Készült: 2024.04.26.04:24:47 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

30. ülésnap (1998.11.18.), 24. felszólalás
Felszólaló Dr. Latorcai János (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 8:50


Felszólalások:  Előző  24  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. LATORCAI JÁNOS (Fidesz): Köszönöm, elnök asszony. Tisztelt Képviselőtársaim! Egy költségvetésből mindig kiolvasható a kormány gazdaságpolitikai célkitűzése, a jövőépítés eszköztára, a társadalmi-politikai célrendszer, de természetesen tetten érhető a megelőző évek gazdasági és szociálpolitikai döntéseinek a hatása, következménye is. Így van ez az 1999. évi költségvetés esetében is. Világosan látható, hogy a kormány legfőbb gazdaságpolitikai célja a foglalkoztatás növelése, a hatékonyság, a termelékenység, a versenyképesség javulásán alapuló, egyensúlyt biztosító gazdasági növekedés feltételeinek elősegítése, az euro-atlanti csatlakozásra való érettség elérése.

 

 

(9.50)

 

Természetesen láthatóak azok a korlátok is, amelyek elsősorban az elmúlt négyéves kormányzás hibás döntéseinek, ígéreteinek és kötelezettségvállalásainak és a költségvetési intézményekben, állami bankokban elfolyt, eltűnt százmilliárdok következményei. Ezek a korlátok értelemszerűen szűkítették, de meg nem akadályozhatták, hogy a költségvetésben testet öltsenek a Fidesz-Magyar Polgári Párt választási ígéreteinek olyan fundamentális elemei, mint a családok helyzetének jobbítása, a közbiztonság javítása, a kultúra, az oktatás, a kutatás és a fejlesztés támogatása, a kis- és középvállalkozások térnyerésének biztosítása és nem utolsósorban a regionális és kistérségi aránytalanságok mérséklése. Nem véletlenül fogalmazták meg ezért előttem már többen is, hogy ez a költségvetés befektetés a jövőbe, a családok gyarapodásának a programja.

Hallhattuk a pénzügyminiszter úr expozéjában, hogy a gazdaság fejlődésének hajtóerejét a következő évben az export növekedése és az infláció csökkenése mellett a beruházásnövekedés, valamint a kis- és középvállalkozások támogatásnövekedéssel biztosított térnyerése képezheti. Szakértők egyetértenek abban, hogy nagyobb volumenű beruházásokra a gazdaságban elsősorban a közútijármű-gyártás, a szórakoztató elektronika, a számítástechnika, az energiaipar és a kereskedelemfejlesztés területén kerül majd sor. A becslések szerint ezeken a területeken az éves külföldi működőtőke-bevonások összege várhatóan 1,5-1,7 milliárd dollár körül alakul, ami biztató a költségvetés, illetve a fizetési mérleg alakulása szempontjából.

Tisztelt Képviselőtársaim! Mint már kétperces hozzászólásomban is említettem, az elmúlt négy év gazdaságpolitikája mindenekelőtt a kis- és középvállalkozások térvesztéséért, sanyarú helyzetéért marasztalható el. Hiszen 1994-ben a statisztikai jelentések szerint a nyilvántartott kis- és közepes vállalkozások száma még meghaladta az 1,3 milliót, ami ez év nyarára 1 millióra, ezen belül a működő vállalkozások száma 800 ezer alá csökkent. Kérem, nyugodtan forgassák a statisztikai adattárakat, mert ezek az adatok hitelesek!

Mindezt látva már a Fidesz negyven pontja, majd azt követően a kormányprogram is jól fogta meg a mikro-, a kis- és közepes vállalkozások fejlesztésére vonatkozó igényt, s rendkívül örvendetes, hogy ez az ígéret mára túllépett a választási propaganda szintjén, és jövőre megvalósulni látszik. Hiszen csak a gazdaságfejlesztési célelőirányzatot kiemelve a költségvetésből - amely elsősorban a beruházások és a működőtőke-bevonások ösztönzését, a kis- és közepes vállalkozások támogatását, azok versenyképességének javítását, az export célú fejlesztéseket, valamint a kereskedelemfejlesztést szolgálja - látható, hogy a jövő évi költségvetés szerint a saját bevétellel és az Európai Uniótól kapott működési célú támogatással együtt abban több mint 17,5 milliárd forint áll rendelkezésre, ami 180 százalékot meghaladó növekedést jelent. Külön kiemelésre méltó, hogy ezen belül az éven túli időtartamra nyújtható hitelkeret összege mintegy 11-szeresére, majdnem 7 milliárd forintra emelkedik. De a kis- és közepes vállalkozások, valamint a mezőgazdasági családi vállalkozások támogatása területén is jelentősen emelkedik a vállalható kezességek és garanciák állománya. Itt a legjelentősebb tétel a Magyar Fejlesztési Bank 120 milliárd forint és az Exporthitel-biztosító Részvénytársaság 250 milliárd forint összegű kezességvállalási lehetősége. A megnövekedett kezesség- és garanciavállalás mögött elsősorban az Oroszországba exportálók támogatása és meghatározóan a kis- és középvállalkozások finanszírozásának elősegítése áll.

Tisztelt Képviselőtársaim! A kormány kiemelten foglalkozik az Európai Unióhoz történő csatlakozás egyik legkényesebb pontjának számító mezőgazdaság átalakításával, kiemelten a családi vállalkozások hitelhez jutási körülményeinek javításával.

Jövőre 16 milliárd forint, hitelintézetek által nyújtott agrárhitelre vállal kezességet a költségvetés, és a mezőgazdaság ilyen irányú támogatását biztosítja az Agrárvállalkozási Hitelgarancia Alapítványnak nyújtott 42 milliárd forint kezességvállalás is.

De a kis- és középvállalkozások térnyerését biztosítja majd, hogy a költségvetés lakás célú kiadásai reálértékben 5,5 százalékkal, a közvetlen támogatások pedig több mint 20 százalékkal emelkednek. A lakástámogatási rendszer tervezett átalakítása a várakozások szerint évi 30 ezres szinten stabilizálná az újonnan épített lakások számát, amely közel a duplája a jelenleginek.

Tisztelt Képviselőtársaim! Természetesen tudatában vagyunk, hogy gazdasági növekedés, befektetésösztönzés, kis- és középvállalkozás-fejlesztés nem képzelhető el a műszaki fejlesztés, a gazdaság és a társadalom technológiai modernizációja, a magyar termékek és szolgáltatások, a vállalkozások versenyképességének javítása, a hazai kutatásfejlesztés és innováció nemzetközi feltételeinek erősítése, a nemzetközi kutatási és fejlesztési együttműködési tevékenység összehangolása, valamint az innovációt előmozdító, az életminőséget javító tevékenységek ösztönzése nélkül. E feladatok sikeres megoldására a Központi Műszaki Fejlesztési Alapprogram célelőirányzat - közismert nevén a KMŰFA - mintegy 7,5 milliárd forint kiadási előirányzattal számol, ami önmagában 12 százalékos növekedést jelent.

Az előzőekből is világosan kiderül, hogy a kutatás, a fejlesztés, az innováció támogatására, a befektetések növelésére, a kis- és középvállalkozások térnyerésének biztosítására a jövő évi költségvetésben az idei összegeket lényegesen meghaladó többletforrások állnak rendelkezésre, ami garanciát képez a kormányprogramban e téren vállaltak teljesítésére.

Mint Komárom-Esztergom megye 5. számú választókörzetének országgyűlési képviselője úgy ítélem meg, hogy az előzőekben ismertetettek megvalósulása választókörzetem fejlődése, az ott lakók életminőségének javulása szempontjából is alapvetően fontos, ezért a Magyar Köztársaság 1999. évi költségvetését támogatom, azt elfogadásra ajánlom a tisztelt Háznak.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.)

 




Felszólalások:  Előző  24  Következő    Ülésnap adatai