Felszólalás adatai

DR. PÓSÁN LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Ugyan nem ezzel akartam kezdeni, de kénytelen vagyok mégis ezen két elhangzott pontra reagálván elmondani mondandómat.

Egyrészt ami az emelt szintű érettségire vonatkozik, tisztelt államtitkár úr, azt említette, hogy az intézmények ezt nem akarják. Nos, én arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy egyrészt az idei felvételi gyakorlat bebizonyította azt, hogy aki nem tett emelt szintű érettségi vizsgát, az jó néhány szak esetében esély reményével sem rúghatott a labdába. Nem véletlen, hogy éppen a mai sajtóban már arról is olvashattunk, hogy az FTT-nek meg kifejezetten az lenne a szakmai álláspontja, hogy az emelt szintű érettségi bevezetését bizony meg kellene fontolni.

Azt pedig, amit Tatai képviselő úr említett, hogy az egyetemeknek joga van ilyen feltételt támasztani, képviselő úr, ez nem így van. A felvételi eljárás rendje generálisan vonatkozik az egész felsőoktatásra, és nem teheti meg, mondjuk, az ELTE, hogy azt mondja, kérem szépen, én erre és erre csak és kizárólag az emelt szintűt fogadom el, a többi egyetem meg nem ezt mondja, vagy fordítva. Nem így néz ki a helyzet, a pontszámítás rendjétől kezdve mindent országosan szabályoznak, a ponthatárhúzástól kezdve mindent. Azért ebből a szempontból a kép nem ilyen egyszerű, ahogyan az előbb említeni méltóztatott.

Ami pedig az egész módosító csomagot illeti, nos, én szeretném arra felhívni a figyelmet, hogy az ajánlás 1. pontja, de a 2. pontja is bizony olyan kérdéseket érint, ami bizony alkotmányossági problémát felvet. A többciklusú képzés rendjének, a képzés szerkezetének szabályozására vonatkozó kormánynak adott hatáskör az, ami meglátásunk szerint alkotmányba ütközik, ugyanis az 51/2004. számú alkotmánybírósági határozat alkotmányellenesnek minősítette a többciklusú képzés szabályainak megalkotására a kormánynak adott törvényi felhatalmazást. A többciklusú képzés alapvető szabályai - az Alkotmánybíróság állásfoglalása szerint - kizárólagos törvényhozási tárgykörnek minősülnek. Itt pedig újra önök visszahozzák azt a témát, amit egyszer az Alkotmánybíróság már joggal kifogásolt, és joggal minősített alkotmányellenesnek.

A jelenlegi törvényjavaslat számos alapvető szabályt ugyan meghatároz a többciklusú képzésre vonatkozóan, de ezek után nyitva hagyja a kormány hatáskörét, hogy a többciklusú képzés rendjét és szerkezetét szabályozza. Ez azért problémás, mert a törvényjavaslat törvényhozási tárgykörre ad felhatalmazást a kormánynak, és ebből a szempontból lényegtelen egyébként, hogy a kormányrendelet mit használ ki a felhatalmazásból. Kizárólag a felhatalmazás alkotmányellenesen tág köre az, ami bizony jogilag problematikus. Magyarul, ez azt jelenti, hogy a kormánykoalíció most ugyanazt az alkotmánysértő jogalkotási bűnt készül elkövetni, amit pontosan egy éve már megtett. Nem törődnek az Alkotmánybíróság tavaly decemberi határozatával, törvényhozási tárgykört akarnak átjátszani a kormánynak, tovább korlátozva ezzel az Országgyűlés felsőoktatási kompetenciáját. Azt gondolom, hogy ez egy nagyon súlyos kérdés, és ezt minimum illene azért megszívlelni, és nem lenne szerencsés szemellenzős módon viszonyulni a témához.

Az ajánlás 3. pontjában azt javasoljuk, hogy a felsőoktatási intézmények javaslatának figyelembevételével legyenek meghatározva a képzésre vonatkozó szabályok. Ez ugyanis abból a szempontból talán kivédi azt a problémát, hogy az egyetemi, főiskolai intézmények autonómiája hogyan és mint van jelen.

Engedjék meg, hogy röviden idézzek egyébként a köztársasági elnök úrnak az Alkotmánybírósághoz intézett átiratából, ami erre a kérdésre vonatkozik: “A kutatással és oktatással közvetlenül összefüggő kérdésekben a tudományos élet szabadságához való jog jogosultjainak, a tudomány művelőinek közössége kell hogy döntési joggal bírjon. A tudományos élet szabadságát, a tanszabadságot és a tanítás szabadságát a felsőoktatási intézmények önkormányzata, autonómiája valósítja meg. A felsőoktatási intézmény autonóm döntésére tartozó ügyekben az egyetemek és a főiskolák nem minősülnek a kormány által irányított szervnek.ö

Nos, folytathatnám még tovább, de azt gondolom, hogy ez a rövid kis idézet önmagában talán alkalmatos arra, hogy némileg elgondolkozzanak azon, hogy bizony nem lenne célszerű újra elkövetni azokat a problémákat, amelyek miatt valóban joggal lehetne az Alkotmánybírósághoz fordulni.

Köszönöm, elnök úr.