nem lehetett kezelni, ezek közül jó néhányra már akkor felhívta az ellenzék a figyelmet, illetve a szakmai szervezetektől is érkeztek be akkor is ezekre a most módosítandó pontokra kritikák. Tehát úgy gondolom, hogy azért erre jó lenne máskor jobban figyelni.

Néhány apróságot szeretnék kiemelni. A 2. §-nál van egy mondat, amit nem tartok teljesen egyértelműnek. Itt azt írja, a kifüggesztésről van szó, hogy ebbe a határidőbe nem számít bele a határozat kifüggesztésének és levételének napja. Mindezt azzal indokolják, ezt a 2. § (2) bekezdését, hogy pontosabb szabályozást tesz lehetővé, egyértelműbb, mint a most hatályos. Ezzel nem értek egyet. Ebben a megfogalmazásban sem értem pontosan. Természetesen gondolom, hogy a 8 napra gondoltak, hogy abba nem illik bele, nem tartozik bele, de akár lehetne úgy is értelmezni, hogy a fellebbezési határidőbe nem számít bele. Ezt érdemes lenne szerintem pontosítani. Már a most hatályos miatt is voltak problémák, gondolom, pont ezért igyekeztek ezt pontosítani. De tényleg ez csak egy apróság.

A kérelemben szereplő adatokkal kapcsolatban viszont nyújtottam be egy módosító indítványt, hogy ne kormányrendeleti szinten legyen ezeknek a szabályozása. Nem akarok itt ilyen nagypolitikai vagdalózásba belemenni, de úgy gondolom, hogy azért a Fidesznél aggályos lehet ez a kérdés, és megnyugtatóbb lenne szerintem, ha ezt egy külön törvény rendezné, meg hát egyébként is szerintem ezek olyan adatok, ami eléri azt a szintet, hogy ezt így kellene kezelni.

A legnagyobb vitát kétségkívül ez a 60 napos haszonbérleti felmondási idő váltotta ki. Itt értem mind a két dilemmát, értem a Fidesz álláspontját is. Valóban vérlázító szerződésekkel találkoztunk mi is az elmúlt év végén, sőt visszadátumozva még akár későbbről is. Ezeket biztos, hogy kezelni kell, és igenis egyetértek azzal, hogy az nem érv, hogy nem kellett aláírni, hiszen sokszor olyan nyomást gyakorolnak ezekre a földtulajdonosokra, illetve annyira tanácstalanok vagy éppen nem tudják, hogy mik a lehetőségeik, hogy aláírják ezt a szerződést akkor is, még ha mi tudjuk is, hogy ezt nem lett volna kötelező.

(16.20)

Ugyanakkor az is tény, hogy ez a rövid módosítás, amit önök itt eszközölnek, az nagyon sok bizonytalanságot szül, szerintem érdemes lenne ezt egy komolyabb kifejtés tárgyává tenni.

Tehát ezen az egy mondaton túl, amit önök ide leírtak ezzel kapcsolatban, jó lenne, ha a következményeket, illetve a bizonytalanságot nem rögtön a polgári törvénykönyv megoldásaival próbálnák meg kezelni, hanem valami bővebb kifejtése lenne ennek a problémakörnek, hogyan járjanak el ilyen esetekben a földhivatalok, vagy egyáltalán a polgári peres eljárás előtt a legtöbb felmerülő problémát jó lenne tisztázni, akár ezen törvény keretei között is. Szerintem akkor Gőgös képviselőtársunk is megnyugodna, hogy nem elsődlegesen az a cél, hogy a jól működő társas vállalkozásokat tegyük tönkre, hanem sokkal inkább az a cél, hogy ne lehessen a tőkeerővel és a tudatlansággal ilyen fokon visszaélni, mint ahogy eddig lehetett. Tehát ezt kérem, fontolják meg.

Én most ennyi idő alatt nem tudok önök elé egy olyan javaslatot letenni, ami bombabiztos, és azt mondom, hogy ez a jó megoldás, de abban biztos vagyok, hogy ennél az egy mondatnál egy jóval bővebb kifejtésre lenne szükség, hiszen tényleg valóban nagyon-nagyon érzékeny területről van szó.

Ahogy elmondtam, összességében tehát tudjuk támogatni ezt a javaslatot, viszont a tanulságai tényleg azok, hogy a törvényalkotás folyamatában jó lenne, ha komolyabban vennék a szakmai szervezetekkel és az ellenzékkel való egyeztetést és a kritikáink figyelembevételét, jóval kevesebbszer kellene ugyanolyan című törvényjavaslatok vitájánál itt összeülnünk, ha ezt megfogadnák.

Az, hogy fideszes vagy szocialista oligarchákról beszélünk, én ezzel kapcsolatban is a középutas álláspontot képviselem, mert találkozunk mindkettővel bőven. Azért itt a Nemzeti Földalapkezelő Szervezettel kapcsolatban is komoly aggályok merültek fel, például több olyan állami földterület bérleti szerződéséről tudunk, ahol lejárt már ez, és 2010 óta tudjuk, hogy ezt újra meg kellett volna pályáztatni. Érdekes módon ezt nem minden esetben teszik meg, attól függően, hogy éppen szocialista érdekkörből vagy éppen az önök érdekköréből kerül ki ez az oligarcha. Én úgy gondolom, hogy mindkét esetben egyformán kellene eljárni, és az önök által megfogalmazott nemzeti vidékstratégiának megfelelően kellene hasznosítani az állami földterületeket, nem pedig az alapján, ahogy önök ezt politikai oldalak mentén kívánják eldönteni.

Tehát ezzel a kritikával egyet kell hogy értsek, és ezeket folyamatosan napirenden is fogjuk tartani.

Röviden ennyit szerettem volna elmondani, és majd a részletes vitában a módosító indítványaink mellett is fogunk érvelni. Köszönöm szépen a szót, elnök úr. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! A független képviselők közül Lengyel Szilvia képviselő asszony következik. Parancsoljon, képviselő asszony!

LENGYEL SZILVIA (független): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Annyiban valóban egyet tudok érteni az államtitkár úrral, illetve az előttem szóló képviselőtársakkal, hogy ez egy alapvetően technikai jellegű javaslatcsomag, de azért nem mehetünk el amellett szó nélkül, hogy itt azért van egy olyan pont, aminek van igazi politikai jelentősége. A Lehet Más a Politika képviselőjeként én a javaslatcsomagnak ezen pontjával, illetve még egy másikkal kapcsolatosan kívánom az álláspontunkat önökkel megosztani.

Én is erről a bizonyos 7. §-ról szeretnék beszélni, ugyanis mindannyian ismerjük, hogy a hatályos jogszabály szerint a haszonbérbeadó személyében bekövetkező változás jelenleg nem szünteti meg a fennálló haszonbérleti szerződést. A javaslat azzal indokolja a módosítást, hogy ez hátrányt jelentett a gazdálkodóknak, azoknak, akik éltek volna az elővásárlási jogukkal vagy a megörökölt földet művelni szeretnék.

Így a 7. § módosítaná a földtörvény idevágó szakaszát, és ezzel a passzussal kapcsolatosan ma délután a Lehet Más a Politika képviseletében egy módosító javaslatot nyújtottam be. Ugyanis az LMP véleménye szerint érdemes olyan tulajdonszerzéseket támogatni, ahol az új tulajdonos egyben földhasználóvá is válik, vagyis a földszerzés célja a saját gazdálkodás és nem a befektetés vagy a vagyongyarapítás. Másrészt a módosítás alkalmat ad a nemkívánatos, hosszú távra kötött földbérleti szerződések megszüntetésére is.

Itt megnyílik egy olyan lehetőség a módosítás során, hogy ha a két fél között köttetett megállapodás így változik, az a kis- és közepes gazdálkodók földhöz jutását segítheti elő. Ugyanis valóban égető szükség lenne vidéken az önfoglalkoztatás növelésére és a helyi kis- és közepes családi gazdálkodók földhöz juttatására. Ezt a célt olvashatjuk a nemzeti vidékstratégiában is. Sajnos azonban az állami földpályázatok képtelenek kielégíteni a földéhséget, pedig a kormány ígéretei nagy várakozásokat és reményeket keltettek a helyi gazdákban.

Visszatérve a 7. §-hoz, hozzá kell tenni azt is, hogy a javaslat csak akkor segíti elő a kis- és közepes gazdálkodók földhöz jutását, ha kizárjuk azt a lehetőséget, hogy spekulációs célból történjen a tulajdonosváltás és a földhaszonbérleti szerződés felbontása. Ez nem szolgálná a haszonbérlők - most gyakorlatilag mindegy, hogy kis gazdáról vagy több ezer hektáros gazdasági társaságról beszélünk - termelési biztonságát, amely szerintünk is fontos szempont.

Tehát a spekulációt megelőzendő, szükségesnek tartottam kiegészíteni a kormányzati előterjesztést azzal, hogy a tulajdonos csak saját használat indokával mondhatja fel a megkötött bérleti szerződést 60 napos felmondással. Hatósági ellenőrzéssel kell azt biztosítani, hogy a tulajdonos csakis valóban művelési szándékkal mondja fel a bérleti szerződést, és a vállalás nem teljesítésének jogi következménye is legyen.

Véleményünk szerint egyébként nem várhatók tömeges szerződésbontások, mivel a földtulajdonosok nagy részben idős, nyugdíjas emberek, vagy pedig az eredeti tulajdonosoknak a fiatalabb örökösei, akik már nem foglalkoznak a termőföld művelésével.

A másik pont, amihez szeretném a Lehet Más a Politika véleményét közvetíteni önök felé, és szeretném azt kiemelni, hogy ez a törvényjavaslatban megjelenő tehercsökkenés az agrárium területén - amit már több képviselőtársam is az előbbiekben szóba hozott -, én nagyon örülök annak, hogy a minisztérium végre meghallotta az iparág szereplőinek a hangját, hiszen ők már az élelmiszerlánc-felügyeleti díj bevezetése óta, azaz 2012 augusztusától lobbiztak a díj ellen.

Véleményünk szerint ez azért még mindig nagyon kevés ahhoz, hogy könnyebbséget jelentsen az élelmiszer-ipari cégeket sújtó, már említett élelmiszerlánc-felügyeleti díj és a különadó kivetésével járó élelmiszer-ipari terhek ellen. Hazai feldolgozóipar nélkül a hazai mezőgazdaság is halálra van ítélve, erre hívja fel a figyelmet a hazai húsfeldolgozók jelenlegi válsága is.

Nagyon sajnáljuk, hogy a kormány még nem ismerte fel a hazai feldolgozóipar és a mezőgazdaság közötti, egyébként nagyon egyszerűen felismerhető összefüggést, és továbbra is túl nagy terhekkel sújtja a hazai élelmiszereket feldolgozó hazai ipart.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő asszony. Kétperces hozzászólásra Ékes József képviselő úrnak adok szót. Parancsoljon, képviselő úr!

ÉKES JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Nagyon sajnálom, hogy Gőgös Zoltán megsértődött, és ilyen gyorsan elment. Vannak részigazságai, de ha szembesülünk a puszta tényekkel, ha megnézzük a zsebszerződések jelenlegi állapotát, akkor Veszprém, Vas, Zala, Győr-Moson-Sopron megye a legfertőzöttebb területek.

Ha Gőgös Zoltán képviselőtársam maga elé teszi azt a grafikont, amelyben be van mutatva nagyon pontosan, hogy 2002 óta a magyarországi összállatállománynak a csökkenése milyen tendenciát mutat a "tökéletes" gazdálkodással és az állattartással, lehet azt látni, hogy egy folyamatos csökkenés volt, és 2009-ben volt a legmélyebb pont. Most 2011-2012 környékén már van egyfajta emelkedés. Tehát egészen biztos, hogy módosítókkal az az ominózus, vitatott kérdés javítható, de önmagában az összes törvénnyel kapcsolatban azt mondani, hogy ez így nem releváns, nem célszerű. Itt a jobbikos képviselőtársam is elmondta, hogy döntő többségében magával a törvénnyel egyet lehet érteni, mert valóban helyre tesz dolgokat.

Az elmúlt héten és az előtte való héten is több helyről kaptam jelzést, hogy a törvény bevezetése előtt, már most nem tiszta eszközökkel próbálnak bérleti viszonyokat megszüntetni és új bérleti rendszereket kialakítani. Tehát több jelzést kaptam én is különböző településekről.

Tehát valóban rendet kell tenni ezen a területen ahhoz, hogy tiszta viszonyok tudjanak kialakulni, és a társas, valamint a családi gazdálkodás is meg tudjon erősödni, hiszen ahogy mondtam, a grafikon szerint is az elmúlt másfél-két évben már egyfajta emelkedés van. Tehát van egy tartási és földterületi igénykényszer is tulajdonképpen, fogalmazzunk így, és ebben a kérdésben az elmúlt időszak lépései nagyon helyesek voltak.

(16.30)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Rendes felszólalásra a Fidesz-képviselőcsoportból Horváth János professzor úr, képviselőtársunk következik. Parancsoljon!

DR. HORVÁTH JÁNOS (Fidesz): Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az előttünk fekvő törvénymódosítás, törvények módosítása, amelyeket korábban fabrikáltunk, és most tovább fabrikáljuk, mert közben az idők múltával és szemlélődéssel rájöttünk, hogy nem mindig sikerül minden elsőre, tehát akkor megnézzük, és nyílt szemmel módosítjuk. Most ilyen folyamatként tekintem azt, ami történik. Azok a szempontok, amelyeket itt hallottunk, persze hogy mind hasznosak, kívánatosak. Hallottuk, hogy élelmiszerlánc, felügyeleti díjak, illetékszabályozás, mindez.

Ennek a vitának a végén mégis engedtessék meg, hogy egyetlenegy szempontból nézzem ezeket a dolgokat, illetve tisztelettel hívjam képviselőtársaimat, hogy nézzük ilyen szempontból, nevezetesen a magyar népet, hogy hány magyar él meg ebben az országban, hány magyar él meg a magyar földön. Magyarországról ma úgy beszélnek, és mi is látjuk, hogy ez egy fogyó ország, évről évre kevesebben vagyunk. Miért van ez? És azt kérem, hogy nézzük a gazdaságunknak, nemzetgazdaságunknak ezt az ágazatát ebből a szempontból. A népességfogyás legláthatóbban, legkifejezőbben a mezőgazdaságban történik. A folyamatot jól ismerjük, ebbe most nem megyek bele, hiszen régi téma. Amikor a mezőgazdaságról szóló törvényt módosítjuk, akkor lehetőségünk van arra, hogy ebből a szempontból is nézzük. Legyen szabad tisztelettel javasolnom, hogy ebből a szempontból nézzük mindenekelőtt, hogy mi történik a magyar néppel és a népességgel, hány ember él meg ezen a magyar földön. A magyar földön, voltak idők, amikor több ember megélt, mint mostanában, és akkor vannak érvek, azt mondják, hogy a gépesítés, a nagyüzem, a technológia, sok minden, és ezek jól ismertek. Mégis, ha kívánatos és szükséges, akkor ezt onnan, azokról az oldalakról is jó megnézni. Képesek vagyunk arra, én magam is tettem és teszem, a mezőgazdasági üzem elméletét vizsgálni, tehát ez teoretikus, elméleti, ami azt jelenti, hogy nézzük, a termelőeszközök hogyan állnak össze. Melyek is azok? A föld, a munka, a tőke és a menedzsment. Hogyan áll össze az a négy vagy több termelési tényező? Mi az optimális kombináció? Azt látjuk, ha ezt az elméletet folytatjuk, hogy az utóbbi évtizedekben, majdnem évszázadban kevesebb és kevesebb szerep jut a munkának és valami másnak, elsősorban a technológiának. A technológia lehet masina vagy lehet kémia, ebből kifolyólag pedig a jövedelem azoknak a termelési tényezőknek jut. Tehát a földdel munkálkodás profitábilis lesz, az, aki befekteti azokat az instrumentumokat, elsősorban a technológiát a folyamatba.

Ennek a módszernek az érvét jól ismerjük: a nagyüzemi hatásfok. Ugyanakkor, ha azt is megnézzük, hogy a termék, amit megcéloz a gazdaság, micsoda, akkor a munkaintenzív, a több munkát kívánó termék lényegesen több értéket termel egy hektár vagy egyegységnyi földön. Egyegységnyi föld mennyit képes termelni? Azt tanácsolom, hogy innen nézzük a dolgot, hiszen a mezőgazdaságról beszélünk, nem pedig arról, hogy hogyan lehet pénzből vagy befektetésekből, vagy micsodából többet, hanem a mezőgazdaságról, és akkor Pócs János képviselő, Gyimesi Endre, Tóth János érvei hatásosak. Erről van szó! Sajnos itt az az indulatos érvelés, amit Gőgös Zoltán képviselő úrtól hallottunk, egy más szemléletnek, más ideológiának a bizonygatása. Nem azt mondom, hogy bizonyítása, hanem bizonygatása, ugyanis az elmélet is elvezet oda, de legfőképpen a tapasztalat.

Ha végignézünk a világban vagy akár csak Európában, hogy melyek azok az üzemegységek, az a gazdasági egység, az a gazdasági méret, amelyen több ember él meg, akkor az nem a nagyüzemi gazdaság, hanem a közép- és kisüzemi gazdaság. Nézzük meg Európát, példának egy országot, Lengyelországot. Lengyelország a parasztország, a kisgazdaságok országa, és a népesség nem fogy, az agrárszektor igenis jól működik, és nem az az indulatos dramatizálás érvényes, amit hallottunk Gőgös képviselő úrtól. Ha most itt lenne, akkor ezt részletezném, de a távollétében nem kívánom megkérni arra, hogy legyen kevésbé indulatos, kevésbé ideologikus, és nézzük a tényeket.

Számítsuk ki, és a számítások nyomán pedig vizsgáljuk meg, hogy az az elmélet, amit mondunk, megvalósul-e, és akkor azt mondjuk, hogy megvalósul! Igen, a nyugat-európai mezőgazdaság középüzem és kisüzem, nem a nagyüzem. Nagyüzemi mezőgazdaság Európában egyetlenegy országban van, ennek az országnak a neve Magyarország! Ez így volt persze száz évvel ezelőtt is, ötven évvel ezelőtt is, de most is így van. Ha egy kicsit ideologizálnék, és használnám a gazdaságtörténeti fogalmakat, akkor azt mondanám, hogy az utóbbi kétszáz évben egyetlen feudális ország létezik Európában, és ez Magyarország. Most már az üzemegység mértékével fogalmazok, és azért mondom így. Tehát ma is a legnagyobb üzemegységek itt vannak, és Magyarország ezzel a mezőgazdasági üzemmérettel tapasztalja a fogyó népességet. Az, hogy a kisüzemek, a középüzemek hogyan működnek, sikeresen működnek, nemcsak az elméletem szól mellette, hanem a tapasztalat.

Igen, az elnök úr professzorként mutatott be. Itt jelzem, itt jön a professzori írásaim tanulsága itt meg ott, amikor azt mondom, hogy ami létezik, az lehetséges. Léteznek azok a farmok, azok a gazdaságok szerte Európában, amelyek kisüzemek, és több ember él meg azon az egy hektár vagy száz hektár üzemegységen. És akkor az állatállomány, a termék? Gőgös képviselő úr ezt dramatizálta.

(16.40)

Magyarországon, csak egy példa, az állatállomány tekintetében az elmúlt, nem tudom, mennyi esztendő alatt csökkent a szám. Ezelőtt ötven évvel 2 millió fölötti tehenünk volt, és most 800 ezer vagy 1 millió, még fele sincsen, és importálunk tejet Szlovákiából és Ausztriából? Valahogy a dolgok nem állnak össze. Milyen gazdaság az, amelyik ennyire sántikál? Ez nem olyan valami, hogy ez egy istenverése, ez a magunk alkotása, rosszul csináljuk, tehát rossz a termék, és a mi dolgunk itt, tisztelt Országgyűlés, a politika dolga, hogy ezt megnézze és reparálja. Azért, mert olyan törvények hozódtak ebben az országban évszázadokon át, vagy akár a közelmúltban is, hogy ahelyett, hogy javították vagy helyre tették volna a kificamodott vállat vagy a kificamodott csuklót, hanem ideológiai és más alapokon érveltünk.

Tisztelt Országgyűlés! Azt tanácsolom, kérem, hogy az elkövetkezendő hetekben, hónapokban, amikor vissza-visszatérő lesz a mezőgazdaság dolga, akkor legyen egy visszatérő refrén - hogy mondják a muzsikában, light motive -, a visszatérő refrén az legyen, hogy nézzük meg, mi történik a magyar néppel, a magyar népességgel, hány magyar él meg ilyen vagy olyan mezőgazdasági politika tükrében.

Köszönöm a meghallgatást. (Taps.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, tisztelt képviselőtársam. Kérdezem képviselőtársaimat, hogy kíván-e még valaki felszólalni. (Nincs jelentkező.) Jelentkezőt nem látok.

Megkérdezem Czerván György államtitkár urat, kíván-e válaszolni a vitában elhangzottakra. (Jelzésre:) Igen, kíván. Parancsoljon, államtitkár úr!

CZERVÁN GYÖRGY vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr, a szót. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Országgyűlés! Mindenekelőtt szeretném megköszönni dr. Horváth János képviselőtársamnak a hozzászólását, amely tulajdonképpen egy zárszó is lehetett volna, úgyhogy legszívesebben azt mondanám, teljes mértékben egyetértek azzal, amit a képviselő úr, korelnök úr elmondott, teljesen más stílusban, mint Gőgös képviselő úr, higgadtan, okosan, nagy élettapasztalattal, úgyhogy nagyon szeretném megköszönni ezt a hozzászólást.

Engedjék meg, hogy nagyon röviden reagáljak a vitára. Természetesen köszönöm a jobbító szándékú véleményeket és a támogató nyilatkozatokat. Lehetőségük van mind a Jobbiknak, mind a független képviselőknek, természetesen a kormánypártiaknak is, hogy módosító javaslataikkal javítsák ezt a benyújtott törvényjavaslatot.

Nem tudok elmenni én sem Gőgös képviselő úr felszólalása mellett - bár már nincs itt -, ahogyan Horváth képviselő úr fogalmazott, én is ugyanazt írtam fel, hogy indulatos, arrogáns, kioktató stílusban mondta el azt, amit ő gondolt erről a témáról. Ez szíve joga, de én azért talán nagyobb szerénységre inteném az MSZP-t, illetve az MSZP-s képviselőket. Hogyha annyira jól csinálták volna a dolgaikat, akkor talán 2010-ben nem zavarta volna el őket a választók döntő többsége (Dr. Józsa István: Ez nagyon komoly szakmai érv!), és talán nem következett volna be az, amiről Ékes képviselő úr is beszélt, hogy mondjuk, csak a sertésállomány 2002-ről 2010-re 5 millióról 3 millió alá csökkent, és mondjuk, nem következett volna be az, hogy 2010-ben 500 milliárdos lyukat hagynak a költségvetésben; akkor lehet, hogy már az élelmiszeráfa témáját meg tudtuk volna oldani, és még sorolhatnám a dolgokat.

Egyébként a földforgalmi törvény - amelynek a vitája jelenleg éppen szünetel, hiszen majd hamarosan következik a részletes vita -, ez a téma is fölmerült, illetve az állami földekkel kapcsolatos régi lemez is fölkerült, én ezekkel most nem kívánok foglalkozni. De azt szeretném hangsúlyozni, hogy a kormányzat, illetve a Vidékfejlesztési Minisztérium nem kíván tönkretenni senkit, aki valami értékeset alkot a magyar mezőgazdaságban, a magyar agrárgazdaságban. Tessék megnézni a nemzeti és vidékfejlesztési stratégiánkat, többen utaltak rá, egyértelműen benne van, hogy minden szereplőre szükség van, a kicsire, a közepesre és a nagy gazdaságra is. Az egy más dolog, hogy a kicsiket, a családi gazdaságokat, a fiatal gazdálkodókat, a kistermelőket jobban szeretnénk segíteni, ez volt a kormányprogramunk része, erre kaptunk felhatalmazást, és ehhez is tartjuk magunkat.

A saját munkavégzésen alapuló foglalkoztatás növelése nem titkolt célunk, ez értékesebb, mint az alkalmazotti foglalkoztatás. Arra is szükség van, de a saját tulajdonosi szemlélet értékesebb helyzetet teremt. A gazda szeme hizlalja a jószágot, ezt szoktuk mondani, úgyhogy erre törekedni fogunk. Törekedni fogunk a középbirtokok arányának növelésére, a vidéki foglalkoztatás növelésére és emellett a versenyképesség növelésére is.

Kérem, hogy a benyújtott javaslatot módosító indítványokkal javítsák, és utána pedig fogadja el az Országgyűlés.

Köszönöm szépen, elnök úr. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormányzó pártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Az általános vitát lezárom. Mivel az előterjesztéshez módosító javaslat érkezett, a részletes vitára bocsátásra és a részletes vitára következő ülésünkön kerül sor.

Most soron következik a fekvőbeteg-szakellátó és egyes fekvőbeteg-szakellátóhoz kapcsolódó egészségügyi háttérszolgáltatást nyújtó, 100%-os állami tulajdonban lévő, valamint azok 100%-os tulajdonában lévő gazdasági társaságok által ellátott feladatok központi költségvetési szervek általi átvételéről, valamint az ezzel kapcsolatos eljárási kérdések rendezéséről szóló törvényjavaslat részletes vitája. Az előterjesztést T/10243. számon, az egészségügyi bizottság ajánlását pedig T/10243/7. számon kapták kézhez.

Indítványozom, hogy a módosító javaslatok számára és a benyújtókra figyelemmel a részletes vitát egy szakaszban folytassa le az Országgyűlés. Aki ezzel egyetért, kérem, kézfelemeléssel ezt jelezze! (Szavazás.) Ez szemmel látható többség. Köszönöm szépen.

Megállapítom, hogy az Országgyűlés látható többsége indítványomat elfogadta.

Csak tájékoztatásul közlöm tisztelt képviselőtársaimmal, hogy Simicskó István államtitkár úr megérkezéséig Fónagy államtitkár úr képviseli a kormányt, tehát a kormányképviselet megoldott.

Most megnyitom a részletes vitát az ajánlás 1-6. pontjaira, és megkérdezem, kíván-e valaki ennek során felszólalni. (Jelzésre:) Igen, Kiss Sándor képviselő úrnak adok szót, a Jobbik-képviselőcsoportból. Parancsoljon, képviselő úr!

Felszólalások:   156-168   168-194   194-197      Ülésnap adatai