Felszólalás adatai

FONT SÁNDOR (MDF): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Többször elhangzott - Bauer Tamás indította el ezt a gondolatot -, hogy nincs földpiac, s hogy ennek következtében mikor lesz földár, illetve hogyan alakulhat és mozdulhat meg. Én a Duna-Tisza közén élek, egy elég gyenge aranykoronájú területen van a választókörzetem - ez konkrétan Kiskőrös és környéke -, tele homokbuckákkal. Azt tudom, hogy két évvel ezelőtt mintegy 150-200 ezer forint volt egy hektár termőföld - nem szőlő, hanem szántó -, és az idén tavasztól kezdve felfelé indultak el az árak, és jelen pillanatban 450-500 ezer forint/hektárnál tartunk, de nem lehet mindenhol kapni, ahol a vásárlók - nem külföldiek, mert ők oda még nem jutottak el, hogy átlépjenek a Dunán és attól keletre vásároljanak földet - venni szeretnének. A környékbeli gazdák egyszerűen csak földet keresnek, bizonyos birtokpolitikának megfelelően, tehát össze szeretnének vonni, a földjük mellett szeretnének új telepítéseket kialakítani, de nem tudnak minden korlátozás nélkül földhöz jutni, mert relatíve leszűkült az értékes terület, és ami megmaradt - mint már mondtam -, 500 ezer forint/hektár az ára.

Nem értem, mi az a fékező mechanizmus, amiről Bauer Tamás mesélt, meg hogy eljött a kommunizmus, mert megállítottunk mindent, nincs földpiac, nincs a földnek ára, majd akkor lesz földpiac, ha majd felmegy a föld ára. Úgy érzem, elég aktív lett a földpiac. Hogy ez minek köszönhető? Talán az uniós közelségünknek, másra nem tudok gondolni.

Még egy dolog, de ezt nem merem kimondani, mert úgyse hiszik el: lehet, hogy némely mezőgazdasági ágazatban mégis van nyereségességi tartalom. Mondom, ez biztos nagy vitát válthat ki, de állítom, hogy mégiscsak van.