Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

SZABÓ SZABOLCS (független): Köszönöm a szót, elnök úr. Először idéznék az előterjesztésből. Hosszú lesz, de szerintem érdemes meghallgatni. „Az (1) bekezdés a) pontja szerinti időszakok és helyszínek a következők:

a) március 15. napja:

aa) 00:00 órától 24.00 óráig: az V. kerületi Kossuth Lajos tér (a továbbiakban: Kossuth Lajos tér), Vértanúk tere, az V. kerületi Zoltán utca (a továbbiakban: Zoltán utca), Akadémia utca, Báthory utca, Alkotmány utca, az V. kerületi Szalay utca (a továbbiakban: Szalay utca), Balassi Bálint utca, Kálvin tér, az V. kerületi Kecskeméti utca (a továbbiakban: Kecskeméti utca), Bródy Sándor utca, Múzeum körút, Múzeum utca, Pollack Mihály tér, Kossuth Lajos utca-Múzeum körút kereszteződés (a továbbiakban: Astoria),

ab) 00:00 órától 14.00 óráig:”  még mindig március 15-nél tartunk  „Alkotmány utca, Bajcsy-Zsilinszky út, Károly körút, Astoria, Kossuth Lajos utca, Szabad Sajtó út, Erzsébet híd.”

Még mindig március 15-nél tartunk:

„ac) 12:00 órától 24:00 óráig: Lánchíd, Várkert rakpart, Clark Ádám tér, az I. kerület Hunyadi János út,

b) augusztus 20. napja 00:00 órától 24.00 óráig: Kossuth Lajos tér, Vértanúk tere, Zoltán utca, Akadémia utca, Báthory utca, Alkotmány utca, Szalay utca, Balassi Bálint utca, Olimpia Park, id. Antall József rakpart, Jane Haining rakpart, Belgrád rakpart, a Margit híd és Erzsébet híd között budai és pesti felső és alsó rakpartok”  gondolják végig, hogy ez mekkora távolság itt , „Széchenyi Lánchíd, Margit híd, Erzsébet híd, Szabadság híd, Clark Ádám tér, Várkert rakpart, Gellért rakpart, Műegyetem rakpart, Bem rakpart, Szent Gellért tér,

c) október 22-én 00:00 órától október 23-án 24.00 óráig: Kossuth Lajos tér, a Bródy Sándor utca, Múzeum utca, Pollack Mihály tér, Műegyetem rakpart, Bem tér, Vértanúk tere, Zoltán utca, Akadémia utca, Báthory utca, Alkotmány utca, Szalay utca, Balassi Bálint utca, Falk Miksa utca, Honvéd utca, Olimpia park, Andrássy út az Oktogontól a Csengery utcáig,

d) nemzeti gyásznappá vagy emléknappá nyilvánított napok, és az elrendelt rendkívüli nemzeti gyásznapok 00:00 órától 24.00 óráig: Kossuth Lajos tér,

e) június 4-e, a Nemzeti Összetartozás Napja 00:00 órától 24.00 óráig: Kossuth Lajos tér, Vértanúk tere, Zoltán utca, Akadémia utca, Báthory utca, Alkotmány utca, Szalay utca, Balassi Bálint utca, Falk Miksa utca, Honvéd utca,

f) október 6-a, az Aradi Vértanúk Emléknapja 00:00 órától 24.00 óráig: Kossuth Lajos tér, Hold utca, Báthori utca, Zoltán utca, Akadémia utca, Báthory utca, Alkotmány utca, Szalay utca, Balassi Bálint utca, Falk Miksa utca, Honvéd utca,

g) november 4-e, Az emlékezés napja 00:00 órától 24.00 óráig: Kossuth Lajos tér, Vértanúk tere, az V. kerületi Szent István tér,

h) Advent első vasárnapja 00:00 órától január 6án 24:00 óráig”  ezt direkt visszaszámoltam, remélem, jól számoltam ki, hogy ez december 2-a idén, tehát idén december 2-tól jövő január 6-ig, ez több mint egy hónap  „Magyarország karácsonya: Kossuth Lajos tér,” tehát a Kossuth Lajos tér több mint egy hónapon keresztül teljesen,

„i) június 16-a, Nagy Imre és Mártírtársai Újratemetésének Emléknapja 00:00 órától 24.00 óráig: Hősök tere.”

Még egy idézet, ez az előterjesztés 2. § (1) bekezdés b) pontja, ahol le van írva, hogy milyen módon kerülhetnek be korlátozások erre a lefoglalásra, itt van még a b) pontban egy betoldás, hogy „a helyi önkormányzati megemlékezéseknek és ünnepségeknek az önkormányzati rendeletben meghatározott, a helyi önkormányzat tulajdonában álló helyszínei az önkormányzati rendeletben meghatározott időszakokban”. Ezt azért olvastam föl, mert szerintem ezt még a vitában részt vevő képviselők egy része sem olvasta el ilyen összefüggően, másrészt, ha esetleg valaki nézi a tudósítást, ne adj’ isten, interneten, akkor tudja, hogy miről vitatkozunk: tehát az általam felsorolt utcák az általam felsorolt időpontokban, plusz még emellett az önkormányzat bármire rábökhet, és valószínűleg ennél egy még hosszabb lista összeállítható.

Ebből adódik, hogy azt gondolom, joggal mondjuk azt, hogy ez a törvényjavaslat arról szól, hogy a közterület elveszíti a közterületjellegét. Ezt nem lehet máshogy megfogalmazni. Sajnálatos módon ez a helyzet. Ez ugyanis a gyülekezési szabadságnak az egyértelmű korlátozása. A gyülekezési szabadság  ezt elmondták itt már képviselőtársaim is, de akkor én is elmondom még egyszer  nemcsak arról szól önmagában, hogy bárki bármikor közterületen összegyűlhet és elmondhatja a véleményét, hanem azt is, hogy ő mondhatja meg, hogy hol akarja ezt megtenni, azzal az egy kitétellel, hogy más alkotmányos jogot durván, aránytalanul ezzel nem sérthet. Az előterjesztésben, sem az előterjesztés szövegében, sem az indokolásában szó nincs arról, hogy milyen jogot sért az, hogy valaki az általam felsorolt és az előterjesztésben szereplő közterületeken az itt szereplő időpontokban élni óhajt a gyülekezési törvény által garantált és az alkotmány által garantált jogával a megfelelő jogszabályi körülmények között.

Azt hozzá kell tenni, hogy mind a magyar Alkotmánybíróság ítélkezési gyakorlata  jó néhány ítélete , mind a strasbourgi bíróság ítélkezési gyakorlata ezt a jogértelmezést támasztja alá. Magyarul: egy olyan törvényjavaslat áll előttünk, amelyik a gyülekezési szabadságot korlátozza.

Én inkább arra hívnám fel még a következőkben a figyelmet, hogy éljék bele magukat abba a szituációba, hogy mi lenne, ha önök lennének ellenzékben, vagy gondoljanak bele abba, hogy mi volt akkor, amikor önök voltak ellenzékben. Itt néhány példa már elhangzott ezzel kapcsolatban, én akkor hoznék egy újat, amikor fideszes képviselők is megélhették azt, hogy milyen az, amikor a gyülekezési szabadságukat korlátozták, elég durván.

1988-ig menjünk vissza, június 16-án volt, lett volna egy megemlékezés Nagy Imre és mártírtársai kivégzésének a 30. évfordulóján. Talán emlékeznek rá, elég nagy botrány lett ebből a megemlékezésből, konkrétan bilincsben vittek el embereket. Tamás Gáspár Miklós az örökmécsesnél körülbelül két mondatot tudott mondani, de ugyanígy járt többet között Orbán Viktor és Kósa Lajos is. Ha jól emlékszem, csak az örökmécsesnél 16 embert vertek bilincsbe.

Idéznék egy könyvből, Hodosán Róza: Szamizdat történetek című könyvéből, egyébként a Noran kiadónál jelent meg 2004-ben. Ő így emlékszik erre, amikor már bent voltak a börtönben, illetve a fogdán. „Utolsónak Orbán Viktort hozták be a rendőrök. Egy kocsiból szállították ki, majd hátrabilincselt kezénél kicsit megemelve belökték az ajtón. Addigra már díszes társaságunk túl volt az első izgalmakon, magunkon és a rendőrökön tréfálkozva próbáltuk eltölteni az időt. Természetesen egyetlen kérdésünkre sem válaszoltak, a bilincsek levételéről azt mondták, nincs náluk a kulcs, a kollégájuk elvitte. Viktor szintén jogi magyarázatot próbált szerezni, s mint jogvégzett ember, feltette a kérdéseit. Minden megszólalása derültséget váltott ki; például, hogy felhívhatja-e ügyvédjét. A rendőrök oda se figyeltek, rezzenéstelen arccal hallgatták, míg mi jót derültünk ezen. Ebben a helyzetben abszurdnak tűntek a teljesen jogszerű kérdések. Abban az időben a rendőrségen nem volt szokás még az egypártrendszerű jogi szabályokra sem hivatkozni. Itt mindenkinek hallgass volt a neve. Ha becsukódott az ajtó, nem tudhattad, mi történik veled.” Így éli meg az ember, amikor korlátozzák a szabadságjogait. Ez történt Orbán Viktorral, Kósa Lajossal, meg voltak többen még, mondom, nem csak fideszesek, akik így jártak.

Ugyanerről a napról idéznék egy belügyminisztériumi, akkor még szigorúan titkos III/III-as jelentést, „az 1988. június 16-ra szervezett ellenséges akciókról, a végrehajtott operatív és nyílt intézkedésekről” így szól a jelentés: „Az ellenforradalom szervezésében aktív szerepet betöltő személyek egy csoportja  mintegy 30-40 fő  több évtizedes visszahúzódás után folyamatosan tér vissza a politikai közéletbe. Míg néhány évvel ezelőtt aktivitásuk abban merült ki, hogy egymás között interjúkat készítettek, rögzítették emlékeiket, állásfoglalásaikat, az elmúlt 3-4 esztendőben mind gyakrabban, növekvő számban részt vesznek a különböző ellenséges ellenzéki csoportok akcióiban, megjelennek rendezvényeiken, az utóbbi időben legális társadalmi rendezvényeken is. (...) Már 1986. októberében elhatározták, hogy nagyarányú megemlékezést szerveznek a kivégzések 30. évfordulójára, amelyhez nemzetközi támogatást is szerveznek. Utóbbinak leglátványosabb megnyilatkozása az emlékműavatás  a mai nap folyamán  a Per Lachaise temető kiemelt parcellájában.” Ez a párizsi keleti temető, azt hiszem, ez a hivatalos neve.

(17.30)

„1988. június 7-ei keltezéssel deklarálták az u.n. „Történelmi Igazságtétel Bizottsága” megalakítását, amely már nem csupán „56” hanem „az 1945-tel kezdődő egész történelmi korszak” újraértékelését követeli. Felhívásukban  amelyet a magyar társadalomhoz intéztek  kijelentik, hogy követeléseik teljesítése „előfeltétele minden megújulásnak, szellemi és politikai megtisztulásnak”. (…) Többezres nagyságrendben röpcédulát állítottak elő, amelyen felszólították a lakosságot a megemlékezésre, közölték a tervezett programok időpontját és helyszínét. Ezekből 1988. június 15-16-án mintegy 3.500 db. került birtokunkba. (…)” Magyarul: elcsaklizták, hogy nehogy az emberekhez jusson.

Akkor még egyszer: tehát így néz ki, így éli meg egy demokrata, amikor a jogait korlátozzák. Nem engedik, hogy tüntessen, ha el akarja mondani a véleményét, nem engedik oda egy adott közterületre. Ráadásul itt még sokkal durvábban, egyéb más jogaikat is csorbították az akkori ellenzékieknek.

Ezt így gondolják meg! Tehát amikor értékelik azt, hogy hogyan akarnak szavazni erre a törvénymódosításra, ez jusson eszükbe, hogy mi történt önökkel az elmúlt 30 évben  már amelyikük részt vett ellenzéki mozgalomban, meg politizált akkor , illetve hogy hogyan viselkednek majd akkor, amikor ellenzékbe kerülnek. Ezt most nem fellengzősen mondom, ha azt gondolják magukról, hogy demokraták, nyilván azt gondolják, hogy nem fognak mindig kormányozni, előbb-utóbb ellenzékbe fognak kerülni. Ez csak egy ilyen elméleti megközelítése a dolognak.

Most képzeljék el, hogy önök ellenzékben lesznek, és van egy ilyen törvény. Akkor hol fognak  jó napot kívánok!  tüntetni meg ünnepelni? Hová mennek? Pusztavacsra? Mert akkor persze felállhatnak majd, és követelhetik, hogy ez milyen vérlázító, és hogyha mondjuk, az akkori kormánypártok azt mondják, hogy egy túrót, sőt még beleírnak hat teret vagy az egész várost?

Tehát ezt nagyon alaposan gondolják meg, és én azt kérném államtitkár úrtól, hogy beszéljen Gulyás Gergellyel. Ha én jól értelmeztem ugyanis, ő azt mondta, hogy attól teszi függővé az ő saját véleményét  meg gondolom, ez alapján ez majd befolyásolja az egész frakció véleményét , hogy mi hangzik el a vitában. Akkor legyen szíves, mondja már meg neki, hogy ha ezt jól értelmeztem, minden ellenzéki képviselő itt nagyjából egyhangúlag mondta, hogy ezzel nem ért egyet, és nagyjából mindannyian ezt az elemet előhoztuk a hozzászólásunkban, hogy gondoljanak bele, hogy ez a mindenkori ellenzék jogait csorbítja. Ezt az egyet vegyék figyelembe, semmi mást, ezt az egyet, és akkor tudni fogják, hogy mit kell csinálni ezzel a törvénymódosítással. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.)