Felszólalás adatai

Az Országgyűlés nyári rendkívüli ülésszakának 5. ülésnapját megnyitom. Tájékoztatom önöket, hogy az ülés vezetésében Földesi Gyula és Szilágyi Péter jegyző urak lesznek segítségemre.

Tisztelt Országgyűlés! A mai napon napirend előtti felszólalásra jelentkezett Michl József képviselő úr: "Magyary Zoltán életpéldája ma is kihatással van a közigazgatásra" címmel.

Megadom a szót a képviselő úrnak, a KDNP képviselőcsoportja részéről.

MICHL JÓZSEF (KDNP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Ebben a hónapban emlékeztünk meg Magyary Zoltánnak 125. születésnapjáról. 125 esztendővel ezelőtt Tatán született Magyary Zoltán, aki aztán feleségével együtt 1945 márciusában a szovjet csapatok betörésekor tragikusan hunyt el.

Magyary Zoltán a magyar közigazgatás megalapítója, fejlesztője és építője volt. Az egyetemet elvégezve 1910-1930 között a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumban dolgozott, 1925-ben már Tudománypolitikai Ügyosztály vezetőjeként, majd egyetemi tanárként. Létrehozta a Magyar Közigazgatás-tudományi Intézetet. E tudományos műhely a közigazgatás kutatásának, korszerűsítésének és oktatásának szellemi központjává vált, ő maga vezette ezt a tudományos műhelyt.

Magyary Zoltán nem az íróasztal mellett volt tudós, hanem közvetlen közelről is tapasztalatokat gyűjtött, és kutatását minden területre kiterjesztette, kutatói munkáját erősítette külföldi tanulmányútjaival. Az egyik legkomolyabb munkája a tatai mintajárás kialakítása és végiggondolása volt; a járási rendszer megerősítése és annak az igazi tartalommal való megtöltése egy precíz, pontos, nagyon komoly felmérés eredményeként született meg.

Magyary Zoltán ma Magyarországon, hála istennek és a kormánynak, újra szemünk előtt van, és újra komoly példaként áll a magyar közigazgatásban dolgozók előtt. Éppen ezért is, mint ahogy korábban is tettük helyi szinten, minden esztendőben egy tudományos konferenciával emlékeztünk meg Tatán Magyary Zoltán születésnapjához közeli napon, az idei esztendőben az első országos Magyary Zoltán-emlékkonferenciát szerveztük meg, amelyre meghívtuk Magyarország járásainak vezetőit is. Ezen a konferencián több tudományos előadás hangzott el, méltatva Magyary Zoltán személyiségét, tudományos munkáját. Mindaz, amit Magyary Zoltántól tanultunk és tanulhattunk, az a mai magyar közigazgatásnak a fejlesztéséhez, annak a színvonalának a további emeléséhez nagy fontossággal bír.

A magyar közigazgatás című művében Magyary Zoltán a közszolgálat fejezetben így ír: "Minden organizáció emberek tervszerű összefogásából áll, közös feladatok megoldására. A közigazgatás szervezetében kiváló jelentősége van annak, hogy kik azok az emberek, akikből a szervezet alakul, és azokat milyen kapcsok fűzik a közigazgatáshoz. A közigazgatás tagjának lenni mindig azt jelenti, hogy valaki olyan szerepet tölt be, amit nem önerejéből lát el, hanem amelyet más bízott rá, ezért annak alárendelt, attól függ, és egyúttal azt is, hogy megbízatása nem határozatlan, hanem világosan megjelölt határokkal bír, ezért számon lehet kérni, tehát felelősséggel jár, azaz szolgálatot jelent."

Tisztelt Képviselőtársaim! Július 1-jén, hétfőn emlékezünk meg és ünnepeljük a közszolgálatban dolgozókat a köztisztviselők napja alkalmából. Köszönet és tisztesség minden közszolgának Magyarországon. Köszönet illeti meg mindazokat, akik a magyar közigazgatás átalakulásában akár a legkisebb munkahelyen vettek részt, vagy annak kialakításában végeztek komoly munkát. Köszönet mindenkinek, akik az önkormányzatok szintjén, a járások szintjén, a kormányhivatalokban vagy az ország vezetésében vesznek részt mint közszolgák. Köszönet és tisztesség mindannyiuknak.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a KDNP soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! A kormány nevében Rétvári Bence államtitkár úr kíván felszólalni.

Megadom a szót, államtitkár úr.

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Engedjék meg, hogy két Magyary-idézettel kezdjem a válaszomat. "A kormány a feje a közigazgatás apparátusának. Ha a kormány nem ura a közigazgatás apparátusának, nem tud politikát csinálni, programját nem tudja végrehajtani. Az emberek számára azt a tudatot és szilárd bizalmat kell megadni, hogy az állam egyrészt erős, másrészt az állam övék."

Úgy gondolom, hogy mi is és Magyary Zoltán is ezen az úton indultunk el. Ahogy képviselő úr is elmondta, végigjárta a ranglétrát Magyary Zoltán is. A vallásügyi minisztériumban, Klebelsberg Kunó egykori minisztériumában dolgozott, ahol gyakornok volt, hivatalnok, később társadalomtudós, egyetemi tanár, és a legmagasabb szintig vitte, hiszen kormánybiztosként felügyelte az akkori közigazgatási átalakítást. Legkiválóbb műve is "A magyar közigazgatás racionalizálásának programja" címet viseli, és ő is ilyen titulussal volt az akkori magyar kormány kormánybiztosa. De sok kiváló műve jelent meg. Én egyet hoztam el: "A közigazgatás és az emberek" címmel (Felmutatja.), amit éppen polgármester úr segítségével hoztak újra létre, és Magyary Zoltánnak ezt a művét sok-sok térképmelléklettel újra kiadták.

Hasonló volt a helyzet akkor is Magyary Zoltán esetében kicsit, mint most. A mű '32-ben született, a '29-33-as válság derekán, mint ahogy most is egy 2008 óta Magyarországon tartó válságban vagyunk. Akkor az emberek ugyanazt a dilemmát vetették fel, hogyan lehetséges az, hogy a gazdaság, amely korábban működött, gyarapodott, az hirtelen összeomlott, összecsuklott, emberek nagy tömegei munkanélkülivé váltak, a gazdaság teljesítménye visszaesett. És ekkor jöttek rá arra, hogy bár korábban hittek a piac mindenhatóságában, de ez mégsem igazolta be a korábbi várakozásokat, és az államot kell megerősíteni, nemcsak "éjjeliőr" állammá tenni, hanem valóban egy erős és hatékony államot kell létrehozni. Hiszen az embereket csak az állam szerepvállalása tudja megvédeni, a piaci folyamatok nem mindenhatóak, állami szabályozásra, állami beavatkozásra van szükség, gyors állami döntéshozatalra és hatékony végrehajtásra.

Így tehát akkor is, a harmincas évek legelején is az állam felé fordultak a tudósok Magyarországon, Magyary Zoltánnal az élükön, hogy hogyan lehet egy hatékony államot létrehozni. Magyary eszményképe egy erős, hatékony, ugyanakkor költségtakarékos és átlátható állami szervezet. Ez az, ami szerinte meg tudja védeni az embereket például a válság okozta nehézségektől. Újragondolták akkor is az állam szerepét, ahogy nekünk is újra kell gondolnunk az állam szerepét a válságban; egyrészt milyen szerepet kell vállaljon a gazdaságban, másrészről miként kell koordinálja a társadalom működését maga az állam, amely a nemzeti érdeket kell hogy előtérbe helyezze, mert így működik hatékonyan.

(10.10)

Mi magunk két irányt jelöltünk ki: egyrészről helyreállítani az állam és a polgár viszonyát, másrészről pedig az állami szervezetrendszert a versenyképesség szolgálatába állítani, hogy javítsa a versenyképességét az országnak. Átalakításra természetesen mindig szükség van, és annak kell hogy legyen beavatkozási területe. A mi Magyary Zoltánról elnevezett közigazgatás-fejlesztési programunk, amelynek az egyik verzióját a kezemben tartom (Felmutatja.), a szervezet, a feladatrendszer, az eljárások és a személyzet keretében látta azt a négy irányt, amit megújítanunk szükséges ahhoz, hogy a magyar közigazgatás hatékonyabban működjön, és elmondhatom, hogy ebben a munkában jól haladunk, hiszen igencsak előrehaladott a Magyary-programnak a célkitűzése. Ha csak az egyszerűsítési programrészt nézem, a közigazgatási eljárások számát és bonyolultságát 25 százalékkal csökkentettük, ez a program április 30-ára tervszerűen véget ért, és minden negyedik eljárást sikerült egyszerűsítenünk, ezáltal 25 százalékkal csökkentve a bürokratikus terheket.

Szintén fontos, ha Magyary Zoltán munkáit, illetőleg a magyar kormány munkáját nézzük, hogy a kisállami státus mennyire befolyásolhatja egy államnak a sikerességét. Mind Magyary azt írta a műveiben, mind pedig mi magunk is ezt hangoztatjuk a kormányzásunk során, hogy a kisállami státus nem hátrány a globális térben akkor, ha egy nemzetnek helyes és megvalósítható céljai vannak, és világos koncepcióval rendelkezik. Hiába kisebb méretű egy ország, hiába vannak nála nagyobb gazdasági hatalommal rendelkező országok, ha Magyarország világos célokkal rendelkezik, és hatékony közigazgatása van, sikert érhet el. Ehhez persze fontos ezeknek az előző nagy gazdasági világválságból tapasztalt különböző eredményeknek is a figyelembevétele, ezért fontos és jó, hogy mind a Tatán működő Népfőiskolai Társaság fenntartja Magyary Zoltán emlékét, amit köszönünk, mind a róla elnevezett E-közigazgatástudományi Egyesület, a Magyary Zoltán Szakkollégium a színvonalas rendezvényeivel, illetőleg a Magyary Zoltán Posztdoktori Ösztöndíj. Úgy gondolom, hogy mindez Magyary Zoltán örökségének a méltó továbbörökítése.

S hadd csatlakozzam a képviselő úrhoz, hogy a köztisztviselők napja előtt pár nappal én is hadd köszönjem meg mindenkinek a munkáját (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), akik az előző években a közigazgatásra áldozták az idejüket.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Felszólalások:   1   1-4   5-8      Ülésnap adatai