Felszólalás adatai

DR. SZAKÁCS IMRE, az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelettel tájékoztatom önöket, hogy az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság mai ülésén megtárgyalta a határozati javaslatot, s a vita lefolytatása után mind a tárgysorozatba-vételről, mind pedig az általános vitára való alkalmasságról döntött. 20 igen, 1 nem és 5 tartózkodó szavazattal mind a két esetben támogatta az alkotmányügyi bizottság a határozati javaslat Ház elé kerülését.

Mint említettem, a vitában többségi vélemény is kialakult. Egyrészről a vita során felmerült, hogy talán a parlamenten kívüli civil szervezeteket és a társadalom szélesebb körét is be kellene vonni abba a folyamatba, ami az új alkotmány megalkotásához kapcsolódik. A többségi vélemény során elhangzott, hogy az 1994-es és 1998-as alkotmányozási folyamatban kétlépcsős, kétfordulós alkotmánymódosítási és alkotmányozási folyamat volt a parlamentben. Ennek megfelelően a lehetőség most is megvan, hogy ez két fordulóban történjen.

A többségi vélemény szerint a hatályos alkotmány is az alkotmányozási folyamat letéteményesének az Országgyűlést jelöli meg, hiszen az alkotmány megalkotására az Országgyűlés, a parlament jogosult, ezt neki kell megtennie.

Az is elhangzott a többségi vélemény kifejtése során, hogy a kétfordulós tárgyalás lehetőséget ad arra, hogy a két forduló között egy szélesebb körű kvázi társadalmi vita lefolytatására is sor kerülhet, azaz a parlamenten, a parlamenti pártokon, frakciókon, parlamenti képviselőkön túl a társadalom egy olyan szélesebb köre véleményének a megismerése és alkotmányozási folyamatba történő bevonása is megtörténhet ezzel a módszerrel, ami 1994 és 1998 között működött. Ugyanakkor az alkotmányozás folyamatára tényleges eljárási szabályozás nincs, ezt tehát magának az Országgyűlésnek kell lefolytatnia.

A többség természetesen támogatta a határozati indítványt, amely az alkotmány-előkészítő eseti bizottság létrehozásáról szóló H/178. számot viseli.

Elhangzott a többségi vélemény során, hogy a 45 tagú testület tagjainak segítésére, munkájuk jobbá tételére lehetőség van szakértők bevonására. Tudjuk jól, hogy a pártok, illetve a frakciókban működő országgyűlési képviselők munkáját nagyban segítik azok a szakértők, akik ebben az esetben nyilván alkotmányjogi szakértőként a 45 tag munkáját segíthetik. Ebből a szempontból ez az alkotmány-előkészítő eseti bizottság gyakorlatilag igénybe veheti Magyarország legjobb alkotmányjogászainak a segítségét, s a tagokon keresztül a véleményük, az elképzelésük megjelenhet ebben a folyamatban.

(17.00)

Az is elhangzott többségi véleményként, hogy a nemzeti együttműködés keretében és szellemének megfelelően az eredeti elképzelés az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság albizottságaként hozta volna létre az alkotmányt előkészítő bizottságot. Ezt ellenzéki képviselőtársaink több alkalommal kritizálták, és javasolták azt, hogy ez ne albizottság, hanem eseti bizottság legyen. Azt gondolom, az előterjesztő akceptálta ezt a kérést, és tényleg komolyan véve a nemzeti együttműködésről szóló nyilatkozatot, befogadtuk ezt a javaslatot, és a többség azt is támogatta, hogy végül is ez az eseti bizottság, ne pedig egy albizottság tárgyalja meg ezeket a kérdéseket.

Azt gondolom, a vita az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottságban délelőtt meggyőző volt. Mint említettem, a bizottság mind a tárgysorozatba-vételt, mind pedig az általános vitára való alkalmasságot támogatta.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.)