Felszólalás adatai

(9.40)

Emellett a jogalkalmazás megkönnyítése és az európai uniós jogharmonizációs kötelezettségek teljesítése érdekében szükséges egyes adózási tárgyú törvények módosítása is.

Tisztelt Országgyűlés! Magyarország kormánya és a Magyar Bankszövetség képviselői 2011. december 15-én megállapodást írtak alá az ország pénzügyi stabilitása és a pénzügyi közvetítő rendszer stabilitásának megőrzése, továbbá a lakossági deviza-jelzáloghiteladósok helyzetének tehermegosztáson alapuló könnyítése érdekében.

A megállapodás értelmében szükségessé vált az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról szóló törvény módosítása. Az egyik pontosítási igény abból adódik, hogy a megállapodás alapján a pénzügyi intézmények minden végtörlesztés miatti veszteséget figyelembe vehetnek a levonható, a veszteség 30 százalékában meghatározott összeg meghatározásakor, függetlenül attól, hogy az a számviteli szabályok alapján mikor keletkezik.

A törvényjavaslat javasolja a devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítéséről és a lakóingatlanok kényszerértékesítésének rendjéről szóló 2011. évi LXXV. törvény módosítását is. A javaslat szerint az árfolyamgát rendszerén keresztül a deviza-jelzáloghitel havi törlesztőrészletének az árfolyamgát feletti részéből a kamatrészre eső hányadot teljes mértékben a költségvetés téríti meg a pénzügyi intézmények és a költségvetés közötti 50-50 százalékos tehermegosztási mód helyett, a kamatrészre eső hányad 50 százalékát pedig a pénzügyi intézmény a hitelintézetek pénzügyi járadéka útján teljesíti. A módosítással egyszerűbbé és átláthatóbbá válnak a banki elszámolások, miközben a különadótörvény egyidejű módosításával, a hitelintézetek pénzügyi járadékának megegyező összegű emelésével az állami bevételek azonos szinten maradnak.

A törvényjavaslat továbbá tartalmazza a növekedési paktum átültetését a különadótörvénybe. Ennek megfelelően javasoljuk, hogy a pénzügyi intézmények levonhassák a 2012-es különadóalapjukból a mikro-, kis- és középvállalati szektornak, a lakóingatlan-fedezet mellett természetes személynek nyújtott, valamint az uniós pályázati támogatással érintett projekteknek az önerő kiegészítéséhez, továbbá az előfinanszírozáshoz nyújtott hiteleiknek adott időszakban meghatározott növekményét.

Tisztelt Képviselők! A kormány által 2012. április 23-án közzétett második Széll Kálmán-terv értelmében az államháztartás egyensúlyát a költségvetés bevételi oldalán több új adóintézkedés biztosítja. A második Széll Kálmán-terv egyik célkitűzése a kisadók számának csökkentése, ennek érdekében a javaslat tartalmazza a közforgalmú gyógyszertárakat és a közvetlen lakossági gyógyszerellátást végző intézeti gyógyszertárakat terhelő gyógyszertári szolidaritási díj megszüntetését 2013. január 1-jével.

A Széll Kálmán-terv az adóbeszedési hatékonyság növelésének eszközeként jeleníti meg a belföldi áfaösszesítő-jelentési kötelezettséget. A szabályozás 2013. január 1-jén lép hatályba. A javaslat szerint a túlzott mértékű adminisztratív terhelés elkerülése érdekében csak az 500 ezer forintot elérő általános forgalmi adót tartalmazó számlákra vonatkozna a kötelezettség.

A Széll Kálmán-terv szerint az energiaszektort terhelő ágazati különadó megszűnése mellett 2013-tól is megmarad az energiaellátók jövedelemadója. Az adó mértéke 8 százalékról 11 százalékra emelkedik, annak érdekében, hogy a bevételi cél elérhető legyen.

Mindemellett szélesedik az adóalanyi kör is: 2013-tól az energiaellátók jövedelemadóját kell fizetnie a villamos energia, a földgáz egyetemes szolgáltatónak, az elosztói engedélyesnek, a víz- és csatornaszolgáltatónak, a települési hulladékkezelési közszolgáltatást végző hulladékkezelőnek.

Az adózás rendjéről szóló törvény a Széll Kálmán-terv célkitűzéseinek megfelelően kiegészül az adózók közti készpénzfizetések korlátozását előíró szabályozással. A gazdálkodási folyamatok átláthatóságának növelése, a fekete- és a szürkegazdaság visszaszorítása érdekében a korlátozással érintett, pénzforgalmi számla nyitására kötelezett vállalkozások 2013. január 1-jétől egy naptári hónapban egy szerződés alapján legfeljebb 5 millió forint értékben teljesíthetnek készpénzszolgáltatást.

Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat értelmében az új szabályok alapján létrejövő, illetve működő szociális szövetkezetek a munkából kirekedt, hátrányosabb helyzetű személyek számára biztosítanak munkaalkalmat, így lehetőséget teremtve az önfoglalkoztatáshoz és az önfenntartáshoz. Az ilyen szövetkezetek létrehozásának célja, hogy a társadalom perifériájára sodródott tagjait visszavezesse a munka világába, ezáltal biztosítva számukra a megélhetést. További cél, hogy a szövetkezet továbblépést tudjon biztosítani a közfoglalkoztatási programban foglalkoztatottak és mindazok számára, akik kirekedtek a munkaerőpiacról és tenni akarnak önmagukért.

E célok megvalósítása érdekében a személyi jövedelemadó rendszerében a minimálbér mértékéig adómentessé válik a szociális szövetkezet tagjának a szövetkezetben végzett tevékenysége ellenértékeként élelmiszer, termény, élőállat formájában juttatott bevétel. Az adómentesség egyben azt is biztosítja, hogy a bevétel után sem járulékokat, sem pedig szociális hozzájárulási adót nem kell fizetni.

A fentieken túlmenően a törvényjavaslat tartalmazza az Európai Unió előírásaival való összhang megteremtése érdekében szükséges jogharmonizációs lépéseket, így az illetékek, a közösségi vámjog végrehajtása, a társasági adó és a jövedéki adó szabályainak módosítását.

Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslatban szereplő egyéb módosítások az adózási szabályok gyakorlati alkalmazását elősegítő módosításokra, a jogértelmezést elősegítő, pontosító rendelkezésre irányulnak. Jogértelmezési problémák kiküszöbölését szolgálja a személyi jövedelemadót érintően az adóalap-kiegészítésre vonatkozó nyilatkozattételi szabályok módosítása.

Az adminisztratív terhek csökkentése érdekében módosul az éves szakképzési hozzájárulási kötelezettségre vonatkozó bevallás határideje, az adózók ezen bevallási kötelezettségüket a havi adó- és járulékbevallásban teljesíthetik, így a szakképzési hozzájárulás bevallására 2012. január 1-jétől rendszeresített nyomtatvány megszüntetésre kerülhet.

Az adózók széles körét érintő pozitív intézkedés az adóhatósági iratokra vonatkozó kézbesítési vélelemmel kapcsolatos új rendelkezés, amelynek köszönhetően az adózók a postai úton történő kézbesítés eredménytelensége miatt beállt kézbesítési vélelemről a Nemzeti Adó- és Vámhivatal honlapján közzétett adatok alapján tájékozódhatnak. Emellett azok az adózók, akik ügyfélkapuval rendelkeznek, erről külön értesítést is kapnak.

A szerencsejáték-szabályozási tárgyú módosítások biztosítják a szerveralapú szerencsejátékok törvényi szintű szabályainak összhangját és az egységes jogértelmezést az auditáló szervezet személyi, szakmai előírásainak pontosításával, a központi szerverhez csatlakozási szerződések egyes feltételeinek törvényi meghatározásával.

Tisztelt Országgyűlés! Kérem, hogy az elhangzott indokok alapján a kormány által beterjesztett törvényjavaslatot a tisztelt Országgyűlés támogassa.

Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)