A felszólalás szövege:
VIDOVEN ÁRPÁD, a honvédelmi bizottság előadója: Köszönöm a szót. Elnök Asszony! Tisztelt Ház! A honvédelmi bizottság november 3-ai ülésén az előttünk fekvő T/250. számú törvényjavaslatot a feladat- és hatáskörébe tartozó részeiben megvitatta.
Felmerül a kérdés, hogy miért szükséges a katonai büntetőjog módosítása. Mik azok a problémák, jogszabályi változások, illetve elvárások, amelyek ezt indokolttá teszik?
Mindenekelőtt és elsősorban hazánknak a NATO-hoz való közelgő csatlakozását említeném. Napjainkban is van példa arra, hogy katonáink külföldön teljesítenek szolgálatot. Ez a közeljövőben valószínűleg egyre gyakrabban fog előfordulni. Ennek kapcsán szükségessé válik a büntető törvénykönyvben egy olyan értelmező rendelkezés beiktatása, amely egyértelműen rendezi a külföldön szolgálatot teljesítő magyar katona cselekményének büntetőjogi megítélését, ugyanis a jelenleg hatályos Btk. ezt a kérdést - finoman szólva - nem rendezi egyértelműen. Ugyanakkor e kérdéskör kapcsán problémaként merül fel még az is, hogy mi van akkor, ha a magyar katona a szövetséges fegyveres erők keretein belül követ el olyan bűncselekményt, amely a szolgálati rendet sérti.
Másodsorban említeném a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény hatálybalépését követően e törvény és a hatályos Btk. között fellépő koherenciazavarokat.
Harmadsorban szükségessé teszi a katonai büntetőjog módosítását a jelenleg hatályos Btk. VIII. fejezetében található, katonákra vonatkozó, egy különleges büntethetőséget megszüntető ok, amely az ítélkezési gyakorlat folyamán vált problémássá.
A bizottság úgy ítélte meg, hogy ezekre a kihívásokra, ezekre a problémákra az előttünk fekvő törvényjavaslat szakmailag alapos és megfelelő válaszokat ad. Mindezek alapján a bizottság ellenszavazat és tartózkodás nélkül egyhangúlag általános vitára alkalmasnak találta a törvényjavaslatot. Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban.)
VIDOVEN ÁRPÁD (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Immáron ötödik napja folyik a Magyar Köztársaság 1999. évi költségvetésének általános vitája. A költségvetés mindig kiemelkedő jelentőséggel bírt és bír az ország és a tisztelt Ház életében. Különösen igaz ez a megállapítás az előttünk fekvő költségvetési törvényjavaslatra. Hiszen az új évezred küszöbén az 1900-as évek utolsó költségvetéséről vitatkozunk, s e költségvetés egyben az Orbán-kormány első költségvetése. Bár nem lehet teljes egészében az új kormány költségvetése, hiszen a kormányváltás csak a nyáron történt meg, és önök, tisztelt képviselőtársaim, jól tudják, hogy egy ilyen nagy horderejű, az ország további sorsát lényegében meghatározó törvényjavaslat elkészítése milyen hosszú és bonyolult munka eredménye.
A súlyos örökség ellenére azonban a jelenlegi kormányprogram - amely a Fidesz-Magyar Polgári Párt "Szabadság és jólét" című választási programjára és 40 pontjára épült - hangsúlyeltolódásai már érvényesülnek. Az elmúlt négy nap során a Fidesz képviselőcsoportjának előttem szóló tagjai már részletesen beszéltek ezekről a hangsúlyeltolódásokról, de azt hiszem, ennek jelentőségét nem lehet elégszer hangsúlyozni.
Tekintsük át röviden, melyek azok a területek, amelyekre az Orbán-kormány az elődjénél lényegesen többet, nagyobb összegeket biztosít! A családok kormánya szívügyének tekinti és kiemelt feladatként kezeli a családok támogatását. A jövő évben a családi támogatások számottevően fognak emelkedni. A családok létérdeke, hogy tagjai munkához juthassanak, és ennek érdekében a polgári kormány hangsúlyosan támogatja a kis- és középvállalkozásokat, hiszen ők azok, akik a polgárok széles rétegeinek munkahelyet tudnak teremteni. A polgárok jogos, méltánylandó elvárása, hogy magukat, gyermekeiket, vagyonukat, értékeiket biztonságban érezzék, ezért a Fidesz vezette kormány jelentős összegeket fordít a közbiztonság megerősítésére és a szervezett bűnözés elleni harcra.
Tisztelt Ház! Azt gondolom, pártállástól függetlenül mindannyian tudjuk, milyen mély igazság rejlik abban a közhelyszerű megállapításban, hogy a tudás hatalom. Megfelelő, versenyképes tudás nélkül a jövő nemzedékének nincsen esélye arra, hogy megállja a helyét az életben, ezért erkölcsi kötelességünknek is tekintjük, hogy az oktatás és a kultúra kiemelt feladatként szerepeljen, nagyobb támogatást kapjon.
Tisztelt Ház! Hölgyeim és Uraim! A költségvetés főbb irányvonalainak és legnagyobb értékeinek hangsúlyozása után beszédem második részében a törvényjavaslat XIII. fejezetéről, a Honvédelmi Minisztérium költségvetéséről szeretnék néhány szót szólni, amely, úgy gondolom, a közelgő NATO-csatlakozás tükrében kiemelt figyelmet érdemel. Azt hiszem, nemcsak én, hanem a katonák jelentős része is azzal kezdte a honvédelmi költségvetés tanulmányozását, hogy mindenekelőtt megnézte, mennyi a kiadási előirányzat összege. Örömmel tapasztaltam, hogy az itt fellelhető szám, a több mint 164 milliárd forint jelentősen, mintegy 34 százalékkal haladja meg az 1998. évi eredeti előirányzatot. A honvédelmi költségvetés ily nagy mértékű emelkedésére, tisztelt képviselőtársaim, az elmúlt mintegy másfél évtizedben nem volt példa. Azt gondolom, ennek az érintettek, maguk a katonák örülnek a legjobban. Örömüket tovább fokozza, hogy a jövő év során egyötödével megnő a fizetésük. Igaz, ezzel a 19 százalékos illetményemelkedéssel a kormány egy régi adósságot törleszt a katonákkal szemben, nevezetesen a Hszt., a szolgálati törvény által meghatározott illetményrendszer 100 százalékos beállására kerül sor. De így is kiemelten emelkedik a hivatásos állomány jövedelme. Ez jelentős lépés a katonatiszti pálya társadalmi elismertségének és megbecsülésének visszaállítása irányában.
Az imént utaltam a küszöbön álló, az ország további szempontjából meghatározó jelentőségű NATO-csatlakozásra, amelyre reményeim szerint már jövő februárban nemcsak de facto, hanem de iure is sor kerül. Ezért elengedhetetlen, hogy a NATO felé vállalt nemzetközi kötelezettségvállalások szempontjából is megvizsgáljuk a honvédelmi költségvetést. Közismert, hogy a Magyar Köztársaság többször megerősítette azon kötelezettségvállalását, miszerint védelmi kiadásait évente 0,1 százalékkal növeli.
Az ország védelmére fordított kiadások a költségvetés ágazati besorolása miatt nemcsak a Honvédelmi Minisztérium fejezetében találhatóak meg. Védelmi jellegű kiadások szerepelnek a Miniszterelnöki Hivatalnál, a Gazdasági és a Pénzügyminisztériumnál is. Ha ezeket az összegeket összeadjuk, valamint hozzászámítjuk a Határőrség - mint a fegyveres erő része - előirányzatait is, akkor azt állapíthatjuk meg, hogy a védelmi kiadásokra összesen 184,6 milliárd forintot tervez a kormány, ami a prognosztizált GDP 1,61 százalékának felel meg. Megjegyzem, az idei, tehát az 1998-as költségvetésben a védelmi kiadások 1,51 százalékos arányt képviseltek, azaz örömmel nyugtázhatjuk, a költségvetés összhangban van nemzetközi kötelezettségvállalásainkkal, teljesíti azt.
(13.20)
A védelmi kiadások növekedésén túl szerepel számos olyan egyéb tétel, példaként említem itt a technikai fejlesztési programot, a PfP-t, a békepartnerségi programot, a NATO katonai költségvetéséhez való hozzájárulást és nem utolsó sorban a NATO-képviselet bővítését, amelyek szintén az Észak-atlanti Szerződés Szervezetéhez történő csatlakozásból fakadó kötelezettségek teljesítését jelentik.
Tisztelt Országgyűlés! A beterjesztett költségvetés nem egyszerűen számok halmaza, hanem - mint azt már előttem szóló kormánypárti képviselőtársaim elmondták - befektetés a jövőbe is.
A Fidesz képviselőcsoportjának tagjai hiszik és vallják, hogy a költségvetési számok mögött nemcsak a saját közeli jövőnk, hanem - ami még ennél is fontosabb - gyermekeink távol jövője is körvonalazódik. Felelősségünk tudatában hisszük, hogy a költségvetés elfogadásával az új évezred küszöbén az elkövetkező évek, sőt évtizedek számára teremtjük meg a biztos alapot; hiszünk abban, hogy befektetésünk megtérül.
Végezetül, tisztelt ellenzéki képviselőtársaim, engedjék meg, hogy köszönetet mondjak azért a kritikáért és merev elutasításért, amit a költségvetéssel szemben tanúsítottak. E magatartásukkal megerősítettek abban a hitemben, hogy jól döntök, amikor elfogadom a költségvetést. Akkor tudtak volna kételyeket ébreszteni bennem, ha éppen ellenkező módon cselekszenek, tehát támogatják ezt a költségvetést.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.)
VIDOVEN ÁRPÁD (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! A múlt heti általános vitától eltérően, nem követve annak hagyományait, megpróbálok lényegre törően és nem utolsósorban házszabályszerűen a T/416. számon beterjesztett törvényjavaslathoz eredetileg öt, majd alig pár óra múlva már csak három frakcióvezető által jegyzett módosító javaslatokról beszélni.
A Magyar Köztársaság alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvényhez a rendkívül konstruktív, megoldást kereső, mondhatni baráti légkörű hatpárti egyeztető tárgyalások eredményeképpen három darab módosító javaslat született. A tárgyalássorozat megszervezéséért és lebonyolításáért külön köszönet illeti az Igazságügyi Minisztérium politikai államtitkárát, Hende Csaba urat.
A törvényjavaslat 1. §-ához érkezett módosító indítvány a kormány hatáskörébe utalandó döntések közül kiemeli a fegyveres erőink békefenntartó tevékenységben való részvételének engedélyezését, és az Országgyűlés hatáskörébe telepíti, illetve ott tartja. Egyben a döntés elfogadásához szükséges többség mértékét - a miniszterelnök megválasztásához és a kormány programjának elfogadásához, valamint a konstruktív bizalmatlansági indítvány elfogadásához hasonlóan - az országgyűlési képviselők többségében határozza meg. Tehát a módosító javaslat elfogadását követően a jövőben a Magyar Honvédség katonái 194 képviselő igen szavazata esetén vehetnek részt Magyarország határain kívül végzendő békefenntartó hadműveletekben.
Összefügg az eddig tárgyalt javaslattal a törvényjavaslat 5. §-ához kapcsolódó módosító indítvány. Ez az indítvány pontosítja, hogy mely esetekben szükséges az országhatár átlépéséhez, a külföldön állomásozáshoz és a fegyveres erők felhasználásához a kormány előzetes hozzájárulása. E konkrét esetek: a gyakorlat, a kiképzés, humanitárius feladat végrehajtása, valamint katasztrófaelhárítás. Tehát a békefenntartó tevékenység engedélyezése továbbra is az Országgyűlés hatáskörében marad.
A módosító javaslat szigorítást tartalmaz az eredeti előterjesztéshez képest, és ez egyben biztosítékot jelent a mindenkori ellenzék számára. Nevezetesen: a kormány előzetes hozzájárulásához a nemzetközi szerződésből eredeztetés, vagy a fogadó állam hozzájárulása szükséges. Tehát a kormány döntése, hozzájárulásának megadása nem feltétel nélküli.
A módosító indítvány elhagyni javasolja az eredeti szövegből az ott nevesített nemzetközi szervezeteket, tekintettel arra, hogy például az EBESZ-t nem is olyan régen még EBEÉ-nek hívták.
A harmadik indítvány a törvényjavaslat 6. §-át módosítja. E szakasz a külföldi fegyveres erők tevékenységét szabályozza; a részcselekmények közül a felhasználás elhagyását célozza a módosító indítvány. Elfogadása esetén külföldi fegyveres erők Magyarország területén karhatalmi tevékenységet nem folytathatnának. Tekintettel arra, hogy azon nemzetközi szervezetek, amelyek felkérésére békefenntartó tevékenységet lehet végrehajtani, valószínűleg a jövőben bővülni fognak, tehát nem zárható ki az, hogy egyéb ilyen szervezetek is lesznek a közeljövőben, szükséges külön törvényben meghatározni, illetve nevesíteni ezeket a szervezeteket, és ennek következtében az alkotmány újabb módosítására nem lesz szükség.
Mindezekre tekintettel kérem tisztelt képviselőtársaimat, hogy a hatpárti tárgyalások eredményeképpen elfogadott módosító indítványokat támogassák. Köszönöm. (Taps a Fidesz padsoraiban.)
VIDOVEN ÁRPÁD (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Megpróbálok röviden és a Házszabály rendelkezéseinek megfelelően szólni. A honvédelmet érintő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslathoz az öt frakcióvezető négy módosító javaslatot nyújtott be.
Az első a honvédelemről szóló törvény 6. §-ának egy új (5) bekezdéssel való kiegészítését célozza. Az Országgyűlés ellenőrzési funkcióját erősítendő, a kormányt kötelezi arra, hogy mind a magyar, mind a külföldi fegyveres erők várható tervezett csapatmozgásairól évente előzetesen tájékoztassa az Országgyűlés honvédelmi bizottságát.
(Az elnöki széket dr. Wekler Ferenc, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)
A javaslat gondol arra az életszerű helyzetre, hogy bizonyos csapatmozgások váratlanul, egy évre előre nem láthatóan válnak szükségessé. Ebben az esetben a kormány az engedélyezésről haladéktalanul írásos jelentésben tájékoztatja az Országgyűlést. Mivel a jelentés Házszabályban szabályozott intézmény, így azt gondolom, ez kellő garanciát biztosít a tisztelt Ház számára.
A második indítvány a törvényjavaslat 6. §-ának pontosítását tartalmazza, ezzel megteremti az összhangot a javaslat 16. §-ával. A harmadik indítvány szerves összefüggésben van az alkotmánymódosításhoz benyújtott, az imént általam harmadikként említett módosító javaslattal, hiszen ezáltal kerül sor az ott hivatkozott nemzetközi szervezetek külön törvényben történő felsorolására.
A negyedik, egyben utolsó módosító javaslat gyakorlatilag az alkotmánymódosítás indokolásának egy részét emeli törvényi szintre. A Hvt., a honvédelemről szóló törvény értelmező rendelkezéseinek kibővítésével egyértelművé válik, hogy pontosan milyen tevékenységek tartoznak a fegyveres erők egyes nevesített részcselekményeinek körébe. Ezáltal egyértelművé válik, hogy mi a különbség az alkalmazás és a felhasználás között, mit értünk állomásozáson, mikor beszélünk az államhatár átlépéséről.
Tekintettel arra, hogy ezek a módosító indítványok az öt frakcióvezető aláírásával kerültek benyújtásra, így a frakciók álláspontját is tükrözik, kérem a tisztelt Házat, hogy a módosító indítványokat fogadja el. Köszönöm. (Dr. Homoki János és Simicskó István tapsol.)
VIDOVEN ÁRPÁD, a honvédelmi bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Hölgyeim és Uraim! Azt hiszem, nem tévedek, amikor azt mondom, hogy hatásait tekintve a fiatal magyar demokrácia történetének egyik legfontosabb, ha nem legfontosabb törvényjavaslata az, amelynek általános vitáját megkezdjük.
Mint a miniszterelnök úr, illetve a külügyminiszter úr is utalt már rá, ebben a kérdésben a magyar polgárok 1997 novemberében ügydöntő népszavazáson már letették a voksukat, nagy többséggel amellett döntöttek, hogy a Magyar Köztársaság igenis csatlakozzon az Észak-atlanti Szerződés Szervezetéhez. Egy hosszú folyamat végére érkeztünk el a mai nap folyamán, amelynek befejezése most már tényleg csak napok kérdése, és Brüsszelben felhúzzák a magyar zászlót. Ettől a pillanattól kezdve a Magyar Köztársaság minden egyes polgára biztonságban érezheti magát, külső fenyegetéstől többet nem kell tartaniuk.
A honvédelmi bizottság a törvényjavaslatot gyakorlatilag vita nélkül, 19 igen szavazattal, 1 tartózkodás ellenében általános vitára alkalmasnak találta, és az Országgyűlést arra kéri, hogy fogadja el.
Köszönöm. (Taps.)
VIDOVEN ÁRPÁD, a honvédelmi bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Az Országgyűlés honvédelmi bizottsága 1999. október 13-ai ülésén megvitatta a Magyar Köztársaság 2000. évi költségvetéséről szóló T/1658. számú törvényjavaslatot, különös tekintettel annak XIII. fejezetére, amely a Honvédelmi Minisztérium jövő évi tervezett büdzséjét tartalmazza.
A minisztérium kiadási előirányzata a 2000. évben 189,4 milliárd forint, amely jelentős mértékben, 27,9 milliárd forinttal, 17,3 százalékkal meghaladja az előző évit.
A fiatal magyar demokrácia történetében először fordul elő, hogy a kiadásokat teljes egészében fedezi a költségvetési támogatás, azaz a Honvédelmi Minisztériumnak nincs bevételi kötelezettsége, amelynek teljesítése évről évre problémát okozott a tárcának. Ez az előttünk fekvő költségvetés egyik nagy erénye.
Ha az idei támogatás mértékét vesszük alapul, azt tapasztaljuk, hogy a növekedés több mint 40 százalék, egészen pontosan 43,47 százalék, amely az elmúlt évekhez viszonyítva kiemelkedő előrelépés. Megállapítható - és itt egy ellenzéki szocialista képviselő bizottsági vitában elhangzott szavait szeretném szó szerint idézni -: "Nagyon örömteli az a növekedés, amely a tárca előirányzatainál látható, tapasztalható, továbbá az is jó, és ebben is egyetértünk, hogy végre megszabadultunk az irreális bevételi előirányzatoktól."
(18.00)
Az előttünk fekvő törvényjavaslat végre orvosol egy hosszú idő óta húzódó problémát. A NATO-definíció szerint a védelmi kiadások meghatározásakor a Honvédelmi Minisztérium fejezetéből minden évben le kellett vonni a Hadigondozotti Közalapítvány részére biztosított előirányzatot. 2000-ben a Hadigondozotti Közalapítvány 4,2 milliárd forintos kiadási előirányzata a Szociális és Családügyi Minisztérium fejezetében szerepel anélkül, hogy ezen összeg a HM-től megvonásra került volna.
A költségvetés nemzetközi kötelezettségvállalásainkat is messzemenően figyelembe veszi. Szeretném emlékeztetni tisztelt képviselőtársaimat, hogy a NATO-hoz történő csatlakozás során az összes védelmi kiadás évi - a bruttó nemzeti össztermékhez viszonyított - 0,1 százalékos emelését vállaltuk. 2000-ben a Magyar Köztársaság védelmi kiadásai - és ebbe nemcsak a HM kiadásai tartoznak bele, hanem a Belügyminisztérium fejezetében szereplő határőrség 23,8 milliárd forintja, a Miniszterelnöki Hivatalnál egyéb védelmi kiadások címén 242,6 millió forint, valamint a Gazdasági és a Pénzügyminisztérium költségvetésében is szerepelnek védelmi jellegű előirányzatok - összesen 214,3 milliárd forintot tesznek ki. A jövő évben ennyi pénzt fog a kormány az ország polgárainak biztonságára, védelmére költeni. Ezen összeg a várható GDP 1,71 százaléka, szemben az idei 1,61 százalékkal.
(Az elnöki széket Gyimóthy Géza, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)
A vita egy jelentős része a személyi kiadások körül zajlott. A szolgálati törvény alapilletménye 26 ezerről 28 150 forintra fog emelkedni, azaz 8,25 százalékkal nő, ami pontosan megfelel a közszférában dolgozók keresetnövekedésének. A tárca mindent elkövet annak érdekében, hogy különösen a szerződéses állomány és a NATO részére felajánlott szervezeteknél szolgálatot teljesítők illetményhelyzete még jelentősebb javulást mutathasson, ehhez azonban szükséges a szolgálati törvény módosítása, amely a jövő évben esedékes.
Szóba került a régóta időszerű és az előző kormány által elmulasztott, átgondolt haderőreform végrehajtását előkészítő stratégiai felülvizsgálat kérdése is. Ellenzéki képviselők megkérdezték, számol-e a költségvetés a stratégiai felülvizsgálattal összefüggő költségek valamilyen módon történő kezelésével. Tekintettel arra, hogy a haderőreform kérdésében éppen a mai napon kezdődtek meg a hatpárti tárgyalások, tehát még nincsen abban a stádiumban, hogy azt tényként kezelhetnénk, a költségvetést pedig majdan megszületendő döntésekre nem lehet alapozni, ezért a törvényjavaslat természetszerűen nem tartalmazza a későbbiekben megszülető döntések következtében szükségessé váló változtatásokat. A benyújtott költségvetési javaslat ugyanakkor felhatalmazza a honvédelmi minisztert, hogy a fejezet kiadási főösszegének változatlanul hagyása mellett a pénzügyminiszter egyetértésével a haderőreform elfogadása után az elkerülhetetlen átcsoportosításokat, változásokat megtegye.
Összegezve: a honvédelmi bizottság a kormány által benyújtott törvényjavaslatot 12 igen szavazattal 9 ellenében általános vitára alkalmasnak ítélte.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
VIDOVEN ÁRPÁD (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! A NATO-csatlakozást követően az ország valamennyi polgára biztonságban érezhette magát a határaink közvetlen közelében dúló háború ellenére is. A biztonság fenntartására azonban a továbbiakban is áldoznunk kell. A kormány mindannyiunk biztonsága érdekében mindösszesen 214,3 milliárd forintot szándékozik védelmi célokra költeni. Ebből az összegből a Honvédelmi Minisztérium kiadási előirányzatában 189,4 milliárd forint szerepel, amely jelentős mértékben, 27,9 milliárd forinttal, 17,3 százalékkal meghaladja az előző évit.
A fiatal magyar demokrácia történetében először fordul elő, hogy a kiadásokat teljes egészében fedezi a költségvetési támogatás, azaz a Honvédelmi Minisztériumnak nincs bevételi kötelezettsége, melynek teljesítése évről évre komoly problémát okozott a tárcának.
Az előirányzati többletek jelentős részben a NATO-tagságból fakadó feladatok megoldását szolgálják. A békefenntartásban való részvétel, az euro-atlanti kommunikációs feladatok, a katonai képviselői hivatal megerősítése, valamint a külföldi kiképzések, gyakorlatok és a NATO biztonsági, beruházási programjához való hozzájárulás összesen mintegy 9,1 milliárd forintot emészt fel.
A költségvetési tervezet pozitívumaként kell kiemelnünk azt a tényt, hogy a büdzsében eleve betervezésre kerültek például a KFOR-misszióban való szerepvállalásból fakadó kiadások is. A személyi juttatások a járulékokkal együtt 81,4 milliárd forintot tesznek ki, ez 17,4 százalékos növekedés az előző évhez képest.
Miből tevődik ki, mivel függ össze ez a növekedést Egyrészt a szolgálati törvény alapilletménye 26 ezerről 28 150 forintra emelkedik, ez pontosan megfelel a közszférában dolgozók 8,25 százalékos keresetnövekedésének; másrészt a nemzetközi kötelezettségvállalásokból, például a KFOR-misszióból, a PfP-feladatok teljesítéséből vagy a NATO-beosztások betöltéséből származó kiadások emelkedésével függ össze.
(22.50)
Harmadrészt: 2000-ben a szerződéses állomány létszáma mintegy 2800 fővel emelkedik, így mindösszesen 7 ezer szerződéses katonája lesz a Magyar Honvédségnek, ez a hivatásos profi hadsereg irányába tett újabb lépésként értékelendő és üdvözlendő.
Dologi kiadásokra 42 százalékkal többet, 62,8 milliárd forintot irányoz elő a költségvetés. Ezek a kiadási előirányzatok lehetővé teszik a Magyar Honvédség kiegyensúlyozottabb napi tevékenységét, sőt végre lehetőséget adnak az előző kormány által végre nem hajtott fejlesztések megvalósítására is. Végre-valahára elkezdődhet a gépjármű-fejlesztési program is, e célra 4,5 milliárd forint szerepel a költségvetésben, amely összeg 170 darab terepjáró és 91 darab közúti gépjármű beszerzését teszi lehetővé. A jövő katonái tehát már nem az apáik idején sem új Csepeleket használják majd, hanem korszerű, a NATO-szabványoknak is megfelelő teherautókat.
A sorkatonák helyzete az elhelyezés és az ellátás tekintetében is javulni fog a jövő évben. A hivatásos állomány ruházati illetménye 10 ezer forinttal magasabb lesz. A fejezeti költségvetés 10,7 százalékát teszik ki a fejezeti kezelésű előirányzatok, ezek közül a legjelentősebbek a 330 új otthon felépítését lehetővé tevő 1,67 milliárd forint, valamint a lakástámogatásra előirányzott 900 millió forint. Íme, egy ékes bizonyítéka annak, hogy a polgári koalíció kormánya kiemelt figyelmet fordít az otthonteremtés támogatására.
A hivatásos katonák kedvezményes nyugellátásához és a sorállomány társadalombiztosítási kiadásaihoz jövőre 11 milliárd forinttal járul hozzá a HM. 2000-ben befejeződik a Mistral légvédelmirakéta-beszerzés, ez 19,8 millió (Sic!) forint kiadást jelent. A szennyezett területek kármentesítése is folytatódni fog, e célra az idei összeg jóval több mint kétszerese áll rendelkezésre.
Tisztelt Képviselőtársaim! Az általam elmondottak is alátámasztják: a kormány által benyújtott költségvetés lehetővé teszi azt, hogy az ország és polgárai előtt álló év feladatait legjobb tudásunk szerint tudjuk elvégezni. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.)
VIDOVEN ÁRPÁD, a honvédelmi bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Az Országgyűlés honvédelmi bizottsága 1999. december 2-ai ülésén az általános vitára való alkalmasság szempontjából megtárgyalta az előttünk fekvő H/1926. számú országgyűlési határozati javaslatot a délszláv helyzet stabilizálása érdekében az SFOR-erőket felváltó erők tevékenységének elősegítéséről és ebben a magyar műszaki kontingens részvételéről szóló 18/1998.(III.6.) országgyűlési határozat módosításáról.
(17.20)
A délszláv helyzet megoldásában a béke megteremtésével és az abban való magyar részvétellel, szerepvállalással immáron hatodik alkalommal foglalkozik a tisztelt Ház s annak honvédelmi bizottsága. Az SFOR-tevékenységben való magyar részvétel lényegében három területre osztható. Erre már államtitkár úr is utalt. Az első ilyen terület az SFOR kötelékébe tartozó csapatok Magyar Köztársaság területén való átvonulása, ideértve a magyar légtér és repterek használatát is. Második terület: befogadó nemzeti támogatás. Ennek kapcsán két helységnév jut mindannyiunk eszébe. A közelmúlt tapasztalatai bebizonyították, hogy a taszári bázis és az ott állomásozó erők jelentősen hozzájárultak a magyar nemzeti biztonság erősítéséhez. A második település Pécs, ahol az északi ellátó dandár működtet nemzeti támogató csoportot.
A tárgyalt országgyűlési határozati javaslat első fele érinti ezeket a területeket. A módosítás lényege, hogy az átvonulást és az állomásoztatást az eredeti és napokon belül lejáró 1999. december 31-ei határidő helyett a KFOR-erők tevékenységével kapcsolatos országgyűlési határozathoz hasonlóan, idézem, "legfeljebb az SFOR-erők feladatának végéig" engedélyezi.
A harmadik terület a csapat-hozzájárulás. A jelen pillanatban 235 fős magyar műszaki kontingens már közel négy éve teljesít szolgálatot Okucsániban. A feladatát eddig kiválóan hajtotta végre. Ezt a véleményt megerősítik a nemzetközi vélemények, visszhangok is. Az alakulat elévülhetetlen érdemeket szerzett a tavasszal bekövetkezett NATO-tagságunk elérésében is.
Mindannyiunk örömére azonban az utóbbi időben pozitív változások tanúi lehetünk. Boszniában a politikai, katonai helyzet stabilizálódik. A klasszikus békefenntartó feladatokkal szemben az úgynevezett konfliktus utáni békeépítés vált elsőrendűvé.
A változások minden bizonnyal maguk után vonják az SFOR struktúrájának átalakítását, és ennek következtében a magyar részvétel felülvizsgálatát is, különös tekintettel a növekvő éves fenntartási költségekre és a Magyar Honvédség stratégiai felülvizsgálata során bekövetkező esetleges változásokra is.
A fentieket figyelembe véve a javaslat második felében a magyar műszaki kontingens mandátumát az átvonulással és az állomásozással szemben nem az SFOR feladatának végéig, hanem csak 2000. december 31-éig, újabb egy évvel hosszabbítja meg.
Tisztelt Országgyűlés! Az országgyűlési határozati javaslattal az Országgyűlés honvédelmi bizottsága lényegében vita nélkül, egyhangúlag egyetértett, azt általános vitára alkalmasnak találta, és elfogadásra ajánlja a tisztelt Háznak. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps.)
VIDOVEN ÁRPÁD, a honvédelmi bizottság előadója: Köszönöm a szót. Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Az Országgyűlés honvédelmi bizottsága a Házszabály rendelkezéseinek megfelelően a környezetvédelmi, az egészségügyi és szociális, illetve a gazdasági bizottsághoz hasonlóan megvitatta a T/1802. számú, a kémiai biztonságról szóló törvényjavaslatot az általános vitára való alkalmasság szempontjából.
A bizottsági ülésen konszenzus alakult ki a képviselők között arról, hogy a szabályozás szükséges és időszerű. Szükséges, hiszen jogos és méltánylandó a polgárok azon igénye, hogy megfelelő védelmet és biztonságot élvezzenek a veszélyes vegyi anyagokkal és veszélyes vegyi készítményekkel szemben. Másrészt időszerű a szabályozás azért, mert a magyar kormány képviselői Brüsszelben vállalták, hogy a jogharmonizációnak megfelelően a vonatkozó európai irányelveket a hatályos magyar jog részévé teszik.
Ezt követően a bizottság gyakorlatilag érdemi vita nélkül, ellenszavazat és tartózkodás nélkül a törvényjavaslatot egyhangúlag általános vitára alkalmasnak találta, és elfogadásra javasolja a tisztelt Háznak.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
VIDOVEN ÁRPÁD (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Türelmüket nem kívánom hosszan igénybe venni.
Az elnök úr világos és közérthető okfejtését annyiban kívánom kiegészíteni, hogy ha az emlékezetem nem csal, akkor 1995 márciusában az alkotmány- és ügyrendi bizottságban az SZDSZ, illetve az MSZP képviselői voltak többségben, ők hozták meg ezt a hivatkozott állásfoglalást. Ezek után felteszem a költői kérdést: miről beszélünk?
A fentiek alapján kérem a Fidesz-Magyar Polgári Párt nevében, hogy az ügyrendi bizottság általános érvényű állásfoglalását hatályában tartsa fenn a parlament, és az SZDSZ, illetve az MSZP indítványát utasítsa el.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)
VIDOVEN ÁRPÁD (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Demokráciánk történetében a jogszabályi hierarchia csúcsán lévő alkotmány módosítása mindig is kiemelt, rendkívül nagy jelentőségű esemény. A mai nap vitája is példázza ezt.
(Az elnöki széket Gyimóthy Géza, az Országgyűlés
alelnöke foglalja el.)
Tisztelt Képviselőtársaim! El kell mondanom, hogy félelemmel vegyes várakozással tekintettem a mai nap elé, hiszen ebben a kérdésben, amely jelen pillanatban napirenden van, amelyet az alkotmány módosítását célzó törvényjavaslat érint - és erre már tisztelt képviselőtársaim utaltak -, 1998 decemberében kísérlet történt, hogy elfogadjuk ezt a szükséges módosítást. Azonban ez nem sikerült.
Rendkívüli örömömre szolgál az, hogy ez a konszenzus, amely hosszú előkészítő folyamat eredményeként létrejött, ez alkalommal, úgy látszik, nem törik meg. Rendkívül üdvözlendő Juhász Ferenc képviselő úr hozzászólása is, hiszen - és ez meglepetés volt számomra - ebben a felszólalásban, azt hiszem, először hangzott el az az ellenzéki sorokból, szó szerint, hogy az ellenzék beismeri azt, hogy obstruált. De a felszólalásában kifejtette, hogy a továbbiakban bármely kérdésben, nemcsak a honvédelmet érintő kérdésekben hajlanak az együttműködésre. Képviselő Úr! Nagyon köszönjük, várjuk a további együttműködést!
A törvényjavaslat érdemét érintő kérdésekben az előttem szóló képviselőtársak szinte mindent elmondtak, amit én szerettem volna mondani, így megköszönve figyelmüket, felszólalásomat befejezem.
Köszönöm. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
DR. VIDOVEN ÁRPÁD (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Nagyon röviden szeretném ismertetni a Fidesz-Magyar Polgári Párt parlamenti frakciójának álláspontját ebben a kérdésben. Frakciónk Salamon László elnök úr érvelését mindenben osztja, azzal egyetért, nem látjuk annak okát, és jogi lehetőséget sem látunk arra, hogy a Ház tízéves töretlen gyakorlatát, miszerint személyi kérdésekben vita nélkül dönt, miért kellene megváltoztatni. Éppen ezért az MSZP indítványára a frakciónk nemmel szavaz.
Köszönöm a megtisztelő figyelmüket. (Taps a Fidesz soraiban.)
DR. VIDOVEN ÁRPÁD (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Ellenzéki Képviselőtársaim! Szeretném emlékeztetni önöket arra, hogy a Magyar Köztársaság Országgyűlésének napirendjén jelen pillanatban az SZDSZ által kezdeményezett népi kezdeményezés megvitatása zajlik, ez a népi kezdeményezés pedig a következőképpen szól: "Javasoljuk, hogy a kötelező sorkatonai szolgálatot 2002-től önkéntes és hivatásos hadsereg váltsa fel."
Kérem a tisztelt ellenzéki képviselőtársaimat, hogy tiszteljék meg annyival azt a 204 ezer embert, aki ezt az aláírásgyűjtő ívet aláírta, hogy a kérdés mellett érvelnek, nem pedig akadémikus vitát folytatunk, ugyanis kísértetiesen az az érzésem, mintha 1999. március 24-én lennénk, amikor is egy politikai vita zajlott az Országgyűlésben, "A kötelező sorkatonai szolgálat felváltása önkéntes és hivatásos hadsereggel, és Magyarország NATO-csatlakozása" címmel.
Második észrevételem a következő lenne: Fodor Gábor úr az előbb azt említette, hogy úgy gondolják, hogy 2,5-3 év szükségeltetik ahhoz, hogy egy ország végrehajtsa a hivatásos és önkéntes hadseregre történő átállást. Jelen pillanatban 2000-et írunk; az általam előbb idézett népi kezdeményezésben 2002 szerepel. (Dr. Kuncze Gábor: És?) Kérdezem önöket, hogy mennyire veszik komolyan az állampolgárokat, amikor ilyen aláírásgyűjtő ívet íratnak alá velük, miközben a parlamentben ennek vitája során ennek a szöges ellentétét állítják.
Harmadik észrevételem pedig a következő lenne: szeretném felhívni Fodor Gábor úr figyelmét az Országgyűlés tárgysorozatában lévő, H/2303. számú országgyűlési határozati javaslatra, amelyet 2000 februárjában Simicskó István képviselőtársammal nyújtottunk be, ez pedig a következő címet viseli: "A Magyar Honvédség professzionális haderővé történő átalakításáról". (Moraj az SZDSZ soraiban.)
Köszönöm. (Taps a Fidesz soraiban.)
DR. VIDOVEN ÁRPÁD (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Az elmúlt több mint öt órában történelmi vitának lehettünk tanúi e Ház falai között. Történelmi a vita azért, mert a fiatal magyar demokrácia történetében először fordul elő, hogy a közvetlen demokrácia népszavazás melletti másik eszközének, a népi kezdeményezésnek a vitája zajlik. Azt gondolom, hogy ez mindenképpen üdvözlendő.
Nem üdvözlendő már azonban az a dolog, miszerint azt a kérdést... - a népi kezdeményezés által felvetett kérdés megvalósulásának a feltételei sajnos nem állnak fenn, éppen ezért a holnapi nap folyamán, a szavazás során ezt a népi kezdeményezést kénytelen lesz a Fidesz-Magyar Polgári Párt frakciója elutasítani. Ennek okairól az előttem szóló képviselőtársaim már említést tettek.
Tisztelt Ház! A világ országainak hadereje a személyi állomány vonatkozásában három, jól elkülöníthető csoportra bontható fel: általános hadkötelezettség alapján sorozott haderő; professzionális haderő, amely önkéntes és hivatásos állományból áll; vegyes rendszerű haderő, amelyben megtalálhatók a hadkötelezettség alapján sorozott és a professzionális állományból álló alakulatok egyaránt. Mint köztudott, a Magyar Honvédség jelenleg ebbe a kategóriába sorolható.
Sok-sok tényező együttesen befolyásolja, hogy az adott ország milyen rendszerben alakítja ki és működteti a haderejét. Az alábbi tényezőket ítélem a legjelentősebbnek: az ország társadalmi berendezkedése, gazdasági fejlettsége, földrajzi elhelyezkedése, a szomszédos és a környező államok társadalmi berendezkedése, az adott ország társadalmának elvárása a haderő felé, a nemzeti és katonai hagyományok.
Tisztelt Ház! A rossz emlékű múltban, a hidegháború időszakában két szemben álló szövetségi rendszer, a NATO és a Varsói Szerződés tekintetében az általános hadkötelezettség alapján sorozott haderő volt a jellemző, hiszen csak így lehetett biztosítani az egymással szemben álló, óriási létszámú tömeghadseregek személyi állományát. A világ az 1980-as évek végén jelentősen megváltozott. A bipoláris világ megszűnésével és az 1990 novemberében Párizsban, az európai hagyományos erőkről aláírt CFE-szerződés, amely korlátozza a támadó jellegű haditechnikai eszközök számát, egy-egy adott országban megteremtette a professzionális haderőre való áttérés alapvető feltételeit, és ezzel lehetőséget biztosít az Európában lévő országok számára is a változtatásra. Ugyanis így adottak a külső körülmények a jól és korszerűen felszerelt, sokcélú felhasználásra alkalmas, gyors reagálásra képes, jelentősen kisebb számú professzionális haderő létrehozására anélkül, hogy az adott ország védelmi képessége csökkenne.
Ezt a kedvező helyzetet használta ki már, és áttért a professzionális haderőre az európai országok közül Belgium, Hollandia, Luxemburg, a döntés már megszületett, az áttérést meg is kezdték Dániában, Franciaországban; a politikai pártok egyetértettek az áttéréssel és a költségek egy részének fedezetére már el is különítettek 220 milliárd lírát Olaszországban. Ezen országokon kívül a NATO-szövetségeseink közül professzionális hadereje van Nagy-Britanniának, az Egyesült Államoknak és Kanadának.
A fent említett névsorból is rögtön megállapítható, hogy professzionális haderőre eddig lényegében csak a fejlett országok közül tértek át. Ez nem véletlen, hiszen bár a professzionális haderő fenntartása kevesebb összegbe kerül, mint a sorozotté, viszont az áttérés óriási anyagi áldozatot követel, amely egyrészt a személyi állomány toborzásából, illetményének, élet- és munkakörülményeinek biztosításából, másrészt a haderő átalakításának a civil szférára való átterheléséből adódik.
A fent említett megtakarítások azonban csak hosszabb távon jelentkeznek. Ezt bizonyítja, hogy a volt Varsói Szerződés tagállamai közül az áttérés gondolata azon országokban fogalmazódik meg jelen pillanatban, amelyeknek a gazdasági fejlődése töretlen, és a társadalmi viszonyok átalakulása következtében elérték a polgáriasodás bizonyos fokát. Ezen országok közé tartozik többek között hazánk is, a Magyar Köztársaság.
Tisztelt Képviselőtársaim! A Fidesz-Magyar Polgári Párt úgy ítélte meg már az 1990-es években is, hogy a XXI. század kihívásainak, a NATO-szövetségi rendszerben ránk háruló feladatoknak, országunk társadalmi, gazdasági fejlődésének csak a professzionális haderő képes a jövőben megfelelni. Ezért a Fidesz-Magyar Polgári Párt hosszú távú célja mindig is, most is a professzionális haderő megvalósítása.
Nagyon sajnálom, hogy Bauer Tamás képviselőtársam jelenleg nem tartózkodik a teremben, azonban bízom benne, hogy jó szokásának megfelelően a rádión keresztül hallgatja, úgyhogy többek között az ő figyelmét is szeretném felhívni az alábbi tényre, amely tény bizonyítja azt, hogy az imént igazat állítottam, és neki nincs igaza abban a kérdésben, hogy a Fidesz-Magyar Polgári Párt nem híve a professzionális haderő létrehozásának. Tehát figyelmébe ajánlom a H/2303. számú országgyűlési határozati javaslatot, amelyet Simicskó István képviselőtársammal együtt nyújtottam be 2000 februárjában. Ezen országgyűlési határozati javaslat "A Magyar Honvédség professzionális haderővé történő átalakulásáról" címet viseli, és ezen határozat első pontja a következőt mondja ki: "Az Országgyűlés kinyilvánítja azon szándékát, hogy a Magyar Honvédség jelenlegi, tényleges katonai állományát fokozatosan váltsa fel a kizárólag hivatásos és szerződéses katonai szolgálatot teljesítőkből álló honvédség." Meg szeretném jegyezni, hogy ezen országgyűlési határozati javaslatot a honvédelmi bizottság 11 igen, 2 nem, 4 tartózkodás mellett vette az Országgyűlés tárgysorozatába, és ugyanilyen arányban találta általános vitára is alkalmasnak.
Bizonyára meg fognak lepődni azon a tényen, hogy mely párthoz tartozott az a két képviselő, aki nemmel szavazott erre a határozati javaslatra. Azt hiszem, az nem meglepő, hogy az egyik "nem" a MIÉP részéről érkezett; a másik "nem"-et azonban Mécs Imre képviselőtársam, az SZDSZ képviselője adta le ezen határozati javaslat kapcsán.
(20.50)
Tisztelt Ház! Az áttérés azonban összetett, bonyolult társadalmi és gazdasági feladatsor, melynek során többek között meg kell oldani az ország védelmi képességének fenntartását, egy új kiképzési, továbbképzési rendszert kell létrehozni és azt el kell fogadtatni a társadalommal, valamint az átalakítás költségeit éveken keresztül az állami költségvetésnek biztosítania kell. A fent említett feladatsort véleményünk szerint csak fokozatosan lehet megvalósítani. Megkezdése előtt azonban első lépésként meg kell teremteni a végrehajtás feltételeit. Így a határidő, amit az SZDSZ jelölt meg, nevezetesen, hogy a kötelező sorkatonai szolgálatot 2002-től - hangsúlyozom: 2002-től - önkéntes és hivatásos hadsereg váltsa fel, irreális, átgondolatlan, megkockáztatom, egyben felelőtlen is.
Tisztelt Képviselőtársaim! A Fidesz-Magyar Polgári Párt töretlenül végzi a kormányprogramban rögzített feladatok végrehajtását a honvédelem területén is. A kormányprogram értelmében a Magyar Honvédség létszámának csökkentése, az állománykategóriák megreformálása, a gazdaságosabb diszlokáció végrehajtása mellett az élet- és munkakörülmények javítását, valamint a sorkatonai szolgálat idejének kilenc hónapról hat hónapra való csökkentését is teljesíteni fogjuk. A Fidesz-Magyar Polgári Párt a jelenlegi kormánykoalícióban - a polgárok elvárásának megfelelően - a professzionális haderő megvalósításán dolgozik. Az áttérést azonban csak fokozatosan, a gazdaság teherbíró képességének megfelelő ütemben valósítjuk meg úgy, hogy közben az ország védelmi képessége ne csökkenjen, és teljesíteni tudjuk szövetségi feladatainkat is.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti oldalon.)
DR. VIDOVEN ÁRPÁD (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Két rövid észrevételt szeretnék tenni Szanyi Tibor képviselőtársam felszólalására. Képviselő úr figyelmébe ajánlom, hogy olvassa el a jegyzőkönyvet. Én nem a 204 ezer állampolgár aláírását minősítettem, hanem - szeretném még egyszer idézni - "...így a határidő, amelyet ezen kérdésben az SZDSZ jelölt meg, nevezetesen, hogy a kötelező sorkatonai szolgálatot 2002-től önkéntes és hivatásos hadsereg váltsa fel, irreális, átgondolatlan, felelőtlen." Én a határidőt minősítettem, még egyszer szeretném hangsúlyozni, nem pedig annak a 204 ezer embernek az aláírását, aki a népi kezdeményezést megtette.
Második észrevételként pedig szeretném visszautasítani azt a kijelentését, miszerint a Fidesz-Magyar Polgári Párt a parlamentet degradálja. Mint ahogy felszólalásom elején is utaltam rá, több mint öt órája folyik a vita, és én a vita hatodik órájában tettem meg azt a kijelentést, amit egyébként ezt megelőzően megtettem már a honvédelmi bizottság ülésén is, hogy miután a Fidesz-Magyar Polgári Párt frakciója megvitatta ezt a népi kezdeményezést, arra az álláspontra jutott, hogy ezt sajnos nem tudja támogatni. Köszönöm.
DR. VIDOVEN ÁRPÁD (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Sok mindenre gondoltam a mai vita során, csak arra az egy dologra nem, hogy Mécs Imre képviselőtársam fogja alátámasztani azt, amit mondtam, miszerint a 2002-es határidő felelőtlen. Emlékezzünk vissza, mit mondott Mécs Imre képviselőtársam legutóbbi kétperces hozzászólásában! Azt mondta, hogy a nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy az általunk idézett 6-8 évből a legtöbb időt a tényleges átállás elhatározása vette igénybe. Azt is mondta még, és talán ez a legfontosabb, hogy a tényleges átállás - a nemzetközi tapasztalatok ezt bizonyítják - négy évet vett igénybe.
Kedves Képviselőtársaim! Jelenleg 2000. június 19-ét írjuk. Az előttünk fekvő népi kezdeményezés 2002-ről beszél. Ez - akárhogy számolom - még abban az esetben is, ha 2002. december 31-ét tekintem mérvadó dátumnak, akkor is két és fél év. Ezek után nem tudom, hogy miről beszélünk.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Szórványos taps a Fidesz és az FKGP soraiból.)
DR. VIDOVEN ÁRPÁD (Fidesz): Tisztelt Bauer Tamás Képviselő Úr! Jelenleg napirenden a népi kezdeményezés van. A népi kezdeményezés 2002-t említ. Abban az esetben tudnék erről a kérdésről érdemben nyilatkozni, ha 2004 szerepelne a népi kezdeményezésben. Mivel 2002 szerepel, így azt kell mondjam, így ebben a formában - és sajnos a Házszabály értelmében csak és kizárólag az előttünk fekvő népi kezdeményezésről tudunk dönteni - erről tudunk véleményt nyilvánítani.
(21.20)
Ugyanis nem hiszem, hogy ön is vindikálná magának azt a jogot, hogy 204 ezer választópolgár akaratát annullálva másról döntsön, mint amit ezek az emberek kinyilvánítottak. Ezek az emberek 2002-t írtak alá, erre az a válaszunk, hogy nem. (Taps a kormánypártok soraiban.)
DR. VIDOVEN ÁRPÁD (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Miniszter Úr! Az elmúlt napok sajtójából sajnálattal kellett arról értesülnünk, hogy az MSZP egyes pénzügyéreire továbbra is rájár a rúd, hiszen miközben lelkiismeretesen és törvényesen kezelik pártjuk pénzügyeit, e tevékenységüktől függetlenül sorra bűncselekmények elkövetésével vádolják meg őket. Hallhattunk már kétes olajügyekbe keveredett MSZP-s pénztárnokról, olyanról is, akit nem jogerősen korrupciós bűncselekmény miatt letöltendő szabadságvesztésre ítélt a bíróság. Manapság pedig az üzletszerű kéjelgés elősegítésének tényállását vélik néhányan megvalósítottnak a Mogyoród mellett ideiglenesen létrehozott Erotic Camping fabódéi kapcsán.
Mit is láthatunk, ha megvizsgáljuk az aktuális pénzügyér esetét? A sajtó értesülései szerint a Pusztai Csaba - aki mellesleg hat éve országgyűlési képviselő - ügyvezetése alatt álló Advert Kft. prostitúció céljára földterületet bocsátott rendelkezésre, és minden tárgyi feltételt megteremtett a területen az üzletszerű kéjelgéshez. Az ügynek elég nagy publicitása volt az elmúlt időszakban mind a hazai, mind a külföldi médiában, úgyhogy azt hiszem, nem szükséges részletezni.
A büntető törvénykönyv világosan fogalmaz: aki épületet vagy egyéb helyet üzletszerű kéjelgés céljára másnak a rendelkezésére bocsát, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Elszomorító, hogy Pusztai Csaba feje felett ilyen alantas bűncselekmény elkövetésének lehetősége Damoklész kardjaként függ, és ezzel valóban szégyent hoz az országra, és valóban rontja hazánk nemzetközi hitelét.
Tisztelt Miniszter Úr! A fenti botrányos ügy kapcsán kérdezem: megfelelnek-e az újságcikkben leírtak a valóságnak? Amennyiben igen, úgy indul-e büntetőeljárás az üzletszerű kéjelgés elősegítésének feltételezett megvalósítóival, az Advert Kft. vezetőivel vagy másokkal szemben? Várom a miniszter úr megtisztelő válaszát. (Szórványos taps a kormánypártok soraiból.)
DR. VIDOVEN ÁRPÁD (Fidesz): Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszter Úr! Köszönöm megnyugtató válaszát. Örömmel tölt el, hogy a Magyar Köztársaság hatóságai, szervei nem mentek el szó nélkül e botrányos ügy mellett, és a hatályos törvényeknek megfelelően folytatják a vizsgálatot. Azonban ez csak a botrányos ügy egyik jogi aspektusa, nem mehetünk el szó nélkül a másik, a jogi, politikai aspektus mellett sem.
Én azt feltételezni sem mertem, hogy a képviselő úr levonja a megfelelő következtetéseket ez után az ügy után, azonban azt reméltem, hogy ezt megteszi helyette a pártja. Ugyanis az MSZP nem tett semmit, ezzel ismét bizonyította, hogy bort iszik és vizet prédikál, hiszen mi másnak minősíthető az, amikor valaki egy általa alkotott normának nem megfelelően jár el, mivel egy ideje már mindannyian tudjuk azt, tisztelt Ház, hogy nem elég tisztességesnek lenni, annak is kell látszani.
Köszönöm. (Taps a kormánypártok és a MIÉP soraiból.)
DR. VIDOVEN ÁRPÁD (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttünk fekvő és általános vita tárgyát képező, az adókra, járulékokra és egyéb költségvetési befizetésekre vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló T/2977-es számú törvényjavaslat benyújtásakor a polgári kormány három kiemelt célt tűzött maga elé. Mi ez a három kiemelt cél? Az első a családok támogatása; a második a kis- és középvállalkozások támogatása; a harmadik pedig a stabilitás.
Hozzászólásomban az illetékekről szóló törvény módosítása kapcsán szeretnék rámutatni a fenti célok megvalósulására. Mind a gazdasági élet szereplőinek, mind a polgároknak alapvető, jogos igénye, hogy az adó- és járulékrendszer stabil, kiszámítható legyen, ennek függvényében tudnak hosszú távra is tervezni.
Az illetéktörvény módosításakor ez az igény maximálisan érvényesül, kielégül. Hiszen a javaslat mindösszesen 17 szakaszban érinti az illetéktörvény módosítását. Joggal merülhet fel a kérdés: ha a polgári kormány stabilitást tűz a zászlajára, egyáltalán miért van szükség e minimális módosításokra is? Két okból, tisztelt képviselőtársaim: egyrészt az otthonteremtés és ezen keresztül a családok támogatása illetékjogi eszközökkel is.
Az idén tavasszal hatályba lépett, az otthonteremtés elősegítését szolgáló kormányhatározat jótékony hatásai már napjainkban is tapasztalhatóak. Az illetéktörvény módosítása egy új illetékmentesség bevezetésével újabb terhet vesz le a polgárok válláról, s ezzel könnyíti meg a lakáshoz való jutást. Konkrétan miről is van szó? 2000. január 1-jétől nem kell vagyonátruházási illetéket fizetni lakás építésére, építtetésére és értékesítésére jogosult vállalkozó által értékesítés céljából épített, építtetett 30 millió forintnál nem drágább új lakás első megvásárlásakor.
E körbe - mármint az otthonteremtés, az otthonhoz való jutás és a családok támogatása körébe - sorolható egy újabb illetékmentesség. Az elmúlt két évben a természet erői nem voltak kegyesek hozzánk. Az évezred ár-, illetve belvize következtében, sajnos, számos család otthona súlyosan, helyrehozhatatlanul megrongálódott vagy megsemmisült.
A polgári kormány dicséretes módon azonnal a bajba jutottak segítségére sietett. (Dr. Kis Zoltán közbeszól.) Az adózás rendjéről szóló törvény felhatalmazása alapján már 1999 augusztusában a pénzügyminiszter az illeték kiszabásának mellőzését rendelte el azon polgárok esetében, akiknek egyetlen otthona természeti katasztrófa következtében megsemmisült, és lakhatásukat 4 millió forintnál nem értékesebb lakás megvásárlásával kívánják megoldani. Az említett rendelet hatálya kiterjedt a 2000. évre is. Mivel a jövőre nézve nem zárható ki hasonló természeti katasztrófák bekövetkezése, minden szempontból indokolt ezen illetékmellőzési, tartalmában illetékmentességi rendelkezés törvényi szintre való emelése, szabályozása.
A második ok, tisztelt Ház, amely az illetéktörvény minimális módosítását indokolja: a jogharmonizáció. A jogharmonizáció kapcsán elsősorban a 2000. évi II. törvényt, az úgynevezett praxistörvényt kell kiemelnünk. Közismert, az önálló orvosi tevékenységről szóló törvény az önálló orvosi tevékenység működtetésének jogát vagyoni értékű jogként definiálta, amely átruházható.
A praxisjog törvény erejénél fogva történő megszerzése illetékmentes, a jogalkotói szándék azonban nem terjed ki a működtetési jog további ingyenes vagy visszterhes megszerzésére.
(11.30)
E tény következtében az illetéktörvény több szakaszának módosítására van szükség: az örökösödési, az ajándékozási, a visszterhes vagyonátruházási illeték tárgya, alapja és mértéke, a hagyaték örökös általi bejelentése, a vagyoni értékű jogok értékének megállapítása, valamint az illetékességi rendelkezések.
Üdvözlendő, hogy a törvényjavaslat a praxisjog tekintetében egységes szabályozásra törekszik. Értem ez alatt azt, hogy a működtetési jog - egy kivételtől eltekintve, erről később szeretnék még szólni - bármely jogcímen történő megszerzése illetékmentes. Az illeték alapja mindhárom esetben öröklés, ajándékozás, visszterhes átruházás, a működtetési jog terhekkel nem csökkentett értéke, amelyet a szerző félnek kell bejelentenie. Egységes a fizetendő illeték mértéke is. Ez a mérték 10 százalék.
Néhány szót az említett kivételről. Ez a kivétel újabb illetékmentességet vezet be, amelyet az orvostársadalom örömmel fogad. A működtetési jog az első jogosulttól - tehát attól, aki a praxistörvény hatálybalépésétől volt jogosult a praxis gyakorlására - bármely jogcímen történő megszerzése illetékmentes. E rendelkezés a praxisjog forgalomképességének növelését is szolgálja.
A jogharmonizáció kapcsán kell szólnom az illetékbélyegekről. Az idén tavasszal bevezetett új illetékbélyeg-címletrendszerben a legkisebb címlet a 100 forintos illetékbélyeg. Ezért indokolt az illetékbélyegekkel lerovandó illetékek esetében a kerekítési szabály módosítása, a kerekítési határérték 5-ről 50 forintra történő emelése. Ennek következtében kivonhatók lennének a gazdaságtalanul előállítható, 100 forintnál alacsonyabb címletű bélyegek.
Szintén a jogharmonizáció körébe sorolható az ügyvédi irodákat érintő módosítás, amely összhangot teremt a gazdasági társaságok vagyonszerzésével kapcsolatos, 2000. január 1-jétől hatályos illetékjogi rendelkezésekkel. Üdvözlendő továbbá az a tény is, hogy a területfejlesztési tanácsok - a megyei területfejlesztési tanács, regionális fejlesztési tanács, illetve térségi fejlesztési tanács - 2000. január 1-jétől illetékmentességet fognak élvezni. Ez minden szempontból indokolt, hiszen e tanácsok főleg állami, közérdekű feladatokat látnak el, és az állami költségvetésből finanszírozzák őket.
A fentiek után - csatlakozva képviselőtársaimhoz - a magam részéről is elfogadásra ajánlom a törvényjavaslatot. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiban. - Dr. Vidoven Árpád ismét elfoglalja jegyzői székét.)
DR. VIDOVEN ÁRPÁD, a honvédelmi bizottság előadója: Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Képviselőtársaim! Az Országgyűlés honvédelmi bizottsága a 2000. szeptember 20-ai ülésén tűzte napirendjére az előttünk fekvő, T/3008. számú, a Magyar Köztársaság 1999. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot, amelyet egyhangúlag általános vitára alkalmasnak ítélt.
A bizottság a zárszámadási törvényjavaslat tárgyalása során elsődlegesen a javaslat Honvédelmi Minisztériumot érintő részével foglalkozott. Meghallgattuk a Pénzügyminisztérium, az Állami Számvevőszék, valamint a Honvédelmi Minisztérium jelen lévő képviselőit. A Pénzügyminisztérium képviselője mindenekelőtt utalt arra a nagyon pozitív fejleményre, miszerint azon makrogazdasági körülmények, amelyek között az elmúlt évi költségvetés végrehajtódott, jelentősen javultak ahhoz képest, amire a büdzsé tervezésekor számítottunk, és amivel számoltunk.
Az infláció a tervezett 10-11 százalékkal szemben egy számjegyűre csökkent, a gazdasági növekedés 4,5 százalék körül alakult, javult az államháztartás egyenlege, a hiánya is a várakozások alatt, a bruttó hazai össztermék, a GDP 3,7 százalékában realizálódott. Ebben a makrogazdasági helyzetben, 1999-ben a védelmi célú kiadások 187,7 milliárd forintot tettek ki. Fontos megjegyezni, hogy hazánknak az Észak-atlanti Szerződés Szervezetéhez történt tavaly márciusi csatlakozása óta a védelmi kiadások alatt az egységes NATO-definíció szerinti kiadásokat értjük. Az imént említett összeg, a 187,7 milliárd forint a GDP 1,63 százalékának felel meg. A NATO irányába tett kötelezettségvállalásunk az 1999. évre 1,61 százalék volt, tehát megállapítható, hogy kismértékben ugyan, de túlteljesítettük a vállalásunkat.
Az Állami Számvevőszék a törvényjavaslathoz kapcsolódó jelentésében megállapította, hogy a HM fejezeténél 1999-ben a finanszírozási rendből következő likviditási probléma - egyetlen kivételtől eltekintve - nem volt, a fejezeten belüli előirányzat-módosítások, átcsoportosítások indokoltak voltak. Az ÁSZ képviselője hozzászólásában megállapította, hogy a kormány költségvetési beszámolásában összességében fejlődés tapasztalható. Ezen tény, mármint a fejlődés ténye, igen figyelemre méltó és dicséretes.
Ezek után a bizottsági ülésen vita gyakorlatilag nem bontakozott ki. Ellenzéki képviselőtársaink jelezték, hogy nem kívánnak kisebbségi véleményt megfogalmazni, észrevételeiket az általános vitában fogják kifejteni. A honvédelmi bizottság a törvényjavaslatot ellenszavazat és tartózkodás nélkül, egyhangúlag általános vitára alkalmasnak ítélte, és a tisztelt Háznak elfogadásra javasolja.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)
DR. VIDOVEN ÁRPÁD, a honvédelmi bizottság előadója: Elnök Asszony! Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Az Országgyűlés honvédelmi bizottsága 2000. október 11-ei ülésén vitatta meg az általános vitára való alkalmasság szempontjából az előttünk fekvő T/3122. számú, a Magyar Köztársaság 2001. és 2002. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslatot.
A bizottság hatásköréből adódóan elsősorban a költségvetési törvényjavaslat XIII., a Honvédelmi Minisztériumot érintő fejezetét vette górcső alá. Meghallgattuk a Pénzügyminisztérium, az Állami Számvevőszék és a Honvédelmi Minisztérium jelen levő képviselőit. A Pénzügyminisztérium képviselője szóbeli kiegészítésében megjelölte a 2001-2002. évi költségvetés kiemelten kezelt területeit.
Melyek ezek, tisztelt képviselőtársaim? Mindenekelőtt a bérek és a nyugdíjak nagyarányú emelése. Másodsorban a polgári kormány által kidolgozott és bevezetett családtámogatási rendszer, ezen belül is az otthonteremtés elősegítésének továbbfejlesztése. Harmadrészt a nemzeti fejlesztési program, a Széchenyi-terv megvalósítása, amely az Európai Unióhoz történő csatlakozásunkat segíti elő. Utalt azokra a kedvező makrogazdasági mutatókra, gondolok itt például az EU átlagának kétszeresét elérő gazdasági növekedésre, amelyek lehetővé teszik azt, hogy a polgári kormány a fiatal magyar demokrácia tízéves (Bauer Tamás közbeszól.) történetében először kétéves költségvetést terjeszthessen a parlament elé.
A kétéves költségvetés stabilabb környezetet teremt a gazdasági élet szereplőinek, a vállalkozások és a családok számára is. A gazdálkodás keretei kiszámíthatóbbá válnak, ezáltal mindenki hosszabb távra tud majd tervezni. Ellenzéki képviselőtársaink megnyugtatására a PM képviselője elmondta, hogy a két évre beterjesztett költségvetés ellenére továbbra is megmarad az éves gazdálkodás, azaz a kormány évente ad számot a zárszámadási törvényben a végrehajtásról.
A polgári kormány mindannyiunk biztonsága érdekében 2001-ben 265,3 milliárd forintot áldoz a védelmi kiadásokra. Ez az összeg, amely a várható bruttó hazai össztermék 1,81 százaléka, 50 milliárd forinttal, 19,24 százalékkal haladja meg az idei előirányzatot. Ezzel teljesítjük a NATO irányába tett kötelezettségvállalásunkat, miszerint 2001-ig évente a GDP 0,1 százalékával növeljük a védelmi kiadásokat. Jelen esetben védelmi kiadások alatt a NATO-definíció szerinti kiadásokat kell érteni. Ezért a fenti összeg magában foglalja nemcsak a XIII. fejezet, a Honvédelmi Minisztérium kiadásait, hanem a Belügyminisztérium fejeztében található határőrségét, valamint a Gazdasági, illetve a Pénzügyminisztérium fejezetében fellelhető - országmozgósításra, a hadiipari kapacitások és a K-600-as vezetési rendszer fenntartására szolgáló - egyéb védelmi célú kiadásokat is.
A Honvédelmi Minisztérium 2001-ben több mint 236 milliárd forinttal gazdálkodhat, 2002-ben pedig már 261 milliárd 380 millió forinttal. Megállapítható, hogy a HM költségvetése jövőre az idei egynegyedével fog megnövekedni. Ez a jelentős növekmény, mint arra a bizottság ülésén a tárca politikai államtitkára is utalt, megfelelő forrásul szolgál a NATO-tagságból és növekvő nemzetközi kötelezettségekből - KFOR-, SFOR-kontingensek, missziók, külföldi kiképzés, oktatás, NATO- és PfP-gyakorlatok, NATO-beosztások és külképviseletek fenntartása, bővítése -, valamint a haderőreformból adódó feladatok végrehajtására.
A személyi kiadások növekedése mind a hivatásos állomány, mind a polgári alkalmazottak számára biztosítja 2001-ben a 8,75 százalékos, 2002-ben pedig a 7,77 százalékos fizetésemelést. A felhalmozási kiadások dinamikusan növekednek, 2001-ben 12,2 milliárd forinttal, 2002-ben pedig további 17,9 milliárd forinttal haladják meg az előző évit.
(17.20)
A tavaszi ülésszak végén elfogadott, a Magyar Honvédség hosszú távú átalakításáról szóló országgyűlési határozatban megjelölt céloknak megfelelően a növekményt elsősorban az állomány élet- és munkakörülményeinek javítására, a laktanyák felújítására, a gépjárműprogramra és a haderő-fejlesztési kiadásokra költi el a HM. A fejezeti kezelésű előirányzatok közül a vita során a bizottság tagjai örömmel üdvözölték a lakástámogatásra és lakásépítésre 2001-ben biztosított 3,75 milliárd forintot, amely 2002-re 4,2 milliárd forintra emelkedik. Ez is bizonyítja, hogy a polgári kormány kiemelten támogatja az otthonteremtést.
A kormány képviselőinek feltett kérdések után a bizottság tagjai élénk vita során ismertették véleményüket a kétéves költségvetésről, majd a honvédelmi bizottság a törvényjavaslatot 12 igen szavazattal, 9 nem ellenében általános vitára alkalmasnak találta.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.)
DR. VIDOVEN ÁRPÁD (Fidesz): Elnök asszony, köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! A Fidesz-Magyar Polgári Párt képviselőcsoportja mindennemű erő- és fontossági sorrend nélkül három olyan célt tűzött ki, amelyet a fiatal magyar demokrácia történetében először két évre előterjesztett, 2001. és 2002. évi költségvetésben érvényre akar juttatni. Melyek ezek a célok, tisztelt képviselőtársaim? Az első a bérek és a nyugdíjak nagyarányú emelése.
A polgári kormányt az elmúlt két évben igaztalan támadások érték az ellenzék részéről amiatt, hogy nem törődik a szegényekkel, az alacsony keresetűekkel. 1998-ban, amikor a Fidesz vezette polgári koalíció átvette a kormányzást, 19 500 forint volt a minimálbér; jövőre 40 ezer forintra, 2002-ben már 50 ezer forintra fog emelkedni. A közszférában dolgozók fizetése 2001-ben 8,75 százalékkal, 2002-ben pedig újabb 7,75 százalékkal fog emelkedni.
A közalkalmazottak körében az egészségügyben foglalkoztattak és a pedagógusok kiemelt bérfejlesztésben részesülnek, hiszen az egészségügyben dolgozók a jövő évben átlagosan 20 százalékos fizetésemeléssel számolhatnak, míg gyermekeink oktatásában, nevelésében, a harmadik évezred kihívásaira való felkészítésében kiemelkedő szerepet játszó tanárok fizetése a 8,75 százalékon felül szeptembertől további 20 százalékkal emelkedik. A Fidesz-frakció javaslatára a nyugdíjasok havonta 10,3 százalékkal több nyugdíjat fognak kapni.
A második cél: a polgári kormány által kidolgozott és az elmúlt években bevezetett családtámogatási rendszer, ezen belül is az otthonteremtés továbbfejlesztése. A gyermekek után járó családi adókedvezmények nagyarányú növelése következtében a magyar családok 86 milliárd forint elvonásától mentesülnek, azaz ennyivel többet költhetnek.
Harmadsorban: a nemzeti fejlesztési program, a Széchenyi-terv megvalósítása, amely az Európa Unióhoz való felzárkózásunkat segíti elő. E célra a költségvetésben 290 milliárd forint áll rendelkezésre.
Az általános célok felvázolása után, tisztelt képviselőtársaim, hozzászólásom további részében a Honvédelmi Minisztérium költségvetésével kívánok foglalkozni. Hazánk NATO-hoz történő csatlakozásakor vállalta, hogy 2001-ig évente a bruttó hazai termék 0,1 százalékával magasabb összeget fordít a védelmi kiadásokra. Védelmi kiadások alatt jelen esetben a NATO-definíció szerinti kiadásokat kell értenünk, tehát e körben nemcsak a HM kiadási előirányzataival kell számolnunk, hanem figyelembe kell vennünk a Belügyminisztérium fejezetében szereplő határőrség költségvetését, ugyanis a hatályos magyar alkotmány szerint a fegyveres erők körébe a Magyar Honvédségen kívül a határőrség is beletartozik. Az országmozgósításra, a hadiipari kapacitások és a K-600-as vezetési rendszer fenntartására szolgáló forintok is védelmi célú kiadásoknak minősülnek.
Ha ezeket az összegeket összeadjuk, akkor azt tapasztaljuk, hogy a polgári kormány mindannyiunk biztonsága érdekében jövőre 265,3 milliárd forintot fordít védelmi célokra, ez az összeg a prognosztizált GDP 1,81 százaléka. Tehát megállapítható, hogy a NATO irányába tett kötelezettségvállalásunknak eleget tettünk, azt teljesítettük, ugyanis az idei, 2000. évi védelmi kiadások 1,71 százalékot tesznek ki.
A Honvédelmi Minisztérium költségvetése jövőre az ez évi egynegyedével megnövekedik, és 20 millióval meghaladja a 236 milliárd forintot. 2002-ben pedig további 10 százalékos növekedés után 261 milliárd 380 millió forinttal gazdálkodhat a honvédelmi tárca.
Tisztelt Ház! Joggal merülhet fel a kérdés, mire költi ezt a nem csekély összeget a honvédelmi tárca. A kérdést a haderőreform aspektusából is érdemes és indokolt megvizsgálni. Az ellenzéki képviselők támogató szavazataival is elfogadott 61/2000. (VI. 21.) számú, a Magyar Honvédség hosszú távú átalakításának irányairól szóló országgyűlési határozat kisebb, finanszírozhatóbb és hatékonyabb haderő létrejöttét tűzte ki célul. A tízéves haderőreform 2003-ig tartó első ütemében kell hogy megvalósuljon - idézem - "az új szervezeti rendre történő áttérés, új diszlokáció, valamint az indokolt létszámarányok kialakítása, a fenntartási- és működésiköltség-csökkentés megalapozása, munka és életkörülmények javítása, a NATO-interoperabilitás és -alkalmazhatóság legalapvetőbb feltételeinek biztosítása".
A tárca a költségvetés tervezésekor a haderőreform által kijelölt feladatok végrehajtását kiemelten kezelte, csakúgy, mint a NATO-tagságból és a nemzetközi kötelezettségvállalásokból fakadó feladatokat.
Az imént idézett határozattal szorosan összefügg a 62/2000. számú országgyűlési határozat, amely a fegyveres erők létszámának részletes bontásáról szól. Eszerint a Magyar Honvédség összlétszáma - beleértve a minisztériumban dolgozók létszámát is - a jelenlegi 57 ezerről 2000. július 30-ára 45 088 főre csökken, a személyi kiadások 2001-ben közel egyötöddel nőnek. E növekmény biztosítja az illetményalapok 8,75 százalékos emelését, valamint a minimálbér emelését, lehetővé teszi az 1999-ben bevezetett étkezési utalvány, a bankkártya-költségtérítést és az önkéntes magánnyugdíj- és egészségügyi pénztártagok tagdíjbefizetéséhez történő munkáltatói hozzájárulást is. A növekmény a létszámcsökkentésből származó többletkiadásokat - felmentési, végkielégítési illetmény és ennek járulékai - is fedezi, ez mintegy 10,2 milliárd forintot tesz ki.
A létszámcsökkentésből kifolyólag 2002-ben már 6,2 milliárd forint megtakarításával számolhatunk a személyi kiadások vonatkozásában. Ez az oka annak, hogy a 2002. évi 7,75 százalékos fizetésemelés ellenére is mintegy 3,1 százalékkal csökkennek a személyi kiadások. A létszámleépítés további pozitívumaként értékelendő, hogy kedvezően változnak az állományon belüli belső arányok, csökken a tábornokok és tisztek, ugyanakkor növekszik a tiszthelyettesek és a szerződéses katonák létszáma.
Ha haderőnemenként vizsgáljuk a változást, örömmel tapasztalhatjuk, hogy míg csökken az irányító és kiszolgáló szervezetek létszáma, addig a szárazföldi csapatoké nő. Mindez megfelel a fenti országgyűlési határozat célkitűzéseinek.
A 61/2000. számú országgyűlési határozat 5. §-ának c) pontja kimondja: "A haderőnek a törvényben és jelen határozatban meghatározott alapfeladataival nem összefüggő szervezetek, amelyek megtartása forrásokat von el a csapatok fejlesztésétől, kerüljenek ki a honvédelmi tárca szervezetéből és költségvetéséből. Ennek jegyében megalapításra kerülnek az üdültetési, kulturális és egészségügyi, költségvetési intézményrendszert kiváltó közhasznú társaságok." Csak az egészségügyi feladatok zömének kikerülése az ÁSZ véleménye szerint is - idézem -: "a honvédelemre fordítható lehetőségeket 2002-től több mint 4 milliárd forinttal megnövelheti".
Az élet- és munkakörülmények javítását szolgálja a lakástámogatásra és lakásépítésre 2001-ben rendelkezésre álló 3,75 milliárd forint, amely 2002-ben 4,2 milliárdra emelkedik. Ennek keretében a kialakításra kerülő bázishelyőrségekben, Tatán, Székesfehérvárott, Budapesten, Veszprémben, Kecskeméten, Pécsett, Egerben, Győrben és Hódmezővásárhelyen új lakások, nőtlentiszti-szállók épülnek. A laktanyák felújítására a két év alatt összesen 8 milliárd forint áll rendelkezésre.
Az idei évben végre elkezdődött a Magyar Honvédség elöregedett gépjárműparkjának lecserélése, a csapatok korszerű gépjárművekkel történő felszerelése. A gépjármű-korszerűsítési program az elkövetkező két évben is töretlenül folytatódik, 2001-ben 5,5 milliárd, 2002-ben újabb 5 milliárd forint biztosított e célra. A NATO felé vállalt haderő-fejlesztési kiadásokra, az interoperabilitás és az alkalmazhatóság feltételeinek megteremtésére, a híradó- és légvédelmi célú fejlesztésekre az elkövetkező két évben 50 milliárd forintot költ a honvédelmi tárca.
(15.20)
Engedjék meg, tisztelt képviselőtársaim, hogy röviden szóljak a NATO-tagságból és a kötelezettségekből fakadó feladatokról, ezek költségvetési vonatkozásairól. A nemzetközi feladatok - KFOR-, SFOR-kontingensek, missziók, külföldi kiképzés, oktatás, NATO- és PfP-gyakorlatok, NATO-beosztások és külképviseletek fenntartása, bővítése - teljesítése jelentős többletkiadással jár, amelynek fedezete teljes egészében biztosított, csak a devizakiadások több mint 2 milliárd forinttal növekednek a jövő évben. Itt kell megköszönnöm a határainkon kívül szolgálatot teljesítő katonák áldozatkészségét, kiváló munkáját, amellyel kivívták szövetségeseink nagyra becsülését, és növelték a Magyar Köztársaság hírnevét.
Tisztelt Ház! Az általam elmondottak bizonyítják azt, hogy az előttünk fekvő költségvetési törvényjavaslat, melyet méltán nevezetett expozéjában a pénzügyminiszter úr az áttörés költségvetésének, nemcsak a haderőreform által kitűzött feladatok végrehajtását biztosítja, hanem tíz szűk esztendő után megteremti a tömeges felemelkedés lehetőségét, az ország és a polgárok együttes gyarapodását.
Köszönöm a megtisztelő figyelmüket. (Taps a Fidesz padsoraiból.)
DR. VIDOVEN ÁRPÁD, a honvédelmi bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Talán nem véletlen az, hogy a harmadik évezredben az első törvényjavaslat, amellyel a tisztelt Ház foglalkozik, maga az alkotmány, a Magyar Köztársaság alaptörvénye.
Példaértékű az az előkészítő munka, amely ezt a törvényjavaslatot megelőzte. Erről mind az államtitkár úr, mind a miniszter úr előttem részletesen beszámolt.
Ezek után számomra egyetlen dolog maradt: tájékoztatnom kell a tisztelt Házat arról, hogy az Országgyűlés honvédelmi bizottsága az előttünk fekvő T/3622. számú törvényjavaslatot 2001. február 7-ei ülésén megvitatta, azt egyhangúlag, gyakorlatilag vita nélkül általános vitára alkalmasnak találta, és elfogadásra javasolja az Országgyűlésnek.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps.)
DR. VIDOVEN ÁRPÁD (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Megdöbbenve hallgattam Keller képviselő úr felszólalását, amelyben a sporttörvény számos hibájára hívta fel a figyelmet.
Tisztelt Képviselő Úr! Ez a törvényjavaslat az elmúlt egy hónapban számos szakértő által értelmezésre került, számos alkalommal különböző szakmai fórumok zajlottak a törvényjavaslat ismertetése kapcsán; úgyhogy, képviselő úr, kérem, nevezze meg a sporttörvény azon hibáit, amelyekről beszélt!
Köszönöm.
DR. VIDOVEN ÁRPÁD (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Az elmúlt héten meglepetéssel vegyes megdöbbenéssel értesültem arról, hogy a mértékadó sajtóorgánumokban Fidesz-közeliséggel még véletlenül sem vádolt gazdasági társaság, a Wallis Rt. egyik tulajdonosa engedély nélkül akart lőteret építeni budai villája alagsorában. Milyen tényekről számolt be a "Lőtér készült a Wallis-villában" című cikk?
Az építtető, akinek jogi képviseletét Gál Zoltánné, az Országgyűlés egykori szocialista elnökének felesége látta el, a Hűvösvölgyben nagy értékű ingatlant vásárolt, majd hozzákezdett a villa felújításához. Lakossági bejelentés alapján a Fővárosi Közigazgatási Hivatal múlt év decemberében helyszíni ellenőrzés során megállapította, hogy a felújítás során nemcsak jelentős mértékben eltértek az építési engedélytől, hanem önhatalmúlag, jól láthatóan hozzáfogtak egy pincelőtér kialakításához. A helyi önkormányzat a Közigazgatási Hivatal utasítása nyomán az építkezést leállította, és hamarosan dönt a fennmaradási engedély megadásáról vagy megtagadásáról. Az engedély nélküli lőtér ügye a várható nagy zaj és fokozott balesetveszély miatt a környéken élőket is intenzíven foglalkoztatja, hiszen aláírásgyűjtésbe kezdtek. Erősen aggaszt bennünket egy militarista létesítmény Buda egyik legcsendesebb lakóövezetében - fogalmaznak, és ezzel, azt hiszem, nincsenek egyedül.
Tisztelt Államtitkár Úr! Kérem, erősítse meg vagy cáfolja - jómagam utóbbinak örülnék jobban - a cikke állításait. Abban a nem várt esetben, ha a hír mégis igaz lenne, kérdezem: milyen feltételek teljesítése, milyen engedélyek birtokában van lehetőség ma Magyarországon lőtér létesítésére? Mit tehetnek a környék polgárai nyugalmuk és biztonságuk megőrzése érdekében?
Várom megtisztelő válaszát. (Taps a Fidesz és az MDF soraiban.)
DR. VIDOVEN ÁRPÁD (Fidesz): Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Köszönöm a válaszát. Három rövid megjegyzésem lenne.
1. Rendkívüli módon elszomorít, hogy egy sikeres vállalkozó nem tanúsít jogkövető magatartást.
2. Számomra megnyugtató, hogy a jelenleg hatályos szabályozáson, amely szigorú feltételeket szab lőtér létesítésére, a tárgyalandó törvényjavaslat nem kíván enyhíteni.
(13.30)
3. Az egész ügy kapcsán gimnazista korom egyik kedvenc filmjének, a Csapdlecsacsinak a képei jutnak eszembe. (Derültség a Fidesz padsoraiban.) Ellenzéki képviselőtársaim megnyugtatására elmondom: természetesen nem arra a jelenetre gondolok, amikor a pincében öreg munkásőrök géppisztoly-tisztogatás közben nosztalgiáznak géppisztolyos vaddisznóvadászatról, majd egyikük megszólal: nálunk a házban van egy fiatal demokrata gyerek; azt nagyon pofán vágnám.
Köszönöm. (Moraj az MSZP és az SZDSZ padsoraiban. - Egy hang az MSZP padsoraiból: Ügyes vagy!)
DR. VIDOVEN ÁRPÁD, a honvédelmi bizottság előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A jelen napirendi pont tárgyát képező négy törvényjavaslat közül az Országgyűlés honvédelmi bizottsága feladat- és hatásköréből következően 2000. február 27-i ülésén a határőrizetről és határőrségről szóló 1997. évi XXXII. törvény módosításáról szóló T/3709. számú törvényjavaslatot vitatta meg.
A napirendi pont tárgyalása során a bizottság először arról tájékozódott, melyek azok az indokok, amelyek szükségessé teszik e törvény módosítását. Három pontban foglalhatók össze ezek az indokok. Az első indok a jogharmonizáció - erről az előttem szólók, mind államtitkár úr, mind pedig más bizottságok előadói szóltak -, a második indok az idegenrendészeti és menekültügyi törvény módosítása, amelyet szintén most tárgyal az Országgyűlés - ezek ugyancsak indokolják azt, hogy az ebben bekövetkező változások a határőrizetről és határőrségről szóló törvényben is átvezetésre kerüljenek -, a harmadik indok pedig az, hogy az 1997. november 1-jei hatálybalépést követően az élet, a gyakorlat néhány apró változást tesz szükségessé.
Ezen indokok alapján a bizottság megvizsgálta, hogy a törvénymódosítás megfelelő-e. A vita során néhány apró tisztázó kérdés hangzott el a kormány képviselőjéhez. A megnyugtató válaszok után az Országgyűlés honvédelmi bizottsága a törvényjavaslatot egyhangúlag általános vitára alkalmasnak találta és elfogadásra javasolja az Országgyűlésnek.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket.
DR. VIDOVEN ÁRPÁD, a honvédelmi bizottság előadója: Köszönöm a szót. Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az Országgyűlés honvédelmi bizottsága a jelen napirendi pont tárgyát képező T/3991. számú, a sor- és tartalékos katonai szolgálat teljesítése rendjének változásával érintett törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot 2001. március 21-i ülésén vitatta meg. Mindenekelőtt szeretném jelezni, hogy a bizottság azt egyhangúlag általános vitára alkalmasnak tartotta.
A bizottság elsőként az előterjesztő képviseletében a honvédelmi miniszter úr által múlt év novemberében életre hívott munkacsoport vezetőjének jelentését hallgatta meg.
(15.00)
E munkacsoport feladata többek között az előttünk fekvő törvényjavaslat kidolgozása, amely - mint a címéből is kiderül - több törvényt, szám szerint hármat érint. Melyek ezek a törvények, tisztelt képviselőtársaim? A honvédelmi törvény, a hadköteles katonák szolgálati viszonyáról, valamint a polgári szolgálatról szóló törvény.
A munkacsoport vezetője utalt arra a bizottság tagjai által is ismert tényre, miszerint a demográfiai hullámvölgy ellenére is jelentősen felhalmozódott azok száma, akik sorkatonai szolgálatra behívhatóak. Ez a felhalmozódás a hadkiegészítés jelenlegi eszközrendszerével 2002-2003 után nehezen lenne kezelhető, azaz nem volna biztosított valamennyi arra egészségileg, fizikailag és pszichikailag alkalmas fiatal sorkatonai szolgálatra történő behívása. Ez már napjainkban is felveti a társadalmi igazságosság problémáját. E társadalmi igazságtalanság megszüntetésére elméletileg két lehetőség kínálkozik, ezekre államtitkár úr expozéjában részletesen utalt.
Indokolt tehát - összhangban a Magyar Honvédség hosszú távú átalakításának irányairól szóló országgyűlési határozatban foglaltakkal - a sorkatonai szolgálat 9-ről 6 hónapra történő csökkentése, amely a javaslat veleje, a fiatalok számára leglényegesebb eleme. Ezt a bizottság tagjainak döntő többsége üdvözölte és az önkéntes hivatásos haderő megteremtése irányába tett lépésnek értékelte. E véleményt fogalmazta meg például a bizottság szocialista alelnöke is. Volt azonban olyan ellenzéki képviselő, aki méltatlanul, igaztalanul és teljesen érthetetlenül látszat- és propagandaintézkedésnek, egy előrehozott választási kampány részének értékelte a törvényjavaslatnak ezt a szabályozását, amelyet a bizottsági ülésen és itt, az Országgyűlés plénumán is kénytelen voltam, illetve vagyok visszautasítani.
A bizottság tagjai szintén üdvözölték a tartalékos szolgálat 120-ról 90 napra történő csökkentését, valamint a törvényjavaslat által megteremteni szándékozott új állománykategória, az önkéntes tartalékos állomány törvénybe iktatását is.
A Fidesz képviselői különösen fontosnak és kiemelendőnek tartották a családok támogatása szempontjából, hogy a jövőben már a kétgyermekes családapáknak sem kell sorkatonai szolgálatot teljesíteniük, sőt azonnal leszerelik azt, akinek megszületik a második gyermeke.
A vita során központi téma volt a sorkatonai szolgálathoz szervesen kapcsolódó egészségügyi alkalmasság kérdése. Az előterjesztő elképesztő adatokkal szolgált. 1999-ben a sorköteles fiatalok 49 százaléka, azaz gyakorlatilag a fele sorkatonai szolgálatra alkalmatlan volt. Valamennyien tudjuk, hogy ez nem felel meg a valóságnak, nem ennyire rossz a magyar fiatalok egészségügyi állapota. A bizottság nem fogalmazott meg ellenérvet a kormánynak arra a szándékára vonatkozóan, hogy átdolgozza a jelenleg hatályos egészségügyi szabályozókat, és szeptemberre új típusú alkalmassági rendszert dolgoz ki, amely lehetővé teszi a visszaélések kiküszöbölését.
Mind kormánypárti, mind ellenzéki oldalról komoly aggályok fogalmazódtak meg a javaslat 11. §-ával szemben, nevezetesen az ebben megfogalmazott és feleslegesnek ítélt megjelenési kötelezettséggel kapcsolatosan.
A vitában hozzászóló képviselők jelezték, hogy egyéb apró, pontosítást célzó módosító javaslatokat is elő fognak terjeszteni az általános vita során.
Összegezve azt jelenthetem a tisztelt Országgyűlésnek, hogy a honvédelmi bizottság a törvényjavaslatot egyhangúlag, ellenszavazat és tartózkodás nélkül általános vitára alkalmasnak tartja és elfogadásra javasolja.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti oldalon.)
DR. VIDOVEN ÁRPÁD (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Mécs Imre képviselőtársam hozzászólása hemzsegett az igaztalan, a tényeknek nem megfelelő állításoktól. Olyan nagy számban voltak a felszólalásában, hogy ezek közül pusztán kettőre van módom és lehetőségem e rövid kétperces keretében reagálni.
Az első a fogdafenyítés kérdése. A képviselő úr azt állította, hogy ez büntetés. A büntetéseket a Magyar Köztársaság büntető törvénykönyve taxatíve felsorolja. A fogdafenyítés sem a büntetések, sem a mellékbüntetések között a büntető törvénykönyvben nem található meg. Egyébként a fogdafenyítés törvényi deklarálására 1996-ban került sor, amikor is a hadköteles katonák szolgálati viszonyáról szóló törvénybe beépítésre került ez a fenyítés.
Sem akkor, sem azóta alkotmányossági probléma ezzel kapcsolatban nem merült fel. Szeretném emlékeztetni képviselő urat arra, hogy ebben az időben ön a honvédelmi bizottság elnöke volt, semmilyen aggályt ezzel kapcsolatosan nem fogalmazott meg.
(15.40)
Egyébként a fogdafenyítés csökkentésére a kilenc hónapról hat hónapra történő szolgálatcsökkentéssel összefüggésben, ezzel arányosan kerül sor.
A második kérdés, amit meg szeretnék említeni, a képviselő úr által említett jelenlegi kilenc hónapos rendszer, amely a képviselő úr vélelmezése szerint háromszor három hónapból áll. Erre már a bizottsági ülésen is rámutatott a kormány jelen lévő képviselője; ismétlés a tudás anyja, engedje meg, képviselő úr, hogy szó szerint idézzem a bizottsági ülésen elhangzottakat: "Mécs képviselő úr felvetésére szeretném jelezni, hogy jelen pillanatban a kiképzési rendszer nem három plusz három hónapos, hanem három plusz hat hónapos: három hónap alapképzés és hat hónap kötelékkiképzés."
Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)
DR. VIDOVEN ÁRPÁD (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Kénytelen vagyok folytatni előző kétpercesemet, és Mécs Imre képviselő úr normál felszólalására ismét reagálni. Előre is elnézésüket kérem, tisztelt képviselőtársaim, hogy ismét idézni fogok. Mécs Imre képviselő úr beszélt itt a miniszterelnök úr bizonyos álmáról.
Tisztelt Képviselőtársaim, egyben tisztelt Rádióhallgatók! Mécs Imre képviselő úr a régi, jól bevált taktikát alkalmazta: kiragadott egyetlen mondatot a szövegkörnyezetéből. Ha megengedik, akkor most fölolvasnám, hogy mit is mondott pontosan a miniszterelnök úr az idei feladatszabó értekezleten a Honvédelmi Minisztériumban: "Minden fiatalnak be kell vonulnia katonai szolgálatra. Az lehetséges, hogy nem mindenkinek kell harcoló alakulathoz kerülnie és ott állományba venni őket, de minden magyar fiatalembernek kell kapnia alaki kiképzést és bizonyos mértékű lelki felkészítést is. Ehhez ragaszkodni kell. Azoknak is meg kell kapniuk ezt, akik egyébként fizikailag vagy egészségügyileg nem alkalmasak a legmagasabb katonai szintű szolgálatra. Ki kell alakítani a szolgálatnak azokat a formáit, ahol rájuk is hasznos feladatot lehet bízni."
Így, azt hiszem, teljesen más megvilágításba kerül az imént idézett és kiragadott mondat. Köszönöm. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)
DR. VIDOVEN ÁRPÁD (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. "A sorkatonai szolgálat idejét a kormány még ebben a ciklusban hat hónapra csökkenti, ezzel egyidejűleg átalakítja a sorkatonai, valamint a tartalékos állomány kiképzési és felkészítési rendszerét." Az idézet "Az új évezred küszöbén - kormányprogram a polgári Magyarországért" címet viselő dokumentumból származik, amelyet a polgári kormány programjaként fogadott el az Országgyűlés 1999 nyarán.
Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Egy kormánypárti képviselő számára akár már ez is megfelelő és elégséges indok ahhoz, hogy támogasson egy törvényjavaslatot, ha az a kormányprogram egyik lényeges és jelentős pontjának megvalósulását célozza, hiszen az előttünk fekvő törvényjavaslat lényege, legfontosabb rendelkezése erre irányul. E változás, amely minden egyes magyar fiatal férfi számára kedvező, nem más, mint a sorkatonai szolgálat kilenc hónapról hat hónapra történő csökkentése.
A törvényjavaslat beterjesztését azonban nem kizárólag a kormányprogram végrehajtása indokolja. Az elmúlt években a sajnálatos demográfiai hullámvölgy, a belépő korosztályok folyamatos csökkenése ellenére a Magyar Honvédség létszámának - egyébként indokolt - fokozatos csökkentése következtében, amely a sorállomány létszámát is érintette, feltorlódott, felhalmozódott a sorköteles korban lévő, behívásra tervezhető fiatalok száma: e szám jelenleg 175 ezer körül mozog és folyamatosan nő. A hadkiegészítés jelenlegi rendszere nem alkalmas a létszámkeret levezetésére. Jelentős feszültségeket okoz, hogy van, akinek be kell vonulnia, és vannak olyanok, akik nem teljesítenek sorkatonai szolgálatot. Az igazságtalan helyzetet, amely kialakult, mindenképpen orvosolni kell, a társadalmi igazságosságot helyre kell állítani. Erre a javaslat alkalmas.
Megoldásként elméletileg felmerülhet a sorkötelezettség azonnali megszüntetése. Itt szeretném leszögezni, hogy a Fidesz-Magyar Polgári Párt képviselői mindig is elkötelezett hívei voltak az önkéntes hivatásos hadseregnek, amely bevezetésének azonban megvannak a sajátságos feltételei, amelyek jelen pillanatban nem állnak fenn.
Engedjék meg, tisztelt képviselőtársaim, hogy felszólalásomban e feltételrendszer egyetlen, talán nem is a leglényegtelenebb elemével, a jogi feltételekkel foglalkozzam részletesebben. Alaptörvényünk, az alkotmány 70/H. §-a minden magyar állampolgár kötelezettségévé teszi a haza, a Magyar Köztársaság védelmét, ez az általános hadkötelezettség elvének deklarálása. A Magyar Honvédség hosszú távú átalakításának irányairól szóló 61/2000. számú országgyűlési határozat 5. pontjának f) alpontja a következőket tartalmazza: "Az általános hadkötelezettség fenntartása mellett a jelenlegi sorozáson alapuló, reguláris haderő átalakításának folytatásával meg kell alapozni a professzionális haderőre történő áttérés lehetőségeit." Tehát az országgyűlési határozat értelmében a közeljövőben még nem lehetséges a sorkötelezettség megszüntetése. A törvényjavaslat azonban mindenben megfelel a fent idézett országgyűlési határozat által kitűzött céloknak. Ezt támasztja alá az is, hogy a sorkatonai szolgálat hat hónapra való csökkentését a honvédelmi bizottság szocialista alelnöke is "az önkéntes hivatásos haderő megteremtésére tett helyes irány"-nak tekintette.
Megfogalmazódhat, hogy elegendő-e a hat hónap a megfelelő kiképzésre. A kiképzési rendszer átalakításával mindenképpen. A sorkatona számára értelmes elfoglaltságot kell biztosítani, ez pedig nem más, mint maga a kiképzés, a katonai ismeretek elsajátítása. A jövőben megengedhetetlen, hogy olyan eset forduljon elő, mint ami napjainkban a tapolcai kiképzőbázison történt. Hat hónap alatt a fiatalokat eredményesen ki lehet képezni az alapvető katonai ismeretekre, képessé lehet tenni őket arra, hogy nem várt esetben képesek legyenek önmaguk és a haza, a Magyar Köztársaság megvédésére, védelmére. Nemzetközi tapasztalatok is alátámasztják ezt, hiszen a NATO-tagállam Portugáliában és Dániában van példa akár a négy, azaz négy hónapos sorkatonai szolgálatra is.
A törvényjavaslat második, a polgárok számára legkedvezőbb rendelkezését a 15. § tartalmazza: "Nem hívható be sorkatonai szolgálatra az a hadköteles, aki saját háztartásában két vagy ennél több kiskorú vér szerinti, örökbe fogadott, mostoha vagy nevelt gyermek eltartásáról gondoskodik." A Fidesz-Magyar Polgári Párt és a polgári kormány eddig is a családok szempontjait, a családok támogatását helyezte a középpontba. A három éve folyamatosan épülő és egyre inkább megerősödő családtámogatási rendszer újabb jelentős eleme ez az intézkedés, hiszen eddig ez a lehetőség csak a háromgyermekesek számára volt biztosított. A családok érdekeit szolgálja az is, hogy a jövőben a váltási rendtől eltérő időpontban, a letöltött szolgálati időtől függetlenül, tehát azonnal - mondja ki a törvényjavaslat - le kell szerelni azt a sorkatonát, akinek megszületett a második gyermeke.
Az előttünk fekvő törvényjavaslat azonban ezeket a rendelkezéseket sajnálatos módon kivételként kezeli a hatályba léptetés vonatkozásában, és csak 2002. január 1-jétől lépteti hatályba, nem pedig fő szabályként a törvény kihirdetését követő 15. napon. Itt szeretném jelezni: módosító javaslatot nyújtottam be, amely azt célozza, hogy a rendelkezések még az idei év nyarán hatályba léphessenek, és a millenniumi év végét a kétgyermekes családapák már civilként ünnepelhessék gyermekeikkel közösen.
Tisztelt Képviselőtársaim! A Fidesz-Magyar Polgári Párt képviselői elkötelezett hívei a nemzetőrség létrehozásának. Simicskó István képviselő úr kezdeményezésére került be a már idézett országgyűlési határozatba, a haderőrefomba a nemzetőrség fokozatos létrehozása feltételeinek vizsgálata. Örömmel üdvözöljük az önkéntes tartalékos állomány kategória megteremtését és bevezetését. Bízunk abban, hogy teljesül azon reményünk, miszerint az önkéntes tartalékos állomány képezheti a jövőben a nemzetőrség alapját.
Fentiekre tekintettel a Fidesz-Magyar Polgári Párt képviselőcsoportja - mint ahogy Körömi Attila képviselő úr már elmondta - az előttünk fekvő törvényjavaslatot támogatja, és az itt, a vitában elhangzottak alapján nagyon bízom abban, hogy az ellenzék támogatása a végszavazás alkalmával is meglesz e törvényjavaslat tekintetében.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban és dr. Fodor Gábor részéről.)
DR. VIDOVEN ÁRPÁD (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! A Fidesz-Magyar Polgári Párt értékrendjének, gondolatvilágának a középpontjában a családok állnak. Frakciónk képviselői az elmúlt három év során mindent elkövettek annak érdekében, hogy a családok helyzete, a családok lehetőségei javuljanak. Ezt a célt szolgálta többek között a családi adókedvezmény bevezetése és számos egyéb intézkedés is.
Az előttünk fekvő törvényjavaslat is tartalmaz a családok számára igen kedvező rendelkezést. Ez pedig nem más, mint az, hogy az eddigiekkel ellentétben most már nemcsak a háromgyermekes, hanem a kétgyermekes családapákat sem lehet behívni sorkatonai szolgálatra. Az előterjesztés azonban, elég sajnálatos módon, a törvényjavaslat ezen rendelkezését a főszabálytól eltérően szabályozza. A főszabály ugyanis azt tartalmazza, hogy a törvényjavaslat az elfogadását követő 15. napon hatályba lép, azonban bizonyos rendelkezései csak 2001. január 1-jétől lépnek hatályba. Ez a rendelkezés, miszerint a kétgyermekes családapákat nem lehet sorkatonai szolgálatra behívni, a kivételek közé kerül, tehát a törvényjavaslat a 2002. január 1-jei hatályba lépést célozza.
A módosító javaslatommal azt szeretném elérni, hogy ezen rendelkezés is hatályba lépjen a törvény hatálybalépését követő 15. napon, azaz a kétgyermekes családapákat már az idei, következő bevonulás alkalmával se lehessen behívni.
Ugyancsak ezt az előbb említett célt szolgálja módosító javaslatomnak az a része, amely a 21. §-t szintén a törvény hatálybalépését követő 15. napon hatályba kívánja léptetni, nem pedig 2002. január 1-jén. Ez pedig azt tartalmazza, hogy a bevonult sorkötelest, tehát a sorkatonát, abban a pillanatban, ahogy megszületik a második gyermeke, haladéktalanul le kell szerelni. Kérem tisztelt képviselőtársaimat, ahogy a bizottságokban is tették, a módosító javaslatokról történő szavazások alkalmával is támogassák ezen javaslatomat.
Szeretnék még szólni az ajánlás 4. pontjában szereplő módosító javaslatomról. A módosító javaslat a honvédelemről szóló törvény 82. §-ának (4) bekezdését érinti. Ez a bekezdés a jelenleg hatályos formájában azt mondja ki, hogy a sorozásra évente két alkalommal, március-április, illetve szeptember-október hónapokban kell sort keríteni. Tekintettel a törvényjavaslat változására, annak a leglényegesebb pontjára, miszerint a kilenc hónapos sorkatonai szolgálat a jövőben hat hónapra fog csökkenni, ennek az egyik következménye az lesz, hogy az elkövetkező időben évente akár hat alkalommal is sor kerülhet majd a bevonulásra. Teljesen ésszerűtlen és gyakorlati nehézségeket okozna, ha évente pusztán két alkalommal kerülhetne sor a sorozásra.
A módosító javaslatom azt célozza, hogy a sorozás időpontját a honvédelmi miniszter úr évente rendeletben állapítsa meg, tekintettel arra, hogy egy évre előre lehet látni azt, mely időpontokban kerül majd sor sorozásra. Ezért ez nem ütközik gyakorlati nehézségekbe, ugyanakkor hasznos az önkormányzatok, illetve a sorozóbizottságok orvos tagjai számára is, hiszen a hatályos törvény értelmében - és ezt a módosítás is fenntartja - a sorozóbizottságoknak továbbra is tagjai a polgármester által kijelölt köztisztviselők. Az önkormányzatok működése szempontjából nem hátrányos dolog az, ha a polgármester legalább egy évvel előre tudja azt, hogy mely időpontokban kell a törvényi kötelezettségének eleget tennie, és köztisztviselőt jelölnie a sorozóbizottságokba.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)
(20.50)
DR. VIDOVEN ÁRPÁD (Fidesz): Köszönöm a szót. Elnök Úr! Tisztelt Ház! Mécs Imre képviselő úr az imént azt mondta, hogy módosító javaslataikkal a törvényjavaslatot rugalmasabbá, életszerűbbé akarják tenni. Ha megnézzük a Mécs Imre és képviselőtársai által benyújtott módosító javaslatokat, akkor azt tapasztaljuk, hogy ezek - közel kétharmadnyi arányban - pusztán azt tartalmazzák, hogy a törvényjavaslat bizonyos rendelkezéseit hagyjuk el, azaz a jelenleg hatályos törvényt tartsuk továbbra is hatályban.
Képviselő úr az ajánlás 2. pontjában a tanulmányi szolgálathalasztás kapcsán javasolja, hogy továbbra is tartsuk hatályban azt a rendelkezést, miszerint a tanulmányok megkezdéséről és szüneteltetéséről a sorkötelesnek kell bejelentést tennie a hadkiegészítő parancsnokság felé. Ez a rendelkezés számos problémát okozott az elmúlt években, s ez a rendelkezés, illetve módosítás - amely azt célozza, hogy ne a sorköteles, hanem az oktatási intézmény jelezze a hadkiegészítő parancsnokság felé a tanulmányi jogviszony fennállását - igenis, éppen a sorkötelesek érdekét szolgálja.
Jómagam nem olyan régen fejeztem be egyetemi tanulmányaimat, és még emlékszem arra az időre, ugyanis a jelenleg hatályos törvény értelmében minden hónap október 15-éig kell jelezni a hadkiegészítő parancsnokság felé, hogy a tanulmányi viszony továbbra is fennáll. Nos, számos alkalommal az évfolyamtársaim e kötelezettségüknek nem tettek eleget, és igenis nehezteltek, amikor tavasszal a sorozáson meg kellett jelenniük. Tehát ez a rendelkezés épp azt a célt szolgálja, hogy a sorkötelesek, miután az oktatási intézmény jelezte a hadkiegészítő parancsnokság felé, hogy tanulmányi jogviszonyuk továbbra is fönnáll, ne kerüljenek olyan kellemetlen helyzetbe, olyan fölösleges procedúra elé, hogy meg kell jelenniük a sorozáson, és ott igazolniuk kell a tanulmányi jogviszony fönnállását.
Köszönöm.
DR. VIDOVEN ÁRPÁD (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Az ajánlás 7. pontjában szereplő, Bauer Tamás, Fodor Gábor és Mécs Imre képviselő urak által benyújtott módosító indítványhoz szeretnék hozzászólni.
Az imént Mécs Imre képviselő úr azt állította, hogy ez a módosítás, amelynek elhagyását ez az ominózus 7. pont tartalmazza, szűkítő. És céljuk az ezzel a módosító javaslattal, hogy továbbra is fenntartsák a hatályban lévő törvényt, amely egyszerűen tágabb lehetőséget biztosít arra, hogy mely esetekben adható meg a szolgálathalasztás.
Szeretném fölhívni a figyelmét arra, hogy ez az állítása nem felel meg a valóságnak, ugyanis a törvényjavaslat 17. §-a, amelynek elhagyását ez a 7. pont célozza, épphogy a hatályban lévő törvény által biztosított lehetőségeket tágítja, azokat bővíti, nem pedig szűkíti. Ugyanis az eddig hatályos törvényben nem szerepelt az, hogy nappali tagozaton második vagy további alapképzésben, kiegészítő alapképzésben, valamint a nappali rendszerű oktatásban megkezdett tanulmányok befejezése céljából a középiskolában, szakiskolában nem nappali rendszerű oktatásban részt vevő hadköteles részére tanulmányi szolgálathalasztás engedélyezhető.
Tehát nem felel meg a valóságnak az, amit a képviselő úr állított, ez a javaslat egyáltalán nem szűkítő, ezzel ellentétben tágító, és ismételten sokkal kedvezőbb lehetőségeket teremt a sorkötelesek számára, mint a jelenleg hatályban lévő törvény.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket.
DR. VIDOVEN ÁRPÁD (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Ott folytatnám, ahol Körömi Attila képviselőtársam abbahagyta.
Én egy konkrét, parlament által elfogadott határozatra szeretném felhívni Bauer Tamás képviselő úr figyelmét, ez pedig nem más, mint a 61/2000-es határozat, amelyet a tavalyi évben június 20-án fogadott el az Országgyűlés, ellenzéki képviselőtársaim is támogatták - az való igaz, hogy az SZDSZ képviselőcsoportja egységesen nemmel szavazott erre az előterjesztésre. Ennek a határozatnak az 5. pontját, annak is az f) alpontját ajánlom a képviselő úr figyelmébe, amely világosan megfogalmazza és kimondja, hogy a haderőreformra előirányzott idő alatt meg kell teremteni a hivatásos önkéntes hadseregre való átállás feltételeit. Mi ez, ha nem konkrét elkötelezettség deklarálása az önkéntes hivatásos hadsereg mellett?
A hátralévő egy percben továbbra is a 7. pontban szereplő módosító javaslatunkhoz szeretnék hozzászólni, megismételve az előző kétpercesemben elmondottakat. Valóban, én azt mondtam, hogy ez a javaslat rugalmas, ésszerű; Mécs Imre képviselő úr azt mondta, hogy az önök módosító javaslatai ezt a célt szolgálják. Ön azt állította, hogy az oktatási intézmény a hadköteles, a sorköteles tudta nélkül szolgáltat adatot a sorkötelesről. Kérem, tisztelt képviselő úr, ez nem igaz: az oktatási intézmény a jövőben a hadköteles tudtával, törvényi felhatalmazás alapján fog adatot szolgáltatni a hadkiegészítő parancsnokságnak. Ugyanakkor ez a rendelkezés nemcsak a sorköteles egyetemi hallgató számára kedvező, rugalmas, ésszerű, hanem magának az oktatási intézménynek is, hiszen... (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) A következő kétpercesben fogom folytatni és befejezni a gondolatomat.
Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban.)
DR. VIDOVEN ÁRPÁD (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Ígéretemhez híven először be szeretném fejezni az előző kétpercesemben befejezni nem tudott gondolatot. Tehát a felsőoktatási intézmények számára is rugalmas, életszerűbb, könnyebb az a szabályozás, ha nekik kell egyben jelenteniük a hadkiegészítő parancsnokság felé a hallgatók tanulmányi jogviszonyának fennállását, nem pedig az történik, hogy szeptember hónapban - amikor a tanulmányi osztályok általában úgyis a beiratkozással, az órák felvételével és az átlagok kiszámításával vannak elfoglalva - egyes helyeken akár több ezer fiú hallgató is berohan a tanulmányi osztályra, és egyénileg kéri a tanulmányi jogviszony igazolását.
Tisztelt Képviselő Úr! Lehet, hogy az önök kormánya alatt az országgyűlési határozatok írott malaszt voltak, de - és ez az egyik, éppen nem is lényegtelen különbség az előző kormány és a jelenlegi polgári kormány között - a polgári kormány igenis betartja a szavát, és azokat a dolgokat, amelyeket országgyűlési határozatban rögzít, végre is fogja hajtani.
Szeretném felhívni a figyelmét arra, hogy többek között a honvédelmi bizottság ülésén a bizottság szocialista alelnöke, amikor ezt a törvényjavaslatot tárgyaltuk, amikor az általános vitára való alkalmasságáról döntöttünk, akkor kijelentette, hogy ez a törvényjavaslat igenis egy lényeges, jelentős lépés az önkéntes hivatásos haderő irányába vezető úton.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
DR. VIDOVEN ÁRPÁD, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Tisztelt elnök asszony, köszönöm a szót. Tisztelt Ház! "A kormány meg kívánja teremteni annak feltételeit, hogy középtávon 2004-ig a védelmi erők egészének működőképessége, valamint szolgálati, élet- és munkakörülményei jelentősen javuljanak." Az idézet "Az új évezred küszöbén - kormányprogram a polgári Magyarországért" címet viselő dokumentumból származik.
Tisztelt Országgyűlés! A kitűzött célok megvalósítása érdekében már eddig is jelentős lépéseket tettünk. A stratégiai felülvizsgálatot követően a parlament nagy többséggel, az ellenzék jelentős részének támogatásával elfogadta a Magyar Honvédség hosszú távú átalakításának irányairól szóló országgyűlési határozatot. A Honvédelmi Minisztériumba integráltuk a honvéd vezérkart, és - talán amit a polgárok leginkább saját bőrükön is érezhetnek - hat hónaposra csökkentettük a sorkatonai szolgálat időtartamát.
Mindezekkel azonban, tisztelt képviselőtársaim, nem értünk a munka végére. A polgári kormány ugyancsak napirendre tűzte a közszolgálati rendszer megújítását, korszerűsítését. Ezt többek között az elérhető közelségben lévő EU-csatlakozás is indokolta. A Fidesz-Magyar Polgári Párt kiemelkedően fontosnak tartja, hogy a közszférában dolgozók, a köz érdekében munkálkodók előtt egységes, megfelelő karrier lehetőségét és biztos megélhetést garantáló pályamodell álljon. A nyáron elfogadott köztisztviselői törvény és a rendvédelmi szervek vonatkozásában a Hszt., a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvény módosítása is ezt a célt szolgálta. Őszintén örülünk annak, hogy a változások pozitív hatásait, előnyeit már a Honvédelmi Minisztériumban dolgozó köztisztviselők is élvezhetik.
Az imént felvázolt folyamatba szervesen illeszkedik a tisztelt Ház asztalán lévő és most tárgyalandó, a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses katonáinak jogállásáról szóló T/4752. számú törvényjavaslat, amelyet a Fidesz-Magyar Polgári Párt frakciója messzemenően támogat.
Joggal merülhet fel a kérdés, tisztelt képviselőtársaim: miért itt és most, miért ilyen módon és ebben a formában kerül tárgyalásra ez a törvény? A kérdések megválaszolásához rövid történeti visszatekintést kell végeznünk. Az előző parlament 1996-ban fogadta el a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvényt, amely általános részében valamennyi egyenruhásra - a rendőrtől a pénzügyőrön keresztül, a börtönőrön át egészen a határőrig és a katonáig - vonatkozó közös rendelkezéseket állapította meg. Különös részében külön-külön szabályozta az egyes szervekre, testületekre az eltérő élethelyzetekből következő sajátosságokat. Az akkori törvényalkotók igen nehéz feladatra vállalkoztak, amikor egy törvényben kísérelték meg az eltérő élethelyzetek szabályozását. Az élet nem is igazolta őket. A törvény nem állta ki az idő próbáját. Az alig több mint öt éve hatályba lépett törvényt eddig a pillanatig tízszer kellett módosítania az Országgyűlésnek.
A rendőrségi törvény szerint a rendőrök fő feladata "a közbiztonság és a belső rend védelme". "A Magyar Honvédségnek idegen hatalom fegyveres támadása ellen a Magyar Köztársaság függetlensége, területének sérthetetlensége, a lakosság és az anyagi javak katonai erővel való megvédése a feladata." - mondja a honvédelmi törvény.
Eltérőek továbbá az egyes lehetséges életpályák is. Maradva az előző példánál: míg egy rendőr felszerelésétől egészen nyugdíjazásáig szülőfalujának megbecsült polgára lehet, addig a katona 5-10 évenként a szükséges mobilitás miatt más helyőrségben, más településen szolgálja a hazát.
A különbségeket talán legszemléletesebben az eltérő esküszövegek fejezik ki. Idézek a rendőrök esküjéből: "Hazám alkotmányos és törvényes rendjét, nemzetünk közbiztonságát, ha kell, életem kockáztatásával is hűségesen védelmezem." A katona ennél jóval többre vállalkozik: "A Magyar Köztársaság függetlenségét, az állampolgárok jogait bátran, a törvények betartásával és betartatásával, a rám bízott katonák és fegyverek erejével, életem árán is megvédem." - hangzik a katonai eskü szövege.
Azt gondolom, önmagában már ez a példátlan áldozatvállalás - a fentebb elmondottaktól függetlenül is - elegendő ok arra, hogy önálló törvény vonatkozzon a katonai szolgálatot vállalókra. Önálló törvény, amely azonban elveiben, felépítésében és jogintézményeiben összhangban kell hogy álljon a közszféra egyéb területein szolgálók életviszonyait szabályozó rendelkezésekkel. E kívánalmaknak, kritériumoknak a szükséges módosítások után maximálisan megfelelhet a tárgyalt törvényjavaslat.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Az utánam szólók közül néhányan bizonyára - mint ahogy már eddig is megtették - el fogják mondani: az időpont a törvény tárgyalására nem megfelelő, sokkal hamarabb el kellett volna kezdeni azt. A kritika jogosnak tűnhet, ha arra gondolunk, hogy a katonák milyen régóta várják a parlamenttől a Hszt., a szolgálati törvény helyett egy új, korszerűbb törvény elfogadását. De, tisztelt képviselőtársaim, lássuk be, előbb azt kellett meghatározni, hogy milyen hadsereget szeretnénk látni, és felelősséggel csak ezután szabályozhatjuk ezen hadsereg katonáinak életviszonyait, próbálhatjuk meg jobbá, könnyebbé tenni mindennapjaikat. Ez az időpont pedig most érkezett el, tehát éppen időben vagyunk.
Ez a Ház, illetve e Házban szinte valamennyi párt és képviselő az önkéntes hivatásos hadseregre való áttérést tekinti céljának. Vannak azonban olyanok, akik ennek leple alatt felesleges pótcselekvésekre ragadtatják magukat, és vannak olyanok is, akik már eddig is érdemben cselekedtek, és a jövőben is érdemben fognak cselekedni.
Az önkéntes hivatásos hadseregre való áttérést szolgálja a sorkatonai szolgálat hat hónapra való csökkentése és az önkéntes tartalékos állomány kategória bevezetése. Az új szolgálati törvény elfogadása pedig egyenesen mérföldkő ezen a rögös úton. Mérföldkő, mert szerződéses katonák nélkül nem létezhet önkéntes hivatásos hadsereg. Ez az első törvény, amely már címében is megjeleníti a szerződéses katona fogalmát. Lényeges új eleme a javaslatnak, hogy egy törvényben, egységesen kerülnek szabályozásra a hivatásos és szerződéses katonák jogai, illetve kötelezettségei.
(Az elnöki széket dr. Wekler Ferenc, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)
Az önkéntes hivatásos hadseregben az is elképzelhetetlen, hogy ne a hadnagyok száma legyen a legmagasabb és a tábornokoké a legalacsonyabb. Ma, sajnos, nem ez a helyzet. Az úgynevezett tiszti piramis felfordult, feje tetejére állt. Míg a tiszthelyettesekből hiány van, addig az alezredesek száma elképesztően magas. Ennek a tarthatatlan helyzetnek, ha nem is egyik napról a másikra, de minél előbb meg kell változnia.
Az előttünk fekvő törvényjavaslat alkalmas arra, hogy segítségével és következtében ez a változás végbemenjen. Ez a törvénytervezet sok új elvvel, szemponttal a szebb, jobb jövőt hozza el a katonák részére, például többek között elismerve azt, hogy állampolgárainkhoz képest honvédségünk személyi állománya nagyobb áldozatokat vállal magára és családjára, még a közszolgálati szférában dolgozókhoz képest is.
A haderőhöz való kötődés tényleg súlyosan korlátozza az alapvető állampolgári jogok gyakorlását, különösen az élet és a testi épség megőrzéséhez, a szabadsághoz és a személyi biztonsághoz, a szabad mozgáshoz és a tartózkodási hely szabad megválasztásához, a szabad véleménynyilvánításhoz, a gyülekezéshez és az egyesüléshez fűződő jogokat.
(10.20)
A szolgálati viszony létesítésekor tehát a hivatásos és szerződéses katonák lemondanak alkotmányos jogaik jelentős részének gyakorlásáról, ami komoly korlátozást jelent saját és családjuk életvitelében. Nem is szólva arról, hogy az állomány egyre nagyobb részét érintően hazai békeidőszak mellett a hivatásosok és szerződésesek egy része hadműveleti területen, valós háborús körülmények között folytat tevékenységet, reálisan veszélyeztetve ezzel testi épségét és életét.
Az alkotmányos jogok korlátozásán túl a honvédség személyi állománya az általánostól eltérően sokkal szigorúbb függelmi rendszerben, magasabb fegyelmi követelmények és fokozott fizikai, valamint pszichikai megterhelések mellett végzi feladatát. Teljes mértékben egyetértünk azzal, hogy ezeknek a magas elvárásoknak megfelelő állományt fokozott gondossággal és körültekintéssel, szigorú alkalmassági követelmények előírásával válogassák ki, illetve a meglévő állományt is ezen követelményeknek megfelelően vizsgáztassák le. A NATO-hoz csatlakozott Magyar Honvédségünkben nem lehetnek gyenge fizikumú, pszichikailag labilis, mentális problémákkal küszködő, vagy netán súlyfelesleggel rendelkező katonák.
Tisztelt Képviselőtársaim! Hölgyeim és Uraim! A Fidesz-Magyar Polgári Párt egyetértésével találkozott a polgári kormánynak a törvényjavaslatban rögzített azon célja, amely megpróbálja teljesen kompenzálni az alkotmányos jogok ideiglenes korlátozásának hátrányait, és ezért a törvénytervezet kiterjed a szolgálat teljesítése után a megérdemelt nyugállományra, illetve a szolgálatot teljesítők hozzátartozóira is. Ugyanis alapvető állampolgári jogok korlátozásának vállalását részben a családtagoknak is el kell viselni, ezért a törvényjavaslat megkülönböztetett figyelmet szán a hozzátartozókról és a nyugállományúakról való gondoskodásnak. A szociális gondoskodás és a törődés kérdése a kialakított életpálya és pályakép részét képezi. Gondoljunk csak bele, tisztelt képviselőtársaim, milyen áldozatokkal jár a törvényjavaslatban meghatározott jogi korlátok eltűrése: a szolgálatot vállalók előre nem tervezhető igénybevétele, állandó készenlétben tartása, a tartózkodási hely bejelentésének kötelezettsége, a visszarendelhetőség ténye és más korlátozások, hogy csak a legfontosabbakat említsem. De ebbe a körbe tartoznak a laktanyán kívüli korlátozások is.
Tisztelt Országgyűlés! Régóta, lényegében több évtizede várja már a hivatásos és szerződéses állományunk az illetményrendszer piaci viszonyokhoz való igazítását, az illetmények emelését. Annak idején szállóigeként terjedt, de sajnos igaz volt: a magyar katona volt a Varsói Szerződés legrosszabbul fizetett katonája; sajnos, a NATO-ban is a hátsó sorokban kullog a fizetéseket tekintve. Ezért a polgári kormány másik törekvését is támogatjuk, miszerint olyan új előmeneteli, valamint illetményrendszert akar bevezetni, amely a fokozott igénybevétel ellentételezését biztosítja, és a jelenlegihez képest jelentős és állandó jövedelemnövekedést garantál. A törvény hatálybalépését követő egy év alatt 40 százalékkal fognak emelkedni a bérek. A 40 százalékos fizetésemelés jelentős részét már a jövő év elején meg fogják kapni a hivatásos katonák. A szerződéses állomány tagjai még ennél is jobban járnak. Ma egy szerződéses katona kezdő alapilletménye bruttó 46 ezer forint körül mozog. Január 1-jétől ez az összeg 75 800 forintra fog emelkedni.
A törvényjavaslat a Magyar Honvédség hosszú távú fejlesztésére vonatkozó országgyűlési és kormányzati döntésekkel összhangban, a korábbitól lényegesen eltérő módon határozza meg a katonai pálya előmeneteli rendjét és előmeneteli lehetőségeit, amelyek a katonai pálya egyik legfontosabb tartalmi elemét képezik. A fentiek következtében a polgári kormány ezáltal ismét megteremti a katonai pálya társadalmi elismertségét és presztízsét. Az illetményrendszer korszerűsítésének koncepciója azonban szervesen alkalmazkodik a más fegyveres szerveknél már kialakított és az Országgyűlés által már elfogadott szerkezetekhez, de kifejezi és elismeri a katonai szolgálat ezektől eltérő sajátosságait.
Egyetértünk a polgári kormány azon elképzeléseivel is, hogy új intézményként a törvényjavaslat létrehozza a tiszti állomány kategóriában a központi előmeneteli bizottság alkalmazását, bevezeti az objektív teljesítményértékelés fogalmát, egyúttal szabályozza a minősítéseket és értékeléseket felelősen végzők és azokat jóváhagyók körét. Rendkívül pozitív visszhangot válthat ki véleményünk szerint a minősített észrevételezési jogának biztosítása, vagyis a minősített észrevételt tehet és jogorvoslati lehetőséggel is rendelkezik. Ezen elképzelések következtében jelentősen kiteljesülhet eredendően a demokrácia, és teljesen felszámolásra kerül a kommunista rendszer által örökölt szubjektív, elvtársi klientúrás előmeneteli rendszer.
Tisztelt Országgyűlés! Többen és az ellenzék is azzal vádolja a polgári kormányt, hogy ellentmondás tapasztalható hosszú távú biztonságpolitikájában, megemlítik a hivatásos, a profi hadseregre való áttérés koncepcióját és a hadkötelezettség fenntartására vonatkozó igény megfogalmazását, miszerint jó lenne, ha minden fiatalember átesne valamiféle kiképzésen. Nos, azt bátran kijelenthetem, hogy itt semmiféle ellentmondás nincs. Ez a törvényjavaslat is egyértelműen a teljes profi haderő létét tételezi fel. A törvénytervezet nem mondhatja ki, hogy mikor következik be a teljes áttérés, hiszen maga a törvénytervezet az áttérés szerves része, biztosítja az áttérés különböző jogi, anyagi és egyéb feltételeit. A hivatásos haderőre való áttérés után, azzal egy időben a magyar fiatal számára mindig fenn fog állni annak lehetősége, hogy kívánságának megfelelően és a majdan előírt korlátok között önként vállalva teljesíthesse hazafias kötelességét és felkészülhessen a haza védelmére. Ennek rendszerét a már ismertetett programunknak megfelelően az újonnan felállítandó nemzetőrség keretei között kívánjuk megteremteni. Az pedig valóban csak elérendő kívánság marad, hogy minden fiatal önként áteshessen egyfajta kiképzésen, amely lehetőséget teremt az önmagát és családját megvédeni akarók alapvető felkészítésére. Bizony, csak reménykedhetünk abban, hogy ennek kialakul valamilyen mértékű presztízse, társadalmi elfogadottsága és igénye.
Tisztelt Országgyűlés! A Magyar Honvédség állományától, a hivatásos és szerződéses katonáktól az újonnan megjelent feladatok mind nagyobb áldozatvállalást követelnek. Ez a törvényjavaslat pontosan azt célozza megfogalmazni, hogy hosszú távon a haza védelmét és a vele járó feladatok teljesítését önként vállaló katonák mindenkor értsék, hogy mire vállalkoznak és ezért miről kell lemondaniuk, valamint mire számíthatnak mindezek viszonzásaképpen, hiszen a jövőre nézve a katonák már hosszú ideje joggal várták és várják el ezt tőlünk. A hivatásos katonák részére felvázolt életpálya és a szerződésesek elé tárt pályakép őszinte tükre a társadalom megbecsülésének és teherbíró képességének.
Végezetül örömmel számolhatok be a katonáknak, ha stílszerűen akarnék fogalmazni, azt mondhatnám, jelenthetem a katonáknak, hogy a jövő elkezdődött.
Köszönöm a megtisztelő figyelmüket. (Taps a Fidesz padsoraiból.)
DR. VIDOVEN ÁRPÁD, a honvédelmi bizottság előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A honvédelmi bizottság délutáni ülésén széles egyetértés alakult ki a képviselők között a tekintetben, hogy a Magyar Országgyűlés nem mehet el szó nélkül az Egyesült Államokat ért szörnyű, brutális terrortámadás mellett.
(18.00)
A képviselők egyetértettek abban, hogy kötelességünk minden tekintetben, mind erkölcsileg, mind politikailag, hogy ebben a kérdésben véleményünket nyilvánítsuk, szavunkat felemeljük.
Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttünk fekvő országgyűlési határozati javaslat alkalmas arra, hogy kifejezze a legmélyebb szolidaritásunkat az Egyesült Államok népével, a tragédia áldozataival szemben, ugyanakkor világosan megfogalmazza a kormány előtt álló feladatokat is. Ezért, tisztelt képviselőtársaim, a honvédelmi bizottság 15 igen, 1 nem és 5 tartózkodás mellett az előttünk fekvő határozati javaslatot általános vitára alkalmasnak találta és azt a tisztelt Háznak elfogadásra javasolja.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
DR. VIDOVEN ÁRPÁD (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Annak ellenére, hogy az elnök úr az imént világosan elmondta, hogy nincs lehetőség a honvédelmi bizottság kisebbségi álláspontjának ismertetésére, Mécs Imre úr tíz percben mindezt megtette. Anélkül, hogy itt most a képviselő úr által elmondottakkal érdemben vitatkoznék, egy dolgot kívánok megjegyezni.
Nem kívánok fogadatlan prókátor lenni, de azt a leghatározottabban visszautasítom, hogy Talla István vezérőrnagy urat, a magyar légierő első emberét hatodrangú képviselőnek minősítse bárki is, különösen a honvédelmi bizottság volt elnöke.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
DR. VIDOVEN ÁRPÁD (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Iváncsik képviselő úr hozzászólásának hangneme megnyugtatott, ugyanis ellentétben Juhász képviselő úr indulatokkal teljes felszólalásával (Molnár Róbert: Money, money!), ez a hangnem az, amellyel lehet vitatkozni, amely alkalmas arra, hogy érdemi vitát folytassunk.
Az MSZP tisztelt képviselői azt állítják, hogy a kormány az előttünk fekvő országgyűlési határozati javaslat kapcsán a jogszabályokkal ellentétesen cselekszik, a jogszabályokat megsérti. Vizsgáljuk meg a kérdést! Mit mond a honvédelmi törvény 5. §-a? Az (1) bekezdés a következőt tartalmazza, idézem szó szerint: "Az Országgyűlés állapítja meg a honvédelmi célok megvalósítása érdekében a Magyar Köztársaság honvédelmét meghatározó alapelveket, valamint az azokban előírt feladatok végrehajtásának főbb irányait és feltételeit; b) pont: a fegyveres erők hosszú távú fejlesztésének irányait." (Göndör István: Ez az!) Ebben óriási konszenzus volt köztünk, ez nem más - és ebben a vita során is egyetértettünk -, mint a 61/2000. számú országgyűlési határozati javaslat, amelyet az Országgyűlés az elmúlt év nyarán fogadott el, nem mellékesen: az MSZP támogató szavazataival is.
(22.20)
Mit mond ez az országgyűlési határozat? Idézem a 61/2000. országgyűlési határozat 4. pontjának b) alpontját: "A légierő szervezetét úgy kell korszerűsíteni, hogy a légvédelem egész rendszere képes legyen a NATO integrált légvédelmi rendszerének részeként működni, a repülőcsapatok pedig képesek legyenek közreműködni a kollektív védelmi feladatok ellátásához szükséges műveletek végrehajtásában. Képesnek kell lenniük a honi légtér feletti ellenőrzés folyamatos biztosítására."
A honvédelmi törvény idézett paragrafusának következő pontja azt mondja, hogy az Országgyűlés állapítja meg a fegyveres erők részletes bontású létszámát - ezt megtettük a 62/2000. határozatban -, a fejlesztésének főbb haditechnikai eszközeit - ez nem más, mint az előttünk fekvő határozat -, azonban az idő lejártára való tekintettel a felszólalásomat a következő kétpercesben kívánom folytatni.
DR. VIDOVEN ÁRPÁD (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Iváncsik képviselő úr felszólalását követően örömömet kell kifejeznem magamnak a tekintetben, hogy az előbbi kétpercesben nem sikerült befejezni a felszólalásomat, és Juhász képviselő úr felszólításával ellentétben az országgyűlési határozatból idéznék. Helyesen utalt rá a képviselő úr, hogy a 61/2000. országgyűlési határozat 7. pontjának b) alpontja a következőt tartalmazza, ez a második ütem feladatait határozza meg: "A 2006-ig terjedő második ütemben kerüljenek végrehajtásra az életminőséget javító programok, továbbra a hadrafoghatóság és a kiképzettségi szint növelése. A haderő a második ütem végéig alapvetően a meglévő, illetve a korszerűsített fő technikai eszközök bázisán működjön, de" - és ez a lényeg, tisztelt képviselőtársaim - "kezdődjön meg az új haditechnikai eszközök beszerzése is."
Nos, ez az előttünk fekvő országgyűlési határozati javaslat nem más, mint az új haditechnikai eszközök, a korszerű, nyugati típusú vadászgépek beszerzésének, illetve bérlésének a megkezdése.
Köszönöm. (Szórványos taps a kormánypártok soraiban.)
DR. VIDOVEN ÁRPÁD (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Én is a 32. sorszámon szereplő, Szili Sándor képviselő úr által benyújtott módosító indítványhoz szeretnék hozzászólni. Amellett kívánok érvelni, hogy ezt a módosító indítványt a tisztelt Ház ne fogadja el.
Tisztelt Képviselőtársaim! A rendszerváltoztatás egyik kezdő lépése és legnagyobb eredménye volt az, amikor a pártok kivonultak a fegyveres erőkből, a fegyveres szervezetekből. Ha ez a módosító javaslat átmegy a Házon, tisztelt képviselőtársaim, akkor előállhat egy olyan abszurd helyzet, hogy lesz olyan pártalapszabály, amely nem teszi kötelezővé azt, hogy a kampányfőnök a párt tagja legyen; márpedig mindannyian tudjuk, kevés olyan pártbeli tisztség van, amely politikai értelemben jelentősebb. Ha ezt elfogadjuk, előállhat az a helyzet, hogy a következő választások alkalmával az x számú országos kampányfőnök között - de ne az országos kampányfőnökről beszéljek, hanem mondjuk a megyei vagy a választókerületi kampányfőnökökről - számos katonatiszt lesz. Azt hiszem, ezt egyikünk sem kívánja. Ezért kérem azt, hogy ezt a módosító indítványt a parlament ne fogadja be.
Köszönöm.
DR. VIDOVEN ÁRPÁD (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Köszönöm Lezsák képviselő úr észrevételét. Való igaz, hogy nem fogalmaztam pontosan, hibáztam. A módosító javaslat értelmezése a szándékommal ellentétes, éppen ezért már benyújtottam egy kapcsolódó módosító indítványt, amely így hangzik: "Az állomány tagja a szolgálati helye szerinti településen, valamint annak vonzáskörzetén kívül csak az állományilletékes parancsnok engedélyével lakhat." Azt hiszem, ez a fogalmazás már valóban a szándéknak megfelelő.
Még egyszer köszönöm Lezsák úr észrevételét.
DR. VIDOVEN ÁRPÁD (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Képviselőtársaim! Az ajánlás 106. pontjában szereplő indítványról szeretnék néhány szót szólni. Ezt Bernáth Ildikó képviselőtársammal együtt nyújtottuk be.
Az indítvány arra tesz kísérletet, hogy a folyamatos ügyeleti szolgálatot ellátók szolgálatteljesítési idejét határozza meg. Az eredeti javaslatban az szerepel, hogy ezeknek a katonáknak... - hogy mindenki értse, miről van szó, szeretném elmondani, hogy a folyamatos ügyeleti szolgálatot ellátó katona gyakorlatilag az, akinek az a dolga, hogy folyamatosan ügyeletes tisztként szolgáljon, azaz 24 órát eltölt egy szolgálati helyen, utána valamennyi pihenőidő biztosított számára, és ő csak ezt a 24 órás szolgálatot adja. Néhány tucat ilyen beosztás van a Magyar Honvédségben. Ezeknek a katonáknak a munkájára leginkább különböző vészhelyzetek idején van szükség.
Nos, az eredeti törvényjavaslatban az szerepel, hogy ezen katonák szolgálatteljesítési idejét a (2) bekezdésben szereplő időtartam figyelembevételével kell megállapítani. A (2) bekezdésben 54 órás heti munkaidő, szolgálatteljesítési idő szerepel. Ha ezt figyelembe vesszük, akkor ad absurdum, az is bekövetkezhet, hogy ezeknek a katonáknak 2808 órát lehetne meghatározni szolgálatteljesítési időként. Bernáth Ildikó képviselőtársammal 2080 órában javasoljuk meghatározni ezen katonák szolgálatteljesítési idejét. Ez a 2080 óra úgy tevődik össze, úgy számoltuk ki, hogy egy évben 52 hét van, és a javaslat kimondja, hogy a heti szolgálatteljesítési idő 40 óra; negyvenszer ötvenkettő az 2080.
Kérem a tisztelt képviselőtársaimat, ezen módosító indítványunkat támogassák. Köszönöm.
DR. VIDOVEN ÁRPÁD (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Képviselőtársaim! A legnagyobb tisztelettel szeretném Sibak András képviselő urat arra kérni, hogy az 52. pontban szereplő módosító indítványát vonja vissza. Kérésemet alapvetően két ponttal tudom indokolni.
1. A képviselő úr valóban helyesen vette észre azt, hogy a hivatkozás helytelen, valóban a (10) bekezdésre kell visszahivatkozni. Ugyanakkor a képviselő úr szintén helyesen észrevette az eredeti előterjesztésben szereplő helyesírási hibát. Azonban a helyesírási hibát nem küszöbölte ki teljes mértékben, ugyanis az Észak-atlanti Szerződés Szervezete esetében valóban az Észak-atlanti szavak között kötőjel szerepel a magyar helyesírás szabályai szerint, viszont az atlanti szónak kis betűvel kell szerepelnie.
2. A második indokom: bizonyára elkerülte a képviselő úr figyelmét az ajánlás 51. pontja, amiben mind a visszahivatkozást, mind pedig a helyesírási hibát a magyar nyelv szabályainak megfelelően kiküszöbölve nyújtottam be a módosító indítványt.
Kérem még egyszer a képviselő urat, hogy vonja vissza a módosító indítványát, és támogassa az 51. pontban szereplő módosító indítványt.
Köszönöm szépen.
DR. VIDOVEN ÁRPÁD (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Az ajánlás 166. pontjában szereplő módosító indítványomról szeretnék néhány szót szólni.
A törvényjavaslat, nagyon helyesen, a szolgálati idő számítása szempontjából bizonyos különbséget tesz különböző beosztásokban szolgálók között. Mód és lehetőség van arra, hogy például a jubileumi jutalom, a nyugdíjjogosultság, a nyugdíj mértéke szempontjából többek között a repülők, a hajózóállomány szolgálati ideje kétszeresen essen számításba.
A törvényjavaslat eredeti szövege másfélszeresen javasolja beszámítani a műveleti területen, a békefenntartó egységekben szolgálatot teljesítő katonák szolgálati idejét. A módosító javaslatom azt célozza, hogy ezen katonák - például a KFOR alakulat tagjai, akik igen-igen nehéz körülmények között, valós veszélyek között teljesítik a szolgálatukat, igen kiválóan, és öregbítik a Magyar Köztársaság hírnevét, a magyar katona jó hírét a NATO-ban - szolgálati ideje is a törvény által biztosított maximális, azaz kétszeres szorzóval kerüljön beszámításra a pótszabadság, a nyugdíjjogosultság és egyéb hasonló dolgok tekintetében. Szeretném megköszönni mind az előterjesztőnek, mind pedig a bizottságoknak, hogy ezen módosító javaslatomat támogatták.
Köszönöm. (Taps a Fidesz és az FKGP soraiban.)
DR. VIDOVEN ÁRPÁD (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az 1. és 2. pontban Lezsák Sándor, illetve Lányi Zsolt képviselőtársaim kísérletet tesznek arra, hogy a törvény preambulumát módosítsák.
Mindkét javaslat tartalmaz olyan elemeket, amelyek megfontolandók, és nagyon helyesen támogatandók. Én egy kapcsolódó módosító indítványban ezeket a javaslatokat, ezeket az elemeket megpróbáltam ötvözni. Kérem a tisztelt Házat, hogy ezt a kapcsolódó módosító javaslatot a szavazás során támogassa.
Köszönöm.