Felszólalás adatai

VONA GÁBOR (Jobbik): Tisztelt Miniszterelnök Úr! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az első és legfontosabb mondanivaló az, hogy az akcióterv nagy részben jó. Hallgatva itt a lendületes előadást, némi nosztalgikus érzés kerített hatása alá: jobbikos választási gyűlések hangulatát éreztem itt az Országgyűlésben. (Taps a Jobbik soraiban. - Derültség.) Kár, hogy ezt itt az Országgyűlés ilyen későn tudta megtapasztalni.

De még mielőtt a hurráoptimizmus hatása alá kerülne itt mindenki, azért nyilvánvalóan az ellenzéki frakciónk vezetőjeként szeretném ezt a hurráoptimizmust hűteni egy picit, több ok miatt is. Egyrészt azért, mert vannak a mi véleményünk szerint aknák ebben az akcióprogramban. De az aknáknál még több benne a hiányosság, még több olyan hiányosság van, amelyre szeretnénk adott esetben egy második akcióterv kereteiben felhívni a miniszterelnök úr figyelmét. Harmadsorban pedig: a hatásokat nem igazán látjuk, tehát ha van erre lehetősége a szakértőinek, nagyon szívesen látnánk az akcióterv hatástanulmányait.

De elhangzott itt a beszédben az is, hogy a jövő felé kell fordítani a tekintetünket. Mi ezt mindig is szorgalmaztuk és szeretjük, pláne hogyha szebb jövőről van szó. De én úgy érzem, hogy itt a jövő felé fordulás mögött most van némi hirtelen jött feledni akarás. Itt az elmúlt néhány nap történéseivel kapcsolatban mintha kicsit kapkodó lenne a múlt elfedése, úgyhogy én arra szeretnék még egy kis figyelmet kérni meg lehetőséget, hogy beszéljünk azért az elmúlt néhány nap történetéről, mert lassan kezdem úgy érezni magam, hogy minden egyes kormánymegalakulás után van egy őszödi beszéd, egy igazságbeszéd, és ezekkel az igazságbeszédekkel, úgy látszik, nekünk nincs szerencsénk, lassan ez lesz a mi turáni átkunk.

Amikor a kormányprogram vitája folyt, akkor elmondtam már, hogy a kormányprogramnak a gazdasági részét tartjuk a legjobbnak, legerősebbnek és igen ambiciózusnak, megdicsértük. Most a kérdés az, és ez a kétely bennünk, hogy az itt elhangzottak mennyiben voltak koncepciózusan átgondolt tervek, gazdasági tervek, és mennyiben voltak az elmúlt napok felelőtlen megnyilatkozásai szülte kényszerpálya eredményei.

Ha már itt ezekről a kijelentésekről szót ejtettem, akkor egypár mondatot engedjenek meg. Kósa Lajos képviselőtársunk szakított a dakota mondások folyamatával, és tegnap egy görög bölcsességgel örvendeztetett meg bennünket. Talán van valami freudi abban, hogy itt pont egy görög bölcsesség jutott eszébe, amikor azt mondta, hogy ne a tükröt hibáztassuk, hogyha ferde a kép. Ebben igaza van, viszont... (Kósa Lajos: Ne a tükröt átkozd, ha a képed ferde!) Elnézést, hogyha nem szó szerint idéztem. Mindenesetre elfogadom ennek a görög bölcsességnek az igazságát.

Viszont talán azt is szem előtt kellene tartani, hogyha ezt magára is vonatkoztatja a képviselő úr, akkor ne illegesse magát a tükörben, hogyha ott valóban torz a kép. Merthogy ezt tette: felelőtlen kijelentgetéseivel bajba sodorta Magyarországot, és csak a konstruktív ellenzéki mivoltunk okán nem gondolunk semmiféle rosszabbra, csak arra, hogy ön felelőtlenül viselkedett. Önnek viszont van azért vigasza, ezt ne felejtsük el mondani: ön jelen pillanatban Magyarországon a legbefolyásosabb politikus a világ gazdasági folyamataira. (Derültség az MSZP soraiban.)

De még mielőtt a múlt elemzését befejezném, azért szeretnék utalni az MSZP frakciójával kapcsolatos tegnapi történésekre is, ugyanis az okoknak jelen pillanatban azért nem Kósa Lajos képviselőtársunk határán kell keresni az eredőjét. Számomra teljesen érthetetlen volt az MSZP viselkedése tegnap is és ma is. Kicsit olyan érzésem van tőlük, bár többen vannak, mint talán emlékeznek még itt sokan a Muppet Show-ra, ott volt az a két öreg, mindig morgott; kezdenek hozzájuk hasonlítani, csak nem az erkélyen morognak, hanem itt a sarokban. (Taps a Jobbik soraiban. - Közbeszólás az MSZP soraiból: Bravó! - Kiss Péter: Igazán szép!)

Szerintem az ellenzéknek, hogyha van jó javaslata, igenis el lehet fogadni, még hogyha önöknek ez ennyire fáj is. Nézzenek már magukba! Szerintem nem bekiabálni kellett volna itt, hanem síri csendben hallgatni, ugyanis önöké a felelősség azért, hogy a gazdaság idejutott! (Taps a kormánypártok, az LMP és a Jobbik soraiban.) A magyar gazdaság oroszlánját, amit önök rendszeresen neveznek pumának, azt önök döglesztették meg; Kósa Lajos bűne csupán annyi, hogy a döglött pumát mutogatta itt a világgazdaságnak. (Derültség és taps a kormányzó pártok és a Jobbik soraiban.)

Rátérve a konkrét javaslatainkra, a második akciótervre: az akcióterv név valóban jó, valóban akciótervre van szükség, de szeretném azt is megjegyezni, hogy az akcióterv ebben a formájában a mi véleményünk szerint a kialakult gazdasági helyzet megoldására alkalmatlan. Olyan, mint egy fájdalomcsillapító, amely nagyon jó érzés, hogy csökkenti a fájdalmainkat, de nem gyógyszer, nem oldja meg a problémákat, nem lép ki abból a rendszerből, abból a gazdasági, társadalompolitikai rendszerből, amely idevezette Magyarországot. Egy kicsit olyan érzésem van, mintha romlott tejet próbálnánk pasztőrözni.

Szeretném elmondani, hogy mik a konkrét javaslataink. A közszférával kapcsolatban a sajtó már vérfürdőről beszél; nagyon szeretnénk, hogyha ez elkerülhető lenne. Nem szeretnénk, ha a közszféra és az ott dolgozó emberek innák meg a korábbi kormányzás, illetve Kósa Lajos felelőtlen kijelentéseinek a levét.

A miniszterelnök úr a beszédében utalást tett az államadósságra, és akkor én nagyon megörültem, vártam valamit, aztán ez úgy befejezetlenül maradt. Pedig azt hiszem, hogy itt van megint a történelmi lehetőség, erre már korábban is utaltunk - most aztán tényleg itt van, és talán nem lenne érdemes elszalasztani -, az államadósságunk újragondolására, akár újratárgyalására. Ki tudja, hogy lesz-e még ilyen lehetőségünk. Én kérem a kormánypártot, a kormánypártokat, hogy ennek a lehetőségét ne szalasszuk el. Én bízom benne, hogy a második akciótervre vár majd ez a feladat.

Az egykulcsos adórendszert nem tudjuk támogatni. Támogatjuk természetesen azt, hogyha az adórendszer kifehéríti Magyarországon az adóbevételeket, támogatjuk azt, hogyha a munkahelyek számának növekedését eredményezi, támogatjuk azt, hogyha a munkát terhelő járulékok csökkennek, de úgy érezzük, hogy ez jelen pillanatban egy átgondolatlan adópolitikai javaslat.

A miniszterelnök úr beszélt magyar bankrendszerről. Én azt hiszem, hogy jelen pillanatban sajnos Magyarországon magyarországi bankrendszerről tudunk csak beszélni. Nagyon bízunk abban, hogy a második akcióterv magyar bankrendszert fog majd teremteni. (Taps a Jobbik padsoraiban.)

Komoly hiányossága az akciótervnek a multinacionális cégekkel kapcsolatos javaslatok megjelenése. A kormányprogram erre tett már homályos utalásokat, nagyon bíztam benne, hogy itt most akár konkrétumokról is hallhatunk - ez nem történt meg. Nagyon fontosnak tartanánk továbbra is, ha már frakcióvezető úr, Lázár frakcióvezető úr beszélt az igazságos közteherviselésről, hogyha ez a multikra is vonatkozna.

Szintén nem hallottunk semmit a magánnyugdíjpénztárakkal kapcsolatos javaslatokról. Mi szeretnénk, hogyha a magánnyugdíjpénztárak megszűnnének, és az állami rendszerbe lennének visszavezetve.

Szintén nem hallottunk semmit a szociális rendszer anomáliáinak az átalakításáról. Szeretnénk - itt az idő hiánya miatt már rövidítek -, hogyha az "aki nem dolgozik, ne is egyék" elv megjelenne végre a szociális rendszerben. Valamint komoly hiányossága volt még az is, hogy a nemzetközi gazdasághoz, különösképpen az Európai Unióhoz fűződő viszonyunkkal kapcsolatos újragondolandó dolgokról nem beszélt az akcióterv.

Önök azt mondták a nemzeti együttműködés kapcsán, hogy forradalom történt Magyarországon - ez egyelőre csak vigadalom, és várjuk azt, hogy forradalom lesz-e belőle.

(14.40)

Ez most dől el, és kérem miniszterelnök urat, hogy bizonyítsa be, hogy a politikában van evolúció: eddig is nagyon sokat átvettek a mi választási ígéreteinkből, folytassák jó szokásukat.

Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)