Felszólalás adatai

DR. BALSAI ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a szót. Azért szeretnék most reagálni, mert itt vagyunk mindannyian, akiket ez a dolog érdekelt, és gondolom, hogy ez az alkalom arra is jó, hogy néhány mondatban a vitával kapcsolatos véleményemet mint az egyik előterjesztő elmondhassam.

Mindenekelőtt én is utalok arra, amire már többen utaltak - talán a legplasztikusabban Mátrai Márta, de Salamon László is -, hogy jelenleg, igen tisztelt képviselőtársaim, egy olyan határozati javaslatnak a vitája folyik, amelyet H/178. szám alatt terjesztettünk be. Minden, ami ettől eltérő, a vitának körülbelül 85 százaléka, nem arról szólt. Polemizáltak itt Orbán Viktorral, sajtónyilatkozatokkal, polemizáltak itt egy másik törvényjavaslattal, amellyel kapcsolatban kiderült, hogy tulajdonképpen nincs is nagy jelentősége, de azért nincs jelentősége, mert ebben a határozati javaslatban szó nincsen az alkotmány bármely szakaszának hatályon kívül helyezéséről, négyötödről, nem négyötödről, hatályos jogszabálygyűjteményről, miért van ott, miért nincs; szó nincsen benne, tisztelt képviselőtársaim.

Maradjunk a szikár tényeknél, és akkor itt most rátérek a hozzászólásokra. Bárándy képviselő úr - aki egyébként leginkább azt hiányolta, hogy miért nincs itt a kormány, most éppen ő nincs itt, de természetesen nyilván valahol feszült figyelemmel kíséri az előterjesztő reagálását - attól való félelmétől vezéreltetve, hogy itt valami merénylet történik, a jogállami intézmények fenntartását kérte. Természetesen arról szól a történet, hiszen ha elolvassák a határozatot, itt kifejezetten arról van szó, és arra kérünk felhatalmazást, hogy 45 képviselőtársunk erről gondoskodjon. Nem mondom azt, hogy hosszú időn keresztül fog működni a bizottság, de ha a bizottság komolyan veszi a feladatait, akkor ez fél év alatt megoldható.

Már említettem azt, hogy Bárándy képviselő úr Orbán Viktor különféle kijelentéseivel polemizált, és ezzel szembeállította Sólyom Lászlónak az Alkotmánybíróság 20. évfordulójával kapcsolatos beszédét. Én nem látok itt semmi, közöttük lévő ellentétet. Amennyiben Orbán Viktor nem látná miniszterelnökként fontosnak az új alkotmány kérdését, akkor bizonyára nem került volna sor ennek a határozati javaslatnak az előterjesztésére. Végül is aztán ő is belátta, hogy szükség van erre, de nem az Orbán Viktor-i értelemben. Nem tudom, nem tudok vitatkozni ezekkel. Én úgy gondolom, hogy az Orbán Viktorral kapcsolatos megjegyzéseit, ha szükségesnek tartja, majd Orbán Viktor fogja értékelni.

A kormánypárti hozzászólások természetesen támogatják, ezért különösebben sem Salamon képviselő úr, sem pedig Mátrai Márta hozzászólásával azért nem kell foglalkoznom talán, mert teljes mértékben megegyeznek az előterjesztő szándékaival.

Ami már viszont választ igényel, a Jobbik vezérszónokának, Gyüre Csabának a véleménye, aki azt kéri számon, hogy miért nem paritásos ez a bizottság, mint ahogyan a választójoggal kapcsolatos albizottság paritásos alapon jön létre. Azért nem, tisztelt képviselő úr, mert ez nem albizottság. Ez egy eseti bizottság, amelyben a választók döntésének nyilvánvalóan tükröződni kell. Az egy más kérdés, hogy egy konkrét jogterülettel kapcsolatban egy főbizottságnak, egy bizottságnak vagy egy szakbizottságnak alárendelt albizottság paritásos alapon fog működni. Ennek semmi összefüggése nincsen a jelen javaslattal. A választójogi albizottság valóban paritásos alapon fog működni. Természetesen attól nem tudunk eltekinteni, hogy a választók ilyen arányú felhatalmazást adtak, többek között az alkotmány elemeinek a kidolgozására is.

Innentől kezdve aztán a vita teljes mértékben elterelődött a javaslatról. Schiffer Andrástól kezdve mások többszörös hozzászólásán keresztül arról beszéltek a hozzászólók, amit a határozati javaslat nem tartalmaz, hogy miért kell és miért nem kell, miért van hatályban és miért nincsen hatályban az a bizonyos négyötödös szabály, amellyel kapcsolatban még az is elhangzott, hogy bezzeg Horn Gyula mennyire értette a demokráciát. Elmondanám kedves képviselőtársaimnak, akik nem voltak jelen - én jelen voltam, még néhányan vagyunk itt -, hogy Horn Gyula kormányával együtt ellene szavazott annak a határozati javaslatnak, amely azért nem lett egyébként 1994 és '98 között alkotmány (Dr. Lamperth Mónika: De a demokráciának nem szavazott ellen...), mert a miniszterelnök, aki egyébként önök szerint olyan nagy hangsúlyt helyezett az ellenzéki jogok kifejezésére, végül is kormányával egyetemben, egyébként a koalíciós társával fennálló nézeteltérések miatt, nem az MDF, meg nem a KDNP, meg nem a Kisgazdapárt érveinek a súlya alatt, hanem saját koalíciós partnerével kapcsolatos, kardinális ellentétek miatt levette a szavazatával együtt a kérdést a napirendről.

(19.30)

Gaudi-Nagy Tamás többszörös hozzászólásában nagyon-nagyon sok mindent érintett. Arról beszélt, amit majd a bizottságnak ki kell dolgozni, hogy mit kell tartalmaznia majd az alkotmánykoncepciónak. Úgy gondolom, lesz majd módja ebben a bizottságban ezeknek a szempontoknak az érvényesítésére. Hangsúlyozottan kérek mindenkit, hogy jelen körülmények között, az általános vitától nem elrugaszkodva arról tessenek szíves lenni majd dönteni, hogy legyen-e ilyen bizottság. Úgy láttam, ebben egyetértés volt. Többé-kevésbé mindenki egyetértett, még az egyébként ellenző és nemmel szavazó Schiffer képviselő úr sem magát a folyamat egészét kérdőjelezte meg, hanem az előkészítés módját és az ilyen formában való előterjesztést bírálta. De abban, ezt örömmel mondhatom, mindenki egyetértett, hogy elérkezett az idő 21 év után arra, hogy ezekkel a kérdésekkel szembenézzünk.

Hogy mennyi idő kellene ennek az előkészítésére, mennyi lenne az optimális, és mi minden kellene még, még egy előzetes bizottság, az is paritásos legyen, abban állást foglalni, hogy legyen-e ilyen bizottság - úgy gondolom, ez már tényleg nem szolgálná az ügy céljait.

Elhangzott itt az alelnökök és a tisztségviselők tekintetében egy felszólalás. Aztán egy másik felszólalás rámutatott arra, hogy már mi magunk is látjuk, hogy az arányos, a 45 főnek megfelelő tisztségviselők száma azt indokolja, hogy az alelnökök száma az ellenzék részéről is eggyel bővüljön. Természetesen a választók akaratát figyelembe véve és azt tiszteletben tartva a kormánypárti alelnökök száma is eggyel növekedni fog.

Mindent összevetve, tisztelt képviselőtársaim, és igazán nem visszaélve a türelmükkel: amely módosító indítványok benyújtásra kerültek, azokkal fogunk foglalkozni, történetesen a holnapi bizottsági ülésen, ahol mód és lehetőség van arra a bizottság tagjainak és másoknak is, hogy ott is kifejtsék álláspontjukat. Egyébként pedig az általános vita tapasztalatait, ami ebből megszívlelendő, és úgy gondolom, egyezik az előterjesztés céljával, meg fogom fogadni.

Köszönöm szépen a vitában való részvételüket. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)