Felszólalás adatai

DR. LAMPERTH MÓNIKA belügyminiszter, a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt országos választási bizottsági Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az Európai Parlament tagjainak választására 2004. június 13-án kerül sor, és ennek a választásnak a lebonyolításához szükséges eljárási törvényt 2003 decemberében fogadta el az Országgyűlés.

Ez a törvény - a 2002. évi alkotmánymódosításnak megfelelően - biztosítja a választás napján külföldön tartózkodó választópolgárok számára is a szavazás lehetőségét. Az eredeti javaslat, amelyet a kormány beterjesztett, a külképviseleteken elektronikus szavazással számolt, amely ugyan egyszeri, nagyobb ráfordítást igényel, azonban más választásokra is alkalmazható, és egy korszerű, megbízható megoldást jelentett volna. Azonban ez nem élvezte az ellenzéki frakciók támogatását, így a törvény elfogadásakor az Országgyűlés bonyolult, költséges eljárást választott a kormány eredeti, novemberben leszavazott javaslatához képest.

Ennek a törvénynek az elfogadásáig hosszú és igen rögös út vezetett, amit nem fogok részletesen elmondani, de néhány állomását mégis szeretném felidézni. 2002. november 28-án volt először egyeztetés a választási eljárási törvényről. Hat négypárti egyeztetés zajlott ebben a témában. A 2003. január 15-ei egyeztetésen a külképviseleten történő szavazás lebonyolításának módjáról már érdemi egyeztetés folyt, amikor is nyilvánvalóvá vált, hogy a kormány által támogatott javaslat nem fogja megkapni azt a kétharmados többséget, amely egyébként szükséges ahhoz, hogy az Országgyűlés érvényesen elfogadja.

2003. április 26-án a levélben történő szavazást és annak feltételrendszerét is alaposan megvizsgálta a négypárti egyeztetés. Majd ezt követően, 2003. május 27-én ismételten az elektronikus szavazás lebonyolításának mikéntjéről, illetve a levélben történő szavazás garanciáiról folyt érdemi egyeztetés; azért nem tudnám jó szívvel párbeszédnek nevezni, mert a végeredmény igazából nem ösztönöz engem arra, hogy ezt érdemi párbeszédnek mondjam, ugyanis nem sikerült ésszerű megoldásban megállapodásra jutni.

Tisztelt Országgyűlés! Amikor az Országgyűlés elfogadta azt a törvényt, amelyben a négy párt végül is meg tudott állapodni, akkor is látszott, hogy ez igazából nem minden elemében racionális megoldás. Az elmúlt időszakban a pártok tapasztalhatták, hogy a közvélemény kedvezőtlenül reagált arra a megoldásra, amelyet az Országgyűlés törvényben elfogadott, és mindezek hatására az egyes pártok úgy döntöttek, hogy a javasolt személyek jelölését a külképviseleti szavazatszámláló bizottságokból visszavonják. Ez azonban a szavazás törvényes lebonyolítása ellehetetlenülésének veszélyével járt, ezért meggyőződésem, hogy helyes állásfoglalásra jutottak az Országgyűlés frakciói, amikor olyan javaslatot tettek, hogy a négypárti egyeztetés keretében a hatályos törvényben elfogadott szabályokhoz képest ésszerűbb megoldásról hajlandók tárgyalni, majd megállapodni.

A tegnapi négypárti egyeztetést követően a kormány javaslatot nyújtott be a választási eljárási törvény módosítására. Ez a javaslat egyszeri alkalomra a külképviseleteken már létrehozott választási irodák közreműködésével biztosítja a szavazás lebonyolítását. A választási iratokat a külképviseleti választási iroda tagjai juttatják el a nagykövetségre, és hozzák vissza a szavazást követően Magyarországra.

A külképviseleti választási iroda tagjai kezelik a névjegyzék, és biztosítják a szavazás feltételeit. A szavazatokat azonban nem számlálják össze, azokat lezárt urnában továbbítják az Országos Választási Bizottsághoz. A szavazatok megszámlálását az Országos Választási Bizottság három tagja végzi el, és erről egyetlen, valamennyi külképviselet adatait összesítő jegyzőkönyvet állít majd ki.

(18.10)

A külképviseleti szavazás eredményét az Országos Választási Bizottság a többi szavazóköri eredmény adataival összesíti. Ezzel a megoldással megtakarítható a külképviseleti szavazatszámláló bizottság tagjainak utazási, szállásköltsége, valamint napidíja.

Tisztelt Országgyűlés! A kormány üdvözli azt, hogy az eljárásrendjével kapcsolatban kialakult egy megegyezés. Az eljárásrenddel kapcsolatban a kormány mindig is költségkímélő, demokratikus és modern megoldást javasolt, és ezen az egyeztetésen, ami egyébként a hetedik volt a pártegyeztetések sorában, végül is az előbb általam elmondott konstrukcióban sikerült megállapodásra jutni.

De szeretném felhívni a tisztelt Országgyűlés és a nyilvánosság figyelmét, hogy hosszú távú megoldásra van szükség, mégpedig olyan hosszú távú megoldásra, amely azt biztosítja, hogy a Magyar Köztársaság alkotmányában megfogalmazott elvárásnak megfelelően alakul a választási eljárás szabályozása, úgy az európai parlamenti választásokon hosszú távon, mint az országgyűlési és időközi választásokon is, az alkotmány szabályaival összhangban.

Őszintén remélem, hogy ennek a történetnek a tanulságát mindenki saját maga számára levonja, ugyanis a magyar jogrendszer és az a szabályozás, amely azt írja elő, hogy az Országgyűlés kétharmadának szavazategyenlősége kell ahhoz, hogy a választásra vonatkozó szabályokat az Országgyűlés elfogadja vagy megváltoztassa, valamennyi parlamenti pártra felelősséget ró. Ezért azt kérem tisztelettel az Országgyűléstől, hogy a most beterjesztett javaslatot tárgyalja meg, fogadja el, és ezt követően konstruktív egyeztetésen hosszú távú megoldásról is szülessen döntés.

Köszönöm a figyelmet. (Szórványos taps az MSZP soraiból.)