Felszólalás adatai

DR. BAZSA GYÖRGY, az oktatási és tudományos bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Államtitkár Úr! Ami az egyetértést illeti, a kisebbség részéről nagyon könnyű helyzetben vagyok, hiszen azokkal a célokkal, szándékokkal, amelyek a törvényjavaslat előkészítését okozták - elmondtuk a bizottsági ülésen, és itt most mind az államtitkár úr, mind a többségi véleményt megfogalmazó Sáringer képviselő úr is részletesen elmondták -, valóban egyetértünk, és e tekintetben nincsenek is igazán fenntartásaink.

Az is kiderült az előbb elhangzottakból, hogy alapjában véve a megvalósítás módjával vannak alapvető fenntartásaink. Az egyik az, hogy a törvényjavaslat ezt az intézményt vagy tervezett intézményt kívül helyezi az érvényes és - mint elmondtuk - európai színvonalú és a magyar felsőoktatást egészében és összességében jól szabályozó felsőoktatási törvényen. Ezzel egyfajta jogbizonytalanságot hoz létre, és megnyit egy olyan kiskaput, hogy ha legközelebb, mondjuk, szlavisztikai szempontból fontos, bennünket körülvevő országokat nézve, intézményt kell létrehozni, akkor egy másik törvénnyel azt hozhatunk létre - már aki ezt persze megszavazná -, és egy harmadikat és egy negyediket is, és egyáltalán a jogbiztonság komolyan sérül Magyarországon.

Az az általános politikai egyetértés, ami itt, a parlamentben a felsőoktatási törvény elfogadásával, majd számos módosításával kapcsolatban eddig megvolt, és amire Pokorni miniszter úr több alkalommal is személyes sikereként is hivatkozott, jó érzéssel, és mondhatnám, mondta is büszkén, most ezzel a teljesen érthetetlen javaslattal megbomlani látszik, hiszen ezt ebben a formában mi nem fogjuk tudni támogatni - elmondtuk alapvető aggályainkat.

Elmondtam azt is, hogy a megvalósításnak a magánegyetemi, tehát alapítványi formája egy teljesen állami forrásból - igaz, hogy itt van még két másik állam is a láthatáron - finanszírozott intézmény esetében azért nem szerencsés és azért nem fogadható el részünkről, mert egy magánintézményt nem az egyetemi autonómia szabályoz, nem a felsőoktatási törvény előírásai szerint kell működjön sok tekintetben, hanem az alapító meghatározza a vezetőjét, meghatározza a professzorait, meghatározza a tananyagát, és ilyenkor nem beszélhetünk már egyetemi autonómiáról, arról, amit több, mint kilencszáz éven keresztül ezek az intézmények tudtak tartani, és nem volna jó, ha egy állami finanszírozású intézmény Magyarországon ezt nem mondhatná magáénak. A kuratórium e tekintetben, amit még nem ismerünk, nyilvánvalóan meglehetősen szuverén döntéseket hozhat, és ezt az egyetemi autonómiával mi ellentétben lévőnek látjuk, valljuk és mondjuk.

A harmadik gond egyfajta értelemben a költségek. Az, hogy ez nem szerepelt a költségvetési törvényben, bizonyára időbeli okokkal indokolható, de ennek fényében, hogy most épületvásárlásra, rendbehozásra és minden más működtetési feltétel biztosítására van, nem tudjuk pontosan, mennyi, 1-2 milliárd, annak fényében, hogy a Bursa Hungarica-ösztöndíj bevezetésével kapcsolatos minisztériumi ígéretek megtartására nem akart lenni hosszú időn keresztül néhány száz millió forint, ez teljesen érthetetlen számunkra. Ez mennyivel fontosabb, mint az, hogy nem tudom, végül is hány ezer magyar hallgató, szociális helyzetére joggal hivatkozva, igényelhessen és kapjon a minisztériumtól, tehát a magyar államtól ilyen támogatást? Nyilvánvalóan, láthatóan van pénz mindarra, amit a politikai akarat akar.

Végül ugyancsak aggályaink vannak a színvonallal kapcsolatban. Hiszen ha itt a MAB arra kap felhatalmazást, hogy az ebben a javaslatban megfogalmazott törvényi kritériumoknak tegyen csak eleget, ezt vizsgálja meg, akkor ez egy nagyon más színvonalat garantálhat. Csak azt tudjuk elképzelni, hogy az legyen a színvonal kritériuma, ami az összes magyar felsőoktatási intézménynél.

Úgy gondoljuk, hogy van megoldás. Többféle megoldás is van - akár Sáringer képviselőtársam listájára gondolok -, a felsőoktatási törvényen belül is, hiszen például az egyházi egyetemek nem tesznek eleget annak a 4. §-beli kritériumnak, hogy több tudományterületen kell oktatni, mert indoklással - amit el lehet fogadni - a törvény tud kivételt tenni, de az egész felsőoktatási törvényen belül, és nem kívül. Ugyanúgy tudom mondani, hogy intézményen belül is lehet ilyet működtetni, akár a Közgazdaság-tudományi Egyetem BIGIS nevű intézetére gondolok, amely nemzetközi elismertségű posztgraduális képzést folytat ezeken a területeken, vagy akár a bécsi egyetem Politische Akademie Wien című intézményére gondolok, az is ezt csinálja, igen magas színvonalon, de nem a törvényi kereteken kívül.

És végül elvileg lehetne egy német egyetem kihelyezett tagozata is itt, vagy egy német alapítású egyetem. Azt várnánk, hogy a segítséget ígérő országok maguk tegyenek akkor kivételt a maguk egyébként színvonalas egyetemi rendszerétől eltérően, de úgy látszik, hogy ez számukra érthető okokból nem szimpatikus megoldás, nem ezt a megoldási formát javasolták, hanem tegyünk mi kivételt.

Azt gondolom, tisztelt Ház, ne tegyünk mi kivételt. Keressünk olyan megoldást, amely a magyar felsőoktatás egységes - jogilag is, színvonalában is, szándékaiban, céljaiban is egységes - rendszerén belül működik.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP és az SZDSZ padsoraiban.)