Felszólalás adatai

(0.10)

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik az egyes törvények alaptörvénnyel összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája. Az előterjesztést T/5001. számon, a bizottsági ajánlást pedig T/5001/24. számon megkapták és megismerhették.

Emlékeztetem önöket, hogy az Országgyűlés arról döntött, hogy a törvényjavaslat részletes vitáját 4 óra 20 perces időkeretben és egy vitaszakaszban tárgyalja.

Tisztelt Országgyűlés! Megnyitom a részletes vitát. Kérem önöket, jelöljék meg a felszólalásukban érintett bizottsági ajánláspontokat. Emlékeztetem önöket, az általános vitát már befejeztük. Köszönöm szépen.

Megadom a szót az elsőként jelentkező képviselőtársunknak, Schiffer András képviselő úrnak.

DR. SCHIFFER ANDRÁS (LMP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Először így találomra, mondjuk, a 3. ajánlási pontot választanám ki, ahol Román képviselőtársunk a taxiszolgáltatás újraszabályozásával örvendeztetett meg.

Az a címe ennek a törvényjavaslatnak, hogy egyes törvények alaptörvénnyel összefüggő módosításáról. Hogy a személyszállítás átfogó módosítása mennyiben függ össze a január 1-jén hatályba lépő alaptörvénnyel, ezt én nem tudom, de gondolom, Rétvári államtitkár úr majd kielégítő magyarázattal szolgál.

Viszont az biztos, hogy így kormányozni nem lehet. Tehát önök másfél éve sportot űznek abból, nemhogy képviselői önálló indítványokkal próbálnak kormányozni, hanem képviselői módosító javaslatokkal, sőt zárószavazás előtti módosító javaslatokkal, úgyhogy tulajdonképpen örülhetünk, hogy a taxiszolgáltatás új szabályozása nem egy zárószavazás előtti módosító javaslatként érkezett be.

Tisztelt Államtitkár Úr! A probléma ezzel igazából az, hogy a saját kormányzásuk minőségét, de ezzel természetesen az emberek életminőségét rongálják. Az, amikor teljesen inkoherens salátákat tolnak ide, ahol a törvény címe és a beérkező módosító javaslatok nincsenek köszönő viszonyban sem egymással, amikor össze nem tartozó jogterületeket próbálnak összefésülni, egy zárószavazás előtti módosítóba tolnak még be újabb jogterületeket, akkor egyszerűen egy olyan káoszt idéznek elő a jogrendszerben, hogy jogalkalmazó legyen a talpán, aki ebben el tud igazodni.

Úgyhogy én nagy tisztelettel arra kérem a kormány képviselőjét, hogy semmilyen olyan módosító javaslatot ne támogasson, ami egyébként nem az alaptörvénnyel függ össze. Ami nem az alaptörvénnyel összefüggő módosítás, annak itt nincsen helye. Minden egyéb módosító javaslatról, tehát például, amikor a taxiszolgáltatást kívánják újraszabályozni, tessék a kormánynak annak rendje és módja szerint beterjeszteni egy törvényjavaslatot. Azt gondolom, államtitkár úr, hogy kormányozni úgy kellene, hogy ha önök rendet kívánnak vágni például a taxipiacon, nagyon helyesen, akkor a nemzetgazdasági tárca vagy még inkább a nemzeti fejlesztési tárca terjesszen elő egy törvényjavaslatot, köröztesse meg a többi minisztériumnál, tartsanak egy közig-államtitkári egyeztetést. Tudja, ennek az lenne az előnye, hogy különböző jogalkotási bakikat előre ki lehet szűrni, mielőtt még beérkezne a tisztelt Ház elé.

Esetleg tartsanak társadalmi egyeztetést úgy, ahogy azt egyébként az önök által beterjesztett és elfogadott jogalkotási törvény előírja. Majd ezek után, ha önök a taxiszolgáltatásról beterjesztenek egy törvényjavaslatot, azt az illetékes bizottság, mondjuk, a gazdasági bizottság, illetve a fogyasztóvédelmi bizottság mélyrehatóan meg tudja tárgyalni.

Most nem ez történik. Bejön egy képviselői módosító javaslat, ami nincsen tárcaköröztetésen, nincsen közig-államtitkári egyeztetésen, gondolom, a kormány meg se tárgyalta ezt a módosító javaslatot, mégis egy szektor átfogó újraszabályozásáról van szó, majd könnyen lehet, hogy a legilletékesebb szakbizottságok ezt gyakorlatilag meg sem nézik. Így nem lehet kormányozni egy országot, államtitkár úr!

Nagyon remélem, hogy nem fogja cinikusan azt mondani, hogy természetesen ezeket a javaslatokat is támogatják. Az alaptörvénnyel összefüggő egyes törvények módosításáról van szó. Elég könnyen kiderül, az egyes törvények, illetve az alaptörvény szövegének összevetéséből, hogy az itt feltálalt salátának egy jó része nem illik a menübe, államtitkár úr.

Ami a 60. és 61. számon az általunk előterjesztett módosító indítványokat illeti. Azt kezdeményezzük, hogy a vagyonnyilatkozatok a kormánytisztviselőknél, politikai vezetőknél ne legyenek eltávolíthatók a honlapról. Azt kezdeményezzük, hogy az, hogy a politikai vezetőnek a megbízatása megszűnt, ez az adat nyilvánosságát nem érinti, így legfeljebb azzal járna, hogy a nyilatkozatok nehezebben lennének megszerezhetők, és tér nyílna azok manipulálására.

A másik javaslatunk pedig arra vonatkozik, hogy az állami vezetők, miniszterelnöki biztos, miniszteri biztos esetében a fizetési plafont csökkentsük. Ugyan itt a tízszeres szorzó van megadva a törvényjavaslatban, mi kilencszeres szorzót javasolnánk. Egész egyszerűen azért indokolt a fizetési plafon csökkentése, tudniillik ennek hiányában átlépi azt a kétmillió forintos lélektani határt, amit a jelenlegi költségvetési helyzetben sem indokoltnak, sem méltányosnak nem tartunk, különös tekintettel a pofátlan végkielégítések ellen vívott hosszas szabadságharcra. Azt gondolom, hogy ezek után a pofátlanságot súrolja, ha az átlag bruttó kereset tízszeresét is megengednék, tehát kétmillió forint fölé mennének a fizetési plafon tekintetében miniszteri biztosoknál, illetve különböző állami vezetőknél.

Köszönöm szépen. (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Ki fog tapsolni?)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Felszólalásra következik Gaudi-Nagy Tamás képviselő úr, a Jobbik képviselőcsoportjából.

Megadom a szót, képviselő úr.

DR. GAUDI-NAGY TAMÁS (Jobbik): Köszönöm, elnök úr. Az előttünk fekvő törvényjavaslattal kapcsolatban több módosító javaslatot nyújtottunk be. (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Novák Előd hazament aludni! - Közbeszólás a Fidesz soraiból.) Az 5. ajánlási ponthoz szeretnék hozzászólni, meg a 3-ashoz. Tehát hasonlóan Schiffer András képviselőtársamhoz ezt a bizonyos taxiszolgáltatásos témát hoznám szóba.

Először egy ügyrendi kérdésem volna, hogy én most megnéztem a képviselői névjegyzéket, és úgy látom, hogy van nekünk egy Román István nevezetű képviselőtársunk, ha nem tévedek, de nem tudom, hogy van-e Román Sándor nevezetű képviselőtársunk. (Dr. Rétvári Bence: Táncos! Experidance!) Tehát mindenesetre azért furcsa nekem a dolog, mert nem látok ilyet. Tehát van több módosító javaslat Román Sándor néven jegyezve, de ilyen nevű képviselőtársunkat nem találok a névjegyzékben. Tehát nem tudom, akkor itt valami történt, valami sajtóhiba történt. Az 5. ajánlási pont és a 99. ajánlási pont Román Sándorról szól. Nem tudom, hogy ezt a kérdést most akkor hova kell tenni, de szerintem jó lenne ezt tisztázni, mert ebből nem lesz jó a végén. (Jelzésre:) Igen, a 47. ajánlási pontban is Román Sándor szerepel. Nehogy úgy járjunk, hogy a végén már Gusztáv is jegyez egy javaslatot ebből a nagy füzérből. Tehát figyeljünk oda ezekre a részletekre.

Amihez érdemben most hozzá szeretnék szólni, az a 31. és 39. ajánlási pontokon szereplő módosító javaslatunk. A 31. javaslat látszólag egy szikár egyszeri eljárásjogi kérdés, büntetőeljárási törvény. A büntetőeljárási törvény azon módosítását szeretném elérni ebben, amelyben a büntetőbírónak az alkotmánybírósági eljárásra tekintettel történő eljárásfelfüggesztési határozatával szembeni fellebbezés számára halasztó hatályt biztosítanánk. Megpróbálom rövidebben, egyszerűbben kifejezni. Tehát arról van szó, hogy egy bíró az előtte folyamatban lévő büntetőügyben, ha úgy észleli, hogy alkotmányellenesség áll fenn, akkor ő maga fordulhat Alkotmánybírósághoz, erre tekintettel felfüggesztheti az eljárást, amely felfüggesztő határozat miatt megáll az eljárás, és ezt követően a másodfokú bíróság, ha úgy dönt, hogy a felfüggesztésnek helyt ad, akkor végképp felfüggeszthetik az eljárást, addig sem kell semmilyen eljárási cselekményt végeznie az eljáró bírónak.

Megvilágítom egy konkrét példával, hogy miért fontos ez.

(0.20)

Egész konkrétan, ami nekünk nagyon bántja a szívünket, az a 2011. évi XVI. törvény, a 2006-os elítélések semmisségének megállapításáról szóló törvény. Ez élvezte a mi támogatásunkat is, amikor elfogadta az Országház. Ma már úgy látjuk egyébként - és nem vagyunk ezzel egyedül, mert ezt Gulyás Gergely képviselőtársam is már elismerte bizottsági ülésen -, hogy sokkal szerencsésebb lett volna a közkegyelem, az elmúlt nyolc év törvénytelen elítéléseinek közkegyelmi törvénnyel történő orvoslása.

De mindenesetre ezt a bizonyos semmisségi törvényt lényegében elszabotálták a bírók, röviden, egyszerűen fogalmazva: elszabotálták a bírók, nem hajlandók végrehajtani ezt a törvényt. (Dr. Varga István: Ez így van.) Egyszerűen, amely ügyről én tudok, azt hiszem, kettő kivételével, jelenleg mind parkolópályán van, azért gondoljunk egy kicsit ebbe bele. Tehát márciusban meghoztunk egy törvényt, amelyet kritizáltak sok oldalról, mi ettől függetlenül szimpatizáltunk ezzel, mert azt mondtuk, hogy ha egypár ember legalább mentesül ezáltal, az is jó, bár jobb lett volna a közkegyelem, de hogy a bírói kar vette a bátorságot, és azt mondta, hogy egyszerűen nem hajlandó végrehajtani ezt a törvényt. Mert dacos érzései vannak a kormányzattal szemben a bírák nyugdíjkorhatár miatti eltávozása miatt, és a többi. Érezhető egy lázadásszerű hangulat a bírói karon belül.

Ha változatlanul hagyjuk a büntetőeljárási törvénynek ezt a rendelkezését, nevezetesen azt, hogy a bíró, ha úgy észleli, hogy alkotmányellenesség van, akkor felfüggesztheti az eljárást, és az eljárásfelfüggesztés megállítja az eljárást, tehát további jogcselekmény nem történik az ügyben, akkor egyszerűen szabad kezet adunk a bíráknak arra, hogy a jogalkotóval szembehelyezkedve, a népszuverenitást sértve járjanak el. Azért van egy olyan rendszer Magyarországon, amelyben a törvényhozó hatalomba megválasztott képviselők Országgyűlésként meghoznak törvényeket, ezeket végre kell hajtania a hatóságoknak, bíróságoknak.

Nyilván van egy alkotmányossági kontroll-lehetősége a bírónak, ezt nem vitatjuk el, de ezt visszaélésszerűen használják jelen esetben, ez látható, kimutatható. És nem tudom, hogy érdeke-e bárkinek a Házban, azt gondolom, hogy egyetlenegy képviselőnek sem lehet érdeke, hogy a bírói kar számára továbbra is nyitva legyen a lehetősége annak, hogy bármely, szerintük tetszés szerint kiválasztott törvényt elszabotáljanak. Tehát tulajdonképpen erről szól ez a javaslat, amely a felfüggesztést elrendelő határozattal szemben legalább egy halasztó hatályt biztosít. Tehát igenis, a bírónak el kell járnia egészen addig, amíg a másodfokú bíróság a végleges döntését az ügyről nem hozza meg.

A következő a 39-es javaslat, amely az Országgyűlés és a kormány együttműködéséről szól az európai uniós ügyekben. Itt közben találtam egy újabb Román Sándor által jegyzett 37. számú, többoldalas javaslatot, ha jól látom, szintén taxiszolgáltatás tárgyában, tehát figyeljünk oda erre. Mindenesetre a 39. ajánlási számon szereplő módosító javaslatom a következőről szól. Az Országgyűlés számára itt a lisszaboni szerződéssel nyílt egy speciális lehetőség, minden nemzeti parlament számára nyílt egy lehetőség arra, hogy amennyiben az Európai Unió egyik legfontosabb alapelve, a szubszidiaritás alapelvének sérelmét fedezi föl bármelyik nemzeti parlament bármely uniós jogalkotási produktumban, bármely irányelvben, rendeletben, akkor ezzel szemben keresetet nyújthat be az Európai Unió Bíróságához.

Ez egy érdekes és jó eszköz, tehát a nemzeti parlamentek amúgy eléggé összezsugorított mozgásterét egy kicsit azért bővíti. A lisszaboni szerződésnek van sok, nagyon nem szimpatikus része, többek között a nagy államok szerepe megnövekszik, a súlyozott szavazat, tehát rossz irányba mozdult az egész Európai Unió ezzel a lisszaboni szerződéssel; egyedül a kilépés jogi garantálásának a lehetősége egy figyelemre méltó pozitívum a lisszaboni szerződésben ezen rendelkezés mellett.

Viszont azt javasoltam ebben a módosító javaslatban, hogy az Országgyűlésnek ez a bizonyos kezdeményezése, amely a törvényi szabályozás szerint megnyílik, a kormány dönt ebben véglegesen, de az Országgyűlés kezdeményezését úgy szabályoznám, hogy ha az országgyűlési képviselők 10 százaléka kezdeményezi ezt a bizonyos keresetbenyújtást, tehát a szubszidiaritás elvét sértő uniós normával szembeni keresetbenyújtást, akkor ez legyen kötelező az Országgyűlésre részben. Magyarul: lépjen oda a kormányhoz, és kérje a kormányt, hogy döntsön erről.

Azért bátorkodom ezt előterjeszteni, mert ez semmilyen módon nem sérti, nem csorbítja tulajdonképpen a kormányzat mozgásterét. Ez egy nagyon szép gesztus értékű dolog lenne, ha azt mondaná a kormányzat, hogy igen, állok elébe, ha valaki még lelkesebben kívánja védeni a szubszidiaritás elvét - aminek azért magyarra fordítva az a lényege, hogy a döntések alapvetően minél alacsonyabb szinten szülessenek meg, tehát ne központosított rendszert építsünk, hanem alapvetően egy alulról építkező rendszert építsünk.

A szubszidiaritás rendszerébe tartozik, mondjuk, a székely önrendelkezés legitim követelése az Európai Unió rendszerén belül éppúgy, mint mondjuk, az önkormányzatok mozgásterének bővítése.

Tehát mi azt szeretnénk, hogy az országgyűlési képviselők 10 százaléka, igenis, ha indítványozza, akkor az Országgyűlés forduljon a kormányhoz, és kezdeményezze, úgymond kötelező jelleggel forduljon a kormányhoz, és így, ebben a formában, ha tudnák támogatni, akkor szerintem, ez egy nagyon korrekt szabályozást adna.

Én most, bevallom őszintén, a többi javaslathoz nem fogok hozzászólni. Bízom benne tehát, hogy Román Sándor, illetve István képviselőtársunk esetében majd megtörténik ez a tisztázás.

A taxitémával kapcsolatban pedig hatósági szabályozás körébe kerül a taxi-ármeghatározás, taxiszínvonal-meghatározás, 3. ajánlási pont. Mindenképpen ez egy olyan kérdés, amit egy korrekt törvényi keretben kell megtárgyalni, és nem egy ilyen fű alatt benyújtott módosító javaslattal.

Tehát egyet kell értenem Schiffer András képviselőtársammal, hogy ez nem egy jó megoldás. Nem a tartalmi megoldásra gondolok, hanem az eljárástechnikára, tehát ezt egy korrekt, tisztességes, új törvényjavaslat formájában kellene megtárgyalni, és akkor ott nyilván le lehetne folytatni az érdemi vitát.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Mielőtt továbbmennénk, jelzem, hogy a gépelési hibát természetesen az ügymenet folyamán az adminisztráció kezelni fogja, és természetesen ehhez a megfelelő intézkedéseket megtesszük.

Kétperces felszólalásra megadom a szót Schiffer András képviselő úrnak.

DR. SCHIFFER ANDRÁS (LMP): Köszönöm szépen. Remélem, hogy azért a fideszes képviselők fognak tapsolni. A 37. és a 47. ajánlási számokhoz szólnék hozzá, tudniillik, Román Sándor, aki nem Sándor, hanem István, a tevékenységét tovább folytatta, tehát nem elégedett meg a taxi-személyszállítással, hanem újra van szabályozva az autóbusszal végzett személyszállításról szóló 2004. évi XXXIII. törvény is, továbbá a 47. ajánlási szám alatt a vasúti személyszállításra vonatkozó szabályok is újra vannak kodifikálva.

Túl azon, amit az imént már elmondtam, ezzel azért a következő probléma is van, egész pontosan a vasúttörvény van újraszabályozva, hogy a jó kormányzáshoz, államtitkár úr, azt gondolom, az is hozzátartozik, hogy az összetartozó jogterületeket egy egységben próbálja szabályozni a kormányzat. Ennek olyan kellemes mellékhatásai vannak, hogy például egy kormány politikája kiszámítható. Kiszámítható az állampolgárok számára, pontosan tudják előre látni azt, hogy mire számíthatnak, és nem utolsósorban a jogkereső közönség számára is áttekinthető az, hogy egyáltalán milyen normák, milyen törvények hogyan keretezik az életünket.

Ezzel szakítanak önök akkor, amikor nem egyszerűen egy salátában, összevissza képviselői javaslatokkal, módosító javaslatokkal bújtatnak el ilyen alapvető szabályokat, hanem gyakorlatilag képviselőkkel, képviselői módosító javaslatokkal végzik el azt a munkát, amit egyébként a kormánynak, illetve az egyes kormányzati szerveknek, minisztériumoknak kellene jogszabály-előkészítés címén elvégezni.

Köszönöm.

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Kérdezem, hogy kíván-e még valaki fölszólalni. (Nincs jelzés.) Mivel több felszólaló nem jelentkezett, így a részletes vitát lezárom. (Szórványos taps a Fidesz soraiból.)

Megkérdezem Rétvári Bence államtitkár urat, kíván-e válaszolni a vitában elhangzottakra. (Jelzésre:) Megadom a szót, államtitkár úr.

(0.30)

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Röviden igyekszem csak reagálni a részletes vitában elhangzottakra. Ez valóban egy olyan törvény, amely már a címéből adódóan is egy saláta, hiszen nagyon sokféle jogterületen módosít, tisztáz, egyértelműsít, és az általános vitában már tisztáztuk, mennyire fontos az, hogy mindenféle jogértelmezési problémát eloszlassunk, vagy az új alaptörvénnyel kapcsolatos koherenciát megteremtsük a többi jogszabályban.

Abban teljesen igaza van képviselőtársaimnak, hogy sokszor sokkal szebb, kodifikációs szempontból komplettebb lenne, ha minden jogszabályt külön megvitatnánk, és nem lennének olyan salátatörvények, amelyekbe sok más szabályozási terület is belekeveredik. Csakhogy akkor lehet, hogy kellene várnunk rá két-három vagy négy hónapot, és valamikor majd áprilisban vagy májusban fogadnánk el. A közül kell választanunk ezeknél a törvényeknél, hogy ezt még az idén megvalósítjuk és ezzel, mondjuk, egy félévet nyerünk a hatályba léptetésnél, vagy megvárjuk, hogy csak jövőre, valamikor tavasszal vagy a nyár elején valósuljon meg. Nyilvánvalóan választhatunk egy szép, de kevésbé hatékony vagy egy gyors, hatékony, de valóban kevésbé szép megoldást egy-egy törvényhely megváltoztatásának a végigvitelére. Azért választjuk mi inkább ezeket a módszereket, mert úgy gondoljuk, hogy Magyarországnak minden perc drága, Magyarország állampolgárainak az ideje nagyon értékes. Ezért szükséges ezeket a törvénymódosításokat minél hamarabb megtenni, de biztosíthatom képviselő urat arról, hogy azok mögött a javaslatok mögött, amiket frakcióvezető úr említett, a kormány támogatása ott áll, és a kormány döntése is volt, hogy ilyen szabályozások törvényi szinten kerüljenek be a parlament elé. Én bízom benne, hogy önök ezeket a javaslatokat előbb-utóbb támogatni fogják tudni, hiszen ezek többsége elsősorban mégiscsak technikai jellegű.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Felszólalások:   371-408   409-416   417-548      Ülésnap adatai