Felszólalás adatai

Most pedig következik a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. Rogán Antal, Kovács Ferenc és Rétvári Bence képviselők önálló indítványát T/11473. számon ismerhették meg.

Az előterjesztői expozé következik, Rogán Antal képviselő úr, maximum 20 perces időkeretben.

ROGÁN ANTAL (Fidesz), a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Sokszor hallottam itt a tisztelt Házban, hogy az lenne a jó, ha egy törvénytervezet úgy kerülne az Országgyűlés elé, hogy teljes egészében tükrözi az érintettek véleményét. Nos, tisztelt képviselőtársaim, szeretném önöknek elmondani, hogy ez ebben az esetben így van.

(20.50)

Több mint 4 hónapos egyeztetés előzte meg ennek a törvényjavaslatnak a benyújtását, méghozzá azok részéről, akik mondjuk, ebben a törvényjavaslatban egyébként például díjfizetésre lesznek kötelezve. Több mint 200 olyan vállalkozással egyeztettünk érdekképviseleteiken keresztül és személyesen is, akik egyébként ennek az érintettjei lesznek. Az ő véleményük nélkül ez a törvényjavaslat nem került volna ide, őket kértem arra, hogy kifejezetten minden pontját vitassák meg, és az ő jóváhagyásuk nélkül ez ne is kerüljön benyújtásra. Ez olyannyira így van, hogy amikor a törvényjavaslatot benyújtottuk, pénteken, akkor egyébként egy romkocsmában pont az ő érdekképviseleteiknek két vezetőjével együtt tartottam meg azt a sajtóbeszélgetést, ahol ennek a lényegét ismertettük.

Mi a dolog célja? Azt gondolom, egyik oldalról tisztázzuk azt, hogy természetesen ez a törvényjavaslat speciális hatályú kérdés, hiszen nem terjed ki az ország egészére, mindösszesen az ország azon részeire, amelyek a világörökség zónájába tartoznak. Ez Budapesten gyakorlatig az I. kerület és három belvárosinak nevezhető kerület: az V., a VII. és a VI. kerület, és értelemszerűen az ország néhány vidéki települése, amely ebbe a zónába tartozik, de ahol valószínűleg ez a probléma nem létezik, hiszen nincsenek éjfél után nyitva tartó szórakozóhelyek.

Önöknek azt mondanám, hogy szerte a világban nagyjából az a példa, hogy az éjfél utáni nyitva tartást nagyon szigorúan korlátozzák a tőlünk nyugatra eső városokban. Londonban például külön koncessziót kell kiváltani akkor, ha valaki éjfél után akar nyitva tartani, sőt ott ennél szigorúbb előírások is vannak. Ezt csak akkor teheti meg, ha önálló épületben működteti azt a bizonyos szórakozóhelyet, tehát a lakók mindenféle zavarása nélkül. Ha ezt nem teszi meg, akkor nem kapja meg egyébként az ezzel kapcsolatos koncessziós jogot.

Magyarországon ma már nem tudnánk ilyen szabályozást kialakítani, hiszen kialakult egy másféle kultúra, az, amit romkocsmakultúrának szokás hívni. Csak ennek megvannak a maga hátrányai is. Ezt egymás mellett láthattuk, hiszen az elmúlt időszakban azért ha valaki végigment akár a belváros azon részein, ahol hasonló szórakozóhelyek működnek akár csak innen kimegy mondjuk, a Szent István körút azon részére, amely érintett ebből a szempontból, vagy mondjuk, megnézi a Kazinczy utcát és környékét éjszaka, zárás után, tehát a hajnali órákban, akkor láthatja, hogy bizony, köztisztaság tekintetében van mit tenni.

Halmozottan súlyos probléma alakul ki ezeken a területeken. És nincs olyan önkormányzati erőforrás, ami erre fölhasználható lenne, mert gyakorlatilag nem lehet akkora mennyiségű embert mozgósítani, hogy csak koncentráltan ezeken a területeken történjen nagytakarítás. Ugyancsak az a helyzet, hogy több olyan problémával is próbálkoztunk például a Gödör környékén - mondok önöknek erre példát -, de még a Kazinczy utcában is volt rá példa, hogy önkéntes módszerekkel próbáljuk meg az éjszakai rendet fönntartani.

Voltak itt mindenféle csendbohócok és még sorolhatnám. Nem működött ez a rendszer. Ez csak akkor működik, ha lehet kellő számú rendőrt és egyébként lehet kellő számú közterület-felügyelőt kiállítani, aki adott esetben éjszaka is ellátja ezt a feladatot. Ehhez azonban szintén forrás szükségeltetik.

Őszintén megkérdeztem ennek a 200 vállalkozásnak a képviselőit. Ezért mondom, hogy velük egyeztetett javaslat került ide, a Ház elé, sőt minden elemében az utolsó pontjáig az ő javaslatuk volt, ők fogalmazták meg. Ezt követően egyeztettük le a Belügyminisztériummal mint rendészeti szakhatósággal, és ezt követően folytattuk le egyébként az egyeztetést az érintett önkormányzatokkal. Ők kérték azt, hogy a felügyeleti díj kerüljön bevezetésre, azért, mert azt mondták, hogy ez számukra egy garancia. Garancia arra nézve, hogyha hajlandók vagyunk vállalni azt, hogy viszont az ebből befolyó bevétel csak két célra használható fel. Arra a két célra, hogy ezeknek a területeknek a környékét az önkormányzatok takarítsák, illetve arra használható fel, hogy ott közterület-felügyelőket, illetve, ha kell, akkor éjszaka rendőr járőrpárokat tartsanak, illetve ezeket pluszfizetéssel díjazzák.

Azt gondolom, hogy ez tisztességes vállalás mind a két oldalról. Ennek az eredményeként javítható ezeken a területeken a közbiztonság és a köztisztaság. Cserébe viszont ők is kapnak egyfajta garanciát, mert ha megnézik, akkor a törvényjavaslat világossá teszi azt, hogy velük szemben önkényesen nem lehet eljárni; melyek azok a pontok, amelyeket egyébként világosan be kell tartaniuk, hiszen definiálja azt, hogy a rendészeti szakhatóság milyen kérdéseket kell hogy vizsgáljon velük kapcsolatban és melyeket nem tehet egyébként vita tárgyává, és ezek alapján, ha ők ezeket megszegik, akkor az engedélyük egy automatizmus keretében visszavonásra kerül, ha viszont nem szegik meg, akkor ez az engedély tőlük önkényes úton nem vehető el.

Azt gondolom, hogy így, együttesen ez egy olyan törvényjavaslat, ami talán segíthet abban, hogy kicsit rendezettebb viszonyok alakuljanak ki azon a világörökségi területen belül, amely bizonyos értelemben Budapestnek is meg az országnak is kirakata, és az a romkocsmakultúra, ami persze jó hírét viszi az országnak, de a lakóknak is, és egyébként az önkormányzatoknak is együtt kell velük élni, úgy maradjon fönn, hogy annak a környékén a rend garantálható.

Éppen ezért azt szeretném itt világossá tenni tisztelt képviselőtársaimnak, hogy abban az esetben, ha ehhez módosító indítványok születnek meg, azt tudom önöknek mondani, hogy minden véleményre nyitott vagyok, de csak azt a módosító indítványt tudom befogadni előterjesztőként, amit egyébként az érintettek is támogatnak. Ez így tisztességes, hiszen velük került kialakításra, több mint 200 vállalkozó véleményét és jóváhagyását tükrözi mindez. Ennek megfelelően csak akkor tudok hozzá módosítót befogadni, ha ezt ők, illetve az ő érdekképviseleteik is elfogadják.

Értelemszerűen ugyanez vonatkozik arra is, hogy ilyenkor ezt végig kell egyeztetni az önkormányzatokkal, a Belügyminisztériummal mint rendészeti szakhatósággal, mert ezeket az egyeztetéseket az elmúlt 4 hónapban elég alaposan megtettük. Ők kérték tőlem, hogy ne halasszuk őszre ennek a törvényjavaslatnak a benyújtását, hanem azért folytassuk le a vitáját, mert a romkocsmaidőszak egyik legfőbb szezonja egyébként éppen részben a nyári időszak, illetőleg az utána következő ősz. Ezért az volt a kérésük, hogy ha lehet, jussunk el nyárra azokba az állapotokba, hogy egyébként ők kiszámíthatóbb körülmények között tudjanak működni.

Ezt számukra ez a törvényjavaslat ezekkel a feltételekkel garantálni tudja. Ezért kérem a tisztelt Házat, hogy ha lehet, akkor ezt önök is támogassák, ha nem is a szavazataikkal, de legalább ebben a formában, mondjuk úgy, hogy a véleményükkel. És kérem, azt vegyék figyelembe, hogy természetesen minden kritikára nyitott vagyok, de alapvetően csak az érintett vállalkozók hozzájárulásával és engedélyével szeretnék ennek a törvénymódosításnak a szövegén változtatni, mert azt gondolom, hogy ebben az esetben ennél a törvényjavaslatnál a 4 hónapos egyeztetésnek értéke van, és én ezt az értéket nem szeretném veszni hagyni, mert ez az érték biztosítja azt, hogy egyébként ez a törvényjavaslat a gyakorlatban is majd működni tud és végre olyan körülményeket teremt, amelyek talán közelebb vannak azokhoz a körülményekhez, amelyeket nyugat-európai városokban megszoktunk.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

ELNÖK: Megkérdezem a kormány képviselőjét, hogy kíván-e szólni. Cséfalvay Zoltán államtitkár úr mozdulataiból úgy látom, hogy igen.

DR. CSÉFALVAY ZOLTÁN nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! A kormány támogatja a javaslatot. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

ELNÖK: Köszönjük szépen. Bizottsági álláspontok és kisebbségi vélemények 5-5 percben; elsőként Aradszki András, a gazdasági és informatikai bizottság előadója következik. Képviselő úr!

DR. ARADSZKI ANDRÁS, a gazdasági és informatikai bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! A gazdasági és informatikai bizottság mai ülésén megtárgyalta a törvényjavaslatot, és 21 igen szavazat mellett, 4 tartózkodással azt általános vitára alkalmasnak találta.

A bizottság ülésén Rogán Antal frakcióvezető úr, a törvényjavaslat előterjesztője ismertette a törvényjavaslat lényegét, amit megtett az előbb is, és ezt követően érdemi vita nem alakult ki a bizottságban. Annyi történt még, hogy a kormány képviselője jelezte, hogy esetleg bizonyos módosításokat szívesen látna a tervezetben.

Itt is elmondta frakcióvezető úr, hogy ezek a módosítások nem sérthetik azt a megállapodást, amit az előkészítési folyamatban - az ott történt egyezséget, a kialakult egyezséget - az érintettekkel hozott létre frakcióvezető úr. Ezt úgy is kell értelmezni, hogy az érintett vendéglátó-ipari egységek tulajdonosai, vezetői, jogos és érthető, megalapozott üzleti érdekeiket figyelembe véve is támogatják azt a javaslatot, amely szerint szigorú feltételek mellett lehet éjszaka, azaz éjfél után nyitva tartani az adott vendéglátó-ipari egységet.

Én azt gondolom, hogy a puding próbája az evés. Nagyon bízom benne, hogy az a fajta tartalom, ami előttünk van, hogy meghatározott díjat kell fizetni az ilyen vállalkozásoknak, és az meghatározott célra fordítható, biztosítja majd a közrendet, és méltó szórakozási lehetőséget biztosít a vendégeknek abban a környezetben, abban a városképileg fontos, a világörökség részét képező környezetben, amire egyébként mindannyian itt ebben az országban büszkék vagyunk.

Köszönöm a szót, tisztelt elnök úr. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

ELNÖK: Az önkormányzati és területfejlesztési bizottság többségi álláspontját Vigh László képviselő úr ismerteti.

(21.00)

VIGH LÁSZLÓ, az önkormányzati és területfejlesztési bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Az önkormányzati és területfejlesztési bizottság megtárgyalta a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot. A javaslat lehetőséget biztosít arra, hogy az önkormányzatok többletforráshoz jussanak, amely befolyt összeget kizárólag a lakosságot zavaró tünetek megoldására fordíthatnak. A települési önkormányzatok képviselő-testületei a világörökség területén működő, éjszaka 22 és 6 óra között nyitva tartó, szeszes italt kimérő, árusító kereskedelmi és vendéglátó üzletek rendeletben felügyeleti díj fizetésére kötelezhetik a nyitva tartó üzleteket.

A javaslat alapján a világörökség területén működő, szeszes italt kimérő, árusító kereskedelmi és vendéglátó üzlet 24 és 6 óra közötti nyitva tartásához a jegyzőnek a rendőrség szakhatósági hozzájárulásának figyelembevételével kiadott engedélye szükséges. Az engedélyezési eljárásban a rendőrség szakhatóságként vesz részt, amely szakhatósági eljárás a vendéglátó üzlet 24 és 6 óra közötti nyitva tartásának közbiztonságára gyakorolt hatására, a személy- és vagyonbiztonsággal kapcsolatos kérdésekre, továbbá a működésével összefüggésben elkövetett jogellenes cselekmények megismétlődése veszélyének értékelésére irányul.

A bizottság megtárgyalta a törvényjavaslatot, azt jónak találta, és 16 igen szavazattal, 4 nem ellenében, 1 tartózkodás mellett javasolja elfogadásra a tisztelt Háznak.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket.

ELNÖK: A kisebbségi álláspont ismertetője Pál Tibor képviselő úr.

PÁL TIBOR, az önkormányzati és területfejlesztési bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Bevallom őszintén, hogy nagy érdeklődéssel hallgattam az önkormányzati bizottság többségi véleményét, mert nem először fordul elő, hogy a bizottsági ülésen a kormánypártok részéről senki nem szól hozzá, és meglepő módon a plenáris ülésen többségi véleményt hallunk. Legalább ott is elmondhatták volna, hogy mit gondolnak erről a törvényről, de egyáltalán nem szóltak hozzá.

A kisebbségi véleményem azzal szeretném kezdeni, hogy elég nehezen indult a tárgyalása ennek a törvényjavaslatnak a bizottsági ülésen, merthogy maguk az előterjesztők nem voltak jelen a bizottsági ülésen, a beterjesztők nem jöttek el a bizottsági ülésre, a kormány képviselői kicsit késtek, aztán megérkeztek, úgyhogy tőlük lehetett kérdezni a tárca képviseletében. Nagy érdeklődéssel hallgattam itt a kormány véleményét, mert a tárca képviselői reggel még határozottan azt mondták a bizottsági ülésen, hogy nem támogatják ezt a törvényjavaslatot, ez némi problémát is okozott a bizottságban a kormánypárti képviselők és az elnök úr részéről. De meglepő módon estére pedig már támogatást nyert ez a törvényjavaslat. Ebből is látszik, hogy az a törvényalkotás, ami arról szól, hogy valakinek eszébe jut valaminek a módosítása - nem azt vitatom, hogy ez szükséges vagy nem szükséges -, akkor benyújt egy törvényjavaslatot. A senkivel nem egyeztetéshez mi megpróbálunk valahogy viszonyulni, de ez nagyon nehéz úgy, ha úgy változik meg a törvény, hogy a bizottságban bármiről is szó esne.

A vitában vagy hát a hozzászólásban valóban az volt a kérdés, hogy az adó mértéke hogyan is alakul a számítás következtében. Vannak benne pontatlanságok, de mindannyian tudjuk, hogy egy ilyen típusú törvényalkotásnál vannak pontatlanságok. Én magam felvetettem azt, hogy ugyanezt a törvényt két hónappal ezelőtt módosította a parlament. Ez is azt mutatja, hogy az a típusú törvényalkotás, ami itt folyik, arról szól, hogy ha valakinek eszébe jut valamilyen módosítás, akkor behozza és a Ház elé terjeszti. Úgy látom, hogy általában még a többség sem értesül róla, csak a bizottsági ülésen. Ez a kapkodást mutatja a törvényalkotásban.

Amit felvetettem a törvénnyel kapcsolatban és most is fontosnak tartok: az a cél persze elfogadható, hogy legyen közrend, legyen tisztaság. Azt is értem, hogy miért a világörökségi területeket mondják. De azt kell mondjam önöknek, hogy a dohányzás tilalmából eredő következményeket, nevezetesen, hogy a vendéglátó-ipari egységek elé mennek az emberek dohányozni - és ez nemcsak a világörökség területén van, hanem mindenhol az országban -, nos ezt a problémát az a törvény hozta létre. Egyébként akkor néhányan elmondtuk, hogy lesz ebből némi gond, ha ma valaki kimegy egy sétálóutcába, ahol vannak éttermek vagy kávézók, az ott lakók folyamatosan arról panaszkodnak, hogy borzasztó, hogy milyen szemét van az utcán, borzasztó, hogy milyen zaj van, hogy milyen dohányfüst van az adott épület előtt. Ezt a problémát ez a törvény nem kezeli. Lehet erre azt mondani persze, hogy ezt majd egy következő alkalommal, ha valakinek eszébe jut, akkor esetleg majd ősszel hozza be. De ha már ehhez a törvényhez és ehhez a problémához hozzányúlunk, akkor jó lenne erre a kérdésre is valamilyen választ adni, hiszen azok, akik önkormányzatnál dolgoznak, ezzel a problémával szembekerülnek.

Azt kell mondjam az előterjesztőnek, hogy valójában a közterület-felügyelet, a városőrség, a parkőrség - különböző néven vannak - ezt a feladatot ma is ellátja. Azt gondolni, hogy esetleg majd ettől a többletadótól több közterület-felügyelő lesz és majd ezt a problémát meg fogják oldani, tévhit.

Nem lesz ez így, mert ha valaki számára ma fontos, hogy délután, este, éjszaka vagy hajnalban legyen járőrözés egy adott területen, akkor ezt ma ugyanúgy meg tudja oldani, mint e nélkül a pluszadó nélkül. Arról meg, hogy ez a pluszadó milyen terhet jelent a vállalkozások számára, jó lett volna néhány szót hallani, hiszen csak most tudtuk meg, hogy ez egyáltalán hány vállalkozást érint.

Egyben szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy rengeteg szabadtéri szórakozóhely van ma Budapesten, amelyek környékén ugyanez a probléma megjelenik és a lakók számára ugyanúgy rengeteg gondot jelent. Azt gondolom, ez a törvény akkor lenne igazán kerek és teljes, ha ezekre a problémákra is választ adna. De mivel ezt nem teszi meg, mi nem támogattuk a bizottsági ülésen.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)

ELNÖK: Spaller Endre képviselő úr következik, fogyasztóvédelmi bizottság.

SPALLER ENDRE, a fogyasztóvédelmi bizottság előadója: Köszönöm szépen a szót. A különböző vendéglátó-ipari egységeknek nemcsak azok a fogyasztói, akik oda bemennek és ott pénzt költenek, hanem azok is, akik a környéken laknak és a káros hatásait élvezik ennek a tevékenységnek. Itt elsősorban a köztisztaságról és a közrendről lehet beszélni, amit ez a törvényjavaslat orvosolni szeretne olyan módon, hogy a szórakozóhelyiségekre egyfajta díjat vetne ki, és ami ebből befolyik, azt a környezet tisztántartására és az éjszakai közterület-felügyelők, illetve a rendőrség ottani tevékenységére fordíthatnák. Én Pál Tiborral ellentétben azt gondolom, hogy ez nagyon is meg fogja oldani ezeket a problémákat, vagy meg kell hogy oldja ezeket a problémákat.

A törvénnyel kapcsolatban az azért elmondható, hogy ezek a problémák persze máshol is jelentkeznek, ahogy azt ön említette, és az is látható, hogy Nyugat-Európában is kezelik ezt a problémát. Már elhangzott London, de említhetnénk akár Dublint is, ahol szintén van egyfajta pubkultúra, és ahol szintén hasonló módszerekkel kezelik ezt a kérdést.

A kisebbségi vélemény fordulatokban elég gazdag volt, ugyanis a kisebbségi felszólaló ott szembesült azzal, hogy ennek a törvénynek van egy köztisztasági és közrendbeli olvasata is. Nem tudom, milyen más olvasata lenne még lehetséges, de az ő szempontjából az jött le, hogy majd az egyik romkocsma rámozdul a másik boltra, és felbérel olyan fiatalokat, akik majd törvénysértést követnek el, és ezáltal egy éjszakai harc fog kialakul. Hát ez az érv nem volt annyira meggyőző, hogy a többség ne támogassa a törvényt, úgyhogy 12 igen szavazattal általános vitára alkalmasnak találta a többség a törvényjavaslatot. Köszönöm szépen a szót. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Sport- és turizmusbizottság, Bohács Zsolt elnök úr!

BOHÁCS ZSOLT, a sport- és turizmusbizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A sport- és turizmusbizottság mai ülésén kijelölt bizottságként megtárgyalta a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény módosításáról szóló T/11473. számú törvényjavaslatot. Az előterjesztő szerint ezen törvény módosítására már régóta nagy az igény, a 22 óra és a reggel 6 óra között nyitva tartó üzletekre folyamatosan érkező lakossági és hatósági panaszok miatt. Ezek kezelése általában az önkormányzatok feladatkörébe tartozik, azonban az önkormányzatok mellett felelősséget kell vállalni az üzletet működtető cégeknek, az egyéni vállalkozóknak, vállalkozásoknak annak érdekében, hogy a felmerülő költségeknek meglegyen a fedezetük.

(21.10)

A törvénymódosítás kiemelten foglalkozik a világörökségi, illetve az örökségi területeken működő vendéglátóhelyek ilyen jellegű éjjeli nyitva tartásával. Az épített örökség funkcióval való ellátása, az odalátogató turisták kiszolgálása és az ott élő emberek érdekei között meg kell találni azt a harmóniát, amelyben egyik fél érdeke sem sérül, és részben ehhez is hozzájárul ennek a díjtételnek a bevezetése. A törvénymódosítás célja, hogy valamilyen szinten segítsen az önkormányzatoknak, hogy ezt az érintett területet rendben tudják tartani, a felmerülő költségeket az ebből az adónemből befolyó összegekből finanszírozni tudják.

A javaslatnak az a célja, hogy az önkormányzatoknak legyen lehetőségük pluszlépéseket tenni. Az önkormányzatnak pluszköltsége származik abból, hogy az ilyen szórakozóhelyek környékén rendet tartson, hogy a szórakozónegyedek környékére több közterület-felügyelőt, esetleg rendőrt vezényelhessen. A felszólalások alapján bizottságunk úgy gondolja, hogy különféle változtatásokkal ez a törvény alkalmas a probléma részbeni kezelésére. Szükségesnek tartaná azonban a szabályozás kiterjesztését, hogy az ne csak a világörökség részére vonatkozzon. A bizottságunk a szándékkal, a céllal egyetértett, így a törvényjavaslatot 14 igen szavazattal, 3 nem szavazat ellenében általános vitára ajánlotta.

Köszönöm szépen. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)

ELNÖK: Horváth András képviselő úr tájékoztat minket a kialakult kisebbségi álláspontról.

HORVÁTH ANDRÁS TIBOR, a sport- és turizmusbizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm szépen, elnök úr. Köszönöm a szót. Először is egy kérdést szeretnék feltenni bizottságunk jelen lévő tagjai nevében. Hiszen ma délelőtt a sport- és turizmusbizottság ülésén Szalay Ferencet szavaztuk meg a többségi vélemény elmondására, szavazták meg kormánypárti képviselőtársaink. Azonban érdekes, hogy elnök úr mondta el ezt a véleményt. Bár Szalay úr a bizottsági ülésen sem teljesen értett egyet az előterjesztéssel, feltételezem, ezért nem vállalta a többségi vélemény elmondását.

Délelőtt a bizottsági ülésen, ugyanúgy, ahogy az önkormányzati bizottságnál is, a tárca még nem támogatta az előterjesztést a mi bizottságunk ülésén sem. Úgyhogy ez is érdekes, hogy most itt a kormány már változtatott az álláspontján.

Az előterjesztés valóban egy valós és égető problémát feszeget, amire valamilyen megoldást kell találni. De azt gondolom, és azt gondolja a frakciónk, hogy erre nem az a megoldás, hogy adót vetünk ki, és a világörökség területén lévő ilyen jellegű vendéglátó-ipari egységek majd befizetnek valami pluszadót, és ettől megjavul a helyzet. Ez a probléma nemcsak a világörökségi helyszíneken van jelen, hanem az ország rengeteg településén. Azt gondolom, egy olyan törvényjavaslattal kellett volna ide elénk állni, a Ház elé jönni, ami komplexen kezeli ezt a problémát, és valamiféle valós megoldást teremt.

Hiszen, ahogy a bizottsági ülésen is elmondtuk, és ahogy Pál Tibor képviselőtársam is elmondta, az a dohányzás elleni törvény, amit itt a Házban elfogadtunk, valóban egy jó törvény, ami azt szolgálja, hogy a fiatalkorúak minél nehezebben jussanak dohányhoz, és minél kevesebbet dohányozzanak. Azonban a vendéglátó egységekben, és ez akkor itt, az éjszakákban zajló vitákban is elhangzott, igenis ki kellett volna jelölni olyan szabályozott dohányzóhelyeket, meg kellett volna teremteni annak lehetőségét, hogy azok a vendéglátó-ipari egységek, amelyek erre áldoznának pénzt, létrehozhassanak az épületen belül olyan helyeket, hogy a dohányosokat ne küldjék ki az üzletek elé, hiszen nemcsak szemetet hagynak maguk után, hanem zajjal is jár ez a tevékenység. Ha 5 méterre a vendéglátó-ipari egység ajtaja mellett egy 15-20 fős társaság nem is kiabálva, csak normál hangon beszélget, egy nyári estén, a nyitott ablakoknál már az is rettentően zavarja az ott lakókat. És ezt a problémát egy pluszadó nem fogja megoldani ebben az esetben.

Úgyhogy a Magyar Szocialista Párt frakciója úgy gondolja, hogy valós probléma, de egy sokkal komplexebb, átfogóbb szabályozás kellene erre, olyan, ami nemcsak a világörökségi, budapesti területeken lévő romkocsmák tulajdonosaival van leegyeztetve, hanem az egész szakmával. És ha egy ilyen előterjesztés jönne, annak erősen meggondolnánk a támogatását.

Köszönöm szépen. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)

ELNÖK: Köszönjük szépen. Tisztelt Képviselő Hölgyek, Urak! A bizottsági álláspontok végéhez érkeztünk, így most az előre bejelentkezett hozzászólóknak adom meg a lehetőséget. Elsőként Rétvári Bence képviselő úr, államtitkár úr, KDNP.

DR. RÉTVÁRI BENCE (KDNP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! Tisztelt Ház! Amilyen kifogásokat az ellenzéki padsorokból hallottunk, főleg a szocialisták részéről, vagy kérdések, hiányos információk felsorolását, azt lényegében az előterjesztői expozé elmondta. Így hát, ha a szocialisták továbbra sem támogatják ezt a javaslatot, akkor, úgy gondolom, új érveket kell keressenek, hiszen azokra a gyógyír, amiket a bizottsági üléseken elmondtak, itt elhangzott.

Ugyanakkor, amint azt mindenki elmondta, ez egy nagyon régi, nagyon akut probléma. Nyugat-európai városokban, de akár Közép-Európában is, ha valaki Prágában végigmegy, 10 óra után már alig talál helyet, amelyik nyitva lenne. Márpedig a sörözésnek, a sörkultúrának Prága igencsak központi helye itt Európán belül. Ugyanakkor vannak tévutak. Az egyik nyilván a totális tiltás, a másik pedig a szabályozatlanság. Egyik sem jó. A tiltás nyilvánvalóan főleg a fiatalok szabadidő-eltöltését korlátozná, a szabályozatlanság révén pedig élhetetlenné válnak azok a városrészek, ahol ezek a helyek vannak, ezek környezete.

A biztonság és a tisztaság mindenkinek érdeke. Ugyanúgy érdeke az üzemeltetőnek, hiszen neki is jobbak a kiszámítható körülmények, ha kulturált a hely, amit üzemeltet, ugyanúgy az ott lakóknak, nekik a leginkább, hiszen ők másnap reggel is abban az utcában fognak közlekedni, a babakocsit ott tolják, de ugyanúgy érdeke a biztonság a fiataloknak is, akik odamennek, és a tisztaság, hiszen mindenki jobban szeret egy kulturált helyen szabadidőt eltölteni.

Három gondolatot mondanék csak ezzel kapcsolatban. Az első, hogy Budapest adottságai, főleg ezeknek a belvárosi részeknek nagyon jók, hiszen ahogy elhangzott, Nyugat-Európában általában nagyobb tiltás van, hiszen ott, amikor a nap lemegy, szinte mindenkinek haza is kell menni, főleg az északabbi országokban. Hiszen nincs lehetőségük a fiataloknak, idősebbeknek ilyesfajta helyekre elmenni. Másrészről pedig idegenforgalmilag is vonzó, bár nem feltétlenül igaz az, hogy romkocsmaszempontból teljesen unikum Budapest, és máshol ilyenek nincsenek, mert más országokban, más városokban is vannak. De valóban olyan kultúrája alakult ennek ki, ami sokak számára vonzó. Mindenki látott-hallott már hasonló embereket.

Ugyanakkor a törvényjavaslat igazi előrelépése az egyfajta európaibb városi kultúra vagy az egymás mellett élés szempontjából arra ösztönzi azokat a feleket, akik néha teljesen ellenérdekűek, hiszen ezeknek a helyeknek a tulajdonosainak és az állampolgárokat, ott lakókat képviselő önkormányzatoknak együtt kell működniük, hogy hogyan használják fel ezt az elkülönített pénzalapot, miként fognak ebből a köztisztaságra, a biztonságra áldozni, milyen biztonsági berendezéseket visznek oda, és nyilvánvalóan a rendőrség által készített szakértői vélemény miket fog majd tartalmazni a nyitással kapcsolatban. Tehát nem a tiltásra, nem a szabályozatlanságra, nem az ellentétek élezésére, hanem egyfajta szubszidiaritás jegyében arra törekszik, hogy maguk a felek tudjanak megállapodni, a lakosokat képviselő felek és a szórakozni vágyókat képviselő felek.

Ezen túlmenően ez a javaslat abban lép előre az előző szöveghez képest, amelyet itt a parlament is megvitatott, hogy a jogbiztonság területén nagyon sokat lép előre, hiszen nemcsak a Ket.-szabályra utal vissza, de konkrétan felsorolja azokat a bűncselekményeket, azokat a tényállásokat, amelyeket akár alkalmazottak, akár vendégek, ha elkövetnek, akkor milyesfajta szankcióval járhat nyilván az üzlet működésével kapcsolatban.

Azzal fejezném be, amivel frakcióvezető úr előterjesztőként kezdte, hogy olyan kiterjedt egyeztetés van, amiben senki semmiféle kifogást nem találhat. Hiszen kevés olyan törvényjavaslat volt, nemcsak ebben a ciklusban, hanem korábban is, ami az érdekelti körnek, akár földrajzilag, akár ágazatilag ilyen széles konszenzusát élvezné. És aki most itt ezt a törvényjavaslatot opponálja, az igazából minden szereplőt opponál, a részt vevő önkormányzati vezetőket, a részt vevő rendőrségi vezetőket és a részt vevő üzemeltető szervezeteket egyaránt. Nehéz, úgy gondolom, ezzel a javaslattal politikai szempontból és szakmailag is szembe menni, ezért biztatok mindenkit ennek támogatására.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Hegedűs Lorántné képviselő asszony következik, Jobbik.

HEGEDŰS LORÁNTNÉ (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Előterjesztők! Engedjék meg nekem, hogy egy személyes, egy nagyon személyes élménnyel kezdjem ezen törvényjavaslattal kapcsolatban. 2013. június 9-e, hajnali 2 óra. Hajnali 2 óra. Egy világörökségi helyszín.

(21.20)

Arra ébredek, hogy valami iszonyatos visítás, üvöltés hallatszott be az ablakon. Megmondom őszintén, az merült fel bennem először, hogy nyilván szakad a gát, az emberek rohannak, hanyatt-homlok menekülnek, nyilván az életük van veszélyben, azért ez a nagy üvöltés. Na nem, mert kisvártatva elkezdtek énekelni, mindenki, aki előtte hihetetlenül hangosan üvöltött, és azt kellett hallgatnom bent a lakásban, hogy szavannák, fekete nők, óh, óh, óh, Afrika, és ezt jó párszor el is ismételték, hogy minél vidámabb legyen az éjszakánk. (Derültség.)

Na, úgy tűnik, tisztelt előterjesztők, hogy a világörökségi helyszínen vagy helyszíneken nemcsak a romkocsmakultúrával vannak bajok, hanem a fesztiválkultúrával is komoly gondok vannak, mert ameddig itt, tőlünk egy pár méterre árad a Duna, és az a kérdés, hogy mikor lép ki a medréből úgy, hogy feltartóztathatatlanul elöntse a belvárost, a budai kerületeket, addig azokon a napokon, amíg a legmegfeszítettebb munka és hősies kiállás zajlik a gátakon, van olyan kerület ma Magyarországon, Budapesten, ahol a fesztiválé a főszerep, ahol a mulatságé, és húzzuk a talpalávalót, ugye, még késő éjszaka is. Ez konkrétan úgy történt, hogy úgynevezett silent disco volt. Én biztos vénasszony vagyok, azért nem igazán tudom, mi az a silent disco, de kitanítottak: ez az, hogy valamilyen fejhallgatót kapnak, abból hallják a zenét, tehát a zene maga nem hallatszódik, de az, hogy örülnek a zenének, bizony hallatszódik, és az, hogy együtt énekelnek a zenével, adott esetben pár százan, az meg szintén, végképp hallatszódik. Tehát ha már arról van szó, hogy hogyan zavarjuk vagy ne zavarjuk a lakók nyugalmát, a jól megérdemelt nyugalmát, talán lehetne ott kezdeni, hogy még a belvárosi fesztivál kereteit egy kicsit szűkebbre szabjuk, mert amikor például mi egy népi kézműves kirakodóvásárra kértünk engedélyt, méghozzá egy egyházközség kért a fennállásának 70. évfordulója kapcsán engedélyt - még egyszer - kézműves kirakodóvásárra, napközbenre, ami azért jellemzően egy csendes műfaj, azt nem kaphattuk meg, viszont úgy tűnik, az ilyen jellegű fesztiválra adott esetben még rekordárvíz esetén is van lelkesedés, illetve önkormányzati támogatás.

Na most, visszatérve a bizottsági vitára, valóban itt meglepődve hallom a kormányzat állásfoglalását, hogy a kormány támogatni kívánja ezt a törvényjavaslatot, akkor, amikor a kisebbségi véleményt előadó Pál Tibor képviselőtársam is megfogalmazta, hosszas várakozás után megérkezett a tárca képviselője, és valóban nem - hogy mondjam - irigyeltem ezt a szituációt, amikor azt kellett elmondani önök közül egy államtitkár és egy frakcióvezető előterjesztéséről, hogy nem volt az illetékes tárcával leegyeztetve ez a kérdés, nem volt, komoly fenntartásai vannak a tárcának, és így, ebben a formában nem tudja támogatni, további egyeztetésre várja majd az előterjesztőket. Ezt egyetlenegy dologgal tudta csak megvédeni a bizottsági elnökünk, aki szintén gondban volt, hogy akkor most egyáltalában hogyan tegye fel szavazásra ezt a kérdést, és azt mondta, hát ebből is látszik, hogy a Fideszen belül működik a demokrácia, mert lehetséges, hogy egy államtitkár úgy terjeszt be egy törvényjavaslatot, hogy a saját kormányával azt nem egyezteti le az utolsó pontig, és lám, milyen jó dolog a demokrácia, Hát jó, bizonyára, ugyanakkor viszont ez akkor lenne igazán működőképes, ha jó törvényjavaslatokat, tehát olyan törvényjavaslatokat tennének le önök ide elénk az asztalra, amelyek valós problémára valós megoldást kínálnának, nem pedig valós problémára álmegoldásokat kínálnának, mint ahogy most jelenleg az önök előtt fekvő törvényjavaslatról is csak ezt tudjuk elmondani.

Ott a tárca képviseletében megjelent kormánytisztviselők is elmondták, hogy több probléma is van ezen törvényjavaslattal, például a rögtön az 1. §-on belül az 1. pontban meghatározott üzlet működésével összefüggésben elkövetett jogellenes cselekmény definíciója is nem ebben a törvényben kellene hogy elhelyezést nyerjen, hanem egy másik olyan törvényben, amelyben a szabálysértést vagy abban a bűncselekményeket definiáljuk, nem beszélve arról, ahogy az viszont itt az előbb is elhangzott egy másik kisebbségi előadó részéről, különösen furcsának találjuk, hogy miért is csak az úgynevezett világörökségi helyszínen képzelhető el ez a probléma. Tehát miért Budapest belvárosában vagy mondjuk Hollókőn, vagy mondjuk Tokaj-Hegyalján, amikor tudjuk, hogy az a probléma, amelyet önök a dohányzásról szóló törvényjavaslat következményeképpen okoztak, nevezetesen azt, hogy a dohányzó kocsmalátogatókat vagy vendéglátó-ipari egységet látogatókat, ugye, kiterelik az üzlettulajdonosok az utcára, azért, hogy ne sértsenek egy törvényt, azáltal egy másik rossz szituációba kényszerítik őket, nevezetesen, hogy nyilvánvalóan akkor az utcán fognak hangoskodni, dajdajozni és így tovább? Erre semmiképpen nem megoldás az, amit itt önök kínálnak előttünk, de az is biztos, hogy nemcsak ott kellene megoldani ezt a rendkívül disszonáns helyzetet, ahol a törvény benyújtója, a javaslat benyújtója számunkra adja, hanem ezt a problémát országszerte orvosolni kellene.

További problémának látjuk azt, hogy önök úgy fogalmazták meg a törvényt, hogy a felügyeleti díj összege az üzlet éves korrigált iparűzési adóalapjának a 0,5 százalékát nem haladhatja meg, de a tárca képviseletében ott lévő kormánytisztviselő hölgy is elmondta, hogy itt ez egy rossz megfogalmazás, úgyhogy ezt ajánlanám az előterjesztő szíves figyelmébe, így kiemelten az államtitkár úrnak, hogy ugye, nem az üzlet, hanem a cég fizeti az iparűzési adót, tehát ha adott esetben egy cég több kocsmát is üzemeltet, tehát ezt mindenesetre valamilyen módon rendezni kell, mert így, ahogy ez meg van fogalmazva, nem állja meg a helyét. (Dr. Cséfalvay Zoltán felé:) Igaz, államtitkár úr? Nagyon sajnálom, hogy nem tudom felkelteni a szíves figyelmét, érdeklődését, pedig ez egy olyan probléma, ami, higgye el, előbb-utóbb orvoslásra szorul, mert betarthatatlan lesz a törvény. De nem is baj, hogy betarthatatlan lesz, mert az, hogy megadóztatjuk a népet, hogyha van egy probléma, amit mi okozunk, és azt úgy oldjuk meg, hogy pluszban még meg is adóztatjuk azokat a cégeket, amelyek Magyarországon vállalkozást akarnak működtetni, nem jó megoldás. Például megoldás lehetne az, hogy ha már az Alkotmánybíróság az Mötv. 144. § e) pontját megszüntette, ami a kirívóan a közösségellenes magatartásról szól, de ott van a közösségi együttélés szabályairól szóló 144. § d), amit mindig is ajánlottam ezen probléma orvoslására, és hála istennek, egyébként, ahogy tudom, a belvárosi önkormányzat ezen javaslatomat meg is fogadta, és egy ilyen értelmű rendeletmódosítást végre is hajtott, tehát a kirívóan közösségellenes magatartásformákat ezentúl már a közösségi együttélés szabályait megsértő magatartásformának definiálja. Tehát például ezen belül is lehetne ezt a kérdést, ha nem is teljeskörűen, de legalább részben orvosolni. E tekintetben már jó ideje, gyakorlatilag amióta az alkotmánybírósági állásfoglalás vagy határozat megszületett, már tettünk ajánlásokat. Jó lenne, hogyha minél több önkormányzat ezt megfogadná, és próbálná alkalmazni.

Még egy dolgot hadd mondjak el ezzel kapcsolatban! Elhangzott a benyújtók részéről, hogy egyetlen dologra biztosan nem lesz alkalmas ez a törvényjavaslat, méghozzá az önkényes jogalkalmazásra, mert egészen biztosan sem az eljáró hatóság, így a jegyző, sem pedig a szakhatóság, amelyik véleményt formál ezen kérdéskörben, nem tud visszaélni semmilyen módon, és azok a vállalkozások, amelyek most ilyen kocsmákat, romkocsmákat üzemeltetnek, vagy ilyen vendéglátó-ipari egységeket üzemeltetnek, egészen nyugodtan biztonságban érezhetik magukat, hogyha betartják a szabályokat, akkor senki őket feleslegesen vegzálni nem fogja.

(21.30)

Én ebben - megmondom őszintén - nem vagyok biztos, megmondom, hogy miért. Mert a 2. § (2) bekezdése arról szól, hogy a hatályba léptetéskor már folyamatban lévő eljárásokra is alkalmazni kell ezt a szabályt. Tehát én igenis tartok tőle, hogy itt - fordítsuk le magyarra, miről beszélünk - védelmi pénz szedéséről beszélünk. Nevezetesen arról beszélünk, hogy ez a 200 vállalkozás, amelyet önök bevontak az egyeztetésbe, valójában azért bólogat ezen törvényhez, noha tudja, hogy ez neki sok pénzébe fog kerülni, mert így biztonságban érezheti az engedélyét. Ezt hívják védelmi pénznek. Tehát ne hívjuk felügyeleti díjnak, ez védelmi pénz, kérem tisztelettel. Nézzék, védelmi pénzt legutoljára - az irodalom szerint - Don Corleone szedett, aki úgy fogalmazta meg az ajánlását, hogy vagy az aláírása kerül egy adott személynek egy szerződésre, vagy pedig az agyveleje. Ezt hívják védelmi pénznek egyébként az irodalom megfogalmazása szerint. Nyilvánvalóan itt nem erről van szó, de magáról az eljárásról, illetve arról a lendületről, ahogy önök benyújtották ezt a törvényjavaslatot, ne haragudjanak, de nekem ez a hasonlat jutott eszembe.

Tehát még egyszer összefoglalóan: azt a problémát, amelyet a dohányzásról szóló törvény okozott, orvosolni kell, mert hatalmas probléma, nem csak azon a területen, ami mondjuk a világörökségi kérdés, egyébként pedig az egész kultúrkört, pontosabban kulturálatlansági kört meg kellene egyszer s mindenkorra oldani, de nem azzal, hogy újabb adót vetünk ki. Ez a megoldás nem megoldás, nem fogja megoldani a problémát semmilyen módon. Nyilvánvalóan be fogják fizetni ezeket a pénzeket az adott vállalkozások, ha működni akarnak, a hangoskodás, a zaj, a cirkusz, a ricsaj pedig ugyanúgy fog maradni, leginkább a belvárosban.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Szilágyi György képviselő úr következik, Jobbik.

SZILÁGYI GYÖRGY (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Azért lepett, meg, hogy én jövök, mert azt hittem, hogy Rogán Antal válaszolni fog, mert mintha egyeztetett volna Rétvári Bencével, de aztán úgy néz ki, hogy mégsem. Úgyhogy fölvéve azt a fonalat, amit képviselőtársam mondott, igen, ennek óriási esélye van. Nemcsak annak van egyébként óriási esélye, hogy védelmi pénzt szednek, hanem annak is óriási esélye van, hogy folyamatosan ezektől a vállalkozóktól - attól függően, hogy éppen mennyire tetszik, mondjuk, bizonyos embereknek az ő működésük, mennyire vannak jóban bizonyos emberekkel - visszavonhatják az engedélyüket, lebegtethetik ezt a visszavonást, és nemcsak önkormányzat részéről egyébként, hanem bármilyen más szakhatóság részéről is.

Ha már itt szóba került az, hogy frakcióvezető úrral egyeztették le - a kétszáz vállalkozó mindegyike, legalábbis Aradszki András ezt állította, hogy Rogán Antallal egyeztettek -, az is elképzelhető, hogy innentől kezdve is Rogán Antallal fognak majd egyeztetni, és ez a kétszáz vállalkozó Rogán Antaltól fog függni. (Rogán Antal: Ezt kikérem magamnak!) Ezt nem én mondtam, Aradszki András, az ön képviselőtársa mondta ezt a dolgot, hogy kétszáz vállalkozó önnel egyeztette le.

Mi elhinnénk egyébként, hogy ez a kétszáz vállalkozó ezt akarta, ennek egyszerű oka lett volna, egyetlenegy módja lett volna, amikor önök egyeztettek ezzel a kétszáz vállalkozóval, mondjuk, meghívták volna az ellenzéket is erre az egyeztetésre, és hallhatta volna az ellenzék is, hogy ez a kétszáz vállalkozó valóban azt mondja, hogy ez nekik milyen jó lesz, hogy valóban ez nekik milyen megfelelő. Megmondom őszintén, szívesen részt vettünk volna, és meghallgattuk volna, mert ennél azért van egy fontosabb kérdés is egyébként, hogy önök kétszáz vállalkozóval egyeztettek-e. Hány lakossal egyeztettek? Mert tudja, ez a probléma elsősorban az ott élőket érinti. Tehát lehet, hogy meg kellett volna kérdezni egy-két ott lakót, hogy vajon szerinte, ha ezt a törvényt most elfogadjuk, és lehet, hogy ez a kétszáz vállalkozónak megfelelő, a lakosságnak is megfelelő-e. Mert az önkormányzatoknak az elsődleges feladata az lenne, hogy a kerületükben élő lakók érdekeit képviseljék. Ez a törvényjavaslat, ami itt fekszik előttünk, nem biztos, hogy megoldja a lakók problémáját, sőt azt mondom, hogy biztosan nem oldja meg a lakók problémáját.

De kezdjük az elejénél! Tehát ki okozta igazán ezt a problémát? Tehát hogyan jutottunk el idáig, hogy ez a probléma fönnáll? Egyértelműen egyébként túlnyomó részben önök okozták ezt a problémát. Okozták azzal, hogy a dohánytilalmi törvénnyel kapcsolatosan nem vették figyelembe az ellenzék hozzászólásait, nem vették figyelembe az ellenzék kifogásait, amikor felhívtuk a figyelmet arra, hogy nem biztos, hogy az teljesen jó lesz, hogy kitiltjuk minden vendéglátóhelyről a dohányzást. Miért nem próbálunk meg olyan megoldásokat találni, ha már ilyen komoly összegeket egyébként kifizetnek, lennének olyan komoly technikai megoldások, amik lehetővé tennék azt, hogy akár egy üzletben - hasonlóan, mint Nyugat-Európában, ha már itt Nyugat-Európa sokszor elhangzott, mint Nyugat-Európában, mondjuk, a repülőtereken - létrehozzanak olyan technikai berendezéssel elszívóboxokat és hasonlókat, amivel ott bent lehetne nyugodtan dohányozni.

Mert mi történik itt? Ahogy önök meghozták ezt a dohányzás elleni törvényt, onnantól kezdve a kocsma kiköltözött az utcára. Egyébként törvénytelenül, mert ha Magyarországon betartanánk a törvényeket, és igaz lenne az a tézis, hogy 2010 után két hét alatt rendet tettek itt, Magyarországon, akkor most jelen pillanatban nem állna fönn ez a probléma, mert ugyan bent nem lehet dohányozni, de képzeljék el, a magyar törvények tiltják azt, hogy közterületen lehessen italozni. Tehát közterületen az alkoholfogyasztás tilos. Ma kimennek, és a kocsma előtt dohányoznak és isznak egyben, egyszerű lenne, a rendőrségnek oda kellene mennie ilyen esetekben, és intézkednie kellene. Csakhogy a rendőrség ilyen esetekben nem intézkedik, tehát ez megint azt jelenti, hogy be kell tartatni a törvényeket, és mindjárt normális állapotok lennének.

Azt mondta Rogán képviselő úr, hogy jó hírét viszik az országnak a romkocsmák. Aztán hallhattunk Rétvári Bencétől arra példákat, hogy Prágában, mondjuk, 10 óra után nem nagyon lehet sörözni, hogy Nyugat-Európában egy jó pár helyen egyáltalán nem lehet ilyeneket csinálni, pontosan ezért van az, hogy mi történik. Magyarországon egy kimondottan erre szakosodott turizmus kezdte el ellepni Budapestet is, hiszen idejönnek azok a fiatalok, akik megfelelő rend hiányában úgy érzik, hogy mindent megtehetnek. Lehet, hogy Rogán Antal nem hallott erről, de volt arra példa, hogy csak azért, mert jól érezték magukat, mondjuk, éppen autót borogattak föl az egyik utcában. Az is elképzelhető egyébként, hogy ezt azért nem merik megcsinálni egyébként Angliában, mert Angliában a rendőrség sokkal keményebben lépne fel ezekkel az emberekkel szemben.

Tehát megvannak a magyar törvények, hiszen a csendháborításra, a garázdaságra is megvannak a törvények, ezeket a törvényeket be kellene tartatni, ha éppen ilyen esetek vannak, de senkinek nem ez lenne a célja. Azt már sokan elmondták, hogy a világörökség szempontjából sem értjük ezt a korlátozást, hiszen higgye el, ez nem csak az V. kerületben probléma. Ez probléma nagyon sok helyen, ha kimegy Kőbányára, Kőbányán is ugyanezzel a problémával találkozik. Tudom a külső kerületek kiesnek általában a látótérből, de higgye el, hogy még vidéken is lehetnek ilyen problémák.

Tehát megint az a kérdésem, és ez tényleg kérdésem lenne: miből gondolják azt, hogy ezen törvény alapján, mivel a vendéglátósok, használom képviselőtársam szóhasználatát: védelmi pénzt fizetnek, esetleg ezt a védelmi pénzt önök arra fordítják - ez is mondjuk, egy kicsit homályos itt, hogy most honnan fogják számítani azt, hogy azt a sörösdobozt reggel dobták-e el vagy este tíz órakor, de vegyük azt, hogy arra fordítják -, hogy tisztaság legyen, arra fordítják, hogy rend legyen, innentől kezdve majd intézkedni fognak, mondjuk, a kerületi őrök vagy bárki más. De mitől fogja tudni kinyitni az ott lakó az ablakát ettől? Mitől lesz az, hogy ő nyáron ki tudja nyitni az ablakot, és nyitott ablak mellett tud nyugodtan aludni? Nem fogja tudni ezt megtenni, tehát ezért volt az a kérdésem, hogy vajon egyeztettek-e esetleg a lakókkal, megkérdezték-e a lakóktól, hogy nekik is jó-e ez, esetleg ők is szeretnék-e támogatni ezt a törvényjavaslatot. Tehát azt mondom, hogy nagyon-nagyon sok olyan dolog van, ami fölveti annak a lehetőségét, hogy már meg lehetett volna oldani eddig is. Aztán természetesen ugye, értem, hogy minél nagyobb bevételre kellene szert tenni, azt is értem és tudom, hogy a különböző forrásmegosztások alapján, amik a főváros és a kerületek között történtek, a turizmussal kapcsolatos bevételek túlnyomórészt mind odakerültek az önkormányzatokhoz, önöknek ez megfelelő önöknek ez jó, de nem biztos, hogy Budapest érdekeit ez szolgálja.

Budapest érdekeit egyébként az szolgálná, ha valóban kulturált körülmények között, valóban kulturáltan szórakozhatnának a fiatalok, ha ez éppen romkocsma stílusú, akkor romkocsma stílusú, ha más stílusú, akkor más stílusú szórakozóhelyek. De szórakozóhelyek azért vannak, hogy a szórakozóhelyen szórakozzanak, a szórakozóhelyek tartsák be azokat az előírásokat, amik alapján nem zavarják a környék lakóit, és próbálják meg minél inkább rövidre zárni azokat a lehetőségeket, amely lehetőségek az ott élők érdekeit sértik és veszélyeztetik.

(21.40)

Tehát én arra tennék javaslatot... - még egy dolog eszembe jutott. Hogyha ilyen jól működik az önkormányzatok és a romkocsmák üzemeltetői között a kapcsolat, akkor csak azt nem értem, hogy mi fél évvel ezelőtt a VII. kerületi önkormányzati képviselőnkkel és a fővárosi frakciónk frakcióvezetőjével tettünk arra lépéseket, hogy a VII. kerületi önkormányzat felé az ott lévő romkocsma-tulajdonosokkal egy megegyezés szülessen arra, hogy hogy lehetne ezt kulturáltabban csinálni. Ők akkor is nyitottak voltak egyébként erre, hogy leüljenek az önkormányzattal és megegyezzenek. A fél év alatt szinte semmilyen lépés nem történt feléjük, fél éve ugyanúgy működnek, és ugyanolyan áldatlan állapotok uralkodnak néha ezeken a területeken. Akkor most ettől a díjtól mitől lesz jobb?

Én elhiszem, hogy önben megbíznak, azt is elhiszem, hogy önt a legjobb szándék vezeti ebben az ügyben, és maximálisan támogatnánk is, mert meg kell oldani ezt a problémát. Csak annyi a homályos dolog ebben az egész törvénytervezetben, amit nem biztos, hogy ellenzéki képviselőként meg tudunk érteni.

Tehát mi szeretnénk a legjobb szándékunk szerint hozzáállni ehhez a törvényhez, sajnos az elmúlt három évben a tapasztalataink nem épp pozitívak ahhoz képest, hogy milyen szép csomagolásba tudnak önök bizonyos dolgokat beletenni, aztán ennek a szép csomagolásnak milyen teljesen más a tartalma, és milyen teljesen más végrehajtása van azoknak a törvényeknek, amiket itt meghozunk. Reméljük, most jelen pillanatban nem erről van szó. Én nagyon szkeptikus vagyok azzal kapcsolatban, hogy egy ilyen pénzbeszedés, egy újabb sarc alapján vajon miben fog változni a helyzet, mennyivel lesznek sokkal erőteljesebbek a rendőrök az adott területtel vagy a közterület-fenntartók.

Odáig azért ne jussunk el, azt szeretném kérni, és egy teljesen más témát hoznék fel, nagyon nagy probléma, hogy ma Budapesten nem lehet úgy végigmenni az aluljárókon és sehol máshol, hogy ne kelljen átugrani az ott áruló embereket, mert nem tud intézkedni sem a rendőrség, sem a közterület-felügyelet. Tudom, hogy ez az alkotmánybírósági határozat alapján alakult ki így, de lehet, hogy ezen is változtatni kellene, csak nehogy oda jussunk el, hogy mondjuk, tőlük is szedünk valamilyen díjat esetleg az önkormányzat bevételeit erősítendő, és amikor este már nem árulnak, akkor majd kitakarítunk ebből a díjból, és ezért nyugodtan árulhatnak olyan kaotikus állapotok között, mint ahogy árulnak a mai napig is.

Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik padsoraiból.)

ELNÖK: Kétperces hozzászólásra jelentkezett Pál Tibor képviselő úr.

PÁL TIBOR (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Azért kértem szót, mert az előttem hozzászólók a védelmi pénzt emlegetik. Ez konkrétan nincs benne a törvényben, viszont az azért benne van a törvényben, és Rogán képviselő úrnak mondanám mint polgármesternek is, szóval, amikor azt írja a törvényben, hogy a rendőrség a szakhatósági hozzájárulást évente felülvizsgálja, utána van, hogy mi minden eljárás következik ebből, azt kell mondjam önnek, hogy egy ilyen megfogalmazásról nagyon jól tudjuk, hogy mit eredményez: ez a korrupció melegágya. Ez pontosan arról szól.

Azért mondom, mert ön tudja, hogy ma a szabálysértési törvényben azok a magatartásformák szabályozva vannak, amiket tilt a törvény. A helyi rendeletekben a közterület-használattal kapcsolatban szintén vannak szabályozások. Ennél már nem lehet tovább szigorítani. Ha ön egy ilyen rendelkezést vagy törvényt elfogad, az arról szól, hogy egyébként minden évben egyszer ki kell járnia az üzlet tulajdonosának az adott illetőnél, hogy meghosszabbítsák az ő engedélyét. Ez tipikusan arról szól.

Nem mondom, hogy ön ezt szánt szándékkal csinálta, de ez van ebben a törvényben. Ez tipikusan arról szól, hogy persze, hogy lesznek botrányok, hát persze, hogy ott fognak dohányozni, és tudunk még rengeteg ilyen történetet mondani. De hogy ezt valahogy kikerülje, ennek az a módja, hogy majd a tisztviselővel kell neki egyezkedni. Mert persze nem a rendőrkapitánnyal, hanem a tisztviselővel, hogy ismerje, hogy nem volt az elmúlt egy évben olyan probléma, hogy nála az engedélyt ne lehetne meghosszabbítani. Tehát ez, ami ebben benne van, ez erről szól.

Még azt fontosnak tartom elmondani, hogy ma is fizetnek a vállalkozások, ugyan nem felügyeleti díjat, hanem fizetnek helyi adót, bérleti díjat, közterület-foglalási díjat és sok minden mást. Ha valaki számára ez probléma, akkor ezekből a bevételekből nyugodtan meg lehet oldani, mint ahogy az előző hozzászólásomban is mondtam, ezeket a kérdéseket, van erre forrás. Igazából meg lehet oldani ezeket a kérdéseket ma is, nem kell kinyitni ezt a kaput külön.

ELNÖK: Szilágyi György képviselő úr, kétperces.

SZILÁGYI GYÖRGY (Jobbik): Köszönöm szépen. Kicsit tudathasadásos állapot, hogy egy MSZP-s képviselőhöz kell kapcsolódnom korrupció ügyében, hogy hozzászóljak. De nemcsak erről van szó, nemcsak a szakhatóságnak és a rendőrségnek kell felülvizsgálnia évente, hanem azt mondja ki az önök által benyújtott törvényjavaslat: illetve lakossági bejelentés alapján bármikor felülvizsgálhatja.

Na most, az a 200 vállalkozó, akivel ön beszélt, valószínűleg azt mondta, hogy nekik az nagyon jó, hogy először nagyon jóban kell lenni az önkormányzattal, a polgármesterrel, a jegyzővel és mindenkivel, hogy kapjanak engedélyt és ne vonják vissza, aztán nagyon jóban kell lenniük a rendőrséggel is, hogy ne vonják vissza, aztán nagyon jóban kell lenni mindenkivel, hogy ne vonják vissza ezt az engedélyt. Mert ugye, mire ad ez lehetőséget? Arra ad lehetőséget, hogy bárki besétál holnap egy üzletbe, és azt mondja, hogy amennyiben bizonyos dolgokat nem teszel meg, akkor a Kovács néninek szólok és fel fog jelenteni; amennyiben megteszed, akkor már Kovács néni nem fog feljelenteni.

Tehát valóban, ezekre azért hívjuk fel a figyelmet, hogy ilyen elő ne fordulhasson. Tehát senki ne élhessen vissza a hatalmával, a pozíciójával és hasonlókkal, mert - még egyszer mondom - én abszolút megbízok önben, hogy önök jót szeretnének, és ilyet nem fognak csinálni, de mi van akkor, hogyha lesz akár csak egyetlenegy eltévelyedett olyan valaki, akinek a hatalmában állhat az, hogy ilyen dolgokat csináljon, és bemennek, és onnantól kezdve védelmi pénzt fognak szedni. De védelmi pénzt szedhet egyébként - megmondom őszintén - az utcában lakó is bármikor. Hát ő bármikor bemegy, fel fogja jelenteni, és azt mondja, hogy kérem, mostantól akkor nem jelentelek fel, de innentől kezdve ingyen iszom a sört állandóan nálad.

Tehát ezeket akadályozzuk már meg, próbáljunk meg a törvényesség felé elmenni, és törvényesen működtetni ilyen üzleteket, és lehetőleg a vállalkozók is törvényesen működtessék ezeket az üzleteket.

ELNÖK: Staudt Gábor képviselő úr következik, Jobbik.

DR. STAUDT GÁBOR (Jobbik): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Megpróbálok néhány jogi érvvel felzárkózni, és itt konkrétan a törvényjavaslattal kapcsolatosan megfogalmazni néhány javaslatot.

Úgy gondolom, hogy az az állapot, ami kialakult, és én teljes mértékben elismerem, hogy egy nehéz helyzet, és ebben a helyzetben nehéz okosnak lenni. Egyrészt van egy szórakozni vágyó fiatalság, vagy nem feltétlenül csak a fiatal réteget érinti, hanem akár az idősebbeket is ez alá lehet érteni, akik bemennek a belvárosba, úgy gondolják, hogy egy sört meg szeretnének inni valahol, zenét szeretnének hallgatni, szórakozni szeretnének, ez egy valós jelenség, és nem feltétlenül ördögtől való. Ez adhat Budapestnek természetesen egy pezsgést, adhat egy turisztikai vonzerőt, tehát önmagában ez nem ördögtől való.

A probléma másik fele, hogy hogyan lehet ezt az ott lakók érdekeivel szintetizálni, mert valóban igaz az, hogy nyáron, de nem csak nyáron, kifejezetten egy nyitott ablaknál nagyon zavaró, vagy ellehetetleníti az ott lakókat akár egy hangosabb szó is az ablakuk alatt. Ezt a két dolgot nagyon nehéz összeegyeztetni. Egyébként hozzáteszem, és itt az elején lelőve a poént: valószínűleg csak hosszú távon stabil és kiszámítható jogi és mindenféle szabályozásbeli környezettel lehet. Egyszerűen, hogyha ki tudott volna alakulni - sajnos itt nagyon sok változáson esett át a város, jó irányban, rossz irányban - az, hogy hol vannak azok a negyedek, ahol esetleg egyfajta komolyabb szórakozóközpontok vagy több söröző van, akkor hosszú távon, vagy ahogy Nyugaton ez kialakult, nyilván azok nem költöznek oda, akik úgy gondolják, hogy nyugodtabb életre vágynak. Aki viszont, mondjuk, ott szeretne nyitni egy vállalkozást, az ott fogja megtenni és nem olyan helyen, ahol ezt el fogják lehetetleníteni. Sajnos, Budapesten nem alakult ki történelmileg az az állapot, hogy ez szervesen kialakulhatott volna, és így állhatott elő az a helyzet, hogy tulajdonképpen egymással szemben - azt kell mondjam - még jogos érdekek is állhatnak, és ezek között nagyon nehéz igazságot tenni.

(21.50)

Viszont valamiféle megoldást egyértelműen találni kell. Én azt nem tartom egyébként ördögtől valónak, hogy azok a szórakozóhelyek, akik extrabevételre tesznek szert, és a turisztikából kiemelkedően magas jövedelmeket szereznek, adjanak pluszköltségeket vagy pluszpénzeket, -díjakat, vagy bármilyen formában meg lehet ezt határozni, arra, hogy a városnak és az adófizetőknek a köztisztasági extrakiadásait vagy akár a rendészeti extrakiadásait ez fedezze. Tehát ez önmagában egyáltalán nem ördögtől való gondolat.

Az egy másik kérdés, hogy ettől az valóban igaz, hogy magát a közbiztonsági helyzetet lehet javítani, ha ebből tudunk rendőröket vagy több járőrt finanszírozni. A XXII. kerületben is az önkormányzat - ezt azért tudom, mert ott voltam négy évig önkormányzati képviselő - finanszírozza azt, hogy több járőr legyen az utcákon, ez a legtöbb kerületben tudtommal így van, és a köztisztasági elemek is megoldhatóak. Egy másik kérdés az, hogy valóban azt a helyzetet, hogy valaki az utcán hangosan beszélget vagy akár még a randalírozás műfaját el nem érve zavarja a lakókat, hogyan lehet megoldani, főleg a dohányzás elleni, egyébként szerintem helyes törvényjavaslat kapcsán, amikor a szórakozóhelyekről kitiltottuk a dohányzókat, és ők az utcára szorulnak. Ez már egyfajta valóban kaotikus helyzet, amire nyilvánvalóan ez a javaslat nem tud megoldást adni, de önmagában az anyagi hozzájárulás akár még jó is lehet.

Én viszont feltenném azt a kérdést, és teljesen a legjobb szándékkal, hogy valóban miért csak a világörökség területén. Tehát frakcióvezető úr elgondolkozott-e azon, hogy esetleg ezt bővíteni vagy esetleg ezt olyan módon módosítani akár mint előterjesztő, hogy ezzel több önkormányzat is tudjon élni vidéken is, ahol, mondjuk, nincs világörökségi környezet, de mondjuk, nagyon zavaró körülmények vannak, vagy egyes szórakozóhelyeket, mondjuk, ilyen extradíjakkal lehetne sújtani akár köztisztasági, akár közrendvédelmi megfontolásokból? Ezt mindenképpen jó lenne megadni azoknak az önkormányzatoknak is.

A másik, a 2. §-ban nekem úgy tűnik - és javítson ki, frakcióvezető úr -, hogy ez a már működő szórakoztatóipari egységekre nem vonatkozik, tehát hogy akiket majd ezután kívánnak engedélyeztetni. Tehát itt kimondják, hogy melyik szakasz nem vonatkozik erre. Viszont az a szakasz, ami nem vonatkozna a régiekre, az tartalmazza azt is, hogy éves felülvizsgálat lehetséges, lakossági bejelentésre felülvizsgálhatja, illetve jegyző visszavonhatja, módosíthatja az engedélyeket. Akkor ezek alapján a már működőkre, ha jól értem, akkor nem vonatkozna az éves felülvizsgálat és a bejelentésre felülvizsgálat lehetősége, vagy rájuk is vonatkozna, csak esetleg akkor majd az egész törvény szellemiségében ezt így lehet kikövetkeztetni. Ezt csak kodifikációs jelleggel jegyezném meg, hogy így, ebben a formában ez félreérthető, hiszen abban a szakaszban van akár az éves felülvizsgálat, amiről úgy nyilatkozik, hogy a korábban megkapott engedélyes üzletekre nem vonatkozik, de itt közben frakcióvezető úr próbál megnyugtatni, aminek én örülök, hogy a régiekre is majd egyenlő mértékben fognak ezek a vizsgálatok vonatkozni. Csak akkor esetleg itt majd a kodifikációs dolgokat kell összetenni.

Amit még, én megmondom, jogi szempontból nehezen tudok értelmezni, az még önmagában, hogy egy üzlethelyiség környezetében, vagy mondjuk, egy ötméteres körben valamiféle felelősséggel vagy - nehéz ezt megfogalmazni - valamiféle ráhatással bírjon az üzemeltető, hogy ott mik történnek, és ezt látni is lehet, hogy sokszor arrébb tessékelik vagy elmondják az ott szórakozóknak, hogy a lakók nyugalmára ügyeljenek, ez önmagában szintén nem ördögtől való, viszont itt az 1. §-ban ezt nehezen tudom jogilag értelmezni. Értem a szándékot, ahogy elmondtam, hogy az üzlet működésével összefüggésben elkövetett jogellenes cselekményként határozza meg, hogy az üzlet területén, bejáratától ötméteres távolságon belül, működésével közvetlen összefüggésben elkövetett bűncselekmény vagy szabálysértés. Ez nekem egy nehezen megfogható kategória, főleg, mert itt az üzemeltető tudomásával való, közreműködésével megvalósulást - hozzáteszem, ha egy bűncselekmény az ő közreműködésével valósul meg, akkor társtettes is lehet a Btk. alapján vagy akár felbujtó, tehát ezt nehézkesnek érzem -, vagy az ő mulasztása teszi lehetővé. Én ezt lehet, hogy pontosabban fogalmaznám meg, lévén, hogy itt ha bűncselekményekről, szabálysértésekről van szó, nem is biztos, hogy mindig ezt meg tudják akadályozni, vagy nekem kétségeim vannak, hogy esetleg, mondjuk, egy komolyabb rendbontást hogyan tudna az üzemeltető megakadályozni, arról nem is beszélve, hogy mi az a gondosság, amit ő meg tud tenni. Tehát hogy annyi biztonsági embert odaállít, hogy ilyen ne történjen? És hol van az a határ? Illetve itt azért úgy érzem, hogy egy kicsit a büntetőjog, szabálysértési jog területére is átlógunk, hiszen, ha ott, mondjuk, egy bűncselekményt elkövetnek, akkor, ha mondjuk, a büntetőjog alapján nem is lenne társtettes az üzemeltető, akkor is itt valahogy belevonjuk őt is ebbe a tényállásba. Tehát a célt értem, csak itt ez az 1. § büntetőjogilag vagy szabálysértési jogot áttekintve nehezen érthető, és ami ennél nagyobb probléma, hogy nehezen alkalmazhatóvá teszi.

Úgyhogy mindent összefoglalva én azért látok ebben előremutató szándékot. Az egy másik kérdés, hogy sajnos a problémát ez így önmagában valóban nem fogja megoldani. Azt viszont nyomatékkal szeretném kérni, hogy azokat a részeket, tehát itt a világörökség, nem világörökség, ezt próbáljuk meg egy kicsit pontosítani vagy kiterjeszteni a nem világörökségi területekre, illetőleg lehet, hogy akkor pontosabban meg kellene fogalmazni, amit elmondtam, hogy ezek az éves felülvizsgálatok, lakossági bejelentés, illetve jegyző általi módosítás, visszavonás, most akkor csak az újakra vonatkozik, vagy esetleg egyértelműen a régebbi üzletekre, szórakozóhelyekre is.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak, (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Zakó László képviselő úr, Jobbik.

ZAKÓ LÁSZLÓ (Jobbik): Köszönöm, elnök úr. Ezt a törvényjavaslatot általában, amikor jellemeztük, akkor mindig mondtuk, hogy ez így benyújtva nem megfelelő. A bizottságunk ülésén jeleztem, hogy ezt így nem tudjuk támogatni, de bízva abban, szót fogadva a kormány képviselőinek, sőt kormánypárti képviselőknek, hogy ez a törvénymódosító javaslat még alakítható, hát megszavaztuk az általános vitára való alkalmasságát. De ahogy nézem, itt semmilyen kísérlet nem történt arra vonatkozóan, hogy módosítsuk ezt az előterjesztést. Mi magunk, keserű tapasztalatból tudom mondani, hiába nyújtottuk volna be, biztos lesöpörték volna.

Egy szó, mint száz, sorolom a jelzőket, az első az, hogy egy önző előterjesztés. Önző, mert Rogán Antal frakcióvezető úr kerületére koncentrál még a szövegmagyarázat is vagy az általános indoklás is, és ráadásul önző azért, mert a világörökségi területen élők védelmében született az előterjesztés. Mintha az ország különböző pontjain nem élnének még kocsma utcájában emberek, nem lennének üdülőövezetek, nem lennének szórakozónegyedek más városokban.

Önök mindig olyan kínosan ügyeltek arra, hogy egy-egy előterjesztés ilyen jelzésértékkel X., Y., Z. személy írja alá a frakciójukból, vagy az egész frakció, ha az alaptörvényről van szó, ennek üzenetértéke van. Hát akkor legalább konzultáltak volna a soraikban ülő nem kevés polgármesterrel, kérdezték volna meg bármelyik polgármestert, hogy nem akarod-e aláírni, mert a te városodban, falvadban is sok ilyen panasz van, ami miatt mi szeretnénk megszüntetni ezt a problémát.

Én magam írásbeli kérdéssel fordultam annak idején a szakminiszterhez, igaz, hogy a szabadtéri rendezvények hangosításával volt kapcsolatban, de a válaszban megnyugtattak, hogy annyi jogszabály rendezi a zajos vendéglátóhelyek éjszakai nyitvatartási idejét, hogy nincs törvénymódosításra szükség.

Szerintem is egy kicsit túllőttek a célon, mert most a világörökség részére vonatkoztatták, és a kocsmákat büntetik. Mintha a vendéglátásban élőknek nem lenne elég teher. Már egy zsebrádió, ami ott szól a kocsmában a vendégek szórakoztatására, az havonta 15-20 ezer forintjába kerül egy vendéglősnek, most pedig egy átalánydíjat szednek a nála esetleg ittassá váló, és hazafelé menet hangoskodó, esetleg szemetelő emberek nyomainak az eltakarítására.

(22.00)

Úgy gondolom, hogy ezzel a logikával a buta gyerek szüleivel is kellene fizettetni valamilyen extra térítési díjat, mert a pedagógusnak, aki ugyanabból a közpénzből van fizetve, mint a rendőr, ugyanúgy extra munkája van az átlagosnál butább gyermekkel, mint ahogy a rendőröknek is nagyobb problémájuk van az átlagosnál hangosabb vendégekkel. Úgy gondlom, hogy az eddigi meglévő jogszabályok is alkalmasak lennének a szankció bevezetésére, csak be kellene tartani.

Az is vicc, hogy amikor zajmérésig jut egy bejelentés, első körben tudja meg a kocsmáros, hogy mikor kap ellenőrzést, mert a kémirodája működik még az önkormányzat illetékes osztályán is, és érdekes módon mindig nagy csend honol a zajmérésre kijelölt éjszakán. Erősek az összefonódások és a törvényalkotó felemelt mutatóujja nagyon könnyen átmegy ilyenkor egy felfelé tartott tenyérbe, amiről már sok szó esett, a korrupció melegágya is ez az előterjesztés. Innentől kezdve tényleg kiskirályok kényének-kedvének van kitéve az a kocsmáros, aki évente engedélyhez folyamodik.

Még abban sem látok logikát, hogy miért a 24 órától reggel 6 óráig nyitva tartó egységekre vonatkozik ez az előterjesztés. Mintha 22 órától 24 óráig már nem aludnának az emberek a környéken. Általában is, ennek tényleg nem néztem most utána, mindenféle csendrendelet és mindenféle hangoskodással kapcsolatos tiltó jogszabály 22 órától lép életbe, de ez az előterjesztés éjféltől. Tehát aki éjfélkor bezár, mossa kezeit, nem érinti ez a dolog, ugyanakkor az onnan éjfélig távozó vendégek ugyanazt a ramazurit csaphatják.

A nemzetközi gyakorlatban jól ismert a szennyező fizet elve. Itt viszont a kocsmárossal fizettetik meg a tőle távozó vendég minden piszkának eltakarítását. Hozzáteszem, a dohányzásra is nagyon redukálták ezt az előterjesztést, a magyarázatot, holott elmondtam a bizottsági ülésen is, hogy számtalan nem dohányzó alkoholista van, akik ugyanúgy tudnak üvölteni, mint a dohányzó társaik. Tehát ne csökkentsük le az érintett kört a dohányosokra! A kocsmáros az ittas személyt mostantól már bátrabban fogja kiszolgálni, mert arra gondol, hogy ő átalányban már megfizette ennek az ittas vendégnek az ordibálásából és szennyezéséből ráháruló költségeket. Innentől kezdve értelmét veszti még ez a paragrafus is. Miért nem tudták az iparűzési adó kocsmárosokra vonatkozó díjtételét megemelni egy tollvonással, jogszabályalkotással? Ez nagyon megy önöknek. Iparűzési adót fizessen többet az a kocsmatulajdonos, aki 24 órától az önök felfogása szerint, az én felfogásom szerint 22 órától reggelig nyitva tart.

(Az elnöki széket Jakab István, az Országgyűlés
alelnöke foglalja el.)

A másik: ha már ennyire szankcionálni akarjuk a zajos, szennyező embereket, akkor miért nem őket büntetjük meg? Rendőri állomány erre volna. Számtalanszor elmondtuk, hogy a sok traffipaxos gyorshajtásmérés emberállományából nyugodtan csoportosíthatnak át erre is. Sőt, ha Jobbik-rendezvényt jelentünk be valahova, extra rendőri készültséget rendelnek el. Úgy gondolom, hogy velünk is az önök logikája szerint fizettethetnének köztéri koszorúzáskor, megemlékezéskor olyan rendőri készültségi Jobbik-pártadót, amit azért kell fizetni, mert önök veszélyesnek tartják a Jobbik rendezvényeit és fokozott emberállománnyal kell oda kivonulni.

Úgy gondolom, hogy a meglévő jogszabályokat kellene betartani. Ebből van bőven, ami a kocsmákra, éjszaka is nyitva tartó vendéglátóhelyekre vonatkozik. A kocsmárosokat nem kellene külön sújtani. Ha nagyon akarják, egyszerűbben is megtehették volna. A szennyező fizet elv alapján büntessék a zajongó embereket, és ha már mégis úgy döntöttek, hogy ezt valamilyen módon bevezetik, kevésbé önző módon kiterjeszthették volna az egész hatályát az egész országra, mert Nyíregyházától Nagykanizsáig is élnek emberek, ott is vannak éjszaka nyitva tartó helyek, és az ittas ember ott is ugyanolyan hangos, mint a világörökség területén lévő kocsmák vendégei.

Úgyhogy már eléggé világossá tették a frakciótársaim részéről, hogy miért nem fogjuk támogatni ezt az előterjesztést. Köszönöm.

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Köszöntöm képviselőtársaimat.

Kétperces felszólalásra megadom a szót Szilágyi György képviselő úrnak, Jobbik-képviselőcsoport.

SZILÁGYI GYÖRGY (Jobbik): Köszönöm szépen, elnök úr. Megígérem, hogy utoljára szólok hozzá, mert látom, hogy önök eléggé unják ezt a témát. Bár nehéz is úgy egyébként hozzászólni, megmondom őszintén, hogy már az elején az előterjesztő, a frakcióvezető úr egyértelműsítette, hogy teljesen felesleges módosító javaslatokat benyújtani, vagy bármit elmondani, hiszen megmondta: ő megegyezett ezzel a kétszáz emberrel, ezt a kétszáz embert nehéz lenne összehívni a végszavazásig, akár július 1-jén kívánják hatályba léptetni a törvényt, addig is elég nehéz lenne újra leegyeztetni kétszáz emberrel bármilyen módosító javaslatot. Tehát úgy álltunk neki ennek az általános vitának, hogy előre meg lett mondva szinte, hogy ne nyújtsuk be, mert úgysem fogják elfogadni, hiszen a kétszáz embernek is hozzá kellene járulni ahhoz, hogy ezen bármit is változtassanak.

Ezért csak ötleteket próbálunk elmondani, hogy miként lehetett volna másként csinálni. Higgye el, frakcióvezető úr, hogy nagyon örültek volna és mindenki azt mondta volna szerintem, hogy tényleg a köz számít, azért dolgozik és azon próbálnak segíteni. Mert az sem ördögtől való dolog lenne, ha már Staudt Gábor ezt a szót használta, ha nem a belvárosban és Budapest központjában lennének ilyen vigalmi negyedek. Hanem azon gondolkodtak volna, mondjuk, az elmúlt három évben, hogy hol lehetne létrehozni esetleg valamilyen külterületen, akár esetleg az Óbudai-szigeten, úgyis kisajátítjuk a Margitszigetet, akkor elvileg meg lehetne csinálni az Óbudai-szigeten is és megfelelő logisztikával oda lehetne menni és ott lehetne szórakozni. Ezáltal kulturáltabbá lehetne tenni, mondjuk, a belvárosi területeket is és az ilyen dolgokat szerintem mindenki maximálisan támogatná. Igaz, tudom, hogy az Óbudai-sziget például nem az V. kerülethez tartozik, tehát teljesen mások lennének a bevételi források, és esetleg ez kiesést jelentene az V. kerületnek. De a köz érdekében néha áldozatokat is kellene vállalni.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Kétperces felszólalásra megadom a szót Pál Tibor képviselő úrnak, MSZP-képviselőcsoport.

PÁL TIBOR (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Először Szilágyi képviselőtársamnak szeretném jelezni, hogy az a törekvése a fővárosnak, hogy az ilyen, ön vigalmi negyedet mondott, de én inkább szórakozóhelyeket mondanék, az ilyen nagy szabadtéri szórakozóhelyeket a város külső részében helyezze el. Ez megtörtént. Jelzem önnek, hogy a Soroksári úton egy P+R parkolónak kijelölt terület, amely egyébként egy héttel ezelőtt volt itt viták tárgya pont a közösségi közlekedés kapcsán, tökéletes terület volt arra, hogy a külvárosból befelé jövők ott letegyék az autójukat. A rendezési terv szerint is 400 gépkocsi elhelyezésére volt lehetőség, a közösségi kapcsolat megvolt, meg a közlekedési kapcsolat is. Mindezek ellenére a főváros ezt Budapest legnagyobb szórakozóhelyévé alakította, bérbe adta egy cégnek, és most ott a legnagyobb szórakozóhely működik Budapesten. Így működik a külvárosok felé a főváros szabályozása.

De amiért szót kértem, az egy másik dolog. Hallgatva a vitát, azt kell mondanom, hogy a probléma teljesen világos mindenki számára. Az a cél is támogatható, hogy szeretnénk, hogy rend és tisztaság legyen. Az eszközzel van probléma, ennek ugyanis nem az a módja, hogy egy új adót kell kivetni. Arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy itt ugyan a világörökség területéről van szó, de nehogy az előterjesztő fejében esetleg az álljon össze, hogy a mi hozzászólásainknak az a következménye, hogy nemcsak a világörökség területén lévő romkocsmák számára vetik ki ezt az adót, hanem az összes vendéglátó-ipari helyiség számára, mert az ellenzék felvetette a hozzászólásában. Nem ezt mondtuk! Azt mondtuk, hogy más megoldást kell erre találni. Én magam is például azt jeleztem, hogy ma a hatályban lévő törvények és az önkormányzatok költségvetése lehetőséget ad arra, most az idő rövidsége miatt a számokba nem tudok belebonyolódni, hogy a meglévő forrásokból ezt a célt el lehet érni, és ezért nem kell egy különadót kivetni. Illetve azokat a problémákat pedig kezelni kell, azt gondolom, amelyeket a korábbi hozzászólásunkban jeleztünk. Köszönöm szépen.

(22.10)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Mivel több felszólaló nem jelentkezett, megkérdezem az előterjesztőket, kívánnak-e válaszolni a vitában elhangzottakra. (Jelzésre:) Megadom a szót Rogán Antal frakcióvezető úrnak.

ROGÁN ANTAL (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Figyelmesen hallgattam a vitában elhangzottakat. Hadd kezdjem azzal, hogy Szilágyi György képviselő úr meglepett azzal, hogy milyen tájékozottsággal rendelkezik a védelmi pénzek területén. Én nem rendelkezem ilyesmivel. Nagyon csodálkozom, hogy egy országgyűlési képviselőnek ilyen mélyreható tapasztalata van a védelmi pénzek szedésében. Ez engem aggaszt, tisztelt képviselő úr, és remélem, hogy másokat is aggaszt ebből a szempontból. (Szilágyi György: Szép riposzt volt, képviselőtársam!)

Tisztelt Képviselőtársaim! Végighallgatva egyébként az érdemi észrevételeket, azt tudom mondani önöknek, hogy azt gondolom, hogy egy meglévő valós problémára mindig kell valamilyen választ adni. Ez a válasz csak akkor alakítható ki, ha abban valamilyen kompromisszum tükröződik. Az egyik véglet, hogy az ember természetesen azt mondja, hogy akkor ne legyenek romkocsmák, meg ne legyenek éjszakai szórakozóhelyek. Ezt az álláspontot is lehet képviselni. Ahogy elnéztem, még az önök soraiban sem támogatja mindenki ugyanezt. A másik lehetőség, hogy ha már vannak, akkor döntsük el, hogy az általuk okozott, illetve felvetett problémákat hogyan próbáljuk meg kezelni. Ezekhez kellenek anyagi erőforrások, ezt ki kell mondani őszintén, mert lehet, hogy önök azt gondolják, hogy természetes, de azért kérdezzék meg, hogy mekkora erő, energia meg forrás van arra, hogy mondjuk, éjszaka legyen közterület-felügyelő. Pál Tibor képviselő urat is megkérdezném, hogy hány éjszakai közterület-felügyelővel találkozott a főváros területén, hányra van akár a kerületi önkormányzatnak, akár a Fővárosi Önkormányzatnak pénze, mert nem sokra. Ugyanúgy az éjszakai rendőr járőrök száma is lényegesen alacsonyabb, hiszen nekik is magasabb díjazást kell kapniuk ebben az időszakban. Ezt a problémát pedig csak úgy lehet megoldani, ha egyébként éjszaka vannak közterület-felügyelők és vannak rendőr járőrök. Ehhez anyagi forrás kell.

Ennek a lehetőségét biztosítja többek között ez a törvényjavaslat, ugyanúgy, ahogy egy koncentrált takarítás egyébként az, amit mondjuk, egy ilyen éjszaki szórakozóhely környékén meg kell tenni. Lehet, hogy azt mondja a tisztelt képviselő asszony, hogy ez így természetes, ezt oldják meg így az önkormányzatok, de azért hozzáteszem önnek, hogy én azt gondolom, hogy egy egész várost kell takarítani, és nem az a feladat, hogy mondjuk, egy-egy területre koncentráljuk csak az összes meglévő erőforrást. Ez viszont lehetőséget ad arra, hogy ebből a pénzből csak azokra a területekre egyébként plusz erőforrásokat lehet mozgósítani, és ennek eredményeként, mondjuk, egy tisztább várost kaphatunk összességében. Azt gondolom, hogy ez tud ehhez a megoldáshoz vezetni.

Most azt én sem értettem egészen az önök érvelésében, hogy egyszer azt mondták, hogy az egész országban vezessük be ezt a gyakorlatot, a másik oldalról meg azt mondják, hogy ez nem egy jó gyakorlat ebből a szempontból. (Hegedűs Lorántné: Nem azt mondtuk! Azt mondtuk, hogy az egész országban meg kell oldani a problémát. - Szilágyi György: El kell olvasni!) Én azt tudom önöknek mondani, hogy kevés olyan díj van, amit mondjuk, egy közhatalom bevezet, és ez ebben az esetben azoknak az egyetértésével történik, akik ezt a díjat fizetni fogják. Mondjanak még egy ilyen példát! Merthogy itt, ebben az esetben erről beszélünk, és pontosan azért, mert ők is nagyon jól tudják, és ez ennyiben az ő felelősségérzetüket is tükrözi, hogy kétségkívül ezek a romkocsma-tulajdonosok nem kis hasznot tesznek zsebre. (Zakó László: Másik kocsmában nem lehet berúgni?) Erre tudom önöknek azt mondani, hogy természetesen azok szemetelnek, akik elhagyják a romkocsmát, de az anyagi hasznot azok teszik zsebre, akik üzemeltetik a romkocsmát. A kettő között igenis van összefüggés, és azt gondolom, hogy ezt az összefüggést próbálja kezelni ez a törvényjavaslat, mégpedig úgy, hogy az érintettek bevonásával és az ő hozzájárulásukkal próbálja meg ezt kezelni.

Nem zárkóznék el attól, hogy egy ilyen gyakorlatot ki lehessen terjeszteni. Nem örülnék neki, mert azt gondolom, hogy igazából nagy hasznot egyébként ezek a típusú, alapvetően nagyvárosi szórakozóhelyek azok, amelyek zsebre tesznek. Ez nem egy kis falusi probléma. Meg lehet próbálni kiterjeszteni más települések területére is. Én nyitott vagyok ebben, de mondjuk, nézzük meg, hogy ez a modell tud-e egyáltalán működni. Én sem vagyok ebben száz százalékig biztos. Ha tud működni, akkor meg lehet próbálni.

Szilágyi képviselő úrnak szeretném megjegyezni, hogy ha a Fővárosi Önkormányzat ilyen felkent szószólója és érdekvédője, bizonyára ezt teljes egészében - hogy is mondjam - önzetlenül teszi. Csak hozzáteszem, tisztelt képviselő úr, hogy amit ön felvetett az aluljárók vonatkozásában, a képviselőtársa, a képviselő asszony másik gondolatára hadd hívjam fel a figyelmét. Van egy olyan önkormányzati törvényben szereplő jogállás, amire a képviselő asszony joggal hívta fel a figyelmet, a belvárosi önkormányzat meg is tette a dolgát. Megalkotta azt a rendeletet, amit egyébként arra vonatkozóan kellett megtenni, hogy melyek azok a cselekmények, amelyek elfogadhatatlanok közterületen. A Fővárosi Önkormányzat máig nem alkotta meg ezt a rendeletet. Javasolják önök is, én is több alkalommal tettem, ugyanis hozzájuk tartoznak az aluljárók, tisztelt képviselő úr. Alkossák meg, hogy az aluljárókban mi az, amit nem lehet megtenni, az önkormányzati törvény alapján meg lehet tenni. Szülessen ilyen rendelet, és utána tartassák is be az aluljárók területén belül, mert az aluljárók kivétel nélkül mindenhol - és ez egyfajta közmegegyezés is volt - természetesen a közösségi közlekedést működtető Fővárosi Önkormányzat kezelésében vannak. Én belvárosi polgármesterként például most gőzerővel újítom fel meg építem át majd a következő év elejére a Ferenciek terei aluljárót (Szilágyi György: Jól sikerült.), és utána azonnal át is fogom adni ezt az egészet üzemeltetésre a Fővárosi Önkormányzat számára azért, mert a Fővárosi Önkormányzat dolga ezeket üzemeltetni, és azt gondolom (Hegedűs Lorántné: Demokráciában többes számban beszélünk!), hogy ebben a tekintetben ott a rendet is betartani. Lesznek ilyen...

ELNÖK: Képviselőtársaim, elnézést kérek, frakcióvezető úr, kérem, hogy a párbeszédet függesszük fel. (Hegedűs Lorántné: Csak kommentáltuk.) Megvolt a lehetőség mindenkinek az álláspontja kifejtésére.

ROGÁN ANTAL (Fidesz): Én figyelemmel végighallgattam minden észrevételt, most kérem önöket, hogy önök is hallgassák végig.

ELNÖK: Kérem, képviselőtársaim!

ROGÁN ANTAL (Fidesz): Staudt Gábor véleményére pedig annyit mondanék, hogy figyelemmel hallgattam a képviselő úr véleményét. Azt gondolom, hogy van benne több olyan passzus, amit egyébként joggal vetett fel. Én is úgy vagyok ezzel, hogy természetesen magát a rendőrségi szakhatósági eljárást, ez egy örök probléma volt, most akkor mire kell lefolytatni, a meglévő üzletek mindegyikénél is ez okozta azt a VII. kerületi problémát, amit ezek szerint önök is próbáltak kezelni, hallom Szilágyi képviselő úrtól. Én leültem ott minden érintettel kivétel nélkül, meghallgattam a véleményüket, és az ő véleményük figyelembevételével mondjuk azt, hogy ne kelljen újból lefolytatni az engedélyeztetési eljárásokat. Az újaknál ezt le kell folytatni, mégpedig úgy, hogy el kell készülni egy környezettanulmánynak is. Ez kimondva-kimondatlanul azt a célt szolgálja, hogy kevesebb ilyen szórakozóhely legyen a belvárosban, sőt az egész belvárosi környezetben. De hozzáteszem önnek azt, hogy a meglévőket betiltani már nem lehet, és ott viszont azt gondolom, a felülvizsgálat egyfajta kontroll arra nézve, hogy kényszerítse őket az egyébként itt elég precízen körbeírt büntető jogszabályok meg rendeletek betartására.

Én abban partner vagyok egyébként, hogy ennek a körét egy évről két évre, három évre bővítsük. Nekem ez mindegy. Az érintett vállalkozók biztos örülnének neki. Ha betesznek ilyen módosító javaslatot, én ezt tudom támogatni. De hozzáteszem másik oldalról, hogy ha Szilágyi képviselő úr egyik oldalról azt mondja, hogy a lakók érdekét is képviseljem, akkor ne kérje tőlem, hogy azt, hogy lakossági észrevétel alapján felülvizsgálat elvégezhető, vegyem ki belőle, mert a másik oldalról meg ezt mondta. Akkor döntse el, hogy ez vagy az a kettő közül. Ebben is benne lennék, de azt gondolom, tisztelt képviselő úr, hogy azért nem baj, ha egyébként ebbe van beleszólási lehetőségük azoknak az embereknek is, akik ezeken a környékeken laknak. Itt a rendőrségnek mint szakhatóságnak egyébként gyakorlatilag csak szabálysértések és jól körülírt bűncselekmények elkövetése esetén van szakhatósági jogköre. Ezekre nagyon egyszerű példákat is tudok önöknek mondani. Én azt gondolom, hogy ez nagyon természetes, hogy ha kiderül, hogy egy helyen, mondjuk, drogot árulnak, akkor azt a helyet be kell csukni. Ez így természetes. Erre nézve elég szigorú szankciót is tartalmaz a törvényjavaslat, nem tudom, észrevették-e, ami arról szól, hogy egyébként ha egy helyet valamilyen törvénysértés miatt be kell csukni, akkor nem azt lehet csinálni, amit eddig mindig meg tudtak csinálni, hogy rögtön másnap egy másik cég benyújtott egyébként gyakorlatilag hasonló tulajdonosi körrel ugyanoda egy engedélykérelmet, mert azt mondjuk, hogy egyébként arra a helyre vonatkozóan, tökmindegy, hogy milyen cég, már elnézést, kéri ezt, fél évig nem adható ki engedély. Azon a helyen fél éven keresztül nem üzemelhet ilyen típusú szórakozóhely. Ez is egy erős garancia az én véleményem szerint, ami pontosan ezért került ide, és egyébként a jogkövető vállalkozók ezzel a maguk részéről egyet is értenek. A trükközni akarók ezt természetesen nem szerették, de a jogkövető vállalkozók viszont egyet is értenek vele.

Úgyhogy összességében azt kell hogy mondjam, az önök véleményét is megismerve, több előnyét látom ennek a törvényjavaslatnak, mint hátrányát. Természetesen azt a néhány véleményt vagy pontosítást, amit kértek, én megfontolhatónak tartom. Ha vannak ilyen módosító javaslatok, akkor állok elébe, és kérem a tisztelt képviselőtársaimat, hogy összességében az egészet nézzék, és ne egyes elemeit próbálják meg vizsgálni. Az pedig, hogy ez az egész országban hatályos legyen, én nem vállalom fel az ezzel kapcsolatos egyeztetést széles körben, főleg azért, mert egyáltalán nem szeretnék foglalkozni kocsmákkal. És ez a másik, amire visszautalnék: a kocsma szerintem tipikusan az a műfaj, ami éjfélkor véget ér. Az én szülőfalumban a kocsma tíz órakor bezár. A nagyvárosi környezetben a legtöbb ilyen tipikus italárusító hely tizenegykor vagy vastagon éjfélig bezár. Az a speciális műfaj, amit éjszakai szórakozóhelynek hívunk, az az, ami éjfél után nyitva tart, és hajnalig egyébként elég komoly problémákat is okoz.

(22.20)

Ezeknek a szabályozására vonatkozik ez a javaslat, nem pedig a kocsmákéra, mert azzal egyáltalán nem állt szándékommal foglalkozni.

Köszönöm szépen a figyelmüket, és remélem, hogy a törvényjavaslat vitája majd itt a parlamentben folytatódni fog. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

ELNÖK: Köszönöm, frakcióvezető úr. Tisztelt Országgyűlés! Az általános vitát lezárom. Mivel az előterjesztéshez módosító javaslat érkezett, részletes vitára bocsátásra és a részletes vitára holnapi ülésünkön kerül sor.

Tisztelt Országgyűlés! Most záróvitákkal folytatjuk munkánkat.

Soron következik az atomenergiával, valamint az energetikával kapcsolatos egyes törvények, továbbá a fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és mezei őrszolgálatról szóló 1997. évi CLIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat záróvitája. Az előterjesztést T/11101. számon, az egységes javaslatot pedig T/11101/9. számon kapták kézhez. Az egységes javaslathoz benyújtott módosító javaslatokról az alkotmányügyi bizottság elkészítette ajánlását, amely T/11101/12. számon elérhető.

Felhívom figyelmüket, hogy a záróvitában a képviselőcsoportok számára 5-5 perc, a független képviselők számára összesen 3 perc áll rendelkezésre. Tisztelt Országgyűlés! Emlékeztetem önöket, hogy a napirend elfogadásakor döntöttünk a záróvitához benyújtott módosító javaslatok tárgyalásának összevonásáról.

Megnyitom a záróvitát az ajánlás 1-3. pontjaira. Kérdezem, hogy kíván-e valaki felszólalni. (Senki sem jelentkezik.) Jelentkezőt nem látok, a záróvitát lezárom. Államtitkár urat nem kérdezem, hogy kíván-e válaszolni.

Tisztelt Országgyűlés! A zárószavazásra holnap kerül sor.

A személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, az egyes állami ingatlanok ingyenes tulajdonba adásáról, valamint a hitelszerződésből eredő kötelezettségeiknek eleget tenni nem tudó természetes személyek lakhatásának biztosításáról szóló 2011. évi CLXX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvénynek az óvodák működőképességének megőrzése és a gyermekek védelmében szükséges módosításról szóló törvényjavaslat záróvitájára kapcsolódó módosító javaslat hiányában nem kerül sor.

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló, 2009. évi XXXVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat záróvitája. Horváth László, Potápi Árpád János, Fidesz, képviselők önálló indítványát T/10680. számon, az egységes javaslatot pedig T/10680/21. számon kapták kézhez. Az egységes javaslathoz benyújtott módosító javaslatról az alkotmányügyi bizottság elkészítette ajánlását, amely T/10680/23. számon érhető el.

Megnyitom a záróvitát az ajánlás 1-7. pontjaira. Megkérdezem, kíván-e valaki felszólalni. (Jelzésre:) Megadom a szót Magyar Zoltán képviselő úrnak, Jobbik-képviselőcsoport.

Felszólalások:   230-276   276-316   316      Ülésnap adatai