Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

CSENGER-ZALÁN ZSOLT (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Varga László képviselőtársam egy vissza-visszatérő szocialista mantrát ismételgetett, amely szerint az államadósság a mi időnkben megnőtt. Elmondanám önnek, hogy az államadósság mértékét a GDP-hez szokták mérni. Ez az önök nyolc éve alatt 50-ről 84 százalék köré emelkedett a mi időnkben, az elmúlt időben immár 80 százalék alatt van.

(22.30)

Kétségtelen, hogy nem olyan mértékben csökken, ahogy azt szeretnénk. A másik ilyen, szintén ismételt mantra, ami mindig visszatér, az a forintnak az elértéktelenedése. Felhívnám a figyelmet, hogy 2002 és 2010 között 24-25 százalékkal csökkent a forint értéke, jelesül 230-ról 285 köré. De nem is ezért kértem én igazán szót, hanem azért, hogy a külügyet érintő költségvetési kérdésekről beszéljek.

Nos, ha az idei évet az jellemzi, hogy a kormány sikeres gazdaságpolitikájának és nem utolsósorban a magyar emberek erőfeszítésének köszönhetően mindenki léphet egyet előre, márpedig ez jellemzi, akkor ami a következő évet és a Külgazdasági és Külügyminisztériumot illeti, akár két lépésről, de legalábbis egy igen nagy lépésről beszélhetünk, a minisztérium költségvetése ugyanis jövőre példa nélküli módon, közel 40 százalékkal, 177 milliárd forintra nő.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium már a nevében is jelzi, hogy két, egymással szorosan összefüggő, ugyanakkor költségvetési szempontból célszerűen külön-külön is vizsgálandó részterületért felelős. A tárca külgazdasági tevékenységének célja egyrészt a működőtőke-beáramlás szempontjából meghatározó, nemzetgazdasági jelentőségű nagyberuházási projektek Magyarországon történő megvalósításának elősegítése, másrészt a magyarországi kis- és középvállalatok külpiacra jutási esélyeinek és exportból való részesedésének növelése. E célra jövőre összesen 33,7 milliárd forint áll rendelkezésre, több mint háromszor annyi, mint 2016-ban, vagyis idén.

Magyarország jó úton jár külkereskedelmi kapcsolatainak fejlesztése terén is, hiszen 2016 februárjában a külkereskedelmi többlet 979 millió euró volt a KSH előzetes adatai alapján. Ugyanakkor persze van még tennivalónk, hiszen sajnos nem minden mutató ilyen impozáns. Magyarország hiánya az Európai Unión kívüli országokkal folytatott külkereskedelmi ügyletek tekintetében 2010-ben ‑ szintén KSH-adat ‑ 1400 milliárd forint volt, vagyis a kormányváltás évében ennyivel több pénzért vásároltunk ezektől az országoktól, mint amennyit értékesítettünk a számukra.

Ezt az elmaradást az Orbán-kormány csaknem minden évben jelentősen tudta csökkenteni, aminek következtében ez a mutató mára egész pontosan a lezárt 2015. évre már csak 140 milliárd forint elmaradást mutatott, azaz a hiány az egytizedére csökkent. Amennyiben ez a trend tovább folytatódik ‑ és miért ne folytatódna, hiszen ehhez minden feltétel adott ‑, ez az érték 2017 végén akár pozitívra is fordulhat.

Egy komoly és folyamatos fejlődést tervező ország, mint amilyen Magyarország is, nem teheti meg, hogy elhanyagolja azt a gazdasági potenciált, amely az Unión kívüli országok piacaiban rejlik. Épp ezért a kormány 2017-ben is tudatosan folytatni kívánja külgazdasági kapcsolataink fejlesztését, amelynek keretein belül a külgazdaság-fejlesztési célelőirányzatra fordítandó összeg több mint a nyolcszorosára ‑ hangsúlyozom: a nyolcszorosára ‑ nő a 2016. évihez képest. Ez biztosítja a megkezdett, sikeres külgazdasági törekvések további kiterjesztését, ami a magyar termékek külföldi piacra jutását tekinti egyik fő feladatának.

Ami jó és előnyös az országnak, azt folytatni, fejleszteni, tökéletesíteni kell. Így van ez a beruházások ösztönzésével is, ami továbbra is kiemelt célja a kormányzatnak. Ezt jelzi a beruházásösztönzési célelőirányzat csaknem 190 százalékkal történő emelése is. Ezeknek a beruházásoknak a jelentős része olyan árucsoportokkal foglalkozó szektorokat támogat, mint például a gépek és szállítóeszközök vagy a feldolgozott termékek, ez a két árufőcsoport 2015-ben együttesen a magyar külkereskedelmi kivitel 88,1 százalékát tette ki.

Ezek a beruházások ugyanakkor fontos segítői a magyarországi munkahelyteremtési stratégiának is. Részben az ilyen fejlesztéseknek is köszönhetően a 2016. január-márciusi időszakban 145 ezer fővel dolgoztak, dolgoznak többen az országban, mint egy évvel korábban. Még nagyobb öröm, hogy ezekbe a programokba egyre több magyar tulajdonú vállalkozás is érdemben tud bekapcsolódni, és jelentős tényezővé tud válni a külföldi piacokon is. A legutóbbi pozitív példa erre egy Cegléden megvalósuló, összesen 6,3 milliárd forintos autó-, gép- és elektromos ipari alkatrészeket gyártó cég állami segítséggel történő beruházásának bejelentése, amely a tervek szerint 250 új munkahelyet fog teremteni. Ez a projekt tehát nemcsak a magyarországi exportkapacitást fogja növelni, hanem a térség lakosságmegtartó erejére is pozitív hatással lesz, segítve az ott élők megélhetését.

Ami a klasszikus külügyi, diplomáciai feladatokat illeti, a minisztérium központi igazgatására fordítható összeg az ideihez képest 20 százalékkal, 9,5 milliárd forintra nő, működési kiadásokra 1,6 milliárd forinttal jut több, mint az idén. Szintén 20 százalékkal, 12,5 milliárd forinttal nő a külképviseletekre fordítható összeg. Ha visszatekintünk az elmúlt évekre, azt láthatjuk, hogy a rendelkezésre álló források évről évre, ha úgy tetszik, exponenciálisan nőnek: 2015-ben 5 százalékkal, 2016-ban 13 százalékkal, jövőre pedig már 20 százalékkal.

A működési költségvetés 7,2 milliárdos növekményéből 2,9 milliárdot tesz ki a Balassi Intézet irányítása alá tartozó külföldi magyar intézetek működtetése. Az idei 2 milliárdon felül jövőre további 2,6 milliárd jut a külgazdaságiattasé-hálózat bővítésére. A beruházásokra, felújításokra szánt összeg is példátlan mértékben, a háromszorosára, 7,7 milliárd forintra nő. 13 kiemelten fontos külképviselet, köztük a berlini, a londoni, a párizsi, a varsói, a moszkvai, a bécsi, a New York-i és a pekingi teljes körű felújítására kerül sor összesen 4 milliárd forintért. Gépkocsivásárlásra 150 millió, informatikai eszközökre 100 millió forint jut. A külképviseleteken dolgozók száma a Balassi Intézettől átvett 90 főn kívül további 21 fővel, összesen 1360 főre nő. A sort lehetne tovább folytatni. A Demokrácia Központ Közalapítvány például az idei költségvetése háromszorosával gazdálkodhat jövőre. Nemzetközi fejlesztési együttműködésre is négyszer annyi forrás jut jövőre, mint idén, ez utóbbi Magyarországnak abból a határozott álláspontjából is következik, hogy a migrációs válságot kiváltó okokat igazából a helyben maradás elősegítésével kell és lehet kezelni.

Tisztelt Képviselőtársaim! A minisztérium költségvetésének megítélésem szerint legfontosabb új, döntően nemzetpolitikai célt szolgáló eleme a szomszédos országok gazdaságfejlesztési programjainak támogatása. Ez a teljesen új kezdeményezés lehetővé teszi a határon belüli és a határon túli, funkcionálisan összetartozó magyar közösségek integrációját immár gazdasági értelemben is. Összesen 15,8 milliárd forint áll rendelkezésre erre a célra, ebből 7,6 milliárd a Vajdaságnak, 5,2 milliárd Kárpátaljának, 1-1 milliárd Erdélynek és a Felvidéknek, 0,5-0,5 milliárd pedig a horvát és a szlovén területeknek jut majd. A kormány 2016 és 2018 között 20 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást biztosít a vajdasági kis- és középvállalkozásoknak, valamint az ott élő gazdáknak.

(22.40)

Az idén 5 milliárd, 2017-ben és 2018-ban 7,5-7,5 milliárd forint jut e célra. Az ehhez szükséges intézményrendszer működtetésére fordított források jövőre a pályázati összeg alig több mint 1 százalékát teszik ki.

A kormány partnerei a támogatások jogosultakhoz történő eljuttatásában a helyi magyar közösség legitim politikai képviseletei, vagyis a Vajdaságban a Vajdasági Magyar Szövetség, Kárpátalján pedig a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség.

Ami Erdélyt és a Felvidéket illeti: a konkrét gazdaságfejlesztési célok meghatározására még nem került sor, de a kormány szándékát jelzi, hogy a támogatási összeg már most szerepel a költségvetésben. Hangsúlyozni kell, hogy a most rendelkezésre álló 1-1 milliárdos összeg csupán a program kísérleti fázisára vonatkozik, amire alapozva a következő években akár egy nagyságrenddel nagyobb volumenű program megvalósítására is lehetőség fog nyílni.

Ez a határon túli gazdaságfejlesztési program a rendszerváltás óta példátlan nagyságú forrást mozgat meg, jelentősen növelve e területek megtartóerejét, elősegítve a magyar közösségek szülőföldjükön történő boldogulását.

Összefoglalva, tisztelt képviselőtársaim: az előttünk fekvő büdzsé mind a külgazdasági és külügyi szakpolitikához tartozó területeken, mind pedig a Kárpát-medencei nemzetpolitikai céljaink tekintetében kiegyensúlyozott, határozott és következetes fejlődést tesz lehetővé. Épp ezért kérem önöket, hogy támogassák Magyarország 2017. évi költségvetését. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti oldalon.)