Felszólalás adatai

Tehát jól láthatjuk, hogy Európa országaiban majdnem mindenhol vagy radikális létszámcsökkentés van a közszférában, vagy pedig 5 százaléktól 25 százalékos bércsökkenés van a közszférában. Magyarországon egyikkel sem kellett számolni. Igyekeztünk biztonságot teremteni a közszférában dolgozóknak, ezért megőriztük a bérüket, nem vezettünk be bércsökkentést, nem is akartunk, hanem ehelyett inkább bankadót vezettünk be. És nem is vittünk véghez tömeges elbocsátásokat a közszférában.

(9.20)

Ezzel próbáltuk megóvni az itt dolgozók lehetőségeit, és akár Erzsébet-programmal - mármint annak a nyaralási részével - igyekeztünk segíteni a közszférában dolgozóknak, főleg a szociális szférában, akiket ön is kiemelt, hogy az egyik legemberfelettibb munkát végzik azok, akik fogyatékkal élőkkel vagy másokkal dolgoznak. Az ő számukra kedvezményes nyaralási lehetőségeket is igyekeztünk véghezvinni.

Ugyanakkor, amikor már a költségvetés nyilván egy kicsit nagyobb mozgásteret enged egy kormánynak, akkor felelősen hozhat döntéseket, a béremelések irányába is elléphet. Ön is tudja, hogy 2002 óta nem emelkedett a pedagógusok bére, nem emelkedett az ő közalkalmazotti illetményalapjuk. Ezért úgy gondoltuk, hogy azokkal kell kezdeni - az egészségügyi dolgozókkal és a pedagógusokkal -, akik 11 éve nem kaptak semmifajta béremelést.

Persze, szeretnénk mindenki másnak is lehetőségeink szerint többet adni, de ha végignézzük, hogy mégiscsak kinél kell kezdeni a sort, ha ilyesfajta igazságossági vagy elmaradási sorrendben nézzük - hiszen itt igazából csak lemaradásokat hoz be a mindenkori költségvetés -, valóban 2008 óta, tehát három év szocialista és három év polgári kormány ideje alatt nem emelkedett az illetményalap a közszférában, de kérem, vegye ön is figyelembe, hogy az egészségügyi dolgozóknál vagy a pedagógusoknál ez egy sokkal régebbi szám.

Ezért azt mondtuk, hogy amikor a költségvetésünk újra egyensúlyba került, akkor kezdjük el természetesen a béreket is felzárkóztatni, de ezt nem tudtuk elkezdeni a legnagyobb létszámú köztisztviselők, kormánytisztviselők körében, hanem ezt a pedagógusok és az egészségügyi dolgozók körében kezdtük el.

De hogy ott valóban meg is léptük ezt - és nem hiszem, hogy ön tud mondani egy másik európai országot, ahol 30 százalék fölött emelték a pedagógusok bérét a válság éveiben, ha az elmúlt 3-4-5 évet végignézi -, ez garancia arra a vállalásunkra, hogy amint a gazdasági bővülés, növekedés lehetőségei megengedik, a közszféra számára is egy fenntartható, ilyesfajta béremelést kívánunk nyújtani. Nem hitelből kívánunk béreket kifizetni, nem hitelből kívánunk nyugdíjakat kifizetni, hanem egy fenntartható gazdálkodás keretében.

Amikor az LMP vagy az MSZP azt mondja, hogy béreket emel, arra nincsen garancia, az az összeg, amit ön mondott, ön is tudja, nevetségesen kevés ahhoz képest, amit a legkisebb béremelés a közszférában megkövetelne. De mivel mi megtettük a másik két csoportnál, az egészségügyi dolgozóknál vagy a pedagógusok esetében, hogy valóban megemeltük a béreket, ezért adhatnak hitelt a mi szavunknak a közszolgálatban dolgozók is. És biztos vagyok benne, hogy megértik sokan, hiszen azért jól láthatjuk, hogy ettől függetlenül az igény a közszolgálati munkahelyek betöltésére elég nagy, az MKÖ-program keretében többszörös túljelentkezés van a fiataloknál is, hogy a közszolgálatba bekerüljenek. Az egyik háttérintézményünkben nemrég meghirdettünk egy álláshelyet (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), egy helyre hatvanan jelentkeztek, tehát nagyon sokan vannak még, akik a közszolgálati szférának biztonságot, kiszámítható jövőt és valódi presztízst tulajdonítanak, és ezért sokan is szeretnének bekerülni oda. De bízom benne (Az elnök ismét csenget.), hogy hamarosan jobb gazdasági körülmények között béremelésről is tudunk beszélni.

Köszönöm szépen a türelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)