Felszólalás adatai

DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen. Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az önök elé terjesztett törvényjavaslat célja annak biztosítása, hogy fogyasztóvédelmi vonatkozású magánjogi szabályozásunk maradéktalanul megfeleljen az európai közösségi jogból származó követelményeknek, értve ez alatt elsősorban az Európai Bíróság jogértelmezését.

Az ilyen szempontú felülvizsgálat egyúttal alkalmat adott a jogközelítés egyéb feltárt hiányosságainak, hibáinak korrekciójára, valamint szűk körben egyes belső jogdogmatikai megfontolások figyelembevételére is. A javaslattal érintett közösségi irányelvek átültetése a csatlakozásra való felkészülés viszonylag korai szakaszában, a kilencvenes évek második felében teljeskörűen megtörtént, és ezt követően csupán az újólag elfogadott irányelvekhez való igazodásra került sor. Utóbb azonban az Európai Bíróság ítéleteiben árnyalta az érintett irányelvek egyes rendelkezéseinek értelmezését, olyan szempontokra mutatva rá, amelyek az átültető szabályozások elfogadása idején nem voltak kellően megvilágítva.

Ne feledjük, az Európai Bíróság által adott jogértelmezés a közösségi jog adott szabálya tekintetében visszamenőleges hatályú, amennyiben meghatározza és tisztázza e szabály jelentését és hatókörét, amint azt érteni és alkalmazni kell és kellett volna a hatálybalépésétől kezdve. Ezért a fogyasztóvédelmi vonatkozású magánjogi szabályozásnak az említett ítéletekből adódó kiigazítása nem tűr halasztást, nem teszi lehetővé az új polgári törvénykönyv elfogadásának bevárását.

Másrészről ugyanakkor a formálódó új polgári törvénykönyv bizonyos pontokon már ez idő szerint is meglehetős letisztultsággal jelöli ki a jövőbeli magánjogi jogalkotás irányvonalait. Így különösen az általános szerződési feltételek tartalmi kontrollja körében megfogalmazottak mutatják, hogy a polgári jogi kodifikációs gondolatok előrébb jutottak e téren.

Ez az eltérő megközelítés nem vonja kétségbe azt, hogy európai indíttatású fogyasztóvédelmi szabályozásunk alapjainak megteremtésekor a fennálló körülmények között elfogadott átültető szabályozás ésszerű volt, és megfelelt a közösségi és belső jogi környezetnek, követelményeknek. Ugyanakkor az európai közösségi jogból adódó korrekció alkalmával indokolt ezeket a továbbfejlesztési igényeket is figyelembe venni addig a pontig, ameddig azok tekintetében egyértelmű konszenzus mutatható ki. Szeretném kiemelni annak érdekében, hogy e szabályozási lépés illeszkedjék a polgári jogi kodifikáció eddig rögzített irányvonalába, a javaslat előkészítése során egyeztetésre került a polgári jogi kodifikációért felelős szerkesztőbizottsággal, s bírja a polgári jogi kodifikációs főbizottság elnökének, dr. Vékás Lajos professzornak a támogatását is.

Tisztelt Országgyűlés! Az önök elé terjesztett javaslat két nagy témakört érint: az általános szerződési feltételek szabályozását, valamint a fogyasztóvédelmi irányelvek szerződési jogi szabályainak külföldi elemet tartalmazó jogviszonyokban való alkalmazhatósága biztosítását. Újrastrukturálásra és pontosításra kerül az általános szerződési feltételekre, illetve a tisztességtelen szerződéses kikötésekre vonatkozó szabályozás.

A szerződési szabadság elvének érvényesülése érdekében az egyedileg kialkudott szerződéses kikötések tekintetében nem indokolt fokozott jogi védelem alkalmazása akkor sem, ha fogyasztó a szerződő fél. Ez a polgári jogi gondolkodással jobban összhangban álló megközelítés azonban nem eredményezi a gyakorlatban a fogyasztók védelmének csorbulását, részint mivel a fogyasztói szférában jellemzően szabványszerződések kerülnek alkalmazásra, s viszonylag szűk tere van az egyedi alkunak, másrészről a fogyasztó pozíciója a bizonyítási és az érvénytelenségi szabályok révén megerősítésre került.

(20.50)

A javaslat a fogyasztói szerződésekben a tisztességtelen kikötések szankciójául a korábbi megtámadhatóság helyett a fogyasztó külön fellépését nem tételező semmisséget rendeli. A közérdekű keresetindítás lehetősége az általános szerződési feltételekben foglalt tisztességtelen kikötések semmisségének megállapítására, a fogyasztói szerződésekre kerül korlátozásra, biztosítva a szerződési szabadságnak a forgalmi viszonyokon való feltétlen érvényesülését.

A javaslat ugyanakkor a közösségi jogi követelményeknek megfelelően megteremti a preventív kontroll lehetőségét, megengedve, hogy külön jogszabályban meghatározott szervezet kérhesse a bíróságtól az olyan általános szerződési feltétel tisztességtelenségének megállapítását, amelyet fogyasztókkal történő szerződéskötés céljából határoztak meg, és tettek nyilvánosan megismerhetővé akkor is, ha az érintett feltétel még nem került alkalmazásra. Az ilyen perekben hozott ítélet nyilvánosságra hozatalának szabályai a fogyasztóvédelmi társadalmi szervezetek észrevételeinek figyelembevételével kerültek megállapításra.

A javaslat annak biztosítására, hogy a fogyasztótól a külföldi elemet tartalmazó jogviszonyokban ne lehessen elvonni az irányelv által előírt védelmet jogválasztás útján, pontosítja az erre vonatkozó nemzetközi magánjogi szabályozást. Ebben az értelemben, ha a szerződés szoros kapcsolatot mutat valamelyik tagállammal, a jogválasztás korlátozott. Az Európai Gazdasági Térségen kívüli ország jogának választása nem érvényesülhet annyiban, amennyiben nem biztosítja a fogyasztó jogainak legalább a közösségi jogi szintű védelmét. Ilyen esetben a kikötött jog helyett annak az EGT-tagállamnak a jogát kell a szerződésre alkalmazni, amellyel a szerződés legszorosabb kapcsolatot mutat.

Kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy az elmondottakra tekintettel támogassa a polgári törvénykönyv, valamint az egyes törvények fogyasztóvédelemmel összefüggő jogharmonizációs célú módosításáról szóló törvényjavaslatunkat.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps.)