Felszólalás adatai

KELETI GYÖRGY (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A honvédelmi tárca költségvetéséhez szeretnék hozzászólni. Mindenekelőtt azzal szeretném kezdeni, hogy mostanában olyan kifejezéseket hallunk, amelyek kifejezetten katonai kategóriák: támadás érte a magyar pénzügyi rendszert, vagy meg kell védenünk bizonyos dolgokat. Vagyis azt gondolom, hogy ma a globális körülmények közepette országunk biztonságpolitikájának egy alapvető kérdésévé vált a gazdaság biztonsága, ezért rendkívül fontosnak tartom azt, hogy a Magyar Köztársaság költségvetése a következő évben az erre való védekezésre, felkészülésre kiemelt figyelmet fordítson.

Valamikor, hosszú évekkel ezelőtt, tíz-tizenöt éve, amikor még általában biztonságpolitikai kockázatról beszéltünk, akkor a környező országok katonai fenyegetettségétől tartottak egyesek, de az utóbbi években ez a biztonságpolitikai kockázat komplex fogalommá vált, hiszen ma már biztonságpolitikai kockázatnak számít a terrorizmus, annak számít a kábítószer, évekkel ezelőtt biztonságpolitikai kockázat volt a migráció, amikor a délszláv válság volt, és minden olyan esztendőben, amikor voltak ilyen speciális dolgok, akkor kiemelt figyelmet fordítottunk arra a területre. Azt gondolom, most jogos, hogy a Magyar Köztársaság költségvetése ezt a fajta, az ország biztonságát veszélyeztető kockázatot, amit úgy hívunk, hogy gazdasági kockázat vagy gazdasági világválság, kiemelten kell hogy kezelje, és egy pillanatig sem vonom kétségbe, hogy ennek keretén belül a honvédelmi tárca költségvetését is bizonyos megszigorításnak kell érnie, bár szeretném rögtön az elején hozzátenni, hogy a honvédelmi tárca költségvetése az igények ellenére sem csökkent.

Ha a számokról beszélünk, akkor a Honvédelmi Minisztérium kiadási előirányzata a következő évre 29,396 milliárd, vagyis 29 milliárd 396 millió forint összegű fejezeti egyensúlyi tartalékkal együtt 320 milliárd 620 millió 200 ezer forint lesz. Ez elég jelentős összeg, a tervezett GDP 1,16 százalékát teszi ki. Itt megállnék egy pillanatra, mert talán emlékeznek képviselőtársaim, nagyon sokszor szóba került, hogy a GDP milyen aránya jut védelmi kiadásra. Évekkel ezelőtt volt egy bűvös szám, sokat beszéltek róla, hogy 2 százalék. Ez nem annyi, és az előző évben sem volt annyi, de ennek ellenére azt kell mondani, hogy a NATO megelégedett, vagyis a katonai szövetségeseink megelégedettek azzal a munkával, amit folytatunk, bár, mint minden más országnál - kivéve természetesen a legnagyobbakat, az Egyesült Államokat, Nagy-Britanniát, Franciaországot, Németországot -, felvetik a költségvetési részesedés emelkedésének kérdését.

Nem tudom persze, hogy az interneten látható különböző hírportálok mennyire számítanak hiteles információnak, de nem olyan régen az Indexnél olvastam, hogy Szlovákia csökkenti a katonai kiadásait.

(15.30)

Azt gondolom, jó néhány olyan európai ország lesz, sőt a világ számos részén, ahol a gazdasági válság negatív hatása érződik, és jelentősen érződik, hogy bizony hozzá fognak nyúlni a katonai költségvetésekhez, azon egyszerű oknál fogva, mert most más területre kell koncentrálni, és ahhoz, hogy az egyes országok saját biztonságukat meg tudják védeni, most igazán a gazdaságon kell segíteni.

Ha részletesebben beszélünk erről a költségvetésről, akkor a tárca költségvetési támogatása több mint 307 milliárd forint, az OEP bevétele 11 milliárd forint, az egyéb bevétel pedig 2,3 milliárd forintot tesz ki. Ez összességében, a kiadási előirányzatot tekintve 1 milliárd forinttal, a támogatást tekintve 5,2 milliárd forinttal haladja meg a 2008-ban rendelkezésre álló kereteket. A GDP-ből a tervezett támogatás összege 1,11 százalékot tesz ki.

A költségvetés szerkezete is jelentősen változott, erről szeretnék néhány szót szólni. A személyi jellegű kiadások aránya 38,4 százalékra csökkent a 2008. évi 41,3 százalékról, illetőleg a működési költségek részaránya 36,6 százalék lett, ami az ez évi költségvetésben 31,2 százalék volt, és a fejlesztésre fordítható források aránya 25 százalék lesz, ami ebben az esztendőben 27,5 százalék volt. Tehát jól látható, hogy a fejlesztés tekintetében változik meg az arány a tárca költségvetésén belül. Természetesen a személyi jellegű kiadások aránya elsősorban azért csökken, mert bár a katonák nem számítanak se köztisztviselőnek, se közalkalmazottnak, de a közszféra részét képezik, körükben a 13. havi bér nincs tervezve a következő évben a költségvetésben, és természetesen a hadseregben dolgozó közalkalmazottaknál, köztisztviselőknél is, hasonlóan a polgári élethez, ez a 13. havi bér szintén nem kerül megtervezésre.

Azért azt szeretném hozzátenni, hogy a katonák esetében az úgynevezett automatizmusok, ami a bérfejlesztést illeti, hatni fognak, tehát itt nem egy totális bérbefagyasztásról van szó. Ez az automatizmus azt jelenti, hogy ha valaki a következő esztendőben a szolgálati évei alapján magasabb rendfokozatot kap, akkor az azzal járó juttatás is növekedni fog, illetve az illetmény is növekedni fog, ha valaki magasabb beosztást ér el, egy nyugdíjasnak a helyére kerül, aki eltávozik a hadsereg kötelékéből, és lehetne példákat sorolni. Ezek persze nem jelentős összegek, ezt hozzá kell tennem, de mégis egy olyan lehetőség, ami a szolgálati éveket és az elvégzett munkát valamilyen módon elismeri.

Ha a költségvetés főbb funkcionális kiadásait vizsgáljuk, akkor látható, hogy az igazgatási feladatokra a honvédelmi fejezet kiadásainak mindössze 4,7 százalékát kívánják fordítani, a kiadási előirányzatokból infrastrukturális feladatokra 13,3 százalékot, logisztikai, biztosítási feladatokra 19,4 százalékot, míg a Magyar Honvédség kiadásaira 31,6 százalékot, vagyis a tárca költségvetésén belül a Magyar Honvédség mint katonai szervezet ilyen arányban fog részesedni. Egészségügyi feladatokra összességében 5 százalék jut a tárca költségvetéséből, egyéb központi kiadásokra 11,6 százalékot tervez fordítani a tárca. A fejezeti egyensúlyi tartalék a költségvetés 9,2 százalékát teszi ki. Összességében a 2008. évi, tehát ez évi 22 milliárd forintról néhány millió forint híján 30 millió forintra fog emelkedni. Vagyis bár nem lesz túl nagy mozgástere a tárca vezetésének, mert a költségvetés több mint 90 százaléka determinált, a bérjellegű kiadások, a laktanyafenntartások, a különböző, már lekötött, szerződésekben rögzített fejlesztések miatt, mégis ez a fejezeti jellegű egyensúlyi tartalék valamivel nagyobb mozgásteret fog biztosítani.

A kiadási előirányzatok intézményi szempontból történő vizsgálata azt mutatja, hogy lényegében egyes költségvetési szervezetektől eltekintve a 2008. évi szint a jövő esztendőben is változatlanul meg fog maradni. Mindössze a katonai nemzetbiztonsági szolgálatok alcím vonatkozásában mutat növekményt a támogatás, ami 3,8 százalékos növekedést jelent. Van, ahol azt mondják, hogy ha nem folytat háborús tevékenységet, akkor a felderítést és a biztonságot ezeken a szervezeteken keresztül lehet valamelyest növelni; tehát valamilyen növekménye lesz. Tudjuk, hogy két katonai titkosszolgálat van, a Katonai Biztonsági Hivatal és a Katonai Felderítő Hivatal. Az ő esetükben lesz valamilyen növekedés. Ez nominális értékben mintegy 420 millió forintot jelent.

Növekedés lesz az Állami Egészségügyi Központ alcímen is. A kórház intézményrendszere mintegy 2,9 milliárd forintos többlettámogatással számolhat a jövő esztendőben. Ugyanakkor csökkenni fog a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem 2009. évi támogatása, több mint 1,3 milliárd forinttal. Ennek az a magyarázata, hogy az egy campusra történő áthelyezésből adódó megtakarításokkal a tárca már korábban is számolt. Tehát ez nem a most, immár harmadik változatként, de már véglegesként itt szereplő, legalábbis tervezet formájában itt szereplő költségvetés.

Szeretnék néhány gondolatot szólni arról, hogy milyen fejlesztések lesznek. A Magyar Honvédség kifejezetten figyelmet fog fordítani a következő esztendőben a hadsereg alkalmazhatóságának, telepíthetőképességének növelésére. Itt elsősorban az ellátott nemzetközi missziós feladatokra kell gondolni. Sokan természetesen ilyenkor, amikor a költségvetés szigorítása van, megkérdőjelezik, hogy egyáltalán van-e szükség arra, hogy Magyarországról mintegy ezer fő a világ különböző részein a NATO vagy az Európai Unió, vagy az ENSZ, vagy az EBESZ keretén belül különböző békefenntartó vagy megfigyelő tevékenységet folytasson. Azt gondolom, attól, hogy az országunk helyzete nehezebbé vált, nemzetközi kötelezettségeinkről nem szabad lemondani. Örömmel mondhatom, hogy konszenzus van abban a tekintetben a parlament patkójának két oldala között, hogy ezekben a feladatokban továbbra is vegyünk részt, és minden olyan lehetőséget, ami katonáink biztonságát szolgálja, vásárlás formájában, beszerzések formájában oldjuk meg.

Így például sor kerül ebben az évben a ruházati program mintegy másfél milliárd forintos fejezetének keretén belül, tehát nem az egészet felhasználva, különböző lövedék- és repeszálló védőmellény beszerzésére, a tábori területi és vezetési pont híradórendszerének fejlesztésére. Ez nyilván a külföldön szolgálók számára is lehetőséget nyújt mintegy 5 milliárd forint értékben. Sor kerül a távrobbantású aknák elleni védelem kialakítására a nemzetközi tűzszerészfeladatok képességfejlesztése érdekében, valamint harcjárművek modernizálására mintegy 4,4, milliárd forint felhasználására. Talán arra is emlékeznek, hogy a Gripen-program megfelelő determinációt jelent, vagyis kötelezettségeink vannak. A következő évben a Gripen-program részeként a bérleti díjon felül fegyverzetbeszerzésre és egyéb más feladatmegoldásokra kerül sor. Vagyis azt, amit vállaltunk, teljesíteni fogjuk.

Az infrastrukturális területen a tárca mintegy 42,3 milliárd forintot tervez felhasználni, amely az ingatlanüzemeltetésen, az őrzésvédelmi feladatokon túl az állomány lakhatástámogatására is fedezetet fog nyújtani. Ez egy laktanya-korszerűsítési és egyéb más módon megvalósuló program. Azt gondolom tehát, hogy ha szűkebben is, mint ahogy szerettük volna, de erre a feladatra is fog jutni.

(15.40)

Tisztelt Képviselőtársaim! Azt szeretném önöktől kérni befejezésül, hogy ne csak a honvédelmi tárca költségvetését - nyilván a szakmai irányultságomból eredően ezt elsősorban -, hanem az egész költségvetést támogassák. Amint látják, ebben a költségvetésben egy takarékos, a tárcavezetés és a katonai vezetés számára ugyan minimális mozgásteret biztosító, de a feladat és a nemzetközi kötelezettség vállalásához szükségképpen elegendő pénz lesz. Nehéz szívvel mondom, hogy ne emeljék, de megértem a többi tárca gondját és problémáját. Tehát az egész költségvetésen belül figyelmükbe ajánlom, és kérem, hogy támogassák a honvédelmi költségvetés elfogadását.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.)