Készült: 2024.09.26.13:06:28 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

148. ülésnap (2000.06.14.), 44. felszólalás
Felszólaló Perlaki Jenő (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka vezérszónoki felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 10:20


Felszólalások:  Előző  44  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

PERLAKI JENŐ, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Elnök úr, köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A közjó szolgálata valamennyi témakörben szerepet játszik, amelyet a Ház a napirendjére vesz. A közúti közlekedés előéleti pontrendszeréről szóló kormány-előterjesztés azonban eltér más előterjesztésektől; a különös voltát az adja, hogy a polgárok biztonságának érdekét bizonyítottan hatékonyan szolgálja a közlekedésbiztonság erősítésének szándékával. Még különösebb azonban, hogy külföldi példákon át mérnöki pontossággal meg lehet becsülni, hogy az elfogadása nyomán mennyivel kevesebb emberéletet fog elvenni a közúti ámokfutók és szabálysértők felelőtlen közlekedése.

A Fidesz-Magyar Polgári Párt erősíteni kívánja a közbiztonságot és ezen belül a közlekedők biztonságát is. A pontrendszer bevezetése esetén az utakon várható fegyelmezettebb magatartás a társadalomnak, a családoknak, a polgároknak személy szerint is előnyösnek ígérkezik.

Tisztelt Országgyűlés! A következő perceket arra szeretném felhasználni, hogy először bemutassam a baleseti helyzetet napjainkban Magyarországon és néhány európai országban. A második részben a javaslat lényeges elemeit világítom meg. A sikeres bevezetés feltételeinek szentelem a harmadik szakasz állításait. A negyedik részben néhány ellenérv cáfolata következik. Az összefoglalás a várható eredmények kalkulációjáról szól majd.

A jelenlegi közlekedési helyzet az anarchia jegyeit viseli magán. Ha napjainkban a Soroksári úton valaki reggel 7 és 8 óra között közlekedik a megengedett 70 kilométeres óránkénti sebességgel, akkor a járművek 60-80 százaléka halad nála gyorsabban, és megtekinthet nyolc-tíz piros jelzésen való áthaladást is. Pünkösdhétfőn az M7-esen a megengedett sebességgel haladtam, és több mint száz jármű előzött meg.

A szabálytalanságok eredményét a statisztikák mutatják. 1998-ban 1306 ember halt meg Magyarországon közlekedési balesetben, a testi épsége 24 670 személynek sérült. 100 ezer gépjárműre vetítve Magyarországon 51 fő halt meg, a pontrendszert alkalmazó Németországban 16 fő, Nagy-Britanniában 12 fő pusztult el az utakon. 1999 első nyolc hónapjában 1123 halálos balesetet okozott az ittas vezetés, 120 milliárd forint kár keletkezett, 1999-ben azonban már 12 ezer ittas vezetést regisztráltak. A baleseti statisztikák '98-ról '99-re rosszabbodtak, mert a szabálytalan előzések száma 26 százalékkal, az ittas vezetések száma 23 százalékkal, a tilos jelzésen való áthaladások száma 37 százalékkal, a gyorshajtások száma pedig 6 százalékkal nőtt. A balesetekben a fiatal és középkorú emberek esnek leggyakrabban áldozatul. Tizenhárom halálesetet fogok bemutatni most:

Június 12-én meghalt H. Sándor, 40 éves, a halál oka: a balesetben a gépkocsivezető figyelmetlensége. Meghalt L. Artúr, 35 éves és S. Ágnes, 32 éves fiatal, az ok: gyorshajtás. Június 11-én Sz. Krisztián, 22 éves utas halt meg, az ok gyorshajtás volt. Ugyancsak meghalt C. Béla, 21 éves utas gyorshajtás folytán. M. Károly, 59 éves gépkocsivezető az elsőbbségadás elmulasztása miatt, P. József, 25 éves gyorshajtás miatt halt meg. Június 2-án D. Róbert, 60 éves vétlen gépkocsivezető szabálytalan baloldali közlekedés okán, Ny. Vilmos, 28 éves fiatal gyorshajtás következtében halt meg. Június 1-jén M. Lajos, 48 éves vétlen gépkocsivezető figyelmetlen, menetiránnyal szembeni közlekedés folytán halt meg. Május 30-án A. Sándor, 77 éves vétlen motoros ittas gépjármű-vezetés okán halt meg. Május 28-án S. János, 42 éves vétlen gépjárművezető az elsőbbségadás szabályainak megsértése folytán halt meg. F. Norbert, 32 éves vétlen kerékpáros az oldaltávolság be nem tartása folytán halt meg. És a legszomorúbb: május 26-án meghalt P. Zsanett, 13 éves vétlen kerékpáros, az ok: gyorshajtás, figyelmetlen közlekedés.

A közvélemény a balesetek emberi tragédiáit és veszteségeit elkerülendőnek ítéli. Ez mutatkozik meg a Tárki felmérésében, amely szerint a férfiak 55 százaléka, a nők 60 százaléka, összességben 57 százalék helyesli és csak 22 százalék utasítja el a javaslatot.

A miniszter úr és az eddigi hozzászólók jelezték, hogy modellvizsgálat is megelőzte, és hosszú előtörténete van a törvényjavaslatnak. Ebből én csak azt az elemet szeretném kiemelni, hogy a modellvizsgálat azt mutatta: az eddigi jogosítványelvételekhez képest kétszer annyit, mintegy 20 ezret lesz szükséges elvenni, mert még a forgalomban közlekednek azok, akik rendkívül gyakran sértik meg a szabályokat.

A közúti közlekedési előéleti pontrendszer bevezetéséről szóló törvényjavaslat lényege az, hogy az egyes szabálysértésekhez és bűncselekményekhez pontszámokat rendel; ha összegyűlt 18 pont, akkor 6 hónapra bevonják az elkövető jogosítványát, és csak akkor kapja azt vissza, ha utánképző tanfolyamon vesz részt és sikeresen vizsgázik. A megengedett pontszám csak két évig számítható bele az összpontszámba, és időközben csökkenthető önkéntes utánképzés útján - azért mondtam ezt ilyen tagolva, mert számos újságcikkben, szándékosan vagy nem szándékosan, félreértették ezt a javaslatot.

A konkrét pontszámokat kormányrendelet fogja meghatározni; egy-egy kategória pontszámhatáraiba eső példát el fogok most mondani az érthetőség kedvéért, a teljesség igénye nélkül. A szabálysértés gondatlan elkövetése 1 és 5 pont között lesz értékelhető, például tiltott helyen megállás vagy relatív gyorshajtás esetén. A gondatlanul elkövetett bűncselekmény minősített eseténél, tehát egy halált okozó balesetnél - ha egyébként nem vennék el a jogosítványt - az illető 7 pontot kap. Azt gondolom - ismerve a német szabályozást és ismerve, hogy várhatóan ehhez közelít a kormány szándéka a rendeletben -, ezek a kipróbált pontszámok meg fogják állni a helyüket.

Most a sikeres bevezetés feltételeiről szeretnék szólni pár szót. Mindenekelőtt nagyobb mértékű rendőri jelenlétre és határozottabb intézkedésekre van szükség a balesetek számának leszorításához. Ez az első állításom.

A második állításom az, hogy célszerű lesz a sebességkorlátozások ésszerűsítése az egész országban, mert például olyan is előfordul, mint Balatonfűzfőn, ahol 40 kilométer/óra a megengedett sebesség az egész faluban egy főközlekedési útvonalon - igaz ugyan, hogy ott 50-nel mennek az emberek, és egyszerre meg is sértik a szabályt, de egyszerre valamivel fegyelmezettebbek is, mivel rendszeresen traffipaxot helyeznek el. Egyébként az autópályákon és az autóutakon is a körülményekhez igazítandó a sebességhatár - ez felelet arra is, amit Pozsgai képviselőtársam az imént mondott.

Harmadszor: a szabálytalanul kialakított útpályák korrekciója is szükséges, hiszen a szűkített sávszélesség az elsodródást, az elsodrást vagy a záróvonalak átlépését okozhatják. Mondok egy példát: ha a Parlament vagy a Miniszterelnöki Hivatal előtt a két sávból az egyiken egy motorkerékpáros 50-nel vagy 40-nel vagy egy kerékpáros halad, akkor lelassítja a forgalmat, a kikerülés csak a sáv megváltoztatásával, sávváltással lehetséges.

Negyedszer: a technikai lehetőségeket is ki kell használni a forgalomfelügyeletben, mert az elektronikus képfeldolgozás megtöbbszörözheti a rendőrségnek a közlekedés ellenőrzésére fordítható kapacitását.

Szeretném megcáfolni a bizottságokban elhangzott legfontosabb ellenérveket. Arra a feltételezésre, hogy több lesz a rendőrségi korrupció, a válaszom az, hogy a parancsnokok a rendvédelmi szervek védelmi szolgálata segítségével és más, parancsnoki, vezetési eszközökkel vissza fogják szorítani a korrupciós kísérleteket, és már eddig is szép eredményeket értek el.

Arra a kijelentésre, hogy a gazdagoknak kedvez a javaslat, mert a drága utánképzést könnyedén megfizetik, az a válaszom, hogy nem kötelező meghaladni a 18 pontot, kényelmesen belül is lehet maradni.

 

(15.00)

 

Németországban az autósoknak csak 6 százaléka van a pontokkal nyilvántartva.

Végül a közúti közlekedési előéleti pontrendszer bevezetésének várható hatásait szeretném röviden bemutatni. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) Évente 900 emberéletet menthetünk meg (Molnár László: Ó!), 60 milliárd forint kárértéket elkerülhetünk, kevesebb sérült és csonkult ember lesz köztünk. (Az elnök ismét csenget.)

Tisztelt Képviselőtársaim! A Fidesz-Magyar Polgári Párt képviselőcsoportja elfogadásra ajánlja a törvényjavaslatot.

Köszönöm figyelmüket. (Taps a Fidesz és az MDF soraiból.)

 




Felszólalások:  Előző  44  Következő    Ülésnap adatai