Felszólalás adatai

DR. SÁRINGER GYULA, az oktatási és tudományos bizottság előadója: Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A kormány T/4054. számon törvényjavaslatot nyújtott be az Országgyűléshez az Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelvű Egyetem létrehozásáról. A törvényjavaslatot az Országgyűlés oktatási bizottsága 2001. április 11-ei ülésén első napirendi pontként megvitatta, 13 igen és 7 nem szavazattal általános vitára alkalmasnak találta.

A kormány határozott szándéka, ahogy ezt az oktatási bizottság ülésén dr. Pálinkás József politikai államtitkár úr részletesen kifejtette, egy speciális felsőoktatási intézmény létesítése, amelynek célja olyan közép-európai vezető réteg képzése, nevelése, amely tudása, képzettsége révén képes az integrálódó Európa kihívásainak messzemenően megfelelni. Az új felsőoktatási intézmény kulcsszerepet tölthet be Közép-Európa több évszázados hagyományokon nyugvó kohéziójának növelésében, az európai integráció támogatásában és az Európai Unió távlati bővítésének előkészítésében. A kormány ezeket a célokat széles körű és folyamatosan bővülő nemzetközi támogatással kívánja megvalósítani.

A 2001. február 22-én Ulmban tartott kormányfői találkozón kiadott közös nyilatkozatban, ahogy erre a törvényjavaslat is utal, az Osztrák Köztársaság kancellárja, a Bajor Szabad Állam és Baden-Württemberg tartomány kormányfői nemcsak üdvözölték a magyar kormány ezen szándékát, de kifejezték azt is, hogy készek közreműködni a célok megvalósításában és támogatni az új felsőoktatási intézményt.

Az oktatási bizottságban alig egy óra alatt lefolytatott vita során lényegében egyetlen képviselőtársunk sem kérdőjelezte meg ezeket a célokat. A kormány szándékával, a törvényjavaslat céljával a legnagyobb ellenzéki párt képviselői is kifejezetten egyetértettek. Ennek tudatában, úgy gondolom, nem kell hosszasan érvelnem az előttünk fekvő törvényjavaslat céljainak helyessége mellett. Minden képviselőtársam könnyen beláthatja, milyen jelentősége van annak, ha Magyarország magas szintű felsőfokú képzés biztosításával is aktívan vehet részt az integrálódó Európa jövőjének alakításában, nemcsak a hazai, de a szomszédos országok, a közép- és kelet-európai országok jövőbeni gazdasági, társadalmi és kulturális vezető rétegeinek formálásában.

Tisztelt Országgyűlés! A fenti céloknak egy elsősorban posztgraduális képzést nyújtó, nemzetközi támogatást és közreműködést közvetlenül befogadni képes, speciális felsőoktatási intézmény felel meg. Az oktatási bizottság ülésén a vita elsősorban arról folyt, hogyan lehet ma Magyarországon ilyen felsőoktatási intézményt létrehozni. A magyar felsőoktatást átfogó szabályrendszert a felsőoktatási törvényről szóló 1993. évi LXXX. törvény teremtette meg. A felsőoktatási törvény az elmúlt évek során többször módosult, előírásai pontosabbak és szigorúbbak lettek, továbbá megszülettek a törvényi szabályozást kiegészítő, részletes szabályokat tartalmazó rendeletek, amelyek közül jelen vonatkozásban a felsőoktatási intézmények létesítésének és megszüntetésének eljárási rendjéről szóló 96/1995. augusztus 24-én kelt kormányrendeletet, az egyes tudományterületekhez tartozó tudományágak, valamint művészeti ágak felsorolásáról szóló 169/2000. november 29-én kelt kormányrendeletet, és a Magyar Akkreditációs Bizottság működéséről szóló 199/2000. november 29-én kelt kormányrendeletet kell megemlíteni.

Tisztelt Országgyűlés! Az új felsőoktatási intézmény létrehozásának másik fontos kérdése az intézmény jellegének meghatározása. Nyilvánvaló, hogy az említett célokat csak egy egyetemi szintű felsőoktatási intézmény képes megvalósítani, hiszen ott biztosítható a felsőoktatási törvényben előírtak szerint - lásd a felsőoktatási törvény 84. §-ának (3) bekezdését - a magas szintű képzést nyújtó posztgraduális képzés, amely képes a hazai és külföldi hallgatók, szakemberek legjobbjait magához vonzani. A felsőoktatási törvényünk szerint új egyetemi szintű képzés létrehozására ma Magyarországon három lehetőség van: 1. valamely hazai egyetem keretein belül; 2. külföldi egyetem kihelyezett képzéseként; 3. új egyetem létrehozásával.

(9.20)

Az említett célok elérése és a széles körű nemzetközi támogatás igénye kizárólagosan valamely hazai vagy külföldi intézményhez kötötten nem biztosított, továbbá a kormány - komolyan véve a felsőoktatási intézmények autonómiáját - aligha kezdeményezheti valamely hazai, de még kevésbé külföldi felsőoktatási intézményben ilyen képzés megindítását. Így tehát jelen helyzetben sem az első, sem pedig a második lehetőség nem megfelelő.

A harmadik lehetőség új egyetem létrehozása, melynek a felsőoktatási törvény szerint igen szigorú feltételei vannak - lásd a törvény 3. §-át -, amelynek egy újonnan létrehozott felsőoktatási intézmény ma Magyarországon reálisan mintegy másfél-két évtized alatt képes megfelelni.

Az említett célok azonban nemcsak sürgetőek, de véleményünk szerint olyan jelentőséggel bírnak, melynek érdekében meg kell teremtenünk az ezeket a célokat megvalósítani képes speciális felsőoktatási intézmény létrehozásának feltételeit. Helyeseljük, hogy a kormány nem a felsőoktatási törvény általános szabályrendszerének megbontásával, hanem egy önálló törvényjavaslattal kívánja megteremteni a lehetőségét egy egyedülálló, speciális felsőoktatási intézmény létrehozására.

Határozottan ki kell emelni, hogy az Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelvű Egyetemről szóló törvényjavaslat 2. §-a csupán minimálisan enyhíti a felsőoktatási törvényben megfogalmazott szigorú feltételeket, lehetővé téve, hogy az új intézmény megkezdhesse működését, de nem mentve fel azt a hazai felsőoktatásra vonatkozó egyéb szabályok alól, legkevésbé pedig a hazai felsőfokú képzés minősége érdekében támasztott követelmények alól - gondolok itt az Akkreditációs Bizottság véleményére. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi a felszólalási idő leteltét.)

Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Ezúton kérem önöket, hogy az Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelvű Egyetemről szóló törvényjavaslatot általános vitára bocsátani és támogatni szíveskedjenek.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)