Felszólalás adatai

DR. SCHIFFER ANDRÁS (LMP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A Lehet Más a Politika költségvetési alternatívájában felmutatott államépítő csomag alapelve többek között az átláthatóság. Ebből következik az, hogy például olyan átcsoportosítást szeretnénk a bírói szervek részére, ami lehetővé teszi, hogy a bíróságok a munkájuk végzése közben hozzáférhessenek azokhoz az információkhoz, amelyek államigazgatási szerveknél vagy más bíróságoknál vannak, és olyan döntések születhessenek a közhatalmi szerveknél, amik fedésben vannak a közhitelű nyilvántartásokkal. De az átláthatóság legnagyobb garanciája az, ha van egy világos antikorrupciós stratégia, és ehhez már ebben a költségvetési évben meg kell tenni azokat az intézkedéseket, amelyek legalább ennek az intézményi kereteit biztosítják.

A másik fontos alapelve ennek az államépítő csomagnak a kormányzati hatékonyság. Számolnunk kell azzal, hogy ma a rendőrség sok esetben - ez az elmúlt évek tapasztalata - ott erőszakoskodó, ahol a jog azt nem engedi, míg máskor a polgárok hiába várják a tehetetlen állami erőszakszervezet segítségét. Éppen ezért mi nagy hangsúlyt fordítunk arra, hogy a rendőri illetményeket hathatósan növelje a költségvetés a következő évben. Ugyanakkor a kormányzati hatékonyságot is növeli az, ha a közhatalmi szervek hozzáférhetnek azokhoz a döntésüket megalapozó információkhoz, amelyek a közigazgatáson belül keletkeztek. Ezért támogatjuk azokat az intézkedéseket, amik a közigazgatás, illetve a bíróságok informatikai rendszerének a fejlesztését jelentik, ezért javasoljuk egy új fejezeti előirányzat nyitását a bíróságok költségvetési fejezetén belül.

Fontos alapelv ebben az államépítő csomagban a fékek és ellensúlyok rendszerének a megerősítése. Ezért kívánjuk részben az Állami Számvevőszék, részben a Költségvetési Tanács pozíciójának az erősítését.

Végezetül, de egyáltalán nem utolsósorban - erről már beszélt Dorosz Dávid képviselőtársam - ennek a csomagnak lényegi pillére a helyreállító igazságszolgáltatás koncepciójának az erősítése.

(Az elnöki széket Lezsák Sándor, az Országgyűlés
alelnöke foglalja el.)

Amikor ránéztünk ennek a költségvetési törvénytervezetnek a közhatalmi rendszert érintő különböző fejezeteire, a Miniszterelnökség, a különböző alkotmányos szervek, illetve a Közigazgatási és Igazságügyi tárca fejezetére, szomorúan láttuk, hogy ez a kormány a központi közigazgatást illetően sokféle hivatkozása ellenére folytatója az előző nyolc év álbaloldali kormányai túlköltekező és helyenként pofátlan költségvetési gyakorlatának. Miről van szó? Az LMP már az előző kormány tekintetében, a múlt évi költségvetés kapcsán is sokallta azt a 400 millió forintot, amit a Bajnai-kormány kormányzati kommunikációra költött. Ehhez képest azt látjuk, hogy immáron két tételsoron kormányzati kommunikációra ez a kormány 1,3 milliárd forintot kíván költeni. Ez nem pusztán pazarlás, ez nem pusztán felelőtlen gazdálkodás az emberek pénzével, hanem bizony a véleményszabadság, a kommunikációs szabadságok aránytalan korlátozása is, hiszen a felnőtt állampolgároknak nincs szükségük arra, hogy a tanítómester kormány folyamatosan elmagyarázza, mi helyes és mi helytelen. Ennek a pénznek máshol van a helye. Ahogy azt valaha, jó tizenöt évvel ezelőtt egy klasszikus megfogalmazta ebben a Házban: szegény ország kormánya ne urizáljon, nincs szükség ekkora központi kormányzati büdzsére.

A másik fő elfolyási forrás a központi közigazgatásban az elmúlt kormányzati ciklusban részben az úgynevezett Személyügyi Központ - a Gyurcsány-kormány egyik nagy találmánya -, részben pedig a Központi Szolgáltatási Főigazgatóság volt. Most azt látjuk, hogy a Személyügyi Központ - miközben a létszámkeretét vélhetően még csökkenteni is kívánják - dologi kiadásaira jutott 158 millió forint az előző költségvetési évben, most ez csökkenő személyi állomány mellett hirtelen felugrik 515 millió forintra. Miért? A Központi Szolgáltatási Főigazgatóság - amely több mint 12 milliárd forintos büdzsével gazdálkodott eddig - költségvetése 600 millió forinttal nő meg. 600 millió forinttal nő meg akkor, amikor ez a kormány - miközben nemzeti együttműködésről beszél - megcsapolja a civil szervezetek kasszáját, a nemzeti civil alapprogramból 3 milliárd 600 millió forintot elvon. Mi egy olyan Magyarországban hiszünk, ahol a társadalom fejlődése alapvetően az önszerveződő autonóm állampolgári közösségeken nyugszik. Egyetértünk azzal, hogy az NCA működése több tekintetben átláthatatlan volt, egyetértünk azzal, hogy komoly változtatásokra van szükség a 2003-2004-ben létrehozott rendszerben, de az egyszerűen elfogadhatatlan, hogy az állampolgári önszerveződések támogatására rendelt kasszát ilyen módon megcsapolják úgy, hogy nem tesznek mellé egy komoly adóreformot, amely az adományozási kedvet serkentené.

Szintén a túlköltekező hajlam továbbélésére mutat az - csak egy példa -, hogy a közigazgatási és igazságügyi tárcánál tovább él az IRM-nél már megtalálható eléggé homályos címlet, a kormányzati igazgatással kapcsolatos feladatok ellátására 300 millió forint. A korábbi kormányzat alatt sem volt indokolt egy ilyen címlet fenntartása, most sem látjuk ennek értelmét, mint ahogy ugyancsak indokolatlan, hogy amikor az uniós feladatok ellátására is van rendelve összeg, a kormányfői protokollra még külön egy több száz milliós növekményt találjunk. Ezek megint csak abba az irányba mutatnak, hogy ez a kormány urizálni akar. Miközben ostorozza, és joggal ostorozza az elmúlt kormány túlköltekezését, sok tekintetben folytatója a Gyurcsány-Bajnai-kormány rossz hagyományainak.

A Lehet Más a Politika egyrészt javaslatot tesz arra, hogy az Állami Számvevőszék költségvetési fejezetén belül nyissunk egy új fejezeti előirányzatot arra, hogy a Számvevőszék a jövő évtől kezdve - ezt nyilván különböző törvénymódosításoknak is kísérnie kell - legyen az antikorrupciós stratégia centruma. Erre szeretnénk legalább 200 millió forintot elkülöníteni. Szintén javasoljuk azt, hogy a Költségvetési Tanács szerepét pénzügyileg is erősítsük meg. Azt gondolom, a Költségvetési Tanács elnökének a felszólalásából is kitűnt, nagy szükség van arra, hogy a parlament és a parlamenthez kötődő különböző szervek ellenőrző szerepét megerősítsük a végrehajtó hatalom felett. Ebbe az irányba mutatnak egyébként az ombudsmani hivatal megerősítésére tett javaslataink is.

Köszönöm szépen. (Taps az LMP soraiban.)