Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DÖMÖTÖR CSABA, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára: Köszönöm a szót, elnök úr. Amikor kézhez vettük a mai napra vonatkozó ellenzéki vitaindító irományt, az igazat megvallva, kicsit nehéz volt kibogozni, hogy pontosan mi mindenről is szeretnének beszélni, és az az érzésünk, hogy így, a ciklus végén minden átkot összegereblyéznek, amit a kormány fejére szórhatnak. Végül is kampány van. Az önkormányzati ügyekről, illetve a háziorvosi szolgálatok kérdéséről Rétvári és Pogácsás államtitkár úr már szóltak, ezért szeretnék pár szót szólni azokról a témakörökről, amelyeket szintén megemlítettek a beadványukban.

Többféle megközelítésben említik a megélhetés és a bérek kérdését. Szeretném önöket arról tájékoztatni, hogy Magyarországon folyamatosan nőnek a bérek, bár ez egyáltalán nem jelenti azt, hogy már elértük volna a kívánatos szintet. Még egyáltalán nem. De ettől függetlenül igaz az, hogy 2010-hez képest közel 40 százalékkal magasabb az átlagbér, miközben a minimálbér 88 százalékkal nőtt, a szakmunkás-minimálbér pedig duplázódik. Máshonnan megközelítve ezt a kérdéskört: 59 hónapja emelkednek a bérek Magyarországon.

A minimálbérekre vonatkozó emelési döntés egyébként nem a semmiből jött. Ez egy átfogó megállapodás része, amely a munkaadók, a munkavállalók és a kormány között jött létre. Ezt azért hangsúlyozom külön, mert abban hiszünk, hogy minden esetben a tárgyalásos út hozza meg a kívánt eredményt az egyes ágazatokban, így egyébként az önkormányzati szektorban is. A kormány nyitott a javaslatokra, de mindenekelőtt az önkormányzati érdekképviseleteknek és az önkormányzatoknak kell dűlőre jutniuk.

Az állami szektorban a már zajló béremelések egyébként több ágazatot érintenek. Elindult korában a pedagógus-életpályamodell, ez átlagosan 50 százalékos emelést jelent. A felsőoktatásban az oktatókra és a kutatókra 27 százalékos emelés jut. A rendvédelmi dolgozók 2016-18 között átlagosan szintén 50 százalékkal kapnak többet. Most januárban is volt egy esedékes emelés.

Ami az állami vállalatok dolgozóit illeti, egy olyan szektorról van szó, ahol 2010 előtt még elég sok munkabeszüntetés volt. Most januárban ezzel szemben emelést kaptak többek között a Posta, a MÁV, a regionális közlekedési vállalatok és a víziközmű-társaságok dolgozói is. A járási hivatalokban dolgozók 2016 júliusában, a megyei kormányhivatalokban dolgozók tavaly januárban kaptak emelést.

Ezzel párhuzamosan egyébként a piaci szférában is zajlanak béremelések, amelyeket a kormány egyébként adócsökkentésekkel segít. 2017-ben 5 százalékponttal, idén pedig további 2,5 százalékponttal csökkentek a munkaadói adók, emellett 9 százalékra csökkent a társasági adó. Ezeknek az a jelentősége, hogy további béremelések előtt nyitja meg a lehetőséget.

Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! A vitanapot kezdeményező beadványukban negatív tendenciákra utalnak a szegénységgel kapcsolatban. Ez nem állja ki a valóság próbáját. Ha megnézik az Eurostat adatait, akkor azt fogják látni, hogy 2012 óta 730 ezerrel csökkent a szegénység kockázatának kitettek aránya, ezzel ellentétben az utolsó baloldali kormányzás évében félmillió magyar ember jelentkezett be valamilyen segélyért. Az önök időszakában, tisztelt baloldali képviselők, sokkal jobban megérte segélyből élni munka helyett.

Ez a tendencia, pozitív tendencia, amiről beszéltem, nem a szerencsének köszönhető, hanem mindenekelőtt annak, hogy soha nem dolgoztak annyian Magyarországon, mint most. 4 százalék körül van a munkanélküliség, miközben a kezdeményező MSZP időszakában ez 12 százalék volt. Abban az időszakban egyébként megduplázódott a munkanélküliségi mutató. A fiatalkori munkanélküliség is jelentősen csökkent az elmúlt években.

A kormány egyébként több intézkedéssel segítette és segíti azokat, akik szerényebb anyagi körülmények között élnek. Ezek közé tartozik az energiaárak csökkentése, és az igazat megvallva, kicsit furcsának tartom, hogy az az MSZP üt meg mostanában számonkérő hangokat az energiaárak ügyében, amelyik tucatnyi alkalommal emelte a gáz és az áram árát. És egyébként simán átengedte volna az ármeghatározás jogát az Európai Uniónak, Brüsszelnek. Arról nem is beszélve, hogy a közműszolgáltatók privatizálásával több száz milliárdos profitot engedett ki az országból.

Szintén a baloldali kormányzás sara a devizahitelezés és annak minden-minden tragikus következménye, ezért is szeretnék itt is emlékeztetni mindenkit arra, hogy ez a kormány volt az, amelyik kivezette a devizahitelezést, emellett árfolyamgáttal, végtörlesztéssel és banki elszámoltatással nyújtott segítséget a magyar családoknak.

Szintén a megélhetési kérdések közé tartozik, hogy most már több százezer magyar gyermek étkezik ingyen. Az erre költött összegek nagysága többszöröse a 2010-esnek, és több mint egymillió gyermek kap ingyen tankönyvet, miközben félmillió gyermek üdülhetett eddig az Erzsébet-táborokban.

Az idősebbeket csökkentett élelmiszeráfával, Erzsébet-utalvánnyal, nyugdíj-kiegészítéssel, nyugdíjprémiummal segíti a kormány, miután a baloldal korábban egyhavi nyugdíjat, egyhavi juttatást vett el tőlük.

Beadványukban egyébként emlékeztetnek arra, hogy a Fidesznek, a kormánynak egy fontos meghatározott célja volt, ez pedig az, hogy változtasson a kedvezőtlen demográfiai folyamatokon. Ez helytálló állítás. Ezért vezette be a kormány a családi adókedvezményt, ezért jár adókedvezmény a fiatal házasoknak, és ezért indított a kormány új otthonteremtési programot, amelynek egyébként az új lakásokra vonatkozó részét az LMP egyszerűen eltörölné, ezt be is jelentették. Volt már ilyenre példa, hogy egy jól működő otthonteremtési programot a baloldal eltörölt, még 2002 után. Annak jól ismerjük a következményét, abból lett a devizahitelezés térnyerése.

A fenti példából jól látszik, hogy amikor és ahogyan ezt a vitanapot a baloldal kezdeményezte, azt látjuk, hogy szándékosan kikerülték az alapvető tényeket. Értjük és tudjuk, hogy kampány van, de ez még nem ok arra, hogy zárójelbe tegyék az alapvető tényeket, amelyek azt bizonyítják, hogy ez az ország előrébb tart, mint 2010-ben, és erősödik, mert ezzel valójában nem a kormányt támadják, hanem sok millió magyar ember erőfeszítéseit veszik semmibe. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.)

Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypárti padsorokban.)