Felszólalás adatai

Most soron következik a fejlesztéspolitikával összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat kivételes sürgős eljárásban történő összevont általános és részletes vitája. Az előterjesztést T/13405. számon kapták kézhez, ismerhették meg. A házszabályi rendelkezéseknek megfelelően a 128/C. § (2) bekezdése kimondja, hogy a vitában elsőként az előterjesztő, majd a kormány képviselője szólal fel, ezt követően kerül sor a bizottsági ajánlás ismertetésére. A vita időkeretei megegyeznek az előző napirendi pont időkereteivel.

Most megadom a szót Rétvári Bence úrnak, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkárának, a napirendi pont előadójának. Parancsoljon, államtitkár úr!

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A 2013. december 13-án benyújtott, a fejlesztéspolitikával összefüggő egyes törvények módosításáról szóló T/13405. számú törvényjavaslat alapvető célja, hogy a kormány döntésének megfelelően az uniós források felhasználásával kapcsolatos döntéshozatali eljárásrend szervezeti struktúrájához szükséges módosításokat elvégezze.

Magyarország rendelkezésére áll immáron két európai uniós fejlesztési időszak végrehajtásának tapasztalata. A 2004-2006 közötti csonka időszak során az uniós támogatási programok végrehajtását végző, úgynevezett irányító hatóságok az egyes ágazati minisztériumok keretében működtek. A 2007 és 2013 közötti időszak során e szervezetek egy központi hivatalban összevontan működtek. Mindkettő időszak bizonyos típusú előnyöket fel tud mutatni, viszont számos, az intézményrendszer működéséből fakadó hátrány, valamint hiányosság is jelentkezett. A 2004-2006 közötti időszakban a forrásfelhasználás nem volt kellően koordinált. A 2007-től induló időszakban a koordináció adott volt, viszont az ágazati fejlesztési szempontok nem tudtak kellően érvényesülni.

Alapvető cél az, hogy egy olyan, valóban hatékonyan működő intézményrendszer jöjjön létre, amely biztosítja a soron következő 2014 és 2020 közötti európai uniós források ügyfélbarát módon történő, a társadalom és a nemzetgazdaság hasznára való fejlesztésekre fordítását.

Tisztelt Ház! Mi is a módosítások főbb iránya? Az új intézményrendszer a korábbi struktúrák hasznos elemeit megtartva, a rendszert működtető felkészült és szakmailag képzett személyzetre építve kerül kialakításra. Az egyes ágazati programok végrehajtásáért a szaktárcák lesznek a felelősek. A törvényjavaslat e célból módosítja a központi államigazgatási szervekről, valamint a kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló törvényt, és rögzíti, hogy a minisztérium szervezeti keretében az európai uniós források felhasználásával kapcsolatos irányító hatósági feladatokat ellátó helyettes államtitkár működik. Az ilyen helyettes államtitkár más szakmai feladat ellátásával nem bízható meg. Ennek indoka az irányító hatósági feladatbeli önállóság biztosítása és a minisztériumi irányítási viszonyok lényeges áttörésének elkerülése.

Az uniós követelményeknek való megfelelést az biztosítja, hogy a helyettes államtitkár az európai uniós források felhasználásával kapcsolatos irányító hatósági tevékenységével összefüggésben nem utasítható. A szaktárcák felelőssége mellett megmarad az egységes kormányzati koordináció is, amely megfelelő eszközökkel rendelkezve biztosítaná az egyes intézkedések célszerűségét, ésszerűségét, jogszerűségét és azt, hogy a források valóban hasznosan kerüljenek felhasználásra.

A törvényjavaslattal kapcsolatban ki kell emelni, hogy az csak a szervezeti struktúra alapvető elemeit rendezi. A szervezetalakítási szabadsága következtében a kormány az intézményrendszer kialakításához szükséges további rendelkezéseket eredeti jogalkotói hatáskörben kiadott kormányrendeletben szabályozhatja.

(20.20)

Ugyancsak kormányrendelet fogja meghatározni, ahogy eddig is tette, az uniós források felhasználásával kapcsolatos eljárási és finanszírozási szabályokat is.

Tisztelt Ház! Az alaptörvény a korábbi alkotmányhoz hasonlóan a kormányzati szerkezet és szervezetrendszer meghatározását az országgyűlési választásokon többséget szerzett, a kormányzásért felelős politikai erő jogosítványaként határozza meg. Kérem, hogy ezt is figyelembe véve támogassák a kormány javaslatát, elképzelését és ezt a törvényjavaslatot is. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a Fidesz soraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! A gazdasági és informatikai bizottság előadója Koszorús László képviselő úr, a bizottság alelnöke. Parancsoljon!

KOSZORÚS LÁSZLÓ, a gazdasági és informatikai bizottság előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Elnök Úr! A gazdasági és informatikai bizottság a mai ülésén megtárgyalta a fejlesztéspolitikával összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot. Megállapítottuk, hogy a kormány az 1814/2013. számú kormányhatározatával már döntött a fejlesztéspolitika új intézményrendszerének kialakításáról.

Jelen törvényjavaslat az új intézményrendszer kialakításának törvényi alapjait teremti meg. Úgy személyügyi, mint közigazgatási szervezeti szempontból, ezzel összefüggésben pedig a jogrendszer koherenciáját is biztosító javaslatokat találhatunk meg benne, úgyhogy a bizottság 20 igen szavazattal, 2 nem szavazat ellenében, 2 tartózkodás mellett általános vitára alkalmasnak tartotta a javaslatot.

Köszönöm a szót, elnök úr. (Taps a Fidesz soraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, alelnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Most a képviselői felszólalások következnek. Elsőnek az MSZP képviselőcsoportjából Nemény András képviselő úrnak adok szót. Parancsoljon!

DR. NEMÉNY ANDRÁS (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Egy idézettel kezdenék: "2013 az elrugaszkodás éve, az elrugaszkodás és az emelkedés éve lesz. Miniszterként gondoskodni fogok arról, hogy ennek érdekében már 2012-ben 1400 milliárd forint váljon hozzáférhetővé Magyarország megújítása érdekében." Ezt Németh Lászlóné mondta mint frissen kinevezett miniszter asszony 2012-ben, a megválasztásakor. Egy másik idézetet is mondanék, egy mait, ezt pedig Lázár János mondta: "Amikor a fejlesztéspolitika irányítását 2013. augusztus 1-jén átvettem, 14 operatív programból 13 fel volt függesztve, és a Brüsszellel való kapcsolatunkat 3 milliárd eurónyi vita jellemezte, valamint 570 milliárd forint forrás elvesztésének a veszélye is fenyegette az országot."

Ez a két idézet egymás mellé téve kifejezetten tanulságos, és a Lázár János által elmondottakat egy ilyen igazságvallomásnak is felfoghatjuk, mert felmerül a kérdés, hogy 2013 végén egy ilyen mondásnak vajon mi a jelentősége. Szerintem az, hogy nézzük meg, hogy ki vezette a fejlesztéspolitikát abban az elmúlt három és fél évben, amikor önök az országot irányították. Hát nem más vezette az utolsó időszakban, mint maga Orbán Viktor, maga a miniszterelnök, hiszen önök megalakították a nemzeti fejlesztési kormánybizottságot, és ennek a vezetője volt a miniszterelnök, tehát úgy is felfoghatjuk, hogy Lázár úr nagyon erősen kritikus szavai, amik persze öndicsérettel is voltak megfűszerezve, nem másról szóltak, mint a saját főnökéről és a saját kormányáról.

De hogyan is jutottunk idáig? Talán érdemes ezt is egy kicsit visszanézni, ha már fejlesztésről szóló törvényről beszélünk így az utolsó előtti napirendi pontban az utolsó ülésnapokon hirtelen sürgősséggel megszavazva. Nos, úgy jutottunk el idáig, hogy 2010-ben, amikor önök átvették a kormányzást, akkor a teljes fejlesztési programot, az uniós programokat befagyasztották és leállították, mert nem bíztak senkiben sem, és leginkább azért, mert a saját embereiket szerették volna a rendszerbe betenni. Talán körülbelül ebben az egy évben csak annyit foglalkoztak a dolgokkal, hogy a Széchenyi-terves táblát legyártották, és a már elkészült projekteket ezzel a táblával a hátuk mögött átadták. Valamennyi városban tudnánk ilyen példákat mondani.

Aztán amit persze nem hangoztattak, de mégis kiderült, az, hogy a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségben dolgozó szakembereket sorra kirúgták a karcsúsítás jegyében, majd másfélszer annyi embert vettek fel, természetesen olyan embereket, akik önökhöz lojálisak voltak. Ez önmagában nem lett volna akkora baj, csak az a baj, hogy egyáltalán nem is értettek ehhez a területhez. Hogy jól látható legyen, hogy mi a tervük, az NFÜ élére kinevezték Petykó Zoltánt, aki a Közgép akkori felügyelőbizottságának elnöke volt a korábbi munkája során. De ezzel nem érték be, hiszen az NFÜ csak az egyik lába a dolognak, a minisztériumba, a Fejlesztési Minisztériumba pedig államtitkárként bekerült Schváb Zoltán államtitkár-helyettesként, aki szintén a Közgép Zrt.-nek volt az egyik igazgatója. Hogy egészen biztosra menjenek, nemcsak ezt a két embert tették be, sőt még sok mást, de akit jobban ismerhet a közvélemény, az Nyerges Attila, aki Nyerges Zsolt Közgép-elnök testvére, akit pedig főtanácsadónak tettek meg a minisztériumban.

Talán nem is véletlen egyébként, hogy a hatalmi marakodások közepette a kormányban az első és talán egyetlen minisztercsere Fellegi miniszter cseréje volt, aki nem bírta valószínűleg ezt a nyomást, és a helyére Németh Lászlóné került, akit nem sokan ismertek addig, és sajnos nem sokan ismernek azóta sem, hiszen az ő tevékenysége nagyjából láthatatlan, a médiának alig nyilatkozik. Talán az utóbbi hetekben a panelprogramot felvállalva nyilatkozik, de ebből is látjuk, hogy miért nem engedték korábban nyilatkozni egyáltalán.

Szóval, a fejlesztés önmagában egy katasztrófa kívülről nézve, de sajnos belülről nézve még inkább az, hiszen ha jobban megvizsgáljuk, hogy kik és milyen módon nyertek pályázatokat, akkor azt látjuk, hogy a fejlesztési források nagy részét egy cégcsoport nyeri ma Magyarországon. Ebben a három és fél évben ők nyerték Magyarországon. Ez pedig nem más, mint a Simicska Lajos és Nyerges Zsolt érdekkörébe tartozó Közgép Zrt. Bizonyára az sem véletlen, hogy nemcsak a magyarországi közvélemény figyelmét keltette fel ez a történés, hanem az Európai Unió is vizsgálatot kezdeményezett. Az OLAF, az Európai Unió Csalás Elleni Hivatala éppen a Közgép Zrt. furcsa közbeszerzésnyeréseit vizsgálta, vizsgálja folyamatosan, csak hát sajnos ennek az OLAF-nak, az Európai Unió Csalás Elleni Hivatalának igazából nincsen olyan hatásköre, amely a nyomozati hatáskör lenne.

Gondolkodtam közben, hogy ezt a mostani előterjesztést vajon miért az Igazságügyi Minisztérium jegyzi, mert a Fejlesztési Minisztériumtól tényleg nem látunk most itt senkit, talán Rétvári államtitkár úr annál többre predesztinált, hogy felolvassa az előterjesztés indoklását. Nem kárhoztattam volna erre, de talán ez az egy oka lehet annak, hogy valóban az, hogy ne kapjon nyomozati jogkört az Európai Unió Csalás Elleni Hivatala itt, Magyarországon, az talán ehhez a minisztériumhoz tartozik, de más ezen kívül nem.

Sajnos így jutottunk el idáig, és még sorolhatnám, hogy mi minden történt ebben a három és fél évben. Így jutottunk el odáig, hogy idén 75 milliárd forintnyi büntetést kaptunk. Ez az ára annak, hogy újraindítsák a programokat. Ez az a siker, amit magának vindikál Lázár János. Látszik, hogy ha ez a siker, akkor az elmúlt három és fél évben micsoda kudarcaink lehettek.

És most vagyunk itt, az év utolsó ülésnapján, ha a holnapi szavazós napot nem számítjuk, és elénk kerül egy javaslat, amely a fejlesztési struktúra átalakítását jelenti, valamint ne feledkezzünk meg arról, hogy további 15 törvény módosítása is benne van ebben a javaslatcsomagban. Ha jól értettem, jól értettük, hiszen a hét végén került egyáltalán benyújtásra a parlament elé, akkor a fejlesztést érintő rész gyakorlatilag azt jelenti, hogy a kormány alanyi jogon a jövőben kormányrendeletben szabályozhatja a fejlesztési struktúrát, magyarul: semmilyen egyéb kötöttsége már nincs, már a törvényi felhatalmazás se kell a kormányrendelethez, hanem saját maga bármikor változtathatja ezt. Ez önmagában talán még nem is lenne ördögtől való, ha nem tudtuk volna, hogy mi történt eddig és kiknek az érdekében állították össze az eddigi rendszert.

Amit most tudunk vagy tudni vélünk, azt sem magából az előterjesztésből, hanem Lázár János mai sajtótájékoztatójából, az pedig az, hogy a minisztériumokhoz kerülnek az ágazati programok, míg a központi koordináció valószínűleg a Miniszterelnökséghez kerül, mindez azon a jogcímen, hogy a cél egy hatékony intézményrendszer létrejötte. Hát, nyilván egy ilyen célban mindenki egyetért, csak sajnos a három és fél év történései erősen azt sejtetik velünk, hogy önöknek a hatékony intézményrendszer egészen mást jelent, mégpedig azt jelenti, hogy a pénzeket hatékonyan tudják átcsoportosítani az önökhöz közeli cégekhez, oligarchákhoz.

(20.30)

Még egy megjegyzést érdemes tenni talán a jövőre nézve, de ez majdnem hogy inkább kérdés, ez pedig az, hogy mi lesz januártól. Mert hogy most így, december végén átalakítják az intézményrendszert, és januártól ebben az új struktúrában kellene működnie, hát ez semmi jót nem jelent a folytatásra nézve, hiszen egészen biztos, hogy januárig ez az intézményrendszer nem tud felállni, még most döntik el egyáltalán a volt NFÜ-dolgozók, hogy kívánnak-e tovább dolgozni, pedig jövőre már a következő, 2014-20-as uniós fejlesztési ciklusra vonatkozó pályázatok kiírásával kellene foglalkoznia a kormánynak. S hát azt látjuk, hogy az uniós pénzekért három és fél éve folytatott fideszes belharcok következményeként a forráshiánnyal küzdő magyar vállalkozások jövőre sem számíthatnak a kormány támogatására.

Ezért azt tudjuk mondani a jövőre nézve, hogy amennyiben az MSZP megnyeri a választást a partnereivel együtt, úgy a fejlesztési források elosztása terén is rendet fog tenni. Mi ésszerűen, hatékonyan és igazságosan fogjuk felhasználni az európai uniós támogatásokat. Egy biztos, megkönnyítjük az uniós forrásokhoz jutást, de nem a gazdasági holdudvar részére, hanem azok részére, akik ténylegesen fel tudják használni, akik ténylegesen munkahelyeket teremtenek, akik ténylegesen be fognak ruházni és Magyarországon akarják elkölteni a pénzt, és akik a pénzt a magyar kis- és középvállalkozások felé tudják irányítani. Vissza fogjuk bontani a bürokratikus akadályokat, egyszerűsítjük a pályázatokat, gyorsítjuk a kifizetéseket. Egyszóval minden olyan dolgot fogunk csinálni, amit önök ebben a három és fél évben nem tettek meg.

Köszönöm a türelmüket. (Taps az MSZP soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. A következő felszólaló Józsa István képviselő úr, szintén az MSZP-képviselőcsoportból. Parancsoljon, képviselő úr!

DR. JÓZSA ISTVÁN (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Beszédes az, hogy a fejlesztési minisztérium még csak meg sem jelent ennek a napirendi pontnak a tárgyalásánál, ahol a fejlesztéspolitikával összefüggő törvények módosításáról van szó. Emögött valószínűleg az a kudarcos tevékenység van, amiről Nemény András képviselőtársam több mindent elmondott, felidézve Lázár János miniszterelnökségi államtitkár, Orbán Viktor jobbkezének a nyilatkozatát, beszédét, amikor a fejlesztési kérdésekkel elkezdett foglalkozni. Az egyik legkudarcosabb területe a fejlesztésinek nevezett minisztériumnak pont az európai fejlesztési források felhasználása. De ugyanakkor azt is mondhatnánk, hogy botrányos, ugyanis olyan ellentmondásosan működtettek egy pályázati rendszert, egy intézményrendszert, aminek az átalakítása indokolatlan. Államtitkár úr azzal fejezte be a beszédét, hogy mindig a legitim kormányzat feladata ezt a rendszert megszabni. Ha ezt komolyan gondolják, akkor nem kellene a választás előtt pár hónappal belekapni ebbe, hogy a saját kedvükre átalakítsák, már csak azért sem, mert a saját protekcionista szempontrendszerüket eléggé átlátszó módon, de a korábbi időszakban is működtették.

Az kifejezetten az ország kárára volt, hogy egy évig gyakorlatilag teljesen lefagyasztották az uniós pályázati rendszer működtetését. De amikor újraindították, akkor lehetett hallani az érintettek közül olyan példákat, hogy egyes pályázati ablakok, pályázati lehetőségek egy-két napig voltak nyitva, másfél napig voltak nyitva. Tehát látszik, hogy valakiknek súgtak, mert nem lehetett volna ilyen átfogó pályázati anyagokat, az összes szükséges igazolással, okirattal, mindennel együtt összeállítani, ha valakik nem tudják, hogy mikorra kell ezzel kész lenni. De még ezen belül a csókosok között is különbséget tettek, mert azt a szabályt betartották, vagy legalábbis a látszatot, hogy érkezési sorrendben fogadják be a pályázatot. A reggel 8 órai hivatalnyitásra volt, aki már odaállt fél 8-kor, ő volt az első, aki bement, és meglepő módon megkapta a 4-es sorszámot. Nem lehet tudni, hogy hogyan, kiknek osztották ki az előtte lévőket; majd aki utána következett, az megkapta a 8-as pályázati sorszámot. Lehet, hogy ezek apróságok, mert utána ettől függetlenül is el tudták volna vinni a pályázati elbírálásnál úgy, ahogy éppen akarták, de higgyék el, hogy ez nagyon sérti a pályázatban részt vevőket, vagy épp azokat, akik nem tudták pontosan, hogy mikor lesz az a másfél nap, amikor nyitva van egy pályázati ablak, és be kell rohanni vele.

Azt kell mondjam, azon túl, hogy sikertelen volt, és ennek is eredménye, hogy beragadni látszik jelentős támogatási összeg, maga a követett gyakorlat is rendkívül felháborító volt. Ne higgyék azt, hogy ezt az érintettek nem tudják! Ne higgyék azt, hogy a kisvállalkozások, a hazai tulajdonú vállalkozások között nem megy ennek híre, hogy önök milyen egyoldalúan, protekcionistán, a befolyással visszaélve - nem azt mondom, hogy üzérkedve, de legalábbis visszaélve - működtették ezt az uniós támogatási rendszert. Tehát azt tudom megerősíteni, amit Nemény András képviselőtársam mondott, hogy nagyon sokan érdekeltek abban a gazdaság területén is, hogy leváltsuk önöket, hogy egy tiszta, átlátható, transzparens uniós pályázati rendszert alakítsunk ki, és ezt a rablógazdálkodást, amit az uniós pénzek szétosztása terén önök műveltek, és sajnos az ország kárára működtettek, mert nagyon sok forrás nem volt felhasználható, az ország büntetést szenvedett el, meg kell hogy változtassuk. Tehát alapvető gazdasági érdek az, hogy önök ezt a torz, nemcsak unortodox, hanem egyoldalúan a pártérdekekre, a pártholdudvar érdekeit kiszolgáló gyakorlatra koncentráló működését, ami nélkülözi a transzparenciát és nélkülözi azt a gazdasági felhajtóerőt, progressziót is, ami igazából a versenyből adódhatna, hogy ezt gyökeresen megváltoztassuk.

Aki még hallgatja vagy olvassa, annak azt üzenem innen a magyar parlamentből, hogy egy tiszta, átlátható, a magyar progressziót, az innováció érdekeit sokkal optimálisabban szolgáló rendszert fogunk működtetni, mint amit önök eddig is tettek, illetve amire itt a fejlesztéspolitikával összefüggő egyes törvények módosításában javaslatot tesznek. Ez a gyakorlat elfogadhatatlan a számunkra. (Taps az MSZP soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. A következő felszólaló a Fidesz-képviselőcsoportból Koszorús László képviselő úr. Parancsoljon!

KOSZORÚS LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Elnök Úr! Hazánk egyik fő nyertese az Európai Unió új, 2014-2020 közötti költségvetésének. Az Európai Parlament 2013. november 19-én elfogadta az Unió 2014-2020 közötti időszakra szóló költségvetési keretét. Ezzel közel hároméves, nehéz és bonyolult tárgyalássorozat végére került végérvényesen pont. A megállapodás egyik legnagyobb nyertese Magyarország, a következő hatéves időszak alatt több mint 35 milliárd eurónyi fejlesztési és mezőgazdasági támogatás érkezhet majd hazánkba. Az egy főre eső nettó költségvetési pozíció terén így Magyarország az Unió 28 országa közül a második legkedvezőbb helyen van. E fejlesztési források hatékony felhasználása szempontjából kiemelten fontos, hogy az elmúlt két EU-s költségvetési ciklus tapasztalatainak felhasználásával egy olyan intézményi struktúra kerüljön kialakításra, amely megfelelően ötvözi a tervezési és koordinációs elemeket.

Tisztelt Ház! Az új intézményrendszer a korábbi struktúrák hasznos elemeit felhasználva, a rendszert működtető felkészült és szakmailag képzett személyzetre építve került kialakításra. Ennek megfelelően az egyes ágazati programok végrehajtásáért a szaktárcák lesznek a felelősek, viszont egy egységes és megfelelő eszközökkel rendelkező központi koordináció biztosítaná az egyes intézkedések célszerűségét, ésszerűségét, jogszerűségét és azt, hogy a források valóban hasznosan kerüljenek felhasználásra.

A jelen javaslatunk célja tehát az, hogy egy olyan valóban hatékony, működő intézményrendszer jöjjön létre Magyarországon, amely biztosítja a soron következő 2014 és 2020 közötti európai uniós források ügyfélbarát módon történő, a társadalom és a nemzetgazdaság hasznára váló fejlesztések megvalósítását. Bízom benne, hogy a parlament politikai pártoktól és nézetektől függetlenül támogatni fogja mindezt.

Köszönöm a szót, elnök úr. (Taps a Fidesz soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Kétperces felszólalások következnek. Elsőnek Nemény András képviselő úrnak adok szót. Parancsoljon!

(20.40)

DR. NEMÉNY ANDRÁS (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Csak egy mondatot mondanék és ajánlanék Koszorús képviselőtársam figyelmébe: amikor azt mondja, hogy rekordösszegű uniós támogatást kapunk, és jobban járunk, mint az előző ciklusban, és a 2014-20-as időszakra vonatkozóan milyen sikert ért el a kormány, azért az igazsághoz az tartozik hozzá, hogy valójában kevesebb euró támogatást kapunk, csak önök olyan gazdaságpolitikát folytattak, hogy a forint árfolyama jóval rosszabb, mint ahogy korábban volt. A mai napon is elég negatív irányba ment ez el sajnos, és így, ha forintra átszámolják, lehet több, de én ezzel az ön helyében nem dicsekednék.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP padsoraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Folytatjuk a kétperceseket: Koncz Ferenc képviselő úr következik, parancsoljon!

KONCZ FERENC (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. A Józsa képviselő úr felszólalására szeretnék egy-két mondatban reagálni. Bírálta a képviselő úr az általunk kialakított gyakorlatot. Én viszont az előző időszakra emlékszem, nagyon, képviselő úr.

Én Tokaj-Hegyaljáról jöttem. Aki hozzánk eljön Tokaj-Hegyaljára, és végigmegy Szerencsen - Szerencsről köztudott, hogy Hegyalja kapuja -, az soha nem mulasztja el megkérdezni tőlem, hogy mi az a furcsa építmény ott a város végén, amit most már lassan megszoktunk. Meg kell mondanom őszintén, én talán meg is szerettem, viszont az még nincs készen. Tudja, az az önök idejében épült mint világörökségi kapuzat. 120 millió forintért sikerült fölépíteni azt annak idején, azóta is rajtunk mosolyog a fél ország, legalábbis azok, akik eljönnek oda. Az ön volt képviselőtársa volt akkor polgármester minálunk, és például ilyen építkezés történt akkor ott, Tokaj-Hegyalján.

Vagy Tokaj-Hegyaljára jellemző, tudja, az a másik botrányos eset is, ami szintén egy magas épület megépítését jelentette. Ez egy 40 centis kilátót jelent Bodrogkeresztúrban. Több tízmillió forintért sikerült azt is felépíteni. Szóval, az a helyzet, hogy az akkori időszak is, az akkori elosztási politika is furcsa-furcsa következményekkel járt, legalábbis az önkormányzatok számára, mert arra költöttek el 10-20 vagy akár 100 milliós összegeket, ami a világon semmit nem ért vagy azóta sem ér, mert például azt a kapuzatot nekünk öt éven keresztül működtetni kellene, folyamatosan vinné a pénzt, de ahhoz, hogy befejezzük, újabb 100 millió forint szükségeltetne.

Szóval, én arra emlékszem, képviselő úr, tudja, hogy abban az időszakban az uniós pénzek nem szóltak másról, mint nagyon sokszor betonba öntésről, teljesen feleslegesen szórtuk el (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), teljesen felesleges látványberuházásokra költöttük az uniós pénzeket.

Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz padsoraiban.)

ELNÖK: Józsa István képviselő úr következik, parancsoljon!

DR. JÓZSA ISTVÁN (MSZP): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Koncz Képviselő úr! Megértem a hozzászólás izgalmát, meg azt is, hogy mire akar visszaemlékezni, de a magyar nyelvtanórára az izgalomban sajnos nem sikerült visszaemlékezni, ugyanis a magyar nyelvben - itt van Hoffann Rózsa államtitkár asszony - tulajdonnév elé nem nagyon szoktuk az "a" névelőt tenni. Úgy kezdte, hogy...

ELNÖK: Frakcióvezető-helyettes Úr! Úgy gondolom, hogy ilyen személyes élű felszólalás nem helyes, főleg az ilyen...

DR. JÓZSA ISTVÁN (MSZP): Elnök úr, kedves!

ELNÖK: (Az ellenzék sorai felé:) Frakcióvezető úr, ön ne szóljon egy szót se! Ne tegye szét a kezeit, nem önhöz szóltam! Majd ha ön fog vitába szállni velem, majd akkor reagálunk!

DR. JÓZSA ISTVÁN (MSZP): Személyes érintettség okán akár sértve is érezhetném magam. Az "a" névelőt nem személyek, hanem tárgyak elé szokták rakni. Elnézést, elnök úr, hogy ezt a személyes érintettséget kifejtettem.

A másik rész. Nagyon sajnálom, hogy önök bizonyos fejlesztéseket nem folytattak, ugyanis biztos, hogy egy 40 centis betonalap egy kilátónak az alapja, és ha önök úgy gondolják, hogy építeni akarták volna ezt az országot, nem csak lerabolni a pályázatok kapcsán, akkor építhettek volna rá valamit.

Amit én sérelmeztem itt a pályázatok elbírálásánál, az pont az a diszkrimináció volt, hogy akik dolgoztak a pályázaton, elkészítették, úgy gondolták, hogy érkezési sorrendben fogják valóban besorolni őket, azok arra a következtetésre kellett hogy jussanak, hogy vannak az egyenlőnél egyenlőbbek, akik valahogy már be tudtak férni a sorba. Ezek persze csak szóbeszédek, úgyhogy nem akarom a szóbeszédeket tovább erősíteni, de ott a magyar kisvállalkozók között ez azért sok sérelmet okoz.

Köszönöm. (Taps az MSZP padsoraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Schiffer András frakcióvezető úr!

DR. SCHIFFER ANDRÁS (LMP): Köszönöm szépen, elnök úr. Az az igazság, hogy én szerettem volna kimaradni ebből a Fidesz-MSZP-pingpongmeccsből, de azért annyit hadd jegyezzek meg, hogy talán az lett volna a korrekt, ha annak idején, hónapokkal ezelőtt, amikor Vágó képviselőtársam vizsgálóbizottságot kezdeményezett annak érdekében, hogy a 2007-13 közötti időszakban vizsgáljuk meg, hogy a fejlesztési pénzekből mennyi vándorolt off-shore-ba, akkor csodák csodájára az MSZP és a Fidesz ezt együtt akadályozta meg, és akkor még a Jobbik aláírása mint probléma nem merült fel.

Mi arra lennénk kíváncsiak, hogy 2007-től napjainkig mennyi pénz vándorolt off-shore paradicsomokba, hiszen tévedés ne essék: ilyen az elmúlt években is történt. Tavasszal ezt pontosan kimutattuk, hogy hány belize-i meg Seyschelles-szigeteki cég figyel ott - mióta a Fidesz kormányoz - a különböző fejlesztési pénzek körül. Természetesen arra is kíváncsiak vagyunk, hogy Bajnai Gordon szakértő közreműködése idején a fejlesztési forrásokból mennyi vándorolt különböző off-shore paradicsomokba.

De a lényeg, hogy valóban azt kéne végre vizsgálat alá venni, hogy Magyarország miért ilyen hatékonytalanul használta ki az európai uniós fejlesztési forrásokat az elmúlt években. Valószínűleg rekordot döntünk abból, hogy az egy fejlesztési forintra jutó térkövek és fürdők aránya valószínűleg példa nélküli ebben az országban, de az a helyzet, hogy itt valódi fordulat 2010 után sem történt.

Az lett volna a fordulat, ha ezeket a fejlesztési forrásokat nem a kijáróemberek osztogatják el, hanem koncentráltan a helyi gazdaság fejlesztésére, zöldberuházásokra költik el. Nem ez történt! Továbbra is kisszerű hatalmi játékokra használják föl a fejlesztési forrásokat, és semmit nem tettek az elmúlt három évben sem annak érdekében, hogy a hazai kis- és középvállalkozói szektor és a multinacionális cégek, illetve a fideszes oligarchák közötti szakadék valamiképpen enyhüljön.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Ékes József képviselő úr, kettő perc!

ÉKES JÓZSEF (Fidesz): Rendes hozzászólás.

ELNÖK: Kettő perc!

ÉKES JÓZSEF (Fidesz): Jó. Köszönöm a szót, elnök úr. Neményi képviselőtársamnak szeretném mondani, hogy... (Dr. Józsa István: Nemény!) Nemény, elnézést! Köszönöm a nyelvtani helyesség őrének, hogy kijavított ebben a kérdésben. (Dr. Rétvári Bence közbeszól.) Nemény képviselőtársamnak szeretném mondani, hogy ezelőtt három héttel ott voltam a regionális bizottság ülésén, ahol egyértelműen napvilágot látott, hogy Magyarország az az ország, amely a harmadik legtöbb forrást kapja a mostani uniós leosztás szerint.

Képviselőtársam, bárhogyan is számol, 2004-ben, amikor Magyarország csatlakozott az Európai Unióhoz, és 2007-13 közötti forráselosztás történt, az még 24 országra történt meg. Képviselőtársam, tessék figyelni! Huszonnégy országra történt meg.

Jelen pillanatban, a 2014-20 közötti időszakban nem változik az összegkeret, sőt, mi több, csökkent az uniós elosztható források nagyságrendje, tessék utánanézni! És most már jelen pillanatban 28 országra osztják le. Tehát amikor erről tetszik beszélni, akkor a valóságot is tessék elmondani hozzá, hogy annak idején 24 ország, egy meghatározott összeg szerint, ma annak csak a 90 százalékát osztják el, és ez 28 országra esik.

Képviselőtársam, ezért is kevesebb, nem másért. (Dr. Józsa István közbeszól.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Koncz Ferenc képviselő úr következik, parancsoljon!

Tisztelettel kérem, hogy a személyeskedéstől próbálja elvonatkoztatni magát!

KONCZ FERENC (Fidesz): Isten mentsen meg tőle! Elnézést kérek Józsa képviselő úrtól, ha az "a" betűmmel megbántottam volna, de annyit szeretnék elmondani, hogy ajánlom figyelmébe a képviselő úrnak a magyar közállapotok hatékonyabb megvizsgálását, mert bizony, Bodrogkeresztúron, tudja, képviselő úr, a 40 centis kilátóra adták oda a több tízmillió forintos összeget, nem alapra. Ha megtenné a képviselő úr, hogy ennek utánanéz, akkor talán a ténybeli kérdések tekintetében tájékozottabb lesz, mint az "a" betűk esetében.

Köszönöm szépen, elnök úr.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Folytatjuk a kettőperces felszólalásokat. Nemény András képviselő úr következik, parancsoljon!

DR. NEMÉNY ANDRÁS (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Ékes Képviselő Úr! Egy adatot azért hozzátennék az ön által elmondottakhoz, ha ennyire büszkélkedik ezzel, hogy milyen sok forrást kaptunk.

Az Európai Unió elosztási rendszerében a legrosszabb helyzetben lévő országok kapják a legtöbb pénzt, és ez önöket minősíti.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Józsa István képviselő úr, parancsoljon!

(20.50)

DR. JÓZSA ISTVÁN (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Nagyon örülök Ékes képviselő úr okfejtésének, ugyanis levezette azt, hogy az előtte szóló két fideszes képviselő, államtitkár úr nem egészen pontosan fejtette ki az igazságot. Tehát úgy van, ahogy Ékes képviselő úr mondja, uniós szinten csökkent a kohéziós alapok summa összege, és ezen belül euróban csökkent a Magyarországot érő támogatási összeg is. És annak, hogy önök nagyobb számokról tudnak beszélni, kizárólag az az oka, hogy a forint értéke, az euró forintban kifejezett értéke egy nagyobb szám, de emögött meg egy kudarcos gazdaságpolitika áll, hogy önök elvesztegették a forint értékét, tehát jelentősen zuhant, romlott a forint értéke, úgyhogy erre, azt hiszem, nem biztos, hogy büszkének kellene lenni.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Rendes felszólalásra Ékes József képviselő úr következik, a Fidesz-képviselőcsoportból.

ÉKES JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm, elnök úr, a szót. Talán érdemes jó pár dolgot tisztába rakni. Képviselőtársaim! A visegrádi négyek együttes összefogásának köszönhető az, hogy Magyarország végső soron, amit beharangoztak, hogy 30 százalékkal kevesebbet fog kapni az uniós forrásokból, hisz ezt már jóval előtte elkezdték mondani egyébként, a végén 11 százalék lett, és ez is abból adódik, hogy több tagországra osztják ma már el, és kevesebb összeget, mint 2007-ben.

A másik pedig, térjünk vissza tényleg, valóban arra, amit önök próbálnak feszegetni, a szeretet; valahol a karácsony környékén azért meg kellene próbálni már itt a parlamentben is úgy viselkedni, hogy nem hazugságra építeni föl a mondanivalómat. Józsa István az előző napirendi pontnál mennyire komolyan vette a légi irányítás kérdését, és elismerve azt, hogy Magyarország, azt lehet mondani, a világ egyik legkorszerűbb légi irányítási rendszerével - nem technikailag, felkészültség és egyéb más területen - a topon vagyunk, akárhogy is nézzük, és sajnos a 2007-13-as időszakból 2007-10 között, írd és mondd, képviselőtársam, az uniós források lehívásánál, ezt mondom Józsa képviselőtársamnak is, MSZP-s képviselőtársaimnak is: mennyit sikerült lehívni? 5,7 százalékot. (Dr. Józsa István ingatja a fejét.) Ennyi volt a lehívás teljes összege, képviselőtársam. Itt lehet aztán fejet csóválni meg bólogatni, és nem akarok én visszamutogatni, de tudnék önöknek annyi példát mondani, hogy az akkori időszakban a leosztások hogyan történtek, mennyi ideig voltak nyitva a kapuk, és hogy mentek át a megyéről a regionális rendszerekbe a különböző elosztási rendszerek, és ott tulajdonképpen milyen elosztási formák alakultak ki; nem véletlen erőltették önök annak idején a regionális elosztási rendszert. Nem akarok neveket és pályázatokat mondani, de egyet látni kell, hogy az az időszak tulajdonképpen az uniós források felkészültségében, az irányító hatóság rendszerében és elosztásában is hihetetlen gyatra volt.

Az elmúlt időszakban tudott valóban fölgyorsulni bizonyos átalakításokkal maga az uniós források felhasználása, és sajnálom, hogy Schiffer András kiment a teremből, de meg lehet nézni az ez évi és az elmúlt évi uniós források felhasználását, döntő többségében a hazai kis- és középvállalkozások irányába és a hazai gazdaság megerősítésében történő fejlesztésekre lett átcsoportosítva. A másik pedig az, hogy annak idején önök 19 államilag meghatározott - amit az Európai Unióval is elfogadtattak - fő projektet határoztak meg, és ezeknek a döntő többsége nem tudott teljesülni, képviselőtársam, ezért is kellett a mostani kormánynak 2011-12-ben különböző egyeztetéseket végrehajtania az Európai Unióban, hogy ezek a források ne veszhessenek el, tehát hogy egy megfelelő átcsoportosítással ezeket a forrásokat is fel lehessen használni.

A büntetésről: képviselőtársaim, önök is nagyon jól tudják, hogy Lázár János szeptemberben volt kint, pontosan a 2007-es döntésből adódóan, próbálta megróni az Európai Parlament Magyarországot, és megállítani, felfüggeszteni bizonyos kifizetéseket - ez 13 kifizetési formára volt érvényes -, amit aztán sikerült úgy rendezni, hogy ezek is kifizetésre kerülhetnek, és a másik oldalon még azt az általuk és önök által gerjesztett, a médiában is nagy hangsúllyal körbekürtölt és kiabált 50 milliárd forint nagyságrendű büntetést is Magyarország fölhasználhatja. Képviselőtársaim, akkor ebben a pillanatban miről beszélünk?

A másik pedig az, hogy az Európai Unió az új forráselosztás alapján minden országgal egy partnerkapcsolati megállapodást kíván kötni a következő időszak uniós forrásainak a felosztására, gazdaságfejlesztésre, munkahelyteremtésre, kutatás-fejlesztésre, és lehetne sorolni tovább, mi minden célra fogalmazza meg az Európai Unió ezeknek a forrásoknak a felhasználását, és ebben egy partnerkapcsolati szerződést kíván kötni minden egyes tagországgal. Ebben is Magyarország tulajdonképpen júniusban leadta már a saját tervezetét, erre az Európai Unió augusztus végén válaszolt, és Magyarország a második ország volt az Európai Unión belül, amelyik ország a maga részéről ezt a nyilatkozatot az Európai Unió felé megtette, és utána társadalmi vitára is bocsátotta.

De mi ennek a fő lényege? Az Európai Unió is nagyon jól tudja, és nagyon jól látta az elmúlt időszakban az uniós források körüli felhasználások kérdéskörét, és saját maga is úgy fogalmazott, hogy az új uniós források elosztásánál minden ország, minden nemzet nézze meg a saját irányító hatóságának az eddigi tevékenységét, és az uniós források felhasználása érdekében alakítsa át, reformálja meg, korszerűsítse, és azokat a követelményrendszereket, amelyeket az Európai Unió a maga részéről megfogalmaz, építse be magába a rendszerbe, képviselőtársam. Ha megnézi a mostani uniós forráselosztást, 35 milliárd áll Magyarország rendelkezésére, ebből 1200 milliárd forint durván a hazai kis- és középvállalkozások támogatására, 1100 milliárd forint áll a munkahelyteremtésre, 700 milliárd forint a kutatás-fejlesztésre, 700 milliárd a környezetvédelmi kérdésekre van - és ebbe beletartozik a vízügy kérdése is -, tehát ezek a forrásai. A másik pedig az, hogy Magyarország nem 19 országos nagyprojektet kíván megvalósítani, hanem összevissza 9-et, és ezek is már az Európai Unióval le lettek egyeztetve.

És tulajdonképpen, ami előnye a visegrádi négyek harcának, hogy az áfa kérdéskörét is a visegrádi négyek és köztük Magyarország kezdeményezésére az Európai Unió a maga részéről elfogadta. A másik, ami nagyon fontos, képviselőtársam, és itt próbáljuk meg - ezt mondtam Józsa képviselőtársamnak, amikor jöttünk a házbizottsági ülésről -, tessék, nézzünk már előre, képviselőtársaim, hatalmas összeget tudunk fölhasználni a következő költségvetési időszakban az európai uniós forrásokból. A másik pedig az, hogy a visegrádi négyek... - tehát nem az, hogy a leggyengébb, ez egy óriási tévedés, képviselőtársam, mert ha Magyarország jelenlegi teljesítményét, ha megnézi, a legjobbak közé tartozik az Európai Unió 28 tagországa közül, bárhogyan is lehet mondani, ma a legjobbak közé tartozik. Sikerült úgy átalakítani a visegrádi négyekkel az uniós források elfogadtatását, hogy az eddigi 75 százalékos uniós támogatás és 25 százalékos hazai támogatás mellett sikerült úgy megváltoztatni, hogy most az európai uniós forrásokat 85 százalékban lehet használni, és ehhez 15 százalékos hazai forrást kell hozzárendelni. Tehát ezek óriási dolgok és egy óriási lépés abból a szempontból, hogy nagyon-nagyon sok olyan dolgot sikerült Magyarországnak a visegrádi négyekkel közösen kiharcolnia az Európai Unión belül, amik idáig gátjai voltak az uniós forrásoknak.

Józsa képviselőtársam, ön is nagyon jól tudja, 2008-2009-2010-ben sírtak az önkormányzatok, sírtak a vállalkozók, mert egyszerűen az áfa nélkül írták ki önök is - fogalmazzunk úgy - az uniós források felhasználását, és egyszerűen rengeteg önkormányzat nem volt képes felhasználni, mert vagy adott esetben úgy vette fel a hitelt, hogy utána, elnézést, csőd közeli állapotba került, mert az áfát is hozzá kellett rendelnie az uniós források felhasználásához. Én nem szeretnék itt most neveket mondani, hogy önök annak idején hogyan egyeztették a különböző uniós források felhasználását, és milyen háttéralkukat kötöttek annak érdekében, hogy hogyan próbálják meg bonyolítani, és az önök szimpátia-holdudvarába tartozó vállalkozásoknak vagy önkormányzatoknak biztosítottak forrásokat.

(Az elnöki széket Lezsák Sándor, az Országgyűlés
alelnöke foglalja el.)

Képviselőtársam, ez nem erről szól, hanem arról, hogy egy új uniós forrásciklus indul meg, és ebből a szempontból az irányító hatóság átalakítását ilyen és ilyen formában próbálja meg a jelenlegi kormány és a parlament, tulajdonképpen a többség a maga részéről átalakítani annak érdekében, hogy valóban korszerű, hatékony, gyors felhasználását tudja biztosítani, és a megfelelő garancia is ott legyen mögötte.

(21.00)

Mert annak idején Bajnai Gordonnál, amikor az uniós források miniszteri biztosa volt, rákérdeztem, itt Schiffer András az előbb fölhozta, hogy miniszter úr, ugye, nem fognak kapni az off-shore cégek. "Amíg én vagyok a miniszter, addig nem kapnak." Amikor utána már nemcsak tárca nélküli miniszter, hanem miniszter lett Bajnai Gordon, akkor ugyanazt a kérdést bizottsági ülésen megint föltettem. "Én garancia vagyok arra, hogy off-shore cégek nem kapnak ebből a forrásból."

Képviselőtársaim! Önök is nagyon jól tudják, hogy 2010-ig hány olyan cég volt, amely tényleg, valóban off-shore metódussal működtette saját vállalkozását. És ebben is a jelenlegi kormány, az elmúlt időszak pénzügyi felhasználásánál megkérte újólag azon gazdasági társaságoktól, akik az uniós forrásokat elnyerték, hogy tessék újra bebizonyítani azt, hogy semmiféle off-shore kötődésük nincsen. De én visszaemlékezem, konkrétan én kérdeztem rá Bajnai Gordonra, amikor tárca nélküli miniszter volt, meg amikor utána miniszter lett. Akkor is saját maga úgy fogalmazott, hogy amíg én miniszter vagyok, addig biztos nem. És no lám, mégis hogy történtek a különböző kifizetések?

Szeretném még egyszer azt mondani, képviselőtársaim, ahogy az előző napirendnél is, igenis 2007-2010 között voltak hibák, azokat a mostani rendszer szerint, ezzel a metódussal, hogy a különböző tárcák döntési kompetenciáját ezzel megnöveli, hatáskörébe helyezi... - mert az előző időszakban, sajnos a tárcák az égadta világon semmi nem tudtak, és nem is tudták befolyásolni az uniós források felhasználását. Mert javarészt és döntő többségében az országos projektekre, amit az Unióval elfogadtattak, volt az irányultság. És onnantól fogva egyik miniszter sem tudott beleszólni a döntési rendszerekbe, képviselőtársaim. Ezt kívánjuk helyre tenni, és ebben keresünk partnereket önökben is, tehát nem ellenséget, hanem partnereket.

Köszönöm a figyelmüket. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelettel köszöntöm képviselőtársaimat, és két percre megadom a szót Józsa István képviselő úrnak, MSZP.

DR. JÓZSA ISTVÁN (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Biztos, hogy lehet sok pozitív és negatív példát is fölsorolni az uniós támogatási lehetőségek felhasználásával, erről a témáról, azt hiszem, lehet, hogy érdemes lenne szélesebb társadalmi szakmai egyeztetést folytatni, mert azért van Magyarországon olyan mérnöktársadalom, olyan mérnökkamara, tudományos egyesületek, fejlesztéspolitikai műhelyek, amelyek ebben érdemi, jó véleményt tudnak mondani. Egy pozitívumot mondanék: valószínűleg helyes, hogy a sok - nem tudom, 19-et mondott Ékes képviselő úr - fő program helyett kevesebb van. Ez egy támogatható irány, hogy koncentráltabban, és az is támogatható irány, hogy döntően a hazai kis- és középvállalkozások fejlesztésére, az ő tevékenységükre, piacuk biztosítására fordítódjon az uniós felzárkóztatási keret.

Egy dolgot azért szeretnék pontosítani Ékes képviselő úr mondásában, a 85-15-ös arány már Koppenhágában megkötésre került a csatlakozási szerződésünkben. (Ékes József: Most lett elfogadva, képviselő úr.) Lehet, hogy talál olyan konkrétumot, ahol ez másképp volt, de alapvető irányelvként ez még 2003. december 7-én, a koppenhágai megállapodás aláírásakor került rögzítésre, hogy Magyarország a legkedvezőbb, 85 százalékos uniós forrás, 15 százalékos nemzeti forrás felosztási keretben fog működni. Tehát ez azért nem kifejezetten a jelenlegi kormány érdeme.

Köszönöm.

ELNÖK: Köszönöm. Két perc, Nemény András képviselő úr!

DR. NEMÉNY ANDRÁS (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Végighallgatva Ékes képviselő urat, én Ékes képviselő urat tényleg egy tisztességes képviselőnek ismerem, aki mindig bejár, tisztességesen felkészül, mindig elmondja, és én látom és tudom, hogy el is hiszi, amit mond. Csak sajnos, ha itt fejlesztésekről beszélünk, akkor a másik oldala, hogy odatesszük, hogy a Közgép meg elnyeri a pályázatokat, és az ő vezetői nem látszanak, nem nyilatkoznak, csak folyamatosan nyernek. Én tudom, hogy az önök padsoraiban is azért ez sokaknak kellemetlenséget okoz. Az is látszik, hogy hiába nyomoz az Európai Unió Csalás Elleni Hivatala, ha nincs jogköre hozzá, akkor nem fogja tudni feltárni az igazságot. És bizonyára ez sokaknak érdeke. Én azt elhiszem, hogy önnek még nem is érdeke ez.

De két tartalmi dologra reagálnék még. Az rft-vel kapcsolatban azt mondta, hogy az nem egy tisztességesen működő szervezet volt. Én magam tag voltam benne, és azt láttam, hogy ott tényleg tisztességes munka folyt, nem pártpolitikai döntések születtek. Együtt szavaztak jobb- és baloldali képviselők, és mindenki a maga térségének az érdekét nézte, és tudott jó kompromisszumokat kötni. Azt hiszem, hogy példamutató munka volt, legalábbis a nyugat-magyarországi régióban. Nem tudok önnek másról beszámolni, de szerintem képviselőtársai is ezt mondanák.

A 75 milliárd forintról annyit mondanék, hogy márpedig az büntetés volt, azt ki kell fizetni. Az egy másik kérdés, hogy ekkora összeget lehet újra pályázni, ha sikerül. Csak az a félő, hogy a mostani lehetőségekkel sem tudunk élni, ez egy plusz 75 milliárd forint lenne, de én nem látom, hogy ez megvalósulna. És még egy szó a jövőről: a jövőben, ugye, térségi integrált pályázatok vannak, és főleg gazdaságfejlesztésre lehet valóban forrást találni. Én attól félek, hogy nem fogják tudni az egyes kistelepülések ezt a lehetőséget meglovagolni. Hiszen ők utakat, óvodákat, iskolákat szeretnének fejleszteni, azt pedig csak úgy lehet, ha egy komplex csomagba kerül bele ez az elképzelés. Ebben kéne inkább segíteni mindannyiunknak, hogy értsék, megértsék, és ne szalasszák el ezeket a lehetőségeket.

Köszönöm szépen. (Dr. Józsa István tapsol.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Két perc, Ékes József képviselő úr.

ÉKES JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm. Köszönöm, elnök úr. Egy dolgot Józsa István képviselőtársamnak, ha visszaemlékezik Baráth Etele tárca nélküli miniszterre. Ugye, vissza tetszik rá emlékezni? Nem akarom elmondani, hogy annak idején mit mondott, amikor a Bajnai-féle csapat elkezdte tevékenységét, és az Európai Unióba úgy vitte ki a fejlesztési tervet, hogy a magyar parlament nem is tárgyalta. Nemhogy egyeztetve lett volna bárkivel is, hanem nem is tárgyalta a magyar parlament. Ugye, visszaemlékezik rá, képviselőtársam?

A másik dolog, én mondok önnek egy példát. Ajka és térsége 2002 és 2010 között, írd és mondd, olyan 14 milliárd forintot kapott. Tudja, az elmúlt 3,5 évben mennyit kapott? Itt értem az önkormányzatokat, a vállalkozásokat, és lehetne sorolni a civil és a különböző kulturális és egyéb más szervezeteket. Közel 20 milliárdot, képviselőtársam. Ugye, óriási nagy különbség? MSZP-s polgármestere van a városnak, képviselőtársam. Tehát amikor arról beszélünk, hogy politikamentesen, akkor meg lehet nézni, hogy 2002-2010 között 14 milliárd forint jut a térségre és Ajkára, most megközelítőleg 3,5 év alatt 20 milliárd. Tehát a kettő között óriási nagy különbség van.

Amikor ön megkérdőjelez valamit, akkor ezeknek is utána kellene járni, hogy adott esetben ez a kormány egy MSZP-s polgármester által vezetett várossal hogy viselkedik. Így viselkedik, hogy 3,5 év alatt jóval többet tudott biztosítani számára, mint előtte 8 év alatt az önök kormánya. Tehát röviden csak ennyit ehhez. És nem vagdalózni kell, hanem tényeket, a valóságot kell, és annak alapján lehet azt mondani, hogy ez tényleg így van.

ELNÖK: Köszönöm. Két perc, Józsa István képviselő úr, MSZP.

DR. JÓZSA ISTVÁN (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tényleg nem akarom feleslegesen szaporítani a szót, de többször mond Ékes képviselő úr olyan számokat, ami a dolog folyamatából törvényszerűen következik. Tehát egész más az, hogy mennyi az elbírált pályázat, más a befejezett, lehívott pénz, és teljesen természetes, hogy ez a hétéves uniós költségvetési ciklus végén kell hogy kulmináljon. Tehát amikor ön mondott egy kicsi számot 2010-ig, az első három évről, az nem azt jelenti, hogy nem folyt sokkal több munka. De ön is tudja, hogy utófinanszírozás van, tehát később jelennek meg a pénzek.

A mi problémánk az, hogy 2010-ben önök az egész évet kilőtték, leállítottak mindent, és most, amikor már gyakorlatilag elvész a pénz, ha december 31-ig nincs sikeres pályázatra odaítélve, most kapkodnak, és most van probléma azzal az ominózus 73 milliárd forintos büntetéssel. Mert ha azt tényleg nem sikerül pályázattal, elbírált, sikeres pályázattal december 31-ig lefedezni, akkor az el fog veszni. Ha megvan a sikeres, odaítélt pályázat, akkor valóban van még az országnak két év lehetősége, illetve a nyertes pályázóknak, hogy két év alatt ezt felhasználják, megépítsék, elszámoljanak vele. De azért végül is a pénzek úgymond odaítélésének határideje most december 31-ével, lehet, hogy pont karácsonyi ajándékként sokak számára, de azért érvényesülni fog. Köszönöm.

(21.10)

ELNÖK: Köszönöm szépen. További kétperces következik, Koncz Ferenc képviselő úr, Fidesz.

KONCZ FERENC (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Szerencsi és hegyaljai példával szeretnék az elmúlt időszakról, a mostaniról és a reménybeli jövőről egypár egyszerű, de tényszerű számot mondani. 2002-ben, amikor a városnak MSZP-s polgármestere lett, 220 millió forint volt a város akkori, jegyzőkönyv szerinti hiánya. Ahogy jöttek az EU-s pályázatok, mint ahogy nyilvánvalóan általában minden polgármester, arra törekedett, hogy minél több pályázati forrást meg tudjon ragadni. Egyrészt az áfatartalom miatt - amiről ma már itt szó volt -, másrészt a folyamatos önerő miatti hitelkényszer következtében 8 év alatt, tehát 2010-re a város adóssága 2,8 milliárdra nőtt.

A környéken sem városi szinten, sem más egyéb területen lényeges, az ottani nehéz munkahelyhez jutási lehetőségeket javító, munkahelyteremtő beruházás nem történt. Több százmillió forintos beruházások érkeztek úgy, ahogy azt az előbb is mondtam, a betonba öntés címén.

Annyit szeretnék végezetül elmondani, hogy ebben az időszakban először ezen a környéken, Szerencs térségében munkahelyteremtő beruházásra 2,5 millió forintot sikerült megpályáznunk, sikerült elérni. Én azt hiszem, hogy a fő probléma az előző időszakban pontosan az volt, hogy munkahelyteremtésre nem érkeztek pályázati pénzek, ráadásul még, ahogy Szerencs járt - és az egész országban jellemző volt ez az állapot -: bezárták a Szerencsből várost létrehozó cukorgyárunkat is. Tehát az előző időszaknak ez a vége: betonba öntött pénzek, munkahelyek megszűnése; remélem, a mostaninak pedig a munkahelyek teremtése lesz, és ebben az EU-s pénzek is segítségünkre lesznek, reményeim szerint.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Megkérdezem, kíván-e még valaki élni a felszólalás lehetőségével. (Nincs jelzés.) Jelentkezőt nem látok.

Tisztelt Országgyűlés! Az összevont általános és részletes vitát lezárom. Megkérdezem Rétvári Bence urat, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkárát, hogy kíván-e válaszolni a vitában elhangzottakra. (Jelzésre:) Jelzi, hogy igen. Öné a szó, államtitkár úr.

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Köszönöm szépen a képviselő hölgyeknek és uraknak, illetve csak uraknak a hozzászólást, akik hozzászóltak itt a vitában.

Maga a törvényjavaslat egy intézményrendszert állított volna föl helyettes államtitkárral és Kttv.-módosítással, statútum-, illetve státustörvény-módosítással. Ennél a vita kicsit szélesebb körű volt. Én úgy gondolom, hogy az elmúlt egy-két év bizonyította, hogy Magyarország igyekszik a lehető legnagyobb mértékben felhasználni az EU-s forrásait, és mindemellett a lehető legszigorúbb követelményeket is támasztja, hiszen több ezer cég esetében, ahol nem volt tisztázott a tulajdonosi szerkezet, ott szerződésbontásra kerül sor, úgyhogy semmifajta off-shore céghez így legálisan pénz Magyarországon nem kerülhet az EU-s források közül. Így hajtjuk végre az alaptörvénynek azt az előírását, hogy semmifajta közösségi forráshoz nem juthatnak hozzá azok, akiknek tisztázatlan a tulajdonosi háttere vagy a felhasználás körülményei.

Másrészről különösebb kritika nem illette azt az új, ezen javaslat lényegét, gerincét képező, új előírást, amely szerint helyettes államtitkári szinten tárcánként egy-egy felelőse lenne az európai uniós pénzek felhasználásának, a szabályosság nyomon követésének, mindezt egy miniszterelnökségi koordináció mellett. Tehát mivel a vita más területekről szólt, ezért úgy gondolom, hogy ezzel itt elég sokan egyet tudnak érteni, hogy ez a szervezetrendszer áll föl, amelyik az első csonka ciklus és a második teljes ciklus között van, és azokat a forrásvesztéseket, amelyeket ezelőtt három évvel, két évvel el kellett hárítani, a mostani szervezetrendszerben igyekeztünk elhárítani, de bízunk benne, hogy ott egy kevésbé tűzoltó jellegű, hanem inkább egy szakmai és jól ütemezett munka zajlódhat.

Úgyhogy én okkal bízom benne, hogy mivel a javaslat tartalmát kritika az ellenzéki padsorokból sem illette, hanem csupán egyéb anekdoták kerültek elő, illetőleg a szokásos politikai adok-kapok ment az európai uniós pénzek kapcsán, ezért majd a javaslatot holnap támogatni tudják.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Felszólalások:   297-312   313-358   359-384      Ülésnap adatai