Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. VARGA-DAMM ANDREA (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! E szervezet 2017-es költségvetésének végrehajtásáról szóló beszámoló a T/452. számú törvényjavaslat. Az elmúlt 8 évben számtalan ellenzéki képviselő is elmondta és számtalan szakmai szervezet is azt, hogy ennek a szervezetnek hibrid szervezetté alakítása, az a helyzet, hogy egy hivatal, egy hatóság ugyanazon költségvetési keretben dolgozik, mint amiben egy egyébként a felügyelete alá tartozó médiaszervezet, önmagában diktálja azt, hogy minden beszámoló átláthatatlan lesz. Minden beszámoló olyan kételyeket, kétségeket fog mindenkor is ébreszteni az ellenzékben, amit eleve a rendszer diktál, amit kialakítottak.A költségvetési bizottsági vita során jó pár kérdést feltettünk a hivatal képviselőinek az irányban, hogy adjanak magyarázatot bizonyos költésekre. Úgy ítélem meg, hogy nem baj, ha a plenáris ülés elé is terjesztjük ezeket.

432 millió forintot költöttek különböző ügyvédi és egyéb tanácsadásokra ’17-ben, amiből egyáltalán azt sem lehet látni, milyen feladatokat támogattak ezzel. Sőt, azt sem tudjuk, hogy a szimpla tanácsadás, ügyvédi tanácsadás és egyéb tanácsadás milyen tartalmú lehetett. Hiszen egy ügyvédi, jogi képviseleti tevékenység vagy tanácsadás teljesen más, mint valamifajta üzleti tanácsadás, valamifajta kidolgozása esetleg egy beszerzést megelőzően az elképzeléseknek. Kérdéseket tettünk fel a Költségvetési bizottságban az előadóknak, nem kaptunk rájuk választ.

Reklámra és propagandára 208,5 millió forintot költött kifejezetten a hatóság, amivel az a probléma, hogy egyrészről több száz millió forintról beszélünk, és nem tudjuk, hogy milyen reklámra, milyen propagandára. Ugyan kaptunk egy olyan választ, ami arról szólt, hogy a médiatudatosság növelése érdekében különböző reklámfilmeket készítettek 208 millió forintból, de úgy ítélem meg, hogy manapság, amikor már a médiaszerkesztés szinte a gimnazista gyerekek kezében van okostelefonjaik révén, ilyen nagyságrendű propagandapénzre egyáltalán nem kellett hogy szükség legyen.

Ami rendkívül érthetetlen volt és bizony szóvá tettük, az az informatikai beszerzések 30 százalékos drágulása a költségvetéshez és a végrehajtáshoz képest. Úgy ítéljük meg, hogy egy informatikai fejlesztésnek nem egy-két nap, nem egy-két hét alatt, sőt nem is egy-két hónap alatt történik meg a tervezése és a kivitelezése. Elképzelhetetlen volt számunkra, hogy miként emelkedhetett meg egy ilyen fejlesztés ilyen nagy mértékben. Természetesen választ ezekre sem kaptunk. Mindenesetre úgy ítéljük meg, hogy még a piaci viszonyok ismeretében is óriási túlárazás következett be.

Nem értettük, milyen alapon lehet egy ilyen óriási tartalékkal bíró szervezetnek, mint a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság folyószámlahitele, hiszen több milliárd forintos tartaléka van, ha tisztelt képviselőtársaim megnézik a beszámolót. Majd választ kaptunk arra, hogy az MTVA-nak van még folyószámlahitele. Hát, ezt se nagyon értettük, mert ahová 90 milliárdot tud a költségvetés beutalni, na vajon mi az, amit még nem tudnak saját forrásból kifizetni?

A különböző alapítványokra, médiapályázatokra 36 milliárdot különített el a költségvetés, amiből 32,5 milliárd forintot el is költöttek, és maradt 4. Érdeklődtünk, hogy a 4 milliárdból nem lehetett volna-e olyan vidéki kis médiaműhelyeket támogatni, amelyek nem a kormánypropagandát szolgálják, hanem esetlegesen a társadalmat információkkal, felvilágosításokkal, de sajnos ezekre sem kaptunk választ.

A hatóság államháztartáson belüli 2,3 milliárd forintos működési célú támogatást biztosított egy bizonyos Médiatudományi Intézet működési költségeire. Ez a Médiatudományi Intézet akkor került közérdeklődésre, amikor A szólásszabadság káprázata címmel jelent meg Koltay András előállításában egy mű, aki egyébként a hatóság dolgozója. Feltettük a kérdést, hogy azért az nem furcsa-e, hogy a hatóság saját dolgozója készít kiadványt, és azt mindjárt 2,3 milliárd forinttal tudják megtámogatni. Ez azért több mint durva.

Aztán még volt egy komoly tétel, amit úgy ítéltünk meg, hogy szóvá kell tennünk, ez pedig az, hogy 92 millió forint folyt be a közmunkásként visszafoglalkoztatottak támogatására. Pontosan tudjuk jól, hogy az egész országban számtalan helyen azért, hogy a közszférában olcsó munkaerőt kapjanak, elbocsátottak akár nagyon komoly szakképzettséggel bíró dolgozókat is, és közmunkásként foglalkoztatták vissza. Azt a választ kaptuk a hatóság képviselőjétől, hogy ez az MTVA-nál fordult elő.

Most tényleg, komolyan gondolja bárki, hogy annál a szervezetnél, ahol 90 milliárd forint a költségvetés támogatása az adófizetők pénzéből, még van képük megtenni azt, hogy akár egy darab közmunkást is foglalkoztatnak, amikor fel tudják őket státuszba venni? Egyébiránt a beszámolóban az is benne van, hogy nincs föltöltve az összes engedélyezett státusz, azaz van szabad munkaerő-alkalmazási lehetőség.

Azt szeretném a tisztelt képviselőtársaimtól kérni, hogy ezt a beszámolót egyszerűen azért se fogadják el, mert bár lehetséges, hogy a számviteli szabályoknak megfelel, lehetséges, hogy azon előírásoknak, hogy a hatóság miként készítsen egy beszámolót, megfelel, de ennek a szervezetnek, ennek a szervezetrendszernek ez a beszámolója nem alkalmas arra, hogy egyrészről a polgároknak bemutassák a valóságot, megmutassák a tisztes, gondos gazdálkodást, és azt, hogy ez a szervezet a társadalom üdvére végzi tevékenységét. Nagyon köszönöm a figyelmet. (Taps a Jobbik soraiban.)