Felszólalás adatai

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Szintén napirend előtti felszólalásra jelentkezett Tóbiás József frakcióvezető-helyettes úr, Magyar Szocialista Párt: "Nyolc hét" címmel. Öné a szó, képviselő úr.

TÓBIÁS JÓZSEF (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! A választások előtt Magyarország nemzetközi tekintélye rendben volt, a forint árfolyama stabil volt. (Derültség a Fidesz soraiban.)

Az előző kormány tiszteletben tartotta az alkotmányt, és nem akarta a nézeteit ráerőltetni minden állampolgárára. Az elmúlt nyolc hét sajnos bebizonyította, hogy a Fidesz csak rontani tud a helyzeten, mint ahogy az elmúlt 42 napban történt két fekete péntek alkalmával a devizahitelesek közvetlenül is bőrükön érezhették. Bárcsak eljönne az az idő, amikor a kormány a józan ész nevében képes szót érteni az országot finanszírozó nemzetközi szervezetekkel! Sajnos igazunk volt akkor, amikor azt mondtuk, a Fidesz nem áll készen a felelős kormányzásra. Bárcsak tévedtünk volna!

Talán a nyár ad egy kis felkészülési időt a kormányoldalnak, hogy belerázódjon a feladatba. Reméljük, hogy a jövőben találnak időt a társadalmi és szakmai egyeztetésekre, a javaslatok szakszerűbb előkészítésére is. Talán akkor majd nem kell hetente alkotmányt módosítgatni, vagy egy-egy mondatos képviselői indítványt benyújtani. Nem megfontolt törvénykezésre utal: 56 nap alatt 56 törvényjavaslatot, 59 országgyűlési határozatot vitatott meg a Ház.

Tisztelt Képviselőtársaim! (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Bezzeg a száznapos program milyen szép!) Remélem, hogy Orbán Viktor komolyan gondolta a tegnapi németországi kijelentését, miszerint a kétharmaddal óvatosan kell élnünk, és az alkotmányt minden körülmények között tiszteletben kell tartanunk. Bárcsak itthon is így viselkednének és nyilatkoznának képviselőtársaim!

Az elmúlt másfél hónapban sok mindennel nem értettünk egyet. Csak remélni tudjuk, hogy a személyi döntések és a káderpolitika megalapozott volt, és Domonkos (Sic!) Lászlóból lesz a legfüggetlenebb ÁSZ-elnök, Stumpf István elfogulatlan alkotmánybíró lesz, Kövér László részrehajlás nélkül, a parlamentáris demokrácia szabályai szerint vezeti majd a Ház üléseit, és Schmitt Pál köztársasági elnökként képes lesz majd kitörni a - idézet - "fölöttem csak a Jóisten és Orbán Viktor áll" szerepköréből.

Bárcsak az adóváltozások a szegényebbek érdekeit is képviselnék, és nem elsősorban a jelentős ingatlanvagyonnal, drága luxushajóval rendelkezőknek kedveznének! Bárcsak adómentes maradna a minimálbér, és az egykulcsos adórendszer bevezetése nem eredményezne igazságtalan közteher-viselési rendszert! Bárcsak érdemi megoldás születne a jelentős veszteséget termelő állami társaságok finanszírozására, és a megoldást a kormány nem abban keresné, hogy a termelődő veszteségeket hogyan lehet az államháztartási körön kívül elrejteni, úgymint elmismásolni.

Bárcsak a közbeszerzési törvény valóban az átláthatóságot és a közpénzek lehető leghatékonyabb felhasználását szolgálná, nem pedig az eddigi garanciális elemeket kiiktatva az átláthatatlan és ellenőrizhetetlen kézi vezérelt pénzosztásnak ágyazna meg, mindezt ráadásul az egyszerűsítés jelmondatával. Bárcsak a médiatörvény elfogadása nem korlátozná, hanem biztosítaná a szólásszabadságot! Bárcsak az önkormányzati rendszer ilyen típusú átalakítása a kiegyensúlyozottságot szolgálná, és nem kizárólag a Fidesz-KDNP érdekeit! Bárcsak a nemzeti együttműködés nyilatkozata a falakon az embereket a szeretetre és az egyetértésre ösztönözné! Bárcsak ne nekünk lenne igazunk: az Orbán-Semjén-kormány lépései ma jelen pillanatban nem a köz érdekeit szolgálják.

Ha az MSZP tévedett volna a Fidesz felkészültségével kapcsolatban, akkor nem fordulhatott volna elő, hogy a kormányoldal a józan ész nevében két hónap alatt kétszer dönti be a forintot. Ha Kósa Lajos két éve nyilatkozott volna valami butaságot, senkit nem érdekelt volna; ma, amikor ő a kormánypárt ügyvezető alelnökeként nyilatkozik a józan ész nevében, akkor nagyot zuhan a forint. Jó lenne, ha a kormány a nyáron elkezdené a társadalmi és a politikai egyeztetéseket, jó lenne, ha nekilátna a javaslatok szakszerű és alkotmányos előkészítésének. Jó lenne, ha végre befejeznék önmaguk bebetonozását a hatalomba, és végre az emberek problémái felé fordulnának.

Végezetül, jó lenne, ha a józan ész nem 263 mandátumot jelentene önöknek a parlamentben, és erre alapozva a józan ész egyszerűen csak szavazat lenne, hanem a józan ész, ahogyan elhangzott, a többféleképpen gondolkodó, sokszínűen, másképpen a világot látni akaró vagy hívő embereknek a gondolatait is tükrözhetné.

Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps az MSZP soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. A kormány nevében Rétvári Bence államtitkár úr kíván felszólalni.

Öné a szó.

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Azt hiszem, hogy ha ön figyelt a miniszterelnök úr napirend előtti felszólalására, akkor az utolsó aggályára, hogy valóban mindenkinek a színes véleménye előkerüljön, választ kaphatott.

Ön azzal kezdte a felszólalását, hogy milyen jók voltak Magyarország külkapcsolatai, amikor az MSZP-kormány átadta az országot a Fidesz-KDNP-kormánynak. (Tóbiás József: A nemzetközi megítélése!)

(17.30)

Én emlékszem a nagyon jó szlovák viszonyra, nap mint nap baráti kézfogásokra figyelhettünk fel a híradásokból. Ehhez képest ezen a héten, azt hiszem, akkora mértékű javulás történt a magyar-szlovák viszonyokban, amit korábban évek alatt nem sejthettünk. (Dr. Lamperth Mónika közbeszól.)

Ön azt mondja, hogy az alkotmányosság kellene, hogy a legfőbb zsinórmértéke legyen a mostani kormánynak, ebben teljesen egyetértek önnel. Tiszteletben kell tartani. Azt mondta, ha külföldön azt mondjuk, hogy tiszteletben kell tartani, itthon is tiszteletben kell tartani. Én 47-szer mondhatnám el önnek, hogy tiszteletben kell tartani az alkotmányt, pontosabban nem én, hanem az Alkotmánybíróság. Az elmúlt ciklusban 47 törvényüket semmisítette meg az Alkotmánybíróság, mert önök nem tartották tiszteletben az alkotmányt. (Tóbiás József: Nektek már kettőt, pedig csak 56 nap telt el.) Önök is, magukra is ezt a mércét alkalmazhatnák, 47 esetben ez sajnos nem sikerült.

Amikor ön arról beszélt, hogy ne mismásolja el a kormányzat itt a hiányt, és ne próbálja meg elrejteni, azt hiszem, ebben versenyre önökkel semmiképpen sem kelhetünk, önöknek papírja van arról, hogy micsoda módszereket ismernek az ilyesfajta hiányok elrejtésére és elmismásolására.

Ön is, és az előző napokban frakciótársai, párttársai is sokszor kitértek arra, hogy az IMF-fel milyen tárgyalási taktikát, milyen tárgyalási ütemet visz a jelenlegi magyar kormány. Sokszor kárhoztatják a kormányt azért, hogy ragaszkodik a bankadóhoz, miközben önök úgy gondolják, hogy az IMF ezt kiiktatná a magyar válságkezelési rendszerből, a mostani gazdasági intézkedéscsomagból, a hiány 3,8 százalék alá szorítását szolgáló eszközökből. Azért felhívnám a figyelmét önnek arra, hogy ha a kormány másfajta politikát vinne, mondjuk, hasonlót az önökéhez, és elfogadná szinte egy az egy arányban az IMF által diktált feltételeket, vajon bankadó helyett mit kaphatnánk.

Engedje meg, hogy pár környező ország példáját előhozzam, hogy mondjuk, Szerbiában a nyugdíjak és a bérek befagyasztására került sor, valamint az államapparátus rendkívül nagy mértékű csökkentésére. Önök inkább ezt akarnák a 200 milliárd forintos bankadó helyett? Vagy Ukrajnában, ahol a lakossági földgáz árát az IMF feltételei alapján 50 százalékkal emelték. Önök inkább ezt akarnák, hogy ezt képviselje a magyar kormány az IMF-fel folytatott tárgyalásokon? Vagy Románia példáját is mondhatnám: a közalkalmazotti béreket 25 százalékkal csökkentették. Azt hiszem, önök tiltakoznának ez ellen először. 15 százalékkal lefaragták az IMF feltételei következtében Romániában a nyugdíjakat. Önök ezt szeretnék a bankadó helyett? Ott is az Alkotmánybíróság szólt közbe, és nem engedte ezeknek az intézkedéseknek egy részét megvalósítani, éppen ezért kénytelenek voltak Romániában még adókat és illetékeket is emelni, az áfát is megemelték, és a 16 százalékos egységes adókulcsot is. Önök inkább ezt akarnák, semmint a magyar kormány álláspontját támogatni és képviselni nemzetközi szinten is?

A leginkább szemléletes példa, amit sajnálatosan meg kellett hogy tapasztaljunk a hírekből, és ez Görögország esete. Befagyasztott nyugdíjak, nyilván önök sem ezt akarják; csökkentett állami fizetések, nyilván nem ezt akarják; 13-14. havi nyugdíj megszüntetése - ez arányosan elég nagy nyugdíjcsökkentést jelent -, nyilván önök sem ezt akarnák. Vagy esetleg a bankadó helyett inkább a nyugdíjkorhatárt emelnék föl önök is, mint ahogy ezt megtették Görögországban? Vagy megemelnék 2-3 százalékkal az áfát, mint Görögországban? Újabb jövedékiadó-emelést vinnének véghez, mint ahogy ezt az IMF kérte Görögországtól? Vagy a vállalati nyereségre kérnének önök is újabb adóemeléseket, mint ahogy Görögországban kérte ezt az IMF?

Kérem, hogy jól gondolják meg, hogyan kritizálják a magyar kormány álláspontját, és amikor a magyar kormány - teszem azt - a bankadó 200 milliárdjával vagy más téren igyekszik a magyar emberek érdekeit képviselni, akkor mindig azt tegyék a mérleg másik serpenyőjébe, hogy ezeket az intézkedéseket lehetne meghozni ehelyett. Úgy érzem, mindannyiunk érdeke, hogy ne az történjen meg, de amikor önök kritizálják a bankadót, akkor önök igazából ezeket a nyugdíjkorhatár-emeléseket, nyugdíjcsökkentéseket és közszolgálati bércsökkentéseket támogatják. Kérem, hogy nyilatkozzanak felelősebben ezekben a kérdésekben.

Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban.)