Felszólalás adatai

Hogy mindenki jól értse a helyzetet: nagyon sajnálom, hogy szocialista képviselőtársaim nem figyelnek, mert ez szintén megint hozzájuk köthető, és jelentős szerepük van abban, hogy a Volánbusz Zrt. vagy Rt., illetőleg azok az értékes ingatlanok - pontosan 8 darab értékes ingatlan - miként kerültek ki az állam fennhatósága alól, és hogy hogyan lehet, lehetett Magyarországon az elmúlt 8 évben olyan szerződéseket kötni akár adásvétel, akár bérleti szerződés vonatkozásában, hogy az államot képviselő ÁPV Rt., majd a későbbiek során MNV Zrt. abszolút nem fordított figyelmet arra, hogy kik a vevői ezeknek az ingatlanoknak, és hogy mi az oka annak, hogy az eladott ingatlant aznap vagy nagyon rövid időn belül visszabérli az állam ezektől az off-shore cégektől.

2003-ban született döntés a Volánbusz Rt. helyzetének stabilizálására, illetőleg az eladósodott társaság likviditásának helyreállítására, és régi jó szocialista módszer került bevezetésre: nem fejlesztünk, hanem eladjuk a meglévő értékes ingatlanokat, kiszervezzük a járatokat olyan cégekbe, akik jóval drágábban fogják végrehajtani azokat a feladatokat, amelyeket eddig az állam látott el.

Erre vonatkozóan alkotott egy adósság- vagy válságkezelési programot az ÁPV Rt., és ennek keretében történt a 8 darab nagy értékű ingatlan értékesítése. A Volánbusz Rt. 2005-2008 között közel 5,5 milliárd forint értékben vált meg ezektől az állam által rábízott ingatlanoktól. Abban, úgy gondolom, nincs semmi meglepő, hogy azért az előző kormányhoz köthető, vagyonkezelői feladatokat ellátó szervezetek próbáltak arra figyelni, hogy ezeket az ingatlanokat lehetőleg piaci áron értékesítsék, arra viszont már nem fordítottak figyelmet, hogy ezeket az ingatlanokat azonnal, tehát még aznap, miután értékesítették - vagy nagyon rövid időn belül - visszabérelték az állam részére.

Ezen ingatlanprivatizáció és minden olyan folyamat, ami a Volán Rt. privatizációjához vezetett, lényegében minden olyan jogszabályi feltételnek, amely az adott időszakban meghatározó volt, nem felelt meg. Egyrészt olyan megbízási szerződéseket kötöttek az ügyvédi irodákkal, akik ezeket a tranzakciókat - hogy úgy mondjam - koordinálták, amelyek jóval a piaci értéken felül történtek. A Volán Rt. a saját versenyeztetési szabályzatát is megsértette annak érdekében, hogy az ingatlanokról, illetve a járatkiszervezések tekintetében szerződést kössön, és a 8 darab jogügyletben, amelyek kifejezetten az ingatlanokra vonatkoznak, összesen 12 különböző nemzetiségű off-shore cég vett részt. Úgy gondolom, hogy a magyar privatizáció történetében olyan jogügylet még nem fordult elő, ahol 12 nemzetiségű off-shore cég a privatizáló tulajdonos ezekben az ügyletekben.

Ráadásul e privatizáció által mind a Volánbusz gazdálkodása, mind pedig a közpénzek átlátható felhasználhatósága lényegesen sérült. A vizsgálóbizottságnak mindenképpen vizsgálni kell, hogy kik döntöttek ezekben a privatizációs tranzakciókban, vizsgálni kell a privatizációs folyamatok során az ingatlanok valós értékét, és mindenképpen vizsgálni kell, hogy a privatizált ingatlanok visszabérlése során mi az oka, hogy a piaci érték alatt bérelték vissza ezek az off-shore cégek ezeket az ingatlanokat. És mi az oka annak, hogy például a szentendrei telep, a szentendrei pályaudvar, az érdi műszaki telep esetén csak jelképes bérleti díjat állapított meg az állam a privatizáló cégek vonatkozásában? Illetőleg ha már itt tartunk, mindenképpen vizsgálni kell, hogy a fóti műszaki telep értékesítése és privatizációja során a Wallis Rt.-nek milyen szerepe volt, mik azok a - hogy így mondjam - politikai kapcsolatok révén áttranszferált gazdasági kapcsolatok, amelyek értéken aluli árusításhoz vezettek a fóti telep értékesítése során.

(18.30)

Tehát a parlamenti vizsgálóbizottságnak mindenképpen egy nagyon lényeges feladata az értékesítés körülményeinek a vizsgálata és az értékesítés körülményeinek vizsgálata során azoknak a visszaéléseknek a feltárása, amelyek egy ilyen jellegű privatizációhoz vezettek.

A vizsgálóbizottságnak mindenképpen tisztázni kell, hogy a szentendrei pályaudvarra, a gödöllői műszaki telepre, illetve az érdi műszaki telepre végrehajtott értékesítés és visszabérlés kapcsán, illetőleg, ahogy már korábban mondtam, a fóti járműjavító bázis beruházási körülményeinek vizsgálata során mindenképpen választ kell kapnunk, hogy mi volt az oka annak, hogy a magyar állam vagy a magyar állam képviseletében eljáró ÁPV Rt. a szerződések megkötése során abszolút semmilyen figyelmet nem fordított arra, hogy a különböző telepeket megvásárló, majd visszabérlő cégek milyen tulajdonosi háttérrel rendelkeztek.

Mint ahogy mondtam, 12 nemzetiséghez tartozó off-shore cégek találhatók itt, a Kajmán-szigetektől a Virgin-szigetekig, ciprusi off-shore cégek. Úgy látom, az előző kormányzat idején szeretettel fordultak ezen cégekhez, hogy ezekben a kétes tranzakciókban vegyenek részt.

Mindenképpen vizsgálni kell, hogy gazdasági szempontból valóban helyes volt-e az a döntés, hogy egy adósságokkal küzdő állami vállalat vonatkozásában az ingatlanok értékesítése volt a helyes döntés, és ezáltal, hogy közel 5,5 milliárd forint értékű állami vagyontól szabadult meg az előző kormányzat, valóban hozzájárult ahhoz, hogy a Volánbusz Rt.-t versenyképessé tegye, illetőleg az állami tulajdonnal való gazdálkodás elvei érvényesültek ezen döntés során.

És mindenképpen nagyon lényeges körülmény, úgy gondolom, egy adott gazdasági döntés hátterének vizsgálata során, hogy a Volánbusz Zrt., a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács, az ÁPV Rt. vezető tisztségviselőinek, illetőleg az adott időszakban az adott szervezet felett felügyeletet gyakorló pénzügyminisztereknek milyen szerepe van, és a döntések meghozatala során milyen információkkal rendelkeztek.

Mi azt gondoljuk, hogy a vizsgálóbizottság felállítása során mindenképpen számos olyan kérdésre kell választ kapnia a vizsgálóbizottságnak, amely eddig részünkre nem került megválaszolásra. Nagyon lényeges kérdés, hogy az a Pekli Ferenc, aki 2010 novemberéig vezette ezt a céget mint vezérigazgató, megfelelő gondossággal járt-e el az ingatlanok értékesítése során, valamint az ÁPV Rt. vezetői ellenőrizték-e az állami tulajdont szerző cégek tulajdonosi hátterét. Jelen tudásunk szerint ennek nem tettek eleget, ami egyébként jelentős büntetőjogi felelősséget is felvet, ugyanis én úgy gondolom, hogy a parlamenti vizsgálóbizottságnak mindenképpen meg kell majd hallgatnia az ebben a körben már vizsgálatot folytató MNV Zrt. felügyelőbizottságának azt a tagját, aki egy átfogó vizsgálatot folytatott ebben a témakörben, és az átfogó vizsgálat eredményeképpen számos büntetőfeljelentés született akár az ingatlanok értékesítésével kapcsolatban, akár a járatkiszervezéssel kapcsolatban, akár más, egyébként a Volánbusz gazdálkodásával kapcsolatos körülmények miatt.

Nagyon lényeges kérdés, én úgy gondolom, hogy a parlamenti vizsgálóbizottságnak tudomást kell szerezni arról, mert a mai napig nincs tudomásunk arról, hogy milyen magánszemélyek szereztek állami tulajdont az off-shore cégeken keresztül. Én úgy gondolom, hogy nem fog bennünket nagy meglepetés érni, ha az off-shore cégek tulajdonosi hátterében azt a Pekli Ferencet fedezzük föl, aki 2010 novemberéig a Volánbusz Rt. vezérigazgatója volt.

És nagyon lényeges kérdés, hogy mi az oka annak, hogy ha a magyar állam értékesít ilyen nagy értékű ingatlanokat, ezeket a magyar államnak azonnal vissza kell bérelni. Miért nem volt jó tulajdonos a magyar állam? Mi volt az oka, hogy az ingatlant megvásárló, ismeretlen tulajdonosi háttérrel rendelkező befektetők jobb tulajdonosai voltak ezeknek az ingatlanoknak, mint a magyar állam? Tehát mindenképpen választ kell kapnunk arra, hogy mi az oka ennek a kevésbé gondos eljárásnak?

Ugyanakkor nagyon lényeges kérdés, amire szintén választ kell kapnia a vizsgálóbizottságnak, hogy az ingatlanok eladása, majd visszabérlése hosszú távon mekkora többletköltséggel jár az állam számára. Ugyanis ez annyira lényeges kérdés a jelen vizsgálóbizottság működése során, ami mindenképpen arra fog választ adni, hogy a vizsgálóbizottság munkája vagy működése időpontjáig mekkora többletköltség jelentkezett a magyar állam számára, ugyanis ezek a szerződések sajnos még élő szerződések, habár én mint elszámoltatási kormánybiztos, az adott minisztériumnál kezdeményeztem ezeknek a szerződéseknek a felülvizsgálatát, de úgy gondolom, hogy ebben a kérdésben a végső szót a parlamenti vizsgálóbizottság jelentésében kell kimondani. Itt kell meghatározni azokat a konkrét irányokat, amelyek ebben a kérdéskörben felmerülnek.

Nem járok messze az igazságtól, ha már most kijelenthetem, hogy a privatizációs szerződések aláírásától, illetve a visszabérléssel kapcsolatos szerződések aláírásától számítva a mai napig jelentős többletköltség merült fel az ingatlanok visszabérlésével kapcsolatban. Ugyanis én úgy gondolom, hogy ha a Budapest Andor utcai telephelyet nézzük, ahol havi 6 millió plusz áfáért bérelte vissza a magyar állam az új tulajdonostól a telepet, a mai időpontig jelentős többletköltséggel számolhatunk. Ugyanezt mondhatom a fóti műszaki telepre, ahol 23,5 millió/hó bérleti díjat fizet a magyar állam, 20 éven keresztül. Számítsuk ki, hogy mekkora többletköltséget jelent, ugyanis a bérleti díj 1,9 milliárd forint lesz a 20. év végére.

Tehát ez jelentősen többletköltséget fog jelenteni a magyar államnak, ráadásul egy olyan szerződést kötött a vagyonkezelő, ahol a magyar államnak nagyon kevés mozgástere van. Tehát ez mindenképpen jelentős többletköltséget eredményez a magyar államnak. De ugyanezt tudom mondani a gödöllői műszaki telepre, ahol szintén 150 ezer forint/hó bérleti díjat határoztak meg a szerződés megkötésekor.

Tehát egyértelműen látszik, hogy egy olyan jogi konstrukció került létrehozásra, persze az ügyvédi irodáknak meg kellett dolgozni a pénzükért, ami jelentősen magasabb volt a piaci értéknél, és nemcsak meg kellett dolgozni érte, hanem ki kellett találni egy olyan jogi konstrukciót, amely alapján a magyar állam keze meg lett kötve, amely alapján a magyar állam ezekben a szerződésekben kis mozgástérrel rendelkezik; és ha bekövetkezik egy esetleges kormányváltás, akkor a vagyonkezelő nem tudja felmondani ezeket a szerződéseket. Vagy ha felmondja, mint például a fóti műszaki telep esetén, ahol az ingatlant megvásárló jelentős beruházást hajtott végre, és a beruházás összege kerül leszámítolásra bérleti díjként, tehát szintén nagyon kicsi az állam mozgástere a szerződések felmondása során.

És választ kell arra kapni mindenképpen, hogy az az 5,5 milliárd, ami az adott időszakban, 2005-2008 között a költségvetésbe bekerült a hosszú időre kötött bérleti szerződések vonatkozásában, valóban egy olyan megoldást jelentett-e a magyar államnak, hogy megérte.

(18.40)

Nem árulok el nagy titkot, tisztelt képviselőtársaim, ez egy tűzoltás volt. Lehet, hogy ez az összeg akkor, abban az időpontban jelentett valamit a költségvetés számára, de sokkal többe fog kerülni a végén, miután ezt az egészet kifizetjük, az ingatlanokat visszabéreltető, ma már tulajdonosi pozícióban levő külföldi tulajdonosok, off-shore cégek számára.

Tisztelt Képviselőtársaim! A vizsgálóbizottságnak ezekre a kérdésekre mindenképpen választ kell adni, és a válaszok alapján leszünk olyan helyzetben, hogy meghozzuk azokat a nagyon fontos szakmai és politikai döntéseket, amelyek a felelősség meghatározásának a hovatelepítésében határozhatók meg. Kíváncsian várom a szocialisták reakcióját, okulva a múlt heti vitából, amikor a korábbi időszakot is kívánták vizsgálni a Malév vonatkozásában. Nem tudom, hogy most mit kívánnak majd vizsgálni, de biztos remek ötletekkel fognak előállni, ugyanis a privatizáció, az ingatlanok értékesítése és a járatok kiszervezése 2005 és 2008 közé esik. Ez az időszak pedig a Gyurcsány- és a Bajnai-kormány időszaka.

Nagyon nagy dolgokat nem lehet kitalálni ebben a kérdésben. Megint egy olyan privatizációval állunk szemben, ahol a magyar államot, a magyar adófizetőket jelentős kár érte. És hogy úgy mondjam, lényegében egy olyan állami vállalatot szerveztek ki, egy olyan állami vállalatot adtak el vagy értékesítettek áron alul, amely jelentős szereppel rendelkezett nemzetgazdasági szempontból. S akkor innentől kezdve a magyar kormány, a magyar állam keze ezeknek a szerződéseknek a felülbírálása során meg van kötve.

Mindenképpen úgy gondolom, hogy az elhibázott, rossz szakmai döntés mellett meg kell határozni azoknak a személyeknek a politikai felelősségét, akik ebben részt vettek. Aki 2005-ben az APV Rt. felügyeletét mint tulajdonos ellátta, az akkori pénzügyminiszter, illetőleg ugyanígy 2008-ig, az utolsó ingatlan értékesítéséig az MNV Zrt. felügyeletét ellátta az akkori pénzügyminiszter mint többségi tulajdonos.

Úgy gondolom, hogy a bizottságnak ezekre a kérdésekre választ kell kapni, és azt gondolom, hogy ezen kérdésekre adott válasz tekintetében leszünk abban a helyzetben, hogy megfogalmazzuk a konkrét véleményünket.

Köszönöm szépen a lehetőséget. (Taps a Fidesz soraiban.)