Felszólalás adatai

ELNÖK: Tisztelt Képviselőtársaim! Halász János, a Fidesz-Magyar Polgári Párt képviselője, kérdést kíván feltenni a nemzeti kulturális örökség miniszterének: "Miért is nevezték ki puccsszerűen a Nemzeti Színház új igazgatóját?" címmel. Képviselő urat illeti a szó.

HALÁSZ JÁNOS (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Államtitkár Úr! Görgey Gábor miniszter úr május 22-én, miniszterjelölti meghallgatásán beszélt a Nemzeti Színház igazgatására vonatkozó elképzeléséről is. Így kezdte: "Nemzeti Színház: hogy úgy mondjam, dolgozom rajta." Majd beszélt arról, hogy rövid a rendelkezésére álló idő, de lesz június 1-jétől megbízott igazgatója, és lesz 2003. január 1-jétől kinevezett igazgatója a Nemzeti Színháznak.

Miniszter úr gondolatait így fejezte be: "Mondhatnám tehát - meggyőződésem ellenére és örömöm ellenére -, hogy mint egyszemélyes tulajdonos, végre úr lehetnék ezen a páston, de nem akarom teljes mértékben, százszázalékosan ezzel kezdeni a miniszteri pályafutásomat." Ez szó szerinti idézet a jegyzőkönyvből.

Tisztelt Államtitkár Úr! A történések azt mutatják, hogy miniszter úrnak mégis sikerült teljes mértékben és százszázalékosan ezzel kezdenie miniszteri pályafutását, hiszen miniszter úr a meghallgatást követően néhány nap múlva pályázat nélkül nevezett ki igazgatót a Nemzeti Színház élére. A hírek szerint nem egyeztetett a Színházi Dolgozók Szakszervezetével, nem egyeztetett a Magyar Színházi Társasággal.

(13.00)

Tisztelt Államtitkár Úr! Miért nevezte ki a miniszter úr puccsszerűen a Nemzeti Színház új igazgatóját? Mi történt a miniszteri meghallgatást követő néhány napban? Mi történhetett, ami miatt a miniszter úr a saját szavahihetőségét is kockára tette?

Várom válaszát.

ELNÖK: Köszönöm szépen. A kérdésre Kocsi László államtitkár úr válaszol. Öné a szó.

KOCSI LÁSZLÓ, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának államtitkára: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Ugyan a kérdés szövegében, stílusában megértőbb, toleránsabb módon fogalmazott, mint a kérdés címében, ahol puccsról beszélt, de aztán megismételte ezt a szót. Szeretném leszögezni, hogy ebben az ügyben szerintem, szerintünk puccs nem történt. A "puccs" szó arra utal, hogy idő előtt, jogszerűtlenül, olyan eszközöket használva, amelyeknek legalábbis a tisztessége vitatható, történik valami. Ez ügyben meggyőződésünk szerint nem történt ilyen, ugyanis időben és jogszerűen döntött a miniszter. Ha figyelembe veszi azt, hogy 27-étől vette át a hivatalát, és 31-ével lejárt a mandátuma az előző vezetőnek, ez mindenképpen szükséges volt; az rt. törvényes működése úgy biztosítható, ha van törvényesen kinevezett vezetője. Ezt tehát biztosítani kellett. Ehhez képest tehát időben és jogszerűen történt a dolog. Valóban joga is volt ehhez a döntéshez a miniszternek.

Az is igaz, amit ön mondott, hogy 22-én erről hogyan beszélt. Ez a döntés, amit ő hozott és 31-én bejelentett, megismétlem, jogszerű és törvényes volt. Azonban bizonyos, ha úgy tetszik, morális szempontból konfliktusokat okozott ez nemcsak a színházi szakmának és nemcsak a nagyközönség egy részének, hanem - a miniszter úr belső vívódásait is jelzi - saját maga számára is. Ezért történt az, hogy végül is megmásítva eredeti döntését, visszakanyarodott ahhoz a - ha úgy tetszik - tett ígéretéhez, amit 22-én tett, és meghatározott időre, tehát 2002. december 31-éig nevezte ki Huszti Pétert, és pályázat fog arról gondoskodni, hogy 2003. január 1-jétől új vezetője legyen a Nemzeti Színháznak. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Képviselő úr, viszontválaszra öné a szó.

HALÁSZ JÁNOS (Fidesz): Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Államtitkár Úr! Úgy látom, kapkodás folyik a tárcánál. Vívódni lehet. De mondani valamit, aztán másképp dönteni, a döntést visszavonni - ez mi más, ha nem kapkodás? A miniszter úr azt mondta 22-én, a bizottsági meghallgatáson, hogy: "Magyarán szólva nekem tulajdonképpen jogom van kinevezni a Nemzeti Színház igazgatóját. Én ezzel a jogommal ilyen értelemben élni nem akarok." Ezt mondta a miniszter úr. Ehhez képest néhány nap múlva mégis másképp cselekszik. Ha nem haragszik, ezt nevezem puccsszerű döntésnek. És főleg, hogy ezután ezt a döntést vissza is vonta, ez nagyon érdekes, és nagyon sok kérdés fölmerülhet.

Én továbbra is azt kérdezem, hogy mi történt azokban a napokban. Mi történt? Időközben kiderült, hogy van más jelölt is? Koalíciós jelzés érkezett? Vagy mi történt ez ügyben ezekben a napokban e két időszakban?

ELNÖK: Köszönöm szépen. Viszontválasz illeti az államtitkár urat.

KOCSI LÁSZLÓ, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának államtitkára: Képviselő Úr! Azt tudom mondani, hogy arra most nincs sajnos mód, hogy az összes történést, ami ezek alatt a napok alatt történt, elmondjam minden részletében önöknek és a Háznak. Viszont szeretnék a figyelmükbe ajánlani egy új jelenséget, amit talán méltányolhatnának, lovagias módon. Ugyanis hosszú-hosszú időre visszamenőleg talán először fordult elő, hogy egy politikai vezető, egy miniszter azt tudta mondani, volt ereje azt mondani, hogy kérem szépen, úgy tűnik, úgy látom, tévedtem, elnézést kérek, korrigálom a döntésemet. Ha ilyen előfordulhatott - és azt tudom mondani, hála istennek, előfordulhatott - hosszú idő után a magyar közéletben, ezt talán egy, a döntést méltányoló, lovagiasabb módon lehetne tudomásul venni a politika oldaláról is, hiszen ezt már a nagyközönség és a színházi szakma, úgy látom, megtette.

Köszönöm. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)