Felszólalás adatai

A mai felszólalásomban gróf Klebelsberg Kunó országgyűlési képviselő, művelődéspolitikus, vallás- és közoktatásügyi miniszter nemzetmegtartó, nemzetépítő kultúrpolitikáját szeretném feleleveníteni. Ennek aktualitása, hogy 1932. október 12-én hunyt el.

Klebelsberg Kunó grófi családban született, és ennek megfelelő neveltetésben és taníttatásban részesült. Ez rendkívül fontos és nem elhanyagolható szempont, mivel a Trianon utáni kultúrpolitikájában a tudás mint fegyver érvényesült. Az ebben az időszakban megszerzett tudás és műveltség nagyban hozzájárult hazánk és a világ fejlődéséhez.

Meg kell említenem a napjainkban Erdélyben, Miklósváron élő gróf Kálnoky Tibor egy nagyon találó életfilozófiáját, miszerint: "Az arisztokráciát születése kötelezi: lehet akármekkora hatalma és vagyona valakinek, de nem lehet arisztokrata, ha nem annak született. Az alkotmányos monarchiákban a királyság is kifejezi egy nép identitását, képvisel egy értékrendet, egy népet és a történelmi folytonosságot. Ezt semmivel nem lehet pótolni, és ezért valahogy a történelmi családok vissza kellene nyerjék súlyukat a társadalomban." - mondta interjújában a gróf úr, aki nemrégiben részt vett a brit trónörökös, Vilmos herceg esküvőjén.

Ezt az értékrendet követte Klebelsberg Kunó is. Tanulmányokat folytatott számos híres európai egyetemen, majd az államtudományi doktorátusa után az állami hivatalnál kamatoztatta megszerzett tudását. A hivatali "szamárlétrán" előrejutva, gróf Tisza István miniszterelnöksége alatt rendkívül nagy gyakorlati tapasztalatot szerzett. Több fontos megbízatást kapott, mint például a határon túli magyarok oktatását.

Az úgynevezett "patkánylázadás" alatt gróf Klebelsberg Kunó bujkálásra kényszerült. Horthy Miklós bevonulása és a bethleni konszolidáció után 1921-1922 között belügyminiszter, majd 1922-től 1931 augusztusáig vallás- és közoktatásügyi miniszter volt.

A trianoni trauma megdöbbentette a nemzetet, hiszen felfoghatatlan volt, hogy több millió magyar lakos került idegen uralom alá egyik pillanatról a másikra, valamint az, hogy olyan színmagyar határ menti területek, mint a Felvidék déli sávja vagy a Partium idegen nemzet fennhatósága alá került.

Klebelsberg Kunó hitvallása ebben a helyzetben a következő volt. "Ne feledjük, hogy a nemzetközileg ellenőrzött és elismert magyar tudományos és művészeti munka a leghatalmasabb eszköze a jó értelemben vett propagandának." "Mert lehet egy nemzetet szegénnyé, koldussá tenni, de ha a nemzetben lakozó szellemi és erkölcsi erőket megtartani és gyarapítani képesek vagyunk, akkor a nemzet nincs elveszve, és mindent vissza lehet szerezni."

(16.40)

Abban a tudatban, hogy a magyar nép egy hatalmas kulturális érték birtokában van, amit évezredes történelmünk is bizonyít, sajátos nemzetnevelési programot hirdetett, és a magyar művelődés egész intézményrendszerét modernizálta. Erősítette a nemzeti öntudatot és a nemzeti érzéseket. A kultúrfölényre fordított összeget maradéktalanul a felemelkedésre fordította, nem úgy, mint az elmúlt évek politikai garnitúrája.

Tudta, hogy a válság egyik lehetséges megoldása és mindennek az alapja a tudás, ezt pedig kicsi korban, a gyermekek oktatásánál kell elkezdeni. Napjainkban is ez lehetne például a cigányság felemelkedésének lehetséges megoldása. Nem kell újat kitalálni, csak a régi, jól bevált módszert alkalmazni.

Az elcsatolt területeken maradt egyetemek hiányát azzal pótolta, hogy Szegeden, Debrecenben és Pécsett egyetemeket kezdett építtetni, a klinikákon pedig kutatómunka folyt. Nagy hangsúlyt fektetett a fiatalság sportolásra történő nevelésére, és megalapította a Testnevelési Főiskolát. Ötezer iskolát építtetett. A szeged-rókusi 12 tantermes népiskola 1930. október 25-ei felavatása az ötezredik népiskola volt. A Rókusi Általános Iskola falán elhelyezett emléktábla a következőket hirdeti: "Amíg magyar tanító magyar gyermeket nevel e földön, itt és az ötezer iskolájában nemcsak a kövek, de a szívek is róla beszélnek."

Köszönöm, hogy meghallgattak. Adjon az Isten szebb jövőt! (Taps a Jobbik padsoraiban.)