Felszólalás adatai

Az Európai Unió történetének legnagyobb gazdasági és pénzügyi válságán megy keresztül, soha nem látott kockázatnak volt és van kitéve a valutaunió. Az euróövezeti tagállamok állam- és kormányfői 2011. december 9-én döntést hoztak arról, hogy az euróövezeten belüli gazdasági unió megerősítéséhez szükséges előírások rögzítésére egy új kormányközi szerződésre kerül sor. Ezt a szerződést tulajdonképpen huszonöt tagállam március 2-ai ülésének alkalmával írták alá.

(21.30)

A szerződés célja a gazdasági és monetáris unió gazdasági pillérének megerősítése, a költségvetési fegyelem szigorítása, a gazdaságpolitikai koordináció megerősítése, az euróövezet kormányzásának javítása.

(Az elnöki széket Balczó Zoltán, az Országgyűlés
alelnöke foglalja el.)

A szerződés főbb elemei. A szerződés az eurózóna tagjaira vonatkozóan állapít meg szigorú feltételeket a költségvetési megállapodás, illetve a gazdaságpolitikai koordináció terén. 1992-ben, a maastrichti szerződésnél a GDP-arányos 3 százalékos államháztartási hiányt már akkor rögzítette, nem véletlen, hogy 2004 óta velünk szemben túlzottdeficit-eljárás folyik. A másik ilyen dolog pedig a GDP-arányos adósságállomány 60 százalékos rögzítése, amely egyrészt javasolja a kormányoknak, hogy a fenti költségvetési szabályokat a tagállamoknak lehetőleg alkotmányaikban kell rögzíteni. Ezt a magyar alkotmány a maga részéről már tulajdonképpen végrehajtotta.

A szerződés másik pillérének célja a szorosabb gazdaságpolitikai koordináció, amely biztosítja, hogy az euróövezet gazdasága zökkenőmentesen működjön és a tagállamok gazdaságai között nagyobb összhangot teremtsen. Ezt a célt szem előtt tartva, a tagállamok a kiemelt gazdaságpolitikai területeken szorosabban együttműködnek, a jelentős szerkezeti reformintézkedéseiket előzetesen egyeztetik és megvitatják.

Magyarország a szerződéssel kapcsolatos tárgyalásokon sikeresen érvényesítette a számára fontos alapelveket és felvetéseket, tehát erre utalt akkor decemberben miniszterelnök úr, 2011-ben, hogy ha teljesülnek azok a kritériumok, amelyeket Magyarország részben az angol felvetésre is, de a saját önös érdekében is oszt, akkor abban az esetben Magyarország részesévé tud válni ezeknek a szempontoknak.

A szerződés az euróövezeten kívüli szerződő felek tekintetében csak az euróövezetbe való belépésük időpontjától kezdve lép hatályba. Ezt miniszter úr is mondta az expozéjában. A szerződés nem hoz létre új kötelezettségeket az adóharmonizáció tekintetében. A nem euróövezeti szerződő felek részt vehetnek az euróövezet állam- és kormányfőinek a versenyképességgel, az euróövezet működésével és a szerződés végrehajtásával kapcsolatos csúcstalálkozóin. Tehát ez egy nagyon fontos kérdés, hogy megkapjuk a jelentéseket, vagy pedig részesei vagyunk, beleszólhatunk magának a csúcstalálkozónak a menetébe, és az ott foglalt álláspontokba.

Hatálybalépésétől számított legfeljebb öt éven belül kezdeményezni kell a szerződés beemelését az uniós alapszerződésekbe, ami azt jelenti, hogy öt éven belül az Európai Unió működéséről szóló szerződést módosítani kell. De aki visszaemlékszik az elmúlt időszak európai uniós szerződéseinek a módosítására, ott, ahol minden tagállamnak azért aránylag egységesen kell állást foglalnia, azt hiszem, nem biztos, hogy ezek az öt éven belüli időpontok tarthatók is lesznek.

A későbbi csatlakozásnak nem feltétele a szerződő felek egyhangú támogatása, később is önkéntes alapon lehet csatlakozni.

A szerződés 2013. január 1-jén lépett hatályba, azt követően, hogy azt a 12 euróövezeti tagállam ratifikálta. A szerződés összes rendelkezése a hatálybalépésének időpontjától az euróövezet azon tagjaira vonatkozik, akik a szerződést megerősítették. Erre utalt miniszter úr is az expozéjában.

Önmagában a szerződés kötelező hatályának elismerése és hatálybalépése nem jelenti azt, hogy az abban foglalt fiskális előírások Magyarországra nézve is kötelezőek lennének. A szerződés értelmében ezek a követelmények a nem eurózóna-tagállamokra csak akkor lesznek irányadóak, ha csatlakozik az euróövezethez, vagy ha ezt megelőzően nyilatkozatot tesz, hogy a szerződés egyes rendelkezéseit vagy azok egy részét magára nézve kötelezőnek tekinti.

Tehát akkor kell majd nyilatkozni és kell egy olyan nyilatkozatot tenni, hogy kötelezőnek tekintjük.

A törvényjavaslattal Magyarország, mint nem eurózónatag, a szerződést kihirdeti, de a kormány nem tesz javaslatot a fenti kötelezettségvállaló nyilatkozat megtételére, vagyis Magyarország csak a szerződés 12. cikkének (3) és (6) bekezdéseit alkalmazza mindaddig, amíg az eurózóna tagjává nem válik.

A szerződés alapján az euróövezeti kormányzással összefüggésben az euróövezeten kívüli tagállamok is élveznek bizonyos jogosultságokat. Azon euróövezeten kívüli szerződő felek, amelyek már ratifikálták a szerződést, részt vesznek az eurócsúcsokon sorra kerülő azon vitákban, amelyek a szerződő felek versenyképességét, az euróövezet általános felépítésének módosítását és alapvető szabályainak jövőbeli alakulását érintik, részt vesznek továbbá szükség szerint, de évente legalább egyszer a szerződés végrehajtásával kapcsolatos vitákban.

Tehát itt még egyszer kihangsúlyozom, hogy azok a tagállamok, amelyek nem vagy majd csak utólag ratifikálják ezt a kérdést, azok csak egy tájékoztatást kapnak az eurócsúcson történt belső ügyekről.

Mivel Magyarország még nem ratifikálta a szerződést, jelenleg korlátozott jogosultsággal rendelkezik, csak tájékoztatást kaphat az euróövezeti csúcstalálkozók előkészítéséről és eredményeiről, azonban egyetlen eurócsúcson sem vehet részt. Annak érdekében, hogy valamennyi eurócsúcson a szerződésben foglalt jogosultságot élvezhesse, a szerződést ratifikálnia kell.

Tehát ez egy önös érdek, hogy a körön belül legyünk, és adott esetben az ott történt különböző döntésmechanizmusokba mi magunk is bele tudjunk szólni, és adott esetben Magyarország önös érdekeit ezeken az eurócsúcsokon is kellőképpen, kellő határozottsággal tudjuk képviselni, és utána teljesen logikus, hogy arra a magyar törvénykezés is kellőképpen fel tud készülni. Nagyon jól tudjuk, hogy az euróövezeti tagságunk egyre jobban, 2007 óta tulajdonképpen halasztódik, amikor az előző kormány, az MSZP-kormány azt kellőképpen kitolta. Ma még nem látjuk az euróövezeti csatlakozás jelenlegi állapotát, lehetőségét, ez majd olyan 2020-2021 környékén válik aktuálissá, de addig is Magyarországnak elsődleges célja az, hogy valóban minden egyes csúcson tevékenyen részt tudjon venni, és a megfelelő módosításokkal az ország, a nemzet önös érdekeit kellőképpen tudja szolgálni.

Azt hiszem, hogy ebből a szempontból, ahogy miniszter úr is elmondta, ehhez nekünk most a jelen viszonyok között kell csatlakoznunk, ahhoz, hogy valóban sikeresebbé tudjuk tenni a saját hazai lépéseinket és a törvénykezésünket.

Köszönöm még egyszer a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)