Készült: 2020.07.06.02:31:42 Dinamikus lap

A felszólalás szövege:

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
313 59 2013.10.21. 4:13  56-61

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Valóban elmondhatjuk, hogy a baloldali és a liberális ellenzéktől nem áll messze a rasszizmus és a cigányellenes szavak megszólaltatása. És ezt nem mi mondjuk, hanem a saját párttársaik, a saját kollégáik. Visszaemlékezhetünk még 2009-re, amikor Donáth László egykori szocialista képviselő - aki tizenhat évig volt parlamenti képviselő, vagy talán tovább is - azt nyilatkozta a saját szocialista kollégáiról, hogy "az nem megy, hogy valaki ott áll mellettem a Szent István parki kirekesztés elleni tiltakozáson, majd másnap csukott ajtók vélt biztonságában nyíltan cigányozik". Teszik ezt a szocialisták. Vagy ismerjük azt az ügyet az idei évből, amikor rasszista tartalmú e-mail keringett az egyik szocialista levelezőlistán. Az otthonszüléssel kapcsolatban mondták, hogy a cigányok inkább Indiában szüljenek otthon. Ilyesfajta tartalmú levelek mentek. (Szilágyi György: Rasszisták!)

De az is kiszivárgott a szocialista berkekből, amikor Teleki László egy dolgozatot hozott létre 2009-ben. Ez a több mint egy tucatnyi oldalú dokumentum arról szólt, hogy a szocialisták hogyan tudják a cigány lakosság körében növelni a szavazataikat, a népszerűségüket. Szó szerint idézem, hogy mit ír ez a szocialista dokumentum: "Meg kell találni az egyensúlyt, hogy a rasszista MSZP-szavazók körében se legyen szavazatvesztés a romáknak küldött üzenetekkel kapcsolatban."

(15.30)

Ezen túlmenően ismerhetjük a baloldali szövetség egyik liberális tagjának, a Millának a Facebook-oldalán egyik megjelent képet, amelyen Orbán Viktor miniszterelnök úrnak a képe volt ott, érezhetően elsötétítve, elbarnítva, alatta a felirat, hogy "Orbán Viktor, ahogy anyám látja" - így írtak Orbán Viktornak ott arról az elsötétített bőrű képéről. Tehát jól láthatóan a baloldali szövetségen belül igencsak megjelennek ezek a rasszista indítékok, ezek a rasszista motívumok. Ennek egyik része volt, hogy az Együtt PM-nek a Facebook-oldalára is kilenkelték, és ahogy én néztem, mind a mai napig is kint van az a játék, amiben egy feltűnően barnára színezett figurát kell átkísérni és a játék szerint Fidesz-szavazóvá tenni ebben a játékban. Itt nyíltan és nyilvánvalóan megbizonyosodhatunk arról, hogy miként képzelik el a választási kampányt, a választási eljárást a különböző ellenzéki pártokhoz tartozó szervezetek, hiszen az ő számukra nem más a választási kampány, mint szavazatvásárlás, és a cigányokra nem úgy tekintenek, mint saját belátási képességgel rendelkező, saját egyéni és közösségi érdekeiket mérlegelni tudó csoportra, hanem ebből a játékból, legalábbis úgy tűnik, hogy megvásárolható szavazatként tekintenek rájuk. Ugye van, amikor a demokráciafelfogásuk cizelláltabb, van, amikor direktebb a szocialista erőknek; amikor pénzért szavazat vagy átkísérésért szavazat, ez eléggé egyértelmű lenézése ezeknek a szavazóknak.

Ráadásul ezt egy játékként teszik fel. Ugye játékot elsősorban az interneten is gyermekek játszanak, kicsit pikáns az eset, hogy az Együtt egyik alapítója pontosan a gyermekvédelmi hatósághoz fordult az ottani egyik hangosbeszélőből hallható kampányszöveg miatt, majd ők, egy elsősorban gyerekek által játszott játékot tesznek fel az internetre - vagy népszerűsítenek pontosan - egy ilyen játékot, és ezen keresztül próbálják a fiatalokba beleplántálni ezt a sokszor rasszista, de mindenképpen a demokráciával szembemenő hozzáállásukat.

Ezeknek a szervezeteknek pedig, amelyek most hallgatnak, ugyanúgy hallgatás a feladatuk, úgy látszik, mint volt 2006. október 23. után. Akkor is, tisztelet a kivételnek, mert azért volt egy-kettő, amelyik megszólalt és felemelte a hangját, de a többség csöndben volt és hallgatott, pedig hát itt többek között közpénzből is működnek ezek a szervezetek, vagy európai uniós, vagy nemzeti forrásból. Így tehát részrehajlás nélkül kellene felszólalniuk minden esetben akár jobboldalon, akár baloldalon, vagy bárhol, bármelyik rétegben kerülnek elő ilyen rasszista hangok. Úgyhogy mi is vártuk volna ezeknek az érdekvédő szervezeteknek a megnyilvánulását - sajnos elmaradt. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
313 231 2013.10.21. 1:16  228-248

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! A kormány a javaslatot támogatja, ugyanis úgy gondoljuk, hogy egy fontos célkitűzésünket valósítja meg (Dr. Józsa István, dr. Nyikos László és Farkas Gergely beszélget. - Az elnök csenget.), hiszen valóban, a verseny szabadsága teljes mértékben fontos a mi számunkra is, ugyanakkor vannak nemzetgazdasági szempontból kiemelt ágazatok, ahol nem az egyetlen szempont a tiszta versenyszabályok érvényesítése, hiszen a közérdek, a közjó, a közellátás biztonsága vagy a nemzeti vállalatok megerősítése és a legjobb eredmény kihozatala sokszor ilyesfajta nemzetstratégiailag jelentős elbánást igényel, éppen ezért bizonyos fúzióknál ez teljes mértékben indokolt lehet.

Ezáltal mindenki jól jár, hiszen jól járnak a fogyasztók, jól jár a teljes lakosság, hiszen biztosabb ellátásban is részesülhetnek, illetőleg erősebbé válik Magyarország is, akár a gazdasági vagy más típusú energiafüggetlenségben, közszolgáltatások magas színvonalában és külföldi befolyásmentességében is eredményeket érhetünk el, és összességében ezt szolgálhatja leginkább a legmagasabb szolgáltatási színvonalnak a legalacsonyabb áron történő biztosítását, úgyhogy a kormány ezért a javaslatot támogatja.

Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
314 8 2013.10.22. 5:26  5-8

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselők! Tisztelt Ház! Itt, a parlamentben már sokszor kifejeztük, hogy Magyarország és a magyar kormány nyilván úgy tartaná igazságosnak és egyenlőnek az Európai Unión belül, ha azok az önrendelkezési jogok, amelyek a svédeknek, az osztrákoknak, a Spanyolországban élő nemzetiségeknek, más országban a skótoknak vagy Belgiumon belül a flamandoknak és vallonoknak járnak, ugyanezek az önrendelkezési jogok járjanak azoknak is, akik magyarként élnek kisebbségben az Európai Unió valamely tagállamában.

Ha megnézzük, földrajzilag és demográfiailag a legnagyobb ilyen egységes, 1100 éves történelmi magyar tömb pontosan a székelység Erdély területén. Nem követelünk tehát többet, nem követelünk mást, csak azt, hogy adják meg a magyaroknak is azt, mint amit sok-sok más európai uniós nemzet megkapott az Európai Unió történelmében. Ezért fontos, hogy a székelység maga is minden úton-módon igyekszik ezt a fajta autonómiát magának megszerezni.

Vannak itt különböző kampányok, amelyeket folytatnak helyben is és az interneten is; bizonyára többen látták már azt a nagyon szemléletes kisfilmet is, amely a YouTube-on nézhető meg a székely autonómiatörekvések jogosságáról. Fontos, hogy európai polgári kezdeményezést próbáltak indítani - bár itt az Unió-bürokrácia itt-ott nehézségeket állított fel -, de ettől függetlenül, aki ott volt Tusnádfürdőn, annak ott lehetősége volt alá is írni ezeket az íveket. Fontos a képviselő úr által is említett nemzeti összetartozás bizottságbeli nyilatkozat, amely szintén támogatásáról biztosította a menetelést. Fontos, hogy mind a Magyarság Házában, mind a Nemzetpolitikai Kutatóintézetben pedig szinte hónapról hónapra rendezünk olyan konferenciákat, ahol pontosan az autonómiatörekvések jogosságát mutatjuk be, azt pedig nem is kell idéznem, csak utalok rá, hogy az alaptörvény D) cikke a nemzeti összetartozás jegyében felelősséget ró a magyar kormányzatra a határon túli magyarokkal kapcsolatban.

Meggyőződésem és jogi álláspontom szerint ugyanakkor Romániának jogi kötelessége is lenne a székely autonómia biztosítása, legalábbis az biztos, hogy a közigazgatási reformban az ottani szinte színmagyar - vagy mondjuk azt, hogy többségi magyar - megyék három részre szabdalása és különböző román többségű régiókhoz való csatolása biztos, hogy sérti Románia nemzetközi jogi kötelezettségeit. Sérti először is az Európa Tanács keretegyezményét a nemzeti kisebbségek védelméről, amely azt írja, hogy a felek tartózkodnak olyan intézkedések meghozatalától, amelyek a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek által lakott területeken az arányokat megváltoztatják, és arra irányulnak, hogy korlátozzák az ő jogukat és szabadságukat, amelyet jelen keretegyezményből levezetve és ezekből az elvekből származtatnak. Szintén ellenkezne egy ilyesfajta átalakítás az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének 1201/1993. számú kiegészítő jegyzőkönyvével, amely az emberi jogok európai egyezményéhez a kisebbségi jogokkal kapcsolatban fűz kiegészítéseket.

(9.20)

Ennek a 11. cikke úgy szól, hogy "azokon a területeken, ahol a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek többséget alkotnak, ezen személyeknek jogukban áll, hogy sajátos történelmi és területi helyzetüknek megfelelő és az állam belső törvényeivel összhangban álló helyi vagy autonóm közigazgatással, illetve különleges státussal rendelkezzenek". Mi ez, ha nem egyrészről a status quo védelme, tehát a magyar többségű megyék védelme, másrészről pedig az előrelépés? Mondhatjuk, hogy ez irányt is mutat minden Európa tanácsi tagállamnak, így Romániának is, hogy ebbe az irányba lépjen és ebből ne visszalépjen.

Szintén az Európa Tanács parlamenti közgyűlése fogadta el 2003-ban "Az autonóm régiók pozitív tapasztalatai mint az európai konfliktusok megoldásának ösztönző forrása" című dokumentumát, amely szerint figyelembe kell venni a különböző nemzetiségek speciális földrajzi elhelyezkedését. Ezen túl 2007-ben elfogadott "Régiósítás Európában" című ajánlásnak szintén ellene menne egy ilyen román átalakítás. Ez azt mondja, hogy sok olyan nép él Európában, amelynek szembetűnő kollektív önazonossága van. De folytathatnám az Európai Unióról szóló szerződés 3. cikkelye (3) bekezdésével, vagy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 167. cikk (1) bekezdésével, amely szintén a kulturális sokszínűséget védi.

Ugyanakkor utolsóként idézném még a román-magyar alapszerződés 15. cikk 9. pontját, amelyik pontosan ezzel kapcsolatos. "A szerződő felek az általános integrációs politikájuk megvalósítását célzó intézkedéseket nem érintve tartózkodni fognak a kisebbségekhez tartozó személyek akaratuk elleni asszimilációját célzó politikától és gyakorlattól, és védelmezni fogják ezen személyeket bármilyen cselekedettel szemben, ami az ilyen asszimilációra irányul. Tartózkodnak továbbá az olyan intézkedésektől, amelyek a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek által lakott régiók lakosságának arányait megváltoztatva arra irányulnak, hogy korlátozzák e személyeknek az (1) bekezdésben felsorolt nemzetközi sztenderdekből és normákból következő jogait és szabadságait." (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.)

Köszönöm a türelmet. Ebből is látjuk, hogy Romániának jogi kötelessége is az autonómia irányába továbblépni. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
314 12 2013.10.22. 5:07  9-12

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Igyekszem az ön által elmondottak minden részére reagálni. A korábbi felszólalásomban idézett jogszabályok, ajánlások egy része Európa tanácsi dokumentum, és Ukrajna is az Európa Tanács tagja. Az uniós dokumentumok vagy a kétoldalú megállapodások nem vonatkoznak rá, de a különböző Európa tanácsi ajánlások, irányelvek egyértelműen igen. Tehát az ottani közigazgatás szerkezete nem irányulhat a kisebbség, a magyarság széttagolására. Ukrajna esetében ez azért komplexebb, nehezebb és összetettebb probléma, mert ott óriási orosz kisebbség is él, és amilyen jogosítványokat adnak az ukrajnai magyaroknak, annak a körülbelül 150 ezer honfitársunknak, ugyanannyit kell adjanak a többmilliós oroszságnak is. Éppen ezért az ukrán belpolitikai térben ez egy bonyolultabb probléma.

Valóban, ahogy ön is mondta, fontos a kárpátaljai magyarok támogatása. Én három héttel ezelőtt voltam ott egy kétnapos úton - ezt bizonyára említették is -, és úgy láttam, elsősorban nem a szegénység jelent óriási nehézséget a kárpátaljai magyaroknak, hanem a teljes mértékben kiszámíthatatlan viszonyok, a betartatlan törvények, a mindent elárasztó korrupció teszi teljesen reménytelenné az ottani magyar intézmények működését és a hétköznapi életet. Nyilván ön is hallott extrém példákat arról, hogy miként zajlanak ott a közállapotok. Sok területen nem is működnek a jogszabályok. A legabszurdabbak egyike az volt, amikor a nyelvtörvény érvényesítésére írt levelet az ottani egyik magyar érdekképviseleti vezető, és csak annyit írtak vissza neki, hogy az ottani parlamentben elfogadott törvény helyi alkalmazása most éppen nem időszerű, éppen ezért azt a törvényt nem alkalmazzák, amelyik a magyarok jogait biztosítaná.

(9.30)

Tehát semmifajta magyar nemzetiségi intézményt és semmifajta egyházi intézményt az ukrán állam nem finanszíroz, éppen ezért volt fontos, ahogy ön is mondta, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola, hiszen azon keresztül egy 17 éve működő intézmény stabilitását tudtuk biztosítani, és szépen épül is, bővül is. Ahogy néztem az önök úti beszámolóját, ott is voltak a felújítás további részeiről még fényképek. Ehhez egy 500 millió forintos fejlesztési támogatást nyújt a magyar kormány, ezen túlmenően a nagyberegi református kollégiumra adtunk 140 millió forint támogatást, szintén a técsői református líceumra, a viski református óvodára, a tiszaújlaki magyar tannyelvű iskolára, a Munkácsi Szent István Líceumra, ez utóbbiban én magam is jártam, a tetőfelújítást tekintettük meg, valamint a keleti partnerség jegyében egymillió dollárt adott Magyarország, egymilliót pedig Ukrajna, és ebből valósultak meg közös projektek, összesen 75 kárpátaljai magyar oktatási és kulturális intézmény újult meg. Valóban, már sokan arra törekednek, hogy ha egy kicsit is tudnak magyarul, akkor igyekeznek magyar intézménybe íratni a gyerekeiket, akár óvodáról, akár iskoláról legyen szó.

Tehát Kárpátalján azért ez a fajta nemzetpolitika meghozta az eredményeit, és ki-ki a magyar kötődéseit igyekszik újra feltárni, annak ellenére, hogy nyilván, mint tudjuk, Ukrajna a kettős állampolgárságot tiltja, tehát az ilyesfajta jogi lépéseknek igen-igen súlyos következménye lehet adott esetben, ha a belpolitika éppen abba az irányba fordul. Fontos a magyar támogatások szempontjából, hogy minél inkább koncentráltan tudjunk egy-egy, a nemzet számára fontos ügyből kifolyólag sok-sok embert támogatni Kárpátalján, és ezáltal valamelyest anyagi és jogi védelmet is biztosítani a számukra, hiszen nagyon-nagyon nehéz körülmények között vállalják ezt a tevékenységet.

Magyarország és Ukrajna között folyamatos a párbeszéd a vegyes bizottságokban, a magyar és ukrán kisebbségi vegyes bizottságban. Pontosan azoknak a kérdéseknek, amelyeket a képviselő úr is említett, és amelyeket még én is felsorolok, a nem egyenlő megítélése váltotta azt ki, hogy a legutóbbi jegyzőkönyv jóváhagyásánál Magyarország nem volt hajlandó olyasfajta jegyzőkönyvet aláírni, amit az ukrán fél szeretett volna, és a vegyes bizottság történetében először nem került aláírásra a megbeszélés, az egyeztetés után a vegyes bizottsági jegyzőkönyv.

Nekünk fontos tehát a nyelvtörvény betartatása, amely, ha tényleg be is lenne tartva Ukrajnában, nem csak elfogadva a parlamenti kampányban, nyilván az orosz szavazók felé tett gesztusként, akkor jelentősen javítaná az ottani magyarság állapotát. Fontos nekünk nyilván az, hogy az adminisztrációban a magyar többségű területeken arányaiban megjelenjenek a magyarok is a közigazgatás rendszerén belül. Fontos nemcsak a tiszamelléki járásnak a kialakítása és az ahhoz kapcsolódó választókerület, amit a képviselő úr is említett, hanem az ehhez kapcsolódó ottani tankerületnek a kialakítása is. Magyarország minden fórumon felvetette ezeket a kérdéseket, ezek elfogadásának a hiányában nem írtuk alá a vegyes bizottsági jegyzőkönyvet, és minden, nemcsak kétoldalú, de többoldalú tárgyaláson is (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) ezeket a feltételeket mindig meg fogjuk ismételni az ottani magyar kisebbség, nemzetiség érdekében.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
314 16 2013.10.22. 5:13  13-16

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Úgy látszik, hogy csak a jéghegy csúcsa az, amit láttunk eddig az MSZP, az Együtt 2014, a Demokratikus Koalíció és a PM együttműködéséből a bajai választásokkal kapcsolatban, hiszen ez a fajta bizonyítékhamisítási ügy mutatja, hogy amit a korábbiakban láthattunk, vagy amit még talán most is látunk az ügyből, az csak egy kis rész, ehhez képest sokkal sötétebb részei vannak ennek a történetnek.

Azt kell mondanunk, hogy a régi időknek a módszereit idézi, ha olvasott valaki az '50-es éveknek az akkori módszereiről, tudja, hogy hasonlóképpen igyekeztek bizonyítékokat hamisítani, bizonyítékokat gyártani azzal szemben, akit valamilyen módon hírbe akartak keverni vagy eljárás alá akartak vonni, csak most új emberekkel, új módszerekkel és Ron Werberrel kiegészítve folyik ez a fajta kampány itt Magyarországon, és próbálják az ellenfelet teljesen koholt, teljesen hamisított bizonyítékokkal lejáratni. Ahhoz pedig a Hagyó-ügy óta jó pár évnek el kellett telnie - akkor tudtuk, hogy a nokiás dobozokat mire használták a szocialisták -, hogy most már tudjuk, hogy a Nokia-telefonokat mire használják most, nem is a szocialisták, hanem a szocialistákhoz valamilyen módon betévedt videóknak a készítői.

(9.40)

Na de hát pont tudták, hogy kihez kell menni. Úgy látszik, nem ismerem nyilván a rendőrségi iratokat, de szerintem az is beszédes, hogy nem a Fidesz-KDNP-nél kopogtatnak ezek szerint olyan videókkal, amelyek az ellenfél lejáratását célozzák, hanem az MSZP-nél. Úgy látszik, úgy gondolják, hogy ott nagyobb eséllyel tudnak ilyen hamisított bizonyítékkal valamiféle előnyre szert tenni, de ennek a részleteit nyilván majd a nyomozás során fogjuk megtudni.

Valóban fontos mindnyájunk számára, és azért is fontos, hogy a választások törvényességében való bizalmát mindenkinek megőrizzük, hogy teljes mértékben hozza nyilvánosságra az MSZP annak a vizsgálatnak a dokumentumait, amelyet a párt vezetői jelentettek be pár nappal ezelőtt, hogy ők maguk is belső vizsgálatban utána fognak járni ennek az ügynek, ki fogják nyomozni, hogy mely személyekhez kerülhetett ez a dokumentum, ez a CD, kik azok, akik esetleg ezt továbbították. Nyilvánvalóan az is érdekli a nyilvánosságot, hogy hogyan kerül ez egy igencsak olvasott portálnak a birtokába, és hogyan hozhatja azt le mindenfajta kritika nélkül.

Fontos tehát nekünk, hogy az a vizsgálat, amelyet a Szocialista Párt a belső köreiben folytat, minél nagyobb nyilvánosságot kapjon, ne legyen eltitkolnivalója a Szocialista Pártnak ezzel az üggyel kapcsolatban. Hogy éppen a Szocialista Pártot érintette, ez pedig csak a saját önhibájuk, amiatt mást nem kárhoztathatnak, nem hibáztathatnak. Nyilvánvalóan az ellenzéki ottani közös kampánynak és közös jelöltállítási korteskedésnek, úgy látszik, csak ez lehetett a célja, hogy valamiféle botrányt keltsenek, a választások törvényességébe vetett hitet próbálják megingatni. Ez már a kampányban is látható volt, hiszen ott is feljelentéseket tettek, gyermekvédelmi feljelentést tettek azok, akik nem is laktak ott helyben. Mint kiderült, volt újságírókról, Együtt 2014 más területen lakó alapítóiról, aktivistáiról volt szó, és végig próbálták a választások törvényességét kétségbe vonni, éppen ezért meg is óvni az eredményeket. Más lehetőségük nincs is olyan szempontból, hogy a saját 8 éves kormányzásuk eredményeivel nem nagyon tudtak büszkélkedni, azokkal a különböző intézkedésekkel, amelyek mind a mai napig éreztetik a jótékony hatásukat és a 8 év szocialista kormányzás időszakából származnak, amikor Gyurcsány Ferencnek vagy Bajnai Gordonnak hívták a miniszterelnököt, ezekkel kampányolni nem igazán tudtak. A jövőre vonatkozó felelőtlen ígéretekkel igyekeztek kampányolni, és valamelyest igyekezték minél szélesebb körben elterjeszteni a választások törvénytelenségének a látszatát és érzetét, ezáltal mindenkit meg akartak téveszteni, mindenkit meg akartak vezetni. Elhangzott ebben a kampányban az a kifejezés is, hogy minden csak egy eszköz. Ha nincsen semmifajta korlát, ha nincsen semmifajta etika a választási kampányon belül, akkor valóban a rendszerváltás óta elő nem forduló eset, hogy valaki a politikai ellenfeléről gyárt hamis bizonyítékot, akár ez is csak egy eszköz lehet. Nem kell tisztelni tehát sem a törvényt, nem kell tisztelni sem az igazságot, és nem kell arra sem tekintettel lenni, hogy ezzel elérik a politikai kultúra mélypontját.

Fontos még szerintem azt elmondanunk, hogy nyilvánvalóan nem előzmények nélküli a baloldali politikai kultúrának ez a mélyrepülése. Kezdődött ez egy fejrugdosással itt, Budapest utcáin, folytatódott Herczog Edit beismerésével, hogy Brüsszelben ők maguk igyekeztek előállítani a Tabajdi-jelentést, amit ugyan Tavares-jelentésnek hívnak, és ennek egy része volt ez a manipulált videó. Nem volt még olyan ügy az elmúlt 20-23 év eddigi demokratikus történetében, hogy valamilyen párt más pártról (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) gyártson ilyesfajta hamisított bizonyítékot, és ennek az ügynek a szálai az MSZP-hez vezetnek.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
314 86 2013.10.22. 3:40  75-86

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Urak! Tisztelt Ház! Nincs jelen képviselő asszony, akkor nem rontottam el. (Derültség.) Szeretném megköszönni mindenkinek a hozzászólását a részletes vitában, illetőleg még a korábbi szakaszban, az általános vitában is. Ezeknek a kérdéseknek egy jó része nyilván felmerült bizottsági üléseken is, ott hasonló módon már megvitatta az alkotmányügyi bizottság és más bizottságok is, az emberi jogi, a honvédelmi vagy a sportbizottság adott esetben ezeket a kérdéseket, és ott már minden képviselő megkapta a választ a különböző kérdéseire.

Ugyanakkor elmondható az is, ami a vita elején is már elhangzott, hogy egy viszonylag nagy terjedelmű módosításhoz nemcsak relatív, de abszolút mértékben is kevés módosító javaslat érkezett. Ennek nyilvánvalóan az az oka, hogy ezek a javaslatok nem keltenek általában nagyobb vitát, hiszen szakmai jellegűek, és a legtöbb esetben akár az ügyészség vagy a bíróság jogalkalmazási gyakorlatából eredeztethetők, így kerültek a parlament asztalára, ezért lett a 80 oldalhoz, ha összeszámolom, mindösszesen 16 ajánlási pontnyi módosító javaslat.

Amiket általában a képviselő urak említettek, azok nem annyira a kormánnyal vitatkoznak ezekben az esetekben, hanem inkább az ügyészséggel és a bírósággal, hiszen sok esetben a felhozott különböző módosító javaslatok inkább ezeknek a jogalkalmazó szerveknek az álláspontjával vagy az általuk javasolt módosítások irányával ütköznek. Ugyanakkor nyilvánvalóan örülünk annak, ha ez teljesen természetes, hogy önök a gyermekbarát igazságszolgáltatással, az eljárások gyorsításával egyetértenek, és erre különböző módon keressük a választ. Van olyan mód, amit mi jobbnak tartunk, van, amit kevésbé jobbnak. A legtöbbet a 6. ajánlási pontot említették a hozzászólók. Itt is arról van szó, hogy maga az ügyészség ezt a fajta belső levelezést pontosan azért nem tenné ennyire szabadon, mindenki számára hozzáférhetővé, hiszen adott esetben az ügyészség nyomozásiránya is változhatott, és nem biztos, hogy ugyanazt az irányt követték a nyomozásban, annak az első szakaszában, mint a második szakaszában, éppen ezért lehetne abból akár téves következtetéseket is levonni, hiszen itt a tapogatózás fázisában is lehet az ügyészség.

Összességében én annyit kívánnék elmondani, hogy láthatóan szakmai konszenzus van e mögött a javaslat mögött. Nyilvánvalóan mindig lesznek módosító indítványok. Nyilván mindenkinek van olyan területe, amelyhez szívesebben hozzáfűzne egy-két javaslatot. Ha az a koncepció valósul meg a teljes törvényben, akár az bele is férne, illetőleg nyilvánvalóan arra fogunk törekedni, hogy a Be.-nél további biztonsági előírások legyenek pontosan az erőszakos, élet elleni bűncselekmények elkövetőinél, hogy akár még ebbe a javaslatba, akár a zárószavazás előtt is bekerülhet az elektronikus nyomkövetővel kapcsolatos szigorú szabályozás, hogy ne a bírói döntésen, hanem teljes automatizmuson nyugodjék. Az első lépcsőben lebontottuk a 4 éves előzetes letartóztatásból házi őrizetbe kerülő személyeknél a hozzájárulási kötelezettséget, itt kiterjesztettük ezt minden más esetre is, de lehet, hogy ennél is tovább kell menni, és automatizmust kell majd bevezetni. Ha ez irányú javaslatunk meg is érkezik, akkor kérem, hogy majd a záróvitában és a zárószavazásnál is ezt támogassák.

Szeretném még egyszer megköszönni mindenkinek a mostani vitában elmondott hozzászólását. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
316 178 2013.10.25. 1:09  1-222

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Nagyon örülök, hogy pont visszajött Gaudi-Nagy Tamás képviselő úr, hiszen azért nyomtam egy kétperces felszólalási gombot, mert szeretnék arra reagálni, amit ő mondott a költségvetéssel kapcsolatban.

Tisztelt Képviselő Úr! Lehet sokféle véleményünk itt a parlamentben, ítélhetjük meg az élet dolgait különböző értékvilág alapján, de azt semelyikünk sem tagadhatja el vagy nem akarhatja elfeledtetni, hogy több százezer honfitársunkat a holokauszt alatt meggyilkolták, és a rájuk való emlékezés emberi kötelezettségünk.

Ha egy ember emberi méltóságát sértik, ön is nagyon jól tudja, hogy mindnyájunk emberi méltósága sérül.

Ön nagyon helyesen, nagyon sokszor felszólal itt a parlamentben a kommunizmus alatt meggyilkolt, meghurcolt emberek érdekeinek védelmében. Ha azoknak az embereknek az életét fontosnak tartja, ugyanolyan fontosnak kell hogy tartsa azoknak az emberi méltóságát, akiket a holokauszt alatt hurcoltak meg, gyilkoltak meg vagy tűntek el örökre innen, Magyarországról.

Éppen ezért kétségbe vonni, hogy őrájuk való emlékezésnek helye van a költségvetésben, mint ahogy sok más mártírunkra való emlékezésnek is, úgy érzem, nem helyénvaló, és a kormány részéről ezt teljes mértékben visszautasítom. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
316 184 2013.10.25. 1:31  1-222

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Nagyon röviden válaszolnék csak, mert ez azért eltér az alaptémától a költségvetéssel kapcsolatban. De szerencsére egyre több helyen talál ön is trianoni emlékművet, ami a nemzeti összetartozásról szól. Várpalotától kezdve nagyon sok példát tudtunk itt azonnal felsorolni arra, ahol ezzel találkozhat. Ha budapesti kerületek főtereire elmegy, ott is találhat ilyeneket, akár egyes országzászlók is nyilván ezért állíttattak.

Másrészről pedig ne feledje el, hogy a Határtalanul-programra nem kis összeget fordít a kormányzat. Az is milliárdos nagyságrendű, amit a Bethlen Gábor Alapkezelőn keresztül pontosan azért költünk a trianoni megemlékezésre, hogy ez ne szétszakítottság legyen csak, ne egy nemzeti sorstragédia, hanem egy újra-összetartozás, határon innen és határon túl élő magyarok között. Tehát például a Bethlen Gábor Alapkezelőnél és sok más helyen is találhat ilyesfajta megemlékezésekre példát.

Másrészt kérem, majd figyelmesen olvassa végig a költségvetést, és például az első világháborúval kapcsolatos megemlékezések kapcsán nyilvánvalóan az egyik fontos kérdés pontosan a trianoni békediktátumhoz vezető folyamatok értékelése, emlékművek állítása, azoknak a katonasíroknak a felújítása a Honvédelmi Minisztérium és a KIM, valamint a XX. Századi Intézet közös együttműködésében, akik elhunytak az első világháborúban; az ő teljes almanachjuk összeállítása. Erre a munkára is ebben a költségvetés-tervezetben látja a fedezetet, hogy a hősi hallottainknak és az elszakított nemzetrészeken élőknek egyaránt adjuk meg azt, ami jár.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban. - Szilágyi György közbeszól.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
316 188 2013.10.25. 1:15  1-222

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Azt kérem képviselő úrtól, hogy a Miniszterelnökség fejezetén belül keresse meg az egykori Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság utódszervezetének - azt hiszem, Nemzeti Emlékezet Intézet, talán ez a pontos neve, de lehet, hogy ebben tévedek - sorait. Ott is még plusz ilyesfajta források szerepelnek, és még más helyeken is, hiszen ezek önkormányzati forrásból is megvalósulnak és másképp is a június 4-ei vagy egyéb emlékművek.

Igenis fontos dolog szerintünk is akár a hadisírok gondozása, akár az egykori hős honfitársaink emlékének megőrzése, éppen ezért több intézet is felelős ezért. És ha van ilyesfajta indítványa a képviselő úrnak, akkor ezen intézet vezetője felé kérem, hogy ezt tegye is meg (Dr. Gaudi-Nagy Tamás: Be is nyújtom!), ha bárhol ilyesfajta sírokat javítani kell.

Én egy fotót láttam két nappal ezelőtt Mansfeld Péter sírjáról, az ottani tábláról, azon nem látszottak ezek az állapotok. Ettől függetlenül mi egyébként, kereszténydemokraták pont Mansfeld Péter és Tóth Ilonka szobránál fogunk egy hét múlva megemlékezni róluk mint hősi halottakról. Akkor majd személyesen is megnézzük Simicskó István államtitkár-kollégámmal, hogy ezek a sírok rendben vannak-e, és az emlékművek méltó állapotban vannak-e.

Ha nem így vannak, akkor mi leszünk az elsők, akik akár Tóth Ilonka, akár Mansfeld Péter esetében itt indítványt fogunk tenni. Köszönöm szépen. (Dr. Gaudi-Nagy Tamás közbeszól.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
317 4 2013.10.28. 5:19  1-4

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Képviselő Asszony! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Meglepő volt az LMP címválasztása, hiszen a Civil Összefogás Fórumtól kölcsönözték a napirend előtti felszólalásuk címét, hogy "Együtt tették tönkre" az országot, ez anno a civileknél Bajnai Gordonra és Gyurcsány Ferencre utalt. Kicsit furcsa, hogy az LMP most már a CÖF-től kölcsönzi a jelszavait.

Másrészt ön azt mondja, hogy mennyire elszomorítja önt és az ön barátait, ha az ünnep kapcsán aktuálpolitizálnak a politikusok, majd ön itt az ünnep kapcsán most aktuálpolitizált, sőt a jövő évi választásokon való részvételre és az LMP-re való szavazásra buzdított.

Tisztelt Képviselő Asszony! Ami az ünnepség egyes arculati elemeit vagy látható szimbólumait illeti, mi nagyon büszkék vagyunk a történelmi zászlókra. Talán emlékszik rá, hogy amikor a parlament alakuló ülése volt, ide a Házba is bejöttek, akkor is nagy büszkeséggel töltött minket el, hogy itt voltak a történelmi zászlók, és nagyon örülünk, ha minden nemzeti ünnepünkön ott vannak. Ez nem egy militáns dolog, tisztelt képviselő asszony, minden ország büszke arra, hogy van történelme, és ebben a történelemben vannak győztes és vannak ugyan nem győztes forradalmak is, de azoknak az eszméi is olyan magasztosak voltak, hogy méltán került e közé a sok-sok Thököly-, Bocskai- és egyéb zászló közé akár az '56-os lyukas zászló is.

Még egyvalamit szeretnék helyreigazítani, amit önök ellenzékből nagyon sokszor elmondanak és valótlan állítás. Brüsszel és Moszkva párhuzamával kapcsolatban a miniszterelnök úr szájába adják azt, mint ha Brüsszel egyenlő lenne Moszkvával. Pontosan azt mondta a miniszterelnök úr anno, hogy Brüsszel nem Moszkva, hiszen ha Moszkvába kiment valaki, ott nem küzdhetett az országa sorsáért, csak megkapta az ottani szovjet kommunista párttól az ukázt, és azzal kellett hogy hazatérjen, míg Brüsszelbe mi igenis kimehetünk, és Magyarország érdekeiért küzdhetünk, és ezt is tesszük az elmúlt három esztendőben. Ezért mondtuk azt, hogy Brüsszel nem Moszkva. Kérem, hogy ezt a kis "nem" szócskát sose felejtse ki a mondatából, igen nagy a jelentésmódosító hatása egyes mondatokban: lehet más a politika, nem lehet más a politika - itt is láthatja, hogy a "nem" szócskának mekkora jelentősége van. Kérem, itt is pontosan idézze csak ezt!

Nyilvánvalóan valamelyest motiválta az ön felszólalását is, hogy az LMP október 23-ai megemlékezésén, pár kézen meg lehetett számolni, hogy mennyi résztvevő volt. Bár a békemeneten jóval többen voltak, mint a Műegyetem rakparton, de mind a kettőhöz képest azért igencsak kevesen voltak az LMP megemlékezésén.

Én azért két eléggé különböző alkalmat láttam október 23-án, ebben nem egyezik a véleményünk az ön által elmondottakkal: az egyik egy megemlékezés volt, egy ünnepnap, a másik egy tüntetés és egy tiltakozás; az egyik egy alkalom volt arra, hogy hősi forradalmárainkra emlékezzünk, a másik pedig inkább csak egy alkalom, egy munkaszüneti nap arra, hogy valaki az aktuálpolitikai mondandóját elmondja, vagy akár a saját szövetségesnek mondott kollégáival együtt nyílt színpadon vesszen össze.

Az '56-os forradalomról azért inkább - ha nem kizárólag - a Hősök terén került említés, míg az ellenzéki megemlékezésen inkább csak a saját maguk politikai pozícióharca, a helyezkedés vagy egymás kifütyülése volt az, ami főként előkerült; ez eléggé nagy különbség.

Ön harcról beszél és ilyesfajta középkori hadilogikáról. Egyáltalán nem arról volt szó, hanem Magyarország erős érdekvédelméről, ami valóban sokszor konfliktusokat szül, de szerencsére most már ezek csak a brüsszeli parlamentben és a tanácsi üléseken zajlanak. És ezzel az erős Magyarországért kiállni képes jövőképpel szemben volt ott a Duna túlpartján egy kormányzóképtelen politikai csoportosulás, hiszen szinte botrányba fulladt egyik-másik szónoklat; a legutóbbi gyűléseiket megszervezni sem tudták, összevesztek azon is, hogy ki ki után szólaljon fel. Hogyan várhatjuk el azoktól, hogy az országot kormányozni tudják, akik egy felszólalási rendben, egy sima megemlékezés forgatókönyvében nem tudnak megállapodni?

De valóban, arra viszont jó volt ez a megemlékezés, hogy láthatjuk, hogy továbbra is kísért Őszöd szelleme és 2006. október 23. szelleme, hiszen azok az emberek mentek fel képletesen szólva kéz a kézben arra a színpadra, akik semmit nem tettek 2006. október 23. kivizsgálásával kapcsolatban, és Gyurcsány Ferenc szónok lett, aki most is büszkén vállalja az akkor megtett jogtiprásokat. Ez számunkra elfogadhatatlan, de úgy látszik, hogy itt a Gyurcsány Ferenccel szembeni retorikát feladták végleg azok a pártok, akik ott voltak, és az a Kuncze Gábor vagy az a Gyurcsány Ferenc, akik révészmártíriuszoztak, vagy azt mondják, hogy jogszerű volt az akkori rendőri beavatkozás - amit rajtuk kívül már senki sem mer állítani -, nos hát, összefogtak Bajnai Gordonnal és társaival.

Mi tehát egy erős érdekképviseletet próbáltunk megjeleníteni, míg a baloldalról kiderült, hogy nem tud megújulni, régi arcok és régi szöveg került csak elő ezekben az október 23-ai beszédekben. Mi a forradalmárok értékeit igyekeztünk a saját korunkban értelmezni, míg a másik oldalon igazából csak egy röntgenfelvételt láttunk a baloldal nyílt töréseiről.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
317 66 2013.10.28. 4:16  63-69

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Azt kell mondjam, hogy ennél szellemesebb interpellációja is volt már a Jobbiknak, mintsem hogy mintegy árulkodó kisiskolás, hogy azt mondják, hogy azért, mert egy munkavédelmi felszerelést vagy egy ottani munkavédelmi előírásnak megfelelően felvesz valaki egy mellényt, ezzel leplezi le magát, másrészről mint a Forma-1-es pilótákat, a kormánytagokat is a szponzorok különböző logói díszítenék. Ez azért megmosolyogtató, tisztelt képviselő úr, hogy ön itt találta meg a bizonyítékok királynőjét ebben az ügyben. Úgy gondolom, jobb lett volna, ha ön is inkább örül annak, hogy itt egy fejlesztés megvalósul. Ahogy minden más ott dolgozó munkás fölvett egy bizonyos mellényt, csak ezt vették föl azok is, akik az avatásban részt vettek, tehát ebben tehát semmifajta különlegesség nincs. Ha nem vették volna föl, akkor meg ön nyilván azt mondhatná, hogy azért nem vették föl, mert ez azt bizonyítja, hogy szégyellik fölvenni ezt a mellényt. Teljesen úgy viselkedtek, mint mindenki más, minden átlagember, aki egy ilyen építkezésen részt vesz vagy jelen van az avatásnál. Azt is mondhatom, hogy ha ön felvesz egy Adidas pólót, akkor ön az Adidas ilyesfajta szponzoráltja, és az ő pénzéből kampányol, vagy egy Lonsdale dzsekit vagy egy Lonsdale pulóvert fölvesz, akkor nyilvánvalóan az ő forintjaiból tengeti napjait. Ezek nyilvánvalóan azért eléggé bugyuta felvetések lennének, ezért az ön által tett felszólalás is igencsak messze áll a valóságtól. Ez olyan, mintha azt mondanám, hogy mivel a Jobbik legújabb videoklipjének hatodik másodpercében feltűnik egy Mercedes, ezért önöket nyilvánvalóan a Mercedes szponzorálja, és az ő pénzükből kampányol a Jobbik. Nyilván, ahogy az egyik sem, úgy a másik sincs így. Itt sem kapott rajta ön senkit semmin, mint ahogy nyilvánvalóan nincs semmifajta ilyen törvénytelen pénzmozgás sem semmilyen kivitelező cég és a kormányzat vagy a kormánypártok között.

Ellenben hathatós törvényeket hoztunk arra, hogy a következő választási kampányban ne fordulhassanak elő ilyenek. Hiszen ön is nagyon jól tudja, hogy megtiltottuk mind a külföldi jogi személyeknek, külföldi természetes személyeknek, magyar jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaságoknak, hogy ilyesfajta kampányadományokat adjanak a képviselőjelölteknek, a pártoknak. Sőt, a lehető leginkább kifehérítettük a kampányköltségek egy részét. Hiszen az egyéni képviselőjelöltek az államtól kapott támogatásukat egy kincstári számlán, egy kincstári bankkártyáról tudják elkölteni. Tehát minden esetben nemcsak hogy számlát kell kérjenek a költségeikről, hanem minden esetben csak a kincstári kártyával, bankszámláról egyenlíthetik ki a költségeiket.

Az elszámolást mind a pártoknak, mind a képviselőjelöltek a Magyar Közlönyben kell közzétenni. Ha nem érik el a 2 százalékos küszöböt, vissza kell hogy fizessék az állami támogatást. Ha törvénytelenül használják föl a bárkitől kapott különböző támogatásaikat, a dupláját kell hogy visszafizessék. Tehát azt is vissza kell fizetniük, amit összegként kaptak, és le is vonnak ugyanannak az összegnek megfelelő összeget a párt támogatásából. Tehát, mint a római időkben, duplumot kell fizeni az illetőnek. Korlátoztuk a különböző pénzköltésekben megnyilvánuló versenyt a kereskedelmi médiában, a médiumokban való megjelenés szempontjából, hiszen ingyenesen kell hogy megjelenjenek a pártok, ezáltal is lehetőséget biztosítva a kisebb anyagi lehetőséggel rendelkező pártoknak arra, hogy a kampányban részt vegyenek.

Tehát sok-sok példát lehet arra mondani, tisztelt képviselő úr, hogy immár sarkalatos törvények is hogyan fehérítik ki a kampánypénzeket. Olyasfajta lépéseket tettünk meg ezen a téren, amit 20-25 évvel ezelőtt kellett volna megtenni. Olyan mértékű a következő választásokon a kampánypénzek átláthatósága, amilyenhez fogható nem volt az előző választások során, a képviselőnkénti 5 millió forintos keret és a pártok támogatása egyaránt. Sajnálom, hogy azt a javaslatot, ami kifehérítette a kampánypénzeknek ezt a részét, képviselő úr nem támogatta, de bízom benne, hogy a válaszomat el tudja fogadni, hiszen az abban rejlő vádak, ahogy mondtam is, igencsak megmosolyogtatóak voltak.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
317 259 2013.10.28. 2:01  256-271

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! A kormány a javaslatot támogatja, hiszen az állami vagyon továbbra is biztonságban marad a javaslat nyomán, csupán az állam egyik százszázalékos kezelője helyett egy másik százszázalékos kezelője fogja azt üzemeltetni, és ténykérdés, hogy a rendkívül sikeres Erzsébet-programnak az egyik bázisává, hídfőállásává alakult át a Zánkai Gyermek- és Ifjúsági Tábor. Éppen ezért fontos, hogy míg az Erzsébet-program nyilván a forgalmazás eredményéből tudja üzemeltetni, tartalommal, fiatalokkal megtölteni a zánkai tábort, ezáltal még jobb kezekbe kerül, de ugyanúgy a közvagyon körében marad ezen módosító javaslat nyomán, mint ahogy annak előtte volt, csak talán jobban, több tőkével vagy több anyagi forrás révén lehet majd felújítani az ottani épületeket, amelyeknek egy része már megújult, de azért a nagy részére még ráfér a korszerűsítés. Aki járt arra, az látta, hogy milyen állapotok vannak.

Másrészről maga az Erzsébet-program garancia, hiszen évek óta fut, most már két éve. Az első évben százezer ember nyaralását tudta segíteni, idén pedig már eddig is 145 ezer embernek tudott segíteni abban, hogy el tudjon menni nyaralni. A legszegényebb emberek közül kerülnek ki azok, akik az Erzsébet-programban részt vesznek. Ha nem lenne az Erzsébet-program, ezek az emberek nem mentek volna el sem tavaly, sem idén semmifajta nyaralásra, ezek között százezer fiatal volt, akik 2-3 ezer forintért egyhetes táborba el tudnak nyáron menni akár Zánkára is, akár máshova, de vannak nagycsaládosok, fogyatékkal élők, szociális intézményben dolgozók vagy egyéb rászorulók, akik az Erzsébet-programban részt vesznek.

Bízunk benne, hogy az Erzsébet-táborok keretében ezzel a módosító javaslattal még egyszerűbben, még könnyebben tudnak Zánkán is üdülni, nyaralni, kikapcsolódni, másrészről pedig maga az állami vagyonnak ez a köre, a zánkai ifjúsági tábor is jobb állapotba kerül, jobb kihasználtsággal tud a következő években működni.

Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
317 265 2013.10.28. 1:29  256-271

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Talán ennél is rövidebb leszek. Tisztelt Képviselő Asszony! Ne keressen ott ellenséget vagy bármiféle visszaélést, ahol nincs. Itt csupa olyan cégről van szó, amelyek százszázalékos állami tulajdonban vagy vagyonkezelői tulajdonban vannak, és azzal foglalkoznak, hogy nagycsaládosoknak vagy szociálisan rászorulóknak üdüléseket szerveznek állami tulajdonú üdülőkben. Állami bevételből, állami tulajdonú üdülőben, szociálisan rászorulókat támogatnak.

Innentől kezdve egyetlenegy fillér sem kerül ki a közszférán kívülre, egyetlenegy fillér sem kerül ki a különböző állami tulajdonú cégek közül, csak az egyik megrendeli a szolgáltatást, a másik szervezi az Erzsébet-utalványrendszert, a harmadik pedig üdülteti ezeket a családokat, ezeket a fiatalokat. Így semmifajta visszaélésre lehetőség nincsen, hanem csak azt próbáljuk meg ösztönözni ezzel a törvénymódosítással is, hogy minél jobb állapotba kerüljenek azok az ingatlanok, amelyekben ezeket a nagycsaládosokat, fiatalokat vagy egyébként rászorulókat, néha tűzoltókat, vagy akik az árvízi védekezésben részt vesznek, őket próbáljuk üdültetni.

Nyilvánvalóan sokaknak - nem sokaknak, három jogi személynek - fáj ez az egész program. Ez az a három francia cég, amelyik minden évben elvitte azt a hasznot, amiből mi most évente 100 vagy 145 ezer embert tudunk üdültetni. Nyilvánvalóan, ha valaki támadja ezt a programot, mivel belül semmifajta kapcsolódása nincsen semmifajta piaci céghez, azért támadja, mert erre a forgalmazási eredményre valakinek nagyon fáj a foga.

Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
318 8 2013.10.29. 5:18  5-8

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Ha valaki végigtekint Európa történelmén a második világháború után, és látja azokat a tendenciákat, amelyek az ön által is felsorolt országokban, Finnországtól Dél-Tirolig, Spanyolországtól Skóciáig az elmúlt évtizedekben megvalósultak, akkor egyértelműen azt láthatja, hogy ha középtávon vagy hosszú távon nézzük Erdély történetét a jövőre nézvést, akkor biztos, hogy előbb-utóbb - mint ahogy ezekben az előző országokban megtörtént - itt is meg kell hogy történjen, és ki kell hogy alakuljon egy autonóm terület az ottani székelyek javára, mint ahogy a katalánoknak kialakultak, mint ahogy a skótoknak kialakultak a lehetőségei, mint ahogy Belgiumot flamandok és vallonok alkotják. Ugyanígy az Európai Unión belül az Európa tanácsi jogszabályok alatt magának Romániának is előbb-utóbb ezt a lépést meg kell tennie, csak az a kérdés, hogy melyik kormány lesz az, amelyik ezt végül elhatározza Románián belül, de megakadályozni hosszú távon, sőt középtávon sem fogják tudni, ezért talán praktikusabb, ha valakik az élére állnak.

Ezzel szemben ugye a jelenlegi tendencia a román közigazgatás átalakításával kapcsolatban épp ellentétes, nem abba az irányba megy, mint a skótok, mint a spanyolok, mint a finnek vagy mint a dél-tiroliak, hanem épp azzal ellentétesen: a többségi magyarlakta megyéket igyekszik három különböző régióba sorolni, és ezáltal az ottani magyar többséget kisebbséggé tenni ezekben a közigazgatási egységekben. Márpedig az egyértelmű szabály, Magyarország is aláírta és Románia is aláírta azt az Európa tanácsi dokumentumot, amely egyértelművé teszi, hogy nem lehet közigazgatási átalakításokat lefolytatni anélkül, hogy ezeknek a területeknek, ezeknek az önkormányzatoknak előtte ki ne kérnék a véleményét. Ha tehát elindul bármilyen folyamat, az az érintettek, az érintett önkormányzatok véleményének kikérése után indulhat el.

Márpedig ez az 53 kilométeres egységes lánc, egységes menetoszlop, egységes nagy székely menetelés megmutatta, hogy átfogóan ezeknek a megyéknek, az ott helyben lakóknak ez nem érdeke, ez nem az ott, azokban a megyékben élő magyar és nem magyar helyi lakosoknak az érdeke, hanem ez egyértelműen csak bukaresti vagy román politikai érdek, de semmiképpen nem az azokban a megyékben lakóknak az érdeke.

Bízunk benne, hogy a többség, a helyben lakó többség véleményét megismeri a román közvélemény is. Nagyon helyes volt az, ami számunkra talán feltűnő volt, hogy a táblák jó része románul volt ezen a menetelésen, egy kis része angolul is, nem csak magyarul, tehát pontosan a bukaresti döntéshozókat akarták meggyőzni arról, hogy fogadják el, hiszen az egész ott élő lakosságnak, közösségnek, magyaroknak és románoknak egyaránt előnyös lenne egy ilyen autonóm terület, az valószínűleg gazdasági fellendülést is hozna Romániának ezen földrajzi részén.

Magyarország számára, a magyar kormány számára alkotmányos kötelesség ebben a kérdésben mindig megszólalni, megvédeni azt, ami már egyszer létezett, hiszen 1968-ig, amíg Ceauşescu fel nem számolta, addig magyar autonóm tartomány működött Marosvásárhely székhellyel, tehát nem is újat kérünk, hanem valami olyasmit, ami már egyszer létezett. Az alaptörvényünk azt írja, hogy minden magyar politikai erőnek, anyaországi polgárnak feladata, hogy felelősséget viseljünk a határainkon kívül élő magyarok sorsáért, elősegítsük közösségeik fennmaradását és fejlődését, támogassuk magyarságuk megőrzésére irányuló törekvéseiket, támogassuk egyéni és közösségi jogaik érvényesítését - itt jön az autonómia -, majd a következő fordulatban: támogassuk közösségi önkormányzataik létrehozását, a szülőföldön való boldogulásukat.

Ugyanakkor ilyesfajta vállalásokat nemcsak az alaptörvényünk tartalmaz, hanem, mint arról már sokszor beszéltünk, nemzetközi egyezmények is. A nemzeti kisebbségek védelméről szóló 1995-ös egyezmény - amelynek szintén Románia is tagja - azt írja elő az országoknak, hogy tartózkodjanak minden olyan közigazgatási átszabástól, ami a területeken az arányokat megváltoztatná a nemzetiségek tekintetében.

Szintén így fogalmaz az emberi jogok európai egyezményének nemcsak a bevezető része, amelyet a képviselő úr említett, hanem egy jegyzőkönyve is, amely a kisebbségek számára helyi autonóm közigazgatást és különleges státust javasol a részes államoknak. Szintén az Európa Tanács parlamenti közgyűlése úgy fogalmaz egy 2003-as dokumentumában, hogy az autonóm régió kialakítása a konfliktusok megoldásának ösztönző forrása, és ott, ahol számottevőek ezek a nemzetiségek, ahol régóta élnek - ezt a kettő fordulatot írja -, ott a központi kormányzatnak ezt megértéssel és támogatással kell fogadnia. Ugyanígy az Európai Unióról szóló szerződés 3. cikk (3) bekezdése, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 167. cikk (1) bekezdése és a román-magyar alapszerződés is úgy fogalmaz, hogy ezeket az irányokat, ezeket az autonómiatörekvéseket a két országnak megértéssel kell fogadnia. A magyar kormány mindig is támogatni fogja a közösségi autonómiát Erdélyben.

Köszönöm szépen. (Taps. - Dr. Gaudi-Nagy Tamás: Védhatalomként!)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
319 152 2013.10.30. 9:20  151-161

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Elnök Urak! Elnökhelyettes Úr! Tisztelt Ház! A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény, vagyis a versenytörvény átfogó felülvizsgálatára és módosítására legutóbb 2009-ben került sor. Az azóta eltelt időben a Gazdasági Versenyhivatal működését, eljárásait érintő jogszabályi környezet jelentős mértékben megváltozott, továbbá a versenytörvény alkalmazásából eredő számos olyan gyakorlati tapasztalat halmozódott fel a versenyhatóságnál, amely törvényi szabálymódosítást igényel. A törvényjavaslat célja ezért a Gazdasági Versenyhivatal eljárásaira vonatkozó, elsősorban a versenytörvényben foglalt különböző szabályozások módosítása, a versenyjogi követelmények maradéktalan és zökkenőmentes érvényesítése az európai uniós jogfejlődés követése, valamint a gyakorlatban felmerült igények, problémák kezelése érdekében.

A törvényjavaslat a következő öt főbb tárgykör felülvizsgálatát, illetőleg kiigazítását jelenti. Először is: a vállalkozások összefonódásának ellenőrzése körében a törvény célja egyrészről az engedélykérés joghatásának tisztázása, a végrehajtási tilalom egyértelművé tétele, érvényesülése korlátainak meghatározása adott esetben irányításkorlátozó előírás alkalmazásával, de engedélyezhető egyes irányítási jog gyakorlása már a fúzióról való döntés meghozatala előtt. Ezen túlmenően az egyszerűsített és a teljes körű engedélyezési eljárás élesebb elhatárolása, az ügyintézési határidő csökkentése az egyszerűsített és ésszerűsített eljárás keretében, az előzetes egyeztetés jogintézményének bevezetése, a Versenytanács jogalkalmazási gyakorlatában kikristályosodott, törvényi szabályozást igénylő egyes kérdésekben a megfelelő rendelkezések megalkotása.

(13.30)

Különösen fontos e körben a vállalkozások összefonódásának engedélyezésére vonatkozó szabályozás. A versenytörvény hatályos szabályai szerint az engedélyezés az utólagos bejelentés és a tisztán engedélyezésre épülő szabályozás között helyezkedik el, és ebből több következetlenség és bizonytalanság is adódik. A törvényjavaslat ezért - az uniós összefonódás ellenőrzési rendszeréhez hasonlóan - egyértelművé teszi, hogy az engedély megadásáig az összefonódás nem hajtható végre, azaz az irányítási jog nem gyakorolható. A végrehajtási tilalom azonban nem akadályozza az irányítás megszerzésére irányuló szerződés megkötését vagy nyilvános vételi ajánlat megtételét, illetve az ez alapján az irányítási jog megszerzéséhez egyébként elengedhetetlen, de az irányítási viszonyoknak az irányítási jogok irányításszerző általi gyakorlásából adódó megváltozását nem eredményező jogügyleteknek a megtételét.

A végrehajtási tilalom kimondása mellett a törvényjavaslat - szintén az uniós gyakorlathoz igazodóan - megengedi, hogy az eljáró Versenytanács, egyedi kérelemre, a körülmények mérlegelésével hozzájáruljon az irányítási jogoknak az engedély megszerzése előtti gyakorlásához, ha az a rendes üzletmenet folytatásához és a befektetés értékének megőrzéséhez feltétlenül szükséges, és amennyiben egy esetleges tiltó vagy az engedélyt feltételhez, illetve kötelezettségszabáshoz kötő határozat esetén is biztosítható az abban foglaltak betartása.

A második nagy terület. A törvényjavaslat koncepcionálisan újrarendezi a személyes és az egyes, törvény alapján védett adatokhoz való hozzáférésre, illetve az ezen adatok kezelésére, valamint az iratbetekintésre vonatkozó szabályokat. A törvényjavaslat célja egyrészt az, hogy a versenytörvény a közigazgatósági hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvénnyel, továbbá az információs önrendelkezési jogról és információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvénnyel, valamint az egyes védett adatokat meghatározó törvényekkel összhangban teljeskörűen szabályozza a védelmet élvező adatok kezelésének kérdését.

A jogalkalmazás egyszerűsítése érdekében a továbbiakban nem vegyesen, az említett törvényekben, hanem összefoglalóan, a versenytörvényben szerepelnek majd az iratbetekintéssel, az iratbetekintési jogosultsággal, a megismerhető iratok körével, a megismerés rendjével és a jogorvoslattal kapcsolatos rendelkezések. A törvényjavaslat a jogrendszer egységességének elvére tekintettel kizárólag ott tér el a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény előírásaitól, ahol a Gazdasági Versenyhivatal eljárásainak sajátosságára tekintettel ez szükséges.

A vonatkozó új szabályozás alapvetően négy részterületre bontható fel, amelyek az iratbetekintés szabályozása, ezen belül a magán- és üzleti titok védelmének speciális szabályai, a Gazdasági Versenyhivatal jogosultsága az adatok kezelésére, illetve kötelezettség a védelmükre, valamint az elektronikus bizonyítékok kezelésének szabályozása.

A harmadik nagy terület a törvényjavaslatban. A törvényjavaslat beépíti a versenytörvénybe a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény megtévesztő és jogellenes összehasonlító reklám tilalmára vonatkozó rendelkezéseit, valamint a versenyhatóság, illetve a bíróság ezekkel összefüggő eljárásának szabályait. A gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló törvény vonatkozó rendelkezéseit jelenleg is a versenyhatóság és a bíróság kényszeríti ki, alapvetően a versenytörvény szerinti eljárási rendben. A módosítás révén elkerülhetővé válnak a két törvény közötti hivatkozások, és egyszerűbbé válik a jogalkalmazás tekintetében, hogy a nem szűken vett fogyasztók, laikus természetes személyek felé irányuló reklámok, egyéb üzleti gyakorlatok együtt, egységes szabályrendszer keretében ítélhetők meg a versenytörvény jelenleg utaló szabállyal létrehozott, mesterséges, a gyakorlatban igen nehéz elhatárolási kérdésekhez vezető megoldása helyett.

A negyedik nagy terület. A Gazdasági Versenyhivatal feladatainak hatékonyabb és eredményesebb ellátása, valamint a megváltozott háttérjogszabályokkal való összhang megteremtése érdekében a törvényjavaslat pontosítja és rendszerbe helyezi a versenytörvénynek a Gazdasági Versenyhivatal jogállására, szervezetére és foglalkoztatási jogviszonyaira vonatkozó szabályait. A törvényjavaslat emellett a Gazdasági Versenyhivatalban foglalkoztatott köztisztviselők tekintetében egységes besorolási rendszer és kiszámítható előmeneteli rend megteremtését célozza, amely egyrészt biztosítja a közszolgálati típusú, közszolgálati jogviszonyban eltöltött időn alapuló automatikus előmenetelt, ugyanakkor figyelembe veszi a vizsgálók speciális munkáját és terhelését, és megfelelően díjazza a munkával járó felelősséget és a kiváló teljesítményt.

Az utolsó nagy terület. A törvényjavaslat tartalmazza egyes eljárási szabályoknak a Gazdasági Versenyhivatal jogalkalmazási gyakorlata, valamint az európai uniós és nemzetközi versenyjogi fejlemények nyomán szükségessé váló módosításait és kiigazításait, különösen annak megteremtését, hogy a versenytörvény eljárási szabályai valóban csak ott és annyiban térjenek el a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvényben szabottaktól, ahol és amennyiben azt a Gazdasági Versenyhivatal eljárásának sajátosságai külön indokolják.

Az igazgatási szünet ügyintézési határidőbe be nem számítandó időtartamkénti szabályozását is tartalmazza a javaslat, a bejelentéssel és panasszal kapcsolatos eljárások, valamint az ágazati vizsgálat szabályainak kiigazítását, új szabályozási elemként az engedélyezési eljárásban előírni tervezett kötelezettség vagy feltétel, illetve az elfogadni tervezett kötelezettségvállalás tekintetében az érdekelt, de itt különösen az érintett, piacon tevékenységet folytató vállalkozásokkal és az ügyben érintett egyéb személyekkel történő egyeztetés lehetővé tételét, az engedékenységi szabályok felülvizsgálatát, kiigazítását, annak lehetővé tételét, hogy a Gazdasági Versenyhivatal kötelező adatszolgáltatással nem járó piacelemzési tevékenységet végezhessen, és ezzel összefüggésben saját maga vagy megbízott piackutatók útján kutatásokat folytathasson le, ennek keretében a piaci szereplőket megkeresse, tőlük adatokat, információkat kérjen; új szabályozási elemként az Európai Bizottság és számos más tagállami versenyhatóság által az eljárás lezárásának gyorsítása és egyszerűsítése céljából már sikerrel alkalmazott speciális egyezségi eljárás, úgynevezett settlement-eljárás hazai alkalmazása lehetőségének megteremtését.

Kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a fentiek alapján is a hivatkozott célokkal egyetértve fogadja el a törvényjavaslatot.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
320 4 2013.11.04. 5:06  1-4

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Akár október 23-a, akár november 4-e minket itt a parlamentben is arra kell hogy emlékeztessen, hogy sokaknak tartozunk hálával; hálával azért, hogy itt ma egy többpárti jogállamban, egy demokratikus Magyarországon ülhetünk a parlamentben, és képviselhetjük azokat, akik minket szabad akaratukból megválasztottak. Akár Murányi Levente, akár Wittner Mária képviselőtársunk előtt mindig fejet kell hogy hajtsunk, és köszönetet kell hogy mondjunk, hogy ők valóban küzdöttek, szabadságukat, életüket is kockára téve küzdöttek a magyar szabadságért, és így abból az áldozatból, amit ők hoztak - ahogy az alaptörvényünk fogalmaz is -, sarjad ki a mostani szabadságunk és a mostani demokráciánk.

November 4-e nemzeti gyásznap, éppen ezért országos megemlékezéseket is tartunk. Ez az a pillanat, amikor forradalomból szabadságharccá változott át az '56-os hosszú eseménysorozat, hiszen a forradalom idején az akkori kormányzatot, az önkényuralom által kormányra emelt kormányzatot és kormányformát akarták megváltoztatni az emberek. Ugyanakkor november 4-től ez a fajta forradalom, ez a fajta belső hatalomváltási radikális igény átváltozott szabadságharccá, egy külföldi elnyomó hatalommal szembeni harccá, háborúvá, amelyben már nem pusztán az volt a tét, hogy minek hívják Magyarország miniszterelnökét, hanem hogy létezik-e független Magyarország, vagy pedig a beözönlő szovjet csapatok továbbra is egyfajta vazallus állammá teszik Magyarországot, és a szuverenitását lábban tiporják.

Jól tudjuk az eredményeket, hiszen bár nagyon sokan hősiesen harcoltak a szovjet csapatokkal szemben, de ha létszámarányt, haditechnikát nézünk, akkor nyilvánvalóan, egyértelműen esélytelen volt az a harc, amit folytattak. Ugyanakkor, ha megnézzük az '56-os krónikákat, jól látjuk, hogy novemberben, decemberben, sőt még '57-ben is hogyan égett a láng, és hogyan próbáltak szervezkedni újságokat kiadva, lőfegyvereket összegyűjtve, akár Mansfeld Péterék vagy Tóth Ilonkáék azért, hogy valami még történjen ebben az országban, megvédjék Magyarország függetlenségét.

Bár a forradalmárokat nagyon sokan buzdították, de ma már jól tudjuk, hogy az Egyesült Államokban az 1956. év elején eldőlt az, hogy nem fognak beavatkozni Magyarországon, bár a Szabad Európa Rádión keresztül biztatták a leendő magyar szabadságharcosokat, forradalmárokat, hogy igenis lázadjanak fel a szovjet rendszer ellen, a kommunistákkal szemben, de tudták, ha ez meg is történik, nem fognak beavatkozni. A szovjetek pedig ugyanilyen jól tudták, hogy ők viszont már október végén eldöntötték, hogy beavatkoznak. Hadd idézzem az akkori szovjet kommunista párt politikai bizottságának egyik tagját, Szuszlovot, aki azt mondta, hogy: "Csakis a megszállással biztosíthattuk magunknak, hogy olyan kormány legyen, amely támogat bennünket."

Jól látták tehát az akkori kommunisták, hogy ilyesfajta külföldi erőszak nélkül, külföldi megszállás nélkül a magyarok sohasem választottak volna kommunista vezetőket maguknak, csak és kizárólag a szovjet megszállás tudta biztosítani, hogy itt kommunista típusú uralom jöjjön létre. És ezért nemcsak azokat a harckocsikat, nemcsak azokat a csapatokat vették igénybe, akik korábban Magyarország területén tartózkodtak, hanem a Szovjetunióból is indítottak újabb hadosztályokat Magyarországgal szemben a Forgószél-hadműveletben.

Amit a képviselő úr is említett, hogy a pesti srácok vívták ezt a forradalmat, nemhiába nyitotta föl ez a nyugat-európai és amerikai közvélemény figyelmét. Ennek nagyon szép ikonikus figurája az, hogy a következő évben a Time magazin az év emberének a pesti srácot, a pesti forradalmárokat választotta. Jól látta, hogy ezt a forradalmat nem nagy vezetők vívták, hanem olyan emberek, munkásemberek, dolgozó emberek, tudósok, értelmiségiek, fővárosiak, vidékiek, akiket a rendszer elnyomott. Hiszen bár a rendszer azt mondta, hogy ő proletárdiktatúrát valósít meg, és a munkásosztály hatalmát erőszakkal hozza létre, de nem a munkásokért, hanem mindenki ellen küzdött, és egy nagyon szűk, külföldről idetraktált pártelitnek az érdekeit nézte csak.

Az új alaptörvényünk és a jogszabályaink azonban igencsak más képet mutatnak, mint az előző húsz évben, hiszen az új alaptörvényünk a mostani szabadságunk forrását látja az '56-os forradalomban, és tagadja a kommunizmus eszméjét. Azok a bűncselekmények, amelyeket elkövettek akár '56 alatt, akár utána vagy előtte, most már el nem évülő bűncselekmények abban az esetben, ha azok emberiesség elleni bűncselekmények, és abban az esetben is elindulhatnak a büntetőeljárások, ha pontosan a korábbi jogszabályok miatt nem indulhattak el ezek ellen a gazemberek ellen ezek a büntetőeljárások. A büntető törvénykönyvünk pedig ugyanúgy tagadja most már a kommunizmus rémtetteinek tagadását, mint ahogy bünteti a holokauszt tagadását, hiszen mind a kettő elfogadhatatlan egy demokráciában.

Egyenlő mércével kívánunk tehát mérni (Az elnök csengetéssel jelzi az időkeret leteltét.), és minden áldozatnak meg akarjuk adni az elégtételt.

Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
320 14 2013.11.04. 5:10  11-18

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Először is szeretném elmondani, hogy ez a kormányzat az antiszemitizmus ellen minden alkalommal fellépett, és sokkal hatékonyabban lépett föl, mint az ezt megelőző kormányok. Másrészt az is jól látszik aktuálpolitikai szempontból, hogy az MSZP-nek úgy kellett ez a téma, mint egy falat kenyér, hogy végre másról tudjon beszélni, mint a korábban számára nagyon kínos szobordöntő, fejrugdosó vagy pedig bajai választási csalási bizonyítékhamisítással kapcsolatban. Ehhez képest sokkal szívesebben térnek vissza erre a régi lemezükre.

Sohasem a jobboldal érdeke, tisztelt képviselő úr, hogy bármiféle szélsőséges vagy antiszemita hang felüsse a fejét Budapest utcáin vagy a politikai közbeszédben. Nyilván erre fogok még sok példát mondani önnek ebben az öt percben, nagyon sok intézkedést tettünk, jogszabályokkal is, egyedi döntésekkel is, hogy ez ne történhessen meg Budapest utcáin vagy a Parlament falain belül. Ugyanakkor jól látjuk, nemcsak most, hanem akár évtizedekkel korábban is, hogy mindig a baloldal számára nagyon jó alkalom volt akár Bácsfi Diána, akár a Magyar Gárda, akár a mostani antiszemita tüntetők, hogy összemossa a nagy jobboldali konzervatív tömböt és ezeket a szélsőjobboldali elemeket, miközben az egyik és a másik között óriási méretbeli és szemléletbeli különbség van.

Ezek a szélsőséges eszmék mindig csak a baloldal politikai érdekeit szolgálják azzal, hogy ezzel próbálja szalonképtelenné tenni a konzervatív, mérsékelt jobboldali politikai erőket, ezt a tömböt. Ezért láthatjuk mindig, hogy elsősorban akkor teremtődött tér akár Bácsfi Diána esetében, akár a Magyar Gárda esetében ezeknek a provokációknak, amikor baloldali kormány volt hatalmon. Amikor pedig jobboldali kormány volt hatalmon, visszaszorította ezeket. Ezért nincsenek nagy tömegű masírozások az elmúlt három évben Budapest utcáin, ezért születtek meg azok a jogszabályok, amelyek betiltottak mindenfajta, egyenruhás bűnözés keretében folytatott illegális tevékenységet.

Horthy Miklós személyével kapcsolatban mindig is vita lesz a magyar történészek között és a történelem iránt érdeklődők között. Az egyik álláspont lesz az, amit képviselő úr is kifejtett, akik azt mondják, hogy olyan időszakban születtek a zsidókat háttérbe szorító, a zsidók jogfosztásához hozzájáruló törvények, amikor Horthy Miklós volt Magyarország kormányzója. És lesz a másik történészi oldal álláspontja, akik mindig azt fogják mondani, hogy Horthy Miklósnak viszont nagyon nagy része volt abban, hogy százezerszámra menekültek meg zsidó honfitársaink a deportálástól, és ha nem Horthy Miklós lett volna a kormányzó, ha nemcsak '44. március 19-étől lett volna közvetlen náci német irányítás Magyarországon, akkor sokkal több zsidó honfitársunk esett volna áldozatul a II. világháború szörnyű rendszerének.

Ez a két történészi álláspont sohasem fog kompromisszumra jutni, és mindig is lesznek viták történészek között. De sohasem jó, ha ezek a viták utcai kiabálássá vagy erőszakos jelenetekké fajulnak. Nyilvánvalóan provokatív szándék volt a mögött, hogy ezt az ünnepséget és ezt az ellendemonstrációt megtartsák. Hiszen, ha jól tudom, korábban már állt ott egy szobor, csak gipszből volt, ebből hoztak létre most adományokkal egy bronzszobrot, és ennek avatását próbálták provokatív szándékkal megjeleníteni a hétvégén a médiában. Nyilvánvalóan lehet, hogy azért történt többek között, hogy a bontakozó új radikális jobboldali mozgalmakkal szemben a Jobbik ismételten meg tudja mutatni a radikális jobboldali és sokszor antiszemita oldalát és arcát, hogy így szerezze vissza ezeket a támogatóit. (Szilágyi György: Istentisztelet volt. Szabad vallásgyakorlás van. Gyűlölködők a másik oldalon voltak.)

De ez nagyon káros és az egész országnak elfogadhatatlan ténykedés. Nem történhet meg ilyen természetesen. És ha megnézi, tisztelt képviselő úr, hogy az elmúlt három esztendőben ki lépett föl ezekkel szemben: emlékezzen, amikor az élet menetével párhuzamosan "Adj gázt!" címmel akartak felvonulást tartani, akkor a kormány egyedi döntésével ezt betiltotta. Emlékszik arra, amikor a Zsidó Világkongresszus ellen provokáltak többen, heteken belül megszülettek az ítéletek. Emlékszik ön is a parlamentben arra a vitára, amikor törvényt hoztunk arra, hogy nem terjed ki a mentelmi jog, ha a parlamentben valaki közösség elleni izgatást, nemzeti jelkép megsértését vagy a nemzetiszocialista és kommunista rendszerek bűneinek nyilvános tagadása bűncselekményeket követi el. Ön is itt volt, amikor döntöttünk a holokauszt áldozatainak megemelt kiegészítő nyugdíjáról; ön is ismeri, hogy Wallenberg-emlékévet tartottunk; és ön is nagyon jól tudhatja, képviselő úr, hogy nemcsak Magyarország szintjén, hanem európai szinten is az emlékezésnek, a holokausztra való emlékezésnek és elítélésének Magyarország motorja volt.

(13.40)

Hiszen augusztus 23., a Molotov-Ribbentrop-paktum aláírásának évfordulója (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), magyar kezdeményezésre lett az Unióban a totális diktatúrák áldozatainak emléknapja.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
320 22 2013.11.04. 5:07  19-22

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Sok nyugat-európai vagy atlanti országnak az alkotmánya, alaptörvénye tartalmazza az emberi jogok sérthetetlenségét és az ember méltóságát, de november 4-én sajnos nekünk, magyaroknak meg kellett tanulni, hogy ezek a törvények, úgy látszik, csak azoknak az államoknak a polgáraira vonatkoznak, akik az ő területükön élnek, hiszen november 4-én nem siettek Magyarország segítségére.

A képviselő úr azt mondta, hogy keresztény ihletettségű is volt ez a forradalom. Valóban, akiket kiszabadítottak börtönéből, például Mindszenty Józsefet, aki utána az amerikai nagykövetségen talált menedéket, ő is a magyarok szabadságát kívánta szolgálni. Hiszen a Magyar Katolikus Egyház vezetőjeként, azt hiszem, példaértékűen szállt szembe az akkori kommunista államhatalommal - nem kötött kompromisszumot, nem ült le tárgyalóasztalhoz, hogy valamiféle modus vivendit kialakítson a kommunista vezetőkkel, nem engedett az emberi méltóságból, nem engedett az emberi szabadságjogokból, hanem ha kellett, vállalta a börtönt, a körömletépést, a megkínzást, az ütlegelést és a teljes bizonytalanságot, de a kommunistákkal alkuba nem bocsátkozott.

A forradalom erkölcsisége sok minden másban is megnyilvánult. Talán mindnyájan láttuk azokat a régi fekete-fehér képeket, amelyeken különböző ládákban gyűjtöttek a forradalom áldozatainak, azoknak az árváknak, egyedül maradt gyermekeknek, asszonyoknak, akiknek a házastársa, férje meghalt a csatában, és azokból a ládákból senki egyetlenegy bankjegyet sem vett el, hanem azoknak a javára fordították, akik tényleg elvesztették valamelyik hozzátartozójukat.

(13.50)

Sokat hallhattunk arról, hogy a repeszektől betört egy-egy kirakat, de senki sem rabolta ki azokat a kirakatokat a forradalom napjaiban, hanem ott maradtak benne az áruk, senki sem vitte haza magával.

Vagy mondhatnék egy példát a saját körzetemből, Svéger Tamás példáját. Ő a Móricz Zsigmond körtéren harcolt mint körtéri pesti srác, ugyanúgy küzdött az ávósok ellen, aztán küzdött a szovjetek ellen, mint sok-sok más hazafi. De napnyugta után, miután talált a Himfy utca sarkán egy elhagyott kisbuszt, és körbement a környék utcáin, összeszedte a sérülteket; ugyanúgy összeszedte a magyar sérülteket, mint ahogy a szovjet sérülteket is. Hiszen aki már élet és halál határán volt, azokat begyűjtötte, és elvitte a mostani Szent Imre Kórházba a Tétényi úton, és akár a Szovjetunióból érkező emberről, akár magyar emberről volt szó, ugyanúgy elvitte, hogy ápolják és meggyógyítsák a sebeit. Ritka az ilyen pillanat egy ország történelmében, amikor ennyire össze tud fogni.

És azt láthattuk utána, hogy bár a külföldi kormányok nem avatkoztak be, de a külföldi államok különböző jótékonysági civil szervezetei óriási segítséget nyújtottak annak a több százezer magyar honfitársunknak, aki elmenekült a forradalom és a szabadságharc utolsó napjaiban a nyugati határ felé. Külön táborokat állítottak fel, külön igazolványokat állítottak ki a részükre, egészségügyi ellátást biztosítottak, élelmezést biztosítottak, és óriási nagy áldozatot vállaltak azért, hogy az elmenekült magyar honfitársaink egy új életet kezdhessenek ott, ahol nem üldözték őket politikai okokból. Azoknak a szervezeteknek igenis viszont köszönettel tartozunk, akik ezt Nyugaton, a mostani diaszpóra magyarságnak a segítésére megtették, és ott kiálltak a magyar emberek mellett.

Ugyanúgy nekünk is fontos, hogy a még köztünk élő egykori forradalmároknak megadjuk azt, ami törvény szerint nekik jár. Éppen ezért döntött a kormány arról, hogy azokat a juttatásokat, akár az '56-os, akár azelőtti, kommunizmus áldozatainak járó juttatásokat, kárpótlási nyugdíj-kiegészítéseket, amelyeket a Gyurcsány-Bajnai-korszakban befagyasztottak, és nem emeltek úgy, mint az alapnyugdíjat, ezt visszamenőlegesen is pótoljuk. Igyekszünk valamennyit visszaadni abból, amit 2008-tól elvettek, hiszen van olyan áldozat, akinek 2000-től, és van olyan, akinek 2008-tól egészen az idei évig nem emelkedett a juttatása, csak évről évre inflálódott. Mi azt mondtuk, hogy ezeknek az embereknek ez a nyugdíjrésze ugyanúgy kell hogy emelkedjen, mint ahogy az alapnyugdíj emelkedett mindenki számára, ezért a politikai rehabilitáltak számára 16,2 százalékos, míg a kitelepítettek számára 50 százalékos nyugdíjemelést szavazott meg a kormány ebben az esztendőben. Ezzel is kívánjuk ezeknek az embereknek az emlékét őrizni.

Azt nem tudjuk meg nem történtté tenni, hogy nem tudtak továbbtanulni, nem vállalhattak vezető állást, és mind a mai napig elszenvedik mindazokat a csapásokat, amelyeket akkor a kommunista rendszer mért rájuk, de valamit tudunk ebből visszaadni, valamit tudunk ebben kompenzálni. Nem tudjuk őket már visszahelyezni abba az állásba, amit képességeik alapján betölthettek volna, nem tudjuk a zaklatásokat meg nem történtté tenni, de valamit abból az igazságtalanságból, amit a történelem és a Gyurcsány-Bajnai-kormányoknak is az utolsó három éve megtett, igyekszünk kompenzálni (Az elnök a csengője megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), s ezeket a juttatásokat értéken tartani. (Dr. Józsa István: Ha ezt nem mondod, akkor megtapsoltalak volna!)

Köszönöm szépen a türelmet.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
322 20 2013.11.11. 5:12  17-22

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Frakcióvezető Úr! Tisztelt Ház! Az imént elmondottak a büntető jogszabályok módosításával kapcsolatban egyáltalán nem pártpolitikai kérdést jelentenek, hiszen ez mindnyájunk számára ugyanolyan közös felelősség, ez nem lehet ugyanolyan kérdés, mint egy-egy politikai vita itt a Házon belül.

(13.50)

Azt mondjuk a törvénytisztelő állampolgároknak, hogy védd a törvényt, és a törvény is megvéd téged, de a törvényeket nem arra találtuk ki, hogy a bűnözőket védjék, hanem a törvénytisztelő állampolgárokat védjék. Nem helyes az, ha azt látják a törvénytisztelő állampolgárok, hogy azok a garanciák, amelyek azért lettek beépítve a jogszabályokba, hogy a törvények követőit védjék meg, a törvények megszegőit védik meg.

Ebben az esetben rendkívül kegyetlen, szívtelen és brutális bűnözőkkel állunk szemben. Több embert raboltak ki, gyilkosságokat követtek el rendkívül brutális, embertelen módon. Volt olyan, hogy egy ágynak a lábát tették egy idős, védekezésre képtelen embernek a mellkasára, és úgy ugráltak rajta mindaddig, amíg az illető meg nem halt. Részben ezek az emberek be is ismerték saját bűncselekményüket (Dr. Harangozó Tamás: Akkor miért nem...), beismerő vallomást is tettek, de sajnos úgy látszik, hogy a büntető-igazságszolgáltatás rendszerének még négy év alatt sem sikerült (Dr. Gaudi-Nagy Tamás: Miért nem adtatok elég pénzt a szakértőknek?), hogy a végére érjen és megfelelő ítéletet hozzon ki.

Éppen ezért nem pusztán az a mi lehetőségünk az Országgyűlésben törvényalkotási hatalommal felruházott képviselőknek, hogy a bíróságokra mutogassunk és tőlük várjunk megoldást, hanem nekünk is lehetőségünk van valamiféle megoldás meghozatalára. (Közbeszólás az MSZP soraiból: Szégyen!) Itt a mai napon - akár egy napon belül is - ezt a kérdést olyan szempontból biztonsággal rendezhetjük, ha ezeket az embereket nem engedjük vissza november végén a társadalomba, nem engedjük vissza házi őrizetbe, nem engedjük, hogy a szomszédjaiknak, akik egyébként minden törvényt, a büntetőtörvényeket, az adótörvényeket, a szabálysértéssel kapcsolatos jogszabályokat is mind-mind betartják, ennek ellenére mégis rettegniük kelljen, hiszen nem nekik biztosítaná ebben az esetben a törvény a békés otthon tartózkodás és a békés élet lehetőségét, hanem a bűnözőknek biztosítaná azt, hogy hazatérhessenek otthonukba, és korlátozott mozgási szabadság mellett, de a börtönön kívül, a büntetés-végrehajtás rendszerén kívül tevékenykedjenek és ott éljék az életüket.

Ez a fajta javaslat nem kívánja a bíróknak semmifajta döntési lehetőségét megváltoztatni, nem kívánja megvonni tőlük bármifajta ítélet vagy határozat lehetőségét, csupán feljogosítjuk őket arra, hogy abban az esetben, ha az egyéb törvényi feltételek fennállnak - így mondjuk, a bűnismétlés veszélye, az elrejtőzés veszélye, a tanúk megfélemlítésének veszélye, vagy annak a veszélye, hogy megpróbálják eltüntetni a bizonyítékokat, ezekben az esetekben, ha ezek az egyéb törvényi feltételek fennállnak -, akkor a bírónak lehetősége lesz arra, hogy négy év után is ezek az emberek előzetes letartóztatásban maradjanak.

Nem az a célunk nyilvánvalóan, hogy ilyen döntések szülessenek, hanem az a célunk, hogy minél hamarabb a büntetőeljárások véget érjenek, és ne kelljen négy évig, öt évig, sőt akár két évig sem ilyesfajta eljárásokat végigvinni. Erre volt egy korábbi javaslatunk, önök is ismerik, az ügyek áthelyezésével volt kapcsolatos, hiszen egy magyar bíróra átlagban 106 ügy jut, de ez rendkívül nagy szórást mutat: van, ahol vidéken csak 40-50 üggyel foglalkoznak, Budapesten pedig van olyan bíró, aki 150-160 üggyel kell hogy egyszerre foglalkozzon. Nyilvánvalóan ez az ügyek elhúzódását eredményezi, elsősorban Budapesten.

Ezért már a tavasz folyamán olyan jogszabályokat hoztunk, amelyek a fővárosi bíróságok leterheltségét - akár hatáskörben, akár illetékességben - csökkentették. Bizonyos típusú ügyek, mint például a külföldi ítéletek hatályának elismerése minden bírósághoz kerül, nemcsak a fővárosi bírósághoz. Szintén bizonyos ítélőtáblák hatásköri átrendezésével csökkent a fővárosi fellebbviteli bíróságok leterheltsége.

Ezenkívül 35 új bírói, 50 új tisztviselői és 20 új bírósági ügyintézői státust hoztunk létre, valamint 4 fő szakértőt. Ez idén 206 millió forint pluszforrás biztosítását jelentette, a jövő évi költségvetésben 618 millió forint van erre. Az ügyészségen 20 új ügyészi, 50 új ügyészségi megbízotti státust hoztunk létre, ez az idén már megvalósult 158 millió pluszforrást, a jövő évben 476 millió forint költségvetésben biztosított pluszforrást jelent.

Szintén a szakértői intézeteknek idén 35 millió forint, jövőre pedig 283 millió forint plusztámogatást adtunk, új műszerekre, átsorolásra, hogy magasabb bért kapjanak a szakértők, illetőleg új szakértői intézeteket tudjanak bevonni.

Szintén módosítottuk a büntetőeljárási szabályokat annak érdekében, hogy az ügyeket úgy sorolják, hogy annál hamarabb tűzzék tárgyalásra az egyes büntetőügyeket, minél régebb óta tart az adott eljárás. Ez összességében öt év alatt 6 milliárd forint pluszt jelent az adófizetőknek az ügyáthelyezés helyett. (Az elnök csengetéssel jelzi az időkeret leteltét.)

Bízom benne, hogy az ellenzéki frakciók is támogatják ezt a javaslatot, ma el tudjuk fogadni ezt a döntést, és ezáltal az emberek jogállamba vetett bizalmát tudjuk megerősíteni.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
322 50 2013.11.11. 4:09  47-53

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Jól láthatóan a Jobbik a rasszista retorikájából nem tud kilépni továbbra sem, hiszen azt állítják, hogy a cigányságnak minden szavazatát meg lehet venni és minden cigány szavazat megvásárolható, mintha kizárólag a cigányokkal kapcsolatban merülhetne fel bármifajta választási csalásnak a vádja, bármifajta törvénytelen befolyásolásnak a vádja. Mindenképpen visszautasítjuk azt, hogy önök azt gondolják, hogy egy népcsoport van Magyarországon, amelyiknek a szavazata megvásárolható, és csak a cigányok körében, rajtuk kívül sehol máshol ilyesfajta visszaélésekre nem kerülhet sor.

Ugyanakkor, ha már választási visszaélés vagy bajai videó, akkor én azt vártam volna a Jobbik képviselőjétől, hogy valamiféle magyarázatot ad nekünk a napokban az internetre felkerült csepeli jobbikos videóval kapcsolatban (Dúró Dóra: Lesz rá magyarázat! - Moraj a kormánypárti padsorokban.), hiszen az meglehetősen meglepő számunkra, hogy egy olyan ügyben, ahol először egy fiatal lány azt mondta, hogy vele szemben erőszakot követtek el, majd később beismerte, hogy ez nem valós, ezt jobbikos logóval feliratozva tették fel az internetre; hamarabb értesült a Jobbik erről a bűncselekményről, mint maguk a hatóságok. És mind a mai napig nem kaptunk megfelelő magyarázatot arra, hogy hogyan lehetséges az, hogy később kiderült, hogy nem egy bűncselekményről volt szó, hanem valaki elmondta, és egy valótlan, meg nem történt bűncselekményt írt le, és az ottani jobbikos leendő országgyűlési képviselőjelölt ezzel debütált, ez volt kvázi a bemutatkozó videója, a kampányindító videója az interneten. Úgy gondolom, ez egy eléggé csúfos esemény a Jobbik történetében. Bízunk benne, hogy ahogy a bajai videóra is keressük a választ, hogy pontosan kinek az érdekében született, ez a jobbikos videó is ki fog derülni, hogy ki, milyen körülmények között tette, és volt-e felbujtója ennek a lánynak vagy sem. Bízunk benne, hogy ezekre a kérdésekre, amelyekre Németh Szilárd képviselő úr-polgármester úr már napokkal ezelőtt választ kért, előbb-utóbb meg is kapja a válaszokat.

Mi magunk a választási rendszert megreformáltuk, tisztelt képviselő úr, pontosan azért, hogy minden módon elejét vegyük a választási visszaéléseknek. Ön is ismeri, hogy a Btk. 350. §-a hároméves börtönbüntetéssel sújtja azt, aki akadályoz vagy rávesz valakit erőszakkal, fenyegetéssel, megtévesztéssel vagy anyagi befolyásolással, anyagi juttatással, hogy valamilyen szavazatot adjon le vagy ne adjon le. És szintén bünteti azt, aki szavazatát anyagi juttatás nyújtásától teszi függővé, vagy aki elfogad bármiféle anyagi juttatást.

A felderítésben nyilván mindig nehézség, hogy mindkét fél, a megvesztegető és a megvesztegetett is igyekszik ezt titokban tartani.

A képviselő úr mondta, hogy a láncszavazásokat kiküszöbölhetné a boríték elhagyása. Nyilvánvalóan a boríték azért van, hogy egy bizalmi elemet növeljen, a titkosságban való bizalom érzetét növelje az állampolgárokban. Ugyanakkor, ahogy egy borítékba helyezett szavazat nem látszik, ugyanúgy egy félbe hajtott lap sem látszik. Tehát ha valaki félbe hajtja a szavazatát, az ugyanúgy lehetőséget adna elviekben a láncszavazásra, mint magának a borítéknak a használata. Tehát ez semmifajta előnnyel nem jár.

Minden esetben visszautasítom azokat a mondatait képviselő úrnak, ahol a Fidesz-KDNP-t hozza összefüggésbe a bajai bizonyítékhamisítási ügyben, ahol jól láthatóan egy megrendezett eseményről van szó; és úgy láttuk, hogy ott a szálak inkább a Magyar Szocialista Párt felé vezetnek, sőt egyértelműen abba az irányba tendálnak. Ezért fogadtuk el közösen november 5-én a büntető törvénykönyv kiegészítését a becsület csorbítására alkalmas hamis hang- vagy képfelvétel készítésével kapcsolatban. (Az elnök megkocogtatja a csengőt.) Egyrészről a készítőt egy évig terjedő börtönbüntetéssel vagy szabadságvesztéssel sújthatjuk, aki ezt nyilvánosságra hozza, annak az esetében már két évig terjedő börtönbüntetés a hozzáférhetővé-tétel szankciója, és három évig terjedő szabadságvesztéssel sújtható az, aki nagy nyilvánosság előtt vagy jelentős érdeksérelmet okozva követi el ezt a bűncselekményt. Jól láthatóan, tehát gyorsan, azonnal reagáltunk arra az esetre, arra a joghézagra, amikor valaki választási csalást, választási visszaélést (Az elnök ismét csenget.) követhetett volna el. Ez a következő választáson a törvény értelmében nem fordulhat már elő.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
325 178 2013.11.18. 2:01  175-178

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Ahogy figyeltem, kihagyott egy részt az írásban leadott szövegből, amelyben az szerepelt, hogy korábban a beruházás kivitelezői a Levegő Munkacsoporttal is konzultáltak, és ezáltal sokkal kevesebb fa kivágására került végül sor, mint az első tervekben szerepelt. Ön írta itt, hogy 81 ilyen fa volt, amelyik az építkezés szempontjából rossz helyen volt vagy beteg volt. Ehhez képest ez a szám, amit ön is mondott, jóval alacsonyabb.

De ami a konkrét fakivágásokat illeti, a Ludovika téren 9 darab beteg, öreg fát kellett kivágni baleset-veszélyességük miatt, a képviselő úr által említett további 20 fát a terület megközelíthetőségének érdekében, közlekedési okok miatt kellett kivágni. A fakivágásra a megbízást a beruházó, azaz a Nemzeti Közszolgálati Egyetem adta, ez a legnagyobb körültekintés mellett, szakemberek irányításával és felügyeletével, a szükséges engedély birtokában történt. Az engedélyt Budapest Főváros Kormányhivatala adta ki, az indokolásban az irányadó jogszabályi rendelkezéseknek megjelölésén túlmenően az is szerepelt, hogy a kérelem és mellékletei megfelelnek a fás szárú növények védelméről szóló kormányrendelet 2. számú melléklete szerinti formanyomtatványnak is.

Az engedély rendelkezett a fapótlási kötelezettségről, az indokolás pedig részletesen kifejtette az ennek végrehajtásával kapcsolatos feladatokat. Hangsúlyozni kívánom, hogy a fák pótlása többszörösen is megtörténik, az építkezés során ugyanis összesen 132 darab új fát, tehát sokkal több új fát fognak Józsefvárosban a Ludovikán és annak környékén elültetni. Tehát nem kell aggódni, úgy gondolom. Valóban volt 9 beteg és 20 olyan fa, amelyik az építkezés szempontjából fenntarthatatlan helyen volt, de 132 másik fa fogja őket pótolni.

Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
325 202 2013.11.18. 2:10  199-202

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Valóban, sokunkat meglepett az az adatsor, ami a népszámlálás következtében kijött, hogy milyen sokan kerültek ki a magukat felekezethez tartozóknak valló csoportból a válaszolni nem akarók közé, és valóban, lehet, hogy többfelé kell kapiskálnunk akkor, amikor keressük az egyes válaszlehetőségeket. Ugyanakkor nem látjuk annak a lehetőségét, hogy ez a KSH adatfelvételéből vagy az internetes rendszernek a bármiféle hibájából fakadhatna. Hiszen egyrészről az embereknek a 35 százaléka saját kezűleg töltötte ki ezeket az adatfelmérő íveket, egyrészről vagy felmentek az internetre, és ott az internetes felületen töltötték ki, vagy pedig elkérték a biztostól ezt az adatlapot, és ők maguk ikszelgették be ezeket a különböző válaszokat vagy írták be a válaszaikat.

(17.00)

Maga a kérdezőbiztos az oktatáson megkapta azt a mindenképpen fontos szabályt, hogy semmiképpen nem tölthette ki a meg nem válaszolt kérdéseket a saját ismeretei alapján, tehát hiába tudta valakiről, hogy milyen felekezethez tartozik, ha erről nem nyilatkozott, nem írhatta be ezt.

Negyvenezer számlálóbiztos volt. Nyilván vannak eltérések, de többlépcsős terepellenőrzés volt, hogy valóban feltettek-e minden kérdést, és az nem mutatott ilyen országos eltérést, ami nagyságrendileg indokolhatna ekkora változást. Mind a kérdőíven, mind az útmutatóban, amit kaptak a számlálóbiztosok, mind az oktatáson ugyanazok a kérdések és kitöltési magyarázati szabályok szerepeltek, mint 2001-ben. Tehát nem változott ez a szabály. Ami viszont változott Magyarországon, az valóban a vallási kérdés tekintetében a rejtőzködők aránya, 11-ről 27 százalékra nőtt. De ez nem csak Magyarországon van így. Ha megnézzük, Szlovákiában szintén tíz év alatt 3 százalékról 11 százalékra nőtt, Csehországban 9 százalékról 45 százalékra nőtt az erre a kérdésre nem válaszolók aránya. Úgyhogy itt az önkéntes válaszadás, úgy látszik, valóban rejtőzködésbe vitte a válaszadókat, de nem látható, hogy a KSH rendszerében lett volna ilyen hiba. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.)

Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
326 12 2013.11.19. 5:21  9-12

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Képviselő Asszony! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Ha már Árpád-házi Szent Erzsébetről ilyen sok szó esett, akkor egyúttal, akiknek ő a védőszentje, minden Erzsébetnek - akik elég sokan vannak Magyarországon - innen is boldog névnapot kívánunk.

Az Erzsébet-programról beszélt a képviselő asszony. Arra kerekítette ki Árpád-házi Szent Erzsébet példáját, hiszen valóban azért emlékezünk rá, azért emlékezik rá az egyház is szentként, hiszen a legelesettebbeken kívánt segíteni, megvoltak a maga eszközei, akár királyi családból is származva, akár a saját hitének az erősségében is, és így igyekezett ő a saját erejénél fogva segíteni a legszegényebbeken. Az Erzsébet-program pedig egy nagyobb volumenben, az állami szerepvállalás közbeiktatásával igyekszik segíteni azokon, akik a leginkább rászorultak. Őket maga a program célcsoportként több kategóriába sorolja, hiszen vannak itt nyugdíjasok, akik általában nehéz körülmények között élnek sajnos Magyarországon, nagycsaládosok, akiknek a sok gyerek felnevelése többletterhet jelent, fogyatékkal élők, akiknek szintén nehezebb megélni a különböző foglalkoztatási vagy szociális segélyezési formákból, szociális intézmények dolgozói, akiknek így próbálunk segíteni valamennyit, az egyébként nyilván még magasabbra emelhető bérek mellett, valamint a belügyi szervek dolgozói, akik alacsony jövedelemmel rendelkeznek, vagy más fiatalok, iskolai csoportok, hiszen rajtuk segít az Erzsébet-program.

(9.30)

Ez az egyik legsikeresebb szociális programja ennek a kormányzatnak, és azt hiszem, Európán belül is példaértékű, hiszen központi költségvetési forrás nélkül, egyetlenegy költségvetési fillér felhasználása nélkül segített már eddig negyedmillió embernek, 250 ezer embernek abban, hogy valahova el tudjon menni üdülni, nyaralni, feltöltődni, vagy a családnak tudott egy közös nyári élményt adni viszonylag kis forrásból. Hiszen egy nyári tábor egy gyermeknek 1-2-3 vagy 5 ezer forintból megoldható volt egy hétig a Balaton-parton, ami nyilvánvalóan egy nagyon nagy dotációt jelent, nagyon nagy támogatási intenzitás mellett valósulhat meg, családok számára pedig akár 30 ezer forintból is egy hét nyaralás a Balaton-parton vagy más állami tulajdonú üdülőben megengedhető volt. Nyilván sokan voltak, akik először látták a Balatont, sőt volt, aki először szállt vonatra az Erzsébet-program keretében, hiszen nem is mozdult ki vagy nem is látta a magyar tengert a korábbiakban, csak az Erzsébet-program tudott neki segíteni.

Az a pénz, amelyet újraosztunk, az Erzsébet-utalványok forgalmazásából származó eredmény, tehát a magyar emberek munkájának az eredménye, amit a munkájukkal megkeresnek, és a munkáltatójuk Erzsébet-utalványként adja nekik. Ennek a munkának az eredménye hasznosul ebben a szociális rendszerben, és más, sokkal nehezebb körülmények között élő emberek számára jelent majd utána üdülési, nyaralási lehetőséget. Az volt a program elindításával tehát a célunk, hogy a magyar emberek munkája minden tekintetben itt, Magyarországon hasznosuljon, és az Erzsébet-programnak, az étkezési jegyeknek a forgalmazási eredménye se Franciaországba vándoroljon ki, mint előtte éveken keresztül, hiszen három francia cég uralta ezt a területet, hanem itt, Magyarországon szociális célra hasznosuljon. Mi ezt éppen ezért egy szociális közszolgálatnak tekintjük, nem pedig egy piaci szegmensnek. Ebben is különbözik a hozzáállásunk ahhoz képest, amit a képviselő asszony által említett brüsszeli eljárásban az eljárás kezdeményezői mondtak. Ők azt mondják, hogy ez egy ugyanolyan piaci tevékenység, mint bármelyik más szabadpiaci kereskedelem vagy ilyesfajta szabadpiaci utalványellátás, mi pedig úgy gondoljuk, hogy ez egy forrás, egy szociális programnak a forrása, és az államnak megvan a lehetősége arra, hogy ilyesfajta biztos forrásból finanszírozza ezt a szociális ellátást. Innentől kezdve nem a piac törvényei, hanem a közszolgáltatási logika kell hogy uralja ezt a területet, ezért úgy gondoljuk, hogy Brüsszelnek semmifajta keresnivalója nincs ezen a területen. Nem vonhatja el egy nagyon sikeres és 250 ezer embernek segítő magyar szociális programnak a forrását arra hivatkozva, hogy egy oda nem illő piaci logikát akar ráerőltetni egy szociális közszolgáltatási logika helyett erre a területre.

Az Erzsébet-program évről évre bővülni is tud, ahogy kialakult, hiszen míg tavaly például a pályáztatás esetében mindösszesen 21 darab pályázatot sikerült kiírni a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítványnak, idén ez már 60 közelébe emelkedett. Nagyon sok tematikus táborunk is volt, sportolókkal, például Kovács Kokó Istvánnal, Kovács Ágival, Nagy Tímeával, Borza Terézzel, sokakkal másokkal, de más tematikus táboraink is voltak, művészeti, önismereti, népzenei, természetbarát, médiatábor is, sőt a leghátrányosabb helyzetből érkező fiatalok Brüsszelbe is elvihették a saját régióikat (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), és ott is bemutathatták Magyarországot. Ezenkívül még fogyatékossággal élőknek is volt pár tematikus tábor, Szent Erzsébet jegyében ezt is el kell hogy mondjuk, nekik tánc-, dráma-, iparművészeti, képzőművészeti, Bicebóca- és Esély-tábor volt, azoknak, akik a hétköznapjaikat fogyatékkal kell hogy megéljék.

Köszönöm szépen még egyszer a képviselő asszony felszólalását. (Taps a kormánypártok és a Jobbik soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
326 176 2013.11.19. 2:08  171-179

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Asszony! Tisztelt Ház! Mondhatnám azt is, hogy azért van itt az Erzsébet-törvény a parlament asztalán a mai napon, mert Erzsébet-nap van, úgyhogy ezért is került ide, de nem ez a valódi indoka, de ez érdekes egybeesés.

Mindenesetre furcsa, hogy ön az átláthatóságot kéri számon, és olyan, mintha korábban átláthatóbb helyzet lett volna ezen a területen, akkor, amikor ezekről a pénzekről, amelyeket most eddig 250 ezer ember nyaraltatására fordítottunk, teljes mértékben elvitték külföldre, és három francia cég osztotta fel egymás között.

(17.00)

Ebből a pénzből mi tudunk fogyatékkal élőknek segíteni, Talentum-programot indítani, szociálisan rászoruló nagycsaládosok számára nyári üdülési lehetőséget biztosítani, és mindezt úgy, hogy ebben a teljes vertikumban csak állami szereplők vannak. Hiszen egy állami szereplő forgalmazási eredményéből van a pénz, amit állami tulajdonú üdülőkben való üdültetésre költünk el. És ami pedig az üdülőben keletkezik, éppen ezért valamiféle bevétel vagy nyereség, azt pedig az állami tulajdon gyarapítására, pontosabban: az állami tulajdonnak a jó karban tartására, felújítására fordítjuk.

Azokból a milliárdokból tehát, ami eddig külföldre ment, abból egyrészről Magyarországon marad a pénz, Magyarországon teremtődik munkahely, Magyarországon tudunk magyar embereket üdültetni, és utána az állami tulajdonban lévő szállodák nem lebomlanak, hogy utána majd láncostul együtt, mint az a '90-es években divat volt, akár a legelején, akár a Horn-kormány idején, a baloldali milliárdosok, ugye, kivitték az állami vagyont az üdülők tekintetében, hanem az állam kezelésében marad, felújítjuk, és jobb állapotban lesz. És nem lesz megint az a hivatkozási alap, hogy lám-lám az állam kezelte, milyen rossz állapotba került, az állam rossz gazda, inkább privatizáljunk. Hát most nem privatizáltunk, hanem fejlesztettünk, és azok a cégek, amelyeket ön felsorolt, csupa köztulajdonban álló cégek, tehát éppen ezért a pénzmozgásaik sokkal inkább átláthatóak.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
327 202-204 2013.11.20. 9:23  201-213

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen a szót. (Hangosítás nélkül.) Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az állami és önkormányzati nyilvántartások együttműködésének általános szabályairól szóló törvényjavaslatnak kettős célja van, egyrészt az állampolgárok és vállalkozások adminisztratív terheinek csökkentése, másrészt az állami feladatellátás hatékonyságának és minőségének növelése, az állami és önkormányzati nyilvántartások közötti együttműködési képesség, az úgynevezett interoperabilitás... (Feltűzi a mikrofonját.) Köszönöm szépen. Nem vagyok elég hangos így?

ELNÖK: Elnézést, mivel figyeltük önt, így is hallottuk, de az utókornak jobb, ha úgy marad meg, hogy megvan a mikrofon is.

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirend pont előadója: Köszönöm szépen. Az interoperabilitásnál folytatom, tehát: magas szintű szabályozási kereteinek megteremtése.

A nyilvántartások közötti együttműködési képesség kialakítása lehetővé teszi azt, hogy ne kelljen többször ugyanazt az adatot különböző nyilvántartások számára megadni, emellett elősegíti azt is, hogy a nyilvántartásokban kezelt adatok pontosabbak legyenek. Ennek érdekében a törvényjavaslat a nyilvántartók között meglévő együttműködés kiszélesítéséhez szükséges módon magas szintű szabályozási keretet teremt meg, amely lehetővé teszi az együttműködési képesség területén eddig elért eredmények továbbfejlesztését, összhangban az egyszerű állam program intézkedéseivel, valamint az európai interoperabilitási keretrendszer célkitűzéseivel.

A törvényi szintű keretszabályozás kialakítása azért szükséges, mert a legtöbb nyilvántartás működése törvényben szabályozott, emellett nemzetközi és hazai gyakorlati tapasztalatok is azt mutatják, hogy a törvényi szintű szabályozási keret nélkül nem vagy csak nagyon korlátozottan lehetséges az állami és az önkormányzati nyilvántartások közötti együttműködési képesség hosszú távú fenntartása és továbbfejlesztése. A tervezet három tárgykörben határoz meg előírásokat. 1. Kialakítja a nyilvántartók és a nyilvántartások közötti együttműködési képesség magas szintű szabályozásához szükséges általános fogalomrendszert. 2. Meghatározza a nyilvántartók együttműködéséhez kapcsolódó alapvető kötelezettségeket és jogosultságokat. 3. Kialakítja a nyilvántartók együttműködésének felügyeleti, koordinatív rendszerét, valamint létrehozza a nyilvántartások nyilvántartását és az adatmegnevezések jegyzékét.

A szabályozás hatálya azon közfeladatot ellátó szervekre terjed ki, amelyek olyan nyilvántartásokat vezetnek, amelyek adattartalmát legalább részben jogszabály határozza meg. A törvényjavaslat hatálya nem korlátozódik az államigazgatási szervek által hatósági eljárás keretében vezetett nyilvántartási tevékenységekre. Így akár közfeladatot ellátó gazdasági társaságokra és köztestületekre is kiterjed, attól függően, hogy az általuk vezetett nyilvántartás adattartalmát jogszabály határozza-e meg. Az adatkapcsolat-szolgáltatás kétszintű szabályozása jelenik meg a normaszövegben. Egyrészről a lehetőség, hogy bármelyik, a törvény hatálya alá tartozó nyilvántartó adatkapcsolat-szolgáltatást nyújthat másik nyilvántartónak, másrészt az elsődleges adatok tekintetében az adatkapcsolat-szolgáltatás nyújtása feltételeinek kötelező megteremtése.

A törvényjavaslat minden nyilvántartó számára lehetővé teszi, hogy a nyilvántartásában szereplő adatokat adatkapcsolat-szolgáltatás keretében más nyilvántartóknak átadja, ha erre igény mutatkozik, és ennek az adatátadásnak egyéb jogszabályi feltételei is fennállnak. A törvényjavaslat által szabályozott adatkapcsolat-szolgáltatás tartalma adatok átadása és átvétele nyilvántartók között. Az adatkapcsolat-szolgáltatás fogalmilag nem terjed ki a nyilvántartók olyan, már létező vagy jövőbeni szolgáltatásaira, amelyek csak hozzáférést biztosítanak a nyilvántartásokban található adatokhoz. Az adatkapcsolat-szolgáltatás szolgáltatói oldalán az adatot átadó nyilvántartó, a szolgáltatás igénybevevői oldalán pedig az adatot átvevő nyilvántartó áll, ezért nem esnek az adatkapcsolat-szolgáltatások körébe azon adatátadások, amelyek esetében az adat átvevője nem a törvényjavaslat hatálya alá eső nyilvántartás.

A törvényjavaslat bevezeti az elsődleges adat fogalmát, és az adatot elsődleges adatként tartalmazó nyilvántartás nyilvántartóját kötelezi arra, hogy képes legyen a nyilvántartók számára az elsődleges adatot adatkapcsolat-szolgáltatás keretében átadni. Ezzel egyidejűleg a törvényjavaslat kötelez minden más nyilvántartót arra, hogy az elsődleges adatot az elsődleges adatot tartalmazó nyilvántartás nyilvántartójától vegye át, ha az adatok átadásának egyéb jogszabályi feltételei is fennállnak. Így mind az elsődleges adatra, mind az adminisztratív teher csökkentésére megfelelő példa lehet az ügyfelek oldaláról nézve, ha a lakcímet nem kell minden egyes hatóságnál átjelentenie változás esetén, hanem elegendő lenne az elsődleges adatként tartalmazó nyilvántartásban az ágazati szabályok szerint megadott eljárási rend alapján bejelenteni a változást. Az együttműködés megteremtése során valamennyi, az adatkapcsolat-szolgáltatásban részt vevő más nyilvántartásban az adatváltozás átvezethetővé válik, ezzel friss, naprakész adatokat tartalmazna a többi nyilvántartás is. Ehhez kapcsolódóan a hatóságok oldaláról példaként szolgálhat a folyamat másik oldala, tehát hogy az adott hatóság rossz címekből adódó többletpostázási költségei is megszűnhetnek.

A törvényjavaslat az elsődleges adatot tartalmazó nyilvántartások kijelölését nem teszi meg, mivel elsődlegesen kerettörvény jellegű szabályozásként jelenik meg. De felhatalmazza a kormányt, hogy rendeletben határozza meg az elsődleges adatot tartalmazó nyilvántartásokat és azt, hogy mely időponttól kezdve tekintendő egy kijelölt nyilvántartás a kormányrendelet által meghatározott adatok tekintetében elsődleges adatot tartalmazó nyilvántartásnak. A törvényjavaslat a származtatott adatot tartalmazó nyilvántartásokat kötelezi arra is, hogy az adatoknak az elsődleges adatot tartalmazó nyilvántartással való egyezőségét az elsődleges adatot tartalmazó nyilvántartás nyilvántartójánál ellenőrizzék az adat továbbadása vagy jogkövetkezményekkel járó felhasználása előtt. Fontos kiemelni, hogy a szabályozás nem keletkeztet automatikus vagy addicionális felhatalmazást az egyes nyilvántartás és nyilvántartók közötti adatátadásra és adatátvételre, sem a személyes adatok, sem a nem személyes adatok tekintetében.

(18.10)

A törvényjavaslat előírja, hogy a személyes adatok átadására és átvételére kizárólag a személyes adatok kezelésére vonatkozó törvényi és egyéb jogszabályi előírások alapján és azokkal összhangban kerülhet sor. A törvényjavaslat szabályai önmagukban nem hatalmazzák fel a nyilvántartókat arra, hogy személyes adatokat egymásnak átadjanak vagy egymástól átvegyenek. Ebből adódóan személyes adatok nyilvántartók közötti átadás-átvételére a törvény hatálybalépését követően is csak az adatvédelmi törvény és az egyes ágazati törvények felhatalmazása, továbbá az érintett hozzájárulása esetén kerülhet sor.

A törvényjavaslat rendelkezik a nyilvántartások felügyeletéért felelős szervről is. A törvényjavaslatban és a törvény alapján kiadott végrehajtási rendeletekben meghatározott kötelezettségek betartásának ellenőrzését, valamint a nyilvántartások regiszterének vezetését és az adatmegnevezések jegyzékének létrehozását a törvényjavaslat a nyilvántartások felügyeletéért felelős szerv feladatává teszi, egyben kötelezi a felügyeletet arra is, hogy kétévente átfogó jelentést készítsen a kormány számára a nyilvántartások együttműködési képességének helyzetéről. A törvény alapján kiadott végrehajtási rendeletben az Elektronikus Ügyintézési Felügyelet kerülne kijelölésre mint a nyilvántartások felügyeletéért felelős szerv.

Figyelemmel arra, hogy a nyilvántartók többsége közigazgatás szerv, száz százalékban állami tulajdonú gazdasági társaság vagy köztestület, a törvényjavaslat a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény szabályaitól eltérő eljárási szabályokat határoz meg a felügyeleti tevékenység ellátása vonatkozásában, továbbá egy speciális mentességi eljárást is létrehoz, amely lehetővé teszi a nyilvántartók számára, hogy indokolt esetben határozott idejű felmentést kérjenek a törvény által meghatározott kötelezettségek teljesítése alól.

A szabályozás számol azzal, hogy a nyilvántartások közötti együttműködési képesség megfelelő szintjének elérése hosszabb folyamat. A törvényi szintű keretszabályozás megalkotása a nyilvántartók között az elmúlt években elindult, illetőleg létrejött együttműködések továbbfejlődését segíti elő a nyilvántartások közötti együttműködés kormányzati koordinációjának megteremtésével.

Kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy az elhangzottak alapján a javaslatot támogatni és elfogadni szíveskedjék. Köszönöm szépen a figyelmet.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
327 212 2013.11.20. 1:56  201-213

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Szeretném megköszönni képviselőtársaimnak, hogy felszólaltak az általános vitában. S bár nyilvánvalóan mind a ketten hangsúlyoztak pár aggodalmat, de összességében a törvény szükségességét, hasznosságát nem vitatták. Nyilván mindenki más-más irányban, akár önkormányzati irányban, akár európai uniós irányban, de a többletgaranciákat követelte a jogszabályon.

Ahogy már említettem is, ez egy keretjogszabály, tehát nagyon sok minden fogja még megtölteni tartalommal, illetőleg nagyon sok ágazati jogszabályban lesznek speciális szabályozási elemek, amelyek például Staudt képviselő úrnak az európai uniós adattovábbításokkal kapcsolatos kérdésére választ adnak, hiszen nyilvánvalóan fontos adatkezelési kérdésekben csak törvényi szintű szabályozás képzelhető el, és majd ezekben az ágazati szintű törvényekben lesznek megtalálhatók ezek.

Amire viszont felhívnám képviselőtársaim figyelmét, és ami egyikük-másikuk felszólalásából már kitűnt, hogy vagy ők, vagy a munkatársaik ezzel is dolgoztak, hogy ennek a törvénynek a klasszikus végrehajtási rendelete már fenn van a kormany.hu-n, tehát azoknak a kérdéseknek egy jó része, amelyeket feltettek, a később, a törvény után elfogadandó kormányrendeletből ki fog derülni, és abban meghatározásra kerül. Tehát azok az aggályok, amelyek itt felvetődtek, akár a központi felügyelő szerv kijelölésével kapcsolatban, akár más területen, pontosan ebből a már a nyilvánosság számára hozzáférhető, kormany.hu-n olvasható kormányrendeletből is kiderülnek.

Még egyszer köszönöm mindenkinek, hogy az interoperabilitás területén kifejtette az álláspontját, és bízom benne, hogy a végén ennél a tényleg technikailag sokat segítő jogszabálynál minél szélesebb körű konszenzust tudunk elérni a szavazások során is.

Köszönöm, elnök úr.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
327 214 2013.11.20. 13:48  213-225

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Mint mindnyájan tudják, 2014. március 15-én lép hatályba az új polgári törvénykönyv, amely jelentősen átalakítja többek között a zálogjog szabályozását és e körben az ingó dolgok zálogjogi nyilvántartását is.

Az új rendelkezések alapján immár a hitelbiztosítéki nyilvántartás szolgál majd arra, hogy az ingatlanon, a lajstromozott ingókon és a lajstromba vett jogokon kívül más vagyontárgyakon alapított zálogjogokról a nyilvánosság értesülhessen, és ezáltal azok elzálogosítását harmadik személyek is megismerhessék. A hitelbiztosítéki nyilvántartásba bejegyezhető jelzálogjogok körébe tehát sokkal szélesebb tárgyak és jogok tartoznak, hiszen a nem lajstromozott ingókon kívül a nem lajstromozott jogok, valamint a követelések is csak a hitelbiztosítéki nyilvántartásba való bejegyzéssel zálogosíthatók el. Ezen túlmenően azonban a hitelbiztosítéki nyilvántartásba kell bejegyezni a tulajdonjog fenntartásával történő eladást, a faktoringszerződés és a lízingszerződés Ptk.-ban meghatározott adatait is.

(18.40)

Az önök előtt lévő, a hitelbiztosítéki nyilvántartásról szóló törvényjavaslat az új polgári törvénykönyvben szabályozott hitelbiztosítéki nyilvántartáshoz szükséges olyan részletszabályokat tartalmazza, melyek tárgyuk okán törvényi szintű szabályozást igényelnek. A hitelbiztosítéki nyilvántartásnak az ingatlan-nyilvántartástól eltérő, lényeges sajátossága - és erre a törvényjavaslat szabályainak kialakítása során is figyelemmel kellett lenni -, hogy nem reálfóliumokból áll, hanem a zálogkötelezettek személyéhez kapcsolódóan tartalmazza a bejegyzéseket, tehát inkább perszonálfóliumokat tartalmaz.

A másik alapvető különbsége az ingatlan-nyilvántartáshoz képest, hogy a hitelbiztosítéki nyilvántartás teljes mértékben internetalapú, elektronikus nyilvántartássá alakul át. Ugyanakkor nemcsak a hitelbiztosítéki és az ingatlan-nyilvántartás között van különbség, hanem a hitelbiztosítéki nyilvántartás és a jelenlegi zálogjogi nyilvántartás között is.

A zálogjogi nyilvántartás és az új polgári törvénykönyv által bevezetett hitelbiztosítéki nyilvántartás között talán a leglényegesebb különbség a nyilvántartások vezetésének módja. Amíg ugyanis a zálogjogi nyilvántartást a közjegyzők vezetik, vagyis a nyilvántartásba történő bejegyzés közjegyzői okirat alapján, közjegyzői közreműködéssel, nemperes eljárás keretében történik, addig a hitelbiztosítéki nyilvántartásba az érintett felek vagy törvényes képviselőik egy internetes felületen, elektronikus úton tett nyilatkozataik által, saját maguk jegyzik be a zálogjogot. Tehát a nyilvántartás rendszerében nyilatkozatot tenni kizárólag elektronikus úton, az erre vonatkozó rendelkezéseknek megfelelően lehet. Az ettől eltérő módon tett nyilatkozatot úgy kell tekinteni, mint ha azt meg sem tették volna. E szabály indoka az, hogy az új polgári törvénykönyv alapján emberi közreműködést nem igénylő informatikai rendszert kell kialakítani, és az informatikai rendszer kizárólag az informatikai szempontból megfelelő alapadatokat tudja feldolgozni. A zálogjogi nyilvántartásba való bejegyzés tehát a közjegyző által ellenőrzött formában és módon zajlik, ugyanakkor a hitelbiztosítéki nyilvántartás esetében ez - a törvényi követelményeknek megfelelő módon - internetes alkalmazás felhasználásával, emberi közreműködés nélkül történik.

A nyilvántartásba történő betekintés kapcsán elmondható, a javaslat célja az, hogy egyetlen felületről, nevezetesen a hitelbiztosítéki nyilvántartás internetes felületéről minden olyan zálogjogi bejegyzésről nyerhető legyen információ, amely annak megállapításához szükséges, hogy egy adott személy vagyontárgyait terheli-e zálogjog. Ez a zálogjog és a többi, ide bejegyzendő biztosítéki jog megalapítását egyszerűvé és gyorssá teszi, valamint a zálogjog teljes nyilvánosságát szolgálja.

Az új polgári törvénykönyv szerint a hitelbiztosítéki nyilvántartás nyilvános, tartalmát az interneten bárki ingyen, személyazonosítás nélkül megtekintheti. Ezzel mind az üzleti forgalom, mind az állampolgárok számára könnyen és folyamatosan nyomon követhetővé válik a bejegyzett hitelbiztosíték és annak utóélete. A Ptk. e rendelkezésével összhangban a javaslat a betekintés és a nyilvántartásból való törlés, lekérdezés tekintetében csupán kiegészítő szabályokat tartalmaz. E szabályok lényegében azt szabályozzák, hogy a térítésmentes online lekérdezésre milyen adatok megadásával kerülhet sor. Ezen túlmenően a javaslat továbbra is biztosítja, hogy a gépjárművek esetén ne csupán a zálogkötelezett neve alatt, de a gépjármű egyedi azonosítója, alvázszáma alapján is keresni lehessen a hitelbiztosítéki nyilvántartásban.

A hitelbiztosítéki nyilvántartás e sajátosságaiból következően nem tekinthető közhiteles nyilvántartásnak, ugyanakkor képes a zálogjog nyilvánosságának funkcióját betölteni, és jelentős mértékben hozzá tud járulni a forgalom biztonságához.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A javaslat előkészítésekor figyelemmel kellett lenni arra is, hogy a felek egymás nyilatkozatairól tájékoztatást kaphassanak, és hogy biztosított legyen a felek közötti kommunikáció a hitelbiztosítéki rendszer keretein belül. E cél elérése érdekében a javaslat rögzíti, hogy hitelbiztosítéki nyilatkozatot kizárólag a hitelbiztosítéki rendszer regisztrált felhasználója tehet, és a nyilatkozatban csak olyan másik személy lehet érintett, aki ugyancsak a rendszer regisztrált felhasználója. A felhasználóként történő nyilvántartásba vétel a hitelbiztosítéki rendszer felületén kezdeményezhető egy úgynevezett regisztrációs kérelemben. A sikeres regisztrációt követően a közjegyzői kamara a hitelbiztosítéki rendszerhez hozzáférést biztosít a kérelmező részére. Ezt követően a regisztráció érvényesítéséhez a kérelmező a közjegyző előtt a regisztrációs kérelemben közölt adatok valósággal egyezőségére és hitelességére vonatkozóan azonossági nyilatkozatot tesz. Az azonossági nyilatkozat bármely közjegyzőnél megtehető. A közjegyző az előtte megjelent személy személyazonosságát ellenőrzi, védve ezzel az üzleti élet szereplőit attól, hogy adataikkal visszaéljenek.

A javaslat szerint tehát csak regisztrált felhasználók között lehetséges a hitelbiztosítéki nyilatkozat megtétele, ez ugyanis egyidejűleg szolgálja a biztonságos, gyors és zavarmentes kommunikáció lehetőségét. Az a körülmény, hogy a rendszer számára ismeretlen, adott esetben kitalált személlyel szemben - javára vagy terhére egyaránt - nem lehet nyilatkozatot tenni, megóvja a hitelbiztosítéki rendszert olyan fiktív nyilatkozatok megtételétől, tömegesen, amely az informatikai biztonságot veszélyeztetheti.

A zálogjog mellett eladói nyilatkozat, tulajdonjog fenntartásával történő eladásról szóló nyilatkozat, faktoringnyilatkozat, lízingbe adó nyilatkozat is tehető a hitelbiztosítéki nyilvántartásban. Ezekhez az úgynevezett fiduciárius jellegű ügyletekhez a polgári törvénykönyv nem fűz semmisséget, azonban a dologi jogi jogkövetkezmények érvényesülését mintegy fiduciárius jellegű kompenzálásként csak a hitelbiztosítéki nyilvántartásba való bejegyzéssel, vagyis a szerződéssel érintett vagyontárgyak biztosítéki jellegének nyilvánossá tételével látja biztosíthatónak a jogalkotó. A javaslat az e nyilatkozatok megtételéhez szükséges részletszabályokat is tartalmazza, továbbá rögzíti, hogy ilyen nyilvántartási adat esetén annak törlése iránti kérelmet a kötelezettje is tehet. A törléshez ugyanakkor természetesen szükséges a jogosult hozzájárulása is.

Látható tehát, hogy az új Ptk.-nak megfelelően a javaslat a nyilatkozatok megtételét a felekre bízza, annak megfelelőségét - az informatikai megfelelőségen túl - nem ellenőrzi. Ebből következően az ellenkező bizonyításáig a nyilvántartásban rögzített hitelbiztosítéki nyilatkozatról vélelmezni kell, hogy azt a nyilatkozatot tevő tette, a nyilvántartásban rögzített időpontban és tartalommal. Ugyanakkor a nyilatkozat valósággal való egyezőségéért, a nyilatkozatban szereplő adatok helyességéért értelemszerűen csak és kizárólag a nyilatkozattevőt terheli felelősség. A javaslat rögzíti ezért azt is, hogy a nyilvántartás adatát sérelmesnek tartó fél igényét bírósági úton az ellen érvényesítheti, aki a nyilvántartásban szereplő tartalom feltüntetése érdekében a hitelbiztosítéki nyilatkozatot tette.

Összhangban a Ptk. szabályaival, a javaslat szerint a hitelbiztosítéki nyilvántartásban zálogjog bejegyzésére a következő szabályok szerint kerülhet sor. Zálogjog bejegyzésére irányuló nyilatkozatot mind a zálogjogosult, mind a zálogkötelezett tehet. A zálogjogosult által tett nyilatkozatról a zálogkötelezett, a zálogkötelezett által tett nyilatkozatról pedig a zálogjogosult a nyilatkozattételt követően késedelem nélkül, elektronikus úton értesítést kap. Ha a zálogjog bejegyzésére irányuló nyilatkozatot a zálogjogosult tette, a nyilatkozat alapján a zálogjog bejegyzésére akkor kerül sor, ha a bejegyzéshez a zálogkötelezett elektronikus formában, a hitelbiztosítéki nyilvántartás internetes felületén tett nyilatkozatával hozzájárult. Ha a zálogjog bejegyzésére irányuló nyilatkozatot a zálogkötelezett tette, a zálogjog bejegyzésére a nyilatkozat alapján kerül sor.

A javaslat lehetővé teszi a hitelbiztosítéki nyilatkozat megtételének két olyan módját is, amelyet azok a személyek vehetnek igénybe, akik maguk nem rendelkeznek elektronikus aláírással, illetve olyan állandó képviselővel, akik nevükben és helyettük nyilatkozatot tehetnek. A közjegyző előtt megjelenő fél kérheti, hogy hitelbiztosítéki nyilatkozatát - a felhasználóként való regisztrációját követően - a közjegyző a fél helyett eljárva, a saját elektronikus aláírásának alkalmazásával rögzítse a hitelbiztosítéki rendszerben vagy közvetlenül a nyilvántartásban. A zálogszerződést, tulajdonjog-fenntartással történő eladást, faktoringszerződést vagy lízingszerződést közokiratba foglaló közjegyző, illetve e szerződéseket ellenjegyző ügyvéd a felek képviseletében ugyancsak rögzítheti a hitelbiztosítéki nyilvántartásban az általa képviselt felek hitelbiztosítéki nyilatkozatát. Ügyvéd esetén ennek feltétele, hogy az ügyvéd a nyilvántartásban való rögzítésre is feljogosított, regisztrált meghatalmazottként járjon el, és a felek személyazonosságáról a jogügyletek biztonságának erősítése érdekében bevezetett adatellenőrzés igénybevételével győződjön meg.

(18.50)

A törvényjavaslat alapján a hitelbiztosítéki nyilvántartás megvalósítása és a hitelbiztosítéki informatikai rendszer működtetése a Magyar Országos Közjegyzői Kamara feladata lesz. A közjegyzői kamarának mint köztestületnek másfél évtizedes gyakorlati tapasztalatai vannak a zálogjogi nyilvántartások működtetésének területén. E nyilvántartás ugyan nem közhiteles hatósági nyilvántartás, ám működtetésének zavartalan biztosítása olyan közfeladatnak tekinthető, amelynek biztonságos működtetése köztestületi szerepvállalást is igényel.

Fontos kiemelni azt is, hogy a közjegyzői kar által működtetett jelenlegi zálogjogi nyilvántartásokba bejegyzett jelzálogjogok az új polgári törvénykönyv hatálybalépését követően is egészen a törlésükig továbbélnek. Ezért hangsúlyos szempont az a körülmény, hogy a zálogjoggal kapcsolatos nyilvántartási adatok lehetőség szerint egy adott szervezet keretein belül, egy adott szervezet által működtetett informatikai infrastruktúra körében maradjanak, a hitelbiztosítéki nyilvántartás ezen infrastruktúra továbbfejlesztésével valósulhasson meg, és költséghatékonysági, továbbá időszerűségi okokból lehetőség szerint elkerülhető legyen a különböző szervezetek és azok eszközei közötti adatátadás. A javaslat rendelkezései szerint a közjegyzői kamara az adatkezelés során köteles gondoskodni az adatok biztonságáról.

A hitelbiztosítéki nyilvántartás automatikusan működő rendszerében két ponton válik szükségessé emberi beavatkozás: egyfelől a felhasználóként való regisztráció, másfelől pedig a nyilatkozattételre jogosult személyek tekintetében bekövetkező jogutódlásnak a nyilvántartásokon való átvezetése során. E feladatok elvégzését a javaslat a közjegyzők jogkörébe utalja, akik a személyazonosság ellenőrzésére irányuló tevékenység elvégzéséhez, valamint a jogutódlás megállapításához szükséges nemperes eljárás lefolytatásához kellő törvényi felhatalmazással és eszközökkel rendelkeznek.

Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! Kérem az Országgyűléstől, hogy a törvényjavaslatot megvitatni és elfogadni szíveskedjék. Köszönöm figyelmüket.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
327 224 2013.11.20. 1:53  213-225

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Csak nagyon röviden kívánok válaszolni az elhangzottakra, aki még itt van a felszólalók közül.

Én is örülök, hogy átfogó elismerést aratott mind a kormányzati expozé, mind a kormánypárti hozzászólás, és ezzel is tudtuk bővíteni képviselőtársaink jogi tudását vagy friss ismeretanyagát.

Másrészt azt hiszem, ez egy olyan törvényjavaslat, amit bár valóban lehet, hogy önök rövid idő alatt ismertek meg, de azért, ha nem is körmünket lerágva, izgalommal, de mindenki várta, hiszen tudta, hogy érkezni fog és itt lesz. Mindenki tudta, hogy körülbelül egy ilyesfajta modern rendszer, modern nyilvántartás fog érkezni. Emögött is valamiféle szakmai konszenzus van szerintem, hiszen ez tipikusan egy technikai jellegű törvényjavaslat, amelyben egy korábban elfogadott, eldöntött polgári törvénykönyvbeli modern, új jogintézmény végrehajtási, vagy inkább azt mondanám, részletes működési szabályait, részletszabályait írtuk le. Azokat a részeket, amelyeket törvényi szinten kell szabályozni, hiszen amit nem kell törvényi szinten szabályozni, azt nyilvánvalóan jó, ha a derogáció elveinek megfelelően alacsonyabb szinten szabályozzuk.

Éppen ezért bízom benne, hogy sokan tudják támogatni, hiszen úgy gondolom, hogy bár lehet, hogy egy-két kérdésben ízlésbeli különbségek vannak, de bármelyik frakció terjesztene elő kormánypártként hasonló javaslatot, az körülbelül ugyanígy nézne ki. Hiszen a keretek adottak, akár a korábbi zálogjogi nyilvántartás miatt, akár a polgári törvénykönyv új dologi fejezetében lefektetettek miatt. Nyilvánvalóan vannak nemzetközi példák, amelyeknek egy részét mi magunk is követjük, éppen ezért, úgy gondolom, ez egy tipikusan szakmai és nem politikai előterjesztés, ezért bízom abban, hogy akár több párt támogatásával is elfogadásra fog kerülni, mint a Fidesz-KDNP-s kormányzati többség.

Úgyhogy még egyszer köszönöm mindenkinek a felszólalását az általános vitában. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
328 18 2013.11.25. 5:06  15-18

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Frakcióvezető Úr! Tisztelt Ház! Hogy ki-ki a hatalmat mint eszközt mire használja, azt szerintem minden választópolgár megkérdezheti önmagától. Gondoljon ki-ki önmaga bele, hogy nyolc év szocialista kormányzásából milyen személyes előnye származott, milyen pozitívum volt az, ami vele nyolc év alatt történt, amíg akár Medgyessy Péter, akár Gyurcsány Ferenc, akár Bajnai Gordon volt a szocialista időszak miniszterelnöke, nos, mi történt vele olyan tekintetben, hogy most pozitívan néz vissza arra az eseményre, előnye származott abból neki, családjának, nagyobb vagy kisebb közösségének.

Kevesen tudják szerintem elmondani, hogy mi az a konkrétum, ami nekik abban a nyolc évben pozitívumként a saját, egyedi hétköznapi életükben megjelent, ugyanakkor nyilván nagyon sok mindent lehet negatívumként mondani abból az időszakból. Azt is mondta Mesterházy Attila itt a saját kampányuknak az újabb, erősebb sebességbe kapcsolása kapcsán, hogy itt most egy népszavazásra fog sor kerülni jövő tavasszal a választáskor: egy népszavazásra Orbán Viktor személyével kapcsolatban.

Én úgy gondolom, hogy sok minden másról fognak dönteni a választók. Egy népszavazás lesz a bankadóról: vajon a bankok viseljék a közterheket vagy ismételten a bérből és fizetésből élők és a nyugdíjasok vállalják ezt nagyobb arányban? Ez egy népszavazás lesz, nem Orbán Viktor személyéről, hanem például a rezsicsökkentésről. Megmarad vagy visszaadja a magasabb árszabás lehetőségét a szocialista kormány Gyurcsány Ferenccel és Bajnai Gordonnal az élén, ugyanúgy, mint ahogy megtette nyolc éven keresztül?

Fontos, hogy megtartjuk-e azt az adósságplafont, amit most már alaptörvényi szinten is rögzítettünk, vagy pedig újra az IMF uralhatja-e Magyarországot, és ők szabhatják meg a gazdaságpolitika irányát. Fontos, hogy például ugyanabból az étkezésijegy-forgalomból három francia cég viszi ki a nyereséget, vagy összességében 250 ezer ember tud pihenni szociális üdültetés keretében. Fontos népszavazás lesz a jövő évi választás olyan szempontból is, hogy a közmunka lehetőségét kínáljuk azoknak az embereknek, akik nehéz helyzetben vannak, vagy pedig a munkanélküliség reménytelenségét; és fontos az a szempont is, amivel frakcióvezető úr kezdte, hogy vajon meg tudjuk-e őrizni a családi típusú adózást, hiszen 2002 után két év alatt - akárcsak az otthonteremtési támogatást - ezt is szétverte az akkori szocialista kormányzat.

Tudja, erről egy rövidke kis kínai mese juthat az eszünkbe a skorpióról és a békáról. A skorpió arra kéri a békát, hogy vigye át a víz túloldalára, de a béka azt mondja, hogy nem viszlek át, hiszen skorpió vagy, és meg fogsz marni. Győzködi, győzködi a skorpió: de hát miért ne vinnél át? Hiszen ha megmarlak, akkor mindketten elsüllyedünk. Én nem tudok úszni; azért kérlek, hogy vigyél át, mert nem tudok úszni, és én is megfulladnék. Nincs veszélye annak, hogy átvigyél a víz túlpartjára. Miután egész nap győzögeti, a béka ráun, és azt mondja: gyere, mássz fel a hátamra, átviszlek a víz túloldalára. Úsznak, úsznak, már túl vannak a felén, és akkor egyszer csak a skorpió beledöfi a fullánkját a békába, és mind a ketten elkezdenek süllyedni. Megkérdezi a béka: de hát miért tetted? Megígérted, hogy nem fogsz megdöfni. Mire azt mondja a skorpió: skorpió vagyok, ez a természetem, nem tehetek róla.

Én úgy gondolom, hogy akik már egyszer szétverték Magyarországon mindazt a családtámogatási rendszert, mindazt az otthontámogatási rendszert, ami működött, jól működött, azok talán még egyszer megteszik. Jól tudjuk, hogy mit hozott a szocialista kormányzás nekünk korábban is: a tizenharmadik havi illetmények elvételét, adóemelést, a bankárok uralmát a köz uralma felett, a megélhetési költségek radikális megemelését, a korrupció elharapózását és az általános privatizációt minden téren, legyen szó nyugdíjkasszáról, legyen szó közműszolgáltatásokról; IMF-et hozott be, adósságnövelést és megszorítást. Ahogy már itt a Ház falai között elhangzott, attól, hogy fáj, még nem biztos, hogy jó, nem biztos, hogy hasznos, bár a szocialisták csak ezt a fájdalmat tudják ígérni.

Jól láthatjuk, hogy a túloldalon semmifajta politika, programalkotás nincsen. Nem szakpolitikát látunk, szinte csak HR-politikát, személyzeti politikát: azon viaskodnak, hogy ki milyen pozíciót töltsön be. Ezzel szemben a polgári oldalon, a Fidesz-KDNP oldalán, mindenki jól láthatja, hogy miben sikerült a közteherviselés rendszerét átrendeznünk, a nemzet közösségét, a nemzeti közösséget újra közjogi alapokra helyezni a határon túli magyarokkal együtt, és nem egyfajta személyi vívódás vagy áskálódás, ki-be ülögetés vagy frakciószakadás volt az elmúlt három és fél év a polgári oldalon.

A másik oldalon azonban szinte mintha minden reggel egy ilyen margarétavirággal kelnének fel, és "szeret, nem szeret", húzogatnák annak az egyes sziromleveleit, hogy aznap éppen mi az ellenzéki pártok kommunikációja: éppen egységre szólítják föl egymást, vagy a különbségeket hangsúlyozzák, és külön indulásra indítják a többieket - ez mintha mindennap véletlenszerűen változna.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
328 22 2013.11.25. 5:05  19-24

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Valóban, itt egy olyan problémával állunk szemben, amely már a kormányváltás pillanatában nemcsak hogy ismert volt, de széles körű is volt. Abban az időszakban már bőven mindenki tisztában volt azzal, hogy a nagymértékű devizahitelezés korábban soha nem látott probléma elé állítja majd a teljes kormányzatot és azokat a családokat, amelyek érintettek voltak benne. A Gyurcsány-Bajnai-időszakban 140-szeresére, nem 140 százalékkal, hanem 140-szeresére nőtt a devizahitel-állomány, mindez azért, mert megpróbálták valamivel kiváltani azt a kamattámogatott forinthitelt, lakáshitelt, amit az első Orbán-kormány vezetett be, és valamelyest politikai bosszúból is, valamelyest más ismeretlen okokból is, de ezt a rendszert visszavezették, és a devizahitelezésre ösztönözték az embereket. Nem állította meg ezt semmi, óriási mértékben duzzadhatott fel a devizahitelezés.

Másrészről azért hunyt szemet efölött Gyurcsány Ferenc és Bajnai Gordon, hiszen valamiféleképpen ebben látták még a gazdaságnak egy motorját. Volt olyan év ugyan, amikor a nemzeti össztermékünk 7 százalékkal esett vissza Gyurcsány Ferenc és Bajnai Gordon országlása idején, de ebben láttak még egy olyan lehetőséget, ami valamiféle energiát tud adni a gazdaságnak. Nem törődtek azzal, hogy mi lesz azután, hogyha letelik az ő kormányzati ciklusuk. Jól tudjuk, hogy a korábbi jegybankelnök is csak annyit mondott, hogy nem kell segíteni a devizahiteleseken, mint azt a WikiLeaks dokumentumaiból az interneten is olvashattuk, mert legalább megtanulják, hogy mikor vegyenek fel hitelt és mikor nem, mondta ezt az egykori jegybankelnök a WikiLeaks alapján az amerikai nagykövetnek.

Szintén, ha feltesszük azt a kérdést, hogy mit tett akár Gyurcsány Ferenc, akár Bajnai Gordon a devizahitelezés problémájának megoldása érdekében, nem hiszem, hogy fél óra gondolkodás után bárkinek is egyetlenegy intézkedés is az eszébe jutna. Márpedig nekik elég lett volna az, ha legalább megpróbálják lelassítani vagy megállítani a devizahitelek számát és nagyságrendjét. Más országokban, mint közismert, tilos az ilyesfajta devizahiteles konstrukció, nálunk azonban semmifajta szabályozással nem állták útját ennek a növekedésnek. A csökkentésről pedig szó sem lehetett, bár mindenki tudta, hogy ez probléma, nem kezdtek bele ilyesfajta törvényhozásba, hogy valamit javítsanak a devizahiteles konstrukción.

A múlt héten egyeztetés zajlott a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumban. Igyekeztünk a jogot alkalmazó szinte minden hivatásrend képviselőjével konzultálni. Ott voltak az Országos Bírósági Hivatal munkatársai, ott volt a Kúria több vezetője, ott voltak a közjegyzői képviseletek, az ügyvédi kamara, a Nemzeti Bank. Tehát igyekeztünk az ügyészséggel együtt szinte mindenkit tárgyalóasztalhoz ültetni, szinte mindenkivel konzultálni, akik valamilyen fázisában, akár a szerződés létrejöttekor, akár a teljesítéskor, a jogorvoslat esetén vagy a végrehajtás során, vagy a végrehajtható okiratok szerkesztése során belekerültek ebbe a rendszerbe, és valamelyest ők is el tudták mondani itt a javaslataikat, amelyeknek egy részét már a most futó törvényjavaslatokhoz módosító javaslatként be is nyújtottuk egy-két esetben, a későbbieket pedig a devizahiteles mentőcsomagban kívánjuk használni vagy még azelőtt.

Ugyanakkor, mint itt elhangzott, nem ez lesz az első ilyen kísérlet, hiszen akár a végtörlesztés esete, a Nemzeti Eszközkezelő, az árfolyamgát és gyűjtőszámla bevezetése, az ócsai lakópark felépítése vagy a kilakoltatási moratórium meghosszabbítása mind-mind-mind ennek a kormányzatnak az intézkedése volt, akárcsak a kormányváltás után röviddel a devizahitelezés megtiltása a lakosság körében.

Azért fontos a kormányzat számára is a Kúriának ez a jogegységi döntése, és azért fontos a jogegységi eljárás lefolytatása iránti indítvány, amely az interneten is mindenki számára olvasható a bíróság honlapján, hiszen tisztázza azt a jogi helyzetet, hogy tulajdonképpen érvényesek vagy nem érvényesek ezek a szerződések, egyes kikötések bírósági úton orvosolhatók-e, tisztességesek vagy tisztességtelenek-e, elsősorban az egyoldalú kamatemelésnek, szerződésmódosításnak a lehetősége egyáltalán adott volt-e, vagy milyen keretek között volt adott, illetőleg a kamatrés kérdése, amely leginkább foglalkoztatja a közvéleményt. Ha ezekben a kérdésekben a Kúria belátható időn belül, hiszen itt pár héten belül döntést fognak hozni, a jogértelmezését nyilvánosságra hozza, onnantól kezdve derül ki, hogy mi az a része a devizahiteles problémának, ahol a kormányzatnak lépnie kell, melyik az a rész, ahol nem sikerül a két fél között akár bírósági közvetítéssel is orvosolni a korábbi problémákat, hanem közbe kell lépjen a kormányzat. Ez a kúriai döntés ki fogja jelölni számunkra a kereteket, amelyeken belül a kormány természetesen azonnal lépni fog (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.), és a devizahiteles problémára a törvényjavaslattal előáll itt a parlamentben.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
328 150 2013.11.25. 2:07  147-154

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Valóban nem szabad, hogy a nemzetpolitika megmaradjon a szimbolikus politizálás színterén, nagyon fontos, hogy sok más téren is élő kapcsolat legyen a határon innen és határon túl élő magyarok között. Nyilván ennek van egy generációs felmenő rendszerben elindított nagyon fontos programja, a Határtalanul-program, amelynek pontosan az a lényege, hogy minden fiatal, mielőtt leérettségizne, egy határon túli magyar közösséget látogasson meg. Erre a kormány nyilvánvalóan pluszforrásokat is igyekszik biztosítani. A mai parlamenti ülésen is mindenkinek lehetősége lesz, hogy több száz millió forint plusztámogatást adjon ennek a programnak a költségvetés kapcsán.

Ugyanakkor szeretnénk, ha gazdaságilag is összefonódnának a határon inneni és határon túli magyarok. A Wekerle-terv mint szakpolitikai, Kárpát-medencei stratégia foglalkozik ezzel, egyrészről az infrastruktúra összehangolásával a Kárpát-medencében, az egységes munkaerőpiac felé teendő lépésekben, a jármű- és gépipari beszállító hálózatoknak a Kárpát-medencei perspektívában való szemlélésében, a zöldgazdaság területén - hiszen láthattuk, hogy itt környezetvédelemben is mennyire fontos az együttműködés, főleg az erdélyi ciánbányászat kapcsán -, az élelmiszer-gazdaság területe szintén egy beavatkozási terület a határokon átnyúló gazdaságfejlesztésben, a turizmus és egészségipar, valamint a kreatívipar és infokommunikáció. Ezek azok, amelyek leginkább a nyelvi határokat leküzdeni tudó területek.

Ezenkívül nekünk, mint a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium tagjainak különösen fontos az úgynevezett európai területi társulások ösztönzése. Ez egy európai közigazgatási forma, amely lehetőséget biztosít arra, hogy a határ menti önkormányzatok, mondjuk, erdélyi román és magyarországi magyar megyék együttműködésében, települések együttműködésében egy olyan, kvázi közigazgatási jogosítványokkal is felruházott európai területi társulást képezzenek, amelyek koordinálni tudják az egyes fejlesztéseket. Ebből több mint egytucatnyi már létre is jött eddig is Magyarország határai mentén, hiszen ez nekünk az egyik legfontosabb.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
328 154 2013.11.25. 1:19  147-154

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. És hadd mondjak még egyetlenegy intézkedést, amelyik közvetetten nyilvánvalóan megerősíti az erdélyi magyarságot és ezáltal az autonómiatörekvéseiket, melynek Magyarország minden lehetséges fórumon igyekszik hangot adni, még akkor is, ha adott esetben nyilván a különböző román szervek erre eléggé érzékenyen reagálnak. De bízunk benne, hogy előbb-utóbb ők is felismerik, hogy az autonómia a helyi konfliktusok feloldásának egyik legjobb eszköze lehet az ő számukra is.

Felhívnám a figyelmet a szakpolitikák között még a felsőoktatás területére, hiszen Marosvásárhelyen kötött együttműködési megállapodást egyrészről a magyar kormány, másrészről a Sapientia Alapítvány, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem és a Partiumi Keresztény Egyetem.

(16.20)

Ebben a magyar kormány azt vállalta, hogy jövő év végéig összesen 4 milliárd forint támogatást biztosít az ottani magyar felsőoktatás számára. És talán képviselő úr is emlékezik és sokan emlékeznek a MOGYE-ügyre, arra, hogy amikor a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem akkreditációja veszélybe került, akkor magyar egyetemek vállalták azt, hogy adott esetben a saját tudományos oktatóikkal kisegítik az ottani oktatást. Úgyhogy minden szakpolitikában igyekszünk valóban az egységes nemzet szolgálatába állni.

Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
331 72-74 2013.12.02. 4:26  69-76

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Valóban, az SZDSZ nem tudta meghazudtolni önmagát: ahogyan működött, ahogy a közpénzekkel bánt, amikor a költségvetésre volt befolyása kormánypártként, ugyanúgy szűnik meg a maga pártlétében is. Adósságok ugyanúgy maradnak az SZDSZ után mint párt után, mint ahogy kormányzati tevékenysége után bőven maradt. A felelőtlen gazdálkodás pedig ugyanúgy jellemző - úgy látszik - a párt gazdálkodására mint a költségvetési gazdálkodására kormánypártként. Nem bántak másként - senki se gondolja! - a közpénzekkel sem, mint ahogy a saját pártpénzeikkel bántak, ezért hagytak ilyen óriási mértékű adósságot maguk után az SZDSZ politikusai.

Ha megnézzük ezeket részleteiben, hogy miféle tartozások voltak, az egyik legnagyobb az ingatlanok vételárára felvett hitelek tartozása: 26 darab ingatlant vásárolt meg az SZDSZ 2009. április 13-a és 2009. szeptember 13-a között. Ez összességében lejárt tőkeként most 408 millió forintot jelent. Ügyleti kamatként tartozik a Fejlesztési Banknak 55 millió forinttal az SZDSZ; a késedelmi kamat most már 151 millió forint fölé rúg, illetőleg ezek további kamata 12 millió forint. Összességében 628 millió forint az az összeg, amivel az Szabad Demokraták Szövetsége tartozik egyenesen a költségvetésnek, pontosabban: a Magyar Fejlesztési Bankon keresztül az adófizetőknek.

A magyar kormány részéről, pontosabban, az MFB részéről 2010. december 27-én felmondta az MFB a hiteleket a maga részéről, hiszen nem fizette az SZDSZ a törlesztőrészleteket, ezután fizetési meghagyás kibocsátására került sor, ami 2011. március 2-án jogerőre emelkedett, és a párt ellen végrehajtási eljárás van most is folyamatban.

Meg kívánom jegyezni, hogy az SZDSZ volt az a párt, amely úgy vásárolt magának 26 ingatlant, hogy jól láthatóan éppen felbomlóban volt, teljes mértékben kettészakadt a vezetése, alig volt már tagsága, teljes mértékben a politika peremére sodródott, és jól láthatóan vezető politikusai nem akarták már folytatni a politizálást az SZDSZ falain belül, ennek ellenére sokan mégis nagymértékű hiteleket vettek föl. Annak a jele, hogy ez igazából nem valódi pártépítés volt, hanem vagyonkimentés, leginkább az, hogy nem is kezdték el törleszteni ezeket a hiteleket.

Amikor fölvették a hitelt, jól tudták, hogy nem akarják saját szándékuk szerint visszafizetni, hiszen még az MDF utódszervezete, a JESZ is törleszteni próbálgatja ezen hiteleit az MFB-nek, de az SZDSZ el sem kezdte ezeknek a hiteleknek a törlesztését. Jól láttuk tehát, hogy egy politikai jövő nélküli pártelitnek leginkább egy vagyonkimentő akciójára hasonlít az, amit itt, ebben az esetben történt, és jól láthatjuk a nemfizetésből és az adósságok felhalmozásából, hogy nem is tettek mást, mintsem trükkös vagyonkimentést alkalmaztak a vezetők, tudván tudva, hogy nem fognak kijutni ebből a lejtmenetből.

Megjegyezném, hogy több ingatlanjukban valamiféle tevékenység zajlik, hiszen a XI. kerületi pártirodából Budai Liberális Klub lett, Tető Galériája lett. Az alapítványban felbukkannak a helyi SZDSZ vezetői; Óbudán a Tímár utcai ingatlanban, amelyre 56 millió forint hitelt vettek föl, néha vásárt tartanak, tehát valamiféle üzemeltetése ezeknek zajlik.

Mi úgy gondoljuk, hogy egy jó jogalkotási folyamat lenne, ha ezt a joghézagot kipótolnánk, hiszen a párttörvény nem rendelkezik a pártok megszűnése esetén a különböző vagyontárgyak, illetőleg a fedezet nélküli hitelek kezeléséről. A bíróság számára be kellene nyújtani a pártnak a gazdálkodására vonatkozó iratokat, a hitelezői kifizetések igazolását vagy a fennmaradt vagyonról szóló rendelkezést, de ezt az SZDSZ természetesen nem tette meg. Jó lenne, ha legalább olyan szabályok vonatkoznának a pártokra is, mint a civil szervezetekre. (Az elnök a csengő többször megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.)

Az erre vonatkozó javaslaton természetesen a kormány is gondolkozik, és bízom benne, hogy képviselőtársaim is támogatnának egy ilyet. (Az elnök ismét csenget.) Bízom benne, hogy az SZDSZ által ilyen módon hátrahagyott adósság...

ELNÖK: Köszönöm szépen.

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: ...nem az adófizetőket fogja terhelni (Az elnök újra csenget.), hanem valamelyest az elmúlt évek vezetői is felelősséget vállalnak ebben. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
331 216 2013.12.02. 2:13  213-216

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! A 2012. évi II. törvényünk 174. § c) pontja szerint, aki nyilvános rendezvényen a bíróság által feloszlatott egyesület egyenruháját vagy formaruháját viseli, továbbá aki nyilvános rendezvényen olyan egyenruhát vagy formaruhát visel, amelyről annak jellegzetes tulajdonságai miatt bíróság által feloszlatott egyesület egyenruhája, formaruhája ismerhető fel, szabálysértést követ el. (Közbeszólások a Jobbik soraiból: Szégyen! - Ti vagytok a felelősök érte!) Egyértelmű tehát, hogy senki nem hordhat olyan ruhát, amely egy feloszlatott egyesületnek akár csak emlékeztet az egyenruhájára.

Akiről ön beszél, akit ön nyugdíjas gárdistának nevez - tehát ön is elismeri, hogy ő igazából egy gárdista, aki gárdaegyenruhát hord, csak nem olyat, hanem egy picit másfajtát, mint korábban, tehát önmaga leplezi le a saját leírott szövegében, a kérdésben az illetőt -, ő már nem először, hanem, ahogy ön is mondja, ötödszörre, direkt provokatív szándékkal (Dr. Staudt Gábor: Igen, igazi bűnöző, börtönbe vele!) megy oda. Nem az volt az elsődleges szándéka, hogy bárki előtt fejet hajtson egy nemzeti ünnepen - ami nagyon helyesen lenne, és nyilván tegyük meg minél többen is, ezt a részét nyilvánvalóan mindenki elismeri, hogyha ő ezt megteszi -, hanem ő direkt felvett egy ilyesfajta gárdaruhára hasonlító ruhát, hogy ezzel provokálja a közvéleményt, először, másodszor, harmadszor, negyedszer és most már ötödször is. Azért veszi föl, szándékoltan, mert tudja, hogy ez igazából szabálysértés, tudja, hogy ezt a törvény tiltja, ezért megy oda, és ezért teszi meg ezt a lépést, és ezzel provokálja a hatóságokat. Kipróbálta már a pénzbüntetést, kipróbálta a közmunkát, és most ki akarja próbálni, úgy látszik, a szabadságelvonás büntetést is. Ezzel nyilván magából csinál mártírt.

Én azt kérem önöktől, hogy emlékezzünk meg a nemzeti ünnepeinken is meg azon kívül is a nemzeti hőseinkről, de ezt ne egy jogilag tiltott egyenruhában tegyük meg. Egyértelmű a törvénynek az ilyesfajta rendelkezése. A független bíróság döntött úgy, hogy ezt a szervezetet feloszlatja, éppen ezért, aki ennek a bármiféle hasonló egyenruhájában jelenik meg, annak számolnia kell - nagyon helyesen - ezekkel a törvényi szankciókkal. Úgyhogy én arra kérem önöket, fehér ingben vagy öltönyben vagy pulóverben, de gárdaegyenruha nélkül emlékezzünk meg a nemzeti hőseinkről. (Közbeszólások a Jobbik soraiból: Szégyen!)

Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
331 236 2013.12.02. 1:20  227-237

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Nagyon mókás, amikor Schiffer képviselőtársam azt mondja, hogy erről az alaptörvény vitájában kellett volna beszélni itt a parlamentben, amikor az ő frakciója tüntetőleg távol maradt az alaptörvény vitájától, hogy ne is lehessen vele erről itt beszélni. (Dr. Schiffer András tapsol.) Tehát olyan vitát szeretett volna lefolytatni, ami azért nem valósulhatott meg, képviselő úr, mert ön és az egész frakciója nem jött be ide. Nem jött be ide, és nem volt hajlandó az alaptörvényről vitatkozni (Dr. Schiffer András: Ez a rétvárizmus!), akárcsak a szocialisták.

Az önök által felvetett javaslatok, egy kivételével, amit Dúró Dóra képviselő asszony mondott, egyik sem a zárószavazás előtti módosító javaslatokhoz kapcsolódott, sokkal inkább az alapjavaslathoz, és az általános vitában már elmondottakat ismételgették el. Tehát szerintem arra ott már a válaszaikat megkapták. Mindenki tudja, hogy például az alkotmánybíróvá belépésnek van egy minimumkorhatára, 35 év, tehát innentől kezdve nyilván ők később is kezdhetik meg ezt az alkotmánybírói tevékenységüket, és minden más kérdésről szerintem az általános vitában már szó került.

Most ismételten arra használták fel a záróvitát, tisztelt képviselőtársaim, hogy a benyújtott zárószavazás előtti módosító javaslatok helyett az általános vitában elmondottakat immár harmadszor is megismételték, hiszen a részletes vita sem szólt különösebben másról.

Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
331 281 2013.12.02. 0:37  280-282

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen a szót. Sokkal rövidebben fogom csak rabolni a tisztelt Országgyűlés idejét. Mint az előterjesztés címéből is kiderül, amelyet a Külügyminisztérium terjesztett a kormány által a parlament asztalára, a különböző diplomaták, szolgálati és speciális útlevéllel rendelkezők vízummentességéről szól a törvényjavaslat.

Nyilvánvalóan mindenki számára előnyös, ha diplomatáink kölcsönösen könnyebben közelíthetik meg a másik országot. Ehhez kérem a tisztelt parlament hozzájárulását, hogy megkönnyítsük ezáltal is a két ország közötti kapcsolatokat, a diplomaták tapasztalatcseréjét és egyéb munkáját.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
331 283 2013.12.02. 1:46  282-290

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Aki követi az eseményeket, jól láthatja, hogy Magyarország igyekszik nemcsak a diplomácia, de a kulturális diplomácia területén is minél aktívabbá válni és kulturális intézeteket nyitni a konzulátusok mellett újabb és újabb helyeken. Nyilván ez a viszonosság jegyében történik. Ahogy itt Magyarországon, Budapesten az Andrássy úton megnyílt a Török Kulturális Intézet, amelyet a törökországi kulturális miniszter és Balog Zoltán miniszter úr együtt avatott fel, nyitott meg, ugyanígy fontos nekünk is, hogy Törökországban jól működjön az ottani magyar kulturális központ, kulturális intézet.

A Balassi-intézetek hálózata szerencsére egyre több helyen fonja be most már a világot. Nemcsak Európa és Észak-Amerika korábbi nagyvárosaiban, hanem a környező országok magyar lakta vidékein és máshol is él a kulturális diplomácia lehetőségével. Törökország egy igencsak egyre erősödő országot jelent. Ismerhetik, hogy meglepő fordulatok is voltak az elmúlt évek kulturális diplomáciájában, például az Egri csillagok török nyelvre történő lefordítása, és úgy gondolom, egyre több kulturális kapcsolat is fel fog épülni a már lépten-nyomon látható kisebb és nagyobb gazdasági kapcsolatokon kívül.

Ezért kérem, hogy az ezt elősegítő és támogató egyezmény kihirdetéséről szóló előterjesztésünket, és ezáltal a magyar kulturális diplomácia további előretörését is támogatni és segíteni szíveskedjenek. Ezzel is elősegítik azt, hogy jogilag rendezett körülmények között, adó, foglalkoztatás, üzemeltetés szempontjából rendezett körülmények között működhessen a törökországi Magyar Kulturális Intézet is.

Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
331 289 2013.12.02. 0:44  282-290

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, csak nagyon röviden. Szerintem nem jó, ha most itt belemennénk ilyen történelemórákba, és hogy ki miért felel. Szerintem azokat hagyjuk meg más időpontra, bár nagyon jó vitát tudnánk szerintem arról is folytatni, hogy mi volt a magyar történelemben ezen relációban.

Engedjék meg, hogy csak azt köszönjem meg, hogy ellenzéki oldalról is támogatták ezt a javaslatot. Bízom benne, hogy mindenki számára egyértelműen fontos, hogy Magyarországnak a kulturális diplomáciája bővüljön, ilyesfajta kulturális intézeteket egyre több helyen nyissunk meg, mint ahogy eddig is megnyitottunk az elmúlt hónapokban, és a következő hónapokban is bővüljön ezáltal a magyarság jó híre, és minél több helyre eljusson a művészeteken keresztül is.

Úgyhogy köszönöm szépen mindenkinek a támogató hozzászólását. (Taps a kormánypártok és a Jobbik soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
332 6 2013.12.03. 5:18  1-6

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a lehetőséget. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Mindig érdeklődéssel hallgatom, amikor szocialista képviselőtársaim a közbiztonságról vagy a rendőrség helyzetéről beszélnek, hiszen nekik köszönhetjük, hogy immár nemcsak a kisállat-határozókból ismerjük a "sün" szót, hanem a rendőrség szóhasználatából is. Nekik ugyanis sikerült olyan szintre süllyeszteni a rendőrség bevetését, használatát, hogy a "sün" kifejezés egy tömegből kiemelési módszert jelent immáron 2006 óta, ha jól emlékszem, sokak számára, nem csak egy aranyos kis állatot, aki a kert végében végigsomfordál, és a gyerekek kitesznek neki egy kis tejet.

De ha más állapotokat nézek, ha azt tekintjük, hogy a szocialista kormányok idején engedték, hogy akár a becsületnapi felvonulásokat szabadon megtartsák Budapesten, vagy a Magyar Gárda ezres, tízezres demonstrációkat tarthatott Budapest, Magyarország közterületein, utcáin, ehhez képest ezek a megnyilvánulások a rendőrség által vissza lettek szorítva, vagy a rendőrség nem engedélyezte például az Élet menetével párhuzamos "Adj gázt!" tüntetést, akkor láthatjuk, hogy egy sokkal szakmaibb és sokkal hatékonyabb rendőrség áll rendelkezésünkre. Ennek persze sok alapját kellett megteremteni, pótolni kellett azt a személyi állományt, ami hiányzott a rendőrségtől. Hiszen a szocialista korszakban szinte ösztönözték, sőt mondhatjuk, nem is szinte, hanem ösztönözték a rendőröket arra, hogy nyugdíjba menjenek. Hiszen egy rendőrnek 40-50 éves korában, ha elment nyugdíjba, a nyugdíjban megkapott juttatása magasabb volt, mint a szolgálati illetménye. Tehát mindenki tömegesen igyekezett kilépni a rendőrség kötelékéből. Ezt kellett nekünk mindenekelőtt pótolni, és immár több mint 3200 rendőrrel pótoltuk is ezt az állományt, hogy legyen alap, legyen egy olyan rendőri létszám, amivel már hatékonyan fel lehet lépni a bűncselekmények felderítése érdekében.

Ehhez szükség volt persze szigorúbb törvényekre is. Itt a büntető törvénykönyvet elfogadtuk, és idén július 1-jén hatályba is lépett, amely sok helyen végre a rendőrségnek valós lehetőséget ad, és nem megköti a rendőrök kezét, vagy nem teszi nevetség tárgyává azokat az embereket, akik a rend fenntartása érdekében, akár saját maguk biztonságának megőrzése érdekében, akár az egész közösség biztonságának megőrzése érdekében fellépnek. Ne feledjük el, hogy ez a parlament tágította oly mértékben a jogos védelmi helyzet lehetőségét, a jogos önvédelem lehetőségét, hogy immáron akit, mondjuk, éjszaka a lakásában vagy csoportosan felfegyverkezve sötétségben, a kertjében megtámadnak, már nincs megkötve, hanem maga akár élet elleni támadásnak is veheti azt a támadást, ha valaki a kertben késsel, három másik társával, szürkületkor közelít hozzá. És immáron a polgároknak legalább a büntető törvénykönyvünk nem köti meg a kezét a saját maguk megvédése érdekében.

(9.10)

Ez csak a nulladik lépés, hogy az állampolgárok maguk el tudják hárítani ezeket a támadásokat, és aztán ne ők kerüljenek a vádlottak padjára, hiszen olyannal is találkoztunk a szocialista büntetőpolitika következményeként - az akkori jogszabályok szerint -, hogy ha valaki saját magát védte, akkor végül nemcsak a támadókkal szemben kellett védenie önmagát, hanem a bírósági tárgyaláson az ügyésszel szemben is. Ezt a helyzetet is a feje tetejéről a talpára állítottuk. Ezen túlmenően a három csapás intézményével szintén igyekeztünk szigorítani azoknak a büntetési tételét, akik már többedszer élet elleni vagy súlyos erőszakos bűncselekményeket követnek el, és ezért állnak a bíróság előtt.

20 éves tabukat, 23 éves tabukat döntött le a rendőrség az elmúlt három esztendőben. Elég csak a Vizoviczki-ügyre gondolni, mindenki tudta, látta, hogy vannak ilyen ügyek, de senki sem mert lépni. Akkor, amikor beszéltek korábbi kormányok esetleg az alvilág és a rendőrség összefonódásáról, ha beszéltek is róla, nem tettek semmit. Ez a kormányzat volt az, aki egy ismerten - a budapesti alvilágban sok-sok éven keresztül - meglévő rendőrségi és alvilági összefüggést leleplezett, az illetőket letartóztatta, és elindult a büntetőeljárás, és elindult a felderítése ennek az ügynek. Ilyen mértékű megtisztulása a rendőrségnek a korábbi években nem volt látható.

Fontos, hogy az életpálya bizonyos elemeit meg tudtuk a rendőrök számára is indítani. Ez egyrészről nyilván a karrierpálya tervezése a fegyveres szolgálatból a polgári közigazgatási irányba, ezzel kapcsolatos törvényjavaslat a hetekben is feküdt a parlament asztalán. A lakhatás kérdését igyekeztünk megoldani, hiszen Budapesten a legnagyobb gond, hogy a legtöbb rendőr vidéki, és nehéz a lakhatás megtétele.

Az iskolarendőr-programmal igyekeztünk a megelőzésre is nagyon nagy hangsúlyt fektetni, hiszen nem csak bővültek a rendőrség forrásai; azért felhívnám a figyelmet erre, hogy a rendőrségnél sosem voltak olyasfajta bármifajta zárolások vagy egyebek, amelyek a működést veszélyeztették volna. Emlékszik, akár az idei költségvetés tervezésekor is látható, hogy a rendőrség több pénzből gazdálkodik, de például az EU-elnökség alatt, 2011-ben is bővültek ezek a források. Én biztos vagyok benne, hogy a kistelepüléseken élők is pontosan az újraalapított rendőrállomásoknak a pozitív hatását érzik.

Köszönöm szépen a figyelmüket.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
332 10 2013.12.03. 5:22  7-10

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Először tekintsünk körbe Európa országaiban, hogy a közszolgálatban bér- és személyi viszonyokban milyen helyzetet látunk. Romániában ugye, egy nagy elbocsátási hullámban vannak. Egyik évben 8 ezer ember ment el az állami cégektől és az államapparátusból összességében, az Eurofound 63 600 fő elbocsátásával számol Romániában a közszférában. Az IMF kérésére a közalkalmazottak bérét 2010-ben 25 százalékkal csökkentették. Görögországban kéthavi juttatást vettek el a közszolgálatban dolgozóktól, Szerbiában befagyasztották szintén a béreket, és az állami apparátusban dolgozók számát az IMF kérésére csökkentették. Lettországban, Észtországban és Litvániában mind a fizetéseket, mind a juttatásokat csökkentették a közszférában. Spanyolországban 5 százalékkal mérsékelték a közszférában dolgozók béreit, és az állami beruházások egy részét is leállították. Portugáliában növelték a munkaidőt, valamint egy különleges formát választva az állami alkalmazottak 5 százalékát megkérték, hogy önként váljon ki az állami szolgálatból. És a példákat még lehetne sorolni, nem csak olyan országokban, mint a déli országok. Nagy-Britanniában is 8600 főt bocsátottak el például egy év alatt a közszolgálatból. Nem csak a francia tízezres példákat vagy a még nagyobb olasz számokat tudjuk mondani ebben az esetben.

Tehát jól láthatjuk, hogy Európa országaiban majdnem mindenhol vagy radikális létszámcsökkentés van a közszférában, vagy pedig 5 százaléktól 25 százalékos bércsökkenés van a közszférában. Magyarországon egyikkel sem kellett számolni. Igyekeztünk biztonságot teremteni a közszférában dolgozóknak, ezért megőriztük a bérüket, nem vezettünk be bércsökkentést, nem is akartunk, hanem ehelyett inkább bankadót vezettünk be. És nem is vittünk véghez tömeges elbocsátásokat a közszférában.

(9.20)

Ezzel próbáltuk megóvni az itt dolgozók lehetőségeit, és akár Erzsébet-programmal - mármint annak a nyaralási részével - igyekeztünk segíteni a közszférában dolgozóknak, főleg a szociális szférában, akiket ön is kiemelt, hogy az egyik legemberfelettibb munkát végzik azok, akik fogyatékkal élőkkel vagy másokkal dolgoznak. Az ő számukra kedvezményes nyaralási lehetőségeket is igyekeztünk véghezvinni.

Ugyanakkor, amikor már a költségvetés nyilván egy kicsit nagyobb mozgásteret enged egy kormánynak, akkor felelősen hozhat döntéseket, a béremelések irányába is elléphet. Ön is tudja, hogy 2002 óta nem emelkedett a pedagógusok bére, nem emelkedett az ő közalkalmazotti illetményalapjuk. Ezért úgy gondoltuk, hogy azokkal kell kezdeni - az egészségügyi dolgozókkal és a pedagógusokkal -, akik 11 éve nem kaptak semmifajta béremelést.

Persze, szeretnénk mindenki másnak is lehetőségeink szerint többet adni, de ha végignézzük, hogy mégiscsak kinél kell kezdeni a sort, ha ilyesfajta igazságossági vagy elmaradási sorrendben nézzük - hiszen itt igazából csak lemaradásokat hoz be a mindenkori költségvetés -, valóban 2008 óta, tehát három év szocialista és három év polgári kormány ideje alatt nem emelkedett az illetményalap a közszférában, de kérem, vegye ön is figyelembe, hogy az egészségügyi dolgozóknál vagy a pedagógusoknál ez egy sokkal régebbi szám.

Ezért azt mondtuk, hogy amikor a költségvetésünk újra egyensúlyba került, akkor kezdjük el természetesen a béreket is felzárkóztatni, de ezt nem tudtuk elkezdeni a legnagyobb létszámú köztisztviselők, kormánytisztviselők körében, hanem ezt a pedagógusok és az egészségügyi dolgozók körében kezdtük el.

De hogy ott valóban meg is léptük ezt - és nem hiszem, hogy ön tud mondani egy másik európai országot, ahol 30 százalék fölött emelték a pedagógusok bérét a válság éveiben, ha az elmúlt 3-4-5 évet végignézi -, ez garancia arra a vállalásunkra, hogy amint a gazdasági bővülés, növekedés lehetőségei megengedik, a közszféra számára is egy fenntartható, ilyesfajta béremelést kívánunk nyújtani. Nem hitelből kívánunk béreket kifizetni, nem hitelből kívánunk nyugdíjakat kifizetni, hanem egy fenntartható gazdálkodás keretében.

Amikor az LMP vagy az MSZP azt mondja, hogy béreket emel, arra nincsen garancia, az az összeg, amit ön mondott, ön is tudja, nevetségesen kevés ahhoz képest, amit a legkisebb béremelés a közszférában megkövetelne. De mivel mi megtettük a másik két csoportnál, az egészségügyi dolgozóknál vagy a pedagógusok esetében, hogy valóban megemeltük a béreket, ezért adhatnak hitelt a mi szavunknak a közszolgálatban dolgozók is. És biztos vagyok benne, hogy megértik sokan, hiszen azért jól láthatjuk, hogy ettől függetlenül az igény a közszolgálati munkahelyek betöltésére elég nagy, az MKÖ-program keretében többszörös túljelentkezés van a fiataloknál is, hogy a közszolgálatba bekerüljenek. Az egyik háttérintézményünkben nemrég meghirdettünk egy álláshelyet (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), egy helyre hatvanan jelentkeztek, tehát nagyon sokan vannak még, akik a közszolgálati szférának biztonságot, kiszámítható jövőt és valódi presztízst tulajdonítanak, és ezért sokan is szeretnének bekerülni oda. De bízom benne (Az elnök ismét csenget.), hogy hamarosan jobb gazdasági körülmények között béremelésről is tudunk beszélni.

Köszönöm szépen a türelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
332 274 2013.12.03. 11:13  273-349

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Magyarország alaptörvényének U) cikke a felelősség elkenése és több mint húszesztendőnyi halogatás után végre egyértelműen kimondja, hogy a rendszerváltást követő demokratikus államberendezkedés és az azt megelőző, bűnözői módszereket alkalmazó kommunista diktatúra teljességgel összeegyeztethetetlenek. Az U) cikk (3) bekezdésében pedig az alaptörvény felhatalmazást ad a Nemzeti Emlékezet Bizottsága felállítására, és tömören, definíciószerűen meghatározza annak a feladatait.

A NEB felállítását egy lényegi esemény késleltette, mint az közismert is, az Alkotmánybíróság 45/2012. számú döntésével megsemmisítette az alaptörvény átmeneti rendelkezéseinek több szakaszát, az Ab utólagos normakontrollja során megsemmisítette így az átmeneti rendelkezések 3. és 4. cikkét is, mely a NEB felállításáról és feladatairól rendelkezett.

(18.50)

A Fidesz-KDNP alkotta parlamenti többség az Alkotmánybíróság határozatának megfelelően az átmeneti rendelkezésekbe foglalt nem átmeneti jellegű rendelkezéseket az alaptörvény 2013. március 25-ei negyedik módosításával átemelte a törzsszövegbe. Ezzel újra megnyílt a lehetőség, hogy a jogalkotó törvényben szabályozza a Nemzeti Emlékezet Bizottságának feladatait, működését és szervezetét.

A törvénytervezet kodifikációja során egy olyan szervezet felállítására kellett javaslatot tenni, amely számos elvárásnak egyszerre tud megfelelni. A bizottság tevékenységének sarokpontjait az alaptörvény U. cikk (3) bekezdése határozza meg, idézem: "A kommunista diktatúrával kapcsolatos emlékezet állami megőrzése érdekében Nemzeti Emlékezet Bizottsága működik. A Nemzeti Emlékezet Bizottsága feltárja a kommunista diktatúra hatalmi működését, a kommunista hatalmat birtokló személyek és szervezetek szerepét, és tevékenysége eredményeit átfogó jelentésben, valamint további dokumentumokban közzéteszi." Idáig az idézet az alaptörvényből.

Az ellenzéki oldalon sokak csak és kizárólag ügynökügyekről beszélnek, pedig ezzel a helyzetet hanyagságból vagy szánt szándékkal, de alaposan félreértelmezik. Ezek az ügynökök sokszor eszközök voltak a hatalom kezében, néhányakat zsarolással, másokat korrupcióval vettek rá annak érdekében, hogy családtagjaikról, barátaikról, munkatársaikról vagy másokról írjanak, vagy tollba mondjanak akár jelentéseket a kommunista állambiztonsági szolgálatok számára. De nyilván nagyon sokan voltak, akik viszont önként, saját maguktól jelentkezve keserítették meg mások életét. A Nemzeti Emlékezet Bizottságának a feladata, hogy itt a feje tetejéről a talpára állítsa a kérdést, és elsősorban azok vizsgálatával kezdje a munkáját, akik a rendszert kitalálták, akik a rendszer vezetői voltak, akik a rendszert működtették, és akik nagyon aktívan szerepet vállaltak a rendszer fenntartásában. A bizottság elsődleges feladata ezért nemcsak a besúgók, az ügynökök kilétének feltárása, hanem az, hogy az érdeklődő szakma és közvélemény hiteles források, kordokumentumok alapján készült átfogó jelentések segítségével megismerhesse a kommunista rendszer valódi arcát, a pártállami nómenklatúra formális és informális struktúráit, a rendszer mindennapi működését, a nyilvánosság elől elzárt összefüggéseket és azokat a hatásait a mindennapokra, akár a rendszerváltás utáni időkre is. Ezeket az átfogó jelentéseket pedig fehér könyvekben teszi majd közzé a Nemzeti Emlékezet Bizottsága.

Az indulás utáni években a bizottság egyik legfőbb feladata valószínűleg ezeknek az átfogó jelentéseknek az összeállítása lesz. Ezek országosan, megyénként és egyes ágazatonként mutatják be a kommunista államhatalom valódi döntéshozatali mechanizmusát, generálisan és egyedi ügyek bemutatásával egyaránt. Ezek az átfogó jelentések tételesen felsorolják azok neveit, akik a kommunista államhatalom birtokosai voltak és nyilván pár természetes személyazonosító adatukat is.

A bizottság kutatásai alapján a büntetőjogilag felelősnek tartott személyekkel szemben büntetőeljárás lefolytatását kezdeményezheti a legfőbb ügyésznél. A bizottság együttműködik az ügyészség kijelölt szervezeti egységeivel a kommunista diktatúra alatt elkövetett bűncselekmények elkövetői körének felderítésében, összhangban a büntető törvénykönyvvel és egyéb, emberiesség elleni bűncselekményekkel és más bűncselekményekkel kapcsolatos jogszabályokkal.

A lehető legteljesebb iratnyilvánosság jegyében a bizottság törvényi kötelességévé válik az általa feltárt irat-, képi és hanganyagok nyilvánosság számára való közzététele, és a kommunista hatalom birtokosainak a diktatúra működésével összefüggő szerepkörükre és cselekményeikre vonatkozó személyes adatainak közzététele.

A bizottságnak az alaptörvény U. cikk (4) bekezdés alapján közzétett tényállításai bíróság vagy más hatóság előtt önálló jogorvoslattal nem támadhatók meg.

A múltfeltárás további, ezzel szorosan összefüggő elengedhetetlen feltétele, hogy hasonlóan sok más kelet-közép-európai országhoz, az áldozatok érzékelhetően kevesebb akadály mellett és a lehető legtöbb őket érintő, az egykori állambiztonsági szolgálatok által keletkeztetett adatot ismerhessenek meg, és emellett biztosított legyen a széles körű kutathatóság is. Jelen törvény az előző rendszer titkosszolgálatával összefüggő anyagok feltárását illetően nyit új fejezetet az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárára vonatkozó törvényi szabályozás módosításával, egyúttal teljesebb körű információs kárpótlás lehetőségének megteremtésével.

A rendszerváltás óta nem sikerült a titkosszolgálati rendszer által meghurcoltak számára tisztességes lehetőséget biztosítani az őket érintő adatok megismerését illetően. Ezenkívül a szabályozás az állambiztonsági szolgálatokat működtetők számára lehetőséget adott arra, hogy a kommunista diktatúra fenntartása érdekében kifejtett tevékenységük a demokrácia és a jogállamiság korszakában is akár rejtve maradhasson. A módosítás kiszélesíti a feltárási lehetőségeket mind a kutatók, mind a megfigyeltek szempontjából.

A lehető legteljesebb iratnyilvánosságot további intézkedések is szolgálják a törvényben. Mondanék párat. A bizottság tagja és elnöke feltétel nélkül jogosult a bizottság feladat- és hatáskörét érintő minősített adatokat megismerni. A hivatal főigazgatója, vezetője és kutatója a kommunista diktatúra 1944. december 21. és 1990. május 2. között keletkezett és állami intézményeknél őrzött, minősített adatot nem tartalmazó anyagokba, dokumentumokba, irat-, képi és hanganyagokba korlátlanul betekinthet, azokról másolatot készíthet vagy készíttethet. A lehető legteljesebb iratnyilvánosságot szolgálja az is, hogy a bizottság a minősített adat minősítésének felülvizsgálata érdekében javaslatot tehet az arra jogosult szervek felé, és - nyilván nyomásgyakorlásként - ezt a honlapján is nyilvánosságra hozza.

A bizottság szervezeti felépítéséről pár szót. A bizottság öt tagból áll, megbízatásuk kilenc évre szól. A bizottság elnökét és két másik tagját az Országgyűlés választja; a tudományos színvonal emelése érdekében egy tag az MTA elnökének megbízásából tölti be tisztségét, egy személy pedig az igazságügyért felelős miniszter jelölése alapján válik a bizottság tagjává.

Ha a bizottság nem lenne képes betölteni a feladatát, ha nem állna mögötte megfelelő hivatali szervezet, a törvény a legfontosabb pontokban meghatározza a bizottság hivatalának szervezetét, így például, hogy költségvetése nem lehet kisebb mint az előző évi, a részletkérdések eldöntését pedig a majdan kiadandó alapító okiratban kell rögzíteni.

A hivatalban javarészt köztisztviselői besorolásban lévő kutatók fognak dolgozni, hasonlóan az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárához. A hivatal munkatársainak bérezését tekintve szintén az ÁSZTL-re vonatkozó rendelkezéseket vettük irányadónak.

A bizottság tagjainak és hivatalban foglalkoztatott személyeknek szigorú összeférhetetlenségi szabályoknak kell megfelelniük, annak érdekében, hogy a múltfeltárás ne legyen elszabotálható. A kommunista múltfeltárásra vonatkozó lengyel szabályozást vette szintén a szabályozás alapul akkor, amikor beépítésre került egy életkori szűrő: a bizottságnak nem lehet tagja, aki 1972. február 14. előtt született. A dátum indoka, hogy a titkosszolgálati tevékenységet folytató szervek a rendszerváltás után, 1990. február 14-én alakultak újjá. A korábbi állambiztonsági szolgálatoknál értelemszerűen felvételi követelmény volt a nagykorúságnak, a 18. életévnek az elérése, az 1972. február 14. után születettek pedig így semmiképpen nem vehettek részt az állambiztonsági szolgálatok munkájában. Igazából ezzel meg kívántuk óvni a bizottság tagjait a nemtelen politikai támadásoktól és állandó vádaskodásoktól, ezzel az objektív kritériummal elejét vesszük annak, hogy bármifajta összefüggésre vagy vádra sor kerüljön a nyilvánosság előtt, és ezzel próbálják csökkenteni a bizottság hitelességét, tekintélyét, és munkájának eredményességét ezzel próbálják akadályozni.

A hivatalnál foglalkoztatottak nem lehetnek olyan személyek, akik 1990. február 14. előtti időszakban titkosszolgálati tevékenységet folytattak, állami vezetői tisztséget töltöttek be, az állampárt vagy az állampárt szervezeteinek tagjai voltak. A Kommunista Ifjúsági Szövetség esetében ezek a szabályok csak a vezető tisztségviselőkre vonatkoznak. És mentesülnek azok is ez alól a szigorú kritérium alól, akik MSZMP-tagok voltak ugyan, de tagsági viszonyuk kilépéssel vagy kizárással szűnt meg, nyilvánvalóan, mert a párt nem tudott velük egyetérteni és ezért zárta ki őket a soraiból.

A hivatali szervezet segítségével nemcsak kutatói munkacsoportok felállítására lesz lehetőség az adott évi kutatási munkaterv segítségével, hanem lehetővé válik a feltárt tényanyagokból és eredményekből a nyilvánosság számára elérhető online adatbázis létrehozása, tudásközpont és digitális archívum létrehozatala. Cseh mintára került bele a törvényjavaslatba az élő tanúk emlékének megőrzése.

(19.00)

A bizottság létrehozásával az egész ország komoly eredményt érhet el a XX. századi diktatórikus múlt feldolgozása útján. A törvény célja, hogy a kommunizmus alatt történtek kutatásának elősegítése révén újabb lépéseket tegyünk a jogállamiság, az alkotmányosság és a magyar demokrácia megszilárdítása érdekében.

A zavaros átmenet után valós társadalmi igény mutatkozott, hogy a közéletben alapkövetelménnyé váljon a felelősség, a hitelesség és az elszámoltathatóság.

E hármas célt szolgálja a most tárgyalandó törvényjavaslat is, amelyik túlterjeszkedik egy bizottság egyszerű felállításán, törekszik az áldozatok információs kárpótlására, éppen ezért az ő kezükbe adja, hogy ha kívánják, az őket megfigyelők, szt-tisztek és ügynökök nevét akár nyilvánosságra is hozhatják.

Köszönöm szépen a figyelmüket, és kérem, hogy támogassák a törvényjavaslatot. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
332 290 2013.12.03. 0:47  273-349

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Én csak egy dolgot szeretnék rögzíteni Novák Előd felszólalásával kapcsolatban, ami nagyon fontos. Novák Előd képviselő úr már, azt hiszem, az azonnali kérdések és válaszok órájában is megpróbálta Martonyi miniszter urat hírbe hozni, és akkor miniszterelnök úr itt a teljes Ház nyilvánossága előtt szégyenítette meg képviselő urat, és mutatta fel azokat a periratokat, amelyek szintén hasonlító tényállítások nyomán keletkeztek, amikor más vádolta ugyanezen iratok alapján, hasonló vádakkal Martonyi miniszter urat. És akkor azoknak az embereknek bizony pervesztesség lett a sorsa, és nem tudom, milyen módon, de elégtételt kellett adniuk Martonyi miniszter úr felé.

Úgyhogy én ezt kérem a képviselő úrtól is, egyrészt, hogy ezeket a vágyait ne fogalmazza meg, hiszen más esetben a bíróság elmarasztalta az ilyen megfogalmazókat, és kérjen elnézést Martonyi miniszter úrtól.

Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
332 298 2013.12.03. 1:59  273-349

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Én csak ismételten szeretném elmondani azt, amit a korábbiakban is mondtam. Azért, képviselő úr, itt vádaskodik, meglep engem, vagy nem lep meg, nem tudom, melyiket mondjam, hogy a kezében lévő dokumentum és a kuruc.info nevű dokumentumok meglepő egyezőséget mutatnak, nem tudom, melyikben volt előbb, a honlapon volt, és úgy került az ön kezébe, vagy az ön kezében korábban volt, mint ahogy a honlapra ez felkerült. (Szilágyi György: Nem mindegy? Nem mindegy az ügy szempontjából?) Ez mindenesetre érdekes lehet. De ettől függetlenül én azt kérem tisztelt képviselő úrtól, hogy hagyja abba azokat a vádaskodásokat, amelyeket más esetben már mások perrel buktak el. (Zakó László: Jelentsd fel!) Nem azért jöttünk ma itt össze, hogy ön itt abban a stílusban, abban a mérgező stílusban, amit ebben a parlamentben következetesen visz, abban a stílusban személyeskedve támadjon meg itt nem levő embereket, akik maguk védekezni nem tudnak, akik korábban bírósági ítéleteket mutattak fel a maguk igazának a bizonyítására. Ezzel én le is zárnám ezt a részt.

Másrészről pedig szerintem egyikőjük sem vonhatja kétségbe, akik itt ülnek, és akik az eddigi felszólalásaikat elmondták, hogy ez a törvényjavaslat növeli az iratnyilvánosságot. Ez a törvényjavaslat kiküszöbölheti pontosan az olyan abszurd eseteket, mint amelyben valóban Strasbourgban kellett az igazságot helyreállítani az említett ügyben is, amit Schiffer frakcióvezető úr mondott.

Ha tehát ez a törvény előrelépést jelent minden tekintetben, kutatás, áldozatok iratnyilvánossága szempontjából és a közös nemzeti emlékezet feltárása szempontjából is, az iratnyilvánosság szempontjából is, akkor gondolom, egyikőjüknek sem esik nehezére, hogy ezt megszavazzák, hiszen abba az irányba vezet, amely irányba önök is szeretnének menni. Ha önök nem szavazzák meg, nem támogatják ezt a törvényjavaslatot, az azt jelenti, hogy önök nem támogatják az iratnyilvánosság irányába tett ezen lépést. Az önök igen vagy nem szavazata ezzel a súllyal esik most latba, kérem, hogy ezt vegyék figyelembe a felszólalásaiknál és majd a szavazatuknál is.

Köszönöm szépen.

(20.00)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
332 324 2013.12.03. 1:54  273-349

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Két jobbikos felszólalást hallottunk. Szilágyi képviselő úr egyetlenegy szót nem ejtett a törvényjavaslatról, hanem az olajügyekben merült el nyakig. Novák képviselő urat pedig ismételten hadd szólítsam föl, hogy most éppen egyházi vezetőket vett elő, eddig csak szocialista politikusokat nem támadott. Támadott Fidesz-KDNP-seket, támadott egyházi vezetőket, támadott szülőket, mindenki mást, csak úgy látszik, az MSZMP-vel van minden rendben.

Előző képviselőtársuk majdnem visszasírta a Kádár-rendszert, hogy '90 előtt mennyivel jobb volt, és gazdagabb volt Magyarország, és az elmúlt 23 évben tették tönkre az országot. Már csak az hiányzott, hogy Thürmer Gyulával egy kórusban mondják, hogy Kádár idején jobb volt.

Azt kérném képviselőtársaimtól, hogy egyrészről a személyeskedést, a vádaskodást mellőzze. Ez mégiscsak az Országgyűlés. Ezeket a jegyzőkönyveket évtizedekig vagy évszázadokig lehet majd még olvasni, és olyan emberekről mondanak ilyen tényállításokat, akik nincsenek itt, nem tudják megvédeni magukat, nem tudják a becsületüket helyreállítani, nincs lehetőségük arra, hogy bármilyen jegyzőkönyvhöz, megemlékező kötethez vagy bárhová odabiggyesszék a saját véleményüket, hogy az, amiket Novák Előd állít, nem valós esetek. És nem tudják odatenni akár a jogerős bírósági ítéleteket sem, amelyek hasonló kijelentések kapcsán születtek máshol.

Úgyhogy kérem, ettől továbbra is mindenki tartózkodjon. Nem fair, nem úriemberhez méltó dolog. Itt már magam is elmosolyodom bizonyos képviselőtársaim kapcsán ezen a szón, de hát mégiscsak... Tehát nem a lovagiasság szabályai szerint való, ha valaki mindenféle, kuruc.infóról letöltött irat alapján vagy oda föltöltött iratok alapján ilyen vádakat fogalmaz meg. Volt itt olyan hozzászólás, ami a törvényjavaslatról szólt, az utóbbi kettő-három egyetlenegy mondatában sem érintette a törvényjavaslatot. Térjünk vissza ahhoz!

Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
332 346-348 2013.12.03. 11:18  273-349

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Igen, köszönöm szépen.

ELNÖK: Jelzi, hogy igen.

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt jobbikos és Fidesz-KDNP-s Képviselőtársaim, akik itt maradtak a vita végéig! Illetve MSZP-s Elnök és Jegyző Urak! A legfontosabb kérdésre, a nyilvánosságra a törvényjavaslat 33. §-a ad választ, annak (1) bekezdése írja: "A megfigyelt és harmadik személy a rá vonatkozó adatokat megismerheti." És itt még egy hosszabb felsorolás van, hogy mit ismerhet még tovább. És erre utal vissza a (4) bekezdés: "A megfigyelt nyilvánosságra hozhatja az (1) és (2) bekezdés alapján megismert adatokat, más megfigyelt és harmadik személy személyes adatainak kivételével." Tehát minden adat, ami az illetőkre vonatkozik, és amelyik arról szól, hogy ki figyelt meg, ki volt az, aki foglalkozott az adott személlyel, az nyilvánosságra hozható. Mi ebben a törvényben azt a döntést hoztuk, hogy azoknak a nevei, akik másokkal akár hivatásos állományú tagként, akár másként foglalkoztak, róluk jelentéseket rendeltek meg, megfigyelést rendeltek meg, bármifajta állambiztonsági akciót vagy titkos akciót rendeltek el, adatokat gyűjtöttek össze, jelentéseket írtak, nyilvánosságra hozható. És ezt az áldozat teheti meg. Az áldozat kezébe adtuk (Novák Előd: Nem is tudják!), hogy teljes mértékben feltárhatja azoknak a neveit, akik ilyesfajta tevékenységet folytattak. (Novák Előd: Ez mellébeszélés!)

Ugyanakkor fontosnak tartjuk - ahogy mondtam az expozéban is -, a feje tetejéről a talpára állítani a dolgot (Novák Előd: Nem is élnek már az áldozatok! Mit hoznak nyilvánosságra?), nem ott kezdeni, ahol a legkisebb bűnösök vannak, hanem ott, ahol a legnagyobb bűnösök vannak a rendszerben, hiszen valaki ezt mégiscsak kitalálta, valaki ezt üzemeltette, valakinek ez nagyon nagy haszonnal járt, mert utána akár a spontán privatizációban, majd a későbbi években tovább tudta örökíteni ezt a titkosszolgálati kapcsolatrendszerét, tovább tudta örökíteni azt a hatalmát, amit teljesen törvénytelenül, egy megszálló szovjet csapat kiszolgálójaként szerzett itt meg Magyarországon, azoknak az embereknek a kárára, akik esetleg csak azért kerültek börtönbe, vagy azért vették el a lakásukat vagy a boltjukat, mert demokraták voltak, jogállamot szerettek volna vagy sajtószabadságot, szólásszabadságot szerettek volna. Ezért mondjuk azt, hogy a Nemzeti Emlékezet Bizottság a talpára fogja állítani ezt a kérdést, mert elkezdi szépen a vezetőktől, a fejétől lefelé végigbontani ezt a rendszert; és először azokat kell feltárni ebből, akik a legnagyobb hasznot húzták törvénytelenül, igazságtalanul és tisztességtelenül, mert negyven évig jól éltek, és még a későbbi évekre is átmentettek ebből a hatalomból nagyon sokat. Ezért kell az állampárti vezetőknél kezdeni, ezért kell a fő funkcionáriusoknál kezdeni, ezért kell egy nómenklatúrát összeállítani.

Igaza van képviselőtársaimnak, hogy bővítendők azok a listák, amelyek ebben szerepelnek különböző szervezetekkel vagy tisztségekkel kapcsolatban. Ezért kezdődnek úgy ezek a bekezdések, hogy "többek között", pontosan azért, hogy maga a bizottság kibővíthesse ezeket a köröket, mert indokolható volt mindaz, amit önök elmondtak itt az egyes kibővítendő körökkel kapcsolatban.

Ügynöklista kérdése. Sokan úgy beszéltek erről, mint ha lenne valahol a Belügyminisztérium vagy valamelyik hivatal vagy szolgálat egyik eldugott szobájában egy fiók, amit csak ki kell húzni, és abban szerepel a lista, amelyen mindenkinek a neve rajta van, aki bármilyen módon másokat megfigyelt vagy szt-tiszt volt vagy hasonló volt. Én ilyenről, bevallom őszintén önöknek, nem tudok (Novák Előd: Kérdezd meg a Kubatov Gábort!), pedig nagyon sok emberrel beszéltem a törvény előkészítése során, egyikőjük se mondta, hogy lenne egy ilyen gyors, egyszerű megoldás, mint az amerikai filmekben, odamegyünk, a kulcsot elfordítjuk, kivesszük, és ott van a lista.

A mágnesszalagok kapcsán többen beszámoltak arról, hogy azon valóban vannak adatok, az ő tudomásuk szerint vannak adatok a megfigyeltekről, tehát az áldozatokról, azoknak a nevei, a megfigyelőkről, tehát az ügynökökről és az szt-tisztekről. És nem lehet megkülönböztetni, hogy melyik pontosan mire vonatkozik, ott vegyítve, egy sorban vannak. De nem tudhatjuk, ők is ezt csak másoktól hallották, én magam sem tudhatom, és az itt ülők egyike sem tudhatja, hogy azokon a szalagokon mi szerepel. Ezért van szükség a Nemzeti Emlékezet Bizottságára, amely a törvény legelején felhatalmazást kap, hogy minden iratba betekintsen. Nincs olyan kommunista rendszer alatt keletkezett irat, amit a Nemzeti Emlékezet Bizottságának a tagjai meg ne nézhetnének. (Novák Előd: De igen, a titkosítottak! Szó szerint benne van.) És minden ilyen megnézett dokumentumnál javasolhatják a minősítés feloldását. (Novák Előd: Na, ugyan!) Tehát ők pontosan meg fogják tudni különböztetni, hogy az most egy megfigyelt áldozat neve és adata, vagy pedig egy megfigyelőnek vagy egy megrendelőnek a neve és az adata, és így tudják nem az áldozatokat még egy tortúrának kitenni, hanem a rendszer működtetőinek a nevét kihozni és nyilvánosságra hozni.

A kutatók számára bővített a hozzáférés lehetősége. Az áldozatok számára bővített nem csak a hozzáférés lehetősége, de a nyilvánosságra hozatal lehetősége is teljes mértékben megnyílt ebben az esetben, és így a nyilvánosság maga is sokkal inkább értesült lesz. De az ügy urává akkor is az áldozatokat tettük.

Ez a törvény pedig azáltal, hogy létrehozza magát a Nemzeti Emlékezet Bizottságát, egy motort hoz az egész rendszer működésébe, akár a titkosítás feloldásával, az éves jelentésekkel, amit itt a parlamentben kell tárgyalni, a "fehér könyvek" összeállításával, azzal, hogy törvénymódosító javaslat előterjesztésére, javaslatára van lehetősége nem mint előterjesztőnek, hanem mint indítványozónak közvetett módon magának a Nemzeti Emlékezet Bizottságának, ami lehet, hogy azon inkább történészi, szakmai tudást igénylő törvénymódosításokat is ide a parlament asztalára hozhat a következő években, amelyek egy részét esetleg önök is pozitívnak tartanának, és nem ezt a törvénycsomagot érinti, hanem ezen túlmutató, más, Mav. törvényben vagy egyéb törvényekben részletezett szabályokkal kapcsolatosak. De ezzel egy kikerülhetetlen intézményt hozunk létre, amely kötelezve van a törvény által az aktivitásra jogalkotásban, jogalkalmazásban, ismeretterjesztésben, iratnyilvánosság kiterjesztésében és sok minden másban. Egy motor lesz. Mint ahogy köztünk van tizenegy éve a Terror Háza Múzeum, amely megkerülhetetlenné vált a magyar történelem XX. századi szemlélésével kapcsolatban, és egy új minőséget hozott a történelemszemléletben. Ma már egy baloldali politikus sem tudja megkerülni, hogy a Terror Házában bemutatott és a kommunista rendszerre is vonatkozó igazságokat ő maga el ne fogadja. Ugyanilyen funkciója lehet, ha nem is a muzeális ismeretterjesztésben, hanem a múlt feltárásában magának a Nemzeti Emlékezet Bizottságának. Ezért fontos, hogy ez a motor létrejöjjön.

És egy záró gondolat, amit már többször elmondtam, de nem tudom mással befejezni, mint ezzel. Lehet sok mindenről beszélni, lehet azt mondani, hogy ez szőnyeg alá söprés, lehet azt mondani, hogy ez kevés, lehet azt mondani, hogy másképp kellene csinálni valamelyest, de egyik felszólalásban sem hallottam olyan lényegi kritikát, amelyik azt mondta volna, hogy valamelyik szabályozási elem rossz irányba lép vagy rossz eszköz, inkább azt mondták önök közül sokan, hogy kevés vagy radikálisabban vagy többet vagy hasonló. És nem az áldozatok kezébe raknák önök a döntés lehetőségét, hanem a saját kezükbe vennék, mint képviselők döntenék el az áldozatok helyett a pontos iratnyilvánossági lehetőséget, köröket és egyebeket. Éppen azért tennék ezt, képviselő úr, látom, hogy értetlenül néznek, mert önök határoznák meg azokat a köröket, amit nyilvánosságra hoznának, és nem engednék meg egy Nemzeti Emlékezet Bizottságának, hogy az ügynökaktákat... - amelyek nem ügynökakták, képviselő úr, hanem áldozatakták, hiszen nem az ügynökökről van benne szó, hanem az áldozatokról van benne szó, és ha önök az ügynökaktákat akarják nyilvánosságra hozni egy az egyben, akkor az áldozatok adatait fogják nyilvánosságra hozni, akiket megfigyeltek.

Nyilván az önök szándéka nem erre irányul, ezt nem akarom semmiképpen sem belemagyarázni, sem az LMP részéről, sem a Jobbik részéről, sőt szerintem az MSZP részéről Tóbiás képviselő úr sem célzott erre, tehát nem akarom ezzel illetni önöket. Csak arra hívnám föl a figyelmet, hogy a hétköznapi, köznyelvi vagy az újságírásban vagy a parlamenti felszólalásainkban használt megnevezés is rossz, hiszen ügynökaktáknak hívjuk az áldozataktákat, azokat az aktákat, amelyek az áldozatokról, a megfigyeltekről tartalmaznak adatokat, s nem pedig az ügynökökről.

(22.00)

Tehát ezt csak szóhasználat tekintetében szeretném helyretenni. Tehát mi nem azt mondtuk, hogy itt a parlament eldönti, hogy mi nyilvános és mi nem, hanem az áldozat maga mindent feltárhat az őt megfigyelő, őt megnyomorító, vele foglalkozó különböző hivatásos, nem hivatásos személyekkel kapcsolatban.

Tehát hogy visszatérjek a zárómondatom fő menetéhez: mi egyértelműen egy olyan javaslatot tettünk le, amelyet önök, mégpedig elég részletes vitában elég alaposan szétszedték páran ezt a törvényjavaslatot, páran pedig az azt körülvevő gondolataikat osztották meg velünk, nos, tehát senki sem mondott olyat, hogy rossz irányba menne, hogy bármit bezárna, hogy bármilyen tekintetben nem a nyilvánosságot, nem a múlt feltárását szolgálná.

Ha tehát önök szerint is ez egy olyan javaslat, amelyik jó irányba megy, még ha önök kicsit más lépéseket is választanának, nem tehetik meg, hogy nem szavazzák meg a végszavazásnál. A végszavazásnál egyértelműen két szavazás lesz. Az egyik, amelyik ezt a javaslatot elfogadja, és nagyobb nyilvánosságot ad a kutatóknak, az áldozatoknak és a teljes közvéleménynek. És a másik a nem szavazatok, aki ezt nem támogatja, aki tehát az általunk javasolthoz képest visszalép, mert a mostani, jelenlegi szűkebb szabályozást támogatja.

Én azt ajánlanám mindenkinek a figyelmébe - bár úgy látom, különösebben sokak figyelmébe nem tudom ajánlani -, hogy ezt mérlegelje a végszavazásnál: támogatja-e azt, hogy bővüljenek a lehetőségek a múlt feltárásával kapcsolatban, támogatja-e azt, hogy az áldozat kiállhasson, és végre elmondhassa, hogy a szomszédja, a munkatársa, vagy az, aki az ő pozícióját vagy az ő veteményesét el akarta foglalni, az jelentett róla, az próbálta meg megnyomorítani az életét? Támogatják-e, hogy ezt meglépje a parlament, támogatják-e az áldozatoknak az önrendelkezésük bővítését vagy nem? Ha nem szavazatot mondanak, önök hozzájárulnak ahhoz, hogy csonka maradjon, ugyanolyan, mint a mostani, mindnyájunk által rossznak tartott állapotban, ugyanilyen csonka maradjon ez az állapot.

Kérem, ezt mérlegeljék, és ennek nyomán döntsék majd el, hogy igennel vagy nemmel szavaznak.

Az egyes módosítókról pedig, amiből szép számmal több tucatnyit önök benyújtottak, valószínűleg a holnapi napon fogunk tudni részleteiben is vitatkozni.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Kontur Pál és dr. Vas Imre tapsol.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
333 14 2013.12.04. 5:13  11-14

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Valóban, egy elég erős és hangos döntést hozott Horvátország, a horvát polgárok közössége, hiszen viszonylag magas részvétel mellett eléggé egyértelműen, közel kétharmadnyian mondták, szeretnék az alaptörvényben rögzíteni, hogy a házasság férfi és nő között lehetséges. Tette ezt ez a civil mozgalom úgy, hogy az aktuális kormánypárt, amely éppen Horvátországot irányítja, teljes mértékben ellene volt ennek, és minden módon és lehetőségével igyekezett az állampolgárokat ennek az ellenkezőjéről meggyőzni. De jól láthatjuk, még annak ellenére is, hogy teljes ellenszélben volt kormányzati részről ez a horvátországi civil kezdeményezés, amelyet az egyházak támogattak, sikerre tudott menni. Ebből is látszik, hogy az emberekben lévő alapvető ilyesfajta igény, érzék vagy vélemény kormányzati befolyással sem fordítható meg, nem változtatható meg.

Amikor én ezeknél a civil szervezeteknél jártam Horvátországban, kaptam tőlük egy kitűzőt, amit most láthatnak rajtam, amelyik az ő támogatásukra buzdít, és azt ígértem nekik, ha a népszavazáson az általuk feltett kérdésre többségi igennel válaszolnak a horvátok - amire számítani lehetett -, a magyar parlamentben is fogom hordani az ő civil kitűzőjüket. Innen is gratulálok az eredményükhöz és a munkájukhoz. De ahogy Soltész Miklós államtitkár-kollégám mondta, nem előzmények nélkül való, hiszen ha megnéznek egy 25 kunást - ami, gondolom, egy díszérem lehet, amelyet Horvátországban 2000-ben adtak ki, a jubileumi emlékévben -, azon pont egy magzat szerepel. Tehát sokkal korábbi ilyesfajta jelei is voltak Horvátországban ennek a fajta mozgalomnak, kezdeményezésnek.

Nemcsak Horvátországban, de máshol is láthatunk ilyesfajta, tömegesen megjelenő érdekképviseletet vagy véleményt. Emlékezhetünk arra, hogy nemcsak Romániában voltak erre vonatkozó kezdeményezések, hanem Franciaországban is milliós nagyságrendű tüntetések követelték ugyanezt a fajta világnézet melletti kiállást a kormánytól, de ott a kormány ezzel szembement, és elfogadta azt a törvényt, amely ellen milliók tiltakoztak Párizs utcáin. Hadd idézzek egy ottani tudósítást a francia tüntetésről; ateisták, marxisták és melegek is voltak azok között, akik a melegházasság ellen küzdöttek Franciaországban. A párizsi tüntetéseken például a melegházasság ellen demonstrált Jean Marc homoszexuális polgármester - ő is ott volt és tüntetett a melegházasság ellen -, Xavier Bongibault, aki egy ateista homoszexuális, a melegházasság-ellenes melegek egyik prominens személyisége, valamint Jean-Dominique Bunel humanitáriusjogi szakértő, akit két nő nevelt fel gyermekkorában, és aki állítása szerint az apa hiányától nagymértékben szenved mind a mai napig.

Arra szerettem volna tehát felhívni a figyelmet, hogy ezek a mozgalmak nem osztják két részre a társadalmat, úgymint a saját nemük iránt vonzódók és a heteroszexuálisok, hanem átnyúlik a vélemény ezeken a határokon.

(9.30)

Nyilván nagymértékben azért ezzel egyezik, és nyilván olyan szempontból a társadalomnak két véleménye van, hogy van, aki ezt támogatja, van, aki ezt ellenzi. De bőven akadnak, ahogy itt olvastam, akár ateisták, akár marxisták, akár melegek is azok között, akik a melegházasság ellen szólaltak föl Franciaországban.

A horvát alaptörvény tehát a népszavazás után hasonló rendelkezéseket fog tartalmazni, mint amilyet a magyar alaptörvény tartalmaz. Ezt egy nagyon erős aláírásgyűjtéssel indították el, hiszen 750 ezer aláírásnál is többet gyűjtöttek össze a mindösszesen 4,2 milliós lakosú Horvátországban, és elég lett volna 420 ezer aláírás összegyűjtése. Úgyhogy itt már messze fölülmúlták az elvárásokat. A választás is rendben zajlott, különösebben zavaró események nem történtek ezalatt.

Fontos megkülönböztetnünk itt két kérdést. Egyrészről a magyar alaptörvény és most már a horvát alaptörvény is a házasságot férfi és nő közösségeként képzeli el, de ezt a természet rendjéből - vagy a teremtés rendjéből, ahogy ezt mi, hívők mondjuk - vezeti le, illetőleg az állam céljaiból. De ez semmiképpen nem jelent semmilyen, saját neme iránt vonzódó polgártársunknak megkülönböztetést, hiszen a magyar törvények tiltják az ilyesfajta diszkriminációt, hátrányos megkülönböztetést a foglalkoztatás, a szociális biztonság, az egészségügy, a lakhatás, az oktatás, a képzés, az áruk forgalma és a szolgáltatások nyújtása, igénybevétele területén. Sőt, az ilyesfajta indíttatású bűncselekményeket a büntető törvénykönyv 216. §-a külön büntetni rendeli.

Ezért tehát fontos, hogy az ilyesfajta polgártársaink számára természetesen a jogegyenlőség biztosítandó, és őket mint embereket nekünk, keresztényeknek különösen is türelemmel és szeretettel kell befogadnunk. De ezt nem szabad összekevernünk azzal, hogy ezt a fajta együttélési formát mi jogilag támogatni nem tudjuk, mert úgy gondoljuk, hogy a házasság férfi és nő között köttetik, és sosem szabad összekeverni ezt a fajta együttélési mód iránti igényt és magát az emberi méltóságot. Mert az emberi méltóságot sérteni nem szabad, de az államcélokat pedig szolgálni kötelességünk.

Köszönöm szépen. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
333 22-26 2013.12.04. 5:58  19-26

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. (Folyamatos zaj. - Az elnök csenget.) Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A napokban került nyilvánosságra az a hír, amire itt most lőtt a képviselő úr, úgy látszik, feleslegesen, hogy elutasította a bíróság nyilvános tárgyaláson kihirdetett ítéletében Nyers Rezsőnek azt a keresetét, amelyben a közigazgatási és igazságügyi minisztert perelte be, mivel a miniszter úr egy ötfős szakértői bizottság véleménye alapján megvonta tőle a tb-kasszán keresztül, a nyugdíj-igazgatóságon keresztül azt a nyugdíjpótlékot, amelyet a kommunista rendszerben kapott kitüntetése alapján kapott. (Dr. Gaudi-Nagy Tamás: De miért csak azt?)

Ő azt mondta, hogy nem érzi magát méltatlannak arra, hogy ezt a nyugdíjpótlékot még a jogállamiság keretei között is megkapja, hiszen nem látta bizonyítottnak, hogy neki része lett volna az 1956-os forradalom és szabadságharc utáni megtorlásokban, márpedig az iratokból kiderült, hogy ő igenis részese volt azoknak a döntéshozó szervezeteknek, amelyek például Nagy Imre sorsáról is döntöttek. Ezeket ő vitatta, perre ment, beperelte a közigazgatási és igazságügyi minisztert, és ezt a pert a bíróságnak a tájékoztatása és az MTI tudósítása szerint is elvesztette. Hiszen a bíróság is úgy ítélte meg, hogy helyes döntést hozott a kormányzat, és helyesen vonta meg Nyers Rezsőtől azt a nyugdíjpótlékot, amelyet ő méltánytalanul kapott, hiszen nem valódi teljesítmény volt emögött, hanem a párthűség volt az, ami miatt ezt a nyugdíj-kiegészítést megkapta. (Dr. Gaudi-Nagy Tamás: Mennyi maradt a nyugdíja? Az a lényeg!)

(9.50)

De nemcsak Nyers Rezsőtől, hanem sok más pártállami tisztségviselőtől vonta meg a kormányzat azokat a nyugdíj-kiegészítéseket, nyugdíjpótlékokat, amelyek nem jogszerűen jártak. Voltak ezek között az 1945 és 1949 közötti időszakban a demokratikus államberendezkedés lebontásában vitézkedők, az '56-os forradalom és szabadságharc leverői, azok, akik titkosszolgálati tevékenységet végeztek 1948 és 1990 között, azok, akik ebben az időszakban állami vezetők voltak, és az e tisztségben végzett tevékenységük miatt kapták ezt a pótlékot, vagy akik a Magyar Kommunista Pártban, a Magyar Dolgozók Pártjában, a Magyar Szocialista Munkáspártban, a Kommunista Ifjúsági Szövetségben töltöttek be vezető tisztségeket, és emiatt kapták ezeket a nyugdíjpótlékokat. (Zaj.)

Több mint ezer ember van most, aki ilyesfajta jogcímen nyugdíjpótlékot kap, és valóban meg kellett hosszabbítani, képviselő úr, a bizottság mandátumát, hiszen nem szerettük volna, ha az történik, mint ami 1990-ben történt, amikor az akkori köztársasági elnök, Göncz Árpád vezette bizottságnak a szűrőjén nagyon sokan átcsúsztak, és még ma is több mint száz olyan személyt talált ez a bizottság, aki akkor elvileg vizsgálat alatt volt, de átment rajta (Az elnök csenget.), és csak most derült ki, hogy valójában ő érdemtelen lenne erre a nyugdíjpótlékra. Ezen 114 személy közül tizenketten mentek perre.

Itt szintén a Fővárosi Bíróság szóvivőjét idézném az MTI-n keresztül, hogy - (Dr. Gaudi-Nagy Tamás: Fővárosi Törvényszék van, de ne szólj senkinek!) Fővárosi Törvényszék, köszönöm szépen - hozzájuk tíz keresetlevél érkezett, és egy kivételével mindegyik peres eljárás le is zárult: három esetben elutasították a felperes keresetlevelét, négyben a felperes elállt, mert közben rájött, hogy nem tudja bizonyítani azt, hogy nem volt összefüggés az ő tevékenysége és a kommunista rendszer ilyesfajta tevékenysége között; egy keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül utasítottak el, egy pedig félbeszakadt az illető felperes halála miatt. (Közbeszólások. - Szilágyi György: Mennyi a nyugdíj?)

Tehát jól láthatóan aktívan zajlott ez a folyamat (Az elnök csenget.), és a bíróságokon is többen éltek a jogorvoslat lehetőségével, de a bíróságokon is a kormányzat által képviselt álláspont diadalmaskodott az esetek döntő többségében, és egy kivételével (Novák Előd: Mansfeld Péter forog a sírjában! - Felzúdulás a kormánypártok soraiban.) mindegyik esetben megvontuk ezt a kitüntetést. (Az elnök ismét csenget.)

Maga az alaptörvény, amelyet a Jobbik frakciója nem támogatott, egyértelmű lezárását jelenti a kommunista időszaknak, egyértelműen cezúrát von (Közbekiáltás a Jobbik soraiból: Miről beszélsz?), egyértelműen cezúrát von a kommunista diktatúra, annak mindenfajta tisztségviselője között (Novák Előd: ... az egész időszak!) és a mostani időszak jogállami tisztségviselői között. Bármennyire is hangosan kiabál, képviselő úr, ön nem szavazta meg ezt itt a parlamentben, és nem támogatták. Nagyon fontos előrelépés szintén, hogy közszereplői minőséget adott minden kommunista állampárti vezetőnek abban az időszakban és azon tevékenység tekintetében, amit ő mint hatalombirtokos tett. (Szilágyi György: Mennyi a nyugdíjuk?)

De a Jobbiknak is lesz napokon, heteken belül lehetősége arra, hogy bebizonyítsa, hogy csak szavakban elkötelezett az elmúlt rendszer feltárása tekintetében vagy tettekben is. (Közbeszólások a Jobbik soraiból.) Egyértelmű helyzet lesz itt másfél hét múlva, amikor a Nemzeti Emlékezet Bizottságáról (Az elnök csenget.) lehet szavazni. Önök eddig ezt a javaslatot nem támogatták. (Novák Előd: Farizeus vagy!) Nem támogatták azt a javaslatot, ami az áldozatoknak lehetőséget ad az őket megfigyelők és az ő megfigyelésüket elrendelők nevének nyilvánosságra hozatalára. (Közbekiáltások. - Dr. Gaudi-Nagy Tamás: Nem ad lehetőséget! - Az elnök csenget.) Nem támogatták eddig azt a javaslatot (Közbekiáltás: Házőrség!), amely a tudományos kutatók és a nyilvánosság számára nagyobb lehetőséget jelent. (Folyamatos, nagy zaj.)

ELNÖK: Kérem önöket...

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Most önök nagyon hangosak, most önök nagyon sok mindent kiabálnak be, de másfél hét múlva szavazniuk kell. (Szilágyi György: Teljes nyilvánosságot!) Eddig minden bizottságban és a parlamenti vitában is ellenezték ezt a javaslatot. (Az elnök csengetéssel jelzi az időkeret leteltét. - Folyamatos közbekiáltások a Jobbik soraiból.) Meglátjuk, hogy ...

ELNÖK: Köszönöm, államtitkár úr.

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: ... akarnak-e nagyobb iratnyilvánosságot vagy sem, eldől az önök szavazatával.

Köszönöm szépen. (Hosszan tartó taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
333 165 2013.12.04. 13:20  86-165

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Ahogy az általános vitában, a részletes vitában is nagyon alaposan sikerült kivesézni ezt a törvényjavaslatot. Sok részéhez szóltak hozzá, a kormánypártokon kívül, azt hiszem, most már kizárólag csak a Jobbik képviselői. A részletes vitában az MSZP, az LMP vagy a függetlenek, úgy látom, nem nyilvánítottak véleményt. Külön köszönöm Staudt Gábor és Szávay István képviselő urak felszólalását, mert ők érezhetően a törvényjavaslatot is ismerik, a módosító javaslatokat is, és felkészülten mondták el véleményüket ezzel kapcsolatban.

Ugye, ki találta ki ezt, hogy erre a testületre egyáltalán szükség van? Egyértelmű választ ad erre az alaptörvényünk U) cikke, az alaptörvényünk rendelkezett úgy, először az átmeneti rendelkezésekben, majd most már a törzsszövegben, hogy ezt a testületet létre kell hozni. Akik tehát támogatták az alaptörvény elfogadását, azok támogatták ennek a testületnek a felállítását is, hogy erre közjogi kötelezettsége legyen az Országgyűlésnek. Tehát nem pártokat kell ez ügyben keresni, hanem azokat a képviselőket, 263 főt, akik ezt az alaptörvényt megfogalmazták.

Kit véd? Önök azt mondják, hogy a kommunista rendszer ilyen vagy olyan közreműködőit ez a javaslat védeni szándékozik. A 33. §, ahogy ezt már tegnap is elmondtam, ma is megismétlem szívesen, teljesen egyértelművé teszi, hogy kiket nem véd ez a törvényjavaslat, ugyanis nincs egyetlenegy olyan ügynök sem, nincs egyetlenegy olyan szt-tiszt sem, nincs egyetlenegy olyan hivatásos állományú tag sem, akinek a neve és a természetes személyazonosító adatai ne lennének nyilvánosságra hozhatók ezen törvény alapján. Bármelyik ügynök neve, bármelyik szt-tiszt neve, bármelyik hivatásos állományú tag neve, bárkinek a neve, aki a rendszer áldozataival foglalkozott, ezen törvény alapján, ha elfogadjuk, nyilvánosságra hozható.

Csak erről nem parlamenti képviselők, jobbikos, MSZP-s, fideszes vagy KDNP-s parlamenti képviselők fognak dönteni, hanem maga az áldozat. Az ő kezébe adtuk azt a lehetőséget, hogy fedje föl, ki volt az, aki az ő életét megnyomorította. Úgy gondolom, azért egy eléggé igazságosnak látszó döntést hoztunk, hogy akinek az életét megnyomorították, az dönt arról, hogy kiteszi az internetre, kiteszi a faliújságra, mit tesz, hová viszi ezeket az iratokat. De ő teljes mértékben nyilvánosságra hozhatja. (Szilágyi György: Ha nem tud róla, hogyan hozza nyilvánosságra?) Volt olyan javaslat, hogy a megfigyeltek nevét is rakjuk ki az internetre. Ezt csak nyelvbotlásnak értékelhetjük a Jobbik padsoraiból.

Ismételten felhívom a figyelmet, hogy a vita egy része megint elment csak az ügynökök irányába, akik kétségtelenül fontos részei lesznek majd a vizsgálatoknak. De ne feledjük el, hogy nem az ügynökök jártak elsősorban jól ebben a rendszerben. Biztos volt köztük nagyon sok, aki tisztességtelen módon jól járt azzal, hogy ügynöki tevékenységet folytatott, de sokkal jobban járt az, aki a párt központi vezetésében, az állam központi vezetésében, az állami vállalatok központi vezetésében volt, és sok más téren. Ezért, amikor a vita az elmúlt 23 évben rendszeresen, mindig az ügynökökre éleződik ki, akkor mindig elfelejtjük azt, hogy voltak sokkal nagyobb haszonélvezői annak a rendszernek.

Kétségtelenül a legnagyobb kárvallottak a megfigyeltek voltak, az áldozatok. Ismételten elmondanám, hogy valóban, nekem is az e terület szakértőitől, levéltárosoktól, történészektől kellett megtanulnom, hogy miért hívják az ügynökaktákat ők áldozataktáknak. Hiszen valóban, egy kis részén ott van az, hogy ki volt a megfigyelő, de neki elsősorban csak a neve van ott. De általában azok az adatok szerepelnek, hogy a megfigyelt személy hogyan élte napjait, kikkel találkozott, milyen gyengeségei vannak, milyen kellemetlen dolgokat lehet vele kapcsolatban felhozni. Ha ezeket az iratokat nyilvánosságra hozzuk, lehet, hogy éppenséggel a megfigyeltnek ártunk sokat.

Viszont nem szabad elzárni annak lehetőségét, hogy ezek az adatok nyilvánosságra kerüljenek, csak az ügy urává magát az áldozatot kell tenni. Ha kívánja, hozza nyilvánosságra; ha nem kívánja, akkor tartsa titokban azt, hogy ezekben mi szerepel. (Szilágyi György: Mi van, ha nem tud róla az áldozat?) De most ez a törvény megadja a lehetőséget arra, hogy minden további nélkül az őt megfigyelőknek, az szt-tiszteknek a neveit nyilvánosságra hozza. (Szilágyi György: Válaszoljon már a kérdésekre.)

Önök sokszor mondták azt, hogy a mágnesszalagokkal kapcsolatban jobb volt a korábbi állapot. Meglepő számomra, hogy a Kenedi János által vezetett bizottságot sírja vissza a Jobbik. (Felzúdulás a Jobbik soraiban. - Dr. Staudt Gábor: Mi ilyet nem mondtunk. - Szilágyi György tapsol.) Ezt azért nem igazán gondoltam volna. Azt mondták, hogy a Fidesz kvázi elvitte ezt egy... Ha kitapsolták magukat, szívesen folytatom, adok rá 5 másodpercet. Köszönöm szépen.

Tehát meglepő volt számomra, hogy önök ezt az időt jobbnak tartották a mostaninál. Megismétlem, azok a történészek, akikkel én beszéltem, azt mondták, hogy ezeken a mágnesszalagokon nagyon sok név van az ő tudomásuk szerint. Én magam nem tudom, soha nem láttam, soha nem foglalkoztam vele közvetlenül. Nagyon sok név van, megfigyelt, megfigyelő, szt-tiszt és egyebek. Tehát ha ezeket teljes egészében valaki nyilvánosságra hozná, akkor azon szerintük összekeverednének ezek a nevek. Ettől függetlenül én magam is fontosnak tartom, hogy azoknak a nevei, akik hatalombirtokosok voltak, ahogy az alaptörvényünk fogalmaz, minél hamarabb nyilvánosságra kerüljenek. Erre az alaptörvénynek az a rendelkezése, amely őket közszereplőnek nyilvánítja, megadta a lehetőséget. A bizottságnak pedig korlátlan a hozzáférési lehetősége, és ez megadja nekik a lehetőséget arra, hogy megismerjék ezeket az adatokat.

Legyen ingyenes a hozzáférés - ez szerintem teljesen természetes. Tehát nem kell leírni azt, ami mindenképpen teljességgel egyértelmű és adja magát. Távollétében legyen elítélhető, e mellett az ajánlási pont mellett érvelt egyik képviselőtársunk, hogy aki már nem él, az ellen is lehessen indítani büntetőeljárásokat. Itt nekem Andrássy Gyula jut eszembe, akit legendásan távollétében akasztottak föl, aztán persze ő volt az, aki az ezt elrendelő Ferenc Józsefet megkoronázta, az itt lévő festmény tanúsága szerint is. Tehát úgy gondolom, hogy a még élőkre kellene koncentrálni, ott kellene igazságot tenni, ezáltal is elégtételt adni valamelyest a kommunista rendszer áldozatainak. Amellett nem is érveltek, ha jól figyeltem a vitát, a mellett a módosító javaslat mellett, amelyik kötelezővé is teszi a bizottság számára az ilyesfajta feljelentések megtételét. Ha ilyen adatokra bukkannak, és összeáll ez az iratcsomag, akkor nemcsak lehetőség, hanem kötelezettség a bizottság számára, hogy feljelentést tegyen, vagy az ügyészség számára továbbítsa az iratokat a jogi eljárás, büntetőeljárás lefolytatása céljából.

A 36. ajánlási pont, hogy miket soroljunk föl az MSZMP-n, egyebeken kívül. Nyilván mi is nagyon sokat gondolkoztunk, és kimerítő felsorolást, még ha az önök 3-4 javaslatát belerakjuk, lehet, hogy akkor sem tudnánk elérni. A Nemzeti Emlékezet Bizottságában várhatóan és elsősorban azért lesznek történészek, hiszen az MTA biztosan történészeket jelöl, a parlament is, majd meglátjuk jövő év elején, hogy kiket fog pontosan jelölni, hogy kibővíthető legyen ez. Hiszen sokkal több mindenkire lehet kiterjeszteni, de az, hogy önök egy az egyben a bírókat meg az ügyészeket így megnevezik, nem biztos, hogy a leginkább jó irányba ható, bár kétségtelen, hogy nagyon sok olyan bíró volt nyilvánvalóan, aki ilyen ügyekkel foglalkozott. De nyilván, aki közlekedési bűncselekményekkel foglalkozott, az nem feltétlenül tartozott ebbe a kategóriába. Úgyhogy itt szerintem nagyobb disztinkcióra van szükség.

Iratok beszolgáltatásával kapcsolatban én is bízom benne, hogy a korábbi törvényi kötelezettségének az MSZP pártalapítványa eleget fog tenni, és az Alkotmánybíróság döntését tiszteletben tartja.

A felelősség kérdésével kapcsolatban, meg hogy milyen történészek lesznek ott, milyen hozzáállással: ezek a történészek, akik ebben a bizottságban tevékenykedni fognak, tényeket fognak velünk közölni, nem annyira értékeléseket, hanem, ahogy az általános vitában is elmondtam, végigmennek egy megyén, és elmondják, hogy abban kik voltak hatalombirtokosok, és hogyan működött. Végigmennek ágazatokon, és elmondják, kik voltak hatalombirtokosok, mi volt a döntéshozatali mechanizmus, hogyan működött. Ezek mind tényközlések lesznek, nem értékelés lesz. Nem publicisztika lesz nyilván a műfaj, amit a Nemzeti Emlékezet Bizottság tagjai művelni fognak, hanem tényfeltáró, esetleíró műfaj lesz. Éppen ezért a tények felszínre hozatala mellett semmifajta véleményformálásra nem lesz lehetőség. Tehát ilyesfajta problémákat, azt hiszem, kiküszöböltnek láthatunk.

Fontosnak tartom egyébként, ha már az áldozatokról önök is olyan sok szót ejtettek, hogy azért igyekeztünk az áldozatok tekintetében más törvényekkel is valamelyest igazságosabb helyzetet hozni.

(15.30)

Önök is tudják, hogy a politikailag rehabilitáltak számára 16,2 százalékos nyugdíjemelést hoztunk, míg a hosszabb, tartós idejű szabadságvesztést elszenvedettek számára idén 50 és jövőre is 50 százalékos emelést, pontosan azért, hogy próbáljuk őket valamelyest kompenzálni azokért a sérelmekért, amelyeket elszenvedtek.

Úgy gondolom, hogy a probléma megoldása irányába egy jó eszköz lehet a Nemzeti Emlékezet Bizottságának a létrehozatala, egyrészről azokkal a jogosítványokkal, amelyeket mondtam, másrészt pedig az iratnyilvánosság bővítése, az áldozatok teljes szabadsága a nyilvánosságra hozatallal kapcsolatban, ezáltal minden ügynök és minden szt-tiszt megnevezésének a lehetősége, a kutatók szabadságának a bővítése és a nyilvánosság hozzáférésének szintén a szélesítése a törvényjavaslat második részében, amelyik a különböző más törvényekbe módosít bele.

Itt nagyon sokféle érvet hallottunk, nagyon sokféle javaslat hangzott el, amelyeknek egy része lehet, hogy jó szándékú volt, de úgy gondolom, egy része nyilván az általános vitában is és valamelyest a részletes vitában is inkább csak a terelést és a felelősség áthárítását, elkenését szolgálta. Ugyanakkor szeretném azt kérni önöktől, amit elmondtam már tegnap is, elmondtam ma is napirend előtt, hogy ez a javaslat egyértelműen tartalmazza annak a lehetőségét, hogy mindenki, aki az előző rendszer aktív kiszolgálója, működtetője, ügynöke, szt-tisztje, hivatalos állományú titkosszolgálati tagja vagy bármi egyéb volt, annak a neve nyilvánosságra kerülhessen. Ha tehát valaki ezt a törvényjavaslatot támogatja, az minden ilyesfajta szt-tiszt és egyéb személy nevének a nyilvánosságra kerülését támogatja. Aki ezt a javaslatot nem támogatja, az a szavazatával kizárná annak a lehetőségét, hogy bármelyik szt-tisztnek és egyéb kommunista hatalombirtokosnak vagy a titkosszolgálatok tagjainak neve és természetesen a személyi azonosító adatai nyilvánosságra kerüljenek.

Úgy gondolom, ebben a parlamentben alapvetően azért demokraták ülnek, akik hisznek a jogállamban. Éppen ezért arra kérem önöket, hogy amikor majd szavaznak erről a javaslatról, lehet, hogy lesz olyan módosító javaslatuk, amit majd befogad az előterjesztő, sőt van is egy-kettő ilyen, és lesz olyan, amit nem, ahogy ez minden más törvényjavaslatnál is van. Abban a részkérdésben, hogy különbözik a véleményünk, az a módosító javaslatról való szavazásnál kiderül, önök egy B-alternatívát gondoltak, mi egy A-alternatívát gondolunk, ebben ott mindenkinek a véleménykülönbsége látható lesz. De a szocialisták számára is, a Jobbik számára is, az LMP számára is szerintem a demokrácia szempontjából fontos kérdés, hogy összességében ezt az iratnyilvánosságot bővítő és minden ügynök nevét nyilvánosságra hozó - nyilván, ha az áldozat így dönt -, annak a lehetőségét megadó törvényjavaslatot támogatnak vagy nem.

Ha a végén nem támogatják, akkor önök nem támogatják azt, hogy az áldozatok bármelyik velük foglalkozó állambiztonsági személynek a nevét nyilvánosságra hozzák. Ez egy fontos kérdés. Nem tudnak utólag azzal takarózni, hogy volt olyan módosító javaslatuk, amit nem fogadtak el, mert ettől függetlenül - (Szilágyi György közbeszólására:) ez érvelés, tisztelt képviselő úr - abban a felelősségük megvan, hogy önök hozzájárulnak ahhoz, hogy az áldozatok nyilvánosságra hozzák a megfigyelők nevét vagy nem. Ez a végső kérdés, ebben kell döntést hozni (Zaj a Jobbik soraiban.), a többi maszatolás lehet, szakmai vita vagy mellébeszélés, de aki a "nem" gombot fogja nyomni, az ehhez nem járul hozzá.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
334 4 2013.12.09. 5:06  1-4

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Asszony! Tisztelt Ház! Mindenképpen fontosnak tartom én is leszögezni, hogy azok az esetek, amelyeket ön említett az elmúlt hetek vagy hónapok híreiből, szörnyű esetek. Azokra, akik gyermekükkel vagy bármilyen más kiszolgáltatott személlyel szemben - legyen az gyermek, gyengébb nő, legyen az idős, magatehetetlen ember - alkalmaznak erőszakot, az új büntető törvénykönyvünk is szigorúbban sújt le. Az időskorúak számára számtalan új garanciát jelent az új büntető jogszabály pontosan azért, hiszen kihasználják, hogy az illető lényegében védekezésre képtelen állapotú. Ha a saját maguk által fontosnak vagy igaznak tartott egyes vélekedéseket vagy bármilyen konfliktust azzal kívánnak feloldani, hogy megverik az illetőt, aki nem ért velük egyet, vagy akire rá akarják erőltetni az akaratukat, az elfogadhatatlan. Az államnak itt sokkal hatékonyabban kell fellépnie.

Hatékonyabban léphet fel a rendőrség, hiszen több rendőrünk van, mint három évvel ezelőtt. Hatékonyabban léphet fel az ügyészség, hiszen súlyosabb ügyekben tud vádat emelni, mint korábban, a büntető törvénykönyvünk szigorúbban sújt le. Bízunk benne, hogy a bírósági ítéletek is ebben az esetben elrettentőek lesznek mindenki számára. Maga a gyermekvédelmi intézményrendszer a kormányhivatalokban, egy egységesebb szervezetbe betagozódva hatékonyabban tudja felderíteni azokat az eseteket, ahol valóban a legnagyobb probléma, hogy ritkán kerülnek elő, mert sokan félnek attól, vagy nem is tudják igazából ezeket az eseteket felderíteni.

Ami az egyes konkrét eseteket illeti, nem három évvel ezelőtt kezdődtek ezek a problémák. De három évvel ezelőtt egy ilyesfajta intézkedéssorozat indult, legyen szó akár arról, hogy a büntető törvénykönyvünkben most már benne van a párkapcsolati erőszak mint igencsak szigorúan büntetendő tényállási komplexum, egy összetett tényállás. Egyrészt jelenti az illető személynek a sanyargatását, sőt a fizikai bántalmazáson, az anyagi kiszolgáltatottságon túlmenően a lelki terrorizálást is a büntető törvénykönyvbe emelte már ez a parlament; szemben azzal, hogy az elmúlt húsz évben és a korábbi években is ez a probléma mindenki számára ismert és ismerős lehetett, de az előző időszakokban senki nem lépett. Ez a kormányzat azonban lépett, törvényt alkotott. Ez az egyik része az intézkedéssorozatnak.

(13.10)

És ne feledjük el, hogy rengeteg gyermek is - ahogy ön is a szigetszentmiklósi esettel kezdte - áldozatául esik ezeknek a bűncselekményeknek. Talán kevesen gondolnák itt a parlamentben is, hogy tízezer gyermek szenved el minden évben valamilyen traumát egy bűncselekménnyel kapcsolatban - ez lehet akár szexuális bűncselekmény, erőszakos bűncselekmény -, és ő maga sértettje vagy szemtanúja ennek.

Még egy traumát jelentett a korábbiakban számunkra, hogy a büntetőeljárás során ezt újra el kellett hogy mondják, újra el kellett hogy meséljék a rendőröknek vagy az ügyészeknek, akik kihallgatták őket. Éppen ezért hoztunk létre gyermekmeghallgató szobákat, éppen ezért fogadott el itt a parlament is nemcsak a nők elleni, párkapcsolati erőszakról törvénymódosítást, de a gyermekekkel szemben elkövetett erőszakkal is, az eljárást számukra gyermekbarátabbá tevő módosításokat: a szobák sokkal inkább gyermekbarát kialakításúak, a kérdésfeltevés olyan kell hogy legyen, amit a gyermek jobban ért, természetes megvilágításban kell meghallgatni, nem lehet túlzsúfolt az a terem, csak 2-3 személy lehet ott. Ezek mind fontos előrelépések pontosan ezekben az ügyekben.

Ami a politikai konzekvenciákat illeti: sok hasonló eset és vád azért felmerült a korábbiakban is vagy ebben a ciklusban is, más pártoknál is, korábbi esetekben is, mint amit ön mondott az egyik képviselőtársunkkal kapcsolatban, de ilyen egyértelmű konzekvenciája, hogy a frakció azonnal lépett, és sem a frakciójának, sem a pártjának már nem tagja, igencsak ritka volt az előző időszakokban. Ha tehát azt keresi, hogy ki az, aki fellépett ezzel a jelenséggel szemben hatékonyan, nemcsak az általánosságok szintjén, nemcsak a törvények szintjén, nemcsak a mindenkire érvényes normák szintjén, hanem a frakción belüli közösség, értékközösség felrúgása tekintetében is, akkor a Fidesz-KDNP-t találja olyan frakcióként, amely egyértelműen és gyorsan lépett, és nem tűrt meg a soraiban semmilyen olyan bűncselekményt, amely ilyen kiszolgáltatott embereknek a bántalmazásával párosult. Tehát határozott fellépést láthatott képviselő asszony ebben az esetben is.

Ami pedig az emberi jogokat illeti: ön is tudja, hogy az alaptörvényünk kifejezetten említi a nőket, a gyermekeket is mások mellett, akik kifejezetten védendő célcsoportok, az alaptörvénynek pedig az alapjogi listája, azok az emberi jogok, amelyek szerepelnek benne, az európai alapjogi charta bázisán jöttek létre. Magyarország Alaptörvénye az egyik első alaptörvény, amely az Európai Unióban úgy született, hogy ezen közös értéklista alapján, közös emberi jogi felsorolás alapján kerültek be az alaptörvényünkbe.

Én tehát úgy gondolom, hogy a kiszolgáltatottaknak igenis van mire pozitívan gondolniuk majd az emberi jogok napján, azaz a holnapi napon.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
334 8 2013.12.09. 5:05  5-8

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Ahogy ön is új ítéleteket hozott ide a parlament elé napirend előtti felszólalásában, és nagyon pontosan idézte, tisztelt képviselő úr, nap mint nap olvashatunk különböző hírekről. Én még kettőt találtam a múlt héten. Az egyiknél a Fővárosi Törvényszék Gazdasági Kollégiuma előtt állt egy ügy, amelyben az OTP Bank és egy devizahiteles ügyében döntött, és ott inkább a bank érveit fogadta el, míg egy autóhiteles ügyében a Fővárosi Törvényszéken inkább az ügyfél, az adós érveit fogadta el a bíróság, és az ő javára hozta meg a döntését. Ebből is látható, hogy nagyon-nagyon szerteágazó most már a bírósági gyakorlat.

2500 devizahiteles ügy folyik a bíróságokon most már, de lehet, hogy már valamivel több is, hiszen a szám napról napra nő. A Fővárosi Törvényszék Polgári Kollégiumában a tárgyalás alatt lévő ügyek 56 százaléka devizahiteles ügy, ezt azt jelenti, hogy a többi ügy is lassabban halad, hiszen minden bírói tanács devizahiteles ügyekkel van elfoglalva. Ezért várjuk nagyon december 16-án a Kúria döntését, bízunk benne, hogy egy irányba tudja terelni a különböző ítéleteket.

De nemcsak a rendes bíróságokon, nemcsak a Kúrián, de az Alkotmánybíróságon is téma a kormány értelmezési indítványa nyomán a devizahitelezés ügye, illetőleg ahogy ön is mondta, Luxemburgban is, pontosan a fogyasztói szerződések kapcsán a luxemburgi székhelyű európai uniós bíróság is vizsgálja ezt az esetet. A múlt héten is volt egy közbenső döntés, hiszen a végső döntés későbbre várható, de láthattuk, hogy a bíróságon az Európai Bizottság amikor az iratismertetés során a saját véleményét elmondta, az nagymértékben egyezett a magyar kormány által elővezetett véleménnyel, miszerint igenis vizsgálniuk kell az egyedi tagállami bíróságoknak, hogy tisztességesek-e azok a feltételek, amelyeket az árfolyamrés vagy az egyoldalú szerződésmódosításon keresztül az egyoldalú kamatemelés tekintetében a bíróságok alkalmaztak. Ezek azok a kérdések, amik a leginkább foglalkoztatják most is a közvéleményt és fontosak a kormány számára.

Hadd mondjak egy gondolatot az alkotmánybírósági indítványról! Azt kívántuk az Alkotmánybíróságtól kérni és azt is fogalmaztuk meg a jogértelmezési indítványunkban, hogy az előző alkotmány is és a mostani alaptörvény is a tisztességes piaci magatartás követelményeit előírja a versenyszabályok között az alkotmányban, de ez a mostani alaptörvényben egy szinttel magasabb polcra helyeződött, hiszen most már két éve az alaptörvény az erőfölénnyel való visszaéléstől is védi a fogyasztókat, és különösen a fogyasztók érdekeire tekintettel kell Magyarországnak mindig a törvényeit meghozni, és nyilvánvalóan az alaptörvény alapján a törvényeket értelmezni is. Bízunk benne, hogy az alaptörvény alapján értelmezi ezeket a devizahiteles konstrukciókat az Alkotmánybíróság, és állást foglal az alkotmányosság, illetve alaptörvénysértő mivoltával kapcsolatban, illetve az állami beavatkozás alkotmányos kereteit is meghatározza, hiszen az idén februárban a devizahitelezéssel az Alkotmánybíróság egyszer már foglalkozott, s az akkori határozatát azért hozta, mert megtámadták a végtörlesztést, hogy az nem volt alkotmányos. Az Alkotmánybíróság megerősítette, hogy a kormány akkori javaslata a végtörlesztésre teljes mértékben alkotmányos volt, megfelelt az alkotmányos előírásoknak, és ennek kapcsán egy részét a devizahiteles problémának értékelte az Alkotmánybíróság, de nem az egészét. Mi azt kérjük, hogy a februári értelmezését terjessze ki az Alkotmánybíróság

Bízunk benne, hogy a Kúria, az Alkotmánybíróság és a luxemburgi bíróság, vagy még inkább a Bizottság véleményének az ismeretében kialakul, hogy pontosan mi a hatályos magyar jogi szabályozás. Hiszen nagy bajban lett volna a kormány, ha úgy fogad el egy devizahiteles mentőcsomagot a két kijelölt sarokoszlop között - az egyik az, hogy mindenképpen ki kell vezetni a jelzálogalapú lakossági devizahiteleket, a másik pedig hogy a forinthitelesek nem járhatnak rosszabbul, mint a devizahitelesek -, nos ezek között egy jogi konstrukciót létrehozhatott volna úgy a kormány, hogy a későbbiekben a most hatályos vagy a korábban hatályos jogszabályokat a bíróságok úgy értelmezik, hogy azok ellentmondásban vannak a kormányzati mentőcsomaggal.

Ezért volt fontos számunkra, hogy tisztázza a Kúria, tisztázza az Alkotmánybíróság a fennálló jogi helyzetet. Bíztunk benne, hogy két hónap alatt sikerül a bankoknak és az adósoknak is megállapodni, hiszen akkor az ő megállapodásuk sok mindent felülírt volna, de ez nem jött létre. De nagyon fontos, hogy valóban a tisztességes gyakorlatba belefér-e az, hogy az egyik fél diktálja a feltételeket, és nincsenek sem a szerződésben, sem az általános szerződési feltételekben, sem jogszabályban rögzítve azok a különböző gazdasági vagy más események, amelyekre hivatkozással a bank - mint az egyik fél - módosíthatja a követelményeket. A bank egyértelműen erőfölényben van, ezt kell nekünk jogegyenlőséggé tenni a két fél között.

Köszönöm szépen. (Taps a KDNP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
334 66 2013.12.09. 4:05  63-69

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Meglepő számomra, hogy amit, mondjuk, egy héttel ezelőtt vagy két héttel ezelőtt Gyurcsány Ferenctől hallottunk, azt szó szerint a Jobbik hozza elő itt a parlamentben. Érdekes, hogy ezen a téren milyen közösek az álláspontjaik, habár más téren, úgy látszik, nagyobb konfliktust színlelnek, vagy nagyobb a konfliktus önök között. (Dr. Staudt Gábor és Novák Előd közbeszól.)

Ami a levélben szavazás jogintézményét jelenti, mint ön is tudja, képviselő úr, a levélben szavazás lehetőségét az új választási eljárási törvény hozta be, korábban senki számára ez nem volt lehetőség. És azért hoztuk be, mert azok számára, akiknek nincs magyarországi lakcímük, megnyitottuk a levélben szavazás lehetőségét. Ha tehát valaki azért, mert mondjuk, kolozsvári, nem rendelkezik magyarországi lakcímmel, nyilvántartásba vetetheti magát, és levélben szavazhat. Levélben viszont nem szavazhat egyéni jelöltre, hiszen nincs magyarországi lakcíme, hanem csak és kizárólag pártlistára szavazhat.

Valóban nagyon sokan élnek a határokon túl, nemcsak a Kárpát-medencén belül, hanem akár Nyugat-Európában is. Az ő számukra ugyanaz a lehetőség, mint volt korábban is, hiszen a külképviseleteken adhatják le a szavazataikat, éppen azért, mert úgy gondoltuk, hogy ezen a területen a rendszert nem kell megváltoztatni. Ha valaki levélben szeretne szavazni, és mondjuk, Londonban él vagy Madridban él, azt megteheti azáltal, hogy rendezi a lakcímviszonyait, és nem tartja fönn a magyarországi lakcímét állandó lakcímként, ami már nem a valós állapot, hanem bejelenti azt, hogy megszűnt az az állandó magyarországi lakcíme, és immáron Madridban vagy Londonban, vagy Los Angelesben, vagy bárhol máshol él. (Dúró Dóra közbeszól.) Ebben az esetben ugyanúgy feliratkozhat a regisztráció során a listára, és ugyanúgy levélben szavazhat, mint egy kolozsvári magyar állampolgár.

Tehát ebben az esetben, ugye, ha egyébként néznénk a Madridban vagy Londonban élő magyarokat, nehéz megkülönböztetni, hogy ők most tulajdonképpen tartós szándékkal vannak ott, vagy nem tartós szándékkal vannak ott. Azt nem lehet innen eldönteni. Éppen ezért szükséges az, hogy ők a saját jogi állapotukat a lakcím tekintetében rendezzék, és azután a levélben való szavazás lehetősége is megnyílik. Ha nem ezt tennénk, és azt mondanánk, hogy szabadon bárki kérhet levélben szavazást, akkor egy eléggé beláthatatlan folyamatot indítanánk el, legalábbis egy nehezen kontrollálhatót. Hiszen ha valaki azt mondja, hogy ő Londonban van, ezért szeretne levélben szavazni, de igazából a választások időpontjában Magyarországon tartózkodik, akkor innen is feladhatja szavazatát. Ez kavarodást jelenthet. (Dúró Dóra közbeszól. - Az elnök csenget.)

És nagyon sok más olyan eset is előfordulhat, ha korlátlanul engedjük mindenki számára a levélben szavazás lehetőségét, amit elsők között szerintem a Jobbik kezdene el kritizálni. Hiszen önök mondanák azt, hogy a lényegében belföldről feladott levélszavazatok nem mást segítenek elő, mint a láncszavazás minél szélesebb körben való elterjedését. Tehát szerintem önök lennének az elsők, akik kritizálnák ezt a lehetőséget. Ha valaki tehát nem az állandó lakcímén van, és nem ott kíván szavazni, akkor, ha Magyarországon belül tartózkodik, kérheti, hogy ott szavazhasson, egy másik helyen, egyetemisták szokták kérni, például az egyetemükhöz közel, hogy ott szavazhassanak, ez a lehetőségük megvan. Ha külföldön tartózkodik ideiglenesen, akkor kérheti, hogy a nagykövetségre menjen be, és ott adhassa le a szavazatát, ha pedig tartósan külföldön van, és rendezi a lakcímviszonyait, akkor levélben szavazhat. Ez a három lépcsőfok van, ha valaki nem az állandó lakcíme szerinti helyen tartózkodik.

De azt az állam vagy pontosabban a választási iroda nem tudja eldönteni a távolból, hogy valaki tartós szándékkal van ott, vagy pedig ideiglenes szándékkal. Ezért fontos, hogy ő rendezze a lehetőségét, de mind a három módon van lehetősége a választásokon való részvételre és szavazatának leadására. Kérem, képviselő úr, ha megértette a rendszer logikáját, akkor fogadja el a választ.

Köszönöm szépen. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
335 8 2013.12.10. 5:14  5-8

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Valóban, Bánffy Miklós egy igazi és közismert polihisztor volt, hiszen volt földbirtokos, politikus, író, grafikus, intendáns. Ő eredetileg Kolozsváron született 1873-ban, de Budapesten tanult, és itt is szerzett doktori címet. Ciklusokon át volt itt országgyűlési képviselő, négy évig Kolozs megye főispánja volt. 1912-1918-ig a Nemzeti Színház és az Operaház intendánsa, Bethlen miniszterelnökségének első éveiben pedig külügyminiszter, ez egy elég erős váltás az Operaházból a külügyi tárca élére, de itt is megállta a helyét. Később a Képzőművészeti Tanács elnöke lett. 1926-ban költözött vissza Erdélybe, ahol az irodalmi és a közélet egyik legjelentősebb szervezője lett, az Erdélyi Református Egyházkerület főgondnokává is választották, ez a legmagasabb világi pozíció, és ott még felvette helyben a román állampolgárságot is.

A képviselő úrral természetesen egyet is értek, egy évforduló mindig jó alkalom arra, hogy az örökségünk felvállalásáról és vállalásáról beszéljünk, szóljunk. A kérdés az, hogy ez az évforduló milyen kérdéseket tesz fel nekünk akár Bánffy Miklós örökségével kapcsolatban, vagy milyen válaszokat adunk rá az egész nemzeti akaratérvényesítés szempontjából. Gróf Bánffy Miklós személyében azt a sikeres politikusunkat ünnepeljük, aki célját tartósan elérte. Sopron és a Sopron környéki nyolc falu, Ágfalva, Nagycenk, Kópháza, Sopronbánfalva, Balf, Fertőrákos, Harka és Fertőboz ma is Magyarország részei. El tudta érni, amit sokan a kortársak közül már csak veszett fejsze nyelének tartottak, de ő hitt benne, és el is érte a célját. Bánffy Miklós egy olyan politikus volt, aki mentes volt a Széchenyi által a magyarság négy fő bűnének nevezett tulajdonságok egyikétől, az érzelmi politizálástól. Politikáját történelmi távlatban az eredmények mérték le, ezek közül kiemelkedett, hogy Sopront vissza tudta szerezni. Sopron Magyarországot választotta, mert Magyarország vonzó képet tudott a soproniak számára kínálni.

Az elmúlt közel négy év kül- és belpolitikájában is a nemzet megerősödése és gyarapodása vezérelt bennünket. Ma a kérdés az, hogy a határon túli magyarok megmaradnak-e magyarnak, meg akarnak-e maradni magyarnak, és ha igen, akkor milyen sors vár rájuk magyarként, milyen jövőképet kínálunk itt 2013-ban a határon túli magyarság számára. Igyekeztünk az elmúlt három évben vonzóvá tenni mindenkinek a magyarságot, és a jövőképet minél inkább bíztatóan felvázolni, hiszen Magyarország, az anyaország gazdasága egyre erősödik, és éppen ezért a tekintélye is növekszik gazdasági téren. Hosszú távú beruházások kezdődtek el Magyarországon, nemcsak az iparban, nemcsak az autógyártásban, de az oktatásügyben, főleg a felsőoktatásban, a mérnökképzésben, az informatikusképzésben. A külgazdaságunknak pedig egy nagyon fontos kérdése a magyarlakta területekkel való szoros gazdasági kapcsolat, az ott élő magyarsággal való nemcsak érzelmi, nemcsak kulturális, nemcsak történelmi, de a gazdasági közösség kialakítása is, és nagyon fontos, nem is kell említeni talán, hogy lehetővé tettük a magyar állampolgárság és vele együtt a magyarországi választójog megszerzésének lehetőségét azoknak, akik egykori magyar állampolgárok leszármazottai, és ezt ők maguk kérik. Bízunk benne, hogy a választásokon való részvétellel a külhoni magyarság egyenrangú nemzetpolgára lesz a nemzet közösségének, immár közjogi értelemben is, akik nemcsak az anyaország hatékony védelmére számíthatnak, hanem maguk is intézhetik a közös ügyeinket. Fontos ezért, hogy a határon túliak minél nagyobb számban vegyenek majd részt a választásokon.

Bánffy, miután elérte Sopron visszatérését és Pécs szerb megszállóinak távozását, önmaga visszatért Erdélybe, és ott dolgozott tovább a magyarság javára. Bánffy öröksége szerint az anyaország sorsáért való felelősségvállalás nem alternatívája a szülőföldön maradásnak és a szülőföldön élő közösségért való felelősségvállalásnak, hanem a kettő elválaszthatatlan egymástól. Ha Sopron a Civitas Fidelissima címet nyerte el, akkor gróf Bánffy Miklós a Civis Fidelissimus címet érdemelte a szülőföldjéhez való töretlen ragaszkodással is. Öröksége példamutató mind az államnak, mind az állampolgárnak egyaránt. Bízunk benne, hogy ez az erős közösségi akarat sokak számára példa lesz, és megmutatja, hogy szükség van a közösségek erős akaratnyilvánítására és egy olyan vezetésre, egy olyan kormányra, olyan miniszterekre is, akik bátran kiállnak a közösségek ilyen jól megfogalmazott érdekei mellett.

A jövő esztendőben elindul az első világháború 100 éves kitörésére való emlékezéssorozat Magyarországon is és más országokban is. Nyilván ennek a végkövetkeztetésének is az egyike akár a soproni népszavazással kapcsolatban, akár a trianoni békediktátummal kapcsolatban 100 év után talán egy valós képet mutat Európa több állama számára is az ottani magyar érdekek sérelméről.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
335 12 2013.12.10. 2:01  9-12

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Csak a válaszadó személye lehet önnek meglepetés, szerintem a válasz tartalma már kevésbé.

A vízenergia hasznosítása elsősorban vízgazdálkodási, árvízvédelmi és környezetvédelmi kérdés, ezért a vízgyűjtő gazdálkodásban prioritást kell adni ezeknek az érdekeknek. Éppen ezen megfontolások miatt, továbbá a kinyerhető energia csekély mennyiségére tekintettel újabb, nagy vízlépcsők, nagy duzzasztóművek telepítésének lehetőségével az ágazati dokumentumok jelen pillanatban Magyarországon nem számolnak.

A vízerőművek leginkább decentralizáltan, saját energiafelhasználás céljából jelenthetnek hatékony, gazdaságos és környezetbarát megoldást. Amennyiben a vízerőmű telepítése során a környezetvédelmi és vízgazdálkodási szempontok érvényesítésre kerülnek, akkor a vízenergia az egyik legtisztább energiaforrás, ami ezen túlmenően kiválóan szabályozható, így a villamosenergia-rendszer szabályozhatóságához is hozzájárul.

A vízenergia-felhasználás tekintetében tájékoztatom, hogy Magyarország megújulóenergia-hasznosítási cselekvési terve a vízenergia vonatkozásában a kisebb folyók szabályozhatóságában fontos szerepet betöltő, már meglévő duzzasztókba beépíthető, úgynevezett törpe vízerőművekkel, valamint folyómedrekbe telepíthető, 100-500 kilowatt energia teljesítményű, úgynevezett átáramlásos turbinák fejlesztésével számolt. A törpe vízerőművek telepítését a vízgyűjtő-gazdálkodási tervek keretei közé illesztve kell megvalósítani terveink szerint.

A fentiekkel összhangban a közelmúltban létesült a Murán egy innovatív törpe vízerőmű, valamint megújult a felsődobszai és a békésszentandrási erőmű is. De mindezek kisebb mértékűek voltak. Mint ahogy mondtam, szeretném meg is ismételni: újabb nagy vízlépcsőket, duzzasztóműveket Magyarország nem tervez létrehozni.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
335 22 2013.12.10. 5:05  17-22

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Valóban, 2004. december 5-e előtt szerintem senki nem gondolta volna, hogy egy népszavazáson születhet olyan siralmas eredmény, mint ami született. Azon az estén senki sem gondolta volna, hogy ilyen gyorsan, pár éven belül mégis megteremtődik a határon túli magyaroknak a kettős állampolgárság lehetősége. 2011. január 1-jén ez megteremtődött. Nagy büszkeség számomra és örök élmény, hogy én vehettem át az első állampolgársági kérelmet, kettős állampolgársági kérelmet.

De 2011. január 1-jén kevesen gondolták, pontosan 3-án - hiszen az volt az első munkanap -, kevesen sejtették volna, hogy az ötszázezredik állampolgársági eskü is megtörténik már 2013 végére.

(9.50)

Bízunk benne, hogy ha majd visszatekintünk 2023-ból, mondjuk, erre a 9 éves periódusra, akkor azt fogjuk mondani, hogy egy nagyon fontos lépés volt a nemzet egyesítésében, a nemzet történelmében, és ha hosszú távon nézzük Magyarország történelmét, akkor ez a fajta közjogi döntés igenis egy eltörölhetetlen jegyet adott a magyar nemzetpolitika területén.

Valóban jó az, hogy egy évtizeden belül, 9 év alatt az elutasításból az 500 ezer fővel bővült nemzeti közösséghez érkezhettünk el, ez biztató. Ha a magyarság történelme olykor-olykor meg is bicsaklik, de az összefogás, az összetartozás-tudat mindennél erősebb, és mivel az emberek utána ez irányú igényüket igencsak erősen kifejezték és a magyar politika szekere is megfordult, ezért megvalósulhatott a nemzet közjogi egyesítése.

Összesen 90 országból érkeztek egyszerűsített honosítási kérelmek, a legfiatalabb egy nagyon kicsi csecsemő volt, a legidősebb pedig egy 104 éves idős ember, aki kérte a kettős állampolgárságot, és meg is kapta. Az 500 ezer letett eskü mellett már ott van 540 ezer kérelem, hiszen folyamatosan, töretlenül érkeznek a kettős állampolgársági kérelmek. Sokan azt gondolták, hogy az elején lesz egy nagy boom, egy nagy kérelemdömping, amikor sokan jelentkeznek és sokan igénylik a kettős állampolgárságot, de azt láthatjuk, hogy ez folyamatos. Minden területen és folyamatosan, nem csökkenő lelkesedéssel kéri ki-ki a saját maga magyar állampolgárságát, ezt mindenki nyomon is követheti az allampolgarsag.gov.hu honlapon, hiszen teljes átláthatóság mellett zajlik ez az eljárás.

Nagyon fontos próbatétele volt ez a magyar közigazgatásnak. Ez nem pusztán egy jogszabályok által szabályozott folyamat, hanem ezt csak azonosulással, lelkesedéssel és honfiszeretettel vagy hazaszeretettel lehet megtenni. Így sikerült az, hogy nem voltak kígyózó sorok, nem voltak elmaradt határidők, nem voltak késlekedések, hanem mindenki körülbelül egy bő három hónap alatt megkapta egy egyszerű eljárásban a maga magyar állampolgárságát, ha bizonyította, hogy a felmenője magyar állampolgár volt, nyelvtudását igazolta, büntetlen előéletű volt, és nem sértette sem a közbiztonságot, sem Magyarország nemzetbiztonsági érdekeit az ő magyar állampolgársága.

Igyekeztünk ezt még időközben tovább egyszerűsíteni a Magyary-program keretében, mind az anyakönyvi, mind az állampolgársági, mind a személyiadat és lakcím-nyilvántartási eljárásokat egyszerűsítettük, hogy minél rövidebb, minél egyszerűbb legyen az állampolgárság megszerzése.

Ez főleg a diaszpóra magyarságának jelentett nagy segítséget, de a Kárpát-medencében élő magyarok számára is egyszerűsítette az eljárást. Ezért sikerült ilyen sok magyar állampolgárnak letenni az esküt.

Néhányan óriásit tévedtek, amikor azt gondolták, hogy egy percnyi politikai érdek 9 évvel ezelőtt felülírhatja az ezeréves lelki közösség erejét. Szerencsére a magyar nemzet összetartozás-tudata és a közösségeink elválaszthatatlansága felülírta percembereknek, percnyi figuráknak a pillanatnyi politikai tőke, a pillanatnyi ellentmondás és feltűnősködés miatti vágyát. Éppen ezért örülünk, hogy ezt a hibát sikerült orvosolni.

Ahogy képviselő úr is mondta, az állampolgárság teljes, hiszen választójog is társul hozzá. Most már kettős állampolgártársaink november 1-je óta az interneten is regisztrálhatnak, és bízunk benne, hogy minél többen fognak is. Most országgyűlésnek nevezzük ezt a közösséget, ahol vagyunk, hiszen az ország polgárai választották meg a képviselőket a parlamentbe. A következő választásokon azonban nemcsak az ország területén élő polgárok, nemcsak az állampolgárság területi elve számít, hanem az egész nemzet választhatja meg a 2014-től összeülő országgyűlés tagjait, ezért mondhatjuk, hogy ez már nemcsak országgyűlés, de nemzetgyűlés is lesz.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
335 26 2013.12.10. 0:03  25-26

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. A kormány támogatja a javaslatot. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
337 16 2013.12.16. 5:08  13-16

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Valamelyest tragikus a magyar történelem, hogy az első magyar miniszterelnök, Batthyány Lajos sem tudta békés körülmények között befejezni miniszterelnöki tevékenységét, és Antall Józsefnek sem adatott meg, hogy egy teljes ciklust ki tudjon tölteni Magyarország első, szabadon választott miniszterelnökeként, a független Magyarország első vezetőjeként. Ugyanakkor, ahogy itt a képviselő úr is mondta, ő maga, Antall József is sokat tanulmányozta a történelmi elődöket. Nehéz lehetett egy olyan időszakban készülni, amikor még a középiskolai tanítástól is eltiltották a rendszerellenes nézetei miatt. Az '56-os forradalomnak is részese volt, de otthonról olyan töltetet kapott édesapjától, akiről, ne feledjük el, az egyik budapesti alsó rakpart is el van nevezve, hiszen a második világháború vészkorszakában mentette zsidó honfitársainkat a biztos halál elől. Nos, tehát egy olyan családban nevelkedhetett fel, ahol igencsak erős indíttatást kapott a közélet iránti érdeklődése. Ezt a fajta érdeklődését, ezt a fajta tudását évtizedeken keresztül nem tudta kamatoztatni, hiszen a rendszer háttérintézményekben való kutatómunkára engedte csak, és nem engedte, hogy kilépjen a nyílt színre. Persze nyilvánvalóan abban a korszakban neki sem lett volna ambíciója arra, hogy a politikában az MSZMP-korszakban részt vegyen.

Ugyanakkor már az Ellenzéki Kerekasztal-tárgyalásokon is feltűnt, kiemelkedett (Zaj, beszélgetés. - Az elnök csenget.), az MDF is szinte egyöntetűen választotta meg elnökévé. Jól látható, hogy a rendszerváltás nagy pártja, a Magyar Demokrata Fórum csak addig maradt egységben, amíg az ő személyisége, az ő politikai karizmája, az ő tudása, bölcsessége, taktikai érzéke egyben tudta tartani ezt a pártot. Egy nagyon-nagyon széles összefogású párt volt, hiszen a nemzeti liberálisoktól a nemzeti radikálisokig nagyon sokan voltak ebben a gyűjtőpártban, és csak Antall József volt az, aki össze tudta tartani. Ez is mutatja a politikai zsenialitását. Olyan időszakban kellett Magyarországot vezetnie a kezdeti több mint egy évben, amikor még szovjet csapatok állomásoztak Magyarországon. El sem tudjuk képzelni ma már szerencsére, hogy mennyivel nehezebb lehet valakinek úgy miniszterelnökként irányítani az országot, hogy a korábban bevonult és korábban megszálló szovjet csapatok, bár kivonulófélben vannak, de még mindig itt vannak, ettől függetlenül az ő nevéhez köthető, hogy a Varsói Szerződés helyett a NATO-t választottuk, a KGST helyett pedig az EU-t választottuk. Ő mondta, hogy az Európai Unió felé az egyoldalú szerelemből kölcsönös megbecsülés kell hogy legyen a két szervezet közötti viszony, ő indította el a társult tagság felé vezető tárgyalásokkal Magyarországot, és egyértelművé tette Magyarországnak a nyugat-európai kultúrkörhöz való tartozását, ami mindig így volt, kivéve, amikor Magyarországot külföldi csapatok szállták meg.

Nehéz feladata volt, ezért is hívta magát kamikaze-kormánynak, hiszen Magyarországnak, Magyarország lakóinak az volt az elképzelése a rendszerváltásról és a nyugati világ beköszöntéről, hogy egyik pillanatról a másikra az osztrák viszonyok köszöntenek be Magyarországra, ugyanannyit fognak keresni, és ugyanolyan jól fognak élni az emberek egy-két éven belül, hogyha Magyarország kiszabadul a szovjet gyűrűből. Ez nem így lett. Aki tudta, látta és ismerte előre a folyamatokat, tudta, hogy nem így lesz, és tudta, hogy a népszerűtlenséget is fogja vállalni ezzel.

De ettől függetlenül Antall József vállalta, és lerakta az ő kormányzata alatt, illetve az Ellenzéki Kerekasztal-tárgyalások közben azokat a közjogi alapokat, amelyek szerint működött Magyarország húsz éven keresztül. Ezek még mind kompromisszumos javaslatok voltak, hiszen az Ellenzéki Kerekasztalban az akkori állampárttal kellett valamelyest dűlőre jutni, és nem lehetett tudni, hogy pontosan ők azért a választások után hogyan fognak viszonyulni a kialakult állapotokhoz.

Nagyon fontos mondatokat mondott, amelyek azóta is kimozdíthatatlan sarokkövei a magyar demokráciának. Elég mondani azt, hogy "én keresztény Magyarországot szerettem volna", azóta is Magyarországon a kereszténydemokrata, konzervatív, jobboldali polgári erők mind ugyanígy gondolkoznak, és erre törekszenek, ahogy ő idézte, hogy Európában az is keresztény, aki ateista. Valóban, sokkal többet jelent a kereszténység, mint egy vallás; Magyarország számára, ahogy az alaptörvényünk is fogalmaz, nemzetmegtartó erő.

Ő mondta ki, hogy lélekben 15 millió magyar miniszterelnöke kíván lenni, és el kellett hogy teljen 21 év ahhoz, hogy ez közjogilag is megvalósulhasson, és aki a magyar nemzet része kíván lenni közjogilag is, az ennek az országnak a része lehet. Ahogy kormányának tagja és utódja, Boross Péter miniszterelnök úr a múlt héten mondta azon a méltó megemlékezésen, ahol a Parlament felsőházi termében a közjogi méltóságok, a köztársasági elnök, a miniszterelnök, a házelnök, korábbi miniszterelnök, miniszterelnökök társaságában emlékeztünk Antall Józsefre, ha Antall József írhatta volna szabadon Magyarország alkotmányát, alaptörvényét, a preambuluma valószínűleg valami hasonló lett volna, mint ami most a magyar hatályos alaptörvény preambuluma. Ő volt az, aki az adott szónak, a tiszteletnek (Az elnök csengetéssel jelzi a hozzászólási idő leteltét.), az ellenfelekkel való tisztességes versengésnek igazi értelmet adott, ezért méltó halála évfordulóján is megemlékeznünk róla.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
337 58 2013.12.16. 4:13  51-60

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Az a különbség az MSZP napirend előtti hozzászólása és az interpelláció között, hogy az MSZP csak arra képes, hogy a problémákat elsorolja, mi pedig azt tudjuk elsorolni, hogy milyen megoldásokat kínáltunk a valós társadalmi problémákra és helyzetekre. (Közbeszólások a kormánypárti sorokból: Így van! Úgy van!) Hiszen az ároktői ügy kapcsán nem csupán arról volt szó, hogy egy döntést hoztunk, amivel a legsúlyosabban büntetendő bűncselekmények elkövetőinél, gyanúsítottjainál meghosszabbítottuk az előzetes letartóztatás időtartamát, megvédtük azoknak az embereknek a szomszédait, akikhez ezek az emberek hazamentek volna, és ott féltek volna a szomszédságukban, vagy megszökhettek volna, hanem nagyon sok más intézkedést is hoztunk, olyan intézkedéseket, amelyek nem egy éve, két éve, három éve, hanem 10-15 éve a büntetőeljárás nehézségeit jelentik, és nagyon sok területen avatkoztunk be. (Zaj, moraj az MSZP soraiban. - Az elnök csenget.)

Beavatkoztunk például a szakértői intézetek területén, hiszen ott a korábbi közalkalmazotti státus helyett köztisztviselői státusba soroltuk át a szakértőket, ezáltal megemelkedett az illetményük is, és gyorsabb, hatékonyabb munkavégzést várhatunk tőlük. Módosítottuk a bíróságok illetékességi szabályait, hiszen a fővárosi bíróság, az ítélőtábla volt a leginkább leterhelt - ez történelmi hagyomány már Magyarországon -, éppen ezért egyrészről az ítélőtábla illetékességéből kivettünk bizonyos bíróságokat, hogy gyorsabb legyen a döntéshozatal, másrészről pedig hatáskör tekintetében is csökkentettük a fővárosi bíróság leterheltségét, hiszen például a külföldi ítéletek érvényességét most már nemcsak a fővárosi bíróság, Fővárosi Törvényszék, hanem a vidéki törvényszékek is el tudják dönteni, ezáltal csökkent az ügyszám itt Budapesten.

Nagyon fontos volt új bírói, új bírósági, új ügyészi, új ügyészségi státusok biztosítása. Éppen ezért vállaltuk azt az anyagi áldozatot, hogy többtucatnyi új bírósági munkahely jött létre, és arra is törekedtünk, hogy ne pusztán csak új bírói helyek jöjjenek létre, hanem az ő kezük alá dolgozó különböző szakértők, munkatársak, titkárok számára is biztosítsunk státust, hiszen ezáltal érdemben gyorsulhat az ítélkezés. Jól tudjuk, régi hibája a magyar igazságszolgáltatásnak, hogy bírókból nem állunk rosszul, ha arányokat nézünk, népességi arányokat, de a bírók stábjában dolgozók száma sokkal kisebb mértékű, mint más, gyorsabban működő igazságszolgáltatással rendelkező nyugat-európai országokban; itt is igyekeztünk beavatkozni.

Ezen túlmenően a kiemelt ügyek tekintetében pontosítottuk a különböző büntető jogszabályokat, pontosan azért, hogy csak a valóban kiemelt ügyek legyenek kiemelt ügyek, s azok gyorsítása valósuljon meg minél hatékonyabban a bíróságokon. A bírók minősítésével kapcsolatban olyan szabályt vezettünk be, amely pontosan arra törekszik, hogy azok a bírók, akik indokolatlanul késlekednek bizonyos tárgyalások kitűzésével, indokolatlanul húzódnak el náluk az ügyek, és nem a leterheltség ennek az oka, hanem esetleg az ő nem megfelelő odafigyelésük, azoknál a minősítésre soron kívül kerüljön sor a bíróságok szervezetén belül.

Ezzel tehát jól láthatjuk, hogy sok területen vállaltunk anyagi és más áldozatot is, arra fordítottuk a figyelmünket, hogy jogszabályokat módosítsunk, akár, ha csak a szakértői intézetek új berendezéseit nézzük, több 10 millió forint egy darab, és 100 milliós nagyságrendben biztosítunk erre forrást; összességében öt év alatt 6 milliárd forint pluszforrás jut a teljes igazságszolgáltatási folyamatnak a szakértői intézetektől a felső bíróságokig új, gyorsító intézkedések létrehozatalára. Ezen túlmenően közismert az az intézkedésünk, hogy most már elektronikus nyomkövetővel nemcsak azokat a bűnözőket lehet ellátni, akik ezt kérik vagy akik ehhez hozzájárulnak, hanem akik a legveszélyesebbek, és indokolt náluk ennek a felszerelése.

Fontos az előzetes letartóztatásnál a fokozatosság, hiszen nem mindenkinél lépett életbe ez a szabály, hogy határozatlan ideig bent lehet őket tartani előzetesben, hanem csak a legsúlyosabb bűncselekmények elkövetőinél, a 15 év vagy annál hosszabb börtönbüntetésre vagy életfogytiglani börtönbüntetésre várók esetében. (Az elnök csenget.) Ebből is látható, hogy most már a jogszabályok, tisztelt képviselő úr, nem a bűnözők jogait védik, hanem a törvénytisztelő polgárok jogait.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
337 258 2013.12.16. 4:38  251-258

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Ismét elhangzott a Jobbik részéről, hogy valami állami egyházügyi hivatalhoz hasonló hivatalt szívesen felállítanának, ahol állami szerv köztisztviselőkkel vizsgálná az egyház belső életét. (Szávay István: Nem igaz. Nem mondtam ilyet.) Én azért óvnám magunkat ettől, hogy állami szervek vizsgálják így az ügyészségek belső részét.

Az pedig, ami elhangzott a Jobbik részéről, hogy egy törvénnyel le kellene végleg számolni a kommunista múlttal; ha önök meg tudnak írni egy ilyen törvényt (Közbekiáltások a Jobbik soraiból: Meg. Megírjuk. - Már írjuk is.), amelyik Magyarországon annak a negyven évnek az összes terhes örökségével leszámol, amelyik végleg eltörli mindazt a velünk hozott szörnyű örökséget, amelyet negyven év kommunizmus jelent; ha önök tényleg úgy gondolják, hogy van egy ilyen törvény, amelybe bele lehet írni tíz, száz vagy ezer olyan mondatot, aminek a révén végleg vége lesz a kommunizmus örökségének minden területen, akkor megemeljük a kalapunkat, és nem tehetünk mást, mint azt megszavazzuk, de szerintem sajnos ilyen törvény nincs. Ez egy jól hangzó mondat, hogy egy törvénnyel majd leszámolunk a kommunizmus örökségével, de ezt sajnos nem tudjuk megtenni.

Schiffer képviselő úr mondta, hogy a rendszerváltás utáni időket is feltárná. Ennek a bizottságnak, ennek az intézetnek pontosan ez lesz a feladata, hogy feltárja akár a rendszerváltás utáni túlnyúlását is, a hosszú árnyékát az előző kormányzatnak, az előző kommunista rendszernek. Kiket véd ez a törvényjavaslat? - ismételten elhangzott. Kérem szépen, egyetlenegy ügynököt sem véd ez a törvényjavaslat, hiszen minden ügynöknek, minden szt-tisztnek a neve, minden hivatásos állományú tagnak a neve nyilvánosságra hozható. Ez a törvény egyetlenegy embert véd: az áldozatot védi. Az áldozat aktája nem hozható nyilvánosságra az ő akarata, tudta, beleegyezése nélkül, de minden, őt megfigyelő, vele foglalkozó személy aktája, pontosabban: a neve és a beazonosító adatai mind-mind nyilvánosságra hozhatók ezen törvény kapcsán.

Aktanyilvánosság kérdése kapcsán azt tudom mondani, hogy tudják, ha valaki végignézné az összes aktát, és mondjuk, akár nyilvánosságra is hozná mindegyiknek mindegyik betűjét, több adatot találnánk az utolsó megfélemlített vagy kis előnyért a rendszert kisegítő személyről, mint Kádár Jánosról, mint Biszku Béláról vagy bármelyik nagy haszonélvezőjéről annak a negyvenéves kommunista rendszernek. Mi éppen ezért úgy gondoljuk, és a bizottságnak az a feladata, hogy először azokkal a haszonélvezőkkel foglalkozzon, akik a legtöbbet nyerték a kommunista rendszeren, másokkal szemben élet és halál urai voltak, és utána majd természetesen mindenki másnak is fel kell tárni a tevékenységét. De ha önök fordítva állnának, és azokat az adatokat hoznák először nyilvánosságra, ami a megfigyeltekről szól, az áldozataktákat, az ő adataikat tennék ki mindenfajta érdemi kommentár nélkül az internetre, ezzel csak még egyszer tortúrának vetnék őket alá, de ezzel nem kell senkit menteni a felelősség alól, nem ezt akarom mondani. Ezért nyitottuk meg a törvényben a lehetőségét, hogy minden ügynöknek, minden szt-tisztnek, minden hivatásos ilyesfajta megfigyelőnek vagy titkosszolgálati személynek a neve kikerülhet, aki eddig titkolt adat volt.

Ez szerintem a legfontosabb része, előrelépése a törvénynek (Dr. Gaudi-Nagy Tamás közbeszól.), hogy minden áldozat így az ügy urává válik, és önmaga nem lehet ennek a törvénynek az áldozata. Mindenkinek el kell ismernie, hogy ez egy nagyon fontos előrelépés, hiszen mostantól kezdve minden ügynök éjszakája egy kicsit izzadósabb (Zaj, közbeszólások a Jobbik soraiból.), hiszen nem lehet nyugodt, nem lehet biztonságban, hogy az eddigi törvények bár védték őket, és nem lehetett a nevüket nyilvánosságra hozni, most már lehet.

Éppen ezért, tisztelt képviselő hölgyek és urak, önök mondhatnak sok mindent a kormánypárt javaslatáról, de önök holnap lehet, hogy egy kivonulással mondják el a véleményüket, de az is egyfajta vélemény. Akkor önök ugyanis nem támogatják azt a javaslatot, hogy minden áldozat a saját ügynökeinek a nevét nyilvánosságra hozza. (Közbekiáltások a Jobbik soraiból.) Önök lesznek azok, akik nem támogatják azt a javaslatot (Zaj.), amelynek révén minden, az egykori kommunista rendszerben a rendszert működtető hatalombirtokos (Közbekiáltások a Jobbik soraiból. - Az elnök csenget.) vagy szt-tiszt neve nyilvánosságra hozható. Ez a szavazat, képviselőtársaim, üzenetértékű lesz. Ha önök nemmel szavaznak erre, akkor önök a legnagyobb mértékű nyilvánosságra, az elmúlt rendszer üzemeltetőinek (Közbekiáltások a Jobbik soraiból.), működtetőinek a legszélesebb mértékű, hogy úgy mondjam, elégtételadására vagy számonkérésére, vagy nyilvános megszégyenülésére mondanak nemet. Aki nemet mond holnap erre a törvényjavaslatra, az továbbra is védi (Felzúdulás és közbekiáltások a Jobbik soraiban. - Dr. Schiffer András: Húúú!), hogy a törvények az ügynökök neveit védjék.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
337 314 2013.12.16. 3:58  313-358

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A 2013. december 13-án benyújtott, a fejlesztéspolitikával összefüggő egyes törvények módosításáról szóló T/13405. számú törvényjavaslat alapvető célja, hogy a kormány döntésének megfelelően az uniós források felhasználásával kapcsolatos döntéshozatali eljárásrend szervezeti struktúrájához szükséges módosításokat elvégezze.

Magyarország rendelkezésére áll immáron két európai uniós fejlesztési időszak végrehajtásának tapasztalata. A 2004-2006 közötti csonka időszak során az uniós támogatási programok végrehajtását végző, úgynevezett irányító hatóságok az egyes ágazati minisztériumok keretében működtek. A 2007 és 2013 közötti időszak során e szervezetek egy központi hivatalban összevontan működtek. Mindkettő időszak bizonyos típusú előnyöket fel tud mutatni, viszont számos, az intézményrendszer működéséből fakadó hátrány, valamint hiányosság is jelentkezett. A 2004-2006 közötti időszakban a forrásfelhasználás nem volt kellően koordinált. A 2007-től induló időszakban a koordináció adott volt, viszont az ágazati fejlesztési szempontok nem tudtak kellően érvényesülni.

Alapvető cél az, hogy egy olyan, valóban hatékonyan működő intézményrendszer jöjjön létre, amely biztosítja a soron következő 2014 és 2020 közötti európai uniós források ügyfélbarát módon történő, a társadalom és a nemzetgazdaság hasznára való fejlesztésekre fordítását.

Tisztelt Ház! Mi is a módosítások főbb iránya? Az új intézményrendszer a korábbi struktúrák hasznos elemeit megtartva, a rendszert működtető felkészült és szakmailag képzett személyzetre építve kerül kialakításra. Az egyes ágazati programok végrehajtásáért a szaktárcák lesznek a felelősek. A törvényjavaslat e célból módosítja a központi államigazgatási szervekről, valamint a kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló törvényt, és rögzíti, hogy a minisztérium szervezeti keretében az európai uniós források felhasználásával kapcsolatos irányító hatósági feladatokat ellátó helyettes államtitkár működik. Az ilyen helyettes államtitkár más szakmai feladat ellátásával nem bízható meg. Ennek indoka az irányító hatósági feladatbeli önállóság biztosítása és a minisztériumi irányítási viszonyok lényeges áttörésének elkerülése.

Az uniós követelményeknek való megfelelést az biztosítja, hogy a helyettes államtitkár az európai uniós források felhasználásával kapcsolatos irányító hatósági tevékenységével összefüggésben nem utasítható. A szaktárcák felelőssége mellett megmarad az egységes kormányzati koordináció is, amely megfelelő eszközökkel rendelkezve biztosítaná az egyes intézkedések célszerűségét, ésszerűségét, jogszerűségét és azt, hogy a források valóban hasznosan kerüljenek felhasználásra.

A törvényjavaslattal kapcsolatban ki kell emelni, hogy az csak a szervezeti struktúra alapvető elemeit rendezi. A szervezetalakítási szabadsága következtében a kormány az intézményrendszer kialakításához szükséges további rendelkezéseket eredeti jogalkotói hatáskörben kiadott kormányrendeletben szabályozhatja.

(20.20)

Ugyancsak kormányrendelet fogja meghatározni, ahogy eddig is tette, az uniós források felhasználásával kapcsolatos eljárási és finanszírozási szabályokat is.

Tisztelt Ház! Az alaptörvény a korábbi alkotmányhoz hasonlóan a kormányzati szerkezet és szervezetrendszer meghatározását az országgyűlési választásokon többséget szerzett, a kormányzásért felelős politikai erő jogosítványaként határozza meg. Kérem, hogy ezt is figyelembe véve támogassák a kormány javaslatát, elképzelését és ezt a törvényjavaslatot is. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a Fidesz soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
337 358 2013.12.16. 2:09  313-358

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Köszönöm szépen a képviselő hölgyeknek és uraknak, illetve csak uraknak a hozzászólást, akik hozzászóltak itt a vitában.

Maga a törvényjavaslat egy intézményrendszert állított volna föl helyettes államtitkárral és Kttv.-módosítással, statútum-, illetve státustörvény-módosítással. Ennél a vita kicsit szélesebb körű volt. Én úgy gondolom, hogy az elmúlt egy-két év bizonyította, hogy Magyarország igyekszik a lehető legnagyobb mértékben felhasználni az EU-s forrásait, és mindemellett a lehető legszigorúbb követelményeket is támasztja, hiszen több ezer cég esetében, ahol nem volt tisztázott a tulajdonosi szerkezet, ott szerződésbontásra kerül sor, úgyhogy semmifajta off-shore céghez így legálisan pénz Magyarországon nem kerülhet az EU-s források közül. Így hajtjuk végre az alaptörvénynek azt az előírását, hogy semmifajta közösségi forráshoz nem juthatnak hozzá azok, akiknek tisztázatlan a tulajdonosi háttere vagy a felhasználás körülményei.

Másrészről különösebb kritika nem illette azt az új, ezen javaslat lényegét, gerincét képező, új előírást, amely szerint helyettes államtitkári szinten tárcánként egy-egy felelőse lenne az európai uniós pénzek felhasználásának, a szabályosság nyomon követésének, mindezt egy miniszterelnökségi koordináció mellett. Tehát mivel a vita más területekről szólt, ezért úgy gondolom, hogy ezzel itt elég sokan egyet tudnak érteni, hogy ez a szervezetrendszer áll föl, amelyik az első csonka ciklus és a második teljes ciklus között van, és azokat a forrásvesztéseket, amelyeket ezelőtt három évvel, két évvel el kellett hárítani, a mostani szervezetrendszerben igyekeztünk elhárítani, de bízunk benne, hogy ott egy kevésbé tűzoltó jellegű, hanem inkább egy szakmai és jól ütemezett munka zajlódhat.

Úgyhogy én okkal bízom benne, hogy mivel a javaslat tartalmát kritika az ellenzéki padsorokból sem illette, hanem csupán egyéb anekdoták kerültek elő, illetőleg a szokásos politikai adok-kapok ment az európai uniós pénzek kapcsán, ezért majd a javaslatot holnap támogatni tudják.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
338 4 2013.12.17. 5:07  1-4

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Frakcióvezető Úr! Tisztelt Ház! Frakcióvezető úr utolsó gondolatához csak annyit fűznék hozzá, hogy valóban, a béke fontos, de a béke mindig az igazság kimondásával kezdődhet. Hiszen sosem lehet, sem a történelemben, sem az életben, sem a politikában, sem a családban, sem sehol máshol olyan béke, olyan nyugalom, ami csak látszatbéke, látszatnyugalom, és nem valóban az igazság kimondására alapul.

Ugye, karácsonyhoz közeledvén a legnagyobb igazságnak a földre érkezését ünnepeljük mindnyájan, 2000 esztendeje. Nem tudom, hányan figyelték, hányan nem figyelték a hírekben, hogy idén a Szentatya is egy különleges ajándékot küldött kétezer embernek, akikkel találkozott, vagy akik rendszeresen látogatják a Szentszék ingyenkonyháját. Ez a kétezer ember, aki ajándékot kap a Szentatyától, vagy egy buszjegyet kap, vagy egy felbélyegzett képeslapot kap, vagy egy telefonkártyát azért, hogy karácsonykor utazzon el egy rég nem látott ismerőséhez, hívja föl telefonon, vagy írjon neki egy levelet. A Szentatya ezzel mintegy a találkozás üzenetét akarja mindenki felé közvetíteni. Nyilván nekünk, az embereknek, az emberiségnek ez a Jóistennel, a Jóisten fiával való találkozás, a megtestesülés ünnepe. Másrészről pedig a hétköznapi életünkben, a családi életünkben, a baráti körökben ez nyilvánvalóan olyan találkozások alkalma, amikor talán hosszabban és talán nyugodtabb körülmények között tud ki-ki a maga családtagjaival, ismerőseivel együtt lenni.

Szokás mondani azt, hogy az ünnep a lélek vitaminja, és ahogy szüksége van a testnek is vitaminokra, úgy a léleknek is. Szinte minden hónapban van valami családi ünnep, névnap, születésnap, házassági évforduló, ugyanígy fontos, hogy nagyobb léptékben lépve a megváltásunk vagy a megtestesülés ünnepét is megünnepeljük. Aki ezt kispórolja az életéből, az lelki téren nem számíthat másra, mint ha testi téren spórolná ki a vitaminokat. Ebbe könnyen belerokkanhat lelkileg, vagy pedig pótszereket kereshet, amivel valami mást tud ünnepelni.

Nyilvánvalóan sok ünnepnek, sok várva várt pillanatnak a várakozás adja meg a súlyát, az adventi időszak vagy húsvétkor a nagyböjti időszak. Mind-mind a felkészülést segíti elő. Ha valamire készülünk, ha valamit nagyon várunk, akkor az egy fontosabb pillanat. Nekünk, politikusoknak nem kell ezt különösebben ecsetelni, akár politikai példával is, nyilván a választás pillanata az, amire sok mindenki sokat készül, sokat vár, ezért jelentőségteljes. A megváltás pillanatára nem egy kampányidőszakot várt senki, bár ez azért eléggé földhözragadt hasonlat, de ott azért több ezer évet vártunk arra, hogy a megtestesülés megjelenjen. Ezért fontos, hogy amikor mégis egy-egy gyertyát meggyújtunk otthon vagy köztereken, akkor gondoljunk bele, hogy ez hová fog jutni, milyen találkozássá fog jutni. Ezért a várakozás megadhatja a nagyobb súlyát.

Nyilván a találkozás mellett az is fontos, hogy megajándékozzuk a másikat, és elsősorban önmagunkkal ajándékozzuk meg. Bíró László püspök atya gondolatait idézném. Ő mondta, hogy a szabadító Úrjézus csak egyfajta karácsonyi dekorációvá lett sok helyen, és a jóllakottság mögé beköltözött az üresség, hiszen az ünnep lényege maradt ki. Másrészről pedig azt is írja későbbiekben, hogy valamelyest a társadalmi értékek árura lettek váltva, a szeretet, a megbecsülés, a figyelem helyett már csak a minél nagyobb, minél fényesebb ajándék lett sokak célja. És az emberbaráti szeretet a szegények luxusává vált, hiszen ők azok, akik többet fordítottak talán arra, hogy figyelmes ajándékkal vagy figyelmességgel lepjék meg a másikat, akiknek valamilyen karácsonyi ajándékkal kedveskednek.

Sokszor mondjuk ezt el, de talán nem baj, ha néha komolyan is vesszük ennek fontosságát, hogy milyen fontos a személyesség ezekben az ünnepekben.

(9.10)

Nem jó, ha a teljesen kommercializálódott, túlfogyasztói társadalmunk diktál mindent. Sokkal fontosabb értékek vannak, nem kell itt az alaptörvényből is idéznem önöknek, jól ismerik azokat a szakaszokat, amelyek a szeretetről szólnak, a társadalmi békéről is vagy a szolidaritásról szólnak, nemzeti ünnepeinkről vagy keresztény hagyományainkról.

Több ezer éves hagyomány alapjain állunk - legalábbis kétezer évesnek - a karácsony megünneplésével kapcsolatban, jelképes is a karácsony időpontja, tehát a fényről a sötétségbe történő átlépés időpontja, amikor az egyre sötétebb, egyre hosszabb éjszakákból végre az egyre rövidebb éjszakák és egyre nagyobb fények időszaka jön, ez jelképezi azt, hogy közénk jött a Megváltó.

És arra végül, hogy a szeretet miként lopózhat be a karácsonyba, én is szeretnék mindenkinek nagyon áldott karácsonyt kívánni a politikai patkó minden oldalán, mindenkinek, aki bárkire szavaz, és azoknak is, akik nem szavaznak senkire. Áldott karácsonyt kívánok egyetlenegy kis idézettel (Az elnök csengetéssel jelzi az időkeret leteltét.), egy hétéves gyerek írta a karácsonyról és a szeretetről, így mondja: "A szeretet az, ami karácsonykor a szobában van. Ha egy pillanatra abbahagyod az ajándékok kicsomagolását, akkor lehet meghallani."

Áldott karácsonyt kívánok! (Taps.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
339 28-32 2014.02.03. 6:00  28-33

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: (Mikrofon nélkül.) Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Lehet, hogy Mesterházy Attila nem hallotta meg azt a bekiabálást... (Közbeszólások: Nincs hang. Nem lehet hallani.)

ELNÖK: Elnézést, egy pillanatra álljunk meg! Államtitkár úr, egy kis türelmet! Visznek egy mikrofont. (Dr. Rétvári Bence elé mikrofont helyeznek.)

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen.

ELNÖK: Kérem a kijelzőt is indítani! Köszönöm.

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Lehet, hogy Mesterházy Attila valóban nem hallotta azt a bizonyos bekiabálást, csak éppen reagált egy nem létező bekiabálásra. (Kovács Tibor: Ne mondj már ilyeneket!)

(14.50)

Az a fajta érvelés, amit ő mondott és képviselő úr is itt felhozott, hogy teljesen más szót értett, igazából azt is érthette volna a magyar nyelv szótagszáma és egyebek alapján, a búvárszivattyú, körülbelül ugyanakkora hitelességet tudnánk tulajdonítani neki, mint a mostani védekezésének. (Kovács Tibor: Gratulálok! Nagyon gratulálok!) De hát azt mondhatjuk, hogy az ilyesfajta ügyekben a szocialistáknak már rutinjuk van, hiszen a bajai videóhamisítási ügyben is láttuk, ahogy heteken keresztül különböző valótlan állításokkal próbálták önmagukat kimosdatni ebből az ügyből, de ez akkor sem sikerült.

Ahogy képviselő úr is mondta, a stílus az ember. Ha valaki hibázik, márpedig ez sok mindenkivel előfordul, utána kiléphet, kiállhat a teljes nyilvánosság elé, elnézést kérhet, bocsánatot kérhet, de előtte el kell hogy ismerje, hogy hibázott. Ha azonban a napnál világosabb, vagy legalábbis mindenki számára hallható hibáját nem elismerni törekszik, hanem valamelyest eltussolni, elhazudni, valamiféle más valóságot ráhúzni arra, amit mindenki, akinek füle van, az meghallhatott, akkor egy olyan hazugságspirálba keveredik, ami így még a kampány hivatalos kezdete előtt is a hitelességét igencsak kétségbe vonja, és magát az illetőt teszi nevetségessé, hiszen ha mindenki hall valamit egy rádiófelvételen, egy tévéfelvételen - ott volt több ezer ember -, és utána valaki más megpróbálja neki bebizonyítani, hogy amit ő hall, azt rosszul hallja, akkor úgy gondolom, hogy az illető igencsak hiteltelenné válik ebben az ügyben is vagy a bajai ügyben is. Azt mondhatjuk, hogy más esetben, ha a Fidesz-KDNP oldalán Arnóth Sándor képviselőtársunknál egy ilyesfajta hiba felmerült, akkor ott ő vállalta a következményeket és lemondott.

Más országban talán ez a miniszterelnök-jelölti beszéd, amit elmondott Mesterházy Attila, nem egy, hanem két beszéd lett volna, az első és utolsó miniszterelnök-jelölti beszéde. Ez azonban elmaradt. Elmaradt úgy is, mint az egész baloldal megújulása, hiszen ugyanazokkal az emberekkel állunk szemben, mint négy esztendővel ezelőtt, bár mondta azt Mesterházy Attila 2013 októberében, hogy Gyurcsány Ferenc a múltat jelenti az MSZP-ben, mondta azt 2013 szeptemberében, hogy Gyurcsány megosztó személyiség és az MSZP nem támogatja az indulását. Nos hát ugyanúgy, ahogy a bocsánatkérés elmaradt, ugyanúgy elmaradt a baloldal megújulása is.

Érdekes idézet 25 évvel ezelőttről. Engedjék meg, hogy fölolvassam önöknek, mit mondott 1988. augusztus 17-én, vagy mit írt Gyurcsány Ferenc: "Úgy vélem, hogy a KISZ-nek politikai eszközökkel fel kell lépnie az általa elfogadhatatlannak tartott törekvések ellen, politikai munkával kell elszigetelnie az esetlegesen megalakuló Fidesz-csoportokat." Eltelt 25 év, Gyurcsány Ferenc ugyanúgy a politikában van, és ugyanúgy a Fidesz ellen küzd, mint akkor; akkor még egy diktatúra ifjúsági szervezetének egyik vezetőjeként, most pedig mint egy ellenzéki, elvileg megújult összefogás miniszterelnök-jelöltjeként. Hát ennyit a megújuló baloldalról, hogy ugyanazokat a szlogeneket hallhatjuk Gyurcsány Ferenctől, a baloldal valódi vezérétől, mint amit 25 évvel ezelőtt hallhattunk. Bár valóban Mesterházy Attila a listavezető és miniszterelnök-jelölt, de inkább csak jobb híján miniszterelnök-jelölt, hiszen gondoljuk el, képzeljük el, milyen lenne egy kormányülés, amit Mesterházy Attila hívna össze, Gyurcsány Ferenc pedig gyermek-, ifjúsági és sportminiszterként figyelné Mesterházy Attila szavait ezen a kormányülésen. Azt hiszem, hogy nem venné komolyan. És mindenki tudja, hogy amit a Medgyessy-kormányban tett, azt tenné itt is. Mesterházy Attilának tán érdemesebb korábbi elődjével, Medgyessy Péterrel beszélni ezekről az ügyekről.

De nem csoda, hogy a baloldal politikájában, ahogy képviselő úr is mondta, az erő kampányában bár ilyesfajta személyeskedő hangnemet üt meg, hiszterizál és durva kijelentéseket alkalmaz. Hiszen mi más maradt a werberi eszköztárból számukra, mint az ilyesfajta gyűlöletkampány, mivel mással kampányolhatnának, hogy tizenötször emelték meg a rezsi árát, vagy írják ki a plakátokra, hogy elvettek egyhavi nyugdíjat, esetleg egyhavi közszolgálati bér elvételével próbálják megnyerni a választásokat. Vallják be és hirdessék, hogy elvettek egyévnyi gyest, hogy elvették az első és második gyermekek után járó adókedvezményt, és meg akarták adóztatni a családi pótlékot, vagy esetleg negyedmillió munkanélkülivel kampányoljanak, hogy annyit fognak újra létrehozni Magyarországon, mint ahogy tették ezt nyolc év kormányzás alatt, vagy tegyenek kísérletet ismét a vizitdíj bevezetésére, a kórházi napidíjra vagy a tandíjra, vagy megint az Alkotmánybíróságnak kelljen az ingatlanadót eltörölni, mint ahogy azt tette a szocialisták előző kormányában, vagy csak egész egyszerűen nokiás dobozokat reklámozzanak, hogy ők ezekből a kockákból építenének országot maguknak?

Hát én azt hiszem, nem csoda, hogy ezekkel az eredményekkel vagy inkább kudarcokkal a szocialisták nem kampányolnak. Az viszont valóban elszomorító, hogy ilyesfajta személyeskedő, hisztérikus és durva kampányra készülnek.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
339 40 2014.02.03. 5:15  38-41

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Frakcióvezető Úr! Tisztelt Ház! A Jobbik többszöri alkalommal tett kísérletet arra itt a parlament falain belül is, hogy olyasfajta fellépést várjon a kormánytól, amely a jogállami kereteken és jogszabályokon kívül áll. (Közbeszólás a Jobbik részéről: Nem igaz!) Lehet, hogy a Jobbik számára ez egy járható út, de ennek a kormánynak a számára nem járható út. Sem a bíróságoknak, sem az ügyészségeknek a jogi lehetőségeit és kötelezettségeit nem akarjuk átvenni, és nem is tudjuk átvenni. Itt csak jogszerű elszámoltatásban hiszünk, de abban hiszünk.

Ön is tudja, 1442 ügyet vizsgált ki a két elszámoltatási kormánybiztos. 2010-ben 736-ot, 2011-ben 561-et, 2012-ben 145-öt. 110 darab nyilvános vizsgálati jelentést hoztunk nyilvánosságra, 61 darab feljelentést tettünk, több mint 47 személyt már meggyanúsítottak, több mint 39 személy már vádlottként ül a vádlottak padján, több mint 2500 oldalnyi az a jelentés, amelynek egy részét önök is egy nyilvános összefoglalóban olvashatták. (Közbeszólások a Jobbik soraiból.) Ennyi volt az az iratanyag, amelyet az elszámoltatási kormánybiztosok összegyűjtöttek. Már az első hónapokban is több mint 30,5 milliárd forint volt az az állami vagyon, amit megóvtak a kormánybiztosok ennek a keretében (Folyamatos közbeszólások a Jobbik soraiból.) és megmentettek a közvagyon számára. Ami pedig az ügyészségi és bírósági szakaszt illeti, önök is tudják, hogy a kiemelt ügyek kategóriájával és más büntető eljárásjogi kategóriákkal igyekeztünk gyorsítani az ügyeket, de erre itt véget értek a lehetőségeink.

Amiket frakcióvezető úr egyébként említett a felszólalásában, a fiatalok külföldre vándorlása. Én úgy gondolom, hogy egy fiatal, aki külföldön dolgozik - és bízunk benne, hogy minél többeknek megfordul a fejében, hogy visszajönne Magyarországra -, kevés helyen talál 16 százaléknál kisebb szja-kulcsot, hogyha az alacsony adók miatt jönne haza. Kevés helyen talál olyan családbarát adórendszert, hogy ha hazajön, családot alapít, gyermeket vállal, amelyben mondjuk, három gyerek után lényegében nem kell közterheket fizetnie, hanem a bruttó és a nettó bére lényegében megegyező, mint idén, január 1-jétől itt, Magyarországon. (Novák Előd: Akkor miért megy ki mégis?)

Kevés olyan program indult az Európai Unióban, mint nálunk a "Vállalkozz itthon" program, ahol ha valaki egy életszerű és megvalósítható üzleti tervet letesz az asztalra, akkor egyéni vállalkozóként 3 millió forintos, gazdasági társaságként pedig 6 millió forintos, vissza nem térítendő állami támogatást kap, hogyha 35 év alatti. Kevés országot tud mutatni, aki a vállalkozni akaró fiataljait ilyen, egyértelműen nagy támogatási programmal kívánja otthon tartani és lehetőséget biztosítani a számukra.

Ami a többi elszámoltatási kérdést illeti, jól hangzik egypár javaslat a Jobbik szájából, amit a 40 éves kommunista diktatúra haszonélvezőinek elszámoltatásával kapcsolatban itt meg-megpendít általánosságban, de amikor szavazásra kerül a sor, önök ezeket soha nem támogatják valahogy. (Novák Előd: Nem igaz! Mi nyújtottuk be, leszavaztátok!) Amikor a kormány behoz egy-egy ilyen javaslatot, akár csak a mai napon, előre közölték, hogy nem fognak részt venni például a Nemzeti Emlékezet Bizottsága tagjainak (Novák Előd: Mikor szavazunk Biszku Béla nyugdíjáról?), a Nemzeti Emlékezet Bizottsága tagjainak megválasztásában, mert önök, úgy látszik, amikor konkrét szavazásról van szó, mégsem elég bátrak ahhoz, hogy kiálljanak, és itt támogassák. Mint ahogy azt sem támogatták, hogy az egykori megfigyeltek nyilvánosságra hozhassák a megfigyelőik neveit vagy az szt-tiszteknek a neveit.

Ami az összeférhetetlenségi szabályokat illeti, tisztelt képviselő úr, egy kicsit kevesebb dolguk lesz, mint amit ön felsorolt, hiszen a következő választások időpontjától a megyei kormányhivatalok kormánymegbízottjainak, főispánjainak, illetve a járási kormányhivatalok vezetőinek az összeférhetetlensége beáll, már korábban általunk elfogadott, önök által nem támogatott törvényjavaslatok alapján. (Közbeszólás a Jobbik soraiból.) Tehát tovább szigorodik az álláshalmozás lehetősége, és a képviselői összeférhetetlenségi szabályok még szigorúbbak lesznek.

A mentelmi jognál, önök is nagyon jól tudják, hogy a parlament a köztörvényes bűncselekmények elkövetőit ki szokta adni, több képviselőtársunkat is kiadtuk, tehát a mentelmi jog mögé senki sem bújhatott az elmúlt években. (Novák Előd: Nem igaz!)

Ami a luxusnyugdíjakat illeti, tisztelt képviselő úr, ön is olvashatott egy listát, ugye, közérdekű adatigénylés keretében ezt ki is adtuk, Biszku Bélától kezdve, elég sok mindenki másnak a nyugdíja csökkent ebben a négyéves korszakban. (Novák Előd: Ötezer forinttal a 300-hoz képest.) Volt-e olyan másik kormány, volt-e olyan másik kormány a rendszerváltás óta, tisztelt frakcióvezető úr (Szilágyi György: Mikor lesz bíróság előtt Biszku?), aki csökkentette volna a volt állampárti vezetőknek a nyugdíját ilyen mértékben? Nem volt más ilyen kormány. Megszavazták ezt önök vagy sem, az a saját lelkiismeretük dolga.

Ami pedig például a további bűnözőknek a politikából való kiszorítását illeti (Szilágyi György: Szégyen! Mi lesz az SZDSZ-szel?), elég csak pár szocialista volt képviselőnek, polgármesternek a nevét mondani: Hagyó Miklós, Hunvald György, Molnár Gyula, Wieszt János, Zuschlag János. (Dúró Dóra és Novák Előd közbeszól.) Ezek az emberek már mind a vádlottak padján voltak, csak, tisztelt képviselő urak, tisztelt képviselő hölgyek, amikor végignézik (Szilágyi György: SZDSZ ifjúsági tagozat!), hogy ezek közül az elszámoltatási javaslatok közül önök melyiket támogatták a parlamentben, elég rövid lesz a lista, elég rossz lesz a mérleg.

Köszönöm szépen. (Dr. Lanczendorfer Erzsébet: Kultúra! - Novák Előd: Ma szavazzunk Biszku Béláról, lássuk a tetteket! - Taps a kormánypártok padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
340 12 2014.02.04. 5:11  9-12

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Ön azzal kezdte, amivel be is fejezte valamelyest: a közmunkások kérdéskörével. Valahogy nem tudnak önök leszokni itt a parlamentben sem és máshol sem arról, hogy a közmunkásokat valamelyest lenézzék, másodrendű állampolgároknak tekintsék.

Márpedig ezeknek az embereknek az a 70 ezer forint fölötti bér, amit kapnak közmunkabérként határozott időre, azért mégiscsak több, mint ha 20-30 vagy 40 ezer forintos segélyekből kellene hogy tengődjenek.

A kormánynak egyértelmű elhatározása volt már a ciklus elején, sőt már a választási kampányban is, hogy legyen egy szintje a segélyeknek, ennél magasabb legyen a közmunkából elérhető bér, és ennél magasabb a piaci bérek értéke. Pontosan azért, hogy valaki érdekelt legyen abban, hogy a segélyek világából átlépjen a közmunka világába, ott azokat az alapvető készségeket elsajátítsa, amelyek a munka világában való elhelyezkedéshez szükségesek - amelyeket ön szintén itt gúnyolt a belépési kompetenciatesztnél -, és utána, ha már van munkatapasztalata - ami akár a közmunkából a munka világába tartóknak, akár egyébként a fiatal végzetteknek szintén fontos probléma, persze más aspektusból, hiszen ők mondjuk, az egyetemről kerülnek ki, gyakorlati tapasztalat nélkül, az idősebbek, akik a közmunkaprogramban vannak, azok a korábbi években voltak munkanélküliek, nagy valószínűséggel, ezért nincs munkatapasztalatuk -, ezután van lehetőségük átlépni a munka világába.

(8.50)

És igenis jelentős azoknak a száma, akik közmunkásból lettek normál piaci munkavállalók. Ezért is hívjuk ezt Start-munkának, hiszen ez a munka világában való elindulást vagy öt év után, tíz év után, tizenöt év után való újra elindulást hivatott szolgálni.

Mit kínálna az MSZP a közmunkásoknak? Segélyt, ezek szerint? Azt szeretnék, ha visszakerülnének a reménytelenség világába, és nyomorba taszítanák őket azáltal, hogy csak pár tízezer forintos segélyt adnának nekik, a munka lehetőségét pedig elvennék tőlük? Elvennék ezzel a reményt is? Hiszen a közmunka már azért az előszobája, a küszöbe annak, hogy valódi munkát tudjanak végezni akár munkavállalóként, akár közalkalmazottként, akár másként. De ha önök megszüntetnék ennek a közmunkának a rendszerét, nemcsak százezreket tennének teljesen földönfutóvá, de a reményt is elvennék tőlük, és az ország versenyképességét is rontanák, hiszen a foglalkoztatotti létszám ezáltal nagymértékben csökkenne, és azoknak a létszáma, akik potenciálisan be tudnak állni bármilyen munkavégzésre később, azoknak a számát is csökkenti. Ön is tudja, hogy az ilyesfajta dologtalanság sokak számára a jövőt is megölné adott esetben.

Ami a bűnözés kérdését illeti: tudja, tisztelt képviselő úr, azt mondta, lehet, hogy politikusok mellé kellene egyenruhásokat állítani. Az önök frakciójából elég sokan vannak már, akik mellett különböző büntetés-végrehajtási egyenruhás őrök állnak vagy álltak, hiszen nem kell túlságosan megerőltetnünk a memóriánkat, ha a bűnözés kapcsán olyan politikusneveket szeretnénk felsorolni, akik ellen már konkrét büntetőeljárás indult vagy el is ítélték őket: Zuschlag János, Hunvald György, Hagyó Miklós, Wieszt János, Molnár Gyula, és még lehetne sorolni ezeket a neveket. Ugyanakkor Fidesz-KDNP oldalról ön nem igazán talál olyan neveket, akiket hasonló sorba lehetne állítani. Ha tehát arról van szó, hogy mely politikusok mellé kellene egyenruhásokat állítani, ön is láthatja, hogy elég sokan ültek ön körül ebben a frakcióban vagy valamilyen szocialista választmányi ülésen, akik mellett már ott ülnek ezek az egyenruhások, akik vigyáznak rájuk, vagy a tárgyalások ideje alatt, vagy pedig amíg töltik a büntetés-végrehajtásban az idejüket.

Szintén olyasfajta bűnelkövetői csoportok felszámolása történt - elég a Vizoviczki-ügyre célozni -, amely a rendőrséggel és az egész jog betartására hivatott szervezetrendszerrel összefonódó bűnözői köröket számolt föl. Nem Portik-Laborc-találkozókról beszélhetünk már az elmúlt három-négy évben, amikor a politikának és az alvilágnak az összefonódása mindenki számára egyértelművé válhatott, hanem most már tiszta viszonyok vannak, és a rendőrség is sikeresen elhárította azokat a bűnözői köröket, amelyek megpróbáltak beépülni közéjük. Ez önöknek is sikerülhetett volna a nyolc év alatt, de ehelyett az önök kinevezett tisztségviselői inkább alvilági figurákkal randevúztak és különböző megállapodásokat kötöttek. Önök is beállíthattak volna 3200 új rendőrt szolgálatba, mégsem tették, önök is szigoríthatták volna a Btk.-t, mégsem tették, önök is bevezethették volna a három csapás törvényt, mégis a Fidesz-KDNP javasolta, önök is felszereltethettek volna a házi őrizetesekre kötelezően elektronikus nyomkövetőt vagy karperecet, mégsem tették. Úgyhogy én azt hiszem, hogy ez a kormányzat jóval többet tett a közbiztonság biztosítása érdekében és a munkalehetőségek megadása érdekében, mint az elődje. Úgyhogy azt hiszem, önöknek ez ügyben különösebb büszkeségre okuk nincs.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
340 16 2014.02.04. 5:18  13-16

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Sokunk retinájába igencsak beégett az a kép, valóban, amikor Bajnai Gordon Gyurcsány Ferenccel és Havas Szófiával közösen énekli az MSZP-kongresszuson az Internacionálét, a világ proletárjai nevében forradalmat hirdetnek, és azt mondják, hogy a szegény emberek élére állva milyen fontos nekik küzdeniük. Ha csak az elmúlt napok híreit nézem, hogy azok éneklik a fel-fel proletárokat, akik, mint kiderült, a vagyonnyilatkozatból eltitkoltan több százmillió forintot parkoltatnak ausztriai bankszámlákon, akik miközben itt Paks elutasításáról szónokolnak a parlamentben és a parlamenten kívül is, aközben évek, évtizedek alatt 6,6 milliárd forintot vettek fel, pontosabban a cégük ekkora megbízást kap a Paksi Atomerőműtől, vagy az az ember áll ennek a listának az egyik első helyén, Gyurcsány Ferenc, aki nyilvánvalóan milliárdos, és akiről a saját párttársa, listatársa vagy frakciótársa, Szanyi Tibor azt mondta, hogy az off-shore birodalom kiépítésének a típuspéldája a saját luxemburgi Altus vállalatával.

(9.00)

Ezek az emberek beszélnek tehát a hétköznapi emberek, a munkavállalók, a bérből és fizetésből élők, a nyugdíjasok gondjairól. Akiknek nem az a gondjuk, hogy pontosan mennyi is lesz a rezsiszámla, és valóban, az a 6 ezer forint, mondjuk, a gázszámlából nagy segítség vagy kis segítség, hanem azon gondolkodnak, hogy a luxemburgi cégükbe vagy az ausztriai bankszámlájukra vigyék azt a pénzt, azt az összeget, amit éppen nem Magyarországon akarnak feltüntetni. Ki tudja, hogy azok a pénzek, amelyek ilyesfajta külföldi számlákon vannak, adózott vagy nem adózott jövedelemből származnak-e?

A baloldali összefogásnak, valóban, ahogy képviselő úr mondta, elég szerteágazó programja van, ha egyáltalán ezt így mondhatjuk, hiszen semmifajta programegyeztetés köztük nem történt. Egypár dolog azonban biztos. Arról nem egyeztettek, hogy pontosan hány százalékkal, de az biztos, hogy magasabb személyi jövedelemadó-kulcsokat bevezetnének. Márpedig ez mindenkit érintene, aki bérből él. Egyes politikusaik azt is nyilvánvalóvá tették, hogy átformálnák, átalakítanák a családi adózás rendszerét. Tudjuk, hogy a szocialista szótár szerint mit jelent az átalakítás. Ez általában náluk megszorítást jelent, általában náluk nagyobb terheket jelent. És nem is kell nagy fantázia ehhez, nem újdonságot kell kitaláljunk, csak pörgessük vissza a 2002-2004 közötti időszakra az idő kerekét. Láthattuk, Medgyessy Péter akkor is azt mondta, hogy az otthonteremtési rendszer, a családtámogatási rendszer jó dolog, ki fogjuk bővíteni. Ez a kibővítés azt jelentette, hogy pár év alatt felszámolták a teljes rendszert.

Azt is tudjuk, hogy kik lennének a haszonélvezői ennek a rendszernek. Nem a családok, nem a munkából élők vagy nem a nyugdíjasok, akiktől korábban ők egyhavi nyugdíjat vettek el, és valamelyest ennek az összegét mi a rezsicsökkentéssel tudtuk visszaadni a nyugdíjasoknak és a munkavállalóknak, hanem a bankok, a pénzintézetek és más olyan cégek, amelyek most különböző különadókat fizetnek meg. Valóban, ezeknek a cégeknek jelentősebb megterhelés a korábbi közterhekhez képest, de csak így lehet egy költségvetést egyensúlyban tartani, ha nem az emberekre akarjuk hárítani aránytalanul nagy részben a közterheket.

Mindeközben pedig azt láthatjuk, hogy Mesterházy Attila Washingtonban van. Lehet a politikai fő témájukban, Paks ügyében tüntetés itt, Budapesten, ő mégis inkább Washingtonban hallgatja az ottani tanácsokat, utasításokat. Ki tudja, miről egyeztet ott? Itt, a parlamentben az általuk akár egy évszázadra is Magyarország helyzetét, energiapolitikai helyzetét meghatározó Paksról van szó, hiszen azt mondják a baloldali szónoklatokban, hogy ez nemzedékekre kötelezi el Magyarországot az atomenergia mellett. Mindeközben a párt elnöke, a frakció vezetője és a miniszterelnök-jelölt a parlament utolsó ülésnapjain nem a Magyar Országgyűlésben tartózkodik, hanem különböző washingtoni, lehet, hogy kormányhivatalokban, lehet, hogy cégeknél jár, és inkább ott szónokol, ott egyeztet, ott beszél, és nem a magyar parlamentben szólal föl. Pedig ebben a ciklusban talán az utolsó alkalmak most lennének, hogy ő is itt kifejtse az álláspontját sok fontos kérdésben.

Na de hát elég kevés lenne az, amiben sikert tudna elkönyvelni, hiszen, mondjuk, hiába mondaná el itt, mint Lendvai Ildikó, lassan, hogy nem lesz rezsiemelés, tudjuk, ez azt jelentette, hogy 15-ször emelték meg a rezsidíjakat, tudjuk, hogy nyugdíjügyben 8 százalékkal csökkentették annak összegét. Abban az esztendőben csökkentették egyhavi összeggel a nyugdíjak összegét, amikor a különböző nagy közműszolgáltatóknak, különböző nagy gáz- és áramszolgáltatóknak ugyanúgy megvolt a 8 százalékos profitjuk, mint minden más évben, törvény által garantált 8 százalékos profit. Azt a 8 százalékot a szolgáltatók zsebre rakhatták, a nyugdíjasoktól és a közszférában dolgozóktól azonban elvették. Ez várható a szocialista kormányoktól.

Köszönöm szépen. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
341 20 2014.02.06. 5:20  17-20

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Egy valóban példa nélküli esettel állunk szemben, hiszen nem volt arra példa az elmúlt 24 évben, hogy egy képviselőről, egy párt alelnökéről kiderült volna, hogy hat éven keresztül titokban tartott, igen jelentős vagyonnal, 240 millió forintnyi vagyonnal rendelkezik egy külföldi bankszámlán, hat éven keresztül minden vagyonbevallásában kihagyta ezt a sort, hamis adatokat tüntetett fel, jelentős kérdésben, fontos kérdésben. Hat éven keresztül ezek szerint a személyi jövedelemadó-bevallásában is valótlan adatokat tüntetett fel, és így hat éven keresztül mindenkit, az egész közvéleményt is tévedésben tartotta.

(9.50)

Súlyos kérdések merültek fel, súlyos állítások hangzottak el, és nagyon sok megválaszolatlan kérdés van, amire a Szocialista Párt három napja nem ad választ. Egy különleges sportot űznek a szocialista politikusok az elmúlt három napban, futóversenyszerűen menekülnek a kamerák elől, van, aki ténylegesen is elfut, ha meglát egy kamerát, van, aki csak kikerüli. Valahogy úgy látszik, Mesterházy Attila erről a kérdésről sem tud megnyilatkozni Amerikából. Amikor én utoljára ott voltam, a mobiltelefon-hálózatok még jól működtek, én tudtam hazatelefonálni, úgy látszik, most valahogy mégis kommunikációs zavar van. De az sem volt fontos Mesterházy Attilának, hogy a paksi kérdésről nyilatkozzon a parlament ülésszakának kezdő napjain, vagy pedig a harmadik rezsicsökkentésről kifejtse az álláspontját. Nos tehát, a szocialisták elmenekülnek, és semmire nem válaszolnak.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az, hogy valaki azt mondja, hogy három napot kér arra, hogy nyilatkozzon, hogy a pártnak 72 órára van szüksége ahhoz, hogy elmondja, mi a valóság, ez szerintem valamelyest felér egy beismerő vallomással. Ha Simon Gábornak nem lenne ilyen bankszámlája, nem lennének eltitkolt százmilliói, akkor három másodperc alatt meg tudta volna cáfolni ezeket az állításokat. Ő azonban három napot kért ahhoz, hogy a véleményét egyeztesse a párt vezetésével, és a párt kialakítsa a véleményét arról, hogy mi is a valóság pontosan ebben a kérdéskörben.

Szintén érdekes volt olvasni az újságokban (Folyamatos zaj. - Az elnök csenget.), hogy egyes szocialista politikusok mondták, hogy Simon Gábor azok közé tartozott, akiről az utolsók között gondolták volna, hogy ilyen ügyei vannak. Én kíváncsian várom a listát, hogy kiről gondolták volna inkább ebben az esetben, hogy ilyesfajta eltitkolt vagyonszázmilliókkal rendelkeznek.

Ugyanakkor egy nagyon fontos kérdés van, ami nemcsak egy párt számára, egy személy számára, hanem az egész baloldali összefogás számára kellemetlen lehet. Viszont mindenki számára, aki a választói urnákhoz járul majd április 6-án, fontos kérdés, hogy honnan jött ez a pénz, ki adta Simon Gábornak, miért adta, és ekkora összegnél valóban felmerül a kérdés, hogy ez egy ügynek a kezdete, vagy ez a teljes ügy; ez csak egy Simon Gábor magánszemélyről szóló ügy, aki egyébként az MSZP elnökhelyettese, vagy pedig itt egy pártfinanszírozási kérdésről van szó, és igazából ezt az összeget talán lehet, hogy nem a saját érdekében, lehet, hogy nem a saját céljaira parkoltatta egy bécsi bankszámlán; Bécsben, amit sokan hívtak a legutóbbi egy-két évig egy kis Svájcnak is, hiszen az egyik legszigorúbb volt az ottani szabályozás a banktitkok megőrzésével kapcsolatban.

Nehéz elhinnünk azt, hogy az MSZP vezetése nem tud arról, hogy az egykori Gyurcsány-kormány államtitkárának, a korábbi választmányi elnöknek, a mostani elnökhelyettesnek, tehát a második személynek ilyen komoly összegek landolnak a bankszámláján. Úgy gondoljuk, hogy méltán élhetünk azzal a gyanúval, hogy esetleg az MSZP-ből többen tudtak erről.

Ahogy megnéztem az elmúlt időszak híreit, láttam, amint Simon Gábor az éhségmenet egyik tagjaként vándorolt a hideg téli utcákon. (Derültség és taps a kormánypártok soraiban.) Tisztelt Képviselőtársaim! Ennyit a Szocialista Párt hitelességéről. Akinek 240 milliója van egy eltitkolt bankszámlán (Dr. Hende Csaba nevet.), aki 6 éven keresztül a most nyilvánosságra került adatok alapján (Folyamatos zaj. - Az elnök csenget.) meghamisította a vagyonbevallását, ezzel a 240 millióval a bankszámláján az éhségmenet élén harcol, és ott megy előre, ott mondja azt a párttársaival együtt, hogy hülyeség a rezsicsökkentés. Nekik valóban nem érzékelhető a rezsicsökkentés. Akinek 240 milliója van, az lehet, hogy csak az árfolyamokat figyeli, annak lehet, hogy csak a bankközi kamat számít, és nem az a 6 ezer forint vagy 10 ezer forint, amivel valakinek valamelyest könnyebb lesz az élete a rezsicsökkentés kapcsán. Fontos tehát tisztáznunk, hogy szándékossággal, a párt tudtával vagy maga végezte a képviselő úr ezt a feladatát; újabb nokiás dobozokról van-e szó, hogyan került ez az összeg, milyen célból és kinek a javára erre a bankszámlára.

Tudják, tíz évvel ezelőtt zajlott az európai uniós (Az elnök a csengője megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) népszavazás, csatlakozás előtt egy kommunikációs kampány. Ennek az volt az egyik nagyon bugyuta fő szlogenje, hogy nyithatunk-e cukrászdát Bécsben. Úgy látszik, az MSZP belső szlogenje az volt (Dr. Hende Csaba nevet.), hogy nyithatunk bankszámlát Bécsben.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
341 74 2014.02.06. 4:43  71-77

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Valóban, számos honfitársunkat érte méltánytalan diszkrimináció akkor, amikor 1946. február 27-én megkötötték azt a lakosságcsere-egyezményt, amely lényegében jogfosztotta a Felvidéken élő magyarokat, onnan őket kitelepítette, s valóban egy kis csomaggal, iratok nélkül érkezhettek csak Magyarországra, itt valamilyen úton-módon próbálták őket elszállásolni. Ez a kollektív büntetésnek egy vállalhatatlan formája volt.

Mindemellett azért kérném képviselő urat, hogy akik mások szenvedtek ilyesfajta méltánytalan büntetést, az azoknak járó kárpótlásjogcímet ne vitassa; a zsidó honfitársainkra gondolok, amire képviselő úr az előbb megjegyzést tett. (Dr. Gaudi-Nagy Tamás: Nem vitattam, csak azt mondtam, hogy ők megkapták, a felvidékiek meg nem.)

Ugyanakkor egyértelmű, hogy itt a továbbiakban valamilyen jogalkotásra szükség lesz, hiszen - ahogy ön is mondta - '64-ben került sor egy vagyonjogi egyezmény megkötésére, de ez csak egy részleges kárpótlást tudott adni az ottani magyar családoknak, nem terjedt ki például a mezőgazdasági rendeltetésű ingatlanok tulajdonjogának elvesztése miatt keletkezett kárra és még más területekre sem, ezért ez csak egy részleges kárpótlás lehet.

Amikor az új alaptörvényt elfogadtuk, annak az U) cikke (9) bekezdése rögzítette, hogy új kárpótlási jogcím nem alapítható, ugyanakkor ez nem terjed ki természetesen ezekre a jogcímekre, hiszen ez egy korábbi nemzetközi kötelezettségvállaláson alapul, korábbi nemzetközi szerződés garantálja tehát nemzettársainknak, honfitársainknak, hogy ilyesfajta kárpótlásban részesüljenek.

Nagyon nehéz pontosan megmondani, hogy kinek milyen kártérítés, kártalanítás járhat, hiszen ön is nagyon jól tudja, hogy nem lehet bizonyítani, hogy pontosan mit hagytak ott. Ennyi év távlatából az is nagyon nehéz, hogy sokszor a kitelepített sváb családok ingatlanjába költöztették be, tehát az egyik jogsérelmet egy másik jogsérelemmel próbálták valahogy orvosolni vagy helyrehozni, tehát volt, aki olyan lakhatási körülmények közé került, vagy esetleg olyan földeket is tudott megművelni, amelyek egy méltányos életet jelentettek nekik, és vannak olyanok, akik teljesen a szegénységbe, a kilátástalanságba, a nincstelenségbe kerültek akkor, amikor kitelepítették őket.

Ön is tudja és látja - hiszen itt volt a parlamentben az elmúlt négy évben -, hogy mindenhol igyekeztünk a kommunista rendszer alatt vagy akár a nemzetiszocialista rendszer alatt sérelmet szenvedettek számára minél inkább helyrehozni azokat a diszkriminatív lépéseket vagy jogsértéseket, amiket elszenvedtek. És ahogy zsidó honfitársaink számára is, akik a holokauszt túlélői voltak, a nyugdíj-kiegészítésüket 50 százalékkal megemeltük, ugyanúgy a 267/2000-es kormányrendelet alapján a tartós szabadságelvonást elszenvedett honfitársaink számára is egy ugyanilyen 50 százalékos emelést garantáltunk, ami egy olyan összegnek a megemelése az ő esetükben, amelyik 13-14 éve nem emelkedett, azóta csak inflálódott ez az összeg, most sikerült ezt megemelni.

Mindenki más számára is, akik a kommunista rendszer áldozatai voltak -90 ezer körüli a még életben lévők létszáma -, igyekeztünk pótolni azokat a hiányokat, amelyeket az okozott, hogy 2008. november 1-jén az akkori Gyurcsány-Bajnai-kabinet befagyasztotta mindenfajta inflációkövető emelését a kommunista rendszer áldozatai nyugdíj-kiegészítésének. Így 16 százaléknál is nagyobb mértékben emeltük a tavalyi évben ezeket a nyugdíj-kiegészítéseket, ráadásul visszamenőleges hatállyal. Így tehát elmondhatjuk, hogy ahol a kormány tudott lépni, ott lépett ezeken a területeken.

Valóban, a Felvidékről kitelepítettek kapcsán nagyon sok számítást elvégeztünk, többfajta modell akár egyedi kártérítési igényekre, akár átalány-kártérítésekre a kormányülést is megjárta, ugyanakkor a bizonyítási erő, az, hogy mindenki valamelyest egyenlően részesüljön ilyen kárpótlásban, ne csak erkölcsi, hanem anyagi kárpótlásban is, nagyon nehéz ennek a pontos módját meghatározni, és a számok rendkívüli mértékben szórnak, óriási összegek hangzottak el, ha 150 ezer család vagyonát szeretnénk mindenféleképpen teljes mértékben kárpótolni.

Ráadásul ön is tudja, hogy az 1946 és 2014 közötti bizonyítás valóban sok esetben jogsérelmet eredményezne, de bízunk benne, hogy az egyik modellt végül költségvetésileg is alá tudjuk támasztani, és ezt a kérdést előbb-utóbb, ha az ország pénzügyi teljesítőképessége engedi, rendezni fogjuk tudni.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
342 4 2014.02.13. 5:11  1-4

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Frakcióvezető Úr! Tisztelt Ház! Valóban nagyon-nagyon sok témát érintett, és többórányit vitatkoztunk ezekről a kérdésekről, vagy cseréltünk eszmét itt a parlamentben az elmúlt négy évben. Engedje meg, hogy csak párra reagáljak azok közül, amiket ön itt felhozott az elmúlt percekben.

Az alaptörvénnyel kezdte, én is ezt teszem. Ez az alaptörvény azért egy nagy újdonság, és ezért figyeltek rá sokan először támadólag, most pedig már tudományos érdeklődéssel - hiszen láthatjuk, hogy az elmúlt egy-két évben már csökkentek az alaptörvénnyel szembeni támadások, és immáron elfogadottá vált, és az a kezdeti hisztéria, amelyik övezte az elfogadását, az mostanra elült és tudományos érdeklődéssé változott át -, mert egyszerre tudja a hagyományos értékeket megjeleníteni, a keresztény ezeréves történelmét Magyarországnak, a történelmi hagyományainkat, különböző nagy királyaink vívmányait, és mindemellett pedig a modernséget is ötvözi. Hiszen a génmanipuláció tilalmával, a jelnyelv védelmével, a klónozás tilalmával, a szemétimport témájával és sok más új, az alkotmányban, alaptörvényben megfogalmazott jogintézménnyel vagy megfogalmazással igyekszik tényleg a legmodernebb alaptörvények közé emelni. Nem beszélve arról, hogy az emberi szabadságjogok egyik legszélesebb skáláját nyújtja, hiszen az Európai Unió alapjogi chartáján alapszik.

Képviselő úr többször is visszatért arra, hogy akár kistelepülésen élők, akár szegényebb körzetekben, országrészekben élők számára ez a kormány ugyanolyan lehetőséget kívánt teremteni, mint mindenki másnak. Ez megnyilvánult valóban az oktatási rendszerben is, hiszen az egységes állami fenntartás azt jelenti, hogy nem lesz kevesebb pénze annak az iskolának, amelyik egy keletebbi országrészben van, amelyik kisebb településen van, amelyik szegényebb önkormányzat által volt fenntartva éveken keresztül, hanem ugyanakkora anyagi bázisra, ugyanolyan biztonságra számíthatnak a kistelepülésen levő iskolákban tanuló vagy oktató diákok, illetve tanárok.

De ugyanígy véghezvittünk egy óriási közigazgatási reformot, hiszen az elmúlt negyven év legnagyobb átalakítása ment végbe a közigazgatásban, és ez az önkormányzati rendszert is nyilván érintette.

(9.10)

Nagyon sok államigazgatási, közigazgatási hatáskör került vissza a közigazgatási szervekhez. Ha megnézzük az elmúlt 20-25 év különböző közigazgatási átalakítási terveit, egy se volt olyan, amelyik a 3200 önkormányzat megtartásával számolt volna. Amikor a szocialisták akartak közigazgatást, önkormányzati rendszert átalakítani, ők 3200-ról körülbelül 2000-re akarták csökkenteni az önkormányzatok számát összevonással vagy megszüntetetéssel, a liberálisok, az SZDSZ-esek pedig azt mondták, hogy 1000 is elég lenne, ők a többségét elvették volna az önkormányzatoknak különböző összevonásokkal.

Mi viszont úgy hajtottuk végre a legnagyobb átalakítást, hogy a legkisebb településnek, a tizen-egynéhány fős Megyernek is ugyanúgy megmaradt a saját polgármestere, önkormányzata, képviselő-testülete, a saját maguk számára fontosnak tartott kérdésekben ugyanúgy dönthetnek, mint korábban. A nagy átalakítás úgy zajlott le, hogy minden kistelepülésen élő a saját önkormányzati lehetőségét megkapta. Minthogy ez a kormány nem az iskolabezárások, hanem az iskolanyitások kormánya volt, nem a kisposták bezárásának, hanem a posták újranyitásának a kormánya volt, így igyekeztünk mindenki számára valódi, egyenlő lehetőségeket teremteni.

A képviselő úr említette az egyházakkal való együttműködést, azt, hogy korábbi adósságát törlesztve az állam igyekezett egyenlő feltételeket biztosítani az egyházi intézményekben tanulóknak, dolgozóknak, az ott gyógykezelteknek.

Itt hívnám fel arra a figyelmet, hogy milyen veszély van a baloldali összefogás vezetőjének, Gyurcsány Ferencnek abban az ígéretében, amelyben azt mondta, hogy felmondják a vatikáni szerződést, ha hatalomra kerülnek ők a baloldali összefogásban, hiszen ez nem kúriai bíborosokról szóló vagy püspöki előjogokról szóló megállapodás, hanem ez azt tartalmazza, hogy az egyházi iskolákban tanulók egyenlő finanszírozást kapnak, az egyházi kórházakban a betegek ugyanolyan támogatást kapnak, mint az állami kórházakban, és az egyházi fenntartású szociális intézmények is ugyanolyan fejkvótában részesülnek, mint az állami szociális intézmények. Ha tehát ez megtörténik, emberek százezrei lesznek másodrangú állampolgárok ebben az országban, és emberek százezrei fognak sokkal kisebb pénzt kapni akkor, ha egyházi iskolában tanítanak matematikát, mint ha államiban, és sorolhatnám tovább a többi példát is a különböző intézményekre. Ezért rettenetesen veszélyes Gyurcsány Ferencnek ez az ígérete a baloldali összefogásban.

A legnagyobb sikerek egyike azonban valóban az, hogy munkahelyeket sikerült teremteni. Az emberhez méltó élet csak munka mellett valósulhat meg, éppen ezért az a 255 ezer új munkavállaló, aki az elmúlt négy évben szerzett munkát, megélhetést magának, az a több mint 20 ezer fiatal, aki az ifjúsági munkanélküliséget csökkentette, a kismamák számára, az idősebb korúak számára nyújtott munkahelyvédelmi akciótervi védelmek mind-mind szolgálták azt (Az elnök csengetéssel jelzi az időkeret leteltét.), hogy valóban nőjön Magyarországon a foglalkoztatottság.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
342 8 2014.02.13. 5:08  5-8

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Frakcióvezető Úr! Tisztelt Ház! Meg is lepett, hogy a képviselő úr csak így szirénák nélkül is felszólal már itt a parlamentben, azt hittem, két kezében is tart majd kettőt, és úgy szólal fel, de örülök, hogy hallottam is azt, amit mondott.

(9.20)

Ön az államadóssággal kezdte, csak pár dolgot véletlenül kifelejtett a beszédéből - nem fejtette ki az igazság minden részletét, hogy egy klasszikus idézzek. Elfelejtette elmondani, hogy miközben Magyarország jelentősen törlesztett vissza az államadósságából, aközben az állam megváltotta az összes magyarországi önkormányzat adósságát, kimentette az önkormányzatokat az adósságcsapdából; aközben segített például az egyetemeknek megváltani a saját adósságaikat; segített az önkormányzatokon, egyetemeken túl a sportszövetségeknek kiváltani a saját adósságát; segített a PPP projektek kiváltásában; és segített abban is, hogy az állampolgárok a saját adósságukat, devizahitelüket - ahol csak lehet - meg tudják váltani. Ebben nyilván hathatós állami közreműködés volt, pontosan azért, mert ez a kormány nem elsősorban a bankokat, hanem az adósokat akarta konszolidálni, lehet az adós egyetem, lehet az adós önkormányzat vagy lehet az adós egy-egy család, aki egy szobával nagyobb lakást vásárolt magának. Ha tehát nézzük az adóssággal, az adóshelyzettel való szembenállást, az itteni erőfeszítéseket, igen-igen jelentős eredményeket tudhat magáénak a kormányzat.

Ön itt beszélt a korrupcióval kapcsolatos tevékenységről, a korrupció elleni küzdelemről. Azért négy év alatt az LMP is adósa maradt a magyar közvéleménynek azzal, hogy milyen viszony fűzi őt pontosan Richard Fieldhez és az ottani mecenatúrához. Azért ne feledjük el, hogy miközben önök itt a parlamentben vagy a sajtó nyilvánossága előtt bizonyos EU-s támogatási projekteket kritizálnak, aközben a saját párttisztségviselőik azokon százmilliókat nyernek; ne feledjük el, hogy az önök első pártbeszámolójához az Állami Számvevőszék még csak megjegyzéseket fűzött, de az utána következő évben már el se fogadta az LMP pártbeszámolóját az éves gazdálkodásáról. S még van egy példa, a nyílt kampányszámla esete, amit önök bevezettek, kitettek a honlapjukra az aláírásgyűjtő kampányuknál, csak éppen a tételek jó részét elfelejtették feltüntetni rajta, és óriási különbség van a bevételek és a kiadások között, ami közötti feszültséget a mai napig nem tudjuk, hogy az LMP az aláírás-gyűjtési kampánya nyílt kampányszámlájában hogyan tudott kezelni. Ön most kicsit hátranéz a frakciójára, kicsit odébb kellene nézzen, hiszen akkor még más képviselőtársak is ültek ön mögött, és ők vezényelték ezt a kampányt. De ha az LMP bármit felvetett átláthatósággal kapcsolatban, nyílt kampányszámlával kapcsolatban, ÁSZ-beszámolókkal kapcsolatban, talán előbb saját magának kellett volna ezeknek a feltételeknek megfelelni, mielőtt ezt megszabja teljes feltételként a parlamentben.

Az egykulcsos adó kérdése. Ön ismételten kifogásolta ezt az intézményt, azt mondta, hogy az egykulcsos adóval forrást vonunk el a gazdaságtól. Ezzel ön ismételten elismerte azt, hogy az LMP nem készül másra, mint személyi jövedelemadó-emelésre, hiszen önök az egyéb céljaikhoz, a zöldberuházási vagy bármilyen más rendszerhez ezek szerint személyi jövedelemadó-emelésből teremtenék meg a fedezetet. Nem tudom, hogy az állampolgárok mekkora része támogatná ezt, hiszen ők maguk is tudnak nyilvánvalóan ilyesfajta zöldberuházásokat megtenni. Miért nem bízzák önök az állampolgárokra, hogy eldöntsék, hogy a pénzükből ők ilyen- vagy olyanfajta beruházást fognak végrehajtani, ezt a gyerekükre költik, nyaralásra költik, vagy pedig arra költik, hogy valóban leszigeteljék, nagyon helyesen, a házuk ablakait, társasházban vagy családi házban? És ők majd ezt meg fogják tenni. Az LMP úgy gondolja, hogy jobban tudja az állampolgároknál, éppen ezért helyettük dönti el. Ön arról beszélt itt, hogy valódi részvételi demokráciát szeretne, csak közben a leginkább atyáskodó gazdasági elméletet fejtette ki akkor, amikor azt mondta, hogy majd elvonja az emberektől a pénzt a magasabb személyi jövedelemadóval, és helyettük eldönti, hogy azt mire kell költeni. Tisztelt Képviselő Úr! Ön több ellentmondást is mondott éppen ezért a saját felszólalásában, de az legalább egyértelmű, hogy önöktől személyi jövedelemadó-emelésre számíthatunk. S hozzátenném azt is, hogy az európai uniós források 60 százaléka közvetlen gazdaságfejlesztésre fog fordítódni ebben a hétéves EU-költségvetési ciklusban.

A közfoglalkoztatás kapcsán ön ismételten, mint sok más baloldali, ellenzéki, liberális - sorolja be magát ezeknek a kategóriáknak a valamelyikébe, képviselő úr -, ismételten becsmérlően nyilatkozott a közfoglalkoztatás rendszeréről, annak ellenére, hogy százezer ember számára ez jelent sokkal tisztesebb megélhetést, mint a segélyekből való tengődés. Az nyomor, tisztelt képviselő úr, amikor valaki csak egyik hónapról a másikra segélyeket szerez, az viszont a felemelkedés egy lehetősége, hogy elindult a Start-munkaprogram, és emberek százezreinek egy év után, öt év után, tíz év után végre van munkahelye. Bízzunk benne, hogy még sok százezer embernek lesz így munkahelye.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
342 12-18 2014.02.13. 7:48  9-18

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Frakcióvezető úr! Tisztelt Ház! Egy szót hagyott csak ki az általános jobbikos szlogenszatyorból, tisztelt képviselő úr, ami ilyenkor el szokott hangzani, az a politikusbűnözés. Ez a kifejezés kimaradt, pedig ha megnézzük az elmúlt négy esztendő statisztikáit, azért a mentelmi bizottságnak mégiscsak jobbikos képviselőkkel volt a legtöbb gondja, hogy kiadja őket, vagy pedig a büntetésrekorder is, bár nem vagyunk teljesen a ciklus végén, de szerintem a parlamenti fegyelmibüntetés-rekorder is az önök frakciójában fog ülni ebben az időszakban. (Szilágyi György: Vállaljuk.)

A Jobbik nem tett mást négy év alatt a parlamentben, mint amit előtte, még parlamenten kívüli pártként tett, hogy megoldások nélkül társadalmi feszültségeket szított. Ezt próbálta meg kihasználni, láthatóan a kampányában is erre épít, főleg bizonyos országrészekben. Az ottani társadalmi feszültségeket felnagyítva, csak a problémákról beszélve, azokra megoldást nem kínálva, azokat nem tompítva, hanem felerősítve igyekszik az elégedetlenségből és a gyűlöletből valamelyest szavazatokat szerezni. Persze, lehet így politizálni, persze, lehet így frakciót fenntartani vagy növelni, csak nem egy felelős magatartás, úgy gondolom, főleg nem egy olyan pártnak, amely jelentős parlamenti befolyást szeretne szerezni, hogy csak és kizárólag a társadalmon belüli gyűlölet haszonélvezői kívánnak lenni.

Tisztelt Képviselő Úr! Ön azt mondta, hogy illúziókeltés zajlott itt négy évig. Azért ebben az illúziókeltésben rekordszámú törvényt sikerült elfogadnunk, amelyek nyilvánvalóan mind idehaza, mind külföldön is sokak érdekét sértették. Magyarországgal szemben éppen ezért sokan, főleg nemzetközi nagyvállalatok buzdítására felléptek politikai színtéren, sajtószíntéren. Azért mégiscsak, ha csak egy-két példát veszünk, azért az Erzsébet-programban most már nem három francia cég az, amelyik az étkezésijegy-piacból a nyereséget hazaviszi Franciaországba vagy máshová, hanem 250 ezer ember, fiatalok, idősek egyaránt tudnak ebből szociális üdülésben részt venni. És még számtalan más helyzetet is mondhatnék arra, hogy ki hol, hogyan járt jobban itt, Magyarországon a 10 millió állampolgárból, nem pedig külföldre vándorolt az a pénz, amit a magyar emberek termeltek itt meg.

A másik: ön a Simon-ügyről viszonylag sokat beszélt. (Dr. Dorosz Dávid, Scheiring Gábor, Szabó Rebeka, Szilágyi László és Szilágyi Péter független képviselők a folyosóról bevonulnak az ülésterem közepére, és kilenc narancssárga léggömböt engednek föl. - A képviselők nyakába és a léggömbökre akasztott lapokon különböző feliratok olvashatók, többek között: "Földet a helyi gazdáknak!", "Tandíjmentesség" "Egymillió új munkahely", "Két hét alatt rendet teszünk", "Az adóbevallás söralátét méretű lesz".)

Elnök Úr! Megvárjuk a performanszot, vagy...

ELNÖK: Képviselő Úr! Tisztelt Országgyűlés! (Nagy zaj.) Tisztelt Országgyűlés! Államtitkár úr később fogja folytatni felszólalását. Az időkeretbe be fogom számítani.

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönjük szépen.

ELNÖK: Felszólítom az Országgyűlésről szóló törvény 49. § (1) bekezdése alapján a képviselőket, szíveskedjenek tevékenységüket befejezni. (Soltész Miklós tapsol.) Egyben a közreműködő képviselők esetében a vonatkozó paragrafusok alapján, nagy súlyú tevékenységük miatt, mivel nem lehet tudni, hogy a léggömbök milyen kockázatot jelentenek az itt ülő képviselők egészségére, az égők esetlegesen belobbanhatnak, éppen ezért büntetést fogok kezdeményezni számukra. (Közbeszólás és taps a Fidesz soraiból.)

Tisztelt Országgyűlés! Folytatjuk munkánkat. Megadom a szót, államtitkár úr. Szíveskedjen folytatni!

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönjük szépen. (Folyamatos zaj. - Az elnök csenget.)

ELNÖK: Megkérem képviselőtársaimat, biztosítsuk a csendet. Államtitkár úr folytatja.

Köszönöm.

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Csak majd a durranástól ne ijedjenek meg, tisztelt képviselőtársaim, ha egy-egy lufi majd kidurran. (Közbeszólás a KDNP soraiból: Nem nagy durranás.) Maga a párt nem nagy durranás, ezért lufikkal pótolja mindezt, úgy látszik.

De folytassuk ott, ahol képviselő úr is tartott gondolatmenetében. Tehát valóban, ön azt mondta, hogy kérdőívet fog eljuttatni minden képviselőhöz, hogy van-e külföldi bankszámlája. Gondolkoztam azon, amikor Simon Gábor azt mondta, hogy nem talált megfelelő rubrikát arra, hogy vagyonnyilatkozatában föltüntesse ezt az összeget. Lehet, azt a rubrikát hiányolta, hogy eltitkolt, külföldön parkoltatott vagyon vagy tiltott pártfinanszírozás céljából más ország bankszámlájára befizetett összeg. Lehet, hogy neki segítene ez, de úgy gondolom, a Fidesz-KDNP képviselőinek semmifajta titkolnivalójuk nincs ezzel kapcsolatban. Mi mindig, mindenkor pontosan töltöttük ki vagyonnyilatkozatainkat.

Ön ismételten elszámoltatásról beszél, elszámoltatást ígér. Ugyanakkor mégis, akit ön megbízott volna, hogy fél év alatt lássa el az elszámoltatás feladatát, és fél év alatt teremtsen rendet ezen a téren Magyarországon, Gaudi-Nagy Tamás, sokszor emlegette a nevét, valahogy a következő frakcióban még sincs benne. Nem értem, hogy az elszámoltatási lendület és az elszámoltatással megbízott képviselő parlamenten kívülre helyezése vajon hogyan fér össze ebben az esetben.

Sokszor hozza elő a Jobbik a fiatalok elvándorlásának kérdését. De ha megnézi, tisztelt képviselő úr, az előző kormányzat mindösszesen annyit tett, hogy a miniszterelnöke, Gyurcsány Ferenc annyit mondott, hogy el lehet innen menni. Ehhez képest ez a kormányzat egy olyan adórendszert hozott létre, amelyik az egyik legalacsonyabb személyi jövedelemadót jelenti itt Magyarországon, a társasági adó 10 százalékos mértéke szintén kimagaslóan alacsony az Európai Unión belül, ha valaki itt akar vállalkozást indítani. A családi típusú adórendszerben a gyermekvállalás idehaza lényegében a közterhektől való mentesülést jelenti. Tehát ezen a téren szintén, ha valaki családot akar alapítani, itthon éri meg megtennie. De a vállalkozás indítására, a "Vállalkozz itthon" programban, amikor egy-egy jó üzleti terv benyújtása esetén a vállalkozásra kész fiatalok 3 vagy 6 millió forint vissza nem térítendő támogatást kapnak egy itthon beindítandó vállalkozáshoz, úgy gondolom, ez is példa nélküli az Európai Unióban. És több ezer vagy akár tízezer fiatal fog tudni így Magyarországon saját vállalkozást indítani.

A devizahitelezéssel kapcsolatban pedig, tisztelt képviselő úr, azt tudom mondani, amit sok más ügyben is mondtunk önöknek. Az a különbség a Fidesz-KDNP és a Jobbik politikája között, hogy mi nem a jogon kívüli megoldást szeretnénk találni. Sajnos, a jog eléggé összetett rendszer, nemhiába tanuljuk ezt a jogi egyetemen öt éven keresztül. Éppen ezért egy-egy megoldási javaslatnak tekintettel kell lenni más jogszabályokra, Magyarországnak ráadásul, helyzetéből adódóan, egyes európai uniós döntéshozatali folyamatokra is ebben az esetben. Hiszen ha úgy fogadnánk el devizahiteles mentőcsomagot, hogy az nincs tekintettel a többi jogszabályra, lehet, hogy az alapvető célunkat nem szolgálná. Hiszen az ellentmondó jogszabályok révén utána nem tudnánk valódi segítséget nyújtani a devizahiteleseknek. Ezért nem a rendszeren kívüli megoldást keresünk.

De egyetlenegy devizahiteles sincs végveszélyben olyan szempontból Magyarországon, hogy aki nem tudott élni a végtörlesztés lehetőségével vagy az eszközkezelő segítségével, annak az árfolyamgát a havi fizetési nehézségekben folyamatos támogatást jelent. Aki nincs benne, az igazából a bankokat támogatja pluszbefizetéssel. De amíg a végső megoldás a devizahiteles problémára meg nem születik, addig mindenkinek a havi problémáira az árfolyamgát rendszere segítséget nyújt. És akik belépnek az árfolyamgátba, természetesen ugyanúgy részt vehetnek majd a végső csomagban.

Köszönöm szépen. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
342 26 2014.02.13. 5:14  23-26

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Frakcióvezető Úr! Tisztelt Ház! A Simon-ügy valóban tele van rejtélyekkel. Eddig csak annyit tudunk, hogy azt mondta, hogy jóhiszeműen járt el, ezt az MSZP vezetősége elfogadta, majd elfogadta a lemondását is. Ezek szerint jóhiszeműségért az MSZP-ben lemondás a szankció.

Ugyanakkor mégis olyasfajta politikai bravúrt hajtott végre az MSZP, ami az európai politikában is ritka, hiszen a Józsa-ügy kapcsán, a Simon-ügy kapcsán, bár már négy éve nincsenek hatalmon a szocialisták, de a hírek még mindig az ő korrupciós ügyeikről szólnak; négy éve messze vannak a kormányzástól, de még mindig az ő illegális pénzügyeik iránt érdeklődik a közvélemény, a média, és szeretnék tudni az emberek, hogy pontosan miért vándorol Józsa István cégéhez hatmilliárdnál is több összeg a Paksi Atomerőműből, vagy miért parkoltat a bankszámláján negyedmilliárd forintot Simon Gábor.

Az MSZP vezetősége azt mondta, hogy meghallgatta Simon Gábort, miután Mesterházy Attila hazaérkezett, és megismerte az indokát a különböző pénzügyi műveleteknek, ugyanakkor azokat sem a mentelmi bizottság előtt, sem a média előtt Simon Gábor és más nem mondta el, nem számoltak be arról, hogy mi ezeknek a pénzeknek a valódi forrása, kitől származnak, és miért kapta Simon Gábor.

Ugyanakkor ezek szerint nemcsak ő tudja azt, hogy ezek az összegek milyen jogcímen kerültek hozzá, hanem a Szocialista Párt vezetése is, Mesterházy Attila is, hiszen miután hazaérkezett washingtoni, nem tudjuk, feljelentő vagy utasításszerző körútjáról, azután ő maga is megismerte Simon Gábor érveit. Ezért kérjük az MSZP vezetését, hogy ha nekik beszámolt róla, ne legyenek cinkosok, ne hallgassanak együtt Simon Gáborral, hanem mondják el a teljes közvéleménynek, hogy vajon mivel indokolta Simon Gábor ennek a nagy vagyonnak a bankszámláján tartását. Amennyiben ezt nem teszik meg a szocialisták, akkor ugyanolyan cinkosok, mint Simon Gábor ebben az ügyben, hiszen tudják a valódi okát ennek a pénzparkoltatásnak, ismerik minden körülményét, de nem mondják el a közvélemény számára. S ugyanúgy falaznak neki, és ugyanúgy cinkosok, mint a Szocialista Párt mentelmi bizottságban ülő tagjai, akik kétszer nem mentek el a bizottság ülésére, kétszer próbálták meg határozatképtelenné tenni az ülést; kétszer próbálták megakadályozni, hogy a törvények szerint, a házszabály szerint, a jogszabályok szerint kiderüljön a valóság Simon Gáborral kapcsolatban. Ők maguk, akik nem voltak ott azon az ülésen, a törvényes kötelességükkel szemben igyekezték ennek az ügynek az előremenetelét a maguk részéről megakadályozni, még akkor is, ha a névrokona Simon Gábornak, a másik Simon Gábor egy nappal korábban még azt nyilatkozta a televíziónak, hogy ott lesz azon az ülésen.

Maga a második vagyonnyilatkozat, amit egy hónapon belül adott le Simon Gábor, csak tovább bonyolította az ügyet, hiszen újabb kérdések merültek fel, újabb vagyontárgyak, ingatlanok, bankbetétek és egyéb jövedelmek kerültek elő, amelyek nem indokolhatók - 9 millió forint talán a különbség a két vagyon között egy hónap alatt -, és ezen nem fog segíteni egyetlenegy autócsere sem, egyetlenegy bujkálás sem; nem tud olyan gyorsan futni egy MSZP-s kampányfőnök, hogy ennek az ügynek a végére ne járhatna a nyilvánosság, ne járhatna az ügyészség, hiszen itt eléggé komoly személyi jövedelemadó be nem fizetésről, eléggé komoly adócsalásokról is szó lehet.

Az egyik legnagyobb rejtély, hogy bár az ügy több mint egy hete kipattant, de Simon Gábor mégis csak ma reggel, titokban, mást beküldve, az utolsó másodpercben mondott le a mentelmi jogáról, és úgy, hogy a képviselőségét visszaadta, lemondott az Országgyűlés elnökénél a képviselői mandátumáról. Mihez kellett ez a 168 óra? Mi történt 168 óra alatt, amiért Simon Gábornak szüksége volt erre az egy hétre a lemondása előtt? Miért a 168 órás hallgatást választotta? Tett-e bármilyen vagyoni műveletet vajon? Volt-e vajon vagyonkimentés ez alatt az egy hét alatt? Ezért kellett ez a pár nap, hogy a vagyoni viszonyait tudja rendezni, hiszen esetleg fél, hogy utána mi következik vele, ha már nem védi a mentelmi jog, nem tud e mögé bújni? És vajon az MSZP tudta-e, hogy miért volt időre szüksége Simon Gábornak, miért kellett neki ez az egy hét, milyen tevékenységet folytatott ebben az egy hétben, amiért nem rögtön az ügy egyértelművé válásakor, csak sokkal később, napokkal később indította el a lemondási folyamatot?

Józsa István pedig szintén személyében egyszerre két dologban is hiteltelenítette az MSZP-t a paksi ügyben. Hiteltelenítette, hiszen a szakmai álláspontját ízzé-porrá zúzta a Szocialista Pártnak. Kiderült, hogy ő csak addig ellenzi ezt az erőműbővítést, ameddig nem kap megbízásokat a Paksi Atomerőműtől, másrészről pedig a szakmai álláspontja is, úgy tűnik, csak a számlatömbjétől függ, hogy azt kinek tudja kiállítani.

Ha járunk-kelünk az országban, sok helyen láthatjuk a Szocialista Párt plakátjait, hogy "új korszakot nyitunk". (Az elnök a csengője megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) Azt hiszem, kicserélhetjük arra, hogy "új bankszámlát nyitunk".

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)